Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Több ezer ápoló követelt béremelést a Parlament előtt

Béremelést követelt több ezer egészségügyi dolgozó a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) által szervezett demonstráción, szerda délután a fővárosi Kossuth téren.

Az egészségügyi dolgozók munkaszüneti napján, a Semmelweis-napon tartott megmozdulás résztvevői a Jászai Mari térről vonultak a Kossuth térre. A kamara elnöke, Balogh Zoltán petíciót adott át Dublinszki-Boda Péternek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma főosztályvezetőjének, aki azonban nem szólt a résztvevőkhöz, mert nem kapott nyilatkozattételi jogot.

A petícióban jelezték: a szakdolgozók szándéknyilatkozatot írtak alá, amely szerint ha 2015. szeptember 30-ig nem történik határozott és számottevő bérfejlesztés a szakápolóknál, akkor életbe lép a munkaviszony felmondásáról szóló nyilatkozatuk. A szervezők tájékoztatása szerint csak a rendezvényen több százan aláírták ezt a dokumentumot.

 

 

 

 

Deutsch szerint nem jár ugyanannyi pénz a parasportolóknak, mint az épeknek

Deutsch Elmebeteg Tamás, a Magyar Paralimpiai Bizottság átmeneti elnöke szerint nem lenne "normális megközelítés", ha a parasportolók és az épek ugyanannyi pénzt kapnának, mert az egyenjogúság nem azt jelenti, hogy mindenben egyenlők.

Nem felháborító, hanem felháborítónak beállított dolgok hangzottak el a Magyar Paralimpiai Bizottság körüli botrányban – mondta Deutsch Tamás, az MPB alelnöke, aki átmenetileg a bizottság elnöki tisztét is ellátja, a Magyar Narancsnak adott interjújában. Közölte, nem indul az MPB elnöki posztjáért, de nem akar lemondani az alelnökségről.

Deutsch azt mondta, sokan huszadinformációk alapján ítélkeztek az ügyben, és szerinte egyáltalán nem volt sok Gömöri Zsolt elnök nettó 428 ezres fizetése. Deutsch tagadta, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság és az MPB között rossz lenne a viszony, bár tény, hogy van köztük egy vita arról, hogy elég-e a parasportolók támogatására a Gerevich-ösztöndíj, mint forrás, amelyet azonban egyelőre nem fizettek ki. Deutsch szerint ez normális, mert a MOB csak április-júniusban kapja meg az ösztöndíjhoz szükséges pénzt.

Deutsch mindazonáltal hozzátette, nagy az aránytalanság "az épek és a fogyatékosok rendelkezésére álló ösztöndíjkeret között", noha "nem az egyenlősdi híve".

Hozzátette, szerinte rossz megoldás, ami még Gyurcsány Ferenc sportminisztersége alatt lett bevezetve, miszerint az ép és a fogyatékkal élő sportolók ugyanannyi pénzt kapjanak az olimpiai érmekért, mert mint mondta, szerinte "az egyenjogú az nem egyenlő. Ha valami egyenjogú és egyenlő esélyt kell neki biztosítani, az nem azt jelenti, hogy mindenben egyenlő" – fejtegette. Szerinte az a "normális megközelítés", ha a paralimpikonok az ép sportolók juttatásának 70 százalékát kapják meg.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Gömöri után egy volt parasportoló legyen az MPB elnöke, Deutsch azt mondta, "azt egy politikai rózsapatronnak gondolom, hogy jaj, mennyi fideszes politikus van a különböző sportszervezetekben". Hozzátette, "szimpla marhaságnak" gondolja, hogy az emberek azt hiszik, hogy ha valaki pártpolitikus, akkor kézivezérlik. Deutsch szerint rosszul és torzan értelmezik az emberek azt is, hogy Kocsis Máté lett a kézilabda-szövetség elnöke, mert a politikus is vezető.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Népszavazáson lehetne elutasítani a vasárnapi zárvatartást

Az MSZP népszavazási kezdeményezést nyújtott be a vasárnapi nyitva tartásról a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) kedden. Az ellenzéki párt közleménye szerint az MSZP-nek sikerült elsőként benyújtania a vasárnapi nyitva tartásról szóló új népszavazási kezdeményezést. 

A szocialista párt az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az MSZP azt követően nyújtotta be kérdését hitelesítésre, hogy a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egy korábbi határozatát, amelyben elutasított egy másik, azonos témájú kezdeményezést.

A népszavazási kezdeményezést Litresits András, az NVB MSZP által delegált tagja adta le az NVI elnökhelyettesének. Az MSZP azért most adta le a kezdeményezését, mert a jogszabály értelmében amíg egy másik azonos témájú kezdeményezés elbírálása jogerősen nem történt meg, addig új kérdés nem nyújtható be.

A Kúria keddi jogerős döntésével azonban a témakör védettsége megszűnt és ez kaput nyitott egy új kezdeményezés leadására – írták a közleményben. Az ellenzéki párt kitért arra, hogy a törvény értelmében néhány hónapon belül a választópolgárok népszavazáson dönthetnek az alábbi kérdésben: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?"

Az MTI megkeresésére az NVI azt közölte, megkapták az MSZP népszavazási kezdeményezését.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tovább védi Orbán utcáját a TEK

Újabb három hónappal hosszabbította meg a TEK a budai Cinege utca lezárását. Az ok: a területen továbbra is védett személy lakik, aki nem más, mint Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor – írta meg az Origo.

a gyakorlatban az alábbiakkal jár:

(...) a rendőrség a szükséges mértékig és időtartamig az érintett útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhatja, a forgalmat korlátozhatja, az érintett területet lezárhatja, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, valamint az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.

A helyzetet azt teszi izgalmassá, hogy áprilisban a rendőrség megtiltotta az Együtt politikusának, Juhász Péternek, hogy a kormányfő háza előtt tüntessen. Ám később ezt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság érvénytelenítette és arra kötelezte a rendőrséget, hogy fizessék ki a politikus eljárási költségeit. Juhász azóta meg is kapta a tízezer forintot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezt gondolják a helyiek a Kétfarkúak felcsúti plakátjairól

A mai nappal kerültek ki Felcsútra – és természetesen az ország több más pontjára is – a Kétfarkú Kutya Párt ellenplakátjai. A Hír24 megnézte, hogy mit szólnak hozzá a helyiek. A kép finoman szólva is vegyes.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezekről a botrányokról tereli el a figyelmünket a kormány a menekültekkel

Mielőtt Orbán Viktor az illegális bevándorlással sikeresen tematizálta volna a közéletet, jócskán megcsappant a kormány népszerűsége több korrupciógyanús ügy miatt is. A hvg.hu most szép gyűjtést csinált arról, milyen botrányokról tereli el a figyelmünket a Fidesz kommunikációs gépezete.

- vasárnapi zárva tartás: azzal, hogy a kormány megvalósította a KDNP álmát, igencsak kivívta a nép haragját. Az indulatok a mai napig sem csitulnak: éppen tegnap érkezett a hír, hogy az emberek kétharmada – pártszimpátiától függetlenül – ellenzi az intézkedést.

- brókerbotrányok: óriási pénzügyi botrányok miatt izzadhatott le a kormány 2015-ben, elég csak a Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor bedőlésére gondolni. Utóbbi pedig igen sok kellemetlen percet okozott a külügynek – élén Szijjártó Péterrel.

- belvárosi ingatlanügyek: Juhász Péter, az Együtt ellenzéki politikusa azzal vádolja az V. kerületet, hogy évek óta áron alul adja el az önkormányzati ingatlanokat.

- urizálás: Rogán Antal magától táguló lakása, Lázár János fácánvadászata, Szijjártó Péterék "családi összefogással" vásárolt 167 milliós háza vagy futsal csapatának külügyi karrierje. Mind-mind olyan ügyek, amit nem néztek jó szemmel a választók.

- Simicska-Orbán háború: A miniszterelnök igencsak összeveszett korábbi jó barátjával, aki nemes egyszerűséggel legecizte, később pedig leügynöközte Orbánt. Simicska Lajos Közgépe azóta sorra bukja a közbeszerzéseket, holott korábban alig esett volna meg, hogy ne nyerjenek.

- gazdagodó jó barátok: Míg Simicska Lajos már kiesett Orbán Viktor kegyeiből, a miniszterelnök jó barátainak – például Mészáros Lőrincnek vagy Garancsi Istvánnak igencsak fut a szekér.

- Orbán vejének mesés sikerszériája: A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. újíthatta fel a fél ország közvilágítását – ezzel súlyos milliárdok vándoroltak hozzá. Ezek közül négy eset miatt nyomoz a rendőrség, de állítólag az EU csalás elleni hivatala is vizsgálódik már.

- A bajban lévő egészségügy: közismert a magyar egészségügy elkeserítő helyzete, erre hívták fel a figyelmet a Sándor Mária vezetésével szerveződő fekete ruhás ápolók mozgalma, de például emiatt tüntettek ma is az érintett dolgozók.

- a felsőoktatás káosza: a felsőoktatás átalakítása is heves indulatokat váltott ki, nem tetszett sokaknak, hogy több BA-szakot is meg akarnak szüntetni. Ugyanakkor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem növekvő befolyása sem növelte a kormány népszerűségét.

- a kitiltási botrány: korrupciógyanú miatt több embert is kitiltottak az USA-ból, ezek közül mindössze Vida Ildikóról derült ki, hogy szerepel a listán.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A NATO is nehezményezi, hogy nincs elég helikopterünk

A Népszabadság úgy tudja, hogy egy friss NATO-elemzés szerint a Magyar Honvédség legnagyobb problémája a helikopterek hiánya. Az állítást Hende Csaba honvédelmi miniszter is megerősítette a lapnak.

Ugyanakkor a jövő évi költségvetésben nincs nyoma a 170 milliárd forintos beszerzésnek, és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt válaszolta nemrégiben egy újságírói kérdésre, hogy a helikoptertenderről egy jó ideig még nem is lehet majd hallani. Hende szerint viszont dolgoznak a helyzet megoldásán, de azt nem árulta el, hogyan.

A lap szerint a különböző szervezetek üzemeltetésében lévő állami helikopterflotta műszaki állapota ma olyan siralmas, hogy az egyetlen szóba jövő megoldás az új helikopterek vásárlása lenne. A honvédelmi tárca korábban 36 kis- és közepes méretű helikopter beszerzését készítette elő, de a tendert másfél éve nem írták ki.

Ahogy azt korábban megírtuk, Orbán Viktor februárban azt mondta, hogy a helikopterek beszerzésére nemzetközi verseny lesz, de ahhoz, hogy ki merjük írni a tendert, néhány hétnyi megfontolás és előkészítő munka szükséges – ez a néhány hét azonban már rég letelt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha tényleg komoly probléma a bevándorlás, akkor a kormány most jól pofán vágta magát

Ha most nem jelentik be ezt a négyméteres kerítést, simán lehet, hogy túl vagyunk a migránshullám legrosszabb részén. Ehhez képest az elmúlt hónap utolsó két hete nagyon durva volt.

Június 17-én, körülbelül két hete jelentette be a kormány, hogy négy méter magas kerítést emelünk a szerb-magyar határra. Körülbelül egy nap kellett hozzá, hogy a hír a migránsokat a határon átsegítő embercsempészekhez is eljusson. Ezután lendületből nekiálltak átsétálni Magyarországra. Annyian, amennyien régen jöttek már. Ha a bevándorlás tényleg komoly probléma lett volna, akkor a kormány a bejelentéssel jól megszívatta volna magát.

A rendőrség honlapján könnyen meg lehet nézni, hogy az elmúlt években napra pontosan mennyi illegális határsértőt kaptak el. Összeadogattam szépen az elmúlt fél évben elfogottakat, hogy kiderüljön, hogyan változott ez az ez az adat. Ennyit:

A rendőrség grafikonjánpedig  az látszik tökéletesen, hogy az igazi hullám 18-án, egy nappal a határzár bejelentése után indult el. Ekkor kelhetett át a migránsok nagy része, félve attól, hogy később erre már nem lesz lehetősége.

Pedig ezt a fél hónapot két viszonylag nyugodt hónap előzte meg. A legtöbb határsértőt január és február fordulóján fogták el, akkor volt egy nagyobb hullám. A rekord konkrétan február hatodika, aznap 1696 illegális határsértőt fogott el a rendőrség. Utána sokat enyhült a migráció

Majdnem kevesebb lett

Korábban azt írtuk, hogy valószínűleg kevesebb bevándorló nyújtott be menedékkérelmet 2015 második félévében, mint az elsőben.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal június 26-ai közlése szerint január óta Magyarországon összesen 60 418 menedékjogi kérelmet adtak be eddig ez a legfrissebb adat. Ebből egyébként összesen 300-at adtunk meg.

Nemrég jött ki az Eurostat statisztikai összeállítása is az európai migrációról. Ebből az derül ki, hogy 2015 első negyedévében Magyarországon 32 810 új menedékkérelmet adtak be. Ebbe még csak nem is tartoznak bele az újrabenyújtott kérelmek.

Ez a 32810 menedékkérelem 38005 elfogott határsértőtől származik. Ekkor azt írtuk, hogy ha minden ebben az ütemben halad tovább, akkor valószínűleg kevesebb menedékkérelmet adnak be a második negyedévben, mint az elsőben. Ehhez képest a kormány jól megszívatta magát a határzár hírével, és június utolsó két hetében többezer migráns menekült az országba.

Elméletek

A hivatalos adatokra még várnunk kell, de ha a BÁH adataiból kivonjuk az Eurostat első negyedéves adatait, akkor az derül ki, hogy 2015 második negyedévében, négy nappal a negyedév vége előtt csak 27 608 menedékkérelmet adtak be. Az utolsó négy nap alatt esélyes, hogy ez majdnem a másfélszeresére nőtt. Pedig simán lehet, hogy már túl voltunk a menekülthullám csúcsán.

Azt pedig már megírtuk, hogy a kampány iszonyatosan jól működik. Korábban ez egy nem létező, gyakorlatilag nem ismert probléma volt, ami hirtelen nagyon sok embert kezdett el érdekelni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Illegális bevándorlás, avagy hogy is kezdődött ez az egész debreceni balhé? – videók 18+

Aki megnézi az első 20 másodperces videót, az átélheti, hogy milyen lehetett hétfő délután Sámsoni úti lakosnak lenni.

A tábor, amely egyébként is nyitva van a menekültek előtt. Mehetnek rajta ki- és be, szabadon mozoghatnak. A főmédiában volt némi vita arról, hogy egyáltalán kitörésnek számítottak a táborból a történtek, vagy sem.

A fővonalas média nem szól arról a híradásaiban, hogy zavargás történt és kijárás jogával az illegális migránsok kerítést áttörve érvényesítették jogaikat.

Az alábbi videókon azt láthatjuk, hogy miként rúgták szét az „atom biztos” kerítést. A következőkben pedig, hogy rohamrendőreink hogy vették fel a lázadókkal a „harcot” a migránsokkal, akikre egyébként nagyon vigyázniuk kellett.

Az utolsó videóban pedig megnézhetjük, hogy a magyar civilek hogy élték meg a látottakat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Családbarát közgondolkodás: Jön az újabb kormánykampány

A „családbarát szemléletformálást célzó” országos kampánysorozatot indítana a kormány, valamint a családpolitikai eredményekkel is kampányolna – derül ki a Magyar Közlöny keddi számában közzétett kormányhatározatból.

A határozat szövege szerint a kormány egyetért azzal, hogy a  családbarát közgondolkozást erősítő, a  családbarát szemléletformálást célzó országos kampánysorozatot indítsanak. Támogatja „a családpolitikai eredményekről szóló tájékoztatási tevékenységet” is.

Az érintett miniszterek feladata lesz a kampányok feltételrendszerének kidolgozása valamint a végrehajtásukhoz szükséges szerződések megkötésére.

A kampány felelőse lesz a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az emberi erőforrások minisztere, akinek be kell vonnia a munkába a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnökét. A szükséges szerződéseket augusztus 31-ig kell megkötni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lezárták a debreceni menekülttábort

A debreceni migrációs táborban hétfő délután történt incidens miatt ideiglenesen lezárták a befogadóállomást – számolt be az eseményekről az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója. 

A táborlakók bemehetnek a befogadóállomásra, de onnan csak alapos indokkal engednek ki bárkit is.

Este fél 7-kor megérkezett a táborba Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott és Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere. Ők egy rendőri vezető kíséretében bementek a befogadóállomásra.

A helyzet este már nyugodt volt, a rendőrök nagy erőkkel voltak a helyszínen. A tábor kapujánál mintegy két tucat migráns tartózkodott.

Délután a migrációs tábor mintegy száz lakója, botokkal a tábor melletti 471-es számú úton garázdálkodott. Botokkal ütötték és megdobálták a leálló személyautókat és autóbuszokat, és felgyújtották az út menti kukákat. A konfliktusban egy rendőr könnyebben megsérült, kővel dobták meg.

Azt többen is megerősítették az MTI tudósítójának, hogy az alapkonfliktus két migráns között alakult ki, amiatt, hogy egyikük megtaposta a Koránt.

Papp László, miután kijött a táborból, az MTI tudósítójának elmondta: a rendőrség ura a helyzetnek, a tábort lezárta, és a következő napokban Debrecen egész területén megerősített járőrszolgálat lesz.

A polgármester szerint csupán idő kérdése volt, hogy mikor alakul ki konfliktus a túlterhelt befogadóállomáson.

Debrecen számára elfogadhatatlan ez a helyzet, a városban nincs helye ennek a tábornak – mondta a polgármester.

Ugyanakkor hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy Magyarország rendkívül jelentős migrációs nyomás alatt van, ezért támogatják a kormány azon törekvését, hogy a déli határszakaszon fizikai akadállyal nehezítsék meg a migránsok beáramlását.

Rácz Róbert az MTI-nek elmondta: pattanásig feszült a helyzet a mintegy 800 ember befogadására alkalmas állomáson, ahol hétfőn reggel már 1900-an voltak.

Az világosan látszik, ha a határon nem sikerül a migránsokat megállítani, akkor a határon belül ezt a problémát már nem lehet kezelni – fogalmazott. A hajdú-bihari kormánymegbízott is hosszú távon a debreceni tábor bezárásában látja a megoldást.

 

 

 

 

 

 

Éhbérért dolgoztatnak a Balatonnál? Íme a számok!

Korábban több cikkben is foglalkoztak azzal, hogy nehezen találnak munkaerőt a Balatonon működő éttermek és büfék tulajdonosai.

Most a Vanholnap.hu oldalon jelent meg egy írás, egy magát korábban a Balatonnál dolgozó alkalmazottként bemutató szerzőtől. Mint írja, a magyar lakosság nagy részének szerinte fogalma sincs az ottani állapotokról.

A felszolgálók például kapnak egy alapbért, erre jön a borravaló, már ahol megkapják. Azt megjegyzi, hogy ők keresnek a legjobban, viszont ezért nagyon sokat is dolgoznak. 

A cikkíró szerint az alapbér 100-120 ezer forint között mozog kézbe, melyből természetesen levonják a szállást is. Ez havi 20-30 ezer forint. (Ma már inkább 100 ezer a felső határ, melyből vonják a szállást.) Fizetés szempontjából a két kiemelkedő hónap a július és az augusztus, ekkor végeredményben 220-260 ezer forintot is lehet keresni, de a sok ledolgozott óra miatt ez így is csak 600-650 forintos órabérre jön ki.

De ez még így is a többszöröse azoknak a kézilányoknak, konyhalányoknak, akik reggel héttől este tízig dolgoznak, amiért a cikk szerint 110 ezer forint nettót kapnak, visszaszámolva tehát 250-270 forintos órabérért robotolnak.

A szakácsok bérét pedig a szezonhoz igazítják. Júliusban és augusztusban kapják a legmagasabb bért, májusban minimálisat 80-120 ezer, majd július-augusztusra 150-180 ezer forintot/hó – olvasható a cikkben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem fizetett a KLIK a tanárnőnek

A tanév eleje óta folyamatosan késve kapja fizetését az egyik érdi tankerületben dolgozó tanárnő. A helyzet már odáig fajult, hogy a májusi bérét még mindig nem utalták el neki, holott már lassan a júniusi lenne esedékes – derült ki az RTL Klub híradójából.

A pedagógus állítása szerint a KLIK-től azt a választ kapta, hogy olyannyira nincsen pénzük, hogy még ígéretet sem tudnak tenni arra, mikor rendezik tartozásukat felé.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt mondta, az eset nem egyedülálló, sok más tanár is hasonló helyzetben van. Úgy vélik, ennek oka az, hogy a KLIK költségvetését "súlyosan alultervezték".

A csatorna megkeresésére azt válaszolta a KLIK, hogy a kifizetéseket "prioritásként kezelik" és "folyamatosan rendezik".

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jól tejel az állam a Fidesz-közeli milliárdosoknak – itt az újabb mutyilista

A helyzet mutyi-téren változatlan, illetve igenis változik: sajnos rossz irányba. Továbbra is elmondható, hogy a korrupciót állami szinten űző kormányzat intézkedéseinek köszönhetően az Unió egyik legkorruptabb országának mondhatjuk magunkat. 

A korrupció mára nem a rendszer velejárója, hanem a rendszer maga: az alapképlet szerint általában egyéni képviselői indítványként benyújtott, tehát a parlamenti vitát kikerülő jogszabály-módosításokkal átrendezik a tulajdonviszonyokat és (államosítás helyett) baráti kezekbe játsszák az adott piacot. A közbeszerzések és az állami megrendelések szintén haverok zsebében landolnak, így a gazdasági hátországban hatalmas vagyonok találtak gazdára. A személyre- és cégekre szabott jogszabályalkotás mára rutinművelet lett.

A lista immár bővült az oszlopreklám-mutyival, amelynek lényege, hogy újra lehet majd a közutak melletti villanyoszlopokon és telefonpóznákon reklámot elhelyezni, miután 2012-ben még baleset-veszélyességre hivatkozva betiltottá azokat. Mondanunk sem kell, azóta változtak a hirdető cégek tulajdonviszonyai. Aki jól jár: Garancsi István, Orbán Viktor jó barátja. Ugyanaz a Garancsi István, akinek érdekeltségéhez fűződő cég nyerte el a 2017-es vizes világbajnokság helyszínének építésére kiírt közbeszerzési pályázatot. De Sánta János, Lázár közeli barátja is elégedett lehet: magáénak tudhatja a Napi Gazdaság 49 százalékos tulajdonrészét. És akkor még a most készülő audit-mutyiról nem is beszéltünk!

Garancsi István, a kötélbarát milliárdos vállalkozó

Elöljáróban csak annyit az egyébként Videoton tulajdonos és MET (Magyarország Energiakereskedő Zrt.) résztulajdonos Garancsiról, hogy az írásban felsorolt mutyik felének főszereplője. Ezen kívül egy Figyelőben megjelent interjú-portré szerint a következő derül ki róla: a miniszterelnököt eredetileg az általa 2007-ben megvásárolt Videoton FC révén ismerte meg, ahol gyakran ültek együtt a díszpáholyban. A kapcsolat akkor fűződött szorosabbra, amikor egyszer elvitte Ausztriába túrázni Orbánt, feleségét, Lévai Anikót, Hernádi Zsolt Mol-vezért és egy barátját. Garancsi a kapcsolatot kötélbarátságnak nevezi (az elnevezés az összekötött hegymászók egymásra utaltságára utal). Ennek az egymásrautaltságnak megértése pedig fontos részlet a lenti mutyik hátterének megértéséhez is.

Oszlopreklám-mutyi

2012-ben betiltották a közutak melletti villany- és telefonpóznákon való plakátelhelyezést. A kormány hivatalos indoklása szerint azért, mert az balesetveszélyes... A valódi ok viszont inkább abban keresendő, hogy az oszlopokra helyezhető reklámokkal akkor még a spanyol érdekeltségű Esma-csoport foglalkozott, amely a Simicska Lajoshoz köthető Mahír-cégcsoport konkurenciája volt. Az Esma 2012-es tiltás után gyakorlatilag csődbe ment, a spanyol tulajdonosok részben kivonultak az országból – írja a napi.hu.

Ez már csak azért is tűnik valószínűbb oknak, mert azóta az Esmába beszállt a kormányfővel közismerten jó kapcsolatot ápoló Garancsi István is. S láss csodát, hirtelen újra engedélyezték az oszlopokon elhelyezett hirdetéseket. Mit nekünk balesetveszély! A jó fideszes veszélyesen él.

A közterületi reklámmal foglalkozó, spanyol-magyar Esma Zrt.-nek április 21-től van új tulajdonosa, az április elsején alapított Gar-Dam Tanácsadó Zrt., amelynek többségi tulajdonosa a vezérigazgató Gátai Péter – derül ki a Céginfo.hu adataiból. A cégben, a Népszabadság információi szerint 30 százalékos tulajdonos Garancsi István milliárdos nagyvállalkozó, többek között a Videoton foci klub többségi tulajdonosa. A vásárlást a hirdetési piacon a cégtulajdonos jólértesültségével magyarázták, bár akkor még a közlekedésért felelős fejlesztési tárca tagadta, hogy a közutak melletti oszlopreklámok újbóli engedélyezését tervezik, mivel azok továbbra is balesetveszélyesek.

veszélyesen él – derítette ki a napi.hu.

Az autósok biztonsága természetesen elsődleges fontosságú a kormány számára - egészen addig, amíg egy haverhoz nem kerül a plakátbiznisz. A javaslatot egyébként a gazdasági bizottság nyújtotta be - tehát még hátravan egy parlamenti nyugtázás.

Úszóvébé-mutyi

Listánk következő mutyija a 2017-es vizes világbajnokság helyszínéül szolgáló komplexum megépítésének ügye. A nyertes ismét Garancsi István, aki nemrég szerzett magának egy céget, a Market Építő Zrt.-t, amellyel máris bezsebelhette a 40 milliárdos munkát. A tendert Garancsi cég a Strabag-MML Kft. és a Magyar Építő Zrt.-vel „versenyezve” nyerte el.

A Garancsi-féle Market Építő Zrt. szép számban nyert már állami beruházásokat, például a Fradi-stadion építését is. A Market Építő 2013-ban nettó 38,6 milliárdos bevételt termelt és 740 millió forintos üzemi eredményt ért el, tavaly pedig 49 milliárdos árbevétel mellett 1,187 milliárdos adózott eredményt értek el, amiből 880 milliót osztalékként kivettek. Hozzájuk köthető még egy nagy projekt, a Wizz Air Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren épülő 2000 négyzetméteres csarnokának kivitelezése.

Napi gazdaság mutyi

Közben Lázár János holdudvara is épül-szépül, a miniszter ismerőse, Sánta János, a Continental Dohányipari Csoport elnöke, amely a magyarországi trafikok kizárólagos nagykereskedőjeként az utóbbi időszak dohányipari átalakulásának legnagyobb nyertese. Sánta június 11-én szerezte meg az új Magyar Nemzetnek szánt napilap 49 százalékos tulajdonrészét Liszkay Gábortól, 69,76 millió forintért. Ezzel, hogy bevásárolta magát a miniszterelnökséget vezető miniszter pozíciója erősödik a médiában, amelynek egy másik óriási szelete már Habony-kézben épülget.

A Napi Gazdaság még áprilisban került Liszkay Gáborhoz, azelőtt a Századvég tulajdona volt, és így Habony Árpád hatása lehetett erős. Habony azóta létre hozta saját médiacégét Modern Media Group néven, aminek ingyenes hetilapját a Századvég kommunikációs igazgatója, Keresztesi Péter menedzseli. És hogy bezárjuk a kört, a dohánynagykerekben is megjelenik Habony-kapcsolat, a másik nagy nyertes BAT (British American Tobacco) felügyelőbizottságában ugyanis nemrég az a Lánczi Tamás kapott helyet, aki Habony Londonban bejegyzett tanácsadócégének is az ügyvezetője – írja az index.hu.

Készülőben az audit-mutyi?

Alakul az audit-mutyi is. A pénzügyi társaságok leendő informatikai tanúsítóira vonatkozó kormányrendelet-tervezetet erős kritikával illette az érintettek érdekképviselete, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége. Az ügy előzménye, hogy a brókerbotrányok ürügyén a Fidesz a pénzügyi társaságok, vagyis a bankok és a biztosítók számára a tavaly kiötölt közműszámla-tanúsításra hasonlító informatikai auditot kíván kötelezővé tenni.

Az átvilágítás már nyilvánosságra hozott céljai hasonlítanak a számlatanúsítványnál megszabott követelményekhez: garantálni kell a rendszer „zártságát” és azt, hogy senki ne férhessen hozzá szabálytalanul. Az egyelőre nem nyilvános kormánytervek szerint a leendő tanúsító szervezetekkel szemben ennél jóval hosszabb és részletesebb követelménylista lesz. Ez a közműszámlaügyben már kiforrott, a szakma szerint egyedül a Hunguard Kft.-re szabott elváráslista jelentős kibővítésének minősíthető  – írja a Népszabadság.

Az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) egyébként véleményezőként szerepel a tervezeten, véleményét azonban úgy tűnik, nem vették figyelembe. Az IVSZ szerint az erősebb szabályozás és a tanúsítók minőségalapú szűrésének igényét senki nem vitatta, de a tervezet nem eredményezi a szolgáltatás minőségének javulását. A közölt feltételek ugyanis nem állnak összhangban az információbiztonsági szakma nemzetközi szabványaival.

A szükségtelenül túlságosan leszabályozó előírás a célra amúgy alkalmas vállalkozások nagy többségét lehetetlenítené el a szakmai munka folytatásától. A rendelettervezetben nem pontosították a tanúsító szervezet fogalmát, elvárt tevékenységi körét és azt se, mi lenne a pontos feladata, mely rendszerek összességét kell tanúsítani, ezenkívül pedig az érdekképviselet szerint több sebből vérzik és szakmailag átgondolatlan. Talán nem is véletlenül.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mészáros Lőrinc is szállíthat vizet a MÁV-nak

Februárban vásárolt meg egy ásványvizes céget Felcsút polgármestere, a társaság gyorsan vissza is került – igaz, egyelőre egy szerény tétellel – a MÁV beszállítói körébe – értesült a Napi.hu.

A MÁV dolgozói számára az úgynevezett védőitalokat jelenleg főként az Immofix Kft. nevű nagykereskedő cég szállítja. A vállalkozás nyerte meg ugyanis a MÁV 2014-ben ásványvizek szállítására kiírt közbeszerzését, egy plusz egy évre összesen nettó 403 millió forint keretösszegben, továbbá a tea és édesítőszereinek szállítását nettó 87 millió forintért.

A Napi.hu információi szerint azonban a közelmúltban ismét vásárolt a MÁV Vivien-vizeket. Kérdésükre a vasúttársaság azt közölte, hogy a legutóbbi, júniusi hőségriadó során a palackozói kapacitásban keletkezett műszaki akadályok miatt a beszállítónak utánpótlási nehézségei adódtak.

A 2015 februárjában bejegyzett Vivienvíz Kft. tulajdonosa a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és milliárdos vállalkozó Búzakalász 66 Kft.-je – derül ki a Céginfo.hu adataiból. Mészáros új cégét a 2013 novemberében felszámolás alá került bicskei Vivien Zrt. infrastruktúrájára alapította. A felszámolás alatt megvette az ásványvízgyár háromhektáros területét a két kúttal (ezek neve Vivien és Santa Aqua), gépekkel és névhasználati joggal együtt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ömlik a pénz haza a magyar kivándorlóktól - mutatjuk a számokat

Az elmúlt öt év átlagában a magyar vendégmunkások utalták vissza a legtöbb pénz hazájukba a kelet-európai országok migránsainak összehasonításában. A bankok óriási lehetőséget látnak abban, hogy egyre több itt született ember próbál szerencsét Nyugat-Európában, és utal haza rendszeresen pénzt.

2014. január 29-én Orbán Viktor operatív törzs (OT) létrehozására szólította fel Pintér Sándor belügyminisztert. Az OT feladata az akkor kibontakozóban levő ukrán válságra való felkészülés volt. Ekkor még előtte voltunk Janukovics bukásának, a Krím elszakításának és a kelet-ukrajnai háborúnak.

Az OT január 30-i ülésén már azzal az eshetőséggel számoltak, hogy Ukrajna kettészakad, Magyarországra pedig menekültáradat indul. Az ülésen elhangzott, hogy

Magyarország szükség esetén 170 000 menekült befogadását is meg tudja oldani.

Akkor úgy számoltak, hogy ezt a 170 000 embert a három keleti megyében – Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg -, illetve Budapesten helyeznék el. Magyarán, az akkori számítások szerint

170 000 menekültet az ország kisebbik része is...

A nemzetközi tudományos szakirodalomban és a médiában köteteket írtak a kontinens nyugati felén szerencsét próbáló kelet-európai bevándorlókról, ám eddig kevesebb figyelem jutott arra, hogy egyre nagyobb szerepet játszanak a keleti régió országainak gazdaságában a vendégmunkásoktól származó hazautalt összegek - kezdi cikkét a Financial Times. Az üzleti lap úgy látja, hogy az átutalások kezelése egyre inkább önálló iparággá válik a bankszektoron belül.

Az olyan nagy pénzügyi szolgáltatók, mint a Western Union vagy a Moneygram - amelyek tradicionálisan Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában tevékenykedve keresik meg betevő profitjukat - egyre nagyobb figyelmet fordítanak Kelet-Közép-Európára. Ebben a térségben nőnek ugyanis a leggyorsabban a migránsoktól származó hazautalások.

A Világbank nemrégiben megjelent tanulmánya szerint 20 millió kelet-közép-európai dolgozik más EU-s országban, mint amelyben meglátta a napvilágot. Ez a 2013-as helyzetet mutatja, miután ezen a téren a két évvel ezelőttiek a legfrissebb adatok. A régió migránsai 2014-ben 28,5 milliárd dollárt utaltak haza, ami 10 százalékkal több a 2013-as összegnél és 31 százalékkal nagyobb a 2012-es utalásnál.

Meglódult migráció

Nem igazán meglepő, hogy a szegényebb országok - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldova, Szerbia és Ukrajna - esetén jóval nagyobb a súlya a GDP-ben ennek a forrásnak, mint a többi régiós országnál. A világ legnagyobb "hazautaló nemzetei" egyébként a Fülöp-szigetek, Kína és Mexikó. A helyzet persze változhat, miután a nyugatra irányuló a kelet-európai migráció igazán 2012-2013-ban lódult meg - mondja Odilon Almeida, a Western Union Latin-Amerikáért és az EU-ért felelős vezetője. Ez komolyan felpörgette piacuk növekedését a világnak ezen a részén.

Főként azok a régiós országok a haszonélvezői a hazautalásoknak, amelyek az elmúlt évtizedben az EU falai közé kerültek. Ezek esetén nagyobb növekedés tapasztalható, mint Fehéroroszország, Moldova vagy Ukrajna esetén. A Western Union a Banca Transilvaniával - Románia harmadik legnagyobb bankjával - állt össze olyan új szolgáltatások kidolgozására, amelyek megkönnyítik a vendégmunkásoknak jövedelmük egy részének hazautalását.

Technikai kunsztok

Lehetővé teszik például, hogy a migránsok a világ bármely pontjáról utaljanak pénzt Romániába, amely azután felvehető ATM-en keresztül vagy közvetlenül megérkezhet egy hazai bankszámlára. Az ilyen fejlesztések arra alapulnak, hogy a külföldön szerencsét próbáló kelet-közép-európaiak egyre barátságosabb viszonyban vannak az új technológiákkal. Minden hetedik régiós vendégmunkás okos mobiltelefonját használja pénz átutalására, miközben a fogadók egyre inkább előnyben részesítik a bankszámlás fogadást a készpénzfelvétellel szemben.

A legtöbb pénz azok a vendégmunkások utalják haza, akik országa határos Nyugat-Európával, ám a pénzküldések rohamosan nőnek a távolabbi országok esetén is. Ennek eredményeként a régióban ma már Románia a hazautalások második legnagyobb fogadója Lengyelország után. A fejlettebb régiós országok migránsai "hatékonyabb" hazautalok, mint a fejletlenebbekben született társaik. Miközben egy tipikus migráns évente 1700 dollárt küld haza, a magyarok esetén 5500 dollár ez az összeg. Az utóbbi tízszerese annak amit egy fehérorosz, moldovai vagy orosz utal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Emelkedik a rendőrök és a katonák fizetése

A rendvédelmi és a honvédelmi dolgozói életpályamodellről szóló jogszabályok alapján júliustól 30 százalékkal emelkednek mindkét területen az illetmények. 

A rendvédelmi dolgozók életpályamodelljéről szóló törvény értelmében új előmeneteli és illetményrendszer jön létre az ágazatban. Megszűnik az automatikus előmeneteli rendszer, a vezetői beosztások meghatározott időre szólnak majd, a hivatásos állomány volt tagjaiból pedig létrejön a tartalékos állomány.

A törvény szerint idén júliusban átlagosan 30 százalékos béremelés lesz, amit 2016. január 1-jétől évente 5-5 százalékos mértékű követi, így teljesül 2019-re az ötven százalékos átlagos béremelés.

A korábbi harmincféle pótlékból ötöt tartanak meg, a korábbi pótlékok jelentős része beépül az adott terület alapilletményébe. Jubileumi jutalom elnyerésére továbbra is lesz lehetőség.

A törvény hatálya kiterjed a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a hivatásos katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, a Nemzetvédelmi Szolgálat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára.

Az új katonai életpálya bevezetésével 2015 júliusától ezen a területen is átlagosan 30, majd 2019 januárjáig évenként 5-5, összességében átlagosan 50 százalékos illetményfejlesztés lesz.

Az alapilletmény szempontjából az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztásokat a beosztás szerinti felelősség, a szervezeti hovatartozás és a vezetői jelleg alapján hét osztályba kell besorolni. Minden besorolási osztály az egyes rendszeresített rendfokozatok által meghatározott húsz-húsz besorolási kategóriából áll.

Átalakul és egyszerűsödik a honvédelmi dolgozók pótlékrendszere. Az új illetményrendszerben öt pótlék lesz: többfelé tevékenység elismerésére jár a jövőben az átlagosnál nagyobb veszélyt elismerő pótlék, valamint a fokozott igénybevétel utáni juttatás. A harmadik pótlékfajta az idegennyelvtudást ismeri el, a negyedik a munkaerő-piaci pótlék, az ötödik pedig a területi pótlék a kockázatvállalás, illetve a titkosszolgálati tevékenység elismerésére.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bekamerázzák a debreceni tábor környékét

Debrecen városa is szerepet vállal a menekülttábor körüli rend fenntartásában – jelentette be Papp László polgármester szerdán. A tábor környékén, a Sámsoni úton egészen a Kassai útig térfigyelő kamerákat szerelnek fel.

A város 15 kamerát helyez ki 15 millió forintos költséggel. A kamerákat bekötik a megyei rendőr-főkapitányság rendszerébe, így a rendőrök a központból rögtön észlelhetik, ha bűncselekmény történik.

A sajtótájékoztató után nem sokkal a rendőrség közölte: Debrecen egész területére kiterjedő fokozott ellenőrzést rendelt el a város rendőrkapitánya szerda déltől július 15-én 24 óráig. Az ellenőrzés keretében a rendőrök igazoltathatnak, átvizsgálhatják az emberek ruházatát, járművét, a közbiztonságra veszélyt jelentő eszközöket, anyagokat lefoglalhatják.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, zavargás tört ki hétfő délután a debreceni menekülttáborban és a környékén. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint először két török férfi verekedett össze, innen szélesedett ki a konfliktus. A Police.hu később arról írt, hogy vallási alapú konfliktusról volt szó, állítólag egy menedékkérő elvette egy másik Koránját, beszaladt vele egy épületbe, majd megtaposta a könyvet.

A rendőrség szerint ez a konfliktus mérgesedett el annyira, hogy a táborban tartózkodók közül több százan csatlakoztak a balhéhoz. Egy körülbelül százfős csoport kiment a táborból a Sámsoni útra: parkoló autókra támadtak, kukákat borogattak és gyújtottak fel. Madai Petra, a Hajdú-Bihar megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az Indexnek azt mondta, hogy három darab szelektív hulladékgyűjtő égett a tábor bejárata előtt. A debreceni tűzoltók rövid idő alatt eloltották a tüzet.

A rendőrség garázdaság és önbíráskodás miatt nyomoz, az okozott kár a legfrissebb adatok szerint meghaladja az egymillió forintot.

A rendőrök nyolc főt állítottak elő, közülük az alap konfliktusban részt vevő, magát török állampolgárnak mondó 37 éves férfit a nyomozók önbíráskodás miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd bűnügyi őrizetbe vették, és előzetesbe került.

További hét férfit garázdaság miatt hallgattak ki, közülük egy 26 éves pakisztáni férfit őrizetbe vettek, és kezdeményezték előzetes letartóztatását. A gyanúsítottak közül a rendőrök 1 afgán férfit idegenrendészeti őrizetbe vettek, négy pakisztáni és egy afgán férfi menekültügyi őrizetét a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal rendelte el.

A táborban nagy a zsúfoltság, a befogadó állomást 800 emberre tervezték, hétfő reggel már 1900-an voltak.

Az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága, az ECRI júniusi jelentésében nagyon komolyan elmarasztalta Magyarországot a befogadóállomásokon tapasztalható körülmények miatt. Mint írták, a létesítmények túlzsúfoltak, a higiénia és a biztonság gyors romlásnak indult. Durva a bánásmód, nincs elég mód jogi segítség vagy civil társadalmi támogatás igénybe vételére.

Pósán László, Kósa Lajos és Tasó László, debreceni fideszesek aznap délután közleményt adtak ki, amely szerint mindegy mit mond az Európai Unió, zárttá kellene tenni a menekülttáborokat. A képviselők szerint „tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy az olyan emberek, akik törvénysértő módon lépték át a magyar határt, de ugyanakkor igényt tartanak a magyar emberek támogatására és együttérzésére, azok a befogadó állomás környékén, a mai napon tanúsított erőszakos cselekedeteikkel méltatlanná váltak a jóindulatunkra”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A zöldhatárra terelik a szerb rendőrök a menekülteket

A Délmagyar.hu lefotózott olyan szerb rendőröket, akik az illegális határátkelő felé terelik a busszal érkező menekülteket.

A lap újságírói a szerbiai Magyarkanizsán várakoztak a Belgrádból érkező buszra, mert arra számítottak, hogy oda érkezik majd a menekültekkel teli járat. Ám a jármű meg sem állt a főtéri megállónál.

A busz három kilométerre ment el a településtől, majd megállt, leszálltak róla a rendőrök, akik közül egy a forgalmat lassította, a többiek pedig elmutogatták, merre kell menniük.

A lap munkatársainak a menekültek azt nyilatkozták, hogy a szerb rendőrök annyit mondtak, sétáljanak a folyó mentén, és akkor eljutnak oda, ahová indultak. A fotót itt tudja megnézni!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzt, határőröket és sátrakat küld az EU

Nyolcmillió euróval segíti az EU a menedékkérők fogadását a tagállamokban. Szijjártó Péter szerint minden EU-kötelezettséget teljesítünk a bevándorlók fogadásával kapcsolatban, de „furcsa lenne”, ha hozzánk telepítenének migránsokat Görögországból és Olaszországból. A megállapodás szövege alapján azonban nem húzhatnánk ki magunkat teljesen a terv alól.

„Magyarország nincs többé egyedül, Európa Magyarország mellett áll” - jelentette ki a görög Dimitrisz Avramopulosz, a migrációért, uniós belügyekért és polgárságért felelős uniós biztos június 30-án Budapesten. A biztos arról beszélt, hogy most már jobban érti az itteni helyzetet. Eddig csak Görögországról és Olaszországról volt szó migránsügyben, de most már Magyarországról is. Bejelentette, hogy az Európai Unió nyolcmillió eurót (átszámítva nagyjából 2,5 milliárd forintot) ad a menedékkérők fogadásának megkönnyítésére, és embereket is küldenek, akik segítenek a menedékkérelmek feldolgozásában vagy például az ujjlenyomatok felvételénél. Az EU civil védelmi mechanizmusán keresztül pedig többek között sátrak érkezhetnek.

Dimitrisz Avramopulosz arra figyelmeztetett, hogy

az egyoldalú megoldások csak áttolják problémát a szomszéd országokra.

A határőrizet viszont nemzeti feladat: próbálnak európai megoldásokat találni, de ez nem akadályozza a tagállamokat, hogy saját válaszokat adjanak ezen a téren, és a görögök, valamint a bolgárok is építettek korábban kerítést.

Szijjártó: minden EU-kötelezettséget teljesítünk

Magyarország teljesíti minden uniós kötelezettségét, utalt Szijjártó Péter arra a döntésre, hogy a nyugatról visszaküldött menedékkérők fogadását ideiglenesen felfüggesztették. Az EU-s rendelet (Dublin III) szerint oda kell küldeni a menedékkérőket az eljárás lefolytatására, ahol átlépték az EU határát. Ugyanakkor vitatta, hogy ide kellene őket visszairányítani, mert előbb minimum át kellett jönniük Görögországon, Macedónián, Szerbián. Görögországba viszont egyetlen tagállam sem küld vissza menedékkérőket, mert úgy ítélik meg, nem adottak a körülmények a fogadásukra.

Több mint 67 ezren jöttek idén

Ma reggelig már kicsivel több, mint 67 ezer migráns érkezett, túlnyomó többségük Szerbia felől, ismertette a friss adatokat Szijjártó Péter, ami komoly nyomást jelent a magyar költségvetésre, idén ebből 15,8 milliárd forint pluszkiadás volt.

Ilyen helyzetben muszáj fizikai akadályt képezni, érvelt a kerítés mellett, de szerinte ez nem gátolja azokat, akik törvénytisztelő módon, útlevéllel jönnek egy határátkelőn keresztül.

Szijjártó Péter köszönetet mondott a biztosnak, amiért támogatja, hogy az afrikai migrációval foglalkozó magas szintű konferencia mellett Budapestre is szerveznek egyet, és itt a balkáni útvonalról lesz szó. Azt is bejelentette, hogy délután Pintér Sándor belügyminiszter a szerb és osztrák kollégájával fog találkozni, ahol a szerb-macedón és a szerb-magyar határőrizet erősítéséről fognak tárgyalni. Macedóniából olyan hírek érkeznek, hogy szerb, osztrák és magyar határőrök közösen védik a szerb-macedón határt, és nem engedik tovább a menedékkérőket. Úgy sejtjük, a macedón hatóságok nem repesnek az örömtől. Erről beszélt az EU-biztos, amikor a probléma másra hárítását emlegette.

Van mi elől futni

Azt Dimitrisz Avramopulosz is elmondta, hogy főleg Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkeznek migránsok. Arról, hogy ezekben az országokban mennyire valós életveszélyben vannak emberek, az elmúlt pár héten többek között itt, itt és itt írtunk.

Mennyire lettünk különleges eset?

Dimitrisz Avramopulosz az európai szolidaritás jelét látta abban, hogy a múlt héten az uniós állam- és kormányfők megállapodtak migránsok áttelepítéséről. Az eredeti tervet azért felvizezték a kormányfők. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy negyvenezer embert vegyenek át a tagállamok a görög és olasz befogadóállomásokról kvóták alapján és további húszezret válságövezetekből, de végül egy önkéntes rendszerben állapodtak meg, ráadásul Magyarországot (és részben Bulgáriát) különleges esetnek minősítették. „Mégiscsak furcsa lenne, ha olyan országokból küldenének ide bevándorlókat, ahová kevesebben mennek, mint hozzánk” – mondta Szijjártó Péter, mert már többen jönnek a balkáni útvonalon, mint a Földközi-tengeren.

Ezek szerint magyar olvasatban a különleges eset azt jelenti, hogy senkit nem kell fogadnunk a két országból, ám az Európai Tanács végkövetkeztetése a húsz- és a negyvenezres programnál is azt írja, hogy azokban „minden tagállamnak részt kell vennie”. Csak a bel- és igazságügyi együttműködésből kimaradt Dániának, Írországnak és az Egyesült Királyságnak enged teljes kimaradást a görög-olasz programnál, Magyarországnak nem. Egy, a csúcstalálkozón részt vett forrás is arról beszélt az Eurologusnak az ülés után, hogy a kivétel valószínűleg azt jelenti, a korábban javasoltnál kevesebb menedékkérőt kell majd befogadnunk.

(A cikket az EUrologus Facebook-oldalán kommentálhatja.)

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV