Fizetett politikai hírdetés    

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Az EU hivatalosan is nyomoz Orbán veje ellen

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke és európai parlamenti képviselője még februárban fordult az EU csalás elleni hivatalához (OLAF) Orbán Viktor veje szerinte korrupciógyanús, milliárdos közvilágítás-fejlesztési ügyei miatt.

Emlékezetes, hogy Tiborcz István tulajdonában álló Elios Zrt. korábban 1,2 milliárd forintnyi uniós támogatást nyert el több vidéki nagyváros világításának korszerűsítésére. A brüsszeli testület megerősítette, hogy a DK bejelentésére hivatalos nyomozást indított a miniszterelnök vejének ügyeiben – tájékoztatott a párt közleményében.

Arról is írtak:

A miniszterelnök családjának és barátainak hirtelen gyarapodása már Európában is szemet szúr. Látható, hogy Orbán Viktor családja és baráti köre nem saját lábon áll, hanem uniós forrásokból tömik zsebeiket. A mai Magyarországon csak keveseknek sikerülhet, hogy két év alatt a nulláról sokmilliárdos vállalatot építsenek fel. A DK szerint a miniszterelnök és rokonai nem a saját, hanem Magyarország lábán állnak.

A DK szerint megengedhetetlen, hogy az európai fejlesztési pénzek milliárdjai a miniszterelnök családjánál landoljanak. Várjuk az OLAF vizsgálatának eredményét a Fidesz korrupt közbeszerzési pályázatairól, mivel az uniós átvilágítás több, a miniszterelnökhöz köthető korrupciós botrányra deríthet fényt. A most indított átfogó brüsszeli vizsgálat felderítheti az Orbán-család mesébe illő gazdagodásának részleteit.

Itt van Vida Ildikó levele, amiben bejelenti a lemondását

A Magyar Nemzet hozta le a NAV-tól távozó Vida Ildikó levelét, amiben lemondását jelentette be kollégáinak.

A levélből az derül ki, hogy valóban két hónapja, május 20-án nyújtotta be lemondását Orbán Viktornak. Részletesen ír arról, milyen körülmények vezettek ahhoz, hogy lemondjon.

“Lemondásomhoz az elmúlt 5 év folyamatos küzdelmei, a tavaly október óta tartó kifejezetten személyemet, családomat érintő méltatlan és alaptalan támadások, a NAV szervezetét és személyi állományát alapjaiban érintő kormányzati elképzelések, valamint a NAV életpályára tett javaslatunk elutasítása vezettek. Az életpálya kialakításához szükséges törvénymódosítást elkészítettük a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott határidőben, azonban az minden igyekezetem és erőfeszítésem, valamint a kormányzati ígéretek ellenére nem került az Országgyűlés elé benyújtásra.

Ugyanakkor (április közepén) mélységes megdöbbenéssel szembesültem a NAV strukturális átalakítására, személyi állományára vonatkozó kormányzati elképzelésekkel, hiszen a NAV-ot senki nem kérdezte meg, szervezetünket, illetve annak felépítését, hatékonyságát, az egyes munkafolyamatokat senki nem tanulmányozta. Ezek az elképzelések, tervek folyamatos küzdelmeim ellenére – mint ahogyan azt a médiából is hallhatják – továbbra is makacsul tartják magukat. Mindezek, valamint a NAV-ot és a személyemet ért támadások során tanúsított hozzáállás számomra szakmailag és emberileg is elfogadhatatlan. Bármelyik általam ismert elképzelés végrehajtása – mivel azok megítélésem szerint a költségvetés érdekeit és a szervezet működőképességét is veszélyeztetik – részemről vállalhatatlan.

Ezek a körülmények eredményezték azt, hogy – a Miniszterelnök Úr kérése ellenére – úgy éreztem, valójában nincs választási lehetőségem.”

Vida Ildikó tényleg távozik

Vida Ildikó távozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) éléről, most zajlik az átadás-átvétel – értesült az Index NAV-os forrásból. A NAV elnökének feladatait Varga Árpád elnökhelyettes veszi át.

A NAV elnökének távozásáról az amerikai kitiltási botrány óta terjednek hírek, kormánytagok hivatalosan csak az utóbbi hetekben beszéltek arról, hogy nagy átszervezések várhatóak az adóhatóságnál. Lázár János pedig nem zárta ki, hogy a NAV átalakítása után Vida Ildikó távozik.

Ezt már csak azért is mondhatta biztonsággal Lázár, mert az Index úgy tudja, hogy

Vida két hónapja beadta a felmondását.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azonban ezt nem kommunikálta. Feltehetően Varga Mihály türelmet kért, amíg megtalálja az utódját, vagy az is lehet, hogy Vidát csak a nyilván sok konfliktust okozó adóhatósági átalakítások után akarta elküldeni. A Figyelőnek mindenesetre július elején Varga belengette Vida távozását, ekkor már információnk szerint Vida beadta a felmondását. A NAV elnökét a törvény szerint a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. 

A Vida feladatait most állítólag átvevő Varga Árpád 2010 óta elnökhelyettes. Amikor 2010 novemberében Vida Ildikót a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésére hívták, Varga ment el helyette, és újságíróknak csak annyit mondott, hogy személy szerint nincs a kitiltottak listáján.

Megkerestük a NAV-ot és az NGM-et is Vida Ildikó távozásával és két hónappal ezelőtti felmondásával kapcsolatban. Amint válaszolnak, frissítjük a cikket. 

Délután kiszivárgott Vida Ildikó munkatársainak küldött levele, amelyben megindokolta a távozását, és elismerte, hogy május 20-án benyújtotta Orbán Viktornak a lemondását.

Megérte gürizni a kormánytisztviselőknek

Plusz kifizetésként összesen mintegy 3 milliárd forintos juttatásban részesülhet 2200 kormánytisztviselő az európai uniós pályázatok miatti többletmunka honorálásaként – közölte a Miniszterelnökség hétfőn az MTI-vel.

A Miniszterelnökség hangsúlyozza, hogy a 2007–2013-as uniós ciklus pénzügyi zárása és a 2014–2020-as időszak pályázatainak kiírása jelentős pluszterhet ró a fejlesztési területen dolgozó minisztériumi alkalmazottakra, hiszen megközelítőleg kétszer annyit kell dolgozniuk, mint tavaly.

Közölték, 2200 milliárd forint kifizetése és 2700 milliárd forint keretösszegű pályázat kiírása a feladata annak a 2200 minisztériumi alkalmazottnak, akik a számok teljesülése esetén kétszer négyhavi illetményre válhatnak jogosulttá.

A közlemény szerint a „Miniszterelnökséget korábban sok támadás érte a 10 órás munkaidő miatt”. Az idei kettős feladat további többletmunkát jelent a munkatársaknak, akiknek gyakran este és hétvégén is dolgozniuk kell. A Miniszterelnökség ezt a túlmunkát honorálja a plusz kifizetéssel. Több munkáért, több fizetés jár – emeli ki a Miniszterelnökség.

Kifejtik: míg a jelenlegi kormány több mint 2200 milliárd forint kifizetéséhez kötötte a magasabb bér elérését, addig a Gyurcsány–Bajnai-kormányok 2007–2010 között, három év alatt összesen 900 milliárd forint kifizetéséhez rendeltek hozzá évente 4–7 havi prémiumot. Amióta a Miniszterelnökség vette át a fejlesztéspolitikai intézményrendszer irányító szerepét, azóta több pénzt fizettek ki a magyarországi vállalkozásoknak fél év alatt, mint a 2010 előtti rendszer három teljes éve alatt – közölték.

 

Uszító, pusztító önkényuralom

A védteleneket, a gyöngéket, a látható módon valamely kisebbséghez tartozókat mindenhol veszély fenyegetheti: bár hosszú történelme során az emberállat valamelyest humanizálódott, helyenként és időnként ma is szereti magát rávetni kipécézett áldozatokra. De nincs olyan kultúrállam, amelynek vezetői ösztönöznének erre a vadságra. Orbánia nem kultúrállam.

Midáni Nizár: „nem, nem ilyen szépen alszanak”… Szíriában meggyilkolt gyerekek

Orbánia önkényurai a migráció kérdésében is minősíthetetlen aljasságról tettek tanúbizonyságot – és jele nincs annak, hogy bűneiket megbánnák. Azt mondom, a migrációt illetően is – ám láthatjuk, érezhetjük, hogy ez a mostani aljasságuk minden korábbinál pusztítóbb. Úgy beszélnek a migrációról, mintha nem a háborús övezetekből menekülni kényszerülő emberek lettek volna közvetlen életveszélyben, hanem mi, akiknek országán szeretnének minél hamarabb átjutni…

A „kormány” uszító, aljas, gátlástalanul hazudozó propagandája szerint kultúránkat, munkahelyünket, sőt: nemzeti létünket kell féltenünk a „bevándorlóktól”. Persze, valójában nincs okunk ezen csodálkozni: az ország mai urainak hatalma, gazdagsága, szabadsága múlik azon, sikerül-e a fölhalmozott gyűlöletpotenciált az általuk megjelölt célpontokra zúdítani.

Ugyanakkor ahhoz, hogy betyárok, gárdisták, szkinhedek és hasonlók terrorizálják a lakosság, az emberek bizonyos csoportjait, nem volt és valójában ma sincs szükség a mindenkori hatalom ösztönzésére – nem állítom, hogy a „kormány” menekültek elleni erőszakosságokra kimondott szóval biztatott volna bárkiket is. Elvadult ország lettünk, régóta.

De hogy a hatalom a maga sunyi agresszivitásával, züllesztő amoralitásával közvetlenül is felelős a barbár cselekményekért, az meggyőződésem. Jogállamban már nyomoznának a hivatalos, állami uszítás dolgában… Vagy inkább az a helyzet, hogy demokratikus jogállamban a miénkhez hasonlítható helyzet elő sem állhatna.

Ilyen gyalázatosságok  bizony bárhol előfordulhatnak.

De Európában csak nálunk – esetleg még Orbánék új barátjának, Ficonak országában – kell kimondani, hogy a hatalom, a „kormány” ilyen bűncselekményekben minimum a pszichikai bűnsegéd, netán a sunyi fölbujtó szerepét játssza.

És nincsen remény! Az ember bízhatna abban, hogy legalább az EU-ban még élnek és hatnak a humánum normái, elvei. De amikor azt látjuk, hogy Orbánia akármit csinálhat, az EU-ból nem taszítják ki…

Az EU-ból..? A hatalmat bitorlók bandáját, „pártját” még a Néppártból se…

 

"A pókháló közepén seggfej Orbán ül" – halála előtt megszólalt Ferenczi Krisztina

A napokban hunyt el Ferenczi Krisztina tényfeltáró újságíró, aki rengeteget foglalkozott az Orbán-család meggazdagodásával. Halála előtt három nappal még interjút adott a Népszabadságnak.

Ebben Ferenczi arról beszélt többek közt, hogy a hatalom és a pénz folytonos átfordulása egymásba nem szimplán valami erkölcsileg megkérdőjelezhető politikusi viselkedés, hanem lényegében állammodell Magyarországon.

Azoknak, akik utánam jönnek, elsősorban azt kéne tovább vizsgálniuk, hogyan született meg az Orbán-közeli kör, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és a többiek vagyona. Ha megyünk is kifelé a jogállamból, azért minden közpénzes tranzakciónak nyoma kell maradjon, és ez alighanem ezután is így lesz

- fejtette ki.

Magyarország miniszterelnökét szerinte minden bizonnyal még nagyon sokáig Orbán Viktornak fogják hívni, "de akárhogy is, egyszer az aprócska mozaikokból összeáll majd a kép, napvilágra kerül az igazság."

Megmutatkozik ennek a hatalomnak a valódi természete Tokajtól Felcsútig, Orbán Győzőtől Tiborcz Istvánig, és én egyszerre kívánom ezt a pillanatot Magyarországnak, és féltem is tőle

- tette hozzá.

Ferenczi úgy látja, a központosítás lényege az alábbi:

a pókháló mindenhová elér, a legkisebb településeket is befonja, és a közepén Orbán Viktor ül. Nemcsak az általa kontrollált törvényhozás szolgál számtalan esetben személyes érdekeket, de a teljes fideszes politikai osztály és a közigazgatás is Orbán kegyeitől függ, helyben pedig a közmunkát is a polgármester adja, és ha nem vagy vele jóban, akkor éhen hal a családod. Ergo: pofa be, ez az egyetlen érvényes szabály. Ezeken a helyeken, ezekben a helyzetekben semmilyen politikai jogok nem érvényesek.

Az újságíró szerint a folyamat ellen az öntudat erősítésével és az információhoz való hozzáférés növelésével lehet tenni, mérsékelni kell az emberek kiszolgáltatottságát.

Nem fogadták el a DK adományát a menekültek segítői

A szegedi MigSzol tagjai a pártpropagandától elhatárolódva visszautasították a DK adományát. Más lenne a helyzet – mondták – ha a pártpolitikusok nem rendeznek sajtótájékoztatót, hanem magánemberként adják át, amit hoztak. Végül a DK-s küldöttség közvetlenül a migránsok között osztotta szét az adományt.

15-20 DK-politikus érkezett hétfőn Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, hogy adományt adjon át a menekülteket segítő MigSzolnak Szegeden. Sajtótájékoztatót is tartottak a helyszínen, a szegedi nagyállomáson.

A civil segítők azonban a pártpropagandától elhatárolódva visszautasították a higéniai termékekből, ruhákból és élelmiszerből álló adományt. Szalai Balázs, a csoport egyik szegedi főszervezője azt mondta, hogy nem szeretnék, ha tevékenységükre rátelepedne a politika. Más lenne a helyzet – tette hozzá – ha, a Demokratikus Koalíció tagjai magánemberként, felhajtás nélkül vitték volna az adományt.

Heves vitatkozás után végül a párt képviselői úgy döntöttek, hogy közvetlenül a migrásnok között osztják szét, amit hoztak.

A DK egyébként magánemberek adakozásából, valamint a konzultációs levelek papírhulladékként történt eladásából gyűjtötte össze az adományt.

A DK-s küldöttek szerint több száz jószándékú ember küldte ezeket az adományokat, és nem arról van szó, hogy ők ebből politikai tőkét szeretnének kovácsolni. "Mélységesen sajnálom, hogy nem fogadják el a segítségünket" – mondta Nagy-Huszein Tibor alelnök.

 

Bevándorló, hamis adatokkal: szigorít a szabályokon a Kúria

Ha egy legális bevándorló a tartózkodási jogosultság igénylésekor hamis adatot közöl, a bíróságnak a kérelmet el kell utasítania.

Idegenrendészeti ügyben szigorít a Kúria. Ha egy legális bevándorló a tartózkodási jogosultság igénylésekor hamis adatot közöl, a bíróságnak a kérelmet el kell utasítania – közölte az MTI-vel a legfőbb bírói fórum sajtótitkársága hétfőn. Közleményükben azt írták: a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője észlelve, hogy a kollégium ítélkező tanácsai eltérő gyakorlatot folytatnak a harmadik ország állampolgárai beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezése során, jogegységi eljárást kezdeményezett. A vizsgált eljárás a harmadik országból jogszerűen érkezőkkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozott, a kollégium jogegységi határozatot hozott. 

Az eljárás azokra vonatkozik, akik Magyarországra úgynevezett harmadik országból, hatóság által megfelelően tájékoztatva, legálisan, a magyar jogszabályokat magukra nézve kötelezőként elismerve, az önkéntes jogkövetés hallgatólagos ígéretével, az itt tartózkodás, beilleszkedés céljával lépnek be. Ha a tartózkodási jogosultság megszerzése, meghosszabbítása iránti eljárásban valaki hamis adatot, valótlan tényt közöl, annak objektív jogkövetkezményeit viselnie kell – olvasható.

Az eltérő jogértelmezés az idegenrendészeti eljárásban a kérelmező által történő adatközlés tudatállapotának megítéléséből fakadt. A kérelmező olyan, a családi állapotára, élethelyzetére, jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat közöl, amelyek alapján a hatóság dönt a tartózkodási engedély megadásáról vagy meghosszabbításáról. A hamis adatok, tények közlése a jogszabály értelmében az engedély megtagadását vagy visszavonását vonja maga után. 

Az egyik értelmezés szerint vizsgálni kell, a kérelmező tudatában volt-e, hogy hamis adatot közöl, illetve tudnia kellett-e az adat valótlan voltát. A közigazgatási eljárásban ugyanis – ellenkező bizonyításáig – az ügyfél részvételét az eljárásban jóhiszeműnek kell tekinteni. 

A szigorúbb álláspont szerint a jogalkotó objektív felelősségi alapon rendelkezett a hamis adatok és tények közlése esetén a szankció bevezetéséről. Ebben az esetben az eljáró hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, a hamis adat közlése objektív felelősséget alapoz meg, így a hatóságnak nem kell tovább vizsgálódnia. 

A jogegységi tanács a döntésekor figyelembe vette az ilyen ügyek általános társadalmi, emberi természetét, azt, hogy a migráció egyidős az emberiséggel, a lakóhely-változtatás igénye éppen a megélhetés biztosítása okán a leggyakoribb – fogalmaztak. A külföldinek azonban – ha a beilleszkedés céljával érkezik – minden időben számolnia kellett a célország befogadási hajlamát kifejező jogszabályi előírásokkal. Ezek – az ország szuverenitását szem előtt tartva – kifejezik a többségi társadalom védelmét éppúgy, mint a külföldiek iránti toleranciát – tartalmazza a Kúria közleménye.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény figyelembe vette azt az európai irányelvet, amelynek célja a csalások visszaszorítása és a befogadó ország védelme volt, valamint értékelte az Európai Bíróságnak a témával kapcsolatos úgynevezett McCarty-ítéletét is.

A jogegységi tanács figyelembe vette azt is, hogy az idegenrendészeti eljárásban az adatok hamis voltának feltárásával kapcsolatos tudatállapot megismerése szinte lehetetlen feladat elé állítja az eljáró szerveket. Továbbá azt is, hogy az eljárásra vonatkozó törvény – a közigazgatási eljárásokról és szolgáltatásokról szóló törvénnyel szemben – önállóan szabályoz eljárási kérdéseket, ezért az értelmezés során a közigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezések másodlagos jellegűek.

Tárgyalja a jogegységi határozat a kérelmező jövedelmével kapcsolatos adatok tisztázásának nehézségeit és körülményeit is. Azt a tényt, hogy az adatközlő és munkáltatója az adatok tekintetében érdekellentétben állnak egymással.

Szegények vagyunk, mint a templom egere

Megjelent az Eurostat adatsora, amiből kiderül, hogy mennyit is ér az egy főre jutó magyar GDP az EU átlagához képest. Hát, ebben azért nem állunk túl jól. 

Az Eurostat a könnyebb összehasonlításhoz az egy főre jutó GDP-ket vásárlóerő-paritáson is közli, vagyis az összehasonlíthatóság kedvéért korrigálja a nyers adatokat az adott országokban lévő árszínvonallal, hogy megmutassa, az adott nemzeti jövedelem egy emberre lebontva mennyit is ér, és hogy abból mennyi árut és terméket lehet vásárolni a többi országhoz viszonyítva.

Az alábbi chart azt mutatja, hogy az EU átlagához képest mekkora az így korrigált egy főre eső GDP. A 100 százalék az EU átlaga. 

Ekkora volt az egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson, az EU átlaghoz képest

Az egy főre jutó magyar GDP az árszintekkel korrigálva tavaly az EU-átlagnál 32 százalékkal kevesebbet ért, ezzel hátulról az ötödikek vagyunk a 28 tagállamból. A legrosszabb a bolgároknak, a legjobb pedig a luxemburgiaknak.

A 2004-ben velünk együtt csatlakozott országok közül Málta és Ciprus egy főre eső GDP-je a legnagyobb, ami 15 százalékkal kevesebb az uniós átlagnál, míg a kelet-európaiak közül Csehország és Szlovénia vezet, 17 százalékkal az átlag alatt. Ezzel egyébként ők már megelőzték a régebbi EU-tag Portugáliát és Görögországot is. 

Egyetlen kép, ami zseniálisan kiparodizálja Vida Ildikó lemondását

 

 

 

 

 

 

Balog Zoltán szerint erős a magyarországi cigányság önkifejező képessége

Erős értelmiségének is köszönheti a magyarországi cigányság, hogy Európában a legerősebb az önkifejező képessége - mondta egy hétfői budapesti szaktanácskozáson Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Hangsúlyozta, hogy a romaügy számára személy szerint is fontos.

A magyarországi romák önkifejező képessége "nem valamilyen gettó-ügy, nem valamilyen izolált ügy", hanem olyan téma, amelyből kiveszik részüket a nem roma értelmiségiek is, akik számára fontos a roma kultúra - mondta a miniszter. Hozzátette: értelme ugyanis akkor van mindennek, ha nem csupán önmagáról beszél ez a nemzetiség, hanem párbeszédben szól a többséghez, és megtalálja ehhez együttműködő és válaszoló partnereit.

Balog Zoltán hangsúlyozta, e munka során egyszerre kell beszélni a közös pontokról és a különösről, a sajátosról, akár ügyek mentén együttműködésbe vonva olyanokat, akik adott kérdésben egymástól eltérő állásponton vannak. Például az, hogy öt, tíz vagy tizenöt év múlva mit tanulnak a hazai romákról, történetükről, kultúrájukról, "az egy közös ügy amiért érdemes összefogni" tette hozzá.

A felzárkózáspolitikában, a romapolitikában az egyik kulcsmomentum a folytonosság - hívta fel a figyelmet a romák tankönyvekben való jelenlétével foglalkozó tanácskozáson a tárcavezető. A politikus az érintettekkel folytatott folyamatos konzultáció fontosságára utalva kijelentette: ha ebben az ügyben nem sikerül közös álláspontot kialakítani, "akkor nemcsak a romáknak fogunk ártani, hanem elsősorban saját magunknak, mindannyiunknak".

Elő nem írható, de fontos iránynak nevezve az áldozatszerepből való kilépést, Balog Zoltán arról beszélt, a cél az, hogy a romák saját identitásuk megőrzése mellett legyenek részei a magyar társadalomnak, "arra van szükség, hogy kialakuljon egy új önkép".

Hangsúlyozta, ennek lényege "az aktív, a cselekvő, az a fajta gondolkodásmód, amely tudja vállalni és büszke a kettős identitására, a magyarságára és a cigányságára, ezt nem szembeállítja, hanem egy gazdagító tartalomnak éli meg".

 

 

 

 

 

 

Beismerő vallomást tett Lázár

Ki akarják kergetni a külföldi cégeket?

Arrogáns nyiltsággal ismerte be Lázár János, hogy jogosak az ellenünk folyó uniós versenyjogi vizsgálatok. Nem állt meg itt: megvádolta Brüsszelt és megfenyegette a hazánkban működő külföldi cégeket.

Ismét őszinteségi rohama volt a kemény odamondásoktól korántsem ódzkodó Lázár Jánosnak. Ezúttal még a szokásosnál is messzebb ment, nem törődve a várható negatív következményekkel sem. Immár szokásos sajtótájékoztatóján, amelyen szemlátomást élvezi a szereplést és saját hangját, nem csupán kikelt az unió meglepően kemény lépésével szemben, de egyúttal beismerő vallomást is tett és rögtön visszaütött. Önleleplező fellépése mintegy a zanzája volt mindannak, ami a Fidesz ténykedésének a lényegét jelenti.

Az apropót az adta, hogy az EU két látványosan „unortodox” adózási döntésben vizsgálatot folytat ellenünk, és annak eredményéig felfüggesztette az érintett adók beszedését. Mindkét ügy jól ismert és kezdettól fogva vihart kavart: az egyik a nagykereskedelmi cégeket érintő élelmiszer-felügyeleti díj rendszerének sajátos átalakítása, a másik a dohánykereskedelemre kivetett különadó. Mindkettő ismérve az, hogy a forgalomtól függően progresszív kulcsokat tartalmaz, azaz a nagyokat sokkal jobban terheli, mint a kicsiket.

Ez elvileg még rendben van, ha a különbség nem lenne aránytalan és nyilvánvalóan diszkriminatív, ráadásul egyértelműen a külföldi tulajdonú cégek számára. Ugyanaz a helyzet, mint az EU által elmeszelt és emiatt időközben átírt reklámadóval: ott nyilvánvalóan az RTL Klub volt a kiszemelt célpont, ezért bár csupán a reklámbevétel hatoda ment hozzá, az adó háromnegyedét neki kellett fizetnie.

Az élelmiszerfelügyeleti díjnál szintén óriásiak a különbségek: a legnagyobb külföldi vállalatoknak egységnyi forgalomra jutóan több mint tízszeresét kell fizetniük, mint például a CBA-nak. Ugyancsak forgalomarányosan többszörös a külföldi dohánykereskedelmi cégek különadója, mint mondjuk a kormány szívéhez közelebb álló Continentálnak. Mindkét teher tehát ordítóan diszkriminatív, ahogy a reklámadó is az volt, és ezzel tételesen sértheti az uniós versenyjogi szabályokat.

Az érintettek nem is hagyták szó nélkül, a Spar és a Philipp Morris bejelentést tett Brüsszelben. Az előzetes vizsgálat a jelek szerint ezt megalapozottnak tartotta, ezért függesztették fel az adóbeszedést a végleges döntésig. Ez egyébként a szokásos eljárás, bár viszonylag ritkán jutnak el idáig, mert még az előkészítő szakaszban egyeztetnek az adott kormányokkal, amelyeknek módjukban áll bizonyítani igazukat vagy korrekciót végrehajtani. Jelen esetben egyik sem történt meg, így születhetett a kemény brüsszeli döntés.

Erre reagálva a kancellária-miniszter mondhatta volna, hogy nem ért egyet, az adók nem diszkriminatívak, és ezt bizonyítani fogják. Ehelyett azzal vádolta meg az uniót, hogy a multik érdekeit védi velünk szemben. Ezt megfejelte a demagógia csúcsával, azt állítva, hogy éppen a kieső 30-40 milliárdból akarnák felépíteni az új budapesti szuperkórházat. Kár, hogy nem kérdezett vissza senki: nem inkább a stadionépítésekre költött és szánt 200 milliárdból, vagy esetleg a gázbizniszbe érthetetlenül bevont MET-nek átcsúsztatott 100 milliárd haszonból, esetleg az MNB 250 milliárd forintos alapítványaiból és ingatlanvásárlásaiból? Arról nem is beszélve, hogy pont a dohány nagykereskedelem monopolizálásánál lazán lemondtak Orbánék 6 milliárd bevételről, hogy kedvencük kapja meg az üzletet...

S ez még mind semmi. Lázár annyira elragadtatta magát, hogy fenyegetett: mindegy, hogy dönt az EU, ők megbüntetik a feljelentőket és még nagyobb különterheket vetnek ki rájuk! Ez sem volt elég, nyilvánvalóvá tette: a Fidesz célja a külföldi cégeket kikergetni az országból! Nyíltan beismerte tehát, hogy az adópolitika végső célja nem csupán a bevétel, hanem a piaci viszonyokba való durva beavatkozás, amellyel egyes hazai vállalkozásoknak akarnak kedvezni. Nem tagadta, sőt büszkén vállalta a diszkriminációt – az arrogancia ismét győzött a józanság felett.

Lázár így saját maga adott muníciót az elmarasztaló döntéshez. Sok esély ezek után aligha maradt a kormány igazának bizonyítására, és sajnos más ügyekben is hasonló a helyzet. Az unió a napokban felfüggesztette a magyar autópálya építések támogatását is, ami összességében 360 milliárd forintnyi projektett érint. Az ok ugyancsak a versenysemlegességi szabályok megsértése volt, mert a pályázati kiírások diszkriminatív kikötéseket tartalmaztak a mérnökválasztásnál és az aszfaltbeszerzésnél, láthatóan egyes magyar vállalkozásoknak kedvezve.

Az ügyben éppen Lázár tárgyalt egy évig Brüsszellel, és azzal hitegette a hazai közvéleményt, hogy minimális büntetést kapunk csak. Ezzel szemben a maximális, 25 százalékos bírságot róják ki ránk, ami 90 milliárd forint. Ha ezt elfogadjuk, egy része még más projketekre felhasználható, ha viszont bíróságra megyünk, az egészet bukhatjuk. Aligha meglepő, hogy Orbánék az utóbbit helyezték kilátásba, holott szakértők szerint a nyerési esélyünk a nulla felé tendál. De mit számít ez, ha harc, hát legyen harc, legfeljebb újabb ürügy lesz Brüsszelre kenni mindent.

Ne feledjük, ott van még több nagy program kifizetéseinek felfüggesztése is annak nyomán, hogy egy tavalyi ellenőrzésen számos projektnél durva visszasságokat találtak: a döntési folyamat átláthatatlanságát, eleve a nyertesre kiírt tendereket és elképesztő túlfizetéseket. A jelek szerint az uniós szerveknek elegük van a rendszerszerű, kirívó versenyjogi problémákból és diszkriminatív gazdasági beavatkozásokból. Láthatóan bekeményítenek, és élni kezdenek a rendelkezésre álló retorziós lehetőségekkel.

Még mielőtt jönne a szokásos demagóg vád, hogy az EU a multik érdekeit védi a magyarokkal szemben, tegyük tisztába: magyar vállalkozások is elszenvedői a nyilvánvaló diszkriminációnak. Vegyük csak az állami földek kiosztását, ahol a helyi gazdák helyett – lásd Ángyán úr adatait – a tűzhöz közelállók jártak leginkább jól, vagy a roppant hasonló trafikügyeket, esetleg számos város közvilágítási tenderének egyforma eredményét stb., stb. Távol álljon tőlünk Simicska védelmezése, de azért érdekes, hogy míg korábban szinte minden fontosabb építési projektet a Közgép nyert, most még a közbeszerzésekből is kizárják, ott van viszont helyette az új, nyakra-főre győztes kedvenc...

A lényeg tehát nem az, külföldi vagy magyar-e a cég, az a döntő, hogy fekszik Orbánéknál. A nagy gazdasági szabadságharc lényege sem általában a magyar vállakozások, hanem a kedvezményezettek helyzetbe hozása. Minden más csak néphülyítő porhintés.

Közös megegyezéssel távozik a MÁV-Start vezérigazgatója

Közös megegyezéssel megszűnik Zaránd György, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatójának munkaviszonya 2015. július 31-ével – közölte Morvai Katalin, a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója az MTI érdeklődésére hétfőn.

A Napi Gazdaság hétfői számában arról írt, hogy Zaránd György a hónap végén távozik a MÁV-Start éléről, és egyben elhagyja a MÁV-csoportot. A lap értesülése szerint a vezérigazgató utódja Csépke András, a személyszállító vállalat jelenlegi üzemeltetési igazgatója lehet – a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója ezt nem kívánta kommentálni.

Zaránd György 1973, azaz gyakornoki tevékenységének megkezdése óta, közlekedésmérnökként, a járműfenntartáshoz kapcsolódó munkákat végzett a nemzeti vasúttársaságnál – írta a lap.

Mint a MÁV Gépészet Zrt. leányvállalat vezetője 2011-ben kezdeményezte a magyar IC+ programot, a szolnoki járműjavító telepen saját fejlesztésű és gyártású, korszerű, nagy sebességű, a nemzetközi forgalomban is bevethető vasúti személykocsik gyártását. A járművek elkészültek, a magyar IC+ után nemzetközi érdeklődés mutatkozik, a német Deutsche Bahn járműfejlesztési programjához bekérte a típus műszaki adatait. A sorozatgyártás előkészítése jelenleg is zajlik, s a tervek szerint a jövő évben kezdődhet meg – írta a lap.

Fazekas Sándor megtekint egy tejet

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter (j) a tejtermékek fogyasztására ösztönző kampányról tartott sajtótájékoztatója után Kuk Titus elnök-vezérigazgató társaságában látogatást tett a Naszálytej Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Zrt. váci üzemében.

420 millió forintos kerettel indítanak marketingkampányt, amelynek révén a kormány segítséget kíván nyújtani a hazai tejtermelőknek és -feldolgozóknak. Ezt azonban könnyedén megspórolhatták volna, ugyanis ennél a megtekintésnél nagyobb reklám nem kell a tejnek.

Nem lesz pénzünk nyugdíjas szüleink támogatására

A magyar lakosság 30 százalékának van olyan nyugdíjas hozzátartozója, aki segítségre szorul, és 21 százaléka aktívan részt is vesz idősebb rokona támogatásában. Többségük számára ez anyagi áldozattal jár annak ellenére, hogy leggyakrabban nem pénzzel, hanem természetben – például a nagybevásárlás intézésében, orvoshoz szállításban – nyújtanak segítséget. A még aktív szülők felnőtt korú gyermekeinek 63 százaléka úgy véli, nem lesz majd pénze nyugdíjas szülei támogatására – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készült kutatásból.

A 18–59 éves magyar lakosság 52 százalékának legalább egyik szülője nyugdíjas már, 30 százalékának pedig van olyan nyugdíjas korú rokona, aki segítségre szorul. Utóbbi csoport 70 százaléka ki is veszi a részét az idős rokon támogatásából. Készpénz formájában 47százalék nyújt segítséget: legtöbben eseti jelleggel (26 százalék), vagy rendszeresen (18 százalék) adnak kisebb-nagyobb összegeket, amit nem kérnek vissza, és elenyésző azok aránya, akik csak kölcsönt adnak – derül ki a CIG Pannónia megbízásából készült 2015. áprilisában készült reprezentatív kutatásból.

Az anyagi támogatásnál gyakoribb a természetbeni segítség: a nyugdíjas hozzátartozónak segítő magyarok 50 százaléka szokott nem pénzbeli támogatást nyújtani úgy, hogy az kiadással is jár számára.

A biztosító kutatásából az is kiderül, hogy leggyakrabban élelmiszer vásárlásában nyújtanak anyagi, vagy nem pénzügyi, de kiadással (pl. benzinköltséggel) járó segítséget (57 százalék). Ezt követi a gyógyszerbeszerzés (48 százalék), a váratlan kiadások finanszírozása (37 százalék) és a rezsiköltség kifizetése (28 százalék). A nyugdíjas hozzátartozók támogatása átlagosan havi 14 900 forintjába kerül az őket támogató rokonoknak

Azok a felnőtt magyarok, akiknek legalább még az egyik szülője nyugdíj előtt áll, többnyire úgy gondolják, hogy nem lesz majd módjuk a nyugdíjas szülők támogatására (63 százalékuk vélekedik így).  E csoport 74 százaléka úgy véli, egyszerűen anyagilag nem lesz rá képes, 21 százalékának pedig a gyermekei támogatása miatt nem marad erre pénze. Csupán az aktív korú szülővel rendelkezők 9 százaléka gondolja biztosnak, hogy lesz majd lehetősége nyugdíjas szülei anyagi támogatására.

A KSH előrejelzései szerint négy-öt évtized múlva a mai kb. 30 százalékról 50 százalék fölé emelkedik a nyugdíjasok aktív korú lakossághoz mért aránya, ami komoly finanszírozási problémát jelent majd az állami nyugdíjrendszer számára. Ez azt jelenti, hogy szükségünk lesz saját megtakarításainkra is, ha időskorunkban anélkül is fenn szeretnék tartani a megszokott életszínvonalat, hogy gyermekeink anyagi támogatására szorulnánk. A megkérdezettek 66 százalékának semmilyen pénzügyi tartaléka nincs időskorára.

Matolcsy-iroda nyílt külföldön, az első

Hétfőn megnyílt a Magyar Nemzeti Bank első külföldi irodája Hamburgban, amit a közeljövőben több is követ. A jegybank szerint majdnem tízszeres volt a jelentkezés a leendő külföldi irodákban felkínált posztokra.

Hamburgban ma megkezdte működését az első MNB-iroda – közölte a jegybank, amely megismételte, hogy a közeljövőben további irodák nyílnak Rómában, Párizsban, majd New Yorkban, Buenos Airesben és Bejrútban.

Azt írták, az iroda megnyitásának célja, hogy a magyar jegybankot és a bankban folyó elemző munkát bekapcsolja a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, illetve erősítse a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést.

A partneri kapcsolatok kiépítése mellett az irodák feladata azt is, hogy az adott régió és célország gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb folyamatait megismerjék és erről rendszeresen jelentéseket, beszámolókat, tájékoztatókat készítsenek, illetve hogy képviseljék az MNB-t a helyi rendezvényeken, fórumokon.

Azt is felidézte az MNB, hogy az irodákat kis létszámú, a térség gazdasági, pénzügyi viszonyait jól ismerő szakembergárda működteti. A nemzetközi irodák munkatársait nyílt pályázati felhívással, közel tízszeres túljelentkezés mellett, háromfordulós bírálati eljárás után választotta ki a jegybank – tették hozzá.

Korábban az MNB hét nemzetközi irodát tartott fent, Tokióban, Frankfurtban, New Yorkban, Párizsban, Zürichben, Londonban és Bejrútban, amelyek mindegyike megszűnt. Az új irodákba készülő munkatársak jelenleg is az adott régióval kapcsolatos kutató-elemző tevékenységet végeznek a jegybankban – közölte a jegybank.

 

LMP: urizál a jegybank a brókercégek károsultjainak kárpótlása helyett

Az LMP szerint felháborító, hogy az urizáló jegybank abból a pénzből vett Tiziano-festményt, amit a devizahitelek napi áron lebonyolított forintosításán keresett, és amit sajnál a három befuccsolt brókercég károsultjaitól.

4, 5 milliárd forintot költött a Magyar Nemzeti Bank vezetése egy festményre a közelmúltban, felhatalmazás nélkül pazarolva az emberek pénzét. A Nemzeti Bank költekezésének forrása elsősorban a forintgyengülésen elért profit, amit az LMP szerint a költségvetésbe kellene befizetnie a jegybanknak.

Emellett több mint százmilliárd forintot nyert az MNB a devizahitel-károsultakon a piaci áron végrehajtott forintosítással, a rászorulók megkárosításával. A jegybank nem vállalja a felelősséget az alá tartozó pénzügyi felügyelet hibáiért, és nem vesz részt a Quaestor, a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír meglopott ügyfeleinek kártalanításában. Ugyanakkor, ha a jegybank veszteséges lesz, például a forintárfolyam erősödése miatt, akkor költségvetési pénzzel kell majd kisegíteni.

Az LMP szerint a jegybank vezetése az elmúlt években visszaélt a felügyelőbizottság hiányával. A közelmúltban szabálytalanul megválasztott fideszes többségű testülettől sem várható, hogy féket vessen Matolcsy György gátlástalan költekezésének. Így pedig közpénzek tíz- és százmilliárdjai folynak el, amelyekből fontos, hasznos célokat kellene támogatni fogalmaz Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője közleményében.

 

Szijjártó kamuzott

“Soha annyit nem kellett dolgozni a nagy nemzetközi vállalatok befektetéseinek Magyarországra vonzásáért, mint most”

– mondta Szijjártó Péter pénteken, de hozzátette:

“hogy ebben sikereket tudunk elérni, azt mutatja az a puszta tény is, hogy Közép-Európában először átvettük az első helyet abban a rangsorban, ami a GDP-hez viszonyított külföldi tőkebeáramlást veszi alapul. Ebben a rangsorban tehát most már elsők vagyunk Közép-Európában, ami azt jelenti, hogy a nemzetgazdaság összteljesítményéhez képest hozzánk jön a legtöbb külföldi működő tőke.”

A baj ezzel csak az, hogy egyáltalán nem igaz, szúrta ki a füllentést Portfolio.hu.

A valóság ugyanis úgy néz ki, hogy valójában nagyon nagy bajban vagyunk ezen a téren, ha nem csak a beáramló tőkét, hanem a be- és kiáramló tőke egyenlegét nézzük:

Ez a tisztított mutató, tehát nincsenek benne a bankok veszteségeit pótoló feltőkésítések, amit nehéz lenne működőtőke-beáramlásnak nevezni. Nincsenek benne az EU-s források sem, ami szintén nem számít FDI-nek.

Ezen a téren az utóbbi években inkább az utolsók vagyunk a régióban GDP-arányosan, mint elsők. Tavaly az egyenleg negatív volt, összességében egymilliárd euró működőtőke távozott az országból.

(Arról nem is beszélve, hogy az, hogy pont a nulla kamatok korában, a gazdasági fellendülés előtt lenne nehéz befektetőt találni Magyarországra, az minden felmérés szerint a leginkább a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikájával indokolható.)

Szijjártó: azonnali megoldás kell a migrációra

A Magyarországra nehezedő migrációs nyomás nem pusztán magyar, hanem európai kérdés, amelyre azonnali megoldásokat kell találni európai szinten - jelentette ki hétfőn, az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozását követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Mint mondta, az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az ősz és a tél beköszöntével az EU-ra nehezedő migrációs nyomás a Földközi-tengerről a szárazföldi útvonalra helyeződik át, így előfordulhat, hogy októbertől megduplázódik a határon átlépők száma, és év végéig kétszázezer fölé emelkedik a Magyarországra érkező illegális bevándorlók száma.

Halálosan megfenyegették, ököllel ütötték a buszsofőrt

Egy férfit és társát a Budapest, Móricz Zsigmond körtér és Törökbálint között közlekedő buszjáraton tanúsított viselkedésük miatt a busz sofőrje felszólította, hogy szálljanak le a járműről. P. András és társa a járaton káromkodott, trágár szavakat használt és több utast inzultált.

A felszólítást követően a 38 éves férfi a buszsofőrt – vezetés közben – többször megfenyegette azzal, hogy megöli, majd ököllel megütötte a férfit.

A jármű vezetője ekkor megállt, de a gyanúsított tovább fenyegetőzött.

A férfit a rendőrök a buszon elfogták és előállították a Törökbálinti Rendőrőrsre, majd a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki és bűnügyi őrizetbe vették. Az illetékes bíróság 2015. július 19-én elrendelte P. András előzetes letartóztatását közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt 

Ellene a további eljárást az Érdi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya folytatja le.

50 ezer forintnál többet is veszíthet az, aki bányatóban fürdik

Hiába a nagy hőség, tilos a bányatavakban fürdeni. Ennek oka, hogy ezek a vizek hirtelen mélyülnek és tisztaságukat az ÁNTSZ sem ellenőrzi, így könnyen fertőzést is lehet kapni.

Aki ennek ellenére mégis a fürdőzés mellett dönt és a rendőrség rajta kapja, az nemcsak öttől ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot kockáztat, de akár az életét is. Évente ugyanis körülbelül 100-an fulladnak a bányatavakba – derült ki az RTL Klub híradójából.

 

 

 

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV