Fizetett politikai hírdetés    

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

A Fidesz a bűnözőkről osztotta meg gondolatait

A Fidesz büntetőpolitikája alapjaként hivatkozott arra, hogy bűnözőknek a börtönben a helyük, a visszaeső, erőszakos bűnözőknek, a gyilkosoknak és a gyerekgyilkosoknak pedig egy életre ott a helyük – közölte a kormánypárti frakció vasárnap az MTI-vel.

A Fidesz-frakció ezt arra reagálva tudatta, hogy Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormány sikerrel védte meg a magyar jogrendszerben legsúlyosabb büntetést, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy ez a büntetés forma megmaradjon.

A Fidesz azt írta: 2011-ben a szocialisták európai parlamenti képviselői elérték, hogy az új alaptörvényről és a többi között a tényleges életfogytiglanról európai parlamenti vitát tartsanak, ahol elítélték ezt a jogintézményt. Magyarország végül a strasbourgi bíróság előtt megvédte az intézkedést, így az továbbra is a magyar büntetőpolitika része maradhat.

A polgári kormány szigorú büntetőpolitikája és annak legsúlyosabb büntetési formája, a tényleges életfogytiglan működik – állapította meg a képviselőcsoport, hangsúlyozva: eddig 48 gyilkost, köztük több gyermekgyilkost tudtak egy életre rács mögé zárni.

Havonta egymilliárdnyi tartozást hajt be a NAV

Egyre nagyobb adótartozás behajtásáért tesznek lépéseket az út mentén vizsgálódó vagy a cégek telephelyén, illetve más helyszíneken ellenőrzést végző pénzügyőrök. Tavaly havonta négyszázmilliós elmaradás kapcsán intézkedtek az egyenruhások, az idei kimutatás már havi 1,1 milliárdról szól. Az érintett gazdasági szereplők a hiányzó összeg harmadát rendszerint azonnal befizetik.

Vaskos összegekre tesz szert az államkassza abból a különleges köztartozás-behajtási módszerből, amelyet tavaly óta alkalmazhatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei. A különféle helyszíni ellenőrzéseket végző fináncok korábban arra kaptak jogot, hogy ha kiegyenlítetlen köztartozásra bukkannak, lefoglalhatják például a közúton megállított teherautó szállítmányát, esetleg az ellenőrzött gazdasági szereplő raktárkészletét vagy akár az üzlethelyiség berendezéseit. – Az egyenruhások egyre nagyobb összegek beszedéséről intézkednek – mondta a Napi Gazdaság kérdésére a NAV vám- és jövedéki ügyekkel foglalkozó szóvivője, Suller Attila. Tavaly megközelítőleg ötmilliárd forint hiányzó adóbefizetés megszerzéséért léptek fel a különféle ellenőrzéseket végző fináncok, egy-egy hónapra így átlagosan négyszázmilliós tétel jutott. Az idei esztendő első felében ugyanakkor majdnem hétmilliárdnyi adóhiány kapcsán jártak el a helyszínekre kiszálló, vagy az út mentén ellenőrzést végző pénzügyőrök. Havonta tehát 1,1 milliárd forint beszedése történt ilyen keretek között. – A szóban forgó összegek jelentős része azonnal befutott az államkincstárba – jegyezte meg Suller Attila. Idén – és tavaly is – a hiányzó adók nagyjából egyharmadát készpénzben vagy átutalással, de azonnal lerótták az ellenőrzött gazdasági szereplők. Máskor viszont a fizetés elmaradt, olyankor a fináncok árut, járműveket, készleteket foglaltak le.

A szóvivő példaként mutatott be egy konkrét eljárást. Eszerint a NAV emberei a hasonló esetekben megállítanak a közúton egy kamiont, majd az egyenruhások áttekintik többek között, hogy a sofőr megfelelő szüneteket tartott-e vezetés közben, a magyar teherautós be van-e jelentve, de szóba kerül az is, hogy a fuvarozóvállalkozásnak vagy esetleg a megrendelőnek van-e adóelmaradása. Amennyiben köztartozásra derül fény, a NAV-osok – az út mentén – azonnal hozzálátnak a végrehajtáshoz: kiállítják a jegyzőkönyvet, és felszólítják az adóst, hogy intézkedjék az összeg lerovásáról. Amennyiben a köztartozás nem érkezik meg mihamarabb, a NAV rögzíti az áru, a jármű lefoglalásának tényét. – A befizetés elmaradása miatt a hivatal végső esetben a vagyontárgyak elvonásáról, elárverezéséről is dönthet – foglalta össze a szóvivő. Megjegyezte ugyanakkor: a cél nem az érintett gazdasági szereplők ellehetetlenítése, így a vállalkozás számára fontos eszközöket – kezdetben – általában nem viszi el a hatóság.

A pénzügyőrök fellépésére persze nem csak a közutakon kerülhet sor, ennek kapcsán felidézhető például egy kocsmában tartott ellenőrzés. A vállalkozás elmaradt adóbefizetéseivel, ezért a hatóság emberei az italkészlet, a bútorzat és a biliárdasztal lefoglalásáról is határoztak. Egy másik ügyben konzervipari gépek, berendezések kapcsán jártak el hasonlóan a NAV egyenruhásai.

Szudáni menekültek segítettek a magyar férfi autóját megjavítani

Egészen érdekes történetről számolt be egy magyar férfi Facebook-oldalán. Azt állítja: leszakadt a kipufogója haza felé, ám ekkor jött egy csapat szudáni menekült, aki megjavította – írta a Kettős Mérce tumblr-oldalán.

Forrás: kettosmerce.tumblr.com

A Kettős Mérce az alábbi következtetést vonta le az eset kapcsán:

(...) ahogy egy honfitársunk is segített volna, úgy a szudáni autószerelő is, mert valószínűleg a szudáni emberek között pont annyi jó fej van, mint a magyar embereke között, mert mindkét nép emberekből áll. 

.

Juhász Orbánhoz: El fog jönni az idő, amikor Önt is elzavarja a nép

Juhász Péter, az Együtt alelnöke Facebook oldalán nyílt levélben fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Rogán-korszak sorra lelepleződő ügyei kapcsán. 

Tisztelt Orbán Viktor Miniszterelnök Úr!

Ismételten levélben kell fordulnom Önhöz, az ok ezúttal is a Rogán Antal tevékenységére árnyékot vető korrupciós ügyek tömkelege.

Bízom benne, hogy tisztában van frakcióvezetőjének ügyeivel, ezért az eddigieket csak felsorolás szintjén emlékeztetőül említem meg.

Amellett, hogy Rogán Antal nem tud elszámolni sem vagyonának eredetével, sem megélhetési költségeinek fedezetével, egyre több gyanú fogalmazódik meg, hogy a környezetében megforduló emberek és ő maga is különböző korrupciós ügyekben érintettek amelyeket – minden próbálkozása ellenére – most már az ügyészség sem tud teljesen eltussolni.

Így hivatali visszaélés miatt nyomoz a rendőrség volt jegyzőjével szemben, akinek neve sajtóértesülések szerint a Vizoviczki nyomozás kapcsán merült fel. Rogán Antalnak tudnia kellett jegyzője kétes ügyeiről, mert saját állítása szerint a Portik Tamáshoz kötődő szintén gyanús ingatlanvásárlás után vált meg tőle.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt is nyomoznak a belvárosi ügyekben. Az ügyészség gyanúja szerint ugyanis több, mint 500 millió forint kár érte Belváros-Lipótvárost a különböző ingatlaneladásokból kifolyólag, amikor Rogán Antal volt a polgármester.

De nem csak a magyar hatóságok, hanem az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is nyomozott a kerület ügyeiben. Ők azt állapították meg, hogy a közel 15 milliárdos Budapest Szíve projekt megvalósítása közben irányított közbeszerzések által játszottak ki pénzt saját maguknak az illetékesek a Belváros Új Főutcája építésekor. Az OLAF azt javasolta az Európai bizottságnak, hogy kérje vissza a támogatásokra kifizetett pénzt, vagy annak egy részét.

A napokban kapott nyilvánosságot, miszerint szociális bérlakások kialakításának ígéretével verték át a belváros lakóit. A keményen dolgozó magyar kisemberek helyett Rogán Antal emberei jutottak öröklakáshoz egy olyan pályázat útján, amelyet maga az akkori polgármester, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője bírált el.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A fentiek súlyos ügyek. Tisztában vagyok azzal, hogy Rogán Antal nem gyanúsítottja még ezeknek a bűncselekményeknek, így a jogi felelősség pillanatnyilag nem őt terheli. Azonban Önnek is tisztában kell lennie azzal, hogy a politikai felelősség viszont Rogán Antalé, hisz ezek a bűncselekmények Rogán Antal politikai vezetése alatt, az ő kinevezettjei és munkatársai által valósultak meg, és van olyan, amiben közvetlenül részt is vett.

Rogán Antal az Ön embere. Ön nem csak pártját, hanem az egész ország politikai berendezkedését központosította, lekörözve Rákosi Mátyást is. Ez a politikai hatalom megtartása szempontjából nyilván hasznos az Ön számára. De azt is tudnia kell, hogy ezzel felelősség is jár. Rogán bűneinek a felelőssége, ami így Önre száll.

Ahogy a központosításban Rákosit, úgy a korrupt vezetők megtűrésében Ön Kádár Jánost követi. Urizáló vazallusaival szemben ő sem járt el, ahogy Ön sem fog, nem is kérem erre. Tisztában vagyok azzal, hogy felesleges lenne. Arra sem hivatkozom, hogy egy demokrata már rég lemondana egy ilyen helyzetben, mert nyilván nem fog, hisz már régen nem demokrata.

Viszont felhívom a figyelmét, hogy el fog jönni az idő, amikor Önt is elzavarja a nép. Ebben jelentős szerepet játszik majd az is, hogy az ilyen embereket pozícióban hagyta, és támogatta tevékenységüket. Tudom, Ön is tisztában van ezzel, hiszen ezért küzd egyre embertelenebb eszközökkel és módszerekkel hatalma megtartásáért. Tudja Ön is, hogy felelni fog nem csak a saját, de káderei, így Rogán bűneiért is.

És ezt tudom én is. Éppen ezért nem is kérem semmire, csak egyetlen dologra.

Szégyellje magát. Szégyellje magát mélységesen, hogy ide jutott, és ide juttatta az országot, közös hazánkat.

Budapest, 2015. július 19.

Üdvözlettel,

Juhász Péter

az Együtt alelnöke

 

Elindult az aláírásgyűjtés a rendszerbontó népszavazáshoz

Hivatalosan is elindította "rendszerbontó népszavazásának" aláírás-gyűjtési kampányát az Új Magyar Köztársaság egyesület szombaton. A szervezők a jelenlegi négy mellett további két kérdésben gyűjtenék a referendum kiírásához szükséges támogatásokat. Az Együtt, a PM, az MSZP és a DK már beállt a kezdeményezés mögé.

Lattmann Tamás, a szervezet ügyvivője az eseményen megemlítette, a kórházi várólistára kerüléstől számított hat hónapon belüli ellátási kötelezettségről szóló kérdés már a Kúria előtt van, a vasárnapi zárva tartás megszüntetésére vonatkozóval pedig hétfőn foglalkozik a Nemzeti Választási Bizottság.

A most indított akció során arról nyilatkozhatnak a polgárok, támogatják-e a tankötelezettség korhatárának 18 évre emelését, a gyermekvédelemre szorulók ingyenes iskolai étkeztetését, a kötelező kamarai tagság eltörlését, valamint azt, hogy mandátumuk idejére ne kapjanak nyugdíjat az országgyűlési képviselők.

"Eljött az ideje annak, hogy a Magyarországon egyébként már csúcsra járatott panaszkultúra helyére végre egyfajta cselekvési kultúra kerüljön" - fogalmazott az ügyvivő, aki erre tökéletes alkalomnak nevezte akciójukat.
Lattmann Tamás arról beszélt: az elmúlt hetek, hónapok történései "már-már bohózatba hajló jelenségekkel" mutatták meg a népszavazással kapcsolatos új törvényi szabályozás gyenge pontjait, utat mutatva a rendszer jövőbeni reformja felé, hiszen jelenleg a törvényi szabályozás "sokkal inkább támogatja az olyan kezdeményezéseket, amelyek az emberek tényleges megkérdezése helyett egyfajta ál-konzultációkat és egyebeket tesznek lehetővé, mindezt csupán politikai célokból".

Az eseményen elhangzott: civil szervezetek (köztük a Magyar Szolidaritás Mozgalom) és szakszervezetek mellett pártok is részt vesznek a kezdeményezésben. Vajda Zoltán, az egyik szervező közlése szerint köztük van az Együtt, a Magyar Liberális Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom és a PM, az LMP válaszát még várják. Az MSZP támogatásáról biztosította a kezdeményezést, ennek módjáról napokon belül egyeztetnek, míg a Demokratikus Koalíció elvi támogatásáról biztosította a megmozdulást - fűzte hozzá.

 

Lázár: Nem tartjuk nyilván a szegényeket

Lázár János és Giró-Szász András csütörtöki sajtótájékoztán elismerték, hogy Magyarország ötöde, 1,9 millió ember szegény, bár Lázár közölte, a kormány ezt nem tartja nyilván. Andy Vajna kaszinóinak hatékonyabb ellenőrzését viszont a kormány elé viszik, miután kiderült, tényleg nincsenek bekötve a NAV-hoz. Azzal viszont Lázár szerint nincs semmi probléma, hogy a producer milliárdos profitját kiviszi az országból. Mert magyar. Kormányinfón jártunk.

 

Bevált az új parlamenti ülésezési rend

Bevált az Országgyűlés új ülésezési rendje: valamelyest bővültek a kormány ellenőrzésének eszközei és kiszámíthatóbb lett a törvényhozás működése – erről Kövér László házelnök pénteken este beszélt az M1 aktuális csatorna műsorában. 

A 2010-2014-es ciklus során "meglehetősen feszített tempóval" több mint 800 törvényt fogadott el a parlament, ehhez pedig kellett egy olyan sebesség, "amire korábban még a rendszerváltozás első négy esztendejében sem volt példa" – mondta.

Hozzátette, koránt sincs olyan nyomás ma már a képviselőkön és a bizottságokon, mint korábban, és az előző ciklusbelinél kevesebb és kisebb terjedelmű indítvánnyal kellett foglalkoznia a törvényhozásnak az elmúlt egy évben.

Az új parlamenti munkarend szerint két hétre fogadják el a napirendet a képviselők, szavazások és viták azonban csak az első héten vannak.

Kövér László arról is beszélt, hogy a parlament működését nem érintette, a kormányoldal mozgásterét viszont szűkítette a kétharmados többség megszűnése; megesett, hogy az ellenzék azért nem szavazott meg egy amúgy érdemben nem kifogásolt előterjesztést, hogy megleckéztesse a kormányt, de az is, hogy szakmai alapon támogattak egy indítványt.

A Fidesz kilencvenes évekbeli és az ellenzéki erők mostani parlamenti fellépése közötti különbségről szólva a házelnök kijelentette, "kétségkívül feszegettük a meglévő kereteket, de azokat nem akartuk lebontani, ledönteni, áthágni". Hozzátette, "nem minden megmozdulásomra, gesztusomra vagyok én sem büszke".

Saját önreflexiós készségükre utalva arról beszélt, "nem is mondhatja senki, hogy az elmúlt 24 évből az a 12, amikor a Fidesz ellenzékben volt, botránypolitizálással telt volna el az ellenzék részéről, vagy az ellenzék, amiben a Fidesz (...) egy idő után meghatározó erő volt, azzal töltötte volna az idejét, hogy ellehetetlenítse a kormánykoalíció működését".

Az általa inváziónak nevezett tömeges illegális határátlépésekről szólva Kövér László kijelentette, "nem a magyar polgári berendezkedés, nem a magyar polgári társadalom van veszélyben, hanem annak az európai keresztény civilizációs kerete; egész Európa van veszélyben, és annak részeként van veszélyben Magyarország is".

Kérdésre válaszolva arról is beszélt, az elmúlt negyedszázadban nem érezte, hogy "a baloldalban valóságos igény lett volna arra, hogy feladja a '90 előtt illegitim módon megszerzett hegemón pozícióit".

Kitért arra is, hogy "Magyarországon a Jobbik nem valós alternatíva, egy valóságos lehetőség az emberek számára, hogy az elégedetlenségüket kifejezzék a fennállóval szemben (...), de abban a tekintetben nem valóságos alternatíva, hogy bárki ettől a párttól Magyarország jövőjére vonatkozó értelmes elképzeléseket, pláne majd egy gyakorlatba átültethető kormányzást várhatna".

 

Szociális lakás igénylés feltételei, részletei 2014/2015 évben ! Kinek jár kinek nem, ki számít rászorulónak ?

Magyarországon nagyon alacsony a szociális bérlakások aránya (a teljes lakásállomány 2-3%-a), így sajnos nagyon sok rászoruló ember akár évekig is vár arra, hogy ilyen módon megfelelő lakhatáshoz jusson. Azonban még a meglévő lakásokat sem könnyű elérni. A Város Mindenkié csoport ezért összeállított egy rövid összefoglalót arról, hogy milyen jellegű önkormányzati bérlakások vannak, mire kell odafigyelni a pályázásnál és milyen általános nehézségek, problémák jelentkeznek. Reméljük, sok ember számára tudunk hasznos információkkal szolgálni és az útmutató segítségével sikeres pályázatot tudnak benyújtani.

A lakás pályázatok fajtái:

A kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat a Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) keretei között saját helyi lakásrendeleteikben határozzák meg az önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeit. Lakást bérbe adni főszabályként pályázat útján lehetséges, de léteznek azon kívüli elhelyezési módok is.

Pályázati rendszer szerinti bérbeadás:

Szociális bérlakás-pályázat

Ebben az esetben csak akkor lehet beadni, ha van ki írva lakáspályázat. Itt jelentős probléma, hogy hosszú a várólista, és emiatt ritkán írnak ki új pályázatot és akkor is nagyon kevés lakásra. Az önkormányzatok általában az erre vonatkozó pontrendszer alapján döntenek a pályázatokról, amely önkormányzatonként változó.

A kiadandó lakások nagy része általában felújításra szorul, ha ez a leendő bérlő módjában áll, akkor a felújítás költségeit általában be lehet számítani a lakbérbe. Sajnos nagyon kevés olyan lakás van, amelyik rögtön beköltözhető.

A bérleti díj a szociális bérlakások esetében alacsony és megfizethető.

Költségelvű bérlakás-pályázat

Pályázat alapján lehetséges költségelvű lakást is igényelni, a pályázati felhívásban meghatározott kritériumok szerint. Az ilyen lakások bérleti díja is általában megfizethető, hiszen az önkormányzatoknak haszna nincs rajta (de a költségeiket fedezi) viszont magasabb, mint a szociális bérlakás díja. A bérleti díj minden esetben négyzetméter alapú. Ezek a lakások általában összkomfortosak, beköltözhető, jó állapotban vannak.

Piaci alapú bérlakás pályázat

Csak kiírt lakáspályázat alapján lehetséges, négyzetméter alapú bérleti díja van, ami önkormányzatonként változó. Ebben az esetben is csak kevés lakást pályáztatnak meg kiadásra, viszont többet, mint szociális alapon és ezek nagy többsége beköltözhető állapotú. A bérleti díj általában magas (a piaci viszonyokhoz igazodik). A kérelmet itt is pontrendszer alapján bírálják el.

Lakások bérbeadása pályázati rendszeren kívül:

Itt önkormányzatonként váltózóan, többféle jogcímen lehetséges a bérbeadás, amit minden esetben az önkormányzati rendeletek tartalmaznak (pl. szociális gondoskodás körében, közérdekű célok megvalósítása érdekében, jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség, stb.). Alább két általában jellemző, gyakori jogcímet ismertetünk.

Méltányossági lakáskérelem

Ebben az estben nagyon jól meg kell indokolni a méltányosság okát. Általában különösen rászorultak kapják, elbírálása soron kívül történik, de ezt is önkormányzati rendeletben szabályozzák. A méltányosság okát minden esetben hivatalos iratokkal kell indokolni, az iratokat csatolni is kell. Nincs pontrendszer, viszont nagyon szigorú az elbírálás. A bérleti díj alacsony, megfizethető.

Átmeneti lakáskérelem

Ez hasonló a méltányossági kérelemhez annyiban, hogy nincs pályázat, viszont csak meghatározott esetekben igényelhető (pl. természeti katasztrófa, tűzkár stb. esetén, ha a saját ingatlan lakhatatlanná vált). Sokszor probléma, hogy az önkormányzatok vagy nem rendelkeznek ilyen lakásokkal, vagy csak nagyon kevés van belőle. Elbírálása azonnali (pár nap). A bérleti díj ebben az esetben is alacsony.

A leggyakrabban előforduló formai hibák a lakáspályázatoknál:

A szociális lakáspályázati rendszer több kisebb és nagyobb dologból tevődik össze, amire érdemes odafigyelni, mivel sok lakáspályázatot formai hibák miatt utasítanak el. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes inkább többször is kérdezősködni az önkormányzatoknál, inkább, minthogy valamit rosszul töltsünk ki! Külön odafigyelést igényel, hogy minden önkormányzatnak saját formanyomtatványa van, és legtöbb esetben nem egyeznek a kitöltendő adatok. Érdemes tájékozódni, mert nem minden önkormányzat ír ki pályázatot úgy, hogy mindenki igénybe veheti.

-          rossz formanyomtatvány: néhány önkormányzat díjfizetés ellenében ad csak formanyomtatványt, de van olyan, hogy a honlapjukról le lehet tölteni, ami viszont az hiányos lehet, mivel nem mindig tartalmazza az igényelhető lakások listáját vagy éppen nincs hozzá nyilatkozati lap. Mindig érdeklődjük meg pontosan, hogy mely iratokat kell kitölteni, és milyen mellékletek szükségesek!

-          hiányos pályázat: a formanyomtatvány valamelyik része nincs kitöltve

-          javítási hibák: valamelyik adat javítva van, elírás miatt

-          csatolandó íratok hiánya: az adatokat igazolni kell az előírt mellékletekkel

-          esetenként  nyilatkozatok hiánya: van olyan önkormányzat ahol minden egyes adatlap kitöltéséhez nyilatkozat kell az adtok valódiságáról

-          együtt költöző személy hiányos adatai: ha több személy költözik együtt, mindenkinek kell minden olyan igazolás, ami a kérelmezőnek (kivéve a gyerekeket, nekik általában csak személyes adatok kellenek).

Sajnos a legtöbb önkormányzat nem indokolja meg, hogy miért utasított el egy lakáspályázatot. Ennek ellenére mindig érdemes érdeklődni, hátha külön kérésre mégis adnak indoklást, ami segíthet a további pályázatok beadásában.

Általános problémák a szociális bérlakás-igényléseknél:

Mivel az önkormányzatok nagyon kevés számú bérlakással rendelkeznek, így a pályázatok elbírálása után várólista keletkezik (amit sajnos nem kötelező vezetniük). Így némely esetben több évig is tarthat, mire valaki ezen a módon lakáshoz jut. Van olyan kerületi önkormányzat, amely csak közalkalmazottaknak ad ki bérlakást. Van olyan kerület is, ahol bár van bérlakás, de vagy nagyon megnézik, hogy kinek adják ki, vagy pedig ki sem adják, és más célra használja az önkormányzat (pl. kerületi érték megóvása az I., II., V., VI., IX., XII. kerületekben).

Az elbírálási pontrendszer nem egységes és nem azonos ugyanazon kerület több pályázati kiírásánál sem, ami nehezíti a pályázók esélyeit. Gyakran olyan kritériumok vannak, amelyeknek nehéz megfelelni: döntő a pályázó anyagi helyzete, de a költözők száma és a lakás alapterületének nagyságának szabályozása is fontos, mivel meg van határozva, hogy egy főre hány négyzetméternek kell jutnia, és a bérleti díja is a négyzetméter alapján állapítják meg.

Sok kerületben kötelezővé teszik a kerületben bejelentett lakcím bizonyos időtartamát is (amely alkotmányellenes gyakorlat, mégis nagyon gyakran előfordul), illetve jellemzően előnyt élveznek a családosok az egyedülállókkal szemben.

Minden esetben figyelembe veszik azt, hogy a pályázónak van-e öröksége vagy bármilyen jellegű ingatlan-tulajdonrésze, és ez a legtöbb esetben kizárja a pályázót, hacsak nem tudja okiratokkal igazolni, hogy lemondott az örökségéről, vagy a tulajdona bármilyen más okból kifolyólag megszűnt. Itt számít a haszonélvezeti vagy bármilyen ingatlan-használati jog is, amit több kerületnél kötelező jelleggel fel kell tüntetni a pályázatokban.

Kik adhatnak be igényt szociális lakásra 2014-2015-ben? Lényegében bárki, legyen az akár hajléktalan, túlzsúfolt lakásban élő, összefoglalóan, aki szociálisan rászorulónak minősíthető. A rendelet szerint minden hónap 15-ig közzé fogják tenni az igényelhető lakások listáját, annak a kerületi önkormányzatnak a honlapján, illetve hirdetőtábláján, ahol a lakás helyileg van. Szintén megtekinthető lesz ez a lista a NET Zrt. honlapján is. Amennyiben egy lakásra több jelentkező is van, akkor előnyt élveznek azok az igénylők, akik az adott kerületben élnek. Több ilyen jelentkező esetében számít a nevelt gyermekek száma, és végső esetben az kapja meg, aki korábban adta be az igényét. A bérlakások között vannak komfort nélküliek is, illetve amelyeket fel kell újítani. Természetesen a bérleti díjban látszani fog a lakás állapota, illetve komfort fokozata. Ezek alapján például egy 30 nm-es komfort nélküli lakásért havi 2-4 ezer Ft, míg egy ugyanekkora összkomfortosé sem lesz drágább havi 2-6 ezer Ft-nál.

Azoknál az igénylőknél, akik bérlőként szeretnének a lakásukban maradni, miután azt átadták a NET tulajdonába, várhatóan havi 8-9 ezer Ft-ért maradhatnak abban. Az ócsai lakóparkban ennél azért magasabbak az árak, ami azt jelenti, hogy ott egy családi ház bérléséért 16-21 ezer Ft között kell fizetni havonta. A bérlőknek természetesen vannak kötelességeik is a bérelt lakással, házzal kapcsolatban. A legfontosabb, hogy kötelesek vigyázni az ingatlan állagára, és fizetni a fenntartási költségeket. Az igénylők csak magyar állampolgárok lehetnek, akik megfelelnek a velük szemben támasztott jövedelmi elvárásoknak, azaz figyelembe lesz véve az családban az egy főre jutó jövedelem nagysága. Pontos leírást a NET Zrt honlapján lehet találni a bérlés feltételeiről, illetve a bérlők jogairól, és kötelességeiről. A pályázatokat a NET Zrt-nél személyesen, vagy postán lehet leadni.

Nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az a személy aki, illetve házastársa, vagy élettársa:

  • tulajdonában – haszonélvezettel nem terhelt – lakás, helyiség, beépíthető építési telek, üdülő vagy üdülőtelek, ingó vagyon van (kivéve az árverezés alatt álló vagyon),
  • pénzbeli térítés ellenében mondott le bérlakásáról, tekintet nélkül arra, hogy ki volt a bérbeadó,
  • gazdasági társaságban egymillió forintot elérő vagyoni betéttel, törzsbetéttel, illetve vagyoni hányaddal rendelkezik,
  • kedvezményesen önkormányzati lakás tulajdonát szerezte meg – akár haszonélvezettel terhelten is –, illetve a volt bérlő a vételi, elővásárlási jogáról a jogosult javára lemondott,
  • akinek a bérleti jogát 10 éven belül neki felróható okból a bérbeadó felmondással megszüntette,
  • érvényes tartási szerződéssel rendelkezik,
  • szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek,
  • költségelven bérbe adott lakás bérleti jogát nyeri el, a bérlet tartama alatt.

Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás csak annak a családnak (személynek) adható bérbe, aki a lakásigénylők nyilvántartásában (névjegyzékén) szerepel és a bérbeadó az elhelyezését indokoltnak látja. Szociális helyzet alapján történő bérbeadásra irányuló nyilvántartásba vételi kérelmet házas-, illetve élettársak csak együttesen nyújthatnak be.

A bérbeadó a lakásigénylést annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja, környezettanulmányt készít, melynek alapján megállapítja, hogy az igénylő szociális helyzete miatt önkormányzati bérlakásra jogosult, vagy nem.

A nyilvántartásba vett kérelmezőnek a bérbeadó a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntése alapján a rendelkezésre álló üres lakásállományból a kérelmező jövedelmi viszonyainak megfelelő önkormányzati bérlakást ajánl fel.

A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti igényeket (a továbbiakban: szociális lakásigénylés) meghatározott formanyomtatványon Igazgatási Osztály Szociális Csoportjához lehet benyújtani. Az igényléshez mellékelni kell az igénylőlapon feltüntetett adatok igazolására a házastársra (élettársra), valamint az igény kielégítése esetén az igénylővel költöző hozzátartozókra vonatkozóan:

  • az elmúlt 12 hónap jövedelméről az igazolást
  • tartós egészségkárosodás esetén a háziorvos erről szóló igazolását.

Szociális helyzet alapján lakás legfeljebb 5 évre adható bérbe. Annak az igénylőnek, aki a lakás bérbeadásakor a 65. életévét betöltötte, „élete végéig” feltétellel adható bérbe a lakás. A bérleti jogviszony lejárta előtt legalább 60 nappal a bérlő kérelmet nyújthat be lakásának szociális körülményei alapján történő ismételt bérbevételére. A kérelemhez csatolni kell az elmúlt 12 hónapról szóló jövedelemigazolást és a közüzemi díjak megfizetését igazoló dokumentumokat. A bérlő felhatalmazása alapján a közüzemi díjak megfizetéséről a bérbeadó is beszerezheti az igazolásokat.

Az eljárás illetékmentes.

Letölthető melléklet:

Vihar: napokon belül indul a kifizetés

A viharkárok felmérése után napokon belül megérkezik a károsultak számlájára a kártérítés összege, ha a dokumentumok és a szerződés rendben van – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője az M1 pénteki műsorában.

Ahogy megtörtént a kárfelmérés, azonnal elindulhat a helyreállítási munka – mondta Gilyén Ágnes, aki hozzátette, a hazai ingatlanok biztosítottsága európai összehasonlításban jónak mondható, 72-73 százalékos. Szerencsésnek nevezte, hogy az elemi károk szerepelnek a magyarországi alapbiztosításokban is, azaz akinek van lakásbiztosítása, az vihar, földrengés vagy árvíz ellen biztosítva van.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) csütörtöki közlése szerint a július 8-án, szerdán az országon átvonuló vihar után 34 795 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kár értéke pedig megközelíti a 4,8 milliárd forintot.  A káresetek száma és becsült értéke jóval meghaladja a Mabisz múlt héten kiadott előző összegzésének  adatait, amely 20 ezer esetet és 3 milliárd forintos kárt jelzett.

A kárbejelentés túlnyomó többsége ingatlanokkal kapcsolatos, azonban 537 bejelentés érkezett olyan, casco-biztosítással rendelkező autósoktól is, akiknek a kidőlt fák miatt sérült meg a járművük. A gépjárműkárok becsült értéke meghaladja a 178 millió forintot, az egy sérült autóra jutó átlagos kárösszeg több mint 332 ezer forint.

Deutsch: A médiatúlerő gyűrte le az igazságért harcoló Gömörit

Deutsch Tamás megint védelmébe vette protezsáltját, a Magyar Paralimpiai Bizottság éléről bukó Gömöri Zsoltot. A fideszes EP-képviselő a pénteki Népszabadságnak adott interjújában azzal az érvvel próbálja mentegetni a volt sportvezetőt, hogy: Nem volt okos dolog a lakáshitel végtörlesztéséhez a támogatást igénybe vennie Gömöri , bár erre volt jogszabályi lehetősége, és ez az egész egy "jószándékú kezdeményezés" volt.

Deutsch szerint Gömöri érdeme a MPB felfuttatása

egy szedett-vedett, mindig csak a feladatok után kullogó, garázs-bt.-szerűen működő szervezetet alakított át öt év alatt egy hatékonyan, vállalatszerűen működő sportszövetséggé

Fizetése a sportgazdaságban ezen a szinten kapott juttatások 50-60 százaléka volt, jutalékot pedig az általa vitt szponzor után kapott.

Továbbra is biztos vagyok abban, hogy nem történt szabálytalanság

szögezte le Deutsch, amivel igencsak egyedül van Magyarországon,  hiszen az ügyészség és a rendőrség is hűtlen kezelés miatt nyomoz, ez utóbbi szerv júniusban  gyanúsítottként hallgatta ki  Gömörit. 

A rendőrség kihallgatta a volt paralimpiai elnököt

Gömöri Zsolt végtörlesztési ügye nyomán hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt rendeltek el nyomozást.Tovább

És hogy hol hibázott Deutsch szerint Gömöri? A kommunikációban. Mert bár megtehette volna, hogy ügyesen kibújik a vádak alól, ez a derék sportvezető 

ehelyett beleállt az ügybe, elkezdett küzdeni az igazságáért. Ebben a harcban viszont a médiatúlerővel szemben alulmaradt.

140 lovat vágtak le Szarvason, eladták marhahúsként

Lóhúst és selejtes marhahúst árultak minőségi marhahúsként budapesti húsüzletekben. A bűnszervezet hét tagja ellen vádat emeltek, és két illegális vágóhidat felszámoltak Szarvason és Békésszentandráson, írta a Beol.hu

Egy gyomaendrődi hentes kezdte az egészet. A budapesti húsboltossal kitalálták, hogy rengeteg pénzt lehet keresni azzal, ha jó minőségű marhahús helyett inkább lovat és selejtes marhahúst sóznak rá a vásárlókra. Úgysem veszik észre.

A lóhúst egy ügyes hentes fel tudja úgy dolgozni, hogy az marhahúsnak tűnjön, és a beteg vagy sérült marhák húsáról feldolgozás után a vásárlók szintén nem tudják megállapítani, hogy rossz minőségű.

Egy szarvasi családi ház udvarán tartották a feketevágást. Azt sem tudni, honnan szerezték az állatokat, annyi biztos, a levágott állatok egészségügyi és fogyaszthatósági vizsgálaton nem estek át.

És még alkalmazottakat is tartottak, volt sofőrjük és munkásaik, valóságos üzem alakult ki az évek során. Hetente 3-4 állatot vágtak le, és 5-600 kg húst szállítottak az egyik budapesti piacon üzemelő két hentesüzletbe.

2011. szeptember eleje és 2013. január vége között legalább 140 lovat és 60 selejtes marhát vágtak le, a vágásokból legalább 32 000 kg súlyú, 36 millió forint értékű húst hoztak forgalomba.

Mi lett a lófejekkel, csontokkal, patákkal és belsőségekkel? Lerakták az egyik alkalmazott tanyáján, aki disznókkal és a kutyáival etette fel, a megmaradt csontokat és egyéb részeket a tanya különböző területein helyezte el temetetlenül. A nyomozók a tanyán 40 m³ állati csontot és 200 lófejet találtak.

2013-ban aztán az egész üzletet elindító hentes kiszállt, túl kockázatosnak tűnt folytatni. Leállította a vágásokat, elküldte a sofőrt is. A budapesti húsboltos azonban vérszemet kapott: úgy érezte, hogy egyedül is tudja folytatni az üzletet. Maga mellé vett egy békésszentandrási férfit, az ő udvarán folytatták az állatok leölését. A húst hűtés nélkül tárolták és szállították, a maradékokat elásták a kertben.

A budapesti húsboltos egyébként az évek alatt legalább 55 millió forint bevételre tett szert a rossz marha- és lóhússal. A vádlottak akár öt év börtönt is kaphatnak.

 

 

 

 

 

Akasszuk fel a hóhért

Dal az Orbáni "jólétről". Köszönjük meg Magyarország szégyenének a sok nem megszorítást. Köszönjük meg a máról holnapra való vegetálást. Köszönjük meg, hogy szeretteink és barátaink kénytelenek külföldre menekülni egy jobb életért. Sorolhatnám reggelig a sok szemétséget, amit egy elmebetegnek köszönhetünk!

 

 

 

 

 

 

Káoszra számít tanévkezdéskor az MSZP

Bangóné Borbély Ildikó szocialista párti országgyűlési képviselő szerint a korábbi éveknél is nagyobb káosz várható az idei tanévkezdéskor. 

Az Országgyűlés népjóléti bizottságának tagja vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a háttérben is nagy problémák láthatók. Kérdésként fogalmazta meg, valóban távozik-e az Oktatási Hivatal vezetője, gazdasági vezetője és – augusztus végével – Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár, akiért, mint mondta, nem fognak "könnyeket ejteni".

Az Orbán-kormány alig két év alatt szétverte az önkormányzati fenntartású iskolarendszert – jelentette ki, hozzátéve, szakemberek már akkor jelezték, az "államosítás" okozta központosítás megbénítja a közoktatást.

Hangsúlyozta: vezetésre alkalmas emberekre és működőképes intézményekre lenne szükség.

Mint mondta, azóta a "mamuthivatal" többször szorult pótlólagos pénzügyi forrásokra, a média pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ erőszakos iskolaigazgató-váltásaitól hangos, az intézmény ugyanúgy képtelen ellátni feladatát, mint a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello).

Utóbbiról szólva arról beszélt: tavalyelőtt 28 ezer tankönyv nem érkezett meg időben, egy éve pedig a tankönyvcsomagok körül alakult ki káosz, idén a Kello már hivatalosan közölt feladatai némelyikét sem látja el; példaként a szortírozást és az iskolába beszállítást említette.

A Kello kapja a pénzt, de az iskoláknak kell a munkát ellátniuk, úgy, hogy a negyedmilliárdos haszonból sikerült 140 millió forintos hiányt létrehoznia az intézménynek – mondta Bangóné Borbély Ildikó.

Bevándorlónak nézték, eltörték a barátnője arccsontját Szegeden

Szeged - Belekötött egy csoport egy általuk bevándorlónak hitt félvér magyar fiúba és barátnőjébe szombat késő este a partfürdő és a Belvárosi híd között. A vita tettlegességig fajult, a nőnek eltört az arccsontja. A rendőrség közösség tagja elleni erőszak gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.

Egy szegedi egyetemista lányt vertek meg ismeretlenek szombaton késő este a Partfürdőn rendezett Wake Up Color Festival környékén a Belvárosi híd közelében.

Szemtanúk szerint egy fekete ruhás kopasz fiatal belekötött egy félvér magyar férfibe, mert azt hitte, hogy bevándorló. Miközben azt üvöltözte, hogy takarodj az országból, nekiindult, hogy megverje. A félvér fiú barátnője próbált közbelépni, elmagyarázta nekik, hogy barátja itt született, azóta itt él, és magyar állampolgár. Ez nem érdekelte a kötekedőket, ezért a nő kapta a pofonok nagyját, ezután a támadók a riasztott mentők és rendőrség megérkezése előtt elfutottak.

A megvert lány bátyja a Facebookon azt írta: „Tegnap este color után volt egy kis incidensünk pár emberrel a partfürdő bejárata és a híd környékén. Nagyon erős és tökös emberkék szépen hazavágták a húgomat, mert nem tetszett nekik a félvér barátja. Olyannyira, hogy eltört az arccsontja, a szemén alig lát ki és épphogy megmaradt a foga. Az eset este fél 12 körül történt az említett helyszínen. Ha valaki látta a történteket és tudja kik voltak, vagy emlékszik, hogyan néztek ki esetleg, kérem szépen írjon".

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata az esettel kapcsolatban arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ügyben közösség tagja elleni erőszak gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indítottak nyomozást.

Hőkamerákkal is védik a magyar-szerb határt

A lehető legmodernebb technikai eszközökkel, például hőkamerákkal is védi a rendőrség a magyar-szerb határszakaszt – mondta Balázs László rendőr ezredes az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. 

Az Országos Rendőr-főkapitányság határrendészeti főosztályának helyettes vezetője elmondta: összesen tíz úgynevezett stabil, vagyis telepített hőkamerából áll az a rendszer, amely – szinte teljes körűen – ellenőrzi az említett határszakaszt.

A rendőrök ugyanakkor rendelkeznek mobil, vagyis gépjárműveken szállítható kamerákkal is, amelyekkel már teljesen lefedhető a határ.

Egyetlen ilyen hőkamera egyébként 10 kilométeres sugarú körben képes ellenőrizni a körötte lévő területet – tette hozzá. Balázs László szólt arról is, hogy a határszakaszon folyamatosan járőröznek a kollégái, így nagyon gyorsan képesek reagálni, "ha egy migránscsoport megjelenik".

Beszólt a balatoni büféseknek az étteremtulajdonos

Sajnos megrekedt a hetvenes években a balatoni vendéglátás, nagyon apró lépések láthatók csak a kedvező irányba, a nagy többség képtelen szemléletet váltani – foglalta össze véleményét Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonos-vezetője.

Csapody Balázs a Balaton Fejlesztési Tanács, a Balatoni Szövetség és a Balatoni Kör közös közleményére reagálva mondta el véleményét a sonline.hu hírportálnak.

A szakmai szervezetek közleménye szerint a tóparti vendéglátás, a gasztrokultúra színvonala folyamatosan javul és a Balaton ma már nem néhány hetes, hanem négyévszakos régió.

Továbbra is rossz a véleményem a nyári balatoni vendéglátásról

- mondta a lapnak Csapody Balázs.

Akik Európa üdülőhelyeire járnak, azok láthatják: elment mellettünk a világ. A hajam égnek áll a balatoni strandbüfék kínálatát látva: hurka, kolbász, palacsinta, lángos, pörkölt, gulyás, vagyis minden egy helyen, noha ekkora választékot csak olyan helyen szabadna kínálni, amelyik minden szempontból alkalmas, felkészült rá. Meggyőződésem, hogy nemcsak Európa más fürdőhelyein, hanem nálunk is lenne vevő egy teljesen más büfékínálatra, könnyű zöldség-és gyümölcssalátákra, helyi sajtspecialitásokra, mert sokan a nagy melegben nem jól beebédelni akarnak, hanem csak "csipegetni".

Csapody szerint a szemléletváltáshoz talán útra kellene kelni a büféseknek és a jó tapasztalatokat hasznosítani. Nem a külföldi példák másolására gondol, hiszen akad bőven a Balatonnál is helyi specialitás.

A balatoni régió legabszurdabb problémájának pedig továbbra is azt tartja, hogy nincs balatoni hal az éttermek kínálatában.

Magáncsőd: nagy segítség a rászorulóknak

A családi csődvédelemről szóló törvény elfogadása után az igazságügyi miniszter, Trócsányi László megüzente az államigazgatásban dolgozóknak, hogy nem lesz idő a szokásos hivatali hercehurcára és bürokratikus akadályképzésekre, mivel mindent meg kell tenni azért, hogy a csődvédelemmel minél többen élhessenek.

A miniszter a legoptimistább becsléssel számol, és úgy véli, a csődvédelem “több tízezer embert is érinthet”. Azt sajnos nem árulta el a miniszter, hogy ennyi egyéni igénylőre számít, vagy úgy véli, hogy az igénylő és a velük egy háztartásban élő emberek száma összesen lesz ennyi. Utóbbi esetben még a tízezret sem fogja elérni a csődvédelemmel megmentettek száma, előbbi adat viszont teljesen irreális.

A miniszter szerint a csődvédelem nagy segítség a rászorulóknak, azonban a helyes cél mit sem ér, ha az eszköz nem megfelelő: az ellenzéki pártok véleménye szerint a csődvédelemről szóló, meglehetősen sokszor átírt és végül igen keményre szabott törvény alkalmatlan a bajba jutottak megmentésére. Eleve rengeteg embernek nem ad lehetőséget, hogy enyhítsen helyzetén, hiszen csak azok vehetik igénybe, akiknek legalább 2 000 000 forint hátraléka (nem hitelük!) van, ebből egy hitelnek is kell lennie; szükséges, hogy legalább egy tartozás már 90 napon túlnyúló legyen, és kell lennie egy hátraléknak, amely legalább félmillió forintra rúg. Nagyon fontos, és bizonyára sokakat kizáró megkötés, hogy a csődvagyon nem lehet kevesebb, mint a hátralék fele.

A csődvagyonba tartozik az adós és adóstárs teljes vagyona és a következő öt év várható bevételei. Ha ezek nem érik el a tartozás összegét, akkor a kormányzat szerint az adós menthetetlen, és nincs joga igénybe venni a magáncsődöt.

Még egy negatív előjel, hogy a végső törvényszövegben igen nagy hatalmat adtak a csődgondnokoknak. Könnyen elképzelhető, hogy több ezer embert fog eltaszítani a csődvédelemtől, hogy a vagyonukat és bevételeiket egy gondnokra kellene bízniuk.
A negatív előjelek ellenére természetesen mindannyian nagy reményekkel nézünk a csődvédelmi törvény elébe, de azért illúzióink ne legyenek. Lehet, hogy Trócsányi László “több tízezer” megsegítettjéről kiderül a télen, hogy nem csupán az igénybevevők és családtagjaik, de még a háziállataik is beleszámítanak…

 

7,7 milliót kér a közérdekű adatok kiadásáért a Nemzeti Földalap

Hála az új infótörvénynek, fizetnünk kell azért, hogy ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy jól költik-e el a pénzünket az állami szervek. Most kiderült, hogy egészen horribilis összegeket is elkérhetnek bizonyos adatokért – írta meg a 444.

Történt ugyanis, hogy az LMP-s Sallai R. Benedek közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzeti Földalaphoz. Ők ennek készséggel is eleget tettek volna, amennyiben a párt fizet nettó (!) 7,7 millió forintot. Igaz, ezért cserébe is csak olyan dokumentációt kapott volna Sallai, amiből kitakarják a földhasználatra pályázók személyes adatait, és amely nem tartalmazza az egyetlen lényegi információt, a bírálati jegyzőkönyveket – írta az újság.

Miután az LMP-nek nincs ennyi pénze, ezért most adatigénylésüket a kormánytagokra és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetőire szűkítik, hátha azt kevesebbért is kiadják nekik.

A politikus sajtótájékoztatóján arról is beszélt: szerinte azzal, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a napokban nyilvánosságra hozta, hogy Sallai testvére és sógornője is kormánytisztviselőként dolgozik, megfenyegették őt.

Földrengés volt Békés megyében

Kisebb földrengés volt a Békés megyei Zsadány közelében vasárnap – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTA Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának tájékoztatására hivatkozva az MTI-vel.

A Richter-skála szerinti 2,9-es erősségű földrengésről nem érkezett lakossági bejelentés az obszervatóriumba és a katasztrófavédelem megyei műveletirányítási központjába sem, és egyelőre esetleges károkról sem tudni.

Tóth László szeizmológus az M1 aktuális csatorna műsorában arról beszélt, hogy nem ritkák a hasonló, a lakosság által nem érzékelhető földrengések Magyarországon, évente 100-nál több ilyet mérnek. Ennél nagyobb erősségű földmozgás 5-8 alkalommal fordul elő az országban.

A szakember hozzátette: a tapasztalatok alapján a Balaton és Komárom között, a Jászságban és Békés megyében fordulnak elő leggyakrabban kisebb földmozgások.

Alapvető emberség

Az Oltalom Karitatív Egyesület és a vele több mint negyedszázada együttműködő egyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elkötelezett a menekültek emberséges ellátása mellett.

A kultúrnépek ősidők óta képviselték azt (a Bibliában is rögzített) örök elvet, hogy az alapvető emberség, segítség még az ellenséget és a hadifoglyokat is megilleti, nemhogy a gyermekekkel menekülő civileket. Ezért az Oltalom Karitatív Egyesület is az egyházzal együtt, megalakulása óta, folyamatosan támogatja a Magyarországon átutazó vagy itt menedéket kérő külföldieket, nemre, korra, vallásra és egyéb szempontra tekintet nélkül.

Teljes elismeréssel és tisztelettel támogatunk ugyanakkor minden hasonlóan tevékenykedő civil csoportosulást, szervezetet vagy a feladatát tisztességesen ellátó hatósági tényezőt.

Megköszönjük azok önzetlen támogatását, akik eddig pénzt vagy természetbeni adományokat bíztak ránk. Eddig mintegy kétmillió forint értékben kaptunk célzott pénzadományt. Sokan hoztak takarót, matracot, ruhafélét, bébiételt, gyümölcsöt, ivóvizet és egyebet. Mi magunk is raktárkészleteinket és felszabadítható pénzforrásainkat folyamatosan biztosítjuk az érintettek számára.

A Budapest, VIII. Dankó u. 11. szám alatti egyházi központunk és felsőoktatási intézményünk, a Wesley János Lelkészképző Főiskola portáján , a hét minden napján napi 24 órában  készek vagyunk fogadni adományokat. Nem túl tágas raktározási lehetőségeinket (az oktatási idő szünetében tantermeinket is) az adományozóknak, illetve az együttműködő civil szervezeteknek is készségesen biztosítjuk.

Telefonon információt a +3670 459-3681 és a +3670 372-5936 számokon lehet kérni.

Számlaszámunk: Oltalom Karitatív Egyesület, K&H 10400140-00026699-00000006, ezen „menekültek” jelzéssel lehet felajánlani pénzadományt. Szegedi Osztrovszky utca 1. szám alatti iskolánk is fogad hétköznap 8.00 és 16.00 óra között adományokat.

Szegedi egyházközségünk Bokor u. 5. szám alatti központját is az étel-előkészítő civilek rendelkezésére bocsátottuk. Az ide beérkező adományokat is a szegedi és Szeged környéki területeken humanitárius tevékenységet végző szervek és civilek támogatására fordítjuk.

Továbbra is szükséges:

polifóm, izolációs fólia, zseblámpa, gyufa, cukor, fertőtlenítő tabletta, lázcsillapító, orvosi szén, baba tápszer, bébiétel, popsi törlőkendő, popsikrém, pelenka, tartós tej, nescafé, gyümölcslé, alma, bögrés leves, keksz, piskóta, lekvár, fél literes szénsavmentes ásványvíz, kifestő, színes ceruza, kézi tükör, fogkrém, fogkefe, kis flakonos sampon, sebtapasz, Fenistil gél, rovarcsípést megelőző spray, Bepanthen krém, fásli kapoccsal, intimbetét, bőrfertőtlenítő spray, Betadin, antivakarin krém, uzsonnás zacskó, füles szatyor, eldobható műanyag pohár, kisméretű plédek, kisméretű törölközők, lányka bugyik, fiú alsónadrág, gyermek nyári fejfedők, jégakku, hűtőtáska, egyszer használatos kesztyű, szappan, hajgumi, hajcsat, fertőtlenítő szerek (Domestos, Florasept, hypo) wc papír, eldobható borotva (női, férfi), borotvahab, zokni, szárnyas vagdalt, instant tea.            

Meggyőződésünk, hogy a magyar államnak és vezető politikusainak minden erővel meg kell fékezniük a szélsőségesek félelemkeltő akcióit, és gátat kell vetniük az idegengyűlölő, mérgező kampánynak. Egészen bizonyosak vagyunk abban is, hogy Magyarország jövőjének építése szempontjából a tisztességes többségi társadalomra, és nem a gyűlöletben és ellenségkeresésben érdekelt szélsőséges személyekre kell támaszkodnia. Anyagi forrásainkat könnyen mobilizálható átmeneti szállásokra, mobil tisztálkodási, higiénés központokra, tisztességes információ-átadásra, alapvető egészségügyi ellátásra és nem elrettentő kerítésre kellene fordítani.

Budapest, 2015. július 16.

Nem engedte fel a buszra a kísérőt a sofőr

Szeged - Nem engedte a 64-es busz sofőrje, hogy egy látássérült szegedi hajléktalan utas kísérője felszálljon a buszra. A DAKK kivizsgálta az esetet, és figyelmeztette a buszvezetőt. A múlt héten azért kért elnézést a társaság, mert az egyik sofőr a kánikulában nem vette fel a megállóban várakozó kismamát.

A Magyar Államkincstár által kiállított, ingyenes utazásra jogosító kártyája van, a 64-es busz sofőrje mégsem engedte kísérőjét felszállni – ezzel a panasszal kereste meg szerkesztőségünket egy hajléktalan, gyengén látó szegedi férfi. Azt mondta: múlt héten hétfőn történt az eset, a repülőtérről akart a városba jutni.

– Azt mondta a sofőr, hogy én utazhatok, de mivel szerinte nekem semmi bajom, így kísérő nem jöhet velem, nincs joga ingyen utazni – panaszolta a férfi. Hozzátette: az eset már többször is előfordult ennél a sofőrnél. A buszvezető pár nappal korábban is szóvá tette a helyzetet, rendőrrel fenyegette, majd leszállította a kísérőt. Hétfőn már fel sem engedte a buszra. A jármű vezetője közölte vele, hogy amíg ő azon az útvonalon lesz, addig a látássérült férfi kísérőt nem vihet fel – tette hozzá a panaszos.

– Felháborítónak tartom, hogy felülbírálja az érvényes orvosi papírjaimat. Ezek feljogosítanak arra, hogy egy személy utazzon velem a tömegközlekedési eszközökön kísérőként – mondta el lapunknak a sértett utas, aki az eset után írásban benyújtotta panaszát a Dél-alföldi Közlekedési Központhoz.

A DAKK Zrt.-t lapunk is megkereste. A társaság tájékoztatása szerint kivizsgálták az ügyet, és megállapították: az autóbusz-vezető tévesen értelmezte a MÁK-kártyával történő utazás feltételeit, főként a kísérőre vonatkozóan. A buszvezetőt figyelmeztették, és utasították a szabályok körültekintő, pontos betartására. Ugyanígy jártak el azzal a másik szegedi buszvezetővel szemben is, akiről a múlt héten megírtuk: nem állt meg a megállóban, és nem vette fel az ott várakozó, egyébként orvosi vizsgálatra igyekvő kismamát.

Kész a mintakerítés – kedden döntik el, a végleges hogyan épüljön

Elkészült szombat délutánra az ideiglenes biztonsági határzár 175 méteres mórahalmi mintaszakasza, ahol négy az építésnél alkalmazható technológiát próbáltak ki.

A kivitelezési munkálatok hétfőn indultak el a Magyar Honvédség hódmezővásárhelyi, szentesi és szolnoki egységeitől érkezett katonák, összesen 43 fő részvételével. A munkálatok első lépéseként az aljnövényzetet irtották ki a katonák, és a terepet rendezték, a pontos nyomvonal kitűzését pedig katonai térképészek végezték el.

A mintaszakasznál négyféle technológiát próbáltak ki. A leghosszabb mintegy százméteres részen a négyméteres acél kerítésoszlopokat beton alapba állították, erre feszítették a dróthálót, a kerítés tetejére, a vajdasági oldal felé dőlő hattyúnyakak kerültek, melyek tetejére NATO-drótot erősítettek. Ugyanilyen pengés drót került a kerítés tövéhez is. A kerítésoszlopok közé a szakasz egy részén, kétméteres magasságba merevítő keresztgerendákat helyeztek el.

A második résznél is acél kerítésoszlopokat használtak, ezeket azonban cölöpverő gépekkel sajtolták a tömörített talajba. Ezek az oszlopok egy méterrel hosszabbak voltak, mint a betonalapnál használtak.

A harmadik szakasznál hántolt, a tövüknél 35, csúcsuknál 25 centiméteres akácfaoszlopok tartják a dróthálót. Az utolsó részen három szinten, gúla alakban egymásra pakolt NATO-drótot használtak a határzárhoz.

A kormány kedden határoz arról, hogy a kipróbált technológiák közül melyeket alkalmazzák majd a teljes, 175 kilométeres magyar-szerb határon.

Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a Magyar Honvédség minden szükséges képességgel rendelkezik az ideiglenes biztonsági határzár építéséhez. A határzár mintaszakaszánál tartott sajtótájékoztatón a politikus elmondta, a kivitelezés tíz-tizenkét helyszínen kezdődhet el. A munkában a honvédség kilencszáz tagja vesz részt, a határidő november 30.

Pintér Sándor közölte, a büntetés-végrehajtás fogvatartottai készítik az alapanyagot, a határzár építése pedig állami keretek között történik. A munka műszaki irányítója és szervezője a Honvédelmi Minisztérium, de amennyiben szükséges a belügyi tárca közfoglalkoztatottakkal segítheti a kivitelezést. A kivitelezés pontos költsége a technológia függvénye, a kormány az alapanyagokra és a közvetlen munkaköltségre 6,5 milliárd forintot különített el – tette hozzá.

A felével kellene csökkenteni a tananyagot az iskolákban

A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke szerint legalább 50 százalékkal kellene csökkenteni a tananyagot az iskolákban.

Keszei Sándort az M1 csütörtök esti műsorában az érettségi eredményekről a nap folyamán megjelent információkról kérdezték. Az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva a Magyar Nemzet azt írta: gyengébben sikerült idén a középszintű magyar és matematika érettségi, mint tavaly.

Keszei Sándor erre reagálva elmondta: jelentősen emelkedett Magyarországon a tananyag mennyisége, amit már nem képesek magukévá tenni a diákok, "csak magolással".

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkársága az idei érettségi vizsgákról azt közölte az MTI-vel: az egyes vizsgatárgyak esetében középszinten a tanulók eredményei nem mutatnak szignifikáns változást - ez a matematikánál például 4 század százalékos csökkenést jelent a tavalyihoz képest. A legtöbb tantárgy esetében szinte változatlannak tekinthetőek az adatok, míg az informatikánál nagyobb mértékű, 4 tized százalékos javulás mutatkozik a korábbi évek eredményeihez képest.

Patkány csere várható a kormányban

Több államtitkárt is lecserélhetnek az ősszel egy augusztusi kormánykonferencia és teljesítményértékelés után – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A napilap pénteki számában olvasható ajánló szerint augusztus 25-én tartanak egy kormánykonferenciát, amelyen az OECD országjelentése és a közszolgálati egyetem Jó állam-jelentése alapján értékelik az elmúlt egy évet, illetve e szempontok alapján fogják az egyes tárcák teljesítményét minősíteni.

A miniszterelnök ezután szeptember 15-ig a miniszterekkel közösen hozza meg az államtitkárokra vonatkozó döntéseket. Lázár János ezzel kapcsolatban a lapnak azt mondta: "Én személyesen úgy gondolom, jelentős számú államtitkár cseréje várható". A teljes interjút a szombati lapszámban közlik.

Varga szerint nem ütköznek uniós jogba a különadók

A magyar álláspont szerint nem ütközik uniós szabályba az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, illetve a dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulás – reagált Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán csütörtökön arra, hogy az Európai Bizottság az ügyben vizsgálatot indított, és annak lezárásáig megtiltotta a progresszív kulcsok alkalmazását. 

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, a két adó felfüggesztése körülbelül 35-40 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésből, de arra készülnek, hogy egyeztetnek az Európai Bizottsággal.

Varga Mihály úgy fogalmazott: azok az intézkedések, amelyek korábban hasonló szűrőn mentek át, végül "zöld jelzést" kaptak.

Ennek a két adónemnek az esetén is jó esélyt lát arra, hogy az Európai Bizottságot meg tudják győzni, a magyar kormány betartja az uniós előírásokat, csak olyan jogszabályokat fogad el, amelyek ezekkel harmonizálnak – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy már több mint 50 ezren érdeklődtek a családi otthonteremtési kedvezmény, illetve a program iránt. Varga Mihály hangsúlyozta, ha kifogyna a keret, a pótlást biztosítani tudják.

Hozzátette, hogy új elemként a minisztérium lakásépítési programon dolgozik. A magyar építőipar most kezd "lábra kapni", jó esély van arra, hogy egy, az építőipart érintő programmal a lakásépítések számát növelni tudják – hangsúlyozta a miniszter.

Varga Mihály bízik abban, hogy a terveket őszre véglegesíteni tudják, és akkor a kormány tárgyalni tudja.

A miniszter kitért arra is, mostanáig alig van hatása a görög válságnak a magyar gazdaságra, és remélhetően ez hosszú távon is így marad. Hozzátette: árfolyam és állampapír-piaci hozamok területén érintheti a hazai gazdaságot a görög helyzet.

A nemzetgazdasági tárca vezetője felhívta a figyelmet a népszerű görögországi úticélok helyett a belföldi turizmus biztosította lehetőségekre.

Parancsra cselekedtem

A fenti mondat elhangzott sokszor, sok országban, sok ember szájából. Önigazolás, a gyávák menedéke volt mindig, minden időben.

Az előző cikkemben elmondtam egy történet egyik felét, de van egy másik fontos szereplője is az ügynek. Most róla, róluk szeretnék írni. Az orvosokról.

Mindjárt az elején tisztázzuk: NEM minden orvos aljas. A döntő többségük szánalmas fizetésért a lelkét kidolgozza azért, hogy gyógyítson, életeket mentsen. De vannak köztük olyanok is, akik potenciális gyilkosok. Ugyanis életek múlhatnak rajtuk akkor is, ha nem aktívan gyógyítanak, hanem “csak” döntéseket hoznak.

Helyesnek tartom a kormány szándékát, miszerint felül kell vizsgálni a rokkantak bizonyos körét. Sokan ismerünk ügyeskedőket, akik ok nélkül kerültek rokkantnyugdíjba, élősködnek évek, akár évtizedek óta a társadalmon. Ők ugyanis élősködők, az ő járandóságukat mi, többiek fizettük. Magam is jártam olyan faluban, ahol nem találtam egyetlen embert, aki hajlandó lett volna pénzért fizikai munkát vállalni. Rutinosan a helyi kocsmában próbáltam találni valakit, akinek van egy szabad órája és szeretne egy kis pénzt keresni. Mindenki rokkantnyugdíjas volt, mindenki gerincsérvvel küzdött. A kocsmában jelenlévő férfiak egytől egyig, 18 évestől a 80 évesig. Magasabb óradíj említésére többen gyógyulásnak indultak.

Ez így tarthatatlan és tűrhetetlen volt, változtatni kellett rajta. Az elv tehát helyes, a kivitelezés borzalmas. A kormány, minden kormány hoz rossz és kevésbé rossz döntéseket. Az, hogy a törvény fűnyíró-elven működik és szinte semmi esélyt nem ad azoknak, akik valóban munkaképtelenek, az a törvény hibája.

Az viszont, hogy a nagyon szűk mozgástéren belül még nagyságrendekkel lehet rontani a kiszolgáltatott emberek helyzetén, az a felülvizsgálatot végző orvosok egy részének a bűne. Az ő egyéni felelősségük, az ő szánalmas gerinctelenségük. Gondoljunk bele, miért és hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy tömegesen mehettek rokkantnyugdíjba egyébként egészséges emberek! Ez csak úgy fordulhatott elő, hogy az orvost (az éppen aktuális valaki-doktort) lefizették, az kiállította a szükséges papírt és mindenki jól járt. Mármint jól járt az orvos és jól járt az élősködő. Mindenki más rosszul járt. Tudta ezt mindenki, hogy így működik. Tudták és egymásnak adták a megvehető orvosok nevét, árát. De nem csak a betegek tudták, tudta az orvostársadalom is, melyik társuk a “rothadt alma”. Nem tettek semmit, nem lökték ki maguk közül azokat, akik méltatlanná váltak az orvosi esküjükhöz. 

Most pedig talán pont ugyanazok az orvosok ülnek azokban a felülvizsgáló-bizottságokban, akik néhány éve, évtizede pénzért árulták a becsületet. Talán pont az az orvos üti a pecsétet a valóban munkaképtelen beteg lapjára, aki 15-20 évvel ezelőtt futószalagon rokkantosított. Abból a pénzből építette a házát, vette az autóját, nyaralt, amit zsebbe dugtak azok, akik visszaéltek a rendszer engedékenységével. Most talán ugyanez az orvos ítél halálra (mert ez történik) kiszolgáltatott, valóban beteg embereket.

Bizonyára úgy működik ez is, ahogyan minden hatóság. A kormány kiadja a számokat, amiket teljesíteni kell. Tudja a rendőr, hány büntetést és milyen összegben kell produkálnia, tudja az adóhatósági alkalmazott, neki mennyi a kötelezően behajtandó bírság és nyilván tudja a felülvizsgálatot végző orvos is, hány rokkantat kell kiszórnia a rendszerből. Egészen biztosan sok becsületes ember van, aki a vizsgálatokat elvégezve azoktól vonja meg, vagy csökkenti a rokkantság mértékét, akik ok nélkül kerültek a rendszerbe, vagy javult az állapotuk. De van olyan, aki darabra teljesít és hidegen hagyja az a tény, hogy éppen egy valódi rokkantat lök a szakadékba. 

A tragédia az, hogy erre van ember. Van olyan illető (nem is kevés), aki képes függetleníteni magát attól a tudattól, hogy sorsokról, életekről dönt. Nem érdekli, hogy az elé kerülő beteg valóban beteg. Nem érdekli, hogy a rokkantság mértékének csökkentése az ellátás megvonását jelenti, miközben pontosan tudja, hogy az illető nem képes és nem alkalmas munkavégzésre. Azt is tudja, hogy halálos ítélet is lehet, amit ő kimond. Semmi sem érdekli, csak az, hogy megfelelően teljesítsen felfelé. Eszébe sem jut, hogy felálljon, az asztalra csapjon és azt mondja: ő nem lesz hóhéra senkinek, nem erre esküdött. Kell az állás, kell a pénz. Gerinc, lélek nem kell, azért nem adnak egyhetes nyaralást Balin.

Ami talán ennél is szörnyűbb: az orvostársadalom sem tesz semmit. Ahogy soha nem tettek semmit. Mindegy, hogy műhiba, hogy hanyagság, erkölcstelenség, mindent fedeznek a brancshoz tartozónak. Összezárnak, ahogy tették ezt máskor is, ahogy mindig tették. Olyanok, akár a katolikus egyház. Megvédik a bűnöst, az áldozat nem számít. Torz gondolkodás ez. Bűnrészesség valamiben, amiben az orvostársadalom döntő része soha nem venne részt. Egyenként, külön-külön nem. Mégis bűnrészesek voltak a hallgatásukkal akkor, amikor sorra kerültek rokkantnyugdíjba egészséges emberek. Akkor az “csak” anyagi károkozás volt. 

Most azonban sokkal súlyosabb következményekkel jár a hallgatásuk. Életek múlnak rajta és nem átvitt értelemben. Mészárlás zajlik, emberek halnak meg idő előtt. Akár éhen is halnak, igen. Mások az öngyilkosságba menekülnek a kilátástalanság elől. Az ebben szerepet vállaló orvosok, akik nem a tényleges rokkantság mértékét állapítják meg, ehhez adják a nevüket, arcukat – bűnösök.

De bűnösök azok az orvosok is, akik nem emelik fel a szavukat, akik rosszul értelmezett szolidaritásból hallgatnak, miközben pontosan látják, mi történik és ismerik azokat a kollégáikat, akik pénzért, gyávaságból, rangért, pozícióért elárulják az esküjüket.

Elárulják aktívan, vagy elárulják passzívan, a hallgatásukkal.

Primum non nocere!

 

 

 

 

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV