Fizetett politikai hírdetés    

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hatszázmilliós hazugság

Amikor egy tévéinterjúban megkérdezték a kabinet szóvivőjétől, hogy az elkövetkező hónapokban vajon miért kell majd reklámkampányban hirdetni az elmúlt évek kormányzati sikereit, Kovács Zoltán a baloldal „nettó hazugságaira” hivatkozott: ezeket ellensúlyozandó szeretnék felhívni a magyar emberek figyelmét az eddig végbement reformok valóságos eredményeire.

Abban sem talált kivetnivalót, hogy erre a propagandahadjáratra hatszázmilliót fognak elkölteni; hát mit tehetnének, ha egyszer ennyibe kerül a politikai önfényezés?

Egy normálisan kormányzott demokráciában a dolog persze legalább két okból vállalhatatlan volna. Egyrészt azért, mert azoknak a szakadatlan sikereknek, amelyekről a rezsim szószólói jó ideje regélnek, bőven elég látványosaknak és érzékelhetőknek kellene lenniük ahhoz, hogy mindenki megtapasztalhassa őket. Ha erre mégsem lehet számítani, akkor valami nincs rendben a kréta körül; akkor a hirdetések, plakátok és a mégoly direkt marketing különféle eszközei sem képesek manipulálni a köztudatot. Amikor annak idején a Fidesz még ellenzékben transzparenseken hirdette, hogy „Rosszabbul élünk, mint négy éve”, a szlogen hatástalan maradt, mert nem volt igaz. És most nemkülönben hiába üzenik majd minden lehetséges fórumon és felületen, hogy jobban élünk, mint 2010-ben, a Fidesz választási győzelme előtt, hiszen az ország máig sem haladta meg 2008-as gazdasági teljesítményét, következésképp a társadalom túlnyomó többségének mindennapi életkörülményei az utóbbi években nem javultak. Ellenkezőleg: számottevő csoportok szakadtak le, főként az alsó középosztályból, és minden, a kormánytól független vizsgálat azt mutatja, hogy ebben az időszakban – ellentétben a hivatalos adatokkal – még a régión belüli viszonyításban is jelentősen nőtt a szegények száma.

Másrészt felettébb szerencsétlen az a kommunikáció, amely – úgymond – a baloldal hazugságaitól akarja megóvni mindazokat, akiket éppen Orbánék próbálnak öt éve az orruknál fogva vezetni. Mert bár ebben a népámításban kétségkívül jól teljesítenek, attól még az általuk átrajzolt valóság nem válik hitelessé. Pedig a 2010-ben bekövetkezett kormányváltás után azonnal nekiláttak átfesteni az akkori, meglehetősen kiegyensúlyozott gazdasági helyzetképet. Ki emlékszik ma már arra, hogy akkor, még az év elején, mielőtt a Bajnai-kormány átadta a kormányrudat, például a Bank of America Merrill Lynch elemzése megállapította, hogy az államháztartás megvalósult konszolidációja következtében Magyarország már akár 2014-ben bevezetheti majd az eurót? Az ilyen és ehhez hasonló pénzpiaci jelentések szerint Európa bezzeggyereke voltunk: a fejlett országok közül nálunk volt a legjobb az államháztartás egyensúlya, és Bajnai Gordon egyéves korrekciós programjának sikerét az unió esedékes csúcstalálkozójának résztvevői osztatlanul elismerték. Általános volt az a vélemény, hogy ha rajta maradunk a kijelölt egyensúlyi pályán, megőrizve ezzel a piac bizalmát, folytatódik a lassan már beindult növekedés, csökken az államadósság – és ezzel a prognózissal összhangban a nemzetközi szervezetek elfogadták a 3,8 százalékos hiánycélt.

Orbán Viktor elképzeléseit azonban ez a tény komolyan veszélyeztette. Tudta, ha vállalja a fiskális szigort, szembe kell néznie a választók gyors csalódottságával; tehát legalább hétszázalékos hiányra remélt engedélyt kapni az uniótól. Ezért a kormány emberei elszántan nekiláttak lerontani az ország gazdaságáról kialakult pozitív képet; az államcsőd víziójával lármázták fel a már nyugvópontra jutott piacot, elhíresztelték, hogy nemsokára „csontvázak fognak kiesni a szekrényből”, mert elődeik eltitkolták a valós számokat a nyilvánosság elől. Kósa Lajos, Szijjártó Péter és Varga Mihály órák alatt elérték, hogy kijelentéseik nyomán a forintárfolyam és a tőzsdeindex erősen megrendült. A világgazdasági elemzők persze hamar felismerték az álkrízist, és bármilyen hihetetlennek tűnt is számukra, hogy egy kormány maga fesse a valóságosnál sötétebbre saját lehetőségeit, rájöttek, hogy Orbánék mindenáron vissza akarják igazolni a még ellenzékben folytatott lejárató kampányukat: azt remélik eladni az uniónak, hogy a múlt bűnei rákényszerítik őket a hiány növelésére, különben nem tudják kézben tartani a tőlük függetlenül romló folyamatokat.

Ám Olli Rehn, az unió pénzügyi biztosa gyorsan leszögezte, hogy semmi ok nincs az előző kormány teljesítményének kétségbevonására, mivel „a magyar gazdaság talpra állása már megkezdődött”, csupán tartani kell az irányt, és szó sem lehet a büdzsé hiányának növeléséről. Ugyanekkor mind Barroso, mind Merkel elutasította, hogy miközben még véget sem ért a nagy pénzügyi válság, Magyarország elvesse a fiskális fegyelmet. Orbán ekkor döntött úgy, hogy rászabadítja a magyar gazdaságra Matolcsy unortodox pénzszerzési módszertanát. Szektorális különadók címén megkezdődött a multik és a nagybankok minden európai mértéken felüli sarcolása – a kormányzati kommunikáció azt hazudta, hogy ezek révén elkerülhetőek a lakossági megszorítások. De hát váratlan pluszterheik jó részét a vállalatok és a pénzintézetek azonmód áthárították ügyfeleikre, viszont lefagyott a hitelezés, elmaradtak a beruházók, nőtt az államadósság és a munkanélküliség. Amikor a hitelminősítők észlelték, hogy Orbán gazdasági „gyorsnaszádján” elszabadultak a hajóágyúk, legott leminősítették az országot, és a világ megértette azt is, hogy fokozatosan megsemmisülnek a gazdaság alapjogi garanciái: az Alkotmánybíróságot megfosztották a gazdasági törvények felülvizsgálati jogától; a kormány kénye-kedvére fosztogatja a piacot.

Két év során a hazai gazdaság vitathatatlanul recesszióba került. A kormány szócsövei ennek ellenére folyamatosan félrevezették a közvéleményt; továbbra is azt mantrázták, hogy „visszarántottuk az országot a szakadék széléről”, noha világosan látszott, hogy a 2013-as költségvetés tervezete is tarthatatlan. Matolcsy nyolc egymást követő „kiigazító” csomagja (a megszorítás tilalmas kifejezés lett) közel háromezermilliárddal csökkentette a kiadásokat – ezt elsősorban több nagy társadalmi ellátórendszer, az egészségügy, az oktatás és a szociális háló szenvedte meg. Ráadásul a vircsaft felélte az elkonfiskált magánnyugdíjak másik háromezermilliárdját. Az Orbán-kormány csak ezen a kétségbeejtő áron tudta tartani a háromszázalékos hiánycélt; amibe a társadalom belerokkant, azt a miniszterelnök máig sikertörténetként igyekszik láttatni.

Holott a helyzet lényegében nem változott: amellett, hogy a politikai kegyeltek és az egykulcsos adó jóvoltából a felső tízezer tagjai a leszakadók rovására gyarapodnak, a széles rétegek számára elérhető társadalmi szolgáltatások minősége egyre romlik, és a költségvetés nem képes még az intézmények szakmai „állagmegóvására” sem. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az éveken át tökéletesen elhibázott gazdaságpolitika következtében nem tudjuk kitermelni az elvárható fejlődéshez szükséges nemzeti jövedelmet. Továbbra is alapjában elégtelen az ellátórendszerek finanszírozása; százmilliárdok hiányoznak a gyógyító intézmények működtetéséből, az orvosokat és az ápolókat évtizedes távlatban sem tervezik méltányosan megfizetni, a foglalkoztatás adatait az inproduktív közmunkások és a Nyugaton dolgozók létszámával kozmetikázzák. Ez a politikai kurzus öt év alatt valójában az uniós támogatásokból, illetve a külföldi cégekre kirótt különadókból, azaz a mások kontójára tartotta Magyarországot a víz fölött.

És akkor most még itt van ez a hatszázmilliós kampány, hogy drága pénzen megkísérelje elfedni a kiábrándító igazságot.

DK: az EU már vizsgálja Matolcsy "közpénzpazarló ámokfutását"

A Demokratikus Koalíció szerint az Európai Bizottság vizsgálatot indított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "gyanús pénzköltései" ügyében. Az MNB által vásárolt Tiziano-képpel kapcsolatban azt írták: Matolcsy György jegybankelnöknek szembe kell néznie a "pénzszórás" tarthatatlanságával és a vizsgálat lehetséges következményeivel.

A DK pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Matolcsy György jegybankelnök hivatalba lépése óta "műgyűjtő krőzusként" viselkedik, hiszen "több tíz milliárd" adóforintot költött luxusingatlanokra, "csodazongorákra" és műkincsekre.

Közölték: Molnár Csaba, a párt európai parlamenti képviselője már korábban az Európai Bizottsághoz fordult az MNB vásárlásai miatt. Hozzáfűzték: "brüsszeli tájékoztatás szerint" az Európai Bizottság vizsgálatot indított "Matolcsy György közpénzpazarló ámokfutásának" részletes feltárásáért.

Azt írták: ha az Európai Bizottság a jegybankelnök "gyanús pénzköltéseit" vizsgálja, az súlyos károkat okozhat Magyarország nemzetközi megítélésében. A DK szerint a Tiziano-kép megvásárlása akár fel is gyorsíthatja a Bizottság vizsgálatát.

Az MNB megvásárolta az egyetlen, a magyarországi piacon fellelhető egyetlen Tiziano-képet az Értéktár Program keretében. A jegybank holnapján csütörtökön megjelent közleményben azt írták: a Mária gyermekével és Szent Pállal című festményért 4,5 milliárd forintot fizettek.

Megszűnhet a magyar spermabank - meddő párok ezrei kerülhetnek kilátástalan helyzetbe

Az ÁNTSZ megtiltotta az ország legnagyobb spermabankjának a külföldi sperma behozatalát és a hazai gyűjtést is. Mivel ezzel gyakorlatilag elérhetetlenné vált a donorsperma az országban, leállt a művi megtermékenyítés is. 1300 meddő pár kerülhet kilátástalan helyzetbe az országban.

Elhamarkodott, átgondolatlan és embertelen – kommentálta az ÁNTSZ döntését Kaáli Nagy Géza a hirado.hu-nak. A Kaáli Intézetet vezető szakember 17 éve foglalkozik művi megtermékenyítéssel, amelyhez a donorspermát Magyarország legnagyobb spermabankja, a KRIO Intézet szolgáltatta. Nyolc intézetükben eddig 25 ezer gyerek született. Több mint két hónapja azonban nincs az országban donorsperma – állítja az intézet alapítója.

A szakember szerint a sperma importját az ÁNTSZ végérvényesen leállította, a jövőben csak a hazánkban gyűjtött spermát lehet felhasználni. Ez érvényes azoknál a külföldi – többségében román – állampolgárságú nőknél is, akik a magyarországi intézetekben kezeltetik magukat. Az intézetek csak a beültetést végzik. Mivel a sperma beszerzése a páciensek joga, nem kötelezhetjük őket arra, hogy elfogadják a Magyarországon begyűjtött spermát – mondta Kaáli Nagy Géza, aki szerint ebből akár nemzetközi botrány is lehet.

A már elkezdett és leállított, vagy a még el sem kezdett kezelésekre váró párok az ombudsmanhoz fordultak a helyzet tisztázásáért. Dr. Borza Beáta, az ombudsmani hivatal esélyegyenlőségi és gyerekjogi főosztályának vezetője a hirado.hu kérdésére megerősítette, hogy a beérkezett panaszok alapján a hivatal vizsgálatot indított. Várhatóan augusztus végére születhet valamilyen eredmény az ügyben.

A spermának nincs nemzetisége

Kaáli Nagy Géza elmondta, hogy a spermadonorok anonimitást kapnak, ezért a páciensek által az intézetbe hozott sperma nemzetisége visszakövethetetlen, így nem tudtak eleget tenni az ÁNTSZ azon kérésének, hogy a tárolt spermák közül válogassák ki a külföldről importáltakat.

Donor minden 18 és 35 év közötti férfi lehet, aki aláveti magát a szükséges vizsgálatoknak és megfelel a kritériumoknak is. Valamint nyilatkozatot ad arról, hogy más spermabanknak nem adott mintát még. Hazánkban a donorok 15 000 forint költségtérítést kapnak.

A KRIO Intézet által az országba importált donorsperma egy dán spermabanktól, a Nordic Cryiótól érkezett. A dán cég 80 országba – mind a 28 EU-s tagországba – exportál donorspermát a világon, a legszigorúbb szűrési feltételekkel.

Azért van szükségünk a külföldi spermára, mert nem megfelelő és elegendő a hazai – mondta Takács Zsuzsa, a KRIO Intézet ügyvezető igazgatója. Tavaly ugyanis a 153 donorból mindössze kettő volt megfelelő. Egy jól kialakult rendszer omlik most össze, amely megfelelő minőségű és mennyiségű választékot tudott az ügyfelek számára felmutatni – hangsúlyozta, majd hozzátette: nincs Magyarországon olyan törvény, amely tiltaná a donorsperma importját.

Megszűnik az egyetlen hazai spermabank

Takács Zsuzsa elmondta, hogy az intézet a jövőben nem feltétlenül kívánja folytatni tovább ezt a tevékenységet. Az OEP a beavatkozást ugyan támogatja, a donorsperma költségeit azonban nem, így ez az üzletág eddig is ráfizetéssel működött. Június óta, az ÁNTSZ határozata alapján csak olyan intézet gyűjthet be spermát a donoroktól, amely a beültetést is végzi.

A hónapokkal ezelőtt leállított programban részt vevő párok kényszerűségből külföldön keresnek megoldást. A Kaáli Intézet ugyan tervezi a több tízmilliós beruházással járó spermabegyűjtést, ehhez azonban időre van szükség. A donorsperma ára ennek következtében jelentős drágulás elé néz. A jövőben tehát azoknak a pároknak, akik nem tudják az emelt árakat megfizetni, és a külföldi kezelésekhez sincs elegendő anyagi fedezetük, nem marad alternatíva.

Március 23-án a nemzetközi riasztási rendszeren keresztül az ÁNTSZ arról értesült, hogy a KRIO Intézethez érkezett dán donorspermából az egyik egy mutáns gént tartalmaz. A dánok gyorsriasztásának köszönhetően a mintát bevonták, az a fiatal nő pedig, aki a mintából kapott, egészséges gyermeket hozott a világra.

A KRIO Intézet ügyvezetője szerint a hazai szűrőrendszer nem annyira szigorú, mint a dán, így az itthon gyűjtött mintáknál ez valószínűleg ki sem derült volna. Az ÁNTSZ azonban vizsgálatot indított, mivel szerinte az intézet jogellenesen importált donorspermát, valamint a hazai gyűjtés feltételeinek sem felelnek meg, és határozatával befagyasztotta a rendszert.

Kerestük az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, ők azonban a honlapjukon megjelent közleményen túl nem kívántak megszólalni az ügyben.

Elindult az aláírásgyűjtés a rendszerbontó népszavazáshoz

Hivatalosan is elindította "rendszerbontó népszavazásának" aláírás-gyűjtési kampányát az Új Magyar Köztársaság egyesület szombaton. A szervezők a jelenlegi négy mellett további két kérdésben gyűjtenék a referendum kiírásához szükséges támogatásokat. Az Együtt, a PM, az MSZP és a DK már beállt a kezdeményezés mögé.

Lattmann Tamás, a szervezet ügyvivője az eseményen megemlítette, a kórházi várólistára kerüléstől számított hat hónapon belüli ellátási kötelezettségről szóló kérdés már a Kúria előtt van, a vasárnapi zárva tartás megszüntetésére vonatkozóval pedig hétfőn foglalkozik a Nemzeti Választási Bizottság.

A most indított akció során arról nyilatkozhatnak a polgárok, támogatják-e a tankötelezettség korhatárának 18 évre emelését, a gyermekvédelemre szorulók ingyenes iskolai étkeztetését, a kötelező kamarai tagság eltörlését, valamint azt, hogy mandátumuk idejére ne kapjanak nyugdíjat az országgyűlési képviselők.

"Eljött az ideje annak, hogy a Magyarországon egyébként már csúcsra járatott panaszkultúra helyére végre egyfajta cselekvési kultúra kerüljön" - fogalmazott az ügyvivő, aki erre tökéletes alkalomnak nevezte akciójukat.
Lattmann Tamás arról beszélt: az elmúlt hetek, hónapok történései "már-már bohózatba hajló jelenségekkel" mutatták meg a népszavazással kapcsolatos új törvényi szabályozás gyenge pontjait, utat mutatva a rendszer jövőbeni reformja felé, hiszen jelenleg a törvényi szabályozás "sokkal inkább támogatja az olyan kezdeményezéseket, amelyek az emberek tényleges megkérdezése helyett egyfajta ál-konzultációkat és egyebeket tesznek lehetővé, mindezt csupán politikai célokból".

Az eseményen elhangzott: civil szervezetek (köztük a Magyar Szolidaritás Mozgalom) és szakszervezetek mellett pártok is részt vesznek a kezdeményezésben. Vajda Zoltán, az egyik szervező közlése szerint köztük van az Együtt, a Magyar Liberális Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom és a PM, az LMP válaszát még várják. Az MSZP támogatásáról biztosította a kezdeményezést, ennek módjáról napokon belül egyeztetnek, míg a Demokratikus Koalíció elvi támogatásáról biztosította a megmozdulást - fűzte hozzá.

 

Lázár: Nem tartjuk nyilván a szegényeket

Lázár János és Giró-Szász András csütörtöki sajtótájékoztán elismerték, hogy Magyarország ötöde, 1,9 millió ember szegény, bár Lázár közölte, a kormány ezt nem tartja nyilván. Andy Vajna kaszinóinak hatékonyabb ellenőrzését viszont a kormány elé viszik, miután kiderült, tényleg nincsenek bekötve a NAV-hoz. Azzal viszont Lázár szerint nincs semmi probléma, hogy a producer milliárdos profitját kiviszi az országból. Mert magyar. Kormányinfón jártunk.

 

Bevált az új parlamenti ülésezési rend

Bevált az Országgyűlés új ülésezési rendje: valamelyest bővültek a kormány ellenőrzésének eszközei és kiszámíthatóbb lett a törvényhozás működése – erről Kövér László házelnök pénteken este beszélt az M1 aktuális csatorna műsorában. 

A 2010-2014-es ciklus során "meglehetősen feszített tempóval" több mint 800 törvényt fogadott el a parlament, ehhez pedig kellett egy olyan sebesség, "amire korábban még a rendszerváltozás első négy esztendejében sem volt példa" – mondta.

Hozzátette, koránt sincs olyan nyomás ma már a képviselőkön és a bizottságokon, mint korábban, és az előző ciklusbelinél kevesebb és kisebb terjedelmű indítvánnyal kellett foglalkoznia a törvényhozásnak az elmúlt egy évben.

Az új parlamenti munkarend szerint két hétre fogadják el a napirendet a képviselők, szavazások és viták azonban csak az első héten vannak.

Kövér László arról is beszélt, hogy a parlament működését nem érintette, a kormányoldal mozgásterét viszont szűkítette a kétharmados többség megszűnése; megesett, hogy az ellenzék azért nem szavazott meg egy amúgy érdemben nem kifogásolt előterjesztést, hogy megleckéztesse a kormányt, de az is, hogy szakmai alapon támogattak egy indítványt.

A Fidesz kilencvenes évekbeli és az ellenzéki erők mostani parlamenti fellépése közötti különbségről szólva a házelnök kijelentette, "kétségkívül feszegettük a meglévő kereteket, de azokat nem akartuk lebontani, ledönteni, áthágni". Hozzátette, "nem minden megmozdulásomra, gesztusomra vagyok én sem büszke".

Saját önreflexiós készségükre utalva arról beszélt, "nem is mondhatja senki, hogy az elmúlt 24 évből az a 12, amikor a Fidesz ellenzékben volt, botránypolitizálással telt volna el az ellenzék részéről, vagy az ellenzék, amiben a Fidesz (...) egy idő után meghatározó erő volt, azzal töltötte volna az idejét, hogy ellehetetlenítse a kormánykoalíció működését".

Az általa inváziónak nevezett tömeges illegális határátlépésekről szólva Kövér László kijelentette, "nem a magyar polgári berendezkedés, nem a magyar polgári társadalom van veszélyben, hanem annak az európai keresztény civilizációs kerete; egész Európa van veszélyben, és annak részeként van veszélyben Magyarország is".

Kérdésre válaszolva arról is beszélt, az elmúlt negyedszázadban nem érezte, hogy "a baloldalban valóságos igény lett volna arra, hogy feladja a '90 előtt illegitim módon megszerzett hegemón pozícióit".

Kitért arra is, hogy "Magyarországon a Jobbik nem valós alternatíva, egy valóságos lehetőség az emberek számára, hogy az elégedetlenségüket kifejezzék a fennállóval szemben (...), de abban a tekintetben nem valóságos alternatíva, hogy bárki ettől a párttól Magyarország jövőjére vonatkozó értelmes elképzeléseket, pláne majd egy gyakorlatba átültethető kormányzást várhatna".

 

Szociális lakás igénylés feltételei, részletei 2014/2015 évben ! Kinek jár kinek nem, ki számít rászorulónak ?

Magyarországon nagyon alacsony a szociális bérlakások aránya (a teljes lakásállomány 2-3%-a), így sajnos nagyon sok rászoruló ember akár évekig is vár arra, hogy ilyen módon megfelelő lakhatáshoz jusson. Azonban még a meglévő lakásokat sem könnyű elérni. A Város Mindenkié csoport ezért összeállított egy rövid összefoglalót arról, hogy milyen jellegű önkormányzati bérlakások vannak, mire kell odafigyelni a pályázásnál és milyen általános nehézségek, problémák jelentkeznek. Reméljük, sok ember számára tudunk hasznos információkkal szolgálni és az útmutató segítségével sikeres pályázatot tudnak benyújtani.

A lakás pályázatok fajtái:

A kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat a Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) keretei között saját helyi lakásrendeleteikben határozzák meg az önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeit. Lakást bérbe adni főszabályként pályázat útján lehetséges, de léteznek azon kívüli elhelyezési módok is.

Pályázati rendszer szerinti bérbeadás:

Szociális bérlakás-pályázat

Ebben az esetben csak akkor lehet beadni, ha van ki írva lakáspályázat. Itt jelentős probléma, hogy hosszú a várólista, és emiatt ritkán írnak ki új pályázatot és akkor is nagyon kevés lakásra. Az önkormányzatok általában az erre vonatkozó pontrendszer alapján döntenek a pályázatokról, amely önkormányzatonként változó.

A kiadandó lakások nagy része általában felújításra szorul, ha ez a leendő bérlő módjában áll, akkor a felújítás költségeit általában be lehet számítani a lakbérbe. Sajnos nagyon kevés olyan lakás van, amelyik rögtön beköltözhető.

A bérleti díj a szociális bérlakások esetében alacsony és megfizethető.

Költségelvű bérlakás-pályázat

Pályázat alapján lehetséges költségelvű lakást is igényelni, a pályázati felhívásban meghatározott kritériumok szerint. Az ilyen lakások bérleti díja is általában megfizethető, hiszen az önkormányzatoknak haszna nincs rajta (de a költségeiket fedezi) viszont magasabb, mint a szociális bérlakás díja. A bérleti díj minden esetben négyzetméter alapú. Ezek a lakások általában összkomfortosak, beköltözhető, jó állapotban vannak.

Piaci alapú bérlakás pályázat

Csak kiírt lakáspályázat alapján lehetséges, négyzetméter alapú bérleti díja van, ami önkormányzatonként változó. Ebben az esetben is csak kevés lakást pályáztatnak meg kiadásra, viszont többet, mint szociális alapon és ezek nagy többsége beköltözhető állapotú. A bérleti díj általában magas (a piaci viszonyokhoz igazodik). A kérelmet itt is pontrendszer alapján bírálják el.

Lakások bérbeadása pályázati rendszeren kívül:

Itt önkormányzatonként váltózóan, többféle jogcímen lehetséges a bérbeadás, amit minden esetben az önkormányzati rendeletek tartalmaznak (pl. szociális gondoskodás körében, közérdekű célok megvalósítása érdekében, jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség, stb.). Alább két általában jellemző, gyakori jogcímet ismertetünk.

Méltányossági lakáskérelem

Ebben az estben nagyon jól meg kell indokolni a méltányosság okát. Általában különösen rászorultak kapják, elbírálása soron kívül történik, de ezt is önkormányzati rendeletben szabályozzák. A méltányosság okát minden esetben hivatalos iratokkal kell indokolni, az iratokat csatolni is kell. Nincs pontrendszer, viszont nagyon szigorú az elbírálás. A bérleti díj alacsony, megfizethető.

Átmeneti lakáskérelem

Ez hasonló a méltányossági kérelemhez annyiban, hogy nincs pályázat, viszont csak meghatározott esetekben igényelhető (pl. természeti katasztrófa, tűzkár stb. esetén, ha a saját ingatlan lakhatatlanná vált). Sokszor probléma, hogy az önkormányzatok vagy nem rendelkeznek ilyen lakásokkal, vagy csak nagyon kevés van belőle. Elbírálása azonnali (pár nap). A bérleti díj ebben az esetben is alacsony.

A leggyakrabban előforduló formai hibák a lakáspályázatoknál:

A szociális lakáspályázati rendszer több kisebb és nagyobb dologból tevődik össze, amire érdemes odafigyelni, mivel sok lakáspályázatot formai hibák miatt utasítanak el. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes inkább többször is kérdezősködni az önkormányzatoknál, inkább, minthogy valamit rosszul töltsünk ki! Külön odafigyelést igényel, hogy minden önkormányzatnak saját formanyomtatványa van, és legtöbb esetben nem egyeznek a kitöltendő adatok. Érdemes tájékozódni, mert nem minden önkormányzat ír ki pályázatot úgy, hogy mindenki igénybe veheti.

-          rossz formanyomtatvány: néhány önkormányzat díjfizetés ellenében ad csak formanyomtatványt, de van olyan, hogy a honlapjukról le lehet tölteni, ami viszont az hiányos lehet, mivel nem mindig tartalmazza az igényelhető lakások listáját vagy éppen nincs hozzá nyilatkozati lap. Mindig érdeklődjük meg pontosan, hogy mely iratokat kell kitölteni, és milyen mellékletek szükségesek!

-          hiányos pályázat: a formanyomtatvány valamelyik része nincs kitöltve

-          javítási hibák: valamelyik adat javítva van, elírás miatt

-          csatolandó íratok hiánya: az adatokat igazolni kell az előírt mellékletekkel

-          esetenként  nyilatkozatok hiánya: van olyan önkormányzat ahol minden egyes adatlap kitöltéséhez nyilatkozat kell az adtok valódiságáról

-          együtt költöző személy hiányos adatai: ha több személy költözik együtt, mindenkinek kell minden olyan igazolás, ami a kérelmezőnek (kivéve a gyerekeket, nekik általában csak személyes adatok kellenek).

Sajnos a legtöbb önkormányzat nem indokolja meg, hogy miért utasított el egy lakáspályázatot. Ennek ellenére mindig érdemes érdeklődni, hátha külön kérésre mégis adnak indoklást, ami segíthet a további pályázatok beadásában.

Általános problémák a szociális bérlakás-igényléseknél:

Mivel az önkormányzatok nagyon kevés számú bérlakással rendelkeznek, így a pályázatok elbírálása után várólista keletkezik (amit sajnos nem kötelező vezetniük). Így némely esetben több évig is tarthat, mire valaki ezen a módon lakáshoz jut. Van olyan kerületi önkormányzat, amely csak közalkalmazottaknak ad ki bérlakást. Van olyan kerület is, ahol bár van bérlakás, de vagy nagyon megnézik, hogy kinek adják ki, vagy pedig ki sem adják, és más célra használja az önkormányzat (pl. kerületi érték megóvása az I., II., V., VI., IX., XII. kerületekben).

Az elbírálási pontrendszer nem egységes és nem azonos ugyanazon kerület több pályázati kiírásánál sem, ami nehezíti a pályázók esélyeit. Gyakran olyan kritériumok vannak, amelyeknek nehéz megfelelni: döntő a pályázó anyagi helyzete, de a költözők száma és a lakás alapterületének nagyságának szabályozása is fontos, mivel meg van határozva, hogy egy főre hány négyzetméternek kell jutnia, és a bérleti díja is a négyzetméter alapján állapítják meg.

Sok kerületben kötelezővé teszik a kerületben bejelentett lakcím bizonyos időtartamát is (amely alkotmányellenes gyakorlat, mégis nagyon gyakran előfordul), illetve jellemzően előnyt élveznek a családosok az egyedülállókkal szemben.

Minden esetben figyelembe veszik azt, hogy a pályázónak van-e öröksége vagy bármilyen jellegű ingatlan-tulajdonrésze, és ez a legtöbb esetben kizárja a pályázót, hacsak nem tudja okiratokkal igazolni, hogy lemondott az örökségéről, vagy a tulajdona bármilyen más okból kifolyólag megszűnt. Itt számít a haszonélvezeti vagy bármilyen ingatlan-használati jog is, amit több kerületnél kötelező jelleggel fel kell tüntetni a pályázatokban.

Kik adhatnak be igényt szociális lakásra 2014-2015-ben? Lényegében bárki, legyen az akár hajléktalan, túlzsúfolt lakásban élő, összefoglalóan, aki szociálisan rászorulónak minősíthető. A rendelet szerint minden hónap 15-ig közzé fogják tenni az igényelhető lakások listáját, annak a kerületi önkormányzatnak a honlapján, illetve hirdetőtábláján, ahol a lakás helyileg van. Szintén megtekinthető lesz ez a lista a NET Zrt. honlapján is. Amennyiben egy lakásra több jelentkező is van, akkor előnyt élveznek azok az igénylők, akik az adott kerületben élnek. Több ilyen jelentkező esetében számít a nevelt gyermekek száma, és végső esetben az kapja meg, aki korábban adta be az igényét. A bérlakások között vannak komfort nélküliek is, illetve amelyeket fel kell újítani. Természetesen a bérleti díjban látszani fog a lakás állapota, illetve komfort fokozata. Ezek alapján például egy 30 nm-es komfort nélküli lakásért havi 2-4 ezer Ft, míg egy ugyanekkora összkomfortosé sem lesz drágább havi 2-6 ezer Ft-nál.

Azoknál az igénylőknél, akik bérlőként szeretnének a lakásukban maradni, miután azt átadták a NET tulajdonába, várhatóan havi 8-9 ezer Ft-ért maradhatnak abban. Az ócsai lakóparkban ennél azért magasabbak az árak, ami azt jelenti, hogy ott egy családi ház bérléséért 16-21 ezer Ft között kell fizetni havonta. A bérlőknek természetesen vannak kötelességeik is a bérelt lakással, házzal kapcsolatban. A legfontosabb, hogy kötelesek vigyázni az ingatlan állagára, és fizetni a fenntartási költségeket. Az igénylők csak magyar állampolgárok lehetnek, akik megfelelnek a velük szemben támasztott jövedelmi elvárásoknak, azaz figyelembe lesz véve az családban az egy főre jutó jövedelem nagysága. Pontos leírást a NET Zrt honlapján lehet találni a bérlés feltételeiről, illetve a bérlők jogairól, és kötelességeiről. A pályázatokat a NET Zrt-nél személyesen, vagy postán lehet leadni.

Nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az a személy aki, illetve házastársa, vagy élettársa:

  • tulajdonában – haszonélvezettel nem terhelt – lakás, helyiség, beépíthető építési telek, üdülő vagy üdülőtelek, ingó vagyon van (kivéve az árverezés alatt álló vagyon),
  • pénzbeli térítés ellenében mondott le bérlakásáról, tekintet nélkül arra, hogy ki volt a bérbeadó,
  • gazdasági társaságban egymillió forintot elérő vagyoni betéttel, törzsbetéttel, illetve vagyoni hányaddal rendelkezik,
  • kedvezményesen önkormányzati lakás tulajdonát szerezte meg – akár haszonélvezettel terhelten is –, illetve a volt bérlő a vételi, elővásárlási jogáról a jogosult javára lemondott,
  • akinek a bérleti jogát 10 éven belül neki felróható okból a bérbeadó felmondással megszüntette,
  • érvényes tartási szerződéssel rendelkezik,
  • szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek,
  • költségelven bérbe adott lakás bérleti jogát nyeri el, a bérlet tartama alatt.

Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás csak annak a családnak (személynek) adható bérbe, aki a lakásigénylők nyilvántartásában (névjegyzékén) szerepel és a bérbeadó az elhelyezését indokoltnak látja. Szociális helyzet alapján történő bérbeadásra irányuló nyilvántartásba vételi kérelmet házas-, illetve élettársak csak együttesen nyújthatnak be.

A bérbeadó a lakásigénylést annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja, környezettanulmányt készít, melynek alapján megállapítja, hogy az igénylő szociális helyzete miatt önkormányzati bérlakásra jogosult, vagy nem.

A nyilvántartásba vett kérelmezőnek a bérbeadó a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntése alapján a rendelkezésre álló üres lakásállományból a kérelmező jövedelmi viszonyainak megfelelő önkormányzati bérlakást ajánl fel.

A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti igényeket (a továbbiakban: szociális lakásigénylés) meghatározott formanyomtatványon Igazgatási Osztály Szociális Csoportjához lehet benyújtani. Az igényléshez mellékelni kell az igénylőlapon feltüntetett adatok igazolására a házastársra (élettársra), valamint az igény kielégítése esetén az igénylővel költöző hozzátartozókra vonatkozóan:

  • az elmúlt 12 hónap jövedelméről az igazolást
  • tartós egészségkárosodás esetén a háziorvos erről szóló igazolását.

Szociális helyzet alapján lakás legfeljebb 5 évre adható bérbe. Annak az igénylőnek, aki a lakás bérbeadásakor a 65. életévét betöltötte, „élete végéig” feltétellel adható bérbe a lakás. A bérleti jogviszony lejárta előtt legalább 60 nappal a bérlő kérelmet nyújthat be lakásának szociális körülményei alapján történő ismételt bérbevételére. A kérelemhez csatolni kell az elmúlt 12 hónapról szóló jövedelemigazolást és a közüzemi díjak megfizetését igazoló dokumentumokat. A bérlő felhatalmazása alapján a közüzemi díjak megfizetéséről a bérbeadó is beszerezheti az igazolásokat.

Az eljárás illetékmentes.

Letölthető melléklet:

Vihar: napokon belül indul a kifizetés

A viharkárok felmérése után napokon belül megérkezik a károsultak számlájára a kártérítés összege, ha a dokumentumok és a szerződés rendben van – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője az M1 pénteki műsorában.

Ahogy megtörtént a kárfelmérés, azonnal elindulhat a helyreállítási munka – mondta Gilyén Ágnes, aki hozzátette, a hazai ingatlanok biztosítottsága európai összehasonlításban jónak mondható, 72-73 százalékos. Szerencsésnek nevezte, hogy az elemi károk szerepelnek a magyarországi alapbiztosításokban is, azaz akinek van lakásbiztosítása, az vihar, földrengés vagy árvíz ellen biztosítva van.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) csütörtöki közlése szerint a július 8-án, szerdán az országon átvonuló vihar után 34 795 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kár értéke pedig megközelíti a 4,8 milliárd forintot.  A káresetek száma és becsült értéke jóval meghaladja a Mabisz múlt héten kiadott előző összegzésének  adatait, amely 20 ezer esetet és 3 milliárd forintos kárt jelzett.

A kárbejelentés túlnyomó többsége ingatlanokkal kapcsolatos, azonban 537 bejelentés érkezett olyan, casco-biztosítással rendelkező autósoktól is, akiknek a kidőlt fák miatt sérült meg a járművük. A gépjárműkárok becsült értéke meghaladja a 178 millió forintot, az egy sérült autóra jutó átlagos kárösszeg több mint 332 ezer forint.

Deutsch: A médiatúlerő gyűrte le az igazságért harcoló Gömörit

Deutsch Tamás megint védelmébe vette protezsáltját, a Magyar Paralimpiai Bizottság éléről bukó Gömöri Zsoltot. A fideszes EP-képviselő a pénteki Népszabadságnak adott interjújában azzal az érvvel próbálja mentegetni a volt sportvezetőt, hogy: Nem volt okos dolog a lakáshitel végtörlesztéséhez a támogatást igénybe vennie Gömöri , bár erre volt jogszabályi lehetősége, és ez az egész egy "jószándékú kezdeményezés" volt.

Deutsch szerint Gömöri érdeme a MPB felfuttatása

egy szedett-vedett, mindig csak a feladatok után kullogó, garázs-bt.-szerűen működő szervezetet alakított át öt év alatt egy hatékonyan, vállalatszerűen működő sportszövetséggé

Fizetése a sportgazdaságban ezen a szinten kapott juttatások 50-60 százaléka volt, jutalékot pedig az általa vitt szponzor után kapott.

Továbbra is biztos vagyok abban, hogy nem történt szabálytalanság

szögezte le Deutsch, amivel igencsak egyedül van Magyarországon,  hiszen az ügyészség és a rendőrség is hűtlen kezelés miatt nyomoz, ez utóbbi szerv júniusban  gyanúsítottként hallgatta ki  Gömörit. 

A rendőrség kihallgatta a volt paralimpiai elnököt

Gömöri Zsolt végtörlesztési ügye nyomán hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt rendeltek el nyomozást.Tovább

És hogy hol hibázott Deutsch szerint Gömöri? A kommunikációban. Mert bár megtehette volna, hogy ügyesen kibújik a vádak alól, ez a derék sportvezető 

ehelyett beleállt az ügybe, elkezdett küzdeni az igazságáért. Ebben a harcban viszont a médiatúlerővel szemben alulmaradt.

140 lovat vágtak le Szarvason, eladták marhahúsként

Lóhúst és selejtes marhahúst árultak minőségi marhahúsként budapesti húsüzletekben. A bűnszervezet hét tagja ellen vádat emeltek, és két illegális vágóhidat felszámoltak Szarvason és Békésszentandráson, írta a Beol.hu

Egy gyomaendrődi hentes kezdte az egészet. A budapesti húsboltossal kitalálták, hogy rengeteg pénzt lehet keresni azzal, ha jó minőségű marhahús helyett inkább lovat és selejtes marhahúst sóznak rá a vásárlókra. Úgysem veszik észre.

A lóhúst egy ügyes hentes fel tudja úgy dolgozni, hogy az marhahúsnak tűnjön, és a beteg vagy sérült marhák húsáról feldolgozás után a vásárlók szintén nem tudják megállapítani, hogy rossz minőségű.

Egy szarvasi családi ház udvarán tartották a feketevágást. Azt sem tudni, honnan szerezték az állatokat, annyi biztos, a levágott állatok egészségügyi és fogyaszthatósági vizsgálaton nem estek át.

És még alkalmazottakat is tartottak, volt sofőrjük és munkásaik, valóságos üzem alakult ki az évek során. Hetente 3-4 állatot vágtak le, és 5-600 kg húst szállítottak az egyik budapesti piacon üzemelő két hentesüzletbe.

2011. szeptember eleje és 2013. január vége között legalább 140 lovat és 60 selejtes marhát vágtak le, a vágásokból legalább 32 000 kg súlyú, 36 millió forint értékű húst hoztak forgalomba.

Mi lett a lófejekkel, csontokkal, patákkal és belsőségekkel? Lerakták az egyik alkalmazott tanyáján, aki disznókkal és a kutyáival etette fel, a megmaradt csontokat és egyéb részeket a tanya különböző területein helyezte el temetetlenül. A nyomozók a tanyán 40 m³ állati csontot és 200 lófejet találtak.

2013-ban aztán az egész üzletet elindító hentes kiszállt, túl kockázatosnak tűnt folytatni. Leállította a vágásokat, elküldte a sofőrt is. A budapesti húsboltos azonban vérszemet kapott: úgy érezte, hogy egyedül is tudja folytatni az üzletet. Maga mellé vett egy békésszentandrási férfit, az ő udvarán folytatták az állatok leölését. A húst hűtés nélkül tárolták és szállították, a maradékokat elásták a kertben.

A budapesti húsboltos egyébként az évek alatt legalább 55 millió forint bevételre tett szert a rossz marha- és lóhússal. A vádlottak akár öt év börtönt is kaphatnak.

 

 

 

 

 

Akasszuk fel a hóhért

Dal az Orbáni "jólétről". Köszönjük meg Magyarország szégyenének a sok nem megszorítást. Köszönjük meg a máról holnapra való vegetálást. Köszönjük meg, hogy szeretteink és barátaink kénytelenek külföldre menekülni egy jobb életért. Sorolhatnám reggelig a sok szemétséget, amit egy elmebetegnek köszönhetünk!

 

 

 

 

 

 

A szír fiú elhitte, hogy a kamion alvázán utazva átjuthat a határon

Zana hálás a győri orvosoknak, hogy megmentették az életét, de nem akar Magyarországon maradni. Ám semmije nincs, még ruhája sem, ha egyszer tényleg el akarna indulni Svédországba...

A kamion alvázáról esett az M1-esre – írtuk meg az év talán legmegrázóbb illegális határátlépési kísérletét. Akkor annyit tudtunk, hogy egy vélhetően szír fiatalember egy kamion alvázára kapaszkodott, de nem bírta tartani magát. Az autópályára zuhant, átment rajta a kamion egyik kereke, sérülései horrorisztikusak és életveszélyesek voltak.

A nyílt hasi sérülését, a medence- és combtörését napokig a Petz-kórház intenzív osztályán kezelték, csodával határos, hogy a fiú – mert állítása szerint mindössze tizenhat éves – egy visszaesést követően ilyen állapotban van. Zana a neve, mondja, és elsírja magát, ha a családja, illetve az úti célja kerül szóba.

„Apám és anyám küldött Európába, az egyik unokatestvérem ugyanis már jó ideje Svédországban él – mondja kurd nyelven Zana, a fordításban a Petz-kórház kardiológiai osztályán dolgozó, dr. Amer Sayour segít. – Az általános iskolát elvégeztem, szerettem tanulni, de egy éve nem járhattam már iskolába. Az Iszlám Állam miatt veszélyben voltunk, a családom egy tagját az ISIS le is fejezte. Most, hogy itt fekszem tehetetlenül, azt érzem: bárcsak én is meghaltam volna az autópályán. Akkor legalább egyben eltemethettek volna a szüleim, nem fej nélkül, ahogy egyik unokatestvéremet..."

Leginkább a kilátástalanság mondatja ezt a fiúval, hiszen tudja, apja nagyon sokat fizetett annak a bolgár kamionosnak, aki azt ígérte, hogy elviszi a fiát egészen Svédországig. Több pénzük pedig nincs. „Apám beszélt a kamionossal, aki a török határnál várt. Egy fadobozt eszkábált a járműve aljára, abban utaztam egészen Magyarországig. Az osztrák határ előtt, az M1-esen megálltunk. Rámutatott egy másik kamionra, hogy kapaszkodjak fel rá, az átvisz a határon, megáll az első pihenőnél, én pedig utazhatok vele tovább."

Zana elhitte, hogy meg tudja csinálni, s az sem zavarta, hogy a másik kamionos mit sem tud a tervükről, s azon a járművön nem lesz faládika. Megfogta tehát az alvázat és elindult vele a kamion... „Az utolsó emlékem az, hogy nagyon forró minden."

A jelenleg a baleseti szubintenzív osztályon kezelt fiatal minden testrészén van forradás. Az egész hátán lenyúzta a bőrt, a belső sérülései pedig tényleg iszonytatóak voltak. Nem az aggasztja, hogy felgyógyul-e, valamelyest talán megnyugtatta az is, amikor a szüleivel tudott beszélni. S bár nyilván hálás lehet a magyar (győri) orvosoknak, hogy az életét megmentették, nem akar Magyarországon maradni.

Fogalma nincs, hogyan jut ki Svédországba, az biztos, hogy még egyszer az előbbi módszerrel nem próbálkozik. Ha kijut, ott tanulni akar, de a kórházi ágyán már az is aggasztja, hogy nincsen meg az általános iskolai bizonyítványa, ami kint kellhet...

Medencesérülése és combtörése hetekig tartó gyógyulási folyamatot követel, hamarosan lábra állítják. De semmije nincs, még ruhája sem, ha egyszer tényleg el akarna indulni Európa északi csücskébe. Ahol szülei biztonságban tudnák.

A sérült az sérült
„Sehol a világon nem lehet mérlegelés tárgya, hogy egy életveszélyes állapotban lévő, tizenhat éves fiút megmentsen-e egy kórház" – mondta el prof. Oláh Attila, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház orvos igazgatója. A szír sebesült ugyanazt az ellátást kapta és kapja, mint bármely magyar beteg, s ha ne adja ég, közúti baleset érne egy magyar embert külföldön, őt ugyanúgy megilleti az életmentés az adott kórházban. Aztán a biztosítók tárgyalnak egymással, ha van miről, vagyis van biztosítás.

Lázár: Ha kell, befogadjuk a kárpátaljai magyarokat

Ha bántják a magyarokat Kárpátalján, és menekülniük kell, mindenkinek segíteni fogunk és mindenkit befogadunk; erre a legrosszabb verzióra is kész a magyar kormány terve – mondta a Napi Gazdaságnak adott, szombaton megjelent interjújában Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a legfontosabb célunk az, hogy a kárpátaljai magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak, ezért új segélyezési programokat vezetünk be. A magyar kormány minden kárpátaljai magyar pedagógus bérét kiegészíti, minden kárpátaljai magyar gyermek étkeztetését kifizeti, és segítjük a nehéz helyzetbe került önkormányzatokat is – fogalmazott.

Lázár János szerint súlyos aggodalomra ad okot, hogy Munkács utcáin lövöldöznek. Az ukrán államtól elvárjuk, hogy minden magyar honfitársunk és polgártársunk személyes biztonságát garantálja – szögezte le. Hozzátette: a magyar kormánynak minden magyart meg kell védenie.

A miniszter a bevándorlásról szólva azt az egész európai baloldal Waterloojának nevezte. Hozzátette: évtizedeken át azt sulykolták, hogy Európa határait meg kell nyitni, mert a bevándorlókkal az egész földrész erősebb és gazdagabb lesz. Most súlyos ideológiai visszavonulót kell fújniuk, mert minden itt élő számára világossá vált, hogy a gazdasági bevándorlók súlyosan veszélyeztetik az európai emberek életminőségét, hiszen részesülni akarnak az itteni életszínvonalból anélkül, hogy ahhoz bármit is hozzá akarnának vagy tudnának tenni – mondta. Hozzátette: szó nincs arról, hogy az európai országok tervezett gazdasági betelepítést hajtanának végre munkaerő-piaci okokból.

Majd ha erre szükség lesz, mi, magyarok akkor sem Szíriában, Afganisztánban vagy Észak-Afrikában keressük a leendő itthoni munkavállalókat, hanem a határaink túloldalán élő magyarok között – fogalmazott.

Nem lett több fideszes, de aktívabbak a kerítés miatt

A szerb-magyar határra tervezett kerítés ügye nem okozott érdemi változást a pártok támogatottságában - derült ki a Publicus Intézet friss kutatásából. A Fidesz szavazóinak száma nem változott, bár aktívabbak lettek a párt támogatói. Az MSZP is megőrizte szavazóit, ami viszont a Jobbiknak nem sikerült.

Elkészült az első, a szerb-magyar határra tervezett kerítés építésének bejelentése utáni közvélemény-kutatás. A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, július 6-9 között készített reprezentatív felmérést.

Nem hozott érdemi változást

Az eredmények alapján a kerítés ügye nem okozott érdemi változást a pártok támogatottságában. Az összes megkérdezett körében a Fidesz szavazóinak száma nem változott, bár aktívabbak lettek a párt támogatói. Az MSZP is megőrizte szavazóit, míg a Jobbik támogatottsága viszont csökkent a múlt hónapban mérthez képest.

Pártok támogatottsága a teljes népesség körében

A Fidesz támogatottsága 21 százalékon maradt a teljes népesség körében, így kijelenthető, hogy a határzár - aminek megépítését a múlt héten a Publicus által publikált adatok szerint a többség nem támogatja - július elején nem tudta növelni a Fidesz táborát.

Bejött a Fidesznek az idegenellenesség

Amint arról az Origo is beszámolt, még a kerítésépítés bejelentése előtt, júniusban a Századvég a kormánypárt erősödését mérte, aminek az elemzőcég szerint is főként az volt az oka, hogy idegenellenes bevándorláspolitikája népszerűbbé tette a Fideszt. A biztos pártválasztók körében a kormánypártok támogatottsága 40 százalékra nőtt.

Azonban, a mozgósítottsági adatokat vizsgálva az látható, hogy a meglévő tábor egyértelműen aktívabb lett. Míg az elmúlt időszakban az MSZP támogatói mentek volna el legnagyobb arányban szavazni, most már a Fidesz szavazók a legmotíváltabbak - derül ki az elemzésből.

Az MSZP stagnál, sok bizonytalan

Az MSZP támogatottsága az összes megkérdezett körében továbbra is 10 százalékos, és a párt szavazói továbbra is meglehetősen aktívak, valamint ők azok, akik a leginkább elégedetlenek azzal, ahogy az ország ügyei alakulnak.

A Jobbik támogatottság újabb egy százalékponttal, 13 százalékra csökkent. Úgy tűnik az elemzés szerint, hogy a párt fellendülése májusban tapasztalt csúcshoz képest megtorpant, és a szavazóik motiváltsága is csökken: a meghatározó pártok között náluk a legalacsonyabb a részvételi szándék.

A bizonytalanok aránya viszont nőtt, már 48 százalék. A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP és a DK támogatottsága változatlan maradt és továbbra is 3-3 százalékos, míg az Együtt, a PM, és a MLP támogatottsága ebben a hónapban nem érte el az 1 százalékos küszöböt.

Kiderült, mégis létezik a KDNP

Üstökösként robbant be újra a hazai pártpreferencia-kutatás területére az elmúlt hónapokban a tevékenységét 2010 óta gyakorlatilag szüneteltető Publicus Intézet. Mint arról az Origo beszámolt, a többi intézettel szemben ők nagyon erős MSZP-t mérnek, míg a Demokratikus Koalíció és az LMP messze van a bejutási küszöbtől. Kutatásaikban feltűnik a KDNP is, és egyes ábráikon a biztos szavazók közé számítják a bizonytalanokat is. A Publicus Intézet szerint az eredményeik érdemben nem térnek el a többi intézetétől.

Amíg életet mentett, meglopták a mentőst

Munka közben lopták el egy mentőmotoros értékeit a főváros VIII. kerületében péntek délelőtt. Az esetről az Országos Mentőszolgálat szóvivője tájékoztatta az MTI-t.

Győrfi Pál elmondta: a motoros éppen az egyik ház udvarában segített egy életveszélyes állapotban lévő férfin, aki rosszul lett, eközben vette észre, hogy valaki kilopta a kapuban álló mentőmotoron hagyott zubbonyából a mobiltelefonját, az iratait és a pénzét.

Mocsok, hazugság, Fidesz

Érsek Zsoltnak már "hivatalos papírja" is van arról, hogy nem követett el bűncselekményt, miután lezárták az ellene folytatott nyomozást.

Kérdés csupán az, hogy akik megvádolták, ugyan ezt elmondhatják - e magukról! Tény, hogy mind a 16 (!) ügyben megszüntették a nyomozást, amit a hatvani Fidesz feljelentése nyomán indítottak 2010 évben.

Szabó Zsolt, a fideszes vezetés által megalakított - az elmúlt időszak visszaéléseit vizsgáló - bizottság javaslatára tett több feljelentést.

Ennek a bizottságnak volt a vezetője az akkori Fidesz frakció vezető - most Hatvan Város alpolgármestere - Lestyán Balázs. Mindenben támogatta Szabó Zsoltot, hogy Érsek Zsoltot ellehetetlenítsék, jó hírnevét bemocskolják. A több mint tízezer oldalas nyomozati anyag sem volt elég azonban arra, hogy legalább bűncselekményre utaló jeleket találjanak.

A pesti sztárügyvéd több mint két éven keresztül, több tíz millió forintért készítette elő Szabó megbízásából, a lejárató hadjáratot Érsek Zsolt ellen, aminek egy hozadéka volt számukra, hogy Érsek nem indulhatott a választásokon, miután rabosították. Természetesen az ügyek megszellőztetése, és olyan megvilágításba helyezése, hogy az előző városvezetés bűncselekményeket követett volna el, semmi másra nem volt alkalmas, csak a lejáratásra, de vélhetően nem is volt más a cél.

Most öt év után vége! Érsek Zsolt most is büszkén és tisztán állhatott elénk, mint ahogyan ezt mindig is tette, ehhez kétség sem férhetett.

Kíváncsian várjuk, a fideszes legények mikor fognak bocsánatot kérni, azokért az aljas rágalmakért és meghurcoltatásért, amiket elkövettek ellene. Név szerint: Szabó Zsolt országgyűlési képviselő, Tóth Csaba volt kabinetvezető, aki még most is a megyei önkormányzat alelnöke és Lestyán Balázs volt bizottsági vezető!

Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy Pintér Sándor nemrég jelentette be az egyik hazai börtön új szárnyának bővítését, amelyben újabb 700 rab elhelyezésére nyílik lehetőség... Ez a Sanyi tud valamit! Valószínűleg a fideszes elvtársaknak készítik már a helyet...

 

Három évre mindenből kizárták a Közgépet

A Közbeszerzési Döntőbizottság három évre kizárta a Közgépet minden közbeszerzési eljárásból, mert szerintük hamis adatot szolgáltatott egy eljárásban.

Simicska Lajos cégét gyakorlatilag évekre partvonalon kívülre tette a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert elutasította a Közgép jogorvoslati kérelmét. A cég azt kifogásolta, hogy hamis adat közlése miatt kizárták a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztésére kiírt tenderből.

Ennek pedig nagyon komoly következményei vannak. A közbeszerzési törvény 56. paragrafusa szerint „az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő”, aki „korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították”.

Tehát jelen állás szerint a Közgépet három évig minden közbeszerzésből ki kell zárni.

Természetesen ennek nem örülnek a cégnél, és bíróságra viszik az ügyet. Viszont ennek nincsen halasztó hatálya, így amíg a bíróság nem hoz olyan döntést, amely kedvez Simicska Lajosnak, addig a Közgép nem rúghat labdába.

Bíróságra megy a Közgép

A Közgép a bíróság előtt védi meg igazát, írja az Origónak eljuttatott közleményében a cég, amely szerint már a jogorvoslati kérelmében és a Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalásán is bebizonyította, hogy a törvényeknek megfelelően, jóhiszeműen és az elvárható gondossággal járt el az ajánlatának benyújtásakor.

A BKK ellen a Közgépnek adtak igazat

A BKK kizárta a Közgépet egy közbeszerzésről, de Simicska Lajos cége megtámadta a döntést, és a Közbeszerzési Döntőbizottság néhány napja a Közgépnek adott igazat.

A cég szerint a döntőbizottság határozata önmagában is ellentmondásos, mert bár több ponton is megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás során nem jogszerűen jártak el a Közgéppel szemben, mégis helybenhagyta az ajánlatkérő jogsértő döntését.

Mindent kihasználnak

Az ügyben a végső döntést a bíróság hozza majd meg, és a Közgép valamennyi rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségét ki fogja használni, mert ez a közigazgatási határozat még a sokat látott közbeszerzési szakértők szerint is kirívóan sérti a magyar és az európai uniós jogszabályokat, zárul a Közgép közleménye.

Alapvető emberség

Az Oltalom Karitatív Egyesület és a vele több mint negyedszázada együttműködő egyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elkötelezett a menekültek emberséges ellátása mellett.

A kultúrnépek ősidők óta képviselték azt (a Bibliában is rögzített) örök elvet, hogy az alapvető emberség, segítség még az ellenséget és a hadifoglyokat is megilleti, nemhogy a gyermekekkel menekülő civileket. Ezért az Oltalom Karitatív Egyesület is az egyházzal együtt, megalakulása óta, folyamatosan támogatja a Magyarországon átutazó vagy itt menedéket kérő külföldieket, nemre, korra, vallásra és egyéb szempontra tekintet nélkül.

Teljes elismeréssel és tisztelettel támogatunk ugyanakkor minden hasonlóan tevékenykedő civil csoportosulást, szervezetet vagy a feladatát tisztességesen ellátó hatósági tényezőt.

Megköszönjük azok önzetlen támogatását, akik eddig pénzt vagy természetbeni adományokat bíztak ránk. Eddig mintegy kétmillió forint értékben kaptunk célzott pénzadományt. Sokan hoztak takarót, matracot, ruhafélét, bébiételt, gyümölcsöt, ivóvizet és egyebet. Mi magunk is raktárkészleteinket és felszabadítható pénzforrásainkat folyamatosan biztosítjuk az érintettek számára.

A Budapest, VIII. Dankó u. 11. szám alatti egyházi központunk és felsőoktatási intézményünk, a Wesley János Lelkészképző Főiskola portáján , a hét minden napján napi 24 órában  készek vagyunk fogadni adományokat. Nem túl tágas raktározási lehetőségeinket (az oktatási idő szünetében tantermeinket is) az adományozóknak, illetve az együttműködő civil szervezeteknek is készségesen biztosítjuk.

Telefonon információt a +3670 459-3681 és a +3670 372-5936 számokon lehet kérni.

Számlaszámunk: Oltalom Karitatív Egyesület, K&H 10400140-00026699-00000006, ezen „menekültek” jelzéssel lehet felajánlani pénzadományt. Szegedi Osztrovszky utca 1. szám alatti iskolánk is fogad hétköznap 8.00 és 16.00 óra között adományokat.

Szegedi egyházközségünk Bokor u. 5. szám alatti központját is az étel-előkészítő civilek rendelkezésére bocsátottuk. Az ide beérkező adományokat is a szegedi és Szeged környéki területeken humanitárius tevékenységet végző szervek és civilek támogatására fordítjuk.

Továbbra is szükséges:

polifóm, izolációs fólia, zseblámpa, gyufa, cukor, fertőtlenítő tabletta, lázcsillapító, orvosi szén, baba tápszer, bébiétel, popsi törlőkendő, popsikrém, pelenka, tartós tej, nescafé, gyümölcslé, alma, bögrés leves, keksz, piskóta, lekvár, fél literes szénsavmentes ásványvíz, kifestő, színes ceruza, kézi tükör, fogkrém, fogkefe, kis flakonos sampon, sebtapasz, Fenistil gél, rovarcsípést megelőző spray, Bepanthen krém, fásli kapoccsal, intimbetét, bőrfertőtlenítő spray, Betadin, antivakarin krém, uzsonnás zacskó, füles szatyor, eldobható műanyag pohár, kisméretű plédek, kisméretű törölközők, lányka bugyik, fiú alsónadrág, gyermek nyári fejfedők, jégakku, hűtőtáska, egyszer használatos kesztyű, szappan, hajgumi, hajcsat, fertőtlenítő szerek (Domestos, Florasept, hypo) wc papír, eldobható borotva (női, férfi), borotvahab, zokni, szárnyas vagdalt, instant tea.            

Meggyőződésünk, hogy a magyar államnak és vezető politikusainak minden erővel meg kell fékezniük a szélsőségesek félelemkeltő akcióit, és gátat kell vetniük az idegengyűlölő, mérgező kampánynak. Egészen bizonyosak vagyunk abban is, hogy Magyarország jövőjének építése szempontjából a tisztességes többségi társadalomra, és nem a gyűlöletben és ellenségkeresésben érdekelt szélsőséges személyekre kell támaszkodnia. Anyagi forrásainkat könnyen mobilizálható átmeneti szállásokra, mobil tisztálkodási, higiénés központokra, tisztességes információ-átadásra, alapvető egészségügyi ellátásra és nem elrettentő kerítésre kellene fordítani.

Budapest, 2015. július 16.

Nem engedte fel a buszra a kísérőt a sofőr

Szeged - Nem engedte a 64-es busz sofőrje, hogy egy látássérült szegedi hajléktalan utas kísérője felszálljon a buszra. A DAKK kivizsgálta az esetet, és figyelmeztette a buszvezetőt. A múlt héten azért kért elnézést a társaság, mert az egyik sofőr a kánikulában nem vette fel a megállóban várakozó kismamát.

A Magyar Államkincstár által kiállított, ingyenes utazásra jogosító kártyája van, a 64-es busz sofőrje mégsem engedte kísérőjét felszállni – ezzel a panasszal kereste meg szerkesztőségünket egy hajléktalan, gyengén látó szegedi férfi. Azt mondta: múlt héten hétfőn történt az eset, a repülőtérről akart a városba jutni.

– Azt mondta a sofőr, hogy én utazhatok, de mivel szerinte nekem semmi bajom, így kísérő nem jöhet velem, nincs joga ingyen utazni – panaszolta a férfi. Hozzátette: az eset már többször is előfordult ennél a sofőrnél. A buszvezető pár nappal korábban is szóvá tette a helyzetet, rendőrrel fenyegette, majd leszállította a kísérőt. Hétfőn már fel sem engedte a buszra. A jármű vezetője közölte vele, hogy amíg ő azon az útvonalon lesz, addig a látássérült férfi kísérőt nem vihet fel – tette hozzá a panaszos.

– Felháborítónak tartom, hogy felülbírálja az érvényes orvosi papírjaimat. Ezek feljogosítanak arra, hogy egy személy utazzon velem a tömegközlekedési eszközökön kísérőként – mondta el lapunknak a sértett utas, aki az eset után írásban benyújtotta panaszát a Dél-alföldi Közlekedési Központhoz.

A DAKK Zrt.-t lapunk is megkereste. A társaság tájékoztatása szerint kivizsgálták az ügyet, és megállapították: az autóbusz-vezető tévesen értelmezte a MÁK-kártyával történő utazás feltételeit, főként a kísérőre vonatkozóan. A buszvezetőt figyelmeztették, és utasították a szabályok körültekintő, pontos betartására. Ugyanígy jártak el azzal a másik szegedi buszvezetővel szemben is, akiről a múlt héten megírtuk: nem állt meg a megállóban, és nem vette fel az ott várakozó, egyébként orvosi vizsgálatra igyekvő kismamát.

Kész a mintakerítés – kedden döntik el, a végleges hogyan épüljön

Elkészült szombat délutánra az ideiglenes biztonsági határzár 175 méteres mórahalmi mintaszakasza, ahol négy az építésnél alkalmazható technológiát próbáltak ki.

A kivitelezési munkálatok hétfőn indultak el a Magyar Honvédség hódmezővásárhelyi, szentesi és szolnoki egységeitől érkezett katonák, összesen 43 fő részvételével. A munkálatok első lépéseként az aljnövényzetet irtották ki a katonák, és a terepet rendezték, a pontos nyomvonal kitűzését pedig katonai térképészek végezték el.

A mintaszakasznál négyféle technológiát próbáltak ki. A leghosszabb mintegy százméteres részen a négyméteres acél kerítésoszlopokat beton alapba állították, erre feszítették a dróthálót, a kerítés tetejére, a vajdasági oldal felé dőlő hattyúnyakak kerültek, melyek tetejére NATO-drótot erősítettek. Ugyanilyen pengés drót került a kerítés tövéhez is. A kerítésoszlopok közé a szakasz egy részén, kétméteres magasságba merevítő keresztgerendákat helyeztek el.

A második résznél is acél kerítésoszlopokat használtak, ezeket azonban cölöpverő gépekkel sajtolták a tömörített talajba. Ezek az oszlopok egy méterrel hosszabbak voltak, mint a betonalapnál használtak.

A harmadik szakasznál hántolt, a tövüknél 35, csúcsuknál 25 centiméteres akácfaoszlopok tartják a dróthálót. Az utolsó részen három szinten, gúla alakban egymásra pakolt NATO-drótot használtak a határzárhoz.

A kormány kedden határoz arról, hogy a kipróbált technológiák közül melyeket alkalmazzák majd a teljes, 175 kilométeres magyar-szerb határon.

Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a Magyar Honvédség minden szükséges képességgel rendelkezik az ideiglenes biztonsági határzár építéséhez. A határzár mintaszakaszánál tartott sajtótájékoztatón a politikus elmondta, a kivitelezés tíz-tizenkét helyszínen kezdődhet el. A munkában a honvédség kilencszáz tagja vesz részt, a határidő november 30.

Pintér Sándor közölte, a büntetés-végrehajtás fogvatartottai készítik az alapanyagot, a határzár építése pedig állami keretek között történik. A munka műszaki irányítója és szervezője a Honvédelmi Minisztérium, de amennyiben szükséges a belügyi tárca közfoglalkoztatottakkal segítheti a kivitelezést. A kivitelezés pontos költsége a technológia függvénye, a kormány az alapanyagokra és a közvetlen munkaköltségre 6,5 milliárd forintot különített el – tette hozzá.

A felével kellene csökkenteni a tananyagot az iskolákban

A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke szerint legalább 50 százalékkal kellene csökkenteni a tananyagot az iskolákban.

Keszei Sándort az M1 csütörtök esti műsorában az érettségi eredményekről a nap folyamán megjelent információkról kérdezték. Az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva a Magyar Nemzet azt írta: gyengébben sikerült idén a középszintű magyar és matematika érettségi, mint tavaly.

Keszei Sándor erre reagálva elmondta: jelentősen emelkedett Magyarországon a tananyag mennyisége, amit már nem képesek magukévá tenni a diákok, "csak magolással".

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkársága az idei érettségi vizsgákról azt közölte az MTI-vel: az egyes vizsgatárgyak esetében középszinten a tanulók eredményei nem mutatnak szignifikáns változást - ez a matematikánál például 4 század százalékos csökkenést jelent a tavalyihoz képest. A legtöbb tantárgy esetében szinte változatlannak tekinthetőek az adatok, míg az informatikánál nagyobb mértékű, 4 tized százalékos javulás mutatkozik a korábbi évek eredményeihez képest.

Patkány csere várható a kormányban

Több államtitkárt is lecserélhetnek az ősszel egy augusztusi kormánykonferencia és teljesítményértékelés után – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A napilap pénteki számában olvasható ajánló szerint augusztus 25-én tartanak egy kormánykonferenciát, amelyen az OECD országjelentése és a közszolgálati egyetem Jó állam-jelentése alapján értékelik az elmúlt egy évet, illetve e szempontok alapján fogják az egyes tárcák teljesítményét minősíteni.

A miniszterelnök ezután szeptember 15-ig a miniszterekkel közösen hozza meg az államtitkárokra vonatkozó döntéseket. Lázár János ezzel kapcsolatban a lapnak azt mondta: "Én személyesen úgy gondolom, jelentős számú államtitkár cseréje várható". A teljes interjút a szombati lapszámban közlik.

Varga szerint nem ütköznek uniós jogba a különadók

A magyar álláspont szerint nem ütközik uniós szabályba az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, illetve a dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulás – reagált Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán csütörtökön arra, hogy az Európai Bizottság az ügyben vizsgálatot indított, és annak lezárásáig megtiltotta a progresszív kulcsok alkalmazását. 

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, a két adó felfüggesztése körülbelül 35-40 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésből, de arra készülnek, hogy egyeztetnek az Európai Bizottsággal.

Varga Mihály úgy fogalmazott: azok az intézkedések, amelyek korábban hasonló szűrőn mentek át, végül "zöld jelzést" kaptak.

Ennek a két adónemnek az esetén is jó esélyt lát arra, hogy az Európai Bizottságot meg tudják győzni, a magyar kormány betartja az uniós előírásokat, csak olyan jogszabályokat fogad el, amelyek ezekkel harmonizálnak – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy már több mint 50 ezren érdeklődtek a családi otthonteremtési kedvezmény, illetve a program iránt. Varga Mihály hangsúlyozta, ha kifogyna a keret, a pótlást biztosítani tudják.

Hozzátette, hogy új elemként a minisztérium lakásépítési programon dolgozik. A magyar építőipar most kezd "lábra kapni", jó esély van arra, hogy egy, az építőipart érintő programmal a lakásépítések számát növelni tudják – hangsúlyozta a miniszter.

Varga Mihály bízik abban, hogy a terveket őszre véglegesíteni tudják, és akkor a kormány tárgyalni tudja.

A miniszter kitért arra is, mostanáig alig van hatása a görög válságnak a magyar gazdaságra, és remélhetően ez hosszú távon is így marad. Hozzátette: árfolyam és állampapír-piaci hozamok területén érintheti a hazai gazdaságot a görög helyzet.

A nemzetgazdasági tárca vezetője felhívta a figyelmet a népszerű görögországi úticélok helyett a belföldi turizmus biztosította lehetőségekre.

Parancsra cselekedtem

A fenti mondat elhangzott sokszor, sok országban, sok ember szájából. Önigazolás, a gyávák menedéke volt mindig, minden időben.

Az előző cikkemben elmondtam egy történet egyik felét, de van egy másik fontos szereplője is az ügynek. Most róla, róluk szeretnék írni. Az orvosokról.

Mindjárt az elején tisztázzuk: NEM minden orvos aljas. A döntő többségük szánalmas fizetésért a lelkét kidolgozza azért, hogy gyógyítson, életeket mentsen. De vannak köztük olyanok is, akik potenciális gyilkosok. Ugyanis életek múlhatnak rajtuk akkor is, ha nem aktívan gyógyítanak, hanem “csak” döntéseket hoznak.

Helyesnek tartom a kormány szándékát, miszerint felül kell vizsgálni a rokkantak bizonyos körét. Sokan ismerünk ügyeskedőket, akik ok nélkül kerültek rokkantnyugdíjba, élősködnek évek, akár évtizedek óta a társadalmon. Ők ugyanis élősködők, az ő járandóságukat mi, többiek fizettük. Magam is jártam olyan faluban, ahol nem találtam egyetlen embert, aki hajlandó lett volna pénzért fizikai munkát vállalni. Rutinosan a helyi kocsmában próbáltam találni valakit, akinek van egy szabad órája és szeretne egy kis pénzt keresni. Mindenki rokkantnyugdíjas volt, mindenki gerincsérvvel küzdött. A kocsmában jelenlévő férfiak egytől egyig, 18 évestől a 80 évesig. Magasabb óradíj említésére többen gyógyulásnak indultak.

Ez így tarthatatlan és tűrhetetlen volt, változtatni kellett rajta. Az elv tehát helyes, a kivitelezés borzalmas. A kormány, minden kormány hoz rossz és kevésbé rossz döntéseket. Az, hogy a törvény fűnyíró-elven működik és szinte semmi esélyt nem ad azoknak, akik valóban munkaképtelenek, az a törvény hibája.

Az viszont, hogy a nagyon szűk mozgástéren belül még nagyságrendekkel lehet rontani a kiszolgáltatott emberek helyzetén, az a felülvizsgálatot végző orvosok egy részének a bűne. Az ő egyéni felelősségük, az ő szánalmas gerinctelenségük. Gondoljunk bele, miért és hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy tömegesen mehettek rokkantnyugdíjba egyébként egészséges emberek! Ez csak úgy fordulhatott elő, hogy az orvost (az éppen aktuális valaki-doktort) lefizették, az kiállította a szükséges papírt és mindenki jól járt. Mármint jól járt az orvos és jól járt az élősködő. Mindenki más rosszul járt. Tudta ezt mindenki, hogy így működik. Tudták és egymásnak adták a megvehető orvosok nevét, árát. De nem csak a betegek tudták, tudta az orvostársadalom is, melyik társuk a “rothadt alma”. Nem tettek semmit, nem lökték ki maguk közül azokat, akik méltatlanná váltak az orvosi esküjükhöz. 

Most pedig talán pont ugyanazok az orvosok ülnek azokban a felülvizsgáló-bizottságokban, akik néhány éve, évtizede pénzért árulták a becsületet. Talán pont az az orvos üti a pecsétet a valóban munkaképtelen beteg lapjára, aki 15-20 évvel ezelőtt futószalagon rokkantosított. Abból a pénzből építette a házát, vette az autóját, nyaralt, amit zsebbe dugtak azok, akik visszaéltek a rendszer engedékenységével. Most talán ugyanez az orvos ítél halálra (mert ez történik) kiszolgáltatott, valóban beteg embereket.

Bizonyára úgy működik ez is, ahogyan minden hatóság. A kormány kiadja a számokat, amiket teljesíteni kell. Tudja a rendőr, hány büntetést és milyen összegben kell produkálnia, tudja az adóhatósági alkalmazott, neki mennyi a kötelezően behajtandó bírság és nyilván tudja a felülvizsgálatot végző orvos is, hány rokkantat kell kiszórnia a rendszerből. Egészen biztosan sok becsületes ember van, aki a vizsgálatokat elvégezve azoktól vonja meg, vagy csökkenti a rokkantság mértékét, akik ok nélkül kerültek a rendszerbe, vagy javult az állapotuk. De van olyan, aki darabra teljesít és hidegen hagyja az a tény, hogy éppen egy valódi rokkantat lök a szakadékba. 

A tragédia az, hogy erre van ember. Van olyan illető (nem is kevés), aki képes függetleníteni magát attól a tudattól, hogy sorsokról, életekről dönt. Nem érdekli, hogy az elé kerülő beteg valóban beteg. Nem érdekli, hogy a rokkantság mértékének csökkentése az ellátás megvonását jelenti, miközben pontosan tudja, hogy az illető nem képes és nem alkalmas munkavégzésre. Azt is tudja, hogy halálos ítélet is lehet, amit ő kimond. Semmi sem érdekli, csak az, hogy megfelelően teljesítsen felfelé. Eszébe sem jut, hogy felálljon, az asztalra csapjon és azt mondja: ő nem lesz hóhéra senkinek, nem erre esküdött. Kell az állás, kell a pénz. Gerinc, lélek nem kell, azért nem adnak egyhetes nyaralást Balin.

Ami talán ennél is szörnyűbb: az orvostársadalom sem tesz semmit. Ahogy soha nem tettek semmit. Mindegy, hogy műhiba, hogy hanyagság, erkölcstelenség, mindent fedeznek a brancshoz tartozónak. Összezárnak, ahogy tették ezt máskor is, ahogy mindig tették. Olyanok, akár a katolikus egyház. Megvédik a bűnöst, az áldozat nem számít. Torz gondolkodás ez. Bűnrészesség valamiben, amiben az orvostársadalom döntő része soha nem venne részt. Egyenként, külön-külön nem. Mégis bűnrészesek voltak a hallgatásukkal akkor, amikor sorra kerültek rokkantnyugdíjba egészséges emberek. Akkor az “csak” anyagi károkozás volt. 

Most azonban sokkal súlyosabb következményekkel jár a hallgatásuk. Életek múlnak rajta és nem átvitt értelemben. Mészárlás zajlik, emberek halnak meg idő előtt. Akár éhen is halnak, igen. Mások az öngyilkosságba menekülnek a kilátástalanság elől. Az ebben szerepet vállaló orvosok, akik nem a tényleges rokkantság mértékét állapítják meg, ehhez adják a nevüket, arcukat – bűnösök.

De bűnösök azok az orvosok is, akik nem emelik fel a szavukat, akik rosszul értelmezett szolidaritásból hallgatnak, miközben pontosan látják, mi történik és ismerik azokat a kollégáikat, akik pénzért, gyávaságból, rangért, pozícióért elárulják az esküjüket.

Elárulják aktívan, vagy elárulják passzívan, a hallgatásukkal.

Primum non nocere!

 

 

 

 

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV