Fizetett politikai hírdetés    

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

A Fidesz ezt reagálta a bevándorlónak nézett barátja miatt megvert lány ügyére

Terület- és lakosságarányosan Magyarországra érkezik a legtöbb bevándorló, ezért kényszerül a kormány intézkedésekre a migránsáradat megfékezésére.

Erről a nagyobbik kormánypárt országgyűlési frakciójának szóvivője az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában beszélt.

Tuzson Bence elmondta: a tavalyi 42 ezerrel szemben az idén már július közepéig 86 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra.

Ez azt jelenti, hogy terület- és lakosságarányosan Magyarországra érkezik a legtöbb migráns – tette hozzá.

A migráció megállítását szolgálja a többi között a déli határra tervezett műszaki zár is, amely a tervek szerint november végére készülhet el.

Ugyancsak ez a célja a menekültügyi eljárás tervezett felgyorsításának, illetve annak, hogy az eddigi szabálysértés minősítéssel szemben bűncselekmény lehet majd a tiltott határátlépés – sorolta az intézkedéseket szóvivő.

Azzal kapcsolatban, hogy Szegeden bevándorlónak vélt barátja miatt vertek meg egy fiatal nőt, Tuzson Bence úgy fogalmazott, hogy az ország problémáját nem lehet összekeverni egy bűncselekménnyel, ami ellen a legszigorúbban fel kell lépni.

 

Komfortos táborhelyet ígér a menekülteknek a tolvajkormány

Nagybaracska és Nagyfa mellett épül meg hamarosan az első olyan sátortábor, ahol a hazánkba illegálisan érkező migránsokat helyezik el. A bevándorlóknak komfortos körülményeket ígér a kormány.

A kormány ma dönt arról, hogy a Csongrád megyei Mórahalom határában felépített próbakerítések közül melyiket választja. A Napi Gazdaság úgy tudja,

a megépült négyféle típusból több verziót is kiválasztanak,

ugyanis az ártérben a cölöpös megoldás az ésszerűbb, míg más területeken a betonalapú kerítések épülnek.

A lap megtudta azt is, hogy

Nagybaracska és Nagyfa mellett épül az első olyan sátortábor, ahol a hazánkba illegálisan érkező migránsokat helyezik el.

Értesüléseik szerint kiegészítő épületek is lesznek, vagyis tisztálkodni is tudnak majd a menekültek. 

 

Videóra vették a lány megverését

Arccsontja eltört, szája felrepedt annak a lánynak, akit a hírek szerint barátja bőrszíne miatt vertek meg Szegeden, a támadásról a szemtanúk körében került elő egy videó.

A delmagyar.hu felidézi, Tímeát a szombaton késő este, a Wake Up Color Fesztivál környékén, a Belvárosi híd közelében támadták meg, először a barátját inzultálva, akinek azt kiabálták, hogy takarodjon az országból. A lány barátja egyébként kubai születésű magyar állampolgár, de Tímea hiába próbálta elmagyarázni a támadóknak, hogy nem bevándorló, akik megrugdosták és megtaposták a fiatalt, ahogy Tímea testvérét és magát a lányt is, akinek arccsontja eltört, mindkét szeme alatt zúzódások vannak, szája pedig felrepedt.

Az esetről videó készült, ezen már csak a támadás vége látható.

Fémlemez nélkül megúszta

Tímea azóta már túl van a műtéten, a sebet több öltéssel kellett összevarrni, kis híján több foga is kiesett. Füle felett egy vágáson keresztül sikerült törött arccsontjait összeilleszteni, így nem kellett neki fémlemezt beültetni.

A támadás részleteire nem emlékszik, ezért is örül, hogy készült videó az esetről, reméli, mielőbb elkapják támadóit. Támogatói jókívánságait a Facebookon köszönte meg, és arra kérte azokat, akik tudnak bármit az esetről, hogy jelentkezzenek. A lány szintén megvert barátja a Facebookon azt írta, nem először történt vele hasonló inzultus, és egyedül nem bírt a „négy nehézfiúval”, sajnálja, hogy nem tudta megvédeni barátnőjét.

Időközben a Szegedi Tudományegyetem Facebook-oldalán közölte, elítéli az erőszakot és a rasszizmust, együtt érez az áldozatokkal és szintén arra buzdítja a város lakosait, hogy segítsenek kézre keríteni a tetteseket.

 

Gyagyás Tódi felesége beparázott a pedofiloktól

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető felesége, Cecília megörökítette, ahogy a 3 ­éves fia, Áron egy úszógumival fürdőzik egy medencében. Történetesen meztelenül.

A Bors azt írja, hogy valaki oda is kommentelte az Instagramon, hogy: „Micsoda popsi! Ennivaló”. Erre a lap munkatársa szólt Rogán Antalné Cecíliának, hogy vigyázni kell, mert mindenféle pedofilok vadásznak hasonló képekre a neten és ne tegye ki veszélynek a gyereket.

Erre a sajtósán keresztül annyit válaszolt, hogy:

„A pedofil tartalmakkal kereskedő oldalakat mélységesen elítélem. A kép egy kisfiú öröméről szól, aki életében először szülői segítség nélkül lebeg a vízben. Sosem gondoltam volna, hogy van, aki még ennek kapcsán is csak a rosszra gondol. De ezek szerint van.”

A fotót pedig eltávolították az oldalról.

 

Csak Magyarország nem hajlandó menekülteket befogadni az EU-s tagállamok közül

Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei hétfőn abban állapodtak meg, hogy a tagállamok önkéntes alapon összesen 54 760 menekültet és menedékkérőt fogadnak be a konfliktuszónákból, illetve abból a két uniós tagállamból, ahová a legtöbben érkeznek – közölte a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós képviselete.

A nagykövetség az egyik közösségi oldalon azt tette közzé, hogy a belügyminiszterek a tervezett 20 ezer helyett 22 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából. Viszont az elvárt 40 ezer helyett egyelőre 32 256 menedékkérőt vesznek át a két uniós "frontországból", Olaszországból és Görögországból.

Magyarország az egyetlen olyan EU-tagállam, amelyik jelezte, hogy nem kíván befogadni egyetlen menekültet és menedékkérőt sem.

A miniszterek tanácsának tájékoztatása szerint az unión kívülről a legtöbb menekültet, 3500-at Norvégia fogad majd be, mert ugyan az EU-nak nem tagja, de a projektben részt vesz. Ahogy Izland, Liechtenstein és Svájc is, ez utóbbi is több mint 500 menekült letelepítését vállalja. Szintén 2200 ilyen menekült letelepítését vállalják a britek.

Olaszországból és Görögországból Németország vállalja a legtöbb, 10 500 menedékkérő befogadását. Franciaország 6752 embert fogad majd be. A többi ország vállalásaiban nagy a szórás. A legkisebb Málta mindössze 60 embert fogad be, egyes országok néhány száz menedékkérőt vállalnak majd át. Ezer fölötti menekültet fogad be Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország is.

Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlási minisztere a tanácskozást követően emlékeztetett, hogy az állam-, illetve kormányfők döntése értelmében két év alatt kell a tagállamoknak önkéntes alapon 40 ezer embert átvenniük Olaszországtól és Görögországtól.

"Nagyon közel a cél" – fogalmazott Asselborn, kitérve arra is, hogy az első évben megkezdődhet az áttelepítés, a második év célszámaihoz van még szükség további erőfeszítésre a tagországok részéről. Elmondta azt is, hogy a luxemburgi elnökség célja, hogy az év végéig lezáruljon az a folyamat, amelyben a tagállamok önként vállalásokat tesznek.

"Az önkéntes alapú szolidaritásnak nyilvánvalóan megvannak a maga korlátai" – húzta alá a politikus, hozzátéve, nem akarja, hogy a tanácskozás számháborúvá silányuljon.

"Egy ponton rájöttem, hogy a hiányzó, maradék 5-6-7 százalékot nem lehet erővel kikényszeríteni" – magyarázta sajtótájékoztatóján a miniszter, aki említést tett arról is, hogy Magyarországnak és Ausztriának is sajátos problémája van ezen a téren.

"Egy olyan ország van, amely dupla nullát mondott. Meg kell érteni, hogy megvannak a maguk problémái, de azt is tudni kell, hogy ez milyen képet sugároz kifelé" – mondta Jean Asselborn.

A luxemburgi miniszter elmondta, hogy szeptembertől Olaszországban és Görögországban is létrejönnek az úgynevezett "hot-spotok", amelyekben uniós szakemberek segítségével az illegális bevándorlók közül kiszűrik azokat, akik valóban jogosultak menekültstátusra.

Az első áthelyezés októberben történhet meg – mondta a miniszter. Asselborn egyúttal emlékeztetett, hogy ezzel a menedékkérelmek elbírálása és a jogosulatlan menedékkérők visszaszállítása is felgyorsul majd.

A miniszter arra is kitért, hogy ettől Európa nem válik erőddé, ugyanis a legális csatornákat is meg fogják erősíteni.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos elmondta: csalódott, hogy nem sikerült elérni a kitűzött negyvenezres célt, de bízik abban, hogy az év végéig ez is megvalósul. A biztos ismét emlékeztetett, hogy a bizottság szerint önkéntes alapon ezt nehéz megvalósítani, ezért a brüsszeli testület új vészhelyzeti mechanizmus kidolgozására tesz majd javaslatot.

"A szolidaritás az EU egyik alapelve. Erkölcsi és jogi kötelezettség, hogy szükség esetén a tagállamok segítsenek egymásnak" – szögezte le Avramopulosz.

 

A vasárnapi zárva tartás tovább apasztja a munkahelyeket és növeli a túlórákat

Megérkeztek a KSH legfrissebb adatai, amelyből jól látszik: a vasárnapi zárva tartás tovább csökkentette a kiskereskedelmi szektorban dolgozók számát – írta a Portfolio.

Február volt az utolsó hónap, amely megelőzte a vasárnapi boltzár bevezetését, ehhez képest áprilisban 2400, májusban pedig már 2600 fővel kevesebben dolgoznak kiskereskedelmi szektorban. A csökkenés leginkább a nem teljes munkaidős munkavállalók körében volt tapasztalható.

Eközben a túlórák száma májusban ismét szignifikánsan emelkedett a kiskereskedelmi ágazatban, ami különösen a ruházati kiskereskedelemben feltűnő. Májusban 388 ezer túlórát teljesítettek a szektor dolgozói, ami 10 ezerrel több, mint áprilisban, míg 70 ezerrel több, mint tavaly májusban.

A Portfolio az adatokból azt a következtetést vonta le, hogy bár strukturálisan van munkaerőigény a kiskereskedelemben, ez nem jár munkaerő-felvétellel, vagyis ahol a vasárnapi boltzár valóban munkaerő-felesleget okozott, ott elbocsátásokra került sor.

Tüzelőért szúrta szíven a polgármesteri hivatal dolgozóját

A januári, mátraderecskei késelést csak a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően élte túl a polgármesteri hivatal alkalmazottja. A 69 éves, szegénységben élő támadó ellen vádat emelt az ügyészség, fegyházbüntetést javasolnak neki.

Nem részesült időben a szociális alapon osztott tüzelőből egy 69 éves, nehéz körülmények között élő férfi Mátraderecskén, ezért megkéselte a polgármesteri hivatalnak az elosztásért felelős dolgozóját. A férfi ellen előre kitervelten elkövetett emberölés kísérlete miatt emeltek vádat hétfőn -közölte a Heves Megyei Főügyészség.

A férfi és őt gondozó élettársa életkörülményeikre tekintettel rendszeresen részesedtek az önkormányzat szociális tüzelőjéből, melynek szétosztását a polgármesteri hivatalban dolgozó sértett felügyelte. 2015. január utolsó hetében - amikor a vádlott a remélt tüzelőért ment - a hivatal dolgozói arról tájékoztatták, hogy még nem osztották szét, ezért nem adhatnak neki. Erre a vádlott bosszút fogadott a sértett ellen, akit a
késlekedésért felelősnek tartott. Azt mondta, hogy megszurkálja, mert nem kapott fát.

Másnap, január 29-én délben meg is jelent a polgármesteri hivatal kazánházánál, ahol a magával vitt, 9 cenitméteres pengéjű bicskával egy ízben váratlanul a férfi szíve felé szúrt, miközben azt kiabálta: "Mit dumálsz te rólam?". A sértett életveszélyes sérülést szenvedett, mivel a kés a mellüregébe hatolt, ahol elérte és megsértette a szívét. Sürgős műtéti beavatkozás hiányában ebbe a sérülésbe belehalt volna.

A rendőrség otthon fogta el a támadót, őrizetbe vették, később pedig a bíróság - ügyészi indítványra - elrendelte előzetes letartóztatását.

A vádlott üldöztetéses téveszméktől szenved, elmebetegsége és ebből fakadó aktuális indulati állapota a cselekmény elkövetésekor a beszámítási képességét közepes fokban korlátozta. Az ügyészség fegyházbüntetést javasolt a vádlottnak.

Lázár ismét odaszólt a magyar kormányt feljelentő multiknak

"Többet fognak fizetni. Annyit, amennyi elveszi a kedvüket, hogy feljelentsék a kormányt Brüsszelben" – mondta Lázár János arra a kérdésre, hogy ha az Európai Bizottság elmeszeli a Spar és a Philip Morris mostani különadóit, akkor ezek helyett a jövőben mennyit kell majd fizetniük – írta az Index.

Az ügy előzménye, hogy Lázár múlt héten kijelentette: a multik hiába fordulnak az EU-hoz, mindenképpen fognak adót fizetni, hanem a mostaniakat, akkor másikat.

Emellett a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerb-magyar kerítésrőlis beszélt. Elmondta: kétféle határzár építéséről döntött a kormány a keddi ülésén, a könnyen átjárható szakaszokon csaknem négyméteres kerítést épít a Belügyminisztérium és a honvédelmi tárca.

Azt is közölte: a horganyzott kerítés a föld alatt másfél, míg a föld felett három méter magasan húzzák fel a szerb-magyar határtól 2,5 méterre. A határzár tetejére egy 70 centiméteres úgynevezett NATO-drót is kerül.

Kétféle határzár létesül, a csaknem 30-40 kilométernyi, ember által nehezebben járható szakaszon egyszerűbb kerítést építenek – tette hozzá.

Ukrajnában élő magyar? A kormány Önt is megvédi!

A magyar kormánynak minden magyar állampolgárát minden eszközzel meg kell védenie, Kárpátalján pedig joggal merül fel a kérdés, hogy az ott élő magyarok biztonságban vannak-e

- jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a felvetésre, hogy az ukrán külügyminiszter bekérette Magyarország ukrajnai nagykövetét a magyar titkosszolgálatok ukrajnai tevékenységével kapcsolatos magyarországi kijelentések miatt.

Lázár János leszögezte: ahol az utcán lövöldöznek, joggal merül fel a kérdés, hogy az ott élő magyarok biztonságban vannak-e.

Hozzáfűzte azt is: Keskeny Ernő nagykövet jól tudja a magyar érdekeket képviselni. A magyar kormány a béke és a biztonság létrejöttében, valamint Ukrajna szuverenitása és területi integritásának fenntartásában érdekelt – tette hozzá.

Bevándorló, hamis adatokkal: szigorít a szabályokon a Kúria

Ha egy legális bevándorló a tartózkodási jogosultság igénylésekor hamis adatot közöl, a bíróságnak a kérelmet el kell utasítania.

Idegenrendészeti ügyben szigorít a Kúria. Ha egy legális bevándorló a tartózkodási jogosultság igénylésekor hamis adatot közöl, a bíróságnak a kérelmet el kell utasítania – közölte az MTI-vel a legfőbb bírói fórum sajtótitkársága hétfőn. Közleményükben azt írták: a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője észlelve, hogy a kollégium ítélkező tanácsai eltérő gyakorlatot folytatnak a harmadik ország állampolgárai beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezése során, jogegységi eljárást kezdeményezett. A vizsgált eljárás a harmadik országból jogszerűen érkezőkkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozott, a kollégium jogegységi határozatot hozott. 

Az eljárás azokra vonatkozik, akik Magyarországra úgynevezett harmadik országból, hatóság által megfelelően tájékoztatva, legálisan, a magyar jogszabályokat magukra nézve kötelezőként elismerve, az önkéntes jogkövetés hallgatólagos ígéretével, az itt tartózkodás, beilleszkedés céljával lépnek be. Ha a tartózkodási jogosultság megszerzése, meghosszabbítása iránti eljárásban valaki hamis adatot, valótlan tényt közöl, annak objektív jogkövetkezményeit viselnie kell – olvasható.

Az eltérő jogértelmezés az idegenrendészeti eljárásban a kérelmező által történő adatközlés tudatállapotának megítéléséből fakadt. A kérelmező olyan, a családi állapotára, élethelyzetére, jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat közöl, amelyek alapján a hatóság dönt a tartózkodási engedély megadásáról vagy meghosszabbításáról. A hamis adatok, tények közlése a jogszabály értelmében az engedély megtagadását vagy visszavonását vonja maga után. 

Az egyik értelmezés szerint vizsgálni kell, a kérelmező tudatában volt-e, hogy hamis adatot közöl, illetve tudnia kellett-e az adat valótlan voltát. A közigazgatási eljárásban ugyanis – ellenkező bizonyításáig – az ügyfél részvételét az eljárásban jóhiszeműnek kell tekinteni. 

A szigorúbb álláspont szerint a jogalkotó objektív felelősségi alapon rendelkezett a hamis adatok és tények közlése esetén a szankció bevezetéséről. Ebben az esetben az eljáró hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, a hamis adat közlése objektív felelősséget alapoz meg, így a hatóságnak nem kell tovább vizsgálódnia. 

A jogegységi tanács a döntésekor figyelembe vette az ilyen ügyek általános társadalmi, emberi természetét, azt, hogy a migráció egyidős az emberiséggel, a lakóhely-változtatás igénye éppen a megélhetés biztosítása okán a leggyakoribb – fogalmaztak. A külföldinek azonban – ha a beilleszkedés céljával érkezik – minden időben számolnia kellett a célország befogadási hajlamát kifejező jogszabályi előírásokkal. Ezek – az ország szuverenitását szem előtt tartva – kifejezik a többségi társadalom védelmét éppúgy, mint a külföldiek iránti toleranciát – tartalmazza a Kúria közleménye.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény figyelembe vette azt az európai irányelvet, amelynek célja a csalások visszaszorítása és a befogadó ország védelme volt, valamint értékelte az Európai Bíróságnak a témával kapcsolatos úgynevezett McCarty-ítéletét is.

A jogegységi tanács figyelembe vette azt is, hogy az idegenrendészeti eljárásban az adatok hamis voltának feltárásával kapcsolatos tudatállapot megismerése szinte lehetetlen feladat elé állítja az eljáró szerveket. Továbbá azt is, hogy az eljárásra vonatkozó törvény – a közigazgatási eljárásokról és szolgáltatásokról szóló törvénnyel szemben – önállóan szabályoz eljárási kérdéseket, ezért az értelmezés során a közigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezések másodlagos jellegűek.

Tárgyalja a jogegységi határozat a kérelmező jövedelmével kapcsolatos adatok tisztázásának nehézségeit és körülményeit is. Azt a tényt, hogy az adatközlő és munkáltatója az adatok tekintetében érdekellentétben állnak egymással.

Szegények vagyunk, mint a templom egere

Megjelent az Eurostat adatsora, amiből kiderül, hogy mennyit is ér az egy főre jutó magyar GDP az EU átlagához képest. Hát, ebben azért nem állunk túl jól. 

Az Eurostat a könnyebb összehasonlításhoz az egy főre jutó GDP-ket vásárlóerő-paritáson is közli, vagyis az összehasonlíthatóság kedvéért korrigálja a nyers adatokat az adott országokban lévő árszínvonallal, hogy megmutassa, az adott nemzeti jövedelem egy emberre lebontva mennyit is ér, és hogy abból mennyi árut és terméket lehet vásárolni a többi országhoz viszonyítva.

Az alábbi chart azt mutatja, hogy az EU átlagához képest mekkora az így korrigált egy főre eső GDP. A 100 százalék az EU átlaga. 

Ekkora volt az egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson, az EU átlaghoz képest

Az egy főre jutó magyar GDP az árszintekkel korrigálva tavaly az EU-átlagnál 32 százalékkal kevesebbet ért, ezzel hátulról az ötödikek vagyunk a 28 tagállamból. A legrosszabb a bolgároknak, a legjobb pedig a luxemburgiaknak.

A 2004-ben velünk együtt csatlakozott országok közül Málta és Ciprus egy főre eső GDP-je a legnagyobb, ami 15 százalékkal kevesebb az uniós átlagnál, míg a kelet-európaiak közül Csehország és Szlovénia vezet, 17 százalékkal az átlag alatt. Ezzel egyébként ők már megelőzték a régebbi EU-tag Portugáliát és Görögországot is. 

Egyetlen kép, ami zseniálisan kiparodizálja Vida Ildikó lemondását

 

 

 

 

 

 

Juhász Péter nyílt levele a miniszterelnöknek

Levél Orbán Viktornak: „Szégyellje magát mélységesen!”

A „Rogán Antal tevékenységére árnyékot vető korrupciós ügyek tömkelege” miatt írt nyílt levelet a kormányfőnek Juhász Péter, az Együtt politikusa.

Juhász szerint a Fidesz frakcióvezetője nem tud elszámolni sem vagyonának eredetével, sem megélhetési költségeinek fedezetével. „Egyre több gyanú fogalmazódik meg, hogy a környezetében megforduló emberek és ő maga is különböző korrupciós ügyekben érintettek, amelyeket – minden próbálkozása ellenére – most már az ügyészség sem tud teljesen eltussolni” – írja Juhász, és a következőket sorolja fel:

  • Hivatali visszaélés miatt nyomoz a rendőrség Rogán volt jegyzőjével szemben, akinek neve sajtóértesülések szerint a Vizoviczki-nyomozás kapcsán merült fel.
  • Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt is nyomoznak a belvárosi ügyekben. Az ügyészség gyanúja szerint ugyanis több mint 500 millió forint kár érte Belváros-Lipótvárost a különböző ingatlaneladásokból kifolyólag, amikor Rogán Antal volt a polgármester.
  • Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is nyomozott a kerület ügyeiben. Ők azt állapították meg, hogy a közel 15 milliárdos Budapest Szíve-projekt megvalósítása közben irányított közbeszerzések által játszottak ki pénzt saját maguknak az illetékesek a Belváros új főutcája építésekor. Az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy kérje vissza a támogatásokra kifizetett pénzt vagy annak egy részét.
  • A napokban kapott nyilvánosságot, miszerint szociális bérlakások kialakításának ígéretével verték át a belváros lakóit. A keményen dolgozó magyar kisemberek helyett Rogán Antal emberei jutottak öröklakáshoz egy olyan pályázat útján, amelyet maga az akkori polgármester, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője bírált el.

Rogán Antal nem gyanúsítottja ezeknek a bűncselekményeknek, így a jogi felelősség pillanatnyilag nem őt terheli, a politikai felelősség viszont annál inkább – írja Juhász. Az Együtt politikusa levelében arra emlékezteti a miniszterelnököt, hogy Rogán bűneinek a felelőssége rá száll.

„Felhívom a figyelmét, hogy el fog jönni az idő, amikor Önt is elzavarja a nép. Ebben jelentős szerepet játszik majd az is, hogy az ilyen embereket pozícióban hagyta és támogatta tevékenységüket. Tudom, Ön is tisztában van ezzel, hiszen ezért küzd egyre embertelenebb eszközökkel és módszerekkel hatalma megtartásáért. Tudja Ön is, hogy felelni fog nemcsak a saját, de káderei, így Rogán bűneiért is.

És ezt tudom én is. Éppen ezért nem is kérem semmire, csak egyetlen dologra.

Szégyellje magát. Szégyellje magát mélységesen, hogy ide jutott, és ide juttatta az országot, közös hazánkat” – fogalmazott Juhász Péter.

 

 

 

 

 

 

Vida keresztülhúzta Orbán terveit

Nem Orbán Viktor forgatókönyve és időzítése szerint történt Vida Ildikó lemondása május 20-án, annak ellenére sem, hogy az amerikai kitiltási botrány és a Simicska-affér eldurvulása után nem volt kérdéses, hogy a NAV-elnök sorsa megpecsételődött. Kormányzati források arról tájékoztatták a Népszabadságot, hogy a miniszterelnök marasztalni akarta Vida Ildikót még legalább egy fél-háromnegyed évig, az adóhivatal átalakítási folyamatának a végéig.

Orbán Viktor nem „vetítette ki” a NAV-elnökre a Simicska Lajossal szembeni ellenérzését, és a régi személyes ismeretségükre tekintettel nem is szerette volna, ha méltatlan körülmények között, vagy bukott elnökként távozik a hivatal éléről – mondták lapunknak a folyamatot jól ismerő források, állítva: még nincs meg az új NAV-elnökjelölt.

Simicska Lajos környezetéből lapunknak megerősítették, a NAV-elnököt valóban nem zsarolták a kormány részéről, Vida Ildikó „besokallt”, és tudta, hogy a végén úgyis mennie kell. Állítólag Simicska Lajos sem ragaszkodott hozzá, hogy „nagy bástyaként” a végletekig kitartson az adóhatóság élén.

A NOL hétfőn kora délután közölte Vida Ildikó munkatársainak írt levelét, melyben lemondásának okait részletezte. „Az elmúlt 5 év folyamatos küzdelmeit, a tavaly október óta tartó kifejezetten személyemet, családomat érintő méltatlan és alaptalan támadásokat, valamint a NAV szervezetét és személyi állományát alapjaiban érintő kormányzati elképzeléseket” sorolta. Az utolsó csepp a pohárban, a casus belli viszont az volt, hogy a NAV egyenruhás szárnyának a béremeléséről, az életpályamodell július elsejével való bevezetéséről nem tudott megegyezni a gazdasági kormányzattal – árulták el forrásaink.

A miniszterelnök sajtósai nem válaszoltak azon kérdésünkre, hogy Orbán Viktor miért nem jegyezte ellen a NAV-elnök lemondását. Azzal, hogy nem tette, Vida Ildikó elnöki jogviszonya a két hónapos felmondási idő lejártával ért véget tegnap. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéhez semmit nem tettek hozzá, amely azt taglalta, hogy korszakváltás következik az adóhatósági munkában. Munkatársunknak más források viszont azt mondták, Orbán Viktor az amerikai kitiltási botrány miatt sem szerette volna aláírni Vida Ildikó felmentését, hiszen amikor Vida Ildikó nyilvánosan elismerte, hogy „érintett”, a miniszterelnök a magyar szuverenitásra hivatkozva nem váltotta le. Azt, hogy Orbán Viktor nem szerette volna, hogy az ő nevéhez fűződjön Vida Ildikó menesztése, az is alátámasztja, hogy időközben megpróbálták úgy módosítani a vonatkozó törvényes előírásokat, hogy a nemzetgazdasági miniszter jogosítványa legyen a NAV-elnök kinevezése, illetve menesztése. Ez a módosítóindítvány végül egy banális technikai ok miatt a parlamenti eljárásban elbukott.

A Népszabadság először április végén írt arról, hogy NAV-vezetők tudomása szerint az adóhivatal elnöke legkésőbb május végén távozik. Kormánytagok akkor még cáfolták az információt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter május 17-én is kacsának minősítette a hírt. A miniszter nyár elején váltott retorikát, a Figyelőnek nyilatkozva, hogy a kitiltási botrány miatt megrendült a közbizalom Vida Ildikó irányában, és ezért lehetséges, hogy távoznia kell. Volt, hogy direktebben is fogalmazott: „gazdaságpolitikai szakaszhatárnál vagyunk, ami indokolhatja, hogy új NAV-vezetéssel vágjunk neki a feladatoknak”, viszont még a tegnap napközben megjelent Mandiner-interjúban sem mondta el, hogy Vida Ildikó már két hónappal ezelőtt lemondott, holott éppen a tegnapi nappal szűnt meg a NAV-elnöksége. „Az én bizalmam töretlen Vida Ildikóban, ameddig ő a NAV elnöke. Gond nélkül és eredményesen dolgozunk együtt. Attól függetlenül, hogy a kinevezés és felmentés joga nem az én kompetenciám” – mondta, hozzátéve, hogy a Simicska-ügy nem volt szempont az ügyben.

A kormányzati szereplők közül a leghatározottabban Lázár János utalt rá, hogy Vida Ildikónak mennie kell, amikor a július 9-ei Kormányinfó sajtótájékoztatón elhangzott a részéről egy olyan félmondat is, hogy az adóhivatali reformban már nem lesz szerepe a NAV jelenlegi vezetőségének. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem volt munkáltatója a NAV-elnöknek, így – ha tudomása lehetett is a Vida lemondásról – nem érezte úgy, hogy az ő dolga lenne a hír bejelentése – mondták lapunknak tegnap kormányközeli források.

Hétfőn este azt mondta a Népszabadságnak: már többször jelezte, addig fog együtt dolgozni Vida Ildikóval, amíg az őt kinevező Orbán Viktor miniszterelnök bizalma megvan az elnök iránt. – Bár az elmúlt hónapokban Vida Ildikó többször jelezte felém, hogy fontolgatja lemondását, arról nem beszélt, hogy mikor, milyen dátummal kíván távozni a testülettől. A döntés a miniszterelnöké, a miniszter feladata a hivatalban lévő elnökkel közös munka eredményes elvégzése, ameddig a hivatali ideje tart – nyilatkozta lapunknak a miniszter.

Orbán apja meggondolta magát: egyelőre nem lesz Gánton hulladékfeldolgozó

Orbán Győzőék visszamondták a Gánt-Gránásra tervezett hulladéklerakó engedélyeztetési eljárását. A helyiek már tényként kezelik, hogy nem épül meg a projekt – állítja a Magyar Narancs.

Az Orbánék érdekeltségébe tartozó vállalkozás, a Nehéz Kő Kft. hétfőn jelezte az illetékes Fejér Megyei Kormányhivatalnak, hogy elállna a további engedélyeztetési eljárástól – derült ki egy a lap birtokába került dokumentumból. Az újság információját megerősítette Gánt polgármestere és a zámolyi önkormányzat is.

Ugyanakkor azt nem tudni, hogy mi lehet a visszalépés oka: a Nehéz Kő Kft. még nem reagált a Magyar Narancs megkeresésére. A fordulat előtt a gánt-gránásiak is értetlenül állnak. Igaz, örülnek neki, miután sokan attól tartottak, hogy a hangos és minden bizonnyal porszennyezéssel is járó hulladékfeldolgozót túl közel építenék a lakóházakhoz. Az ügy miatt a helyiek magával Orbán Győzővel is vitába keveredtek egy lakossági fórumon.

Vasárnapi boltzár: botrányos ülésen söpört le az NVB több népszavazási kezdeményezést

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfői ülésén úgy döntött, Wodicska Zoltán magánszemély kérdését ismeri el "elsőnek, érvényesnek" a vasárnapi boltzárral kapcsolatban, a moratórium megszűnése után. 

A kérdés így megelőzte az MSZP-s Lukács Zoltánét és a "rendszerbontó népszavazást" kezdeményező Vajda Zoltánét. Az NVB azonban egyértelműségi aggályok miatt végül nem hitelesítette Wodicska Zoltán kérdését.

Az NVB hétfői ülésén három, a vasárnapi zárva tartáshoz kapcsolódó népszavazási kérdés hitelesítése ügyében döntött. Az NVB ülésének kezdetén a tagok kizárták a döntéshozatalból az MSZP delegáltját, mert úgy ítélték meg, személyesen érintett az ügyben, mivel ő nyújtotta be az MSZP-s Lukács Zoltán népszavazási kezdeményezését. Litresits András nem érezte magát érintettnek az ügyben, és emlékeztetett rá: korábban többször is, például az MSZP jelölőszervezetkénti bejelentésekor is ő járt el. Patyi András, az NVB elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: Lukács Zoltán magánszemélyként nyújtotta be népszavazási kérdését, nem az MSZP nevében.

Hosszas tárgyalás után az NVB többsége úgy döntött, nem a Kúria internetes oldalán történő közzétételtől számítja a népszavazási kérdés "védettségének" megszűnését, tehát, amikortól már új kérdést lehet benyújtani, és arról is döntött, hogy nem a népszavazási kérdés érkeztetése a döntő, hanem az, hogy a beadványozó mikor érkezett a Nemzeti Választási Iroda épületébe. Az NVB ezek alapján minősítette "elsőnek" a Wodicska Zoltán által benyújtott kérdést.

Az ügy előzménye: a Kúria június 30-án hozott döntést arról, hogy jogerősen elutasította a Magyar Munkáspárt elnökének népszavazási kérdését a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban, a döntést a Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes oldalán 16 óra 5 perckor tették közzé. Az MSZP NVB-be delegált tagja, Litresits András 16 óra 15-kor – felhasználva az NVI épületébe szóló érvényes állandó belépőjét – nyújtotta be Lukács Zoltánnak, az MSZP alelnökének magánszemélyként jegyzett népszavazási kérdését a vasárnapi boltzárról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről.

Az NVB-delegált érkezésekor már a portán várta beléptetését Wodicska Zoltán, aki szintén népszavazási kérdést kívánt benyújtani. A Kúria a saját oldalán június 30-án 18 óra 11 perckor tette közzé döntését.

Azért van jelentősége annak, hogy mikor emelkedik egy népszavazási kérdés elutasítása jogerőre, mert a népszavazási törvény értelmében azonos tárgykörben csak egy kezdeményezés vizsgálható, így a később benyújtott kérdéseket el kell utasítani, ez az úgynevezett "párhuzamossági moratórium".

Az NVB hétfőn – korábbi állásfoglalását felülbírálva – úgy döntött, az NVI oldalán történő kúriai végzés közzétételével szűnt meg a kérdés védettsége, hiszen akkor vált a választópolgárok számára megismerhetővé. Az NVB arról is döntött, hogy – az esélyegyenlőség biztosítása érdekében – az épületbe belépést tekinti mérvadónak a sorrend eldöntésekor, és nem azt, mikor érkeztette a beadványt az iroda.

Az NVB ezek alapján Wodicska Zoltán kérdését minősítette elsőnek, de azt egyértelműségi aggályok miatt nem hitelesítette. A kérdés úgy szólt: "Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?"

Lukács Zoltán és a július 1-jén ugyancsak a vasárnapi boltzárral kapcsolatban Vajda Zoltán által benyújtott kérdések hitelesítését ezek után arra hivatkozva utasította vissza, hogy már egy "védett" kérdésben kezdeményezték a népszavazást, hiszen pár perccel korábban döntöttek a Wodicska-féle kérdésről.

A határozatok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához.

Az ülésen szót kért Lukács Zoltán, ezt azonban Patyi András megtagadta, arra hivatkozva, hogy a beadványozó meghallgatása csak egy lehetőség. Ezt nem kezdeményezte – tette hozzá –, mivel az ügy megítélése a beadott iratok alapján egyértelmű. Hangsúlyozta, hogy nem fosztották meg Lukács Zoltánt a jogától. A döntéssel Lukács Zoltán nem értett egyet, és a kialakult szóváltásban az NVB elnöke a terem elhagyására kérte a képviselőt. Lukács Zoltán a teremben kamerák gyűrűjében kifogásolta, hogy nem engedték, hogy beadványozóként érveket soroljon beadványa mellett.

Azt mondta: ezzel kiderült, hogy az NVB a kormánypártok irányítása alatt áll és méltatlanná vált a magyar emberek képviseletére. Patyi András ezt visszautasította.

Az NVB ülését követően Vajda Zoltán, a rendszerbontó népszavazás kezdeményezője az MTI-nek azt mondta, elképesztőnek tartja, hogy a bizottság szembement saját korábbi döntésével, mert – mint mondta – eddig egyértelmű volt a gyakorlat, hogy a Kúria honlapján való megjelenést tekintették a párhuzamossági moratórium megszűnésének. Közölte: az NVB döntése alátámasztja annak a jelentőségét, hogy nekik már van "négy, elfogadott, rendszerbontó" kérdésük, amelyekben szombat óta gyűjtik az aláírásokat.

Az ülésen Pálffy Ilona, az NVI elnöke jelezte: mivel nem egyértelműek a népszavazási kérdések kezelésével, befogadásával kapcsolatos törvényi szabályozás következményei, az igazságügyi miniszternél kezdeményezi a jogszabály módosítását.

Az NVB egyhangú döntéssel elutasította Tóth Tamás magánszemély népszavazási kezdeményezését is a halálbüntetés visszaállításáról. Az NVB azért tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kezdeményező már benyújtott egy hasonló kezdeményezést, annak az elutasítása június 11-én emelkedett jogerőre, és a népszavazásról szóló törvény szerint a jogerőssé válás után ugyanaz a kezdeményező ugyanabban a tárgykörben 30 napig nem nyújthat be népszavazási kezdeményezést.

Érmegyűjteményre szórja a pénzt az MNB

Megint luxusra szórt el egymilliárd forintot Orbán jobbkeze

A Liberálisok újabb közérdekű adatigényléssel fordulnak a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bankhoz.

A párt arra a kérdésre várja a választ, hogy igazak-e azok a hírek, melyek szerint a jegybank az Értéktár Program keretében 1,1 milliárd forintért vásárolt meg egy érmegyűjteményt, melynek valós értéke legfeljebb 500 millió forint. Azt is szeretnék megtudni, igaz-e, miszerint az MNB az érmegyűjtemény vásárlásakor 100 millió forintot fizetett ki közvetítői díjként egy magánszemélynek.

A Liberálisok szerint – amennyiben információik valósak – a közvéleménynek jogában áll megtudni, hogy ki volt a közvetítő, miért volt rá szükség és mennyi volt a részére kifizetett jutalék pontos összege. A jegybanknak nyilvánosságra kell hoznia az értékbecslés teljes szövegét, és Matolcsyéknak magyarázattal kell szolgálniuk arra is, hogy mi indokolta, hogy az adófizetők millióit éppen ennek a gyűjteménynek a megvásárlására fordítsák.

Az ellenzéki párt emlékeztetett rá, hogy a Matolcsy vezette jegybank egyre több olyan botrányos ügybe keveredik, ahol a korrupció és más gazdasági bűncselekmények gyanúja is fölmerülhet.

Matolcsy-iroda nyílt külföldön, az első

Hétfőn megnyílt a Magyar Nemzeti Bank első külföldi irodája Hamburgban, amit a közeljövőben több is követ. A jegybank szerint majdnem tízszeres volt a jelentkezés a leendő külföldi irodákban felkínált posztokra.

Hamburgban ma megkezdte működését az első MNB-iroda – közölte a jegybank, amely megismételte, hogy a közeljövőben további irodák nyílnak Rómában, Párizsban, majd New Yorkban, Buenos Airesben és Bejrútban.

Azt írták, az iroda megnyitásának célja, hogy a magyar jegybankot és a bankban folyó elemző munkát bekapcsolja a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, illetve erősítse a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést.

A partneri kapcsolatok kiépítése mellett az irodák feladata azt is, hogy az adott régió és célország gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb folyamatait megismerjék és erről rendszeresen jelentéseket, beszámolókat, tájékoztatókat készítsenek, illetve hogy képviseljék az MNB-t a helyi rendezvényeken, fórumokon.

Azt is felidézte az MNB, hogy az irodákat kis létszámú, a térség gazdasági, pénzügyi viszonyait jól ismerő szakembergárda működteti. A nemzetközi irodák munkatársait nyílt pályázati felhívással, közel tízszeres túljelentkezés mellett, háromfordulós bírálati eljárás után választotta ki a jegybank – tették hozzá.

Korábban az MNB hét nemzetközi irodát tartott fent, Tokióban, Frankfurtban, New Yorkban, Párizsban, Zürichben, Londonban és Bejrútban, amelyek mindegyike megszűnt. Az új irodákba készülő munkatársak jelenleg is az adott régióval kapcsolatos kutató-elemző tevékenységet végeznek a jegybankban – közölte a jegybank.

 

LMP: urizál a jegybank a brókercégek károsultjainak kárpótlása helyett

Az LMP szerint felháborító, hogy az urizáló jegybank abból a pénzből vett Tiziano-festményt, amit a devizahitelek napi áron lebonyolított forintosításán keresett, és amit sajnál a három befuccsolt brókercég károsultjaitól.

4, 5 milliárd forintot költött a Magyar Nemzeti Bank vezetése egy festményre a közelmúltban, felhatalmazás nélkül pazarolva az emberek pénzét. A Nemzeti Bank költekezésének forrása elsősorban a forintgyengülésen elért profit, amit az LMP szerint a költségvetésbe kellene befizetnie a jegybanknak.

Emellett több mint százmilliárd forintot nyert az MNB a devizahitel-károsultakon a piaci áron végrehajtott forintosítással, a rászorulók megkárosításával. A jegybank nem vállalja a felelősséget az alá tartozó pénzügyi felügyelet hibáiért, és nem vesz részt a Quaestor, a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír meglopott ügyfeleinek kártalanításában. Ugyanakkor, ha a jegybank veszteséges lesz, például a forintárfolyam erősödése miatt, akkor költségvetési pénzzel kell majd kisegíteni.

Az LMP szerint a jegybank vezetése az elmúlt években visszaélt a felügyelőbizottság hiányával. A közelmúltban szabálytalanul megválasztott fideszes többségű testülettől sem várható, hogy féket vessen Matolcsy György gátlástalan költekezésének. Így pedig közpénzek tíz- és százmilliárdjai folynak el, amelyekből fontos, hasznos célokat kellene támogatni fogalmaz Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője közleményében.

 

Szijjártó kamuzott

“Soha annyit nem kellett dolgozni a nagy nemzetközi vállalatok befektetéseinek Magyarországra vonzásáért, mint most”

– mondta Szijjártó Péter pénteken, de hozzátette:

“hogy ebben sikereket tudunk elérni, azt mutatja az a puszta tény is, hogy Közép-Európában először átvettük az első helyet abban a rangsorban, ami a GDP-hez viszonyított külföldi tőkebeáramlást veszi alapul. Ebben a rangsorban tehát most már elsők vagyunk Közép-Európában, ami azt jelenti, hogy a nemzetgazdaság összteljesítményéhez képest hozzánk jön a legtöbb külföldi működő tőke.”

A baj ezzel csak az, hogy egyáltalán nem igaz, szúrta ki a füllentést Portfolio.hu.

A valóság ugyanis úgy néz ki, hogy valójában nagyon nagy bajban vagyunk ezen a téren, ha nem csak a beáramló tőkét, hanem a be- és kiáramló tőke egyenlegét nézzük:

Ez a tisztított mutató, tehát nincsenek benne a bankok veszteségeit pótoló feltőkésítések, amit nehéz lenne működőtőke-beáramlásnak nevezni. Nincsenek benne az EU-s források sem, ami szintén nem számít FDI-nek.

Ezen a téren az utóbbi években inkább az utolsók vagyunk a régióban GDP-arányosan, mint elsők. Tavaly az egyenleg negatív volt, összességében egymilliárd euró működőtőke távozott az országból.

(Arról nem is beszélve, hogy az, hogy pont a nulla kamatok korában, a gazdasági fellendülés előtt lenne nehéz befektetőt találni Magyarországra, az minden felmérés szerint a leginkább a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikájával indokolható.)

Szijjártó: azonnali megoldás kell a migrációra

A Magyarországra nehezedő migrációs nyomás nem pusztán magyar, hanem európai kérdés, amelyre azonnali megoldásokat kell találni európai szinten - jelentette ki hétfőn, az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozását követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Mint mondta, az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az ősz és a tél beköszöntével az EU-ra nehezedő migrációs nyomás a Földközi-tengerről a szárazföldi útvonalra helyeződik át, így előfordulhat, hogy októbertől megduplázódik a határon átlépők száma, és év végéig kétszázezer fölé emelkedik a Magyarországra érkező illegális bevándorlók száma.

Halálosan megfenyegették, ököllel ütötték a buszsofőrt

Egy férfit és társát a Budapest, Móricz Zsigmond körtér és Törökbálint között közlekedő buszjáraton tanúsított viselkedésük miatt a busz sofőrje felszólította, hogy szálljanak le a járműről. P. András és társa a járaton káromkodott, trágár szavakat használt és több utast inzultált.

A felszólítást követően a 38 éves férfi a buszsofőrt – vezetés közben – többször megfenyegette azzal, hogy megöli, majd ököllel megütötte a férfit.

A jármű vezetője ekkor megállt, de a gyanúsított tovább fenyegetőzött.

A férfit a rendőrök a buszon elfogták és előállították a Törökbálinti Rendőrőrsre, majd a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki és bűnügyi őrizetbe vették. Az illetékes bíróság 2015. július 19-én elrendelte P. András előzetes letartóztatását közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt 

Ellene a további eljárást az Érdi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya folytatja le.

50 ezer forintnál többet is veszíthet az, aki bányatóban fürdik

Hiába a nagy hőség, tilos a bányatavakban fürdeni. Ennek oka, hogy ezek a vizek hirtelen mélyülnek és tisztaságukat az ÁNTSZ sem ellenőrzi, így könnyen fertőzést is lehet kapni.

Aki ennek ellenére mégis a fürdőzés mellett dönt és a rendőrség rajta kapja, az nemcsak öttől ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot kockáztat, de akár az életét is. Évente ugyanis körülbelül 100-an fulladnak a bányatavakba – derült ki az RTL Klub híradójából.

 

 

 

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV