Fizetett politikai hírdetés    

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Matolcsy szarik a tényekre!

A történelmi mélypontra csökkent magyar alapkamat még így is viszonylag magasnak számít az EU-ban. Hogy meddig lesz tartható, főként a külső környezet alakulásától függ.

Egy kis öndicséretért soha nem kellett a szomszédba mennie Matolcsy Györgynek, még akkor sem, amikor erre semmi oka nem volt. Az unortodoxia apostola sajátosan értelmezi a világot és a gazdasági folyamatokat, aminek a lényegét jó néhány évvel ezelőtt egy konferencián – ahol e sorok írója is jelen volt – az egyik korábbi mentora így foglalta össze: „Gyuri, téged a tények soha nem zavarnak”. Azóta miniszterként, majd bankelnökként ezt számos megnyilatkozása igazolta, a magabiztossága ellenben egyre nőtt.

A jegybanki alapkamat mostani, egyelőre utolsónak látszó vágása kapcsán ismét ízelítőt kaphattunk ebből. Valóságos dicshimnuszt hallhattunk arról, milyen nagyszerű eredményeket hozott a kamatvágási ciklus, ami természetesen az ő érdemük: 7 százalékkal csökkentek a hitelkamatok, évi 300 milliárd forinttal a költségvetés kamatterhei, és a GDP-bővülés harmada az MNB-nek köszönhető. A számok hitelességét az első két példánál kissé gyengíti, hogy nem egészen világos, pontosan mihez viszonyítják az adatokat, a GDP-nél pedig az égvilágon semmilyen konkrét tényszám nem támasztja alá az öntömjénező állítást.

Matolcsy úgy tesz, mintha a magyar kamatszint egyszerűen az MNB vezetésének döntésétől függne. Formálisan így van, valójában azonban alapvetően a külső gazdasági és pénzügyi folyamatok határozzák meg, mit léphet a Nemzeti Bank.

Ez csak apróság ahhoz képest, hogy Matolcsy úgy tesz, mintha a magyar kamatszint egyszerűen az MNB vezetésének döntésétől függne. Formálisan így van, valójában azonban alapvetően a külső gazdasági és pénzügyi folyamatok határozzák meg, mit léphet a Nemzeti Bank. Kicsi és nyitott gazdaság lévén a mozgásterünk rendkívül szűk, szinte teljes mértékben függünk a külpiacaink és a nemzetközi befektetői körülmények alakulásától. Ez az alkalmazkodási kényszer nem csak nálunk, minden más ország esetében is igaz, legfeljebb eltérő mértékben: a legerősebb, meghatározó gazdaságoknál jobban hatnak a belső tényezők.

Mindez jól követhető a hazai alapkamat mozgásában. Hiába akarta volna csökkenteni az MNB a válság idején, a befektetői pánik miatt ennek éppen az ellenkezőjére volt szükség, hogy megőrizhessük a stabilitásunkat. Leegyszerűsítve: ha sok pénz mozog a piacokon, a befektetők több kockázatot mernek vállalni a magasabb hozamok reményében, válsághelyzetben viszont beszűkülnek a források, és inkább a biztosabb befektetési lehetőségeket keresik. Mi nem igazán számítunk annak, ezért a pénzkiáramlást magas kamatfelárral vagyunk kénytelenek fékezni, azaz olyan hozamot ajánlani, amelyért megéri többet kockáztatni.

A pénzügyi válság enyhítésére az elmúlt években a kormányok rengeteg likvid forrást öntöttek a piacokra, és lassacskán a növekedés is beindult. Ez utóbbi ösztönzésére az irányadó kamatszint is minimálisra csökkent, a fejlett országokban lényegében mindenhol egy százalék alatt van, sőt Svájcban negatív tartományt is elért. Ilyen feltételek mellett nálunk is mód nyílt az óvatos és fokozatos kamatcsökkentésre, amit Matolcsyék bátran meg is léptek, ez mindenképpen érdemükre írható. A kamatfelárunk, amely néhány éve még 4 százalék körül mozgott, folyamatosan szűkült.

A nagy multiellenes állami fellépés és a magyar tulajdon erőltetése a pénzügyi szférában különösen kockázatos.

Az alapvetően tehát a kedvező külső környezet tette lehetővé, hogy az alapkamatunk 7 százalékról 29 lépésben a mostani 1,35-re eshetett. Matolcsy állításával szemben azonban ez nem az unortodox gazdaságpolitika iránti hatalmas bizalmat mutatja, hanem a nemzetközi befektetői trendek alakulását. Ne feledjük, a rekord alacsony alapkamatunk az unió, sőt térségünk többségéhez képest még mindig magasabb, ennek ellenére folyamatosan csökken a külföldi befektetések aránya.

A tőke inkább kifelé megy tőlünk, nem pedig befelé, amit az állampapír vásárlások mellett több más területen is láthatunk. Az itt működő cégek a bizonytalan környezet és a velük szembeni nem is titkolt kormányzati nyomás miatt egyre több pénzt visznek ki az országból, az idei első félévben többet, mint hosszú évek óta bármikor. A működőtőke beáramlásban is rosszul állunk: bár Szijjártó miniszter szerint a térségben az élre kerültünk, a tényleges adatok szerint az utolsó előtti helyre szorultunk vissza. Még két jellemző mutatót érdemes megemlíteni a jegybanki győzelmi jelentéshez: 2010-ben a befektetői bizalmat jelző CDS felárunk alacsonyabb volt, mint most, a forint pedig 265 körül mozgott az euróval és 220 körül a dollárral szemben, ma a kurzus nagyjából 310, illetve 285.

Matolcsynak az öndicséret mellett volt egy figyelemre méltó bejelentése is: az év végéig el akarják adni az MKB-t. Az államosított bankot állítólag rendbe hozták, megtisztították a rossz portfóliótól, feltőkésítették. Hogy ez mennyibe került az adófizetőknek, nem mondta, korábban 100 milliárdos nagyságrendről esett szó. A belső átalakításról annyit tudni, hogy szó szerint minden felsőbb vezetőt, csaknem 40 embert kirúgtak, és Matolcsyékhoz közelállók kerültek be helyettük.

Érdekes kérdés, kinek adják el az MKB-t és mennyiért. Külföldi tulaj aligha lesz, mert Orbánék hivatalosan bejelentett célja a magyar többség megteremtése a bankrendszerben. Ennek fényében a privatizációt hogyan fogják levezényelni úgy, hogy az az uniós szabályokat se sértsék meg, pikáns feladvány, de ez aligha jelent majd akadályt. Jó lenne tudni azt is, mi lesz a 200 milliárd forintért államosított Budapest Bankkal, amelyet egy koncepció szerint az MKB-val vontak volna össze. Vélhetően azt is valahogy privatizálják, mikor és mennyiért, egyelőre nem tudjuk.

A nagy multiellenes állami fellépés és a magyar tulajdon erőltetése a pénzügyi szférában különösen kockázatos. Gondoljunk bele: a pénzügyi válságot és a horribilis különadókat a hazai bankrendszer úgy tudta nagyobb bajok nélkül átélni, hogy a külföldi anyacégek hatalmas tőkepótlást hajtottak végre, ami itthoni forrásokból nehezen ment volna. Ne feledjük azt sem, hogy minden eddigi brókercéges és bankcsődnél magyarok voltak a tulajok. A tapasztalatok tehát egyáltalán nem azt mutatják, hogy jobb nekünk a magyar tulajdonos, mint a külföldi.

 

Itt van minden, amit eddig titkoltak a budapesti olimpiáról!

Megszereztük a budapesti olimpia hatástanulmányát. Ebből kiderül, hogy már a Dagály uszoda felhúzása is rizikós vállalkozás, gondot okozhat az építőipar teljesítőképessége, a fővárosi közösségi közlekedésre legalább 600-700 milliárdot kellene költeni. Politikai egységre lenne szükség, ám a nagy társadalmi támogatottság sem garantált, a népszavazásra veszélyként tekintenek.

Lapunk birtokába került a 2024-es budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmánya. A nyilvánosság eddig csak a százoldalas, meglehetősen bizakodó vezetői összefoglalót ismerhette meg, amit a kormány és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) úgy magyarázott: a Budapest gyengeségeire is rámutató teljes elemzés közzététele előnyhöz juttatná riválisainkat.

Csakhogy a máskülönben alapos, 1372 oldalas tanulmánynak épp a kockázatokat tartalmazó fejezete rendkívül esetleges:

a mindössze hatoldalas táblázat magyarázat nélkül sorol kockázati kategóriákba bizonyos eshetőségeket. Nem tudni, mi táplálja például azt az optimizmust, hogy a magyar közönség nem fogja drágának találni a belépőket. Bevallottan nagy kockázat viszont, hogy megfelelő rendezői tapasztalatok híján idehaza nincs meg a kellő szakértelem egy sikeres pályázáshoz, illetve hogy a korlátozott kapacitások és a szűk határidők miatt nőhetnek a tervezett építőipari árak.

Közepes vagy magas a kockázata annak, hogy a költségek alulbecsültek (vagy a bevétel lesz a vártnál kevesebb), továbbá, hogy drágíthatja a rendezést az árfolyamváltozás. A tanulmány készítői megemlítik: kockázati tényező a gazdaság kis mérete és az, hogy sok infrastrukturális beruházás kell az olimpia megrendezéséhez. Nehézség, hogy a várható versenytársak (Boston, Párizs, Hamburg, Róma) lobbiereje messze meghaladja Budapestét. Kitér az elemzés fővárosunk csekély ismertségére és „a nemzetközi sajtó sokszor kritikus hozzáállására” a magyar politikához.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azt preferálja, ha az ellenzék is támogatja a jelentkezést, hogy azt kormányváltás se veszélyeztesse – jelzi a dokumentum, de azzal még nem számolhatott, hogy a baloldali pártok a rendezés ellen foglalnak állást.

Az egyik fő veszélyként a társadalmi támogatottság hiányát vagy változását nevezi meg a tanulmány. Ám közvélemény-kutatást nem mellékel, csak annyit közöl: „a jelenlegi támogatottsági mérések biztatóak, azonban ennek stabil fennmaradása elengedhetetlen egy sikeres pályázathoz”. Az Ipsos februári mérése szerint a lakosság 60 százaléka pártolná a pályázatot.

Intő példa lehet, hogy a 2022-es téli olimpiára jelentkező városok közül Oslo és Krakkó azért lépett vissza, mert a lakosság nem állt az ügy mellé.

A tanulmány készítői majdhogynem veszélyforrásként tálalnak egy esetleges népszavazást. Hangsúlyozzák: nincs rá jogi kötelezettség, ám az ellenzők kezdeményezhetnek referendumot a rendezéshez szükséges olimpiai törvényről. Hogy a pályázatot támogató kormány kérdezze meg az emberek véleményét, fel sem vetődik.

A tanulmány nem említi súlyuknak megfelelően a korrupciós kockázatokat, a sikerkritériumok közé sorolja viszont az átláthatóságot, ami nem biztató fejlemény a megvalósíthatósági anyagot is titkoló kormánynak. Mint ahogy a kabinet idegenellenes kampánya közepette az a kitétel is említésre érdemes, hogy az olimpia „multikulturális rendezvény, a fogadó országnak ezt támogatnia és erősítenie kell”.

Bár a Budapest esélyeit hangsúlyozó értelmezések alapján a kisebb városok gazdaságos olimpiai projektjeit elősegítő Agenda 2020 kedvez a magyar pályázatnak, a tanulmány óvatosabb: „az általunk megkérdezett nemzetközi szakértők egyelőre nem várnak radikális változásokat a pályázati folyamatban és a NOB döntéshozóinak preferenciáiban”. (Az Agenda 2020 a NOB reformcsomagja, amely előtérbe helyezi a fenntarthatóságot.)

Az elemzés alapján a sportlétesítmények többsége akkor is megépül, ha nem Budapest rendezi a játékokat. Ám kockázatok azért vannak.

A Garancsi István érdekeltségébe tartozó cég által kivitelezett Dagály uszodakomplexumról például megjegyzik: az extrém rövid tervezési és megvalósítási idő rizikó. Ráadásul az épület teteje egyedi megoldást igényel, ilyet magyar cég még nem produkált, ahogy a Puskás stadionhoz mérhető arénát sem tervezett és épített hazai vállalat. Még nagyobb a kockázat a Kvassay-zsiliphez tervezett 60 ezres olimpiai főstadionnál. Azt 15 ezresre bontanák vissza, ám 45 ezres átmeneti lelátóra a világon alig van példa. Az Etele térre álmodott 15 ezres ideiglenes csarnok felhúzása is bonyolult feladat, mert ekkora fedett létesítmény egyedi épületszerkezetet igényel.

A kézilabdadöntőnek otthont adó Etele téri csarnok lebontásához hasonlóan unikális megoldás lenne a pesti alsó rakpart lezárása és gyalogos korzóvá alakítása. A koncepció úgy számol, hogy minden néző gyalog, kerékpárral vagy közösségi közlekedéssel jut el a versenyekre. A csepeli főhelyszín alig 2,5 kilométerre van a belvárostól, azaz egy élménykorzó kialakításával megvalósulhatna a történelem első „gyalogos olimpiája”.

Hogy valóban ne legyen esély autózni, azt a száz kilométeresre tervezett útlezárások is elősegítenék. Ennek megfelelően sokat kellene költeni a közösségi közlekedésre. A tanulmány szerint 600-700 milliárd forint kell az elfogadható színvonalú fővárosi hálózat és járműpark kialakításához, míg a magas nívó eléréséhez 1000 milliárdnyi fejlesztés szükséges. Az esemény volumenét érzékelteti, hogy csupán a médiamunkások szállítására 300 darabos minibuszflotta bérlését tervezik. Ezt egészítenék ki az újságírókat a Dunán fuvarozó motorcsónakok.

Az olimpiai felkészülés idején 1900 milliárd forintot szánna az ország közlekedésfejlesztésre. Ez a summa akkor is hatalmas, ha a dolgozat alapján csupán 1,5 százaléka, azaz 28 milliárd menne „ötkarikás” beruházásokra, a többi egyébként is megvalósulna, legfeljebb előrehozva. Ebből is látszik, hogy az olimpia közvetlen – mindössze 1043 milliárd forintra tett – költségvetését más kiadások uralják. Főként az olimpiai és médiafalvak fölépítése, a szűken vett olimpiai büdzsé 62 százalékát ez teszi ki. A sportlétesítmények kivitelezése mindössze 25 százalékot, mondván, többségük amúgy is elkészül. Ha elfogadjuk, hogy a beruházások nagy része nem függ az olimpiától, és a „javak” egy részét utóbb értékesíteni lehet, akkor az olimpia nettó költsége 774 milliárd forint lesz. Azaz fejenként évi hétezer forint tizenegy éven át.

A 24 tagú olimpiai pályázati bizottságot az Országgyűlés hozná létre, a tanulmány készítői csak annyi támpontot adnak, hogy a MOB elnöke és főtitkára mellett a NOB magyar tagja is kapjon helyet benne. Ő ma Schmitt Pál.

A korábbi államfő föltűnése önmagában nem garancia a sikerre, hiszen Budapest 35 millió dollár (tízmilliárd forint) pályázati költséggel kalkulál, miközben Boston várhatóan 75, Párizs 60 millió dollárt tervez erre a célra. London 48 millió dollárral indult és nyert, míg Rio de Janeiro 50-80 millióval. Baku, Azerbajdzsán fővárosa eddig egyszer próbálkozott 28 millió dollárból kampányolni, ám végül jelölt sem lett.

A több mint 1300 oldalas tanulmányt – amelyet a következő napokban cikksorozatban dolgozunk fel – eleddig kevesen tanulmányozták. Nem tartozik közéjük Tarlós István főpolgármester, aki két hete, amikor az Origo arról kérdezte, olvasta-e a teljes dokumentumot, úgy válaszolt:

„Elhinné, ha azt mondanám, hogy igen?”

A parlamenti pártok sem mélyülhettek el a szövegben, mielőtt kialakították olimpiai álláspontjukat, hiszen csak a vita előtti napon kapták kézhez. Így a vezetői összefoglaló alapján dönthettek a pályázat támogatásáról. Az Együtt negyven napja kérte, de máig sem kapta meg a teljes tanulmányt. Kiadását a MOB azzal tagadta meg, hogy nem közérdekű adat. Míg a Miniszterelnökség arra hivatkozva utasította el az Index adatigénylését, hogy a tanulmány még nem készült el.

A korrupció elleni lépéseket sürget az Európa Tanács

Mindhárom területen szükség van újabb korrupcióellenes lépésekre, szorgalmazza az Európa Tanács Korrupcióellenes Államcsoportja (GRECO) jelentésében, ami a képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzésére bevezetett intézkedéseket értékelte.

Mint írták, az érintett területeken 2010 és 2012 között fontos jogalkotási reformokat hajtottak végre, és a nemzetközi közösséggel, az Európa Tanáccsal folytatott egyeztetés számos kedvező változáshoz is vezetett. Azonban további lépéseket látnak szükségesnek, ezért összesen 18 ajánlást fogalmaztak meg Magyarországnak.

A törvényhozásra, a képviselőkre vonatkozóan a GRECO nagyobb átláthatóságot sürget. Mivel a lobbizás nincs szabályozva, ezért harmadik felek részvétele sem átlátható ezekben a folyamatokban, ezért a jelentés tanácsolja a parlamenti képviselőkre vonatkozó etikai és magatartási kódex bevezetését, különösen azokra a helyzetekre, ha a képviselők összeférhetetlenséggel találkoznak.

A vagyonnyilatkozatokról azt írják, hogy nem bizonyultak komoly és hatékony eszköznek, mert

  • a nyilatkozatok tartalmát semmilyen hatóság nem ellenőrzi hivatalból, csak akkor, ha megalapozott kezdeményezés érkezik;
  • a vagyonnyilatkozatok nyilvánosság általi vizsgálata nehéz, mert gyakran kézzel írott és/vagy szkennelt dokumentumokról van szó;
  • a családtagok nyilatkozatai egyáltalán nem nyilvánosak, és a hatóságok ezeket csak akkor vizsgálják, ha valaki kezdeményezést tesz egy képviselővel szemben.

Emellett úgy vélik, hogy hiányoznak belőlük az olyan, összeférhetetlenség szempontjából fontos adatok, mint például aktív részvétel érdekcsoportokban, civil szervezetekben. A GRECO ezért azt ajánlja, hogy hozzák ezeket is nyilvánosságra, illetve

olyan formában kelljen kitölteni a nyilatkozatokat, amiket aztán később lehetőleg elektronikusan is lehessen vizsgálni.

Úgy látják, hogy az igazságügyi reformokkal létrejött Országos Bírósági Hivatal elnökére ruházott hatalom csökkent és egyensúly alakult ki az Országos Bírói Tanács jogosítványaival, viszont további lépések szükségesek. Például felül kellene vizsgálni az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogosultságait, amik alapján beavatkozhat a bírójelöltek kinevezési és előléptetési eljárásaiba, helyette inkább az Országos Bírói Tanácsot erősítenék. A bírói etikai kódexet méltatják, de konkrétabbnak és határozottabbnak akarják látni, emellett képzéssel is kiegészítenék.

A szigorúan hiearchizált ügyészségben a felettes ügyészek, legvégül pedig a Legfőbb Ügyész utasíthatják a beosztott ügyészeket, ezt pedig hatékonysága ellenére befolyásolható rendszernek tartják. Mint írják, a közbizalomhoz kulcsfontosságú, hogy az ügyészség pártatlan és a nem megfelelő befolyástól mentes legyen, és annak is tűnjön. Az ügyészség munkájával kapcsolatban megjegyzik, hogy az ügyészség hierarchiája miatt

fontos a fékek és ellensúlyok rendszere, ezzel lehet megelőzni a korrupciót és visszaéléseket,

és ezzel kapcsolatban Magyarországon többet lehetne tenni. Az ügyészekhez köthető fegyelmi eljárásokat is átláthatóbbá kell tenni, és szigorú kritériumok és indoklás mellett kellene a felettes ügyészeknek ügyeket átadni más ügyészeknek, olvasható a jelentésben.

A GRECO szerint

a Legfőbb Ügyész politikai befolyástól való függetlensége egyértelműbb lenne, ha nem lehetne újraválasztani.

Azt is problémásnak tartják, hogy az új Legfőbb Ügyészt úgy kell kétharmados többséggel megválasztani, hogy amennyiben ez nem sikerül, az addigi marad a posztján. Így ugyanis egyharmados parlamenti többséggel blokkolni lehet az új Legfőbb Ügyész hivatalba lépését.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a magyarországi mentességeket, legyen szó parlamenti képviselőkről, bírókról vagy ügyészekről, az érintett tisztségviselők funkcióihoz mérten kellene csökkenteni. Különben nem lehet hatékonyan megakadályozni a korrupciót.

A K-Monitor azt is hozzáfűzi, hogy a jelentést március végén fogadta el a GRECO, ezért a kormány tudhatta, milyen ajánlásokat fogalmaztak meg, mégis úgy fogadta el az antikorrupciós programot, hogy ezekből alig vett valamit figyelembe. A K-Monitor és más szervezetek által véleményezett tervezetben még több olyan javaslat is volt, amik részben reflektáltak volna a GRECO ajánlásaira is, a végső változatból azonban ezek többsége kikerült, írják.

A mostani GRECO-jelentés alapján a kormánynak 2016 szeptemberéig kell jelentést készítenie, hogy milyen intézkedéseket tett az ajánlások ügyében. A GRECO utána 2017 elején újabb jelentést ír arról, mennyiben felelt meg Magyarország az ajánlásoknak.

Kórházban fekvő gyerektől lopott laptopot egy férfi Miskolcon

Egy kórházban ápolt, tízéves kisfiútól lopott el egy laptopot egy férfi Miskolcon – számolt be az RTL Klub Híradója.

A tolvaj a látogatói folyosón jutott el a kórtermekhez, majd egy nyitva hagyott ablakon bemászott a gyermekhez. Egy biztonsági kamera mindent rögzített.

A rendőrök a felvételek alapján keresik a tolvajt.

Andy Vajna saját tévében gondolkodik

Mindenki azt hitte, hogy Vajna a TV2-be vásárolja be magát és Habony Árpádot, hogy a kormánynak legyen végre egy saját kereskedelmi tévéje is, erre kiderül, hogy a nemzeti filmbiztos inkább külön utakon járna.

Információink szerint a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos a tavaly óta rendszeresen emlegetett TV2 fel(ki/be/meg)vásárlás helyett inkább egy saját közéleti kábelcsatornában gondolkodik, aminek neve ugyan még nincsen, de próbafelvételek már folynak a Mafilm Róna utcai székhelyén, ahol tök véletlenül a TV2 is lakik. A tévéről úgy tudjuk, hogy széles körnek szólna, inkább a 25 év felettiekre építene, és adása tulajdonképpen stúdióbeszélgetésekből állna, melyekben informátorunk szerint értelmes emberek beszélgetnének, vitáznának a nagyközönséget érdeklő témákról, igényes stúdióbelsőben, magas technikai színvonalon.

A tévének lenne hírműsora, sőt saját stábja is, amivel kiszállnának helyszíni riportokat is készíteni. Ennek alapján a tévé egyfajta hírtévé-variáns lenne, amiben nem a hard news és a híradások, hanem a beszélgetések vinnék a prímet. A projekt nagyon az elején tart még, és úgy tudjuk, Vajna még nem kötelezte el magát mellette, de a felvételeken ő is ott volt, azaz érdeklődése nyilvánvaló. A tévé előkészítését, a pilotfelvételek munkálatait az a György Bence irányítja, aki éveken át volt a TV2 hírigazgatója majd programigazgatója is.

Más forrásokból úgy tudjuk,  Vajna klasszikus, amerikai típusú hírtévét indítana - erre utal, hogy a próbafelvételeken breaking news-t is szimuláltak. A tévé tulajdonosaként a filmbiztost jelölték meg forrásaink, akik szerint az indulást ő maga finanszírozná, majd a tévé későbbiekben a kábeldíjból és a hirdetésekből tartaná el magát. Van egy olyan érzésünk, hogy nem lesz sok problémájuk állami megrendelőket a csatorna mellé vinni, annak ellenére, hogy a tévé hangvételét nem kifejezetten jobboldalinak szánják.

A műsorvezetőkről egyelőre nem sokat tudni, az biztosnak látszik, hogy a TV2-től kiebrudalt Andor Évára számítanának a tévénél, de az egyes műsorokra kipróbálták már Betlen Jánost és Skrabski Fruzsinát is. Úgy tudjuk, a próbavendégek között Stumpf András, a Mandiner újságírója, Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke, Mesterházy Attila, Szijjártó Péter és Vidnyánszky Attila is feltűnt. Az új tévé elindítására informátorunk szerint idén nincs esély, leghamarabb jövő tavasszal találkozhatunk vele.

György Bence neve az Origo egyik cikkében is felmerült, egy kormánypárti portál indulásával összefüggésben, amiről az Origo úgy tudja, a via.hu helyett a Habony Árpád-féle vonalon lesz egyfajta kormányszócső. Mi ezzel ellentétes információkat kaptunk a portálról, ami mögött nem a miniszterelnöki tanácsadóként aposztrofált Habony, hanem a TV2-től nemrég kirúgott Gábor László áll, aki állítólag külföldi befektetők segítségével indítaná be a portált. A vállalkozás mögött egyébként a Nouvelle Média Kft. nevű cég áll. 

A közéleti internetes lapok piacára belépő oldal azonban annyira kezdetleges állapotban van, hogy tulajdonképpen nem is létezik még, csak az elképzelés van meg, és az, hogy György Bence lesz a főszerkesztője, aki mellé valóban azok a jelenlegi TV2-s szakemberek érkezhetnek, akiket az Origo cikke név szerint is említ, azaz Turi Zoltán, Németh Róbert, Sándor Zsolt és Szász Tamás. A portál indulását informátorunk szeptember végére teszi.

 

Tagadta bűnösségét a brutális börtönőr

Tagadta a bűncselekmény elkövetését a szegedi egyetemista lányt brutálisan megverő börtönőr - közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője, Szanka Ferenc a hvg.hu-val. Arról, hogy a nyomozó ügyészség kéri-e a férfi előzetes letartóztatásának elrendelését, holnap döntenek.

Nem ismerte el felelősségét a szombat éjszakai brutális szegedi támadásért az a börtönőr, akinek munkaviszonyát a történtek után azonnal megszüntették, és akit gyanúsítottként szerdán hallgattak ki a Csongrád Megyei Nyomozó Ügyészségen. Ahogy várható volt, a közösség tagja elleni erőszak mellett súlyos testi sértés elkövetésével is meggyanúsította a Csongrád Megyei Nyomozó Ügyészség, mégpedig csoportos elkövetéssel, mivel két másik ember felelőssége is felmerült.

A velük kapcsolatos dolgokat és a tényállást fogják tisztázni a továbbiakban a nyomozó ügyészség munkatársai. Hogy szükségesnek tartják-e, hogy a gyanúsított előzetes letartóztatásba kerüljön, csütörtökön döntenek - közölte a szóvivő.

 

 

Tiszthelyettesként dolgozott a brutális börtönőr

Érettségivel rendelkezett és a pszichológiai alkalmassági vizsgálatokon megfelelt a hvg.hu információi szerint az a börtönőr a szegedi büntetés-végrehajtási intézetben, akinek a munkaviszonyát azonnal megszüntette a parancsnoka, miután kiderült, hogy őt gyanúsítják a szegedi lány megverésért. A történtek az egész szervezetet megrázták, és mint a hvg.hu forrása megjegyezte, örülnek, hogy a férfi már nem a kollégájuk.

Mintegy egy évtizede dolgozott tiszthelyettesként a büntetés-végrehajtásnál az a börtönőr, akit szerda délelőtt hallgattak ki közösség tagja elleni erőszak gyanúja miatt a Csongrád Megyei Nyomozó Ügyészségen – tudta meg a hvg.hu. A férfi érettségivel rendelkezett.

Július 21-én azonosították és őrizetbe vették a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai azt a férfit, aki a megalapozott gyanú szerint brutálisan megvert egy szegedi diáklányt július 18-án este. A férfi a lány bevándorlónak hitt barátjába kötött bele, felszólítva őt, hogy takarodjon az országból. A tettes elfogását segítette az is, hogy a verés utáni pillanatokról videót készített egy arra járó turista, amely nyilvánosságra is került. A rendőrség átküldte az ügyészségnek az ügyet, úgy tudjuk, azért, mert a feltételezett elkövető egy bv-intézet dolgozója. A férfi munkaviszonyát egyébként a büntetés-végrehajtásnál azonnal megszüntették.

Információink szerint a kétévente kötelező pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a börtönőr tiszthelyettes mindig teljesítette, annak írásbeli és szóbeli részén is minden alkalommal megfelelt. Az alkalmasságin természetesen nem azt nézik, hogy valakinek milyen hajlama van a bűnelkövetésre, hanem azt vizsgálják, hogy az illető alkalmas-e a pályára, foglalkoztatásának lehetnek-e kockázatai, illetve, hogy kiégés előtt áll-e. Amennyiben nem felel meg, alkalmasságát úgynevezett FÜV eljáráson újra felülvizsgálják.

A történtek után a büntetés-végrehajtásnál dolgozók örülnek, hogy azonnal elküldték brutális kollégájukat. A hvg.hu forrása azt mondta, az eset megrázta őket is, és nem szeretnék, hogy a nyolcezer fős testületre ez az ügy rossz fényt vetne.

Orbán megint orákulumként bukkanhat fel Erdélyben

Az „európai civilizáció jövője” lesz terítéken Tusványoson, ismét akkora visszhangra lehet számítani, mint az illiberális demokráciáról szóló tavalyi beszéd után.

Orbán nagyot készül durrantani szombaton Erdélyben – tudta meg az Index Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó köreiből. „Olyan beszédet fog tartani, ami hónapokra meghatározhatja a politikai közbeszédet itthon, és a Magyarországról szóló külföldi diskurzust is befolyásolhatja” – írja a portál.

Erre meg is van minden esély: többször írtuk mi is, hogy Orbán tusnádfürdői – a Bálványosi Szabadegyetem keretében megtartott – előadásai roppant izgalmasak abból a szempontból, hogy sokat elárul a miniszterelnök aktuális világlátásáról és jól idézhető mondatokkal szolgál. Tavaly például az illiberális demokrácia fogalmát vezette be a közbeszédbe, amikor arról beszélt, hogy „az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű”, ez a beszéd pedig még ezen a héten is előkerült az amerikai kongresszusban.

Az Index azt írja: Orbán folyamatosan kapcsolatban van különböző gondolatműhelyekkel és magánszemélyekkel, akiktől „szokott anyagokat kapni”, de „sem Habony, sem Finkelstein nem mondja meg, hogy merre menjen”. A miniszterelnök „olyat fog mondani, amit abban a formában még szűk körű beszélgetéseken sem fogalmazott meg” – mondta sejtelmesen Habony munkatársa. Azt valószínűsítik, hogy a miniszterelnök „az európai civilizáció jövőjéről fog beszélni”, ami összefügg korunk – Orbán szerinti – „legfontosabb sorskérdésével, a migrációval”.

Azt is felidézik, hogy Orbán tusványosi kinyilatkoztatásai nem kizárólag racionális jellegűek, mindig „van egyfajta spirituális karakterük”, a miniszterelnök egyfajta nemzeti orákulum szerepében tűnik fel. Saját tekintélyének növelésére ügyesen használja a provokációt, beszédeivel akkora hazai és nemzetközi visszhangot vált ki, amely már mennyisége miatt azt sugallja a magyar közvélemény számára, hogy valamilyen világviszonylatban jelentős kijelentést tett.

 

A falusi turizmus megmenekülhet a netes kasszától

Van rá esély, hogy a falusi vendégfogadók is kikerülnek a netes pénztárgép használatára kötelezett vállalkozások köréből – tudta meg a Napi Gazdaság a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnökétől.

Szabó Géza az újság szerdai cikke szerint elmondta: a vendéglátóhelyek, kereskedők, szálláshely-szolgáltatók kötelező átállásáról szóló, tavaly tavasszal elfogadott pénztárgéprendelet előírja, hogy a falusi vendégfogadásból élő magánszemélyeknek is át kell állniuk ez év végéig az adóhatóságnak közvetlenül adatot szolgáltató készülékek használatára.

Az eredeti előírást mostanra sokan elfelejtették, mert a jelenleg is tartó átmeneti időszakban a szobakiadók úgy válthatták ki a netes kasszát, hogy vállalták, havonta elektronikus úton adnak jelentést forgalmukról az adóhatóságnak a kormányablakon keresztül.

Az érdekképviselők az alelnök szerint azon dolgoznak, hogy továbbra is elegendő legyen elektronikus úton teljesíteni a bevallásokat, mert az átlagosan 60-100 ezer forintba kerülő netes kasszára való átállás, illetve a berendezés működtetése túl nagy terhet jelentene a csekély bevételű turisztikai terület képviselőinek. Ráadásul vannak olyan vidéki települések, ahol a technikai feltételek sincsenek meg az állandó internetkapcsolathoz.

Szabó Géza jelezte, folyamatosak az egyeztetések a szakminisztériumokkal a könnyítés érdekében, emellett Lázár János nemrégiben tett bejelentése is bizakodásra adhat okot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Orbán Viktor kormányfőre hivatkozva a napokban azt mondta, a kasszarendszer kiterjesztése jelenleg nem indokolt és nem életszerű.

 

Úgy ég egy autószerelő-műhely, hogy leállították a HÉV-et a Soroksári útnál

Egy autószerelő-műhely kapott lángra szerdán Budapesten, a Soroksári úton, a füst miatt le kellett állítani a HÉV forgalmát az érintett szakaszon – közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Kisdi Máté tájékoztatása szerint a tűzben nem sérült meg senki, a fővárosi tűzoltók megkezdték az oltást.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Facebook-oldalán azt írták: a H6-os HÉV helyett pótlóbusz jár a Közvágóhíd és Pesterzsébet-felső között, mert tűzoltók dolgoznak a Soroksári úton a Kén utca közelében.

 

 

 

 

 

Mészáros Lőrinc csak most adta el letagadott orosz cégét, az új tulaj börtönben ül

A felcsúti polgármester márciusban, amikor rábukkantunk Kiss Szilárddal közös cégére, három dolgot is állított. Hogy már nem tulajdonos a cégben, hogy nem tudta, Kiss Szilárdnak is van részesedése, és hogy nem jött össze az orosz szalonnabiznisz. Az orosz hatóságok iratai egészen mást mutatnak. Az Átlátszó most kiderítette, hogy Mészáros Lőrinc július elején szállt csak ki a cégből, amiről azt állította, nem is az övé. A Magyar Kft. most teljesen a vesztegetéssel vádolt Kiss Szilárd kezébe került.

Az egykori agrárattasé és miniszteri megbízott, Kiss Szilárd után nyomozva bukkantunk rá még márciusban egy olyan orosz cégre, melyben meglepetésünkre Kiss mellett másik tulajdonosként Orbán Viktor milliárdos barátja, Mészáros Lőrinc bukkant föl. A felcsúti polgármester akkor azt állította, ő 2013-ban volt tulajdonos a cégben, de csak néhány hónapig.

Amikor szembesítettük azzal, hogy a cégadatbázis mást mutat, azt válaszolta, hogy 

Oroszországban sok minden előfordulhat.

Az Átlátszó most azonban kiderítette, hogy Mészáros márciusi állításával szemben a felcsúti polgármester mindössze pár hete szállt ki a cégből. 

Jó kezekben lesz a cég, bár azokon a kezeken épp bilincs van

A portál szerint az egymillió rubeles, kb. 5 millió forintos törzstőkéjű "Magyar" Kft. nevű cégben lévő 33-33%-os részesedését mind Mészáros, mind a másik tulajdonos, Ljugyisjeva Karina Alexandrovna nemrég eladta. A harmadik tulaj nem más, mint a 34%-os részesedést birtokló Kiss Szilárd. Ő megtartotta tulajdonrészét.

A változást az orosz hatóság hivatalosan 2015. július 9-én jegyezte be nyilvántartásába, vagyis az orosz korlátozott felelősségű társaságokról szóló szövetségi törvény alapján ettől az időponttól nem tulajdonos már Mészáros Lőrinc.

De nem csak az eladás időpontja, a vevő kiléte is érdekes. Márciusban Mészáros még azt is állította, nem tudta, hogy az előzetesbe került Kiss Szilárd is tulajdonos a cégben. Így most külön vicces, hogy miután Mészáros és Alexandrovna tulajdonrészét is maga a cég vásárolta meg,

a cég egyetlen megmaradt valódi tulajdonosa az a Kiss Szilárd lett, aki épp börtönben ül vesztegetés vádjával.
 

Nem igaz, hogy nem jött össze a szalonnabiznisz

Érdekes az is, hogy Mészáros korábban az Indexnek arról beszélt, nem jött össze az az orosz szalonnaüzlet, amire a céget alapították. Ehhez képest tegnapi cikkünkben nyilvánosan is elérhető orosz források alapján bemutattuk: Kiss Szilárd egy másik cége, a Vengerszkije Produkti („Magyar Termékek”) húsz tonnát vásárolt Mészáros Puskás baconjéből.

A furcsa nevű bacont ráadásul nem máshol, mint Kiss Szilárd Paprika elnevezésű orosz bolthálózatában árulták. Ezzel Kiss maga büszkélkedett a Heti Válaszban.

A Mészáros-féle Búzakalász 66 Kft. és a Bakony Húsüzem 2012. október 12-étől kapott engedélyt az Orosz Szövetségi Állat- és Növény-egészségügyi Felügyelettől, a Rosszelkoznadzortól, hogy különböző húskészítményeket vihessenek be Oroszországba. Ennél a felügyeletnél dolgozott korábban Kiss Szilárd élettársa, Jelena Cvetkova, aki forrásaink szerint kiváló minisztériumi kapcsolataival több magyar cég érvényesülését segítette odakint. Szerepe lehetett abban is, hogy amikor különböző okokból, például fertőzések miatt Oroszország beviteli stopot rendelt el az uniós húsokra, a magyar embargót mindig az elsők között oldották fel. 

Cikkünkben arról is írtunk, hogy kormányzati forrásaink szerint mind Kiss Szilárd, mind Cvetkova kapcsolatban állhatott az orosz titkosszolgálattal.

Nem akar nyomozni a rendőrség Mészáros ellen

Mivel Mészáros Lőrinc Kiss Szilárddal közös cége nem szerepelt a polgármester vagyonnyilatkozatában, Tényi István (egyébként fideszes) önkormányzati képviselő feljelentést tett. A Veszprém megyei rendőrség azonban bűncselekmény gyanújának hiánya miatt elutasította a feljelentést.

Ezt azzal indokolták, hogy ők nem találták meg a céget, amit az Index egyszer már megtalált. A rendőrség azonban nem csak, hogy az Indexet nem kereste meg az ügyben, de egy olyan, piaci alapon működő nemzetközi cégadatbázisban kereste az orosz céget, mely erre teljesen alkalmatlan.

Az Átlátszó Oktatás blog fel is sorolta egy posztjában, hogyan tudtak volna a rendőrök pár perces kereséssel a Magyar Kft. nyomára bukkanni. 

De a rendőrség egy másik bravúros magyarázattal is előállt, miért nem nyomoznak. A Belügyminisztérium az RTL Klub híradójának azt válaszolta, azért nem indult eljárás, mert „teljes jogi bizonyossággal nem állapítható meg a szándékosság", magyarul Mészáros Lőrinc véletlenül feledkezett meg a cégről.

Beszélték a minisztériumban Szilárdról, hogy KGB-s, senkit nem érdekelt

Nem csak Kiss Szilárdról, orosz élettársáról is, aki kormányzati forrásaink szerint kapcsolatban áll az orosz titkosszolgálattal. De legalább segítettek magyar cégeknek boldogulni! Kiderült, Mészáros Lőrinc felcsúti Puskás baconjét is az azóta letartóztatott attasé vette-árulta Moszkvában.Tovább

 

 

 

 

 

 

 

A kormány meghatározta a biztonságos országok listáját

A kormány meghatározta a nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok és biztonságos harmadik országok listáját, és ezen szerepelnek a nyugat-balkáni országok is: ebből az irányból érkezik Magyarországra a legtöbb illegális bevándorló. 

A Magyar Közlöny keddi számában megjelent kormányrendelet alapján a menedékjogról szóló törvény szerinti biztonságos származási országnak és biztonságos harmadik országnak minősülnek az Európai Unió tagállamai és tagjelölt államai – Törökország kivételével – (Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia), az Európai Gazdasági Térség tagállamai, az Egyesült Államok halálbüntetést nem alkalmazó tagállamai, továbbá Svájc, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland.

Ha a menedékjogról szóló törvény szerinti elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós listáján vagy a kormány által meghatározott országok között, az elismerését kérő a jogszabály szerinti menekültügyi eljárásban bizonyíthatja, hogy az ő egyéni esetében a származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek.

Ha az elismerését kérő Magyarországra érkezését megelőzően a biztonságos harmadik országok uniós listája vagy a kormányrendelet szerinti valamelyik biztonságos harmadik ország területén tartózkodott vagy átutazott, a menekültügyi eljárásban bizonyíthatja, hogy esetében ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre.

A listán tehát egyrészt azok az országok szerepelnek, amelyek biztonságos származási országnak tekinthetők, vagyis amelyekben nincs háború, üldöztetés. A biztonságos harmadik országok listáján pedig azok az országok szerepelnek, amelyek biztonságosnak tekinthetők, amelyeken a menedékkérő keresztülutazott, és ott lehetősége lett volna a nemzetközi védelem igénybevételére.

Az Országgyűlés június végén adott felhatalmazást a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a biztonságos migrációs tranzitországokat, ahonnan érkezők nem igényelhetnek politikai menedékjogot.

Kósa Lajos (Fidesz) akkor úgy nyilatkozott, hogy "aki valóban menekült, annak ott kell megállnia, ahol már nem fenyegetik az életét". Magyarország nem lehet befogadója a világ összes illegális bevándorlójának – mondta a kormánypárti politikus, aki szerint ezt az "áradatot" le kell fékezni, az érkezők kevesebb mint egy százalékát jelentő politikai menekülteket pedig be kell engedni.

Kádár kémje lesz Orbán tanácsadója

Czukor József a szocializmusban kezdte a hírszerzést, majd dolgozott a külügynek, állt az Információs Hivatal élén, és miközben a beosztottjai utálták akarnoksága miatt, a Fideszben elég népszerű lett.

Olyan embert nevezett ki külpolitikai főtanácsadójának Orbán Viktor kormányfő, aki a szocializmusban a hírszerzés tagja volt, majd fontos diplomáciai feladatokat látott el a 2002-2010 közötti MSZP-s kormányok idején - írja az Index nagy Czukor József-portréjában.

A főtanácsadói posztért a berlini nagyköveti posztot feladó Czukor már hírszerzőként a német vonalon mozgott. A bonni nagykövetségen dolgozott, ekkoriban természetes volt, hogy a nyugati országokban diplomatáskodó magyarok hírszerzői feladatokat is elláttak. Czukor volt munkatársai szerint rengeteg jelentést írt, és szerette, ha az ő véleménye az irányadó. Az Index szerint Czukornak a német kereszténydemokraták, a CDU volt a szakterülete.

Kövér László, a haver

Czukor a rendszerváltás után eltűnt a hírszerzésből, ahova 1993-97 között tért vissza, bár hivatalosan a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője volt. 1997-től ismét a németországi nagykövetségen dolgozott, ráadásul Balázs Péter későbbi külügyminiszter alatt, aki elégedett volt első beosztottja munkájával. 1998 után a Fidesz vezette kormánnyal, ezen belül a titkosszolgálatokat felügyelő Kövér Lászlóval is jó viszonyba került.

Már a Medgyessy-kormány idején jártunk, amikor 2002-ben az Információs Hivatal élére került, ez ellen a Fidesznek sem volt lényegi ellenvetése. Egykori hírszerzők szerint nem volt olyan jó szakember, hogy neki kellett volna vezetnie a hivatalt, aminek élén nem is ért el túl nagy eredményeket. Két év után leváltották, miután mindenki frászt kapott a harsány stílusától, és hogy mindig azt hangoztatta, hogy igaza van. „Nem ismerte a higgadt, szakmai vitát, ordibált, mindig csak neki lehetett igaza” - mondta az Indexnek egy volt beosztott.

A bukásának másik oka volt, hogy állítólag nem akarta kivizsgálni, miért nem tett semmit anno a Fidesz-kormány a hazai szélsőjobb és az akkor még működő iraki Szaddám-rezsim pénzügyi összefonódásainak feltárására. Ekkor jöttek rá, hogy lojálisabb lehet a Fideszhez. Czukor innen került Szlovéniába, a ljubljanai nagykövetségre. Közben mindvégig jó kapcsolatokat ápolt mindkét oldal politikusaival, apróbb szívességeket tett nekik.

Bajnai szakállamtitkára, majd Orbán tanácsadója

2009-ben a Bajnai-kormány szakállamtitkára lett, az EU-s tagállamokkal fenntartott kapcsolatokért felelt, majd túlélte a kormányváltás utáni tisztogatásokat is. 2010-ben mehetett berlini nagykövetnek, és a lap forrása szerint ebben nagy szerencséje volt: a németek engedték egy volt hírszerzőnek, hogy nagykövet legyen. Követként hevesen védte az Orbán-kabinet politikáját, és majdnem egyedüliként merte megcsinálni, hogy jelentéseiben a rossz híreket is megemlítette. Talán emiatt is tudott kiegyensúlyozottabb maradni a viszony Berlinnel.

Ősztől Györkös Péter váltja Czukort Berlinben, ő pedig a Miniszterelnökséghez kerül. A lap forrásai kétségesnek látják, hogy Czukornak valóban lesz-e ráhatása az önállóan mozgó, sokszor váratlant húzó orbáni külpolitikára. Márpedig egy látszatpozíció nem Czukor stílusa.

A Fidesz azzal vádolja a baloldalt, hogy beteg embereken nyerészkedett

A Fidesz szerint a betegséget megelőzni kell, nem pedig az amúgy is nehéz helyzetben lévő betegeket még több anyagi teherrel sújtani, ezért tették elérhetővé országszerte a daganatos betegségek, különösen a méhnyakrák, az emlőrák és a vastagbélrák szűrését.

A Fidesz parlamenti frakciója szerdán ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi koordinációért felelős helyettes államtitkára sajtótájékoztatón azt mondta, a tervek szerint 2018 végére az egész ország területén lesz vastagbélrák-szűrés, mert az Európai Unióban a lakosság arányában Magyarországon halnak meg a legtöbben vastagbélrákban, illetve a megbetegedések tekintetében Szlovákia után a második helyen állunk.

A nagyobbik kormánypárt közlése szerint míg a baloldal nyerészkedni próbált a betegeken, a polgári kormányzásban az egészség érték, ezért minden segítséget megadnak ahhoz, hogy a magyar családokban minél több édesanya, édesapa, nagyszülő és gyermek tudjon egészségben élni. A korai halálozást és a tragikus népegészségügyi állapotokat az egészségesebb életmóddal, a dohányzás visszaszorításával, az egészségesebb élelmiszerekkel, a mindennapi testneveléssel és sportolással, a népbetegségek megelőzésével és mielőbbi diagnosztizálásával tudják csökkenteni. A Fidesz egészségpolitikájában mindez kiemelt fontosságú – tették hozzá.

Amikor az állam öl

Több tragikus eset ismét ráirányította a figyelmet a hivatalos személyek által elkövetett erőszakra. De hogyan viszonyul ezekhez az ügyekhez a magyar igazságszolgáltatás?

Az elmúlt hetek történései között szinte alig jutott figyelem a halált okozó kényszervallatással vádolt izsáki rendőrök ügyében hozott ítéletnek. Pedig a Szegedi Ítélőtábla másodfokú – jogerős – döntése súlyos szakmai és morális kérdéseket is felvet.

Mielőtt az ítélet okait és körülményeit vizsgálnánk, vessük össze a történteket és a magyar igazságszolgáltatás erre adott válaszát. Az ominózus napon és helyen az előállított, de le sem „adminisztrált” és le sem jelentett sértettet a két rendőr olyan brutálisan bántalmazta mintegy két órán keresztül, hogy az ennek következtében a helyszínen meghalt. Az akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter a történteket az elmúlt évtizedek legsúlyosabb ilyen típusú bűncselekményének nevezte, és a példás felelősségre vonás igényét fogalmazta meg. Mindkét kérdésben igaza volt. Ehhez képest mit üzen az Ítélőtábla? Ejnye gyerekek, hát ilyet nem szabad ám csinálni. Persze, mi tudjuk, hogy ti nem akartatok ölni, hiszen korábban is rendszeresen vertétek az állampolgárokat, hát most egy kicsit gondatlanok voltatok, nagyobbakat ütöttetek és rúgtatok a kelleténél, de ha okosan viselkedtek, a tárgyaláson nem jártatjátok a szátokat, és nem mutogattok ide meg amoda, megúszhatjátok egy pár évvel, és ha továbbra is jól viselkedtek, azt is lehet harmadolni. Magyarország miniszterelnöke néhány hónapja vetette fel – nem kis európai kalamajkát keltve – a halálbüntetés visszaállításának kérdését – úgymond a legsúlyosabb bűncselekmények adekvát szankcionálására. Amennyiben ezzel párba állítjuk a szegedi ítéletet, úgy az csak a magyar állam kétszínűségének bizonyítékaként értékelhető.

Az ítélet és ezzel a büntetéskiszabás determináló mozzanata a bűncselekmény minősítése, vagyis annak a törvényhelynek a kiválasztása, amelyikbe beleillik az elkövetett cselekmény. Itt lép be a bűnösség kétféle alakzata közti választás szükségessége. Alapvetően más megítélés alá esik, ha egy cselekményt annak következményeit akarva, vagy legalább e következményeket elfogadva, azokba passzívan belenyugodva hajtanak végre, mintha ugyanolyan cselekményt úgy követnek el, hogy az elkövetők – egyébként nekik felróható okokból – nem számolnak a következményekkel, mert nem elég körültekintőek, megszegik foglalkozásuk szabályait, stb. De nem akarják a következményeket, még az azokba való belenyugvás formájában sem.  A világ minden jogot oktató egyetemén iskolapéldaként szolgál az az elkövető, aki fogja a konyhakést, beledöfi áldozata nyakába, vagy mellkasába, vagy hasába, majd a bíróságon ártatlan arccal kijelenti, hogy esze ágában sem volt a sértettet megölnie, még csak nem is gondolt arra, hogy az meghalhat, ő mindössze a szokásosnál nyomatékosabban akarta figyelmeztetni, hogy mi a jó modor, és az illő viselkedés. Hova jutott volna a büntetőjog, ha a bíróságok megennék ezt a világon talán naponta elhangzó védekezést.

Mutatis mutandis: Izsákon azoknak az elkövetőknek, akik a megkötözött, életéért könyörgő sértetett olyan súlyosan bántalmazták, hogy annak arca a hozzátartozók számára felismerhetetlenné vált, bal füle mögött több centiméter hosszú folytonossági hiány keletkezett, amelyen keresztül koponyájába be lehetett látni, testét összefüggő véraláfutásosra verték és rúgták, figyelmen kívül hagyták társuknak a nagy baj fennállására vonatkozó figyelmeztetését, nos, ezeknek az elkövetőknek a bűnösségi alakzatra vonatkozó nyilatkozatuk irreleváns. Azaz az elsőfokú Kecskeméti Törvényszék helyesen állapította meg a bűnösség alakzatánál az eshetőleges szándékot, vagyis azt, hogy a tettük halálos következményébe – még ha nem is kívánták – belenyugodtak. A nagy kérdés, amelyre a továbbiakban választ keresünk – és ez egyben átvezet bennünket a magyar „jogpolitika” ingoványos területére – miért vállalta a Szegedi Ítélőtábla a legújabbkori magyar ítélkezéstörténet eme botrányos döntését.

Amennyiben ismerjük a magyar állam erőszakszervezeteinek tagjai ellen folytatott büntetőeljárásokat az elmúlt évtizedekben, már nem lepődünk meg annyira. Ezeket az ügyeket a szigorúan belső ügyként kezelték, elvégre mégiscsak a mi kutyánk megtévedt kölykeiről van szó. Gondoljunk csak a vezető államvédelmi tisztek szűk csoportja ellen, 1953-ban (Péter Gábor és társai), majd 1957-ben lefolytatott büntetőeljárások meglehetősen szerény „eredményeire”. Az elkeserítő ebben az, hogy 1990 után sem történt érdemi változás. A 2006-os őszi rendőri intézkedések miatt egyedül egy kisujj eltörése ügyében született ítélet. Hol maradt az előállítottakat meztelenül tornáztatok felelősségre vonása? És hát hallott már valaki olyat, hogy a büntetőeljárási törvényt lábbal tipró ügyészt vagy bírót felelősségre vontak valaha Magyarországon? A koholt vádak alapján lefolytatott Kaiser Ede elleni koncepciós per lelepleződésekor a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának akkori vezetője a bíró „tudományos tévedéséről” beszélt. De hát a bírósági munka jogalkalmazás és nem tudományos munka. Valójában az történt, hogy a hiányos bizonyítékláncolatot a tanácselnök maga egészítette ki. Ez azonban nem tudományos tévedés, hanem súlyos vétség, vagy annál is több. Az eset után nem felelősségrevonás, hanem előléptetés következett, a tanácselnök a Legfelsőbb Bíróságra került. Ő is és az Ítélőtábla érintett tanácselnöke is az ország két jogi egyetemén tovább oktatják a büntetőjogot és a büntető eljárásjogot.

Ezeknek a pereknek – ha már elkerülhetetlenek – van egy fontos funkciójuk. A felfelé és oldalirányban vezető szálak elvarrása. Az izsáki perben az elsőrendű vádlott hivatkozhatott volna arra – és ez lett volna részéről a természetes magatartás – hogy a súlyos bűncselekménye következményét látva – a rendelkezésre álló eszközökkel megpróbált segíteni. Újraélesztést alkalmazott, a hangszalagok őrzik, ahogy fokozódó kétségbeeséssel hívta az Országos Mentőszolgálatot, ahonnan a mindannyiunk által ismert flegma válaszokat kapta. A mentőautó 24 perc elteltével érkezett meg. Minthogy a Mentőszolgálat még az olimpiai bajnok kajakozó halálos rosszulléte esetén is következmények nélkül el tudta fogadtatni a maga verzióját tanúk sokasága ellenében, nincs mit csodálkozni ilyen vonatkozásban sem Izsákon. És hát ugye senki nem hiszi, hogy azért a leváltott kiskunhalasi kapitányságvezető és izsáki őrsparancsnok lenne a felelős, hogy a rendőrségen a tanúvallomást vállaló kolléga az „áruló”, akinek végül is távoznia kellett a testülettől. Miért nem védekezett ezzel a – egyébként enyhítő körülményt jelentő – magatartásával elsőrendű vádlott. Talán hallgatása volt a feltétele az enyhe minősítésnek?

Néhány szót az ítélet médiában mutatott szóbeli indokolásáról. Az az érvelés, hogy a vádlottak eddig is verték az előállítottakat, akiknek soha nem lett semmi bajuk, a vádlottak részéről – bár nem színvonalas – de teljesen érthető és elfogadható lett volna. De hogy a Szegedi Ítélőtábla eljárt tanácsának elnöke nevetve ezzel magyarázza a tragikus esemény nem kevésbé tragikus ítéletét, az példátlan, szakmailag nonszensz, morálisan elfogadhatatlan és megengedhetetlen. Az érintett személynek önként, vagy nem, de távoznia kell státuszából, különben az állam morálisan meghalt ebben az ügyben is.

Próbáljuk higgadtan végiggondolni, mi történt volna ha Bara Józsefet nem Izsákon, hanem mondjuk Szlovákia, Románia, Szerbia valamelyik rendőrőrsén verik agyon. Emlékezzünk Malina Hedvig esetére, mennyire jól forgatta a propagandakardot a magyar államgépezet, pedig hol volt az súlyosságában Izsáktól. Bara József nem tehet róla, de valahogy mégiscsak szembekerült a defíníciószerűen erős, büszke, ugyanakkor a keresztényi irgalmasság jegyeit is hordozó Állammal. Ezért neki nem lesz emléknapja, szenvedése nem lesz felidézve a médiában, haláláért a magyar állam nem kér bocsánatot, egyáltalán neki semmi sem jár abból, amit az állam oly bőszen szokott megkövetelni másoktól háborús, vagy határon túli sérelmekért. Bara Józsefnek egyetlen esélye maradt, az ami a magyar népnek : hogy egyszer talán, mégis lesz egy igazi jogállam Magyarországon. Ezt arról fogjuk megismerni, hogy akkor a névsorolvasás sorstársaival, az Állam áldozataival fog kezdődni. Nos, ekkor bízhatunk majd abban, hogy valami elkezdődött, hogy tényleg van esély igazi, komoly megújulásra.

Köszi, Semjén: betett a vasárnapi boltzár

Májusban csaknem háromezerrel dolgoztak kevesebben a kereskedelemben, mint februárban, az utolsó hónapban, amikor még minden vasárnap korlátozás nélkül nyitva lehettek az üzletek – írta a Népszabadság a KSH adataira hivatkozva.

Az újság szerdai cikke szerint az elbocsátási hullám nagyobbrészt a kiskereskedelmet sújtotta,

az alkalmazottak száma csaknem 2600-zal csökkent három hónap alatt,

míg a többieket a nagykereskedelmi társaságoktól küldték el. A KSH adataiban ráadásul csak a legalább ötfős vállalkozások szerepelnek - teszik hozzá.

A kereskedelmi vállalkozások elsősorban részmunkaidős munkavállalóiktól váltak meg, februárhoz képest a számuk 2300-zal csökkent. A teljes munkaidősök száma májusban emelkedett ugyan áprilishoz viszonyítva, ám a februári adathoz képest mintegy 700 fős csökkenést mutatnak az adatok.

Aki maradt, annak jóval többet kell dolgoznia, mint korábban. Májusban az alkalmazottak összesen 388 ezer túlórát teljesítettek, 70 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Ennek az elbocsátások mellett az az oka, hogy hosszabb az üzletek nyitva tartása, ellensúlyozandó a vasárnapi zárva tartás okozta forgalomkiesést - áll a Népszabadság cikkében.

Több elbocsátást jósoltak

A teljes kép ennél egyébként rosszabb lehet, a KSH statisztikája ugyanis csak a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. Ha egy néhány főt foglalkoztató kisbolt március óta nincs nyitva éjszakánként, és emiatt elbocsátott egy alkalmazottat, az nincs is benne a hivatalos statisztikában.

A boltzár bevezetését követően egyébként már előkerült egy 2011-es kormányzati tanulmány, ami 10-15 ezer munkahely megszűnésével számol a vasárnapi zárva tartás bevezetésének esetén. De a kereskedők is tízezrek utcára kerülésével riogattak, ehhez képest az érintettek száma nem is olyan sok. 

NGM: Többen dolgoznak

 Az NGM korábban azt is közölte,  hogy nincs szó létszámcsökkenésről, ugyanis a tárca szerint szezonális hatások miatt a statisztikákat év/év összevetésben érdemes vizsgálni, eszerint pedig tízezerrel nőt a kereskedelemben dolgozók száma egy év alatt (amiből 2500 új munkahely a kiskereskedelemben). Szerintük ráadásul május 20. és június 20. közötti időszakban 1959 új munkahelyet jelentettek be a kiskereskedelmi szektorban.

 

36 520 születés, 59 047 halál

Az év első öt hónapjában többen születtek és többen is haltak meg, mint az előző esztendő azonos időszakában. A 22,5 ezres népességfogyás pedig 22,7 százalékkal magasabb a 2014 elejinél – közölte szerdán az MTI-vel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az idén 36 520 gyermek jött világra, ami 947-tel, 2,7 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának értékét.

A születések száma mind az öt hónapban magasabb volt, mint 2014-ben. Különösen a januári emelkedés volt számottevő, amikor az egy évvel korábbihoz képest 5,3 százalékkal volt magasabb az újszülöttek száma. 

Ugyanakkor a halálozások száma 59 047 volt, ami 5112-vel, 9,5 százalékkal haladta meg a 2014. január–májusi értéket.

A halálozások száma az év első négy hónapjában több, májusban 6,2 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékű növekedést az idei esztendő első két hónapjára mutatták ki; ez átlagosan 22 százalékkal haladta meg 2014 azonos időszakának számait. 

A jelentős halálozási többlet alakulásában az influenzajárvány és az előző év alacsony bázisértéke is közrejátszott – áll a KSH közleményében. Az esztendő első öt hónapjában – szemben a tavalyi 18 362-vel – 22 527 főre nőtt a természetes fogyás. Az ebben az időszakban regisztrált 12 457 házasságkötés 5,3 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. 

És még néhány érdekes adat

A közlemény szerint ebben az időszakban ezer lakosra 9,0 élveszületés és 14,5 halálozás jutott. Az előbbi 0,3, az utóbbi 1,3 ezrelékponttal magasabb a 2014. január–májusinál. A természetes fogyás mértéke – 1,0 ezrelékponttal – 5,5 ezrelékre emelkedett. 

Az év első öt hónapjában ezer élveszületésre 4,1 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,5 ezrelékpontos csökkenést jelentett az előző év január–májusihoz képest. A házasságkötési arányszám 3,1 ezrelékes értéke 0,2 ezrelékponttal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Július 31-ig leszállítják a tankönyveket

A nyomdák határidőre, július 31-ig leszállítják az összes, több mint 12 millió tankönyvet a könyvtárellátó raktáraiba - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára Debrecenben.

Czunyiné Bertalan Judit a tankönyveket előállító hat hazai nyomda konzorciumi központjában, az Alföldi Nyomdában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a terveknek megfelelően augusztus 3-án megkezdik a tankönyvek kiszállítását a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) raktáraiból az iskolákba. Naponta mintegy 350 iskola kapja meg a tankönyveket, s a tervezett, augusztus 25-ei határidőre minden iskola megkapja a rendelt mennyiséget - hangsúlyozta az államtitkár, aki politikai hisztériakeltésének nevezte az ellenzéknek azt az álláspontját, miszerint "káosz várható a tankönyvellátásban".

Ingyen vagy kedvezménnyel

Czunyiné Bertalan Judit elmondta, hogy az általános iskolás diákok 63 százaléka ingyen, vagy kedvezménnyel jut a tankönyvekhez. Az ingyenes állami tankönyvprogram keretében valamennyi általános iskola 3. évfolyamáig már most minden gyerek ingyen kapja a tankönyveket, 2017-re pedig valamennyi általános iskolás ingyen juthat a tankönyvekhez - tette hozzá. A köznevelési államtitkár a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy komoly tartalomfejlesztés folyik az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben (OFI), amely a tankönyvek mellett a digitális tartalomfejlesztésre is kiterjed.

Minőség, biztonság, hatékonyság

Hegedűs István, az Emmi tankönyvellátásért felelős miniszteri biztosa kiemelte: az ellátást a minőség, a biztonság és a hatékonyság jellemzi. A minőséget a két éve tartó tartalomfejlesztés biztosítja, a biztonságot jól jelzi, hogy jelentősen csökkent az iskolák és a szülők észrevétele ezen a területen, míg a hatékonyság eredményeként olcsóbbak lettek a tankönyvek - sorolta a miniszteri biztos. Megjegyezte: az államháztartásnak és a családoknak 3,2 milliárd forinttal kell kevesebbet tankönyvekre kiadniuk az idén, mint tavaly.

150 új fejlesztés

Kaposi József, az OFI főigazgatója kiemelte: több mint 1100 tankönyvcím szerepel a kínálatukban, 150 új fejlesztésű tankönyvet vezettek be, 100-at pedig átdolgoztak. Az új fejlesztések egyharmada kísérleti könyv, ezeket több mint háromezer iskola választotta, s 1500 pedagógus próbálja ki. A fejlesztések új elemeként említette Kaposi József a négy új földrajzi-, illetve történelmi atlaszt.

Három hónapja nyomják a tankönyveket

György Géza, a debreceni Alföldi Nyomda vezérigazgatója arról számolt be, hogy az elmúlt három hónapban a magyar nyomdaipari kapacitás 80 százalékát a tankönyvnyomtatás kötötte le. A hat nyomdát összefogó, általuk vezetett konzorciumban összesen 1500-an dolgoztak a kánikulai napokban is azért, hogy időben elkészüljenek a tankönyvek. Tőczik Zsolt, a Kello ügyvezető igazgatója hozzátette: 4335 iskola rendelt a 3400-féle tankönyvből összesen mintegy 12,2 millió darabot, 11 milliárd 850 millió forintért.

10 millió példány már a raktárakban

A tankönyvekből 10 millió példány már a Kello raktáraiban van, s augusztus 3-án megkezdik a kiszállítást az iskoláknak összeállított raklapos egységcsomagokban, augusztus 24-től pedig lehetőség lesz a pótrendelésekre is - jegyezte meg. Tőczik Zsolt elmondta azt is, hogy a tankönyvek zökkenőmentes átvételét és kiosztását minden iskolában az általuk fizetett diákmunkások is segítik.

2018-ra országszerte lesz vastagbélrákszűrés

A tervek szerint 2018 végére az egész ország területén lesz vastagbélrákszűrés – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi koordinációért felelős helyettes államtitkára szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.

Mészáros János azt mondta, ez annál is inkább szükséges, mert az Európai Unióban a lakosság arányában Magyarországon halnak meg a legtöbben vastagbélrákban, illetve a megbetegedések tekintetében Szlovákia után a második helyen állunk.

A megelőzést segíti, hogy 2020-ig az ezzel kapcsolatos operatív program keretében 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre a prevenció, az egészségügyi szűrések kiterjesztésére.

Fontos a prevenció

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy jelenleg csupán négy megyében folynak vastagbélrák-szűrési programok: Győr-Moson-Sopron, Heves és Nógrád megyében hazai finanszírozás nyomán, Csongrád megyében pedig egy európai uniós pilotprojekt keretében. A tervek szerint ennek köszönhetően 285 háziorvos bevonásával az év végéig már 30 ezer férfi és nő szűrése történik meg.

Mészáros János hangsúlyozta, hogy a 2015-ben megfogalmazott egészségügyi stratégiában kiemelt helyen szerepel a megelőzés és a szűrés, illetve az elmúlt években jelentős egészségpolitikai lépések történtek a megelőzés, főleg a daganatos megbetegedések megelőzése, korai felismerése érdekében.

Kitért arra, hogy ilyen elsődleges prevenciós intézkedés volt a dohányzásellenes jogszabályok megfogalmazása, a méhnyakrák megelőzésére szolgáló HPV-oltás bevezetése a fiatal lányok esetében, valamint az egészséges táplálkozást segítő közétkeztetési szabályok.

Népszerűsítik a szűrési programokat

Ugyanakkor a másodlagos prevenciós elemeket olyan szűrőprogramok jelentik, amelyek konkrét, elsősorban daganatos megbetegedések korai felismerését szolgálják.

Tájékoztatása szerint méhnyakrákszűrésben már 45 ezer, 25 és 65 év közötti nő vett részt, és az egészségügyi személyzet képzése révén már az 5 ezer lakosnál kisebb lélekszámú településekre is eljutnak a szűrőprogrammal. Ugyancsak magasabb szintre kívánják emelni az emlődaganatok szűrését a 45 és 65 év közötti nők körében.

Az a cél, hogy a jelenlegi 50 százalékos átszűrtségi rátát 60 százalékra emeljék. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak 200 millió forint áll rendelkezésére a szűrési programok népszerűsítésére, menedzselésére – mondta Mészáros János.

A rendszeres szűrővizsgálat elengedhetetlen

A rák valóban a balszerencse számlájára írható? Februárban dr. Oláh Edittel készítettünk interjút arról, hogy a rákos megbetegedések többsége inkább a biológiai balszerencsének tudható be, mint az egészségtelen életmódnak vagy az öröklött genetikai hibáknak.

 Júniusban arról írtunk, hogy oktatófilmmel népszerűsíti az egészségügyi államtitkárság a vastagbélrákszűrést. A rákos betegek hívják fel a figyelmet a szűrés fontosságára, ugyanis a túlélési esélyt az is meghatározza, hogy minél korábban diagnosztizálják a beteget.

 Beszámoltunk arról, hogy a világon egyedülálló telefonos alkalmazást fejlesztettek ki a Pécsi Tudományegyetem orvosai. A hiánypótló applikációt eddig 53 ezren töltötték le. Az egyszerű program nem kevesebbre hivatott, mint hogy a Magyarországon vezető haláloknak számító tüdőrákot megfékezze.

 Kedden adtunk hírt arról, hogy a zöld tea és a mediterrán ételek fogyasztása jótékony hatással lehet a prosztatarákra.

 

 

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV