Fizetett politikai hírdetés    

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Egy sajtótájékoztató alatt omlott porrá a Fidesz kerítése

Július 16- án a belügyminiszter úr, a kormányzati kommunikációs államtitkár úr tartott sajtótájékoztatót a próbafalnál. És olyan gyönörű válaszokat adtak a felkészült újságírók kérdéseire, amiből kiderül: teljesen értelmetlen a fal éptése, semmit sem fog megoldani.

Pintér Sándor ragadta magához a mikrofont az Index cikke szerint:

"A belügyminiszter az Index kérdésére elmondta, hogy átmászásokkal fogják tesztelni a négyféle kerítést, lemérik, hogy melyiken mennyi idő alatt lehet átjutni, és a mérések alapján választják majd ki, hogy melyik legyen a végső megoldás."

Tehát a kormány azt teszteli a keritésén, melyiken lehet kevésbé átjutni. Ezzel végre beismerik, amit mindenki mond az országban, akinek még nem zápult be az agya az M1-től, hogy a kerítés nem fogja megállítani a menekülteket, csak lassítani. Illetve pont azokat fogja megállítani, akik a legszerencsétlenebb körülmények közül jönnek, mert betegek, sérüléseik vannak, nincs pénzük, fáradtak.

De akkor tényleg arra költünk el 22 milliárdot, hogy pár órával lassabban érjenek be a menekültek? Nem, még ennél is viccesebb a helyzet, adjuk újra át a mikrofont Pintérnek és az Indexnek:

"Pintér elmondta, hogy a kerítés 20-25 méterre a határtól, magyar területen lesz felállítva. Ekkor közbevetettük, hogy az uniós direktívák szerint így a menekültek már magyar területen lesznek, amikor a kerítéshez érnek, így azonban nem küldhetőek vissza Szerbiába, még akkor sem, ha a kerítésnek még a szerb oldalán vannak. Tehát, ha valaki eljut a kerítésig, ott találkozik határőrökkel, és jelzi, hogy menedékjogot kér Magyarországon, ugyanúgy be kell őt kísérni egy menekülttáborba, mintha nem lenne kerítés. A kerítésnek ebből a szempontból sincs értelme. A belügyminiszter nem akarta érteni a felvetésünket, és arról beszélt, hogy az afgán menekültek mindenképp menedékjogot kapnak, hiszen háborús területről érkeznek."

Tehát sem jogi, se fizikai megoldást nem hoz a kerités. Ellenben, ahogy reggeli cikkünkben is megírtuk, jelenleg a teljes bevándorlási, idegenrendészeti, rendőrségi ellátás a halálán van. Nem kapnak plusz forrásokat, hiába az EU-s pénzek. Mi lenne, ha erre költenénk inkább  22 milliárdot?

400 ezres bruttó fizetéssel számolva, a Bevándorlási Hivatal egy dolgozójának évi bére 5 millió forint. 1000 ilyen dolgozó éves bére 5 milliárd forint. Tehát a fal árából 4 évig lehetne fizetni 1000 BÁH dolgozót. És hogy ez miért lenne jó? Felgyorsulnának a menedékkérelmi eljárások, ami azt jelentené, hogy egy menekültnek kevesebb időt kéne töltenie a táborokban, kisebb lenne a zsúfoltság, és kevesebbet költene erre a magyar állam. És még munkahelyeket is teremtene, jól képzett hivatalnokoknak.

Ezzel szemben a kormány arra ad ki első körben 22 milliárd forintot, hogy pár órával lelassítsa a menekülteket, sérüléseket okozzon ezeknek az embereknek, miközben az ügyintézés gyorsításával, akár hetekkel kevesebb időt kéne töltenie egy-egy menekültnek a táborokban, így Magyarországon, amíg eldől megkapja-e a befogadói státuszt, vagy kiutasitják.

(Itt jegyeznénk meg, hogy eddig idén kb. 150 ember kapott menekült vagy oltalmazotti státuszt Magyarországon, pedig ennél biztosan több valódi veszély elől menekülő ember érkezett hazánkba.)


Ha Pintér Sándor nem hazudott a sajtótájékóztatón, akkor az utolsó értelemmorzsa is eltűnt a fal építésének ötlete mögül, és mindeki számára világos lehet, ez az egész egy nagyon drága  szemfényvesztés!

6,5 milliárdból építik a kerítést a rabok, a közmunkások és a honvédek

A büntetés-végrehajtás fogva tartottai készítik az alapanyagot, a határzár építése pedig állami keretek között történik. A munka műszaki irányítója és szervezője a Honvédelmi Minisztérium, de amennyiben szükséges a belügyi tárca közfoglalkoztatottakkal segítheti a kivitelezést – tudatta Pintér Sándor.

Ez a nagymértékű és tök fölösleges pénzkidobás roppant fontos Orbán és tettestársainak! Nyugodtan lehet minimálbért is fizetni a közmunkásoknak, mivel érdemi munkát fognak végezni. Lehet reklamálni, persze csak annyit érnének el vele, hogy ellehet menni haza. Segély természetesen nem jár! Nyugodtan éhen lehet dögleni!


Azért kíváncsi lennék, hogy hány darab téglát pakoltak Pintér geci lábára, hogy a dobogón a nagy fülcsattogások közepette el ne szálljon a határon túlra a nagy szélben!

Hagyta a rendőrség, hogy bevándorlónak nézzék az erőszaktevőt

Nem bevándorló kényszerített szexre egy bliccelő lányt a leleplezéssel fenyegetve június 5-én a Budapestről Szegedre tartó Intercityn. Pedig közvetlenül az erőszak után még a rendőrök is ezt mondták a sértettnek. Utóbb, lapunk érdeklődésére a rendőrség mindent tagadott.

Ki lesz a felelős, ha az országot elárasztó menekült-hordák megerőszakolnak egy magyar lányt? A kérdést az utóbbi időben mind gyakrabban vetették fel a világhálón azok, akik a kormány menekültellenes intézkedéseit ezzel is támogatták. És amiről ilyen sokan beszélnek,

előbb-utóbb kezd valósággá válni valódi bűncselekmény nélkül is.

Az N1TV-n Kisberk Szabolcs, a Hír Tv Célpontjának egykori szerkesztője megszólaltatott egy lányt, aki a világhálón a bevándorlók első szexuális áldozataként vált ismertté.

A története a következő: pénz hiányában jegy nélkül szállt fel Kőbánya-Kispesten a Szegedre tartó Intercityre. Kecskemétre indult a szüleihez. Csomagjait az egyik fülkébe tette, majd elbújt a WC-ben az ajtó mögött. Nyitva hagyta az ajtót, abban bízva, hogy ha jön a kalauz és látja, hogy nincs bent senki, nem fog már az ajtó mögé is benézni. Ám egy vadidegen, magyarul nem beszélő férfi kiszúrta. Tíz perc sem telt el, és rányitott, majd kézzel lábbal azt kezdte magyarázni, hogy ő majd segít neki elrejtőzni.

Később már a férfi is bement a szűk helyiségbe. A lány elmondása szerint ekkor még semmi rosszra nem gondolt. Elszívtak együtt néhány cigarettát, majd a férfi felvetette: mit kap ő azért, hogy falaz a lánynak? Ő először nem értette, mire megy ki a játék, vagy legalábbis azt mondta, de a férfi nem hagyott kétségeket benne: szexet akart, különben nemcsak hogy feldobja a kalauznál, de Szegedig ki sem engedi a mellékhelyiségből. Nem volt más választása. Olyan erős sokkhatás érte, hogy még kiabálni sem mert. Később néhány utasnak elmondta, mi történt vele, de kinevették, senki nem segített rajta. Felhívta a barátnőjét, mert még abban sem volt biztos, hogy erőszakot követtek el rajta, végül is, ha nem is önszántából, de maga vetkőzött le az idegennek.

Később a rendőrök elmondták neki, hogy miután kényszer, egészen pontosan pszichikai erőszak hatása alatt tette, amit tett, ez ugyanolyan erőszaknak minősül, mint ha veréssel bírták volna az együttlétre. És a nyilatkozata szerint

a rendőrök mondták neki azt is, hogy az elkövető bevándorló volt. S, hogy sok ilyen eset van.

Egy órával a kierőszakolt együttlét után Szegeden őrizetbe vették a feltételezett erőszaktevőt. Szerb volt, Olaszországból utazott haza szabadságra. Tagadta a rendőrségen, hogy erőszakot követett volna el a lányon. A rendőrök inkább a lánynak hittek, és szexuális kényszerítés miatt eljárást indítottak a férfi ellen a Kecskeméti Rendőrkapitányságon. Őrizetbe vették, kezdeményezték az előzetes letartóztatását is, de az ügyészség szabadon engedte.

Kérdésünkre a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen azt mondták, nem látták indokoltnak a legsúlyosabb kényszerintézkedés alkalmazását. Így viszont szabadon elhagyhatta Kecskemétet, sőt akár az országot is. Az ügyészek szerint az már a rendőrség dolga, hogy miképpen folytatja majd le a magyarországi lakcímmel nem rendelkező férfival szemben a nyomozást.

Érdeklődésünkre a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság

tagadta, hogy a rendőrök azt mondták volna, hogy erőszaktevője bevándorló.

Csakhogy a hír így jelent meg a világhálón, az erőszakoskodó bevándorlókat pocskondiázták sokan, miközben kíméletlen fellépést követeltek „az ilyenek” ellen.

Így aztán a rendőrség nyakig belekeveredett az újabb idegenellenes hangulatkeltésbe. Főleg, hogy a történteket elsőként közreadó N1TV riportja már megannyi megosztáson túl volt a világhálón, amikor a rendőrség szűkszavú közleményében beszámolt a nyomozásról. Elhallgatták, hogy a gyanúsított szabadlábon védekezhet, és nem reagáltak a sértett azon állítására sem, hogy egy rendőr bevándorlónak mondta volna az erőszaktevőt.

Lapunk kérdésére írásban azt felelték: A rendőr nem mondott ilyet. Nem tartották fontosnak megindokolni, hogy mire fel ilyen magabiztosak. Mivel a rendőrnek tulajdonított kijelentés alkalmasnak bizonyult egy újabb idegenellenes hangulatkeltésre, megkérdeztük: tesznek-e jogi lépéseket azért, mert a rendőrnek olyan kijelentést tulajdonított a sértett, amit az nem mondott?
Erre azt felelték: „Amennyiben a rendőrség olyan esetről szerez tudomást, amely jogi lépéseket tesz indokolttá, meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket”.

A rendőrnek tulajdonított hamis állítás alapján az interneten végigsöprő idegengyűlölet a jelek szerint nem „olyan eset”. Eddig ugyanis az ügyészség tájékoztatása szerint a rendőrség nem tett jogi lépéseket az ügyben.

Kíméletlen nyári NAV-gecizések jönnek

Július elején indult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyári ellenőrzéssorozata – a turisták által gyakran látogatott helyeken és a tömegeket vonzó rendezvényeken számítani lehet az adóellenőrök és a pénzügyőrök jelenlétére – a megszokott próbavásárláson túl a revizorok forgalmat is számolnak a kockázatos adózóknál, vagyis az online pénztárgépekből érkező adatok elemzésével kiválasztott, valamint a korábban már mulasztási bírsággal sújtott üzletekben – közölte a NAV csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a kockázatos adózóknál az ellenőrök nyitástól zárásig vagy kifejezetten csúcsidőben rögzítik a vásárlók számát és a vásárlások összegét, majd a helyszíni adatokat összehasonlítják a pénztárgép adataival, főként a más napokon rögzített mennyiséggel.

Az adóhivatal kiemelte, hogy több forgalomszámlálás is előfordulhat egy adózónál, sőt a sorozatosan aránytalan forgalmi adatok megalapozhatják az adott vállalkozó adóbevallásainak utólagos ellenőrzését, ugyanis a kiugró eltérések szándékos adóelkerülésre utalhatnak.

A revizorok azt is ellenőrzik, hogy a kereskedők, szolgáltatók szabályos bizonylatot adnak-e, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, bejelentik-e alkalmazottaikat és tudják-e igazolni áruik eredetét – sorolta közleményében a NAV.

Az eddigi tapasztalatok szerint forgalomszámláláskor vannak, akik kétszer annyi bevételt rögzítenek a pénztárgépben, mint az előző hét azonos napján. Az online adatokból az is látható, hogy a legtöbben áttérnek a pontos és szabályos nyugtaadásra az ilyen helyszíni ellenőrzés után, ahol viszont továbbra sem rögzítenek minden tételt, ott nagy eséllyel ismét forgalomszámlálásra lehet számítani – tette hozzá a NAV.

 

Lázár: Nem tartjuk nyilván a szegényeket

Lázár János és Giró-Szász András csütörtöki sajtótájékoztán elismerték, hogy Magyarország ötöde, 1,9 millió ember szegény, bár Lázár közölte, a kormány ezt nem tartja nyilván. Andy Vajna kaszinóinak hatékonyabb ellenőrzését viszont a kormány elé viszik, miután kiderült, tényleg nincsenek bekötve a NAV-hoz. Azzal viszont Lázár szerint nincs semmi probléma, hogy a producer milliárdos profitját kiviszi az országból. Mert magyar. Kormányinfón jártunk.

 

Orbán Viktor azonnali vizsgálatot indított az Origo cikke után

Vizsgálatot rendelt el Orbán Viktor annak kivizsgálására, hogy igazak-e az Origón megjelent hírek, miszerint az ukrán határnál a cigarettacsempészésben a magyar határőrök is érdekeltek - többek között ez is kiderült a 17. Kormányinfón. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is mondta: hiába marasztalta el Brüsszel Magyarországot az ágazati különadó miatt, a dohánygyárak így vagy úgy, de fizetni fognak.

Szigorú vizsgálatot rendelt el Orbán Viktor annak kivizsgálására, hogy igazak-e az Origón megjelent hírek, miszerint az ukrán határnál a cigarettacsempészésben a magyar határőrök, hivatalos szervek is részt vettek - mondta az Origo kérdésére Lázár János. Személyi következményekről majd a vizsgálat lezárulta után lehet beszélni,  ha beigazolódnak ezek a gyanúk - tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, amit az Origo percről percre tudósított.   

A kormány fokozott figyelemmel, aggodalommal követi a kárpátaljai eseményeket - mondta Lázár, utalva a múlt hétvégi munkácsi, három halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzésre. A kabinet reméli, hogy az ukrán központi kormányzat képes úrrá lenni a helyzeten, és minden kárpátaljai magyar biztonságát garantálni tudja - mondta.

Hatezer sofőr hiányzik

A kormány keddi ülésén megtárgyalja Wáberer György miniszterelnöki megbízott beszámolóját a magyar fuvarozás helyzetéről - közölte a miniszter. Lázár János elmondta: a Wáberer György - a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke, nagyvállalkozó - által készített anyagnak kiemelten kell foglalkoznia a magyar fuvarozók helyzetével, európai versenyképességével. Megjegyezte, hogy hatezer sofőr hiányzik a magyar fuvarozói piacról.

A keddi kormányülésen emellett áttekintik a foglalkoztatáspolitika helyzetét is. Lázár János arra hívta fel a figyelmet, hogy  a 2010-ben vállalt egymillió új munkahely felét már teljesítette a kormányzat.

Bűncselekmény lesz az illegális határátlépés

A kormány a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezi annak érdekében, hogy szabálysértés helyett bűncselekmény legyen az illegális bevándorlás. A miniszter beszélt arról, hogy a jogszabály megváltoztatását kérik ősszel az Országgyűléstől.

Lázár János azt mondta: a legális átlépési pontokon továbbra is nyitva állnak a határok. Közölte, hogy a déli határon novemberre készül el az ideiglenes határzár, ami négy méter magas lesz.

Terrorizmus

A miniszter azt is hangoztatta, hogy a kormány minden eszközt igénybe vesz, hogy az illegális bevándorlók ne szállják meg Magyarországot. A kormány Szerbiát, Görögországot és Macedóniát is biztonságos országnak tekinti, így vissza fogja ezekbe az országokba toloncolni azokat a bevándorlókat, akiket Németországból vagy Ausztriából küldenek vissza Magyarországra - jelentette ki. A kormány jövő héten áttekinti a terrorizmus balkáni megjelenését is - mondta Lázár János.

Ők jelentették föl Magyarországot

A kormány áll az élelmiszerláncok által fizetendő felügyeleti díj és a dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulás ügyében indított bizottsági vizsgálat elé - mondta más témában a miniszter. Lázár János ismertette, hogy az egyik esetben a SPAR, a másikban a Philip Morris jelentette fel Magyarországot Brüsszelben, és a kormány kész megvédeni az igazát.

Úgy vélte, a bizottság nyíltan képviseli a két cég érdekeit, és a tisztségviselők nyíltan lobbiznak az érdekeikben. Elzbieta Bienkowska belső piaci EU-biztos korábbi, a patrióta gazdaságpolitikát kifogásoló nyilatkozatára utalva megjegyezte: a kormány célja, hogy eddig külföldieknél lévő jogokat igazságosabban és méltányosan visszaszerezze  a magyar társadalom számára, és azt lehetőség szerint szét is ossza.

A miniszterelnök leverte

Nem terjeszti ki a kormány az online pénztárgépek használatát a szolgáltatószektorra. Lázár Jánostól azt kérdezték, hogyan áll az a terv, hogy a szolgáltatószektorra - például a fodrászokra, masszőrökre - is kiterjesztenék az online kasszák használatát.

"Volt ilyen javaslat, de a miniszterelnök leverte" - közölte válaszában a Miniszterelnökség vezetője. Szavai szerint Orbán Viktor kormányfőnek az az álláspontja, hogy ez nem indokolt, és nem életszerű. Lázár egy korábbi kérdésre visszautalva arról is beszámolt, hogy a nemzetgazdasági tárca a kormány elé viszi azt a kérdést, hogy a kaszinók hogyan kapcsolhatók be az online ellenőrzési rendszerbe.

 

Nem gyilkolják tovább egymást a fideszesek

Nem ideális helyzetben indult a nyár a Fidesznek, a kormány rendkívüli stratégiaalkotó üléssel és személycserékkel próbált új lendületet venni. Ám a Habony–Finkelstein-féle bevándorlásellenes kampány hirtelen meghozta a sikert Orbánéknak, ami minden előzetes tervet átalakított. Csökkent a belső feszültség, a jövőtervezést és a konszolidációt elnapolták, a menekültkérdést és a gazdasági sikereinket pedig még jobban nyomják a fideszesek a nyáron.

Az utolsó pillanatban áttervezte a nyarat a kormány. Tavasszal még úgy látszott, hogy Orbán Viktor azzal találja meg a választ a hónapok óta tartó népszerűségvesztésre, hogy – Kövér László és néhány értelmiségi javaslatára – meghirdeti a konszolidáció politikáját.

Június elején azonban még a Fidesznek is váratlanul meghozta a régóta remélt sikert a bevándorlásellenes kampány.

A következő két nyári hónap, az őszi parlamenti és politikai szezon indulásáig így mégsem a konszolidációs politikáról és a jövőtervezésről fog szólni. Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, hogy a következő témák viszik majd a kormánypártok nyári kommunikációját:  

  1. Mindenekelőtt a bevándorláskérdés. A kerítést felépíti a kormány, hétfőn el is kezdték a munkát. Mindez azt jelenti, hogy augusztusban valószínűleg már állni fog egy nagyobb szakaszon. (A legfrissebb határidő szerint november 30-ra készülhet el.) A Fidesz emellett a probléma súlyosságát hangsúlyozva azt is sulykolni igyekszik, hogy a mindennapokban miként érinti az embereket a kérdés: jó példája volt ennek, hogy a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a gazdákkal tárgyalta meg, micsoda károkat okoznak az illegális határátlépők.
  2. Felkészülés az őszi családpolitikai kampányra. Ősszel indul ugyanis a plakátokból, internetes oldalból (csalad.hu), konferenciákból álló kampány, amelynek témája a családbarát közgondolkodás erősítése, a családbarát szemléletformálás és a családpolitikai eredményekről való tájékoztatás. A fideszesek ezt előkészítve a nyáron a jövő évi költségvetés családokat támogató pontjait fogják hangsúlyozni.
  3. Sikertudatosító kampány a fideszeseknek, a felminősítés előkészítése. A görög válságra kontrázva a nyárra minden hirdetési felületen beindul egy eredménysulykoló hirdetési hadjárat is, amely főleg a Fidesz saját szavazóbázisának próbálja visszaadni a pártjába vetett hitét. A kampány mérésekre támaszkodva választotta ki azt a tizen-egynéhány kormányzati lépést, amelyet a leghitelesebben fideszes eredményként tartanak számon. Ezek fognak visszaköszönni a plakátokon és a hirdetésekben. A kormánytagok már nyilatkozataikban sem titkolják: arra számítanak, hogy a nagy hitelminősítők ősszel javítják a Magyarországról alkotott mutatóikat. „Kijár Magyarországnak a felminősítés” – mondta pár napja az InfoRádiónak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A fideszes politikusok a nyáron sokat beszélnek majd arról, hogy mennyivel jobbak a gazdaság mutatói. „Az ország első a munkanélküliség csökkentésében, a legdinamikusabban Magyarországon bővült a nők foglalkoztatása, gyakorlatilag megszűnt az infláció, tízéves csúcson a kiskereskedelmi forgalom" – állt például egy pár nappal ezelőtti Fidesz-közleményben.

Hirtelen elégedett fideszesek

A kormányban és a Fideszben jelenleg nagyon elégedettek a bevándorlási kampány alakulásával – mondták az Indexnek olyan fideszesek is, akik tavasszal még maguk is elégedetlenkedtek a kormányzati kommunikáció miatt. A Habony Árpád és Arthur J. Finkelstein által előkészített kampány hosszú várakozás után júniusban tényleg meghozta a gyümölcsét.

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor már januárban a Charlie Hebdo-merénylet után kiállt azzal, hogy a gazdasági bevándorlók veszélyt jelentenek. Ezután fideszes sajtótájékoztatókkal, majd februárban parlamenti vitanappal is súlyt akartak adni a kérdésnek, de az embereket és a médiát is jobban érdekelték   az időközi választások és a brókerbotrányok tavasszal. A májusban meghirdetett nemzeti konzultáció sem segített; emlékezetes, hogy júniusig mindössze 200 ezren küldték vissza a kérdőívet (a 8 millióból). 

Júniusban azonban fordult a kocka. A bevándorlókról szóló, ám egyértelműen a hazai választóknak szánt plakátkampány, a külföldről érkező képek a kamionokat megszálló menekültekről, a baloldali ellenzék ellenkampánya, a Jobbik egyetértő hallgatása, majd a szerb–magyar határon épülő kerítés bejelentése új dimenzióba helyezte a témát.

Orbánnak vagy szerencséje volt, vagy tényleg előre látta a dolgokat

– mondta az egyik megkérdezett fideszes politikus, aki szintén úgy látja, hogy a menekültkérdés látványosan a legfontosabb napirendi kérdés lett (parlamentben, médiában, közéleti beszélgetésekben), a kormány kezdeményező helyzetben találta magát, és azóta is irányítja a folyamatokat. A felmérések szerint is stabilizálni tudta a helyzetét: a Fidesz népszerűségcsökkenése megállt, előnye tetemes az ellenzéki pártok előtt.

Lenyugodtak

Az Indexnek nyilatkozó fideszesek szerint ezért változtatott a nyári tervein a kormány, és elnapolta a mostanra tervezett stratégiaalkotási és átalakítási munkát. Egy fideszes úgy fogalmazott, „hiba lenne, ha mi terelnénk el a figyelmet erről a már jól pörgő kampányról”.

Orbán Viktor a május végi ötévértékelőjén arról beszélt, hogy új korszak kezdődik a kormány, így a Fidesz életében: „nem az erő a legfontosabb mostantól, hanem a figyelem”, figyelem az emberekre, a mindennapi problémákra. 

A ötéves értékelőn elhangzott miniszterelnöki kijelentésnek a médiában nem sok visszhangja volt, a pártban azonban óriási megkönnyebbüléssel fogadták. A bevándorláskampány sikere pedig mindenkit még optimistábbá tett. Egyik forrásunk szerint Orbán – éppen a menekültkampánnyal szinkronban – pacifikálni tudta a fideszes belső viszonyokat. A tavalyi év végére és az idei tavaszra jellemző

gyilkolászás megszűnt, mindenki lenyugodott egy kicsit. 

A normalitás helyreállt, a kormány újra működőképesnek látszik kívülről is, de benne mozgó szereplők sem panaszkodnak annyit, mint előtte.

Közben javult a kormányzat külföldi megítélése is. A diplomáciai körökben mozgó fideszesek számára évek óta frusztrációt okozott, hogy a kormányzat minden kilengés ellenére is erős maradt a belpolitikában, közben folyamatos megaláztatásokat kellett elszenvednie külföldön. Ez azonban – a görögöknek is köszönhetően – szintén megváltozott. A Magyarország ellen uniós vizsgálatok lekerültek a napirendről, egyensúlyba került a kül- és belpolitika – mondta több fideszes.

Ősszel kormányátalakítás?

Június elején a kormányfő minden miniszerétől az elmúlt egy év értékelését kérte, illetve akciótervek kidolgozását a következő évek teendőiről. Lázár János pedig a következő Kormányinfón bejelentette, hogy július 3-án rendkívüli kormányzati konferenciát tartanak a 2018-ig követendő stratégiáról. (A dolog végiggondoltságát jól jelzi, hogy az időpontot is bejelentették.)

A konferenciát fideszes forrásaink a jövő szempontjából döntő jelentőségűnek tartották, és tartják most is, de a bevándorláskampány hirtelen beindulása felülírta dolgot. Lázár a legutóbbi Kormányinfón azt mondta, hogy augusztus 25-re napolták a konferenciát, amelyen mindent kormánytag részt vesz.

Orbán Viktor a Napi Gazdaságnak azt is belengette június elején, hogy lecserél néhány államtitkárt. A kormány átalakítását azonban szintén elnapolta Orbán a bevándorlásügy miatt, és eddig csak Orbán Gábor adóügyi államtitkár távozása szivárgott ki. Várhatóan ősszel a kormányzati konferencia után fognak megtörténni az államtitkárcserék (erre éppen ma utalt Lázár János is), és ekkor nevezhetik ki Rogán Antalt a miniszterelnök kabinetfőnökévé. Kérdés, ez megtörténik-e, és az állítólag a lemondását is kilátásba helyező Lázár János mit lép erre.

Rogán Antal kormányzati szerepvállalása már a tavalyi választások előtt is felmerült, az NFM élére akkor mégsem ő, hanem Seszták Miklós került. Ám ha Rogán most végre valóban kormányzati pozíciót kap, Orbánnak találnia kell a helyére egy új frakcióvezetőt.

Karaktert keres Orbán Rogán helyére

Rogánnak a frakció élén végzett munkáját a fideszes képviselők vegyesen ítélik meg. Támogatói elsősorban menedzseri hozzáállását, hatékonyságát emelik ki, kritikusai viszont azt vetik szemére, nem figyel oda eléggé a képviselőkre, akik így ügyes-bajos dolgaikkal továbbra is Lázár Jánoshoz fordulnak. További feszültséget jelent, hogy az elmúlt évben a Rogánhoz vagy éppen a hozzá közel álló Andy Vajnához és Habony Árpádhoz kötődő botrányok miatt a mezei Fidesz-képviselőknek nemcsak a parlament folyosóin a kamerák előtt, de odahaza a választókerületeikben is rendre magyarázkodniuk kellett. „És ilyenkor el kell magyaráznunk, hogy Habony és Vajna nem a Fidesz" – mondja az egyik képviselő, aki többekhez hasonlóan nem érti, Orbán miért „emeli föl” a frakcióvezetőt. Ahogy az is hozzátartozik az összképhez, hogy Rogán már így is sok olyan dologgal foglalkozik, ami túlmutat a frakción.

Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, többen is esélyesek a frakcióvezetői posztra. Döntés még nem született, forrásaink szerint a miniszterelnök elsősorban karakterekben és nem személyekben gondolkozik. Tehát az elsődleges szempont az, hogy a ciklus második felében milyen stílusú kormányzást képzel el a miniszterelnök, és ehhez milyen figura passzolna a leginkább. 

Ha Navracsics Tibor után ismét az intellektuálisabb vonalat erősítené meg a kormányfő, Gulyás Gergely kaphatja a posztot. Vele szemben ugyanakkor többen kifogásként hozták fel a törvényalkotás folyamatába gyakran becsúszó hibákat, és azt is, hogy túl elméleti ember, aki nem tud megfelelően bánni – jórészt idősebb – frakciótársaival.

Ha Orbán inkább a Fidesz régi hagyományaival való folytonosságot akarja hangsúlyozni, Kósa Lajos tűnik a legnépszerűbb és legbiztonságosabb választásnak, ő ráadásul már egy éve vár valamilyen komolyabb feladatra. Szóba került még Németh Szilárd rezsibiztos neve is, akivel a párt plebejusabb arcélét lehetne megerősíteni, ám az ő előléptetését több forrásunk is komolytalannak nevezte. A döntést a Rogán–Lázár-ellentét is befolyásolhatja, ugyanis Rogán a hírek szerint Gulyás Gergelyt látná szívesen utódjaként, akit viszont nem lenne egyszerű elfogadtatni a frakció inkább Lázárhoz húzó többségével.

Vihar: napokon belül indul a kifizetés

A viharkárok felmérése után napokon belül megérkezik a károsultak számlájára a kártérítés összege, ha a dokumentumok és a szerződés rendben van – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője az M1 pénteki műsorában.

Ahogy megtörtént a kárfelmérés, azonnal elindulhat a helyreállítási munka – mondta Gilyén Ágnes, aki hozzátette, a hazai ingatlanok biztosítottsága európai összehasonlításban jónak mondható, 72-73 százalékos. Szerencsésnek nevezte, hogy az elemi károk szerepelnek a magyarországi alapbiztosításokban is, azaz akinek van lakásbiztosítása, az vihar, földrengés vagy árvíz ellen biztosítva van.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) csütörtöki közlése szerint a július 8-án, szerdán az országon átvonuló vihar után 34 795 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kár értéke pedig megközelíti a 4,8 milliárd forintot.  A káresetek száma és becsült értéke jóval meghaladja a Mabisz múlt héten kiadott előző összegzésének  adatait, amely 20 ezer esetet és 3 milliárd forintos kárt jelzett.

A kárbejelentés túlnyomó többsége ingatlanokkal kapcsolatos, azonban 537 bejelentés érkezett olyan, casco-biztosítással rendelkező autósoktól is, akiknek a kidőlt fák miatt sérült meg a járművük. A gépjárműkárok becsült értéke meghaladja a 178 millió forintot, az egy sérült autóra jutó átlagos kárösszeg több mint 332 ezer forint.

Deutsch: A médiatúlerő gyűrte le az igazságért harcoló Gömörit

Deutsch Tamás megint védelmébe vette protezsáltját, a Magyar Paralimpiai Bizottság éléről bukó Gömöri Zsoltot. A fideszes EP-képviselő a pénteki Népszabadságnak adott interjújában azzal az érvvel próbálja mentegetni a volt sportvezetőt, hogy: Nem volt okos dolog a lakáshitel végtörlesztéséhez a támogatást igénybe vennie Gömöri , bár erre volt jogszabályi lehetősége, és ez az egész egy "jószándékú kezdeményezés" volt.

Deutsch szerint Gömöri érdeme a MPB felfuttatása

egy szedett-vedett, mindig csak a feladatok után kullogó, garázs-bt.-szerűen működő szervezetet alakított át öt év alatt egy hatékonyan, vállalatszerűen működő sportszövetséggé

Fizetése a sportgazdaságban ezen a szinten kapott juttatások 50-60 százaléka volt, jutalékot pedig az általa vitt szponzor után kapott.

Továbbra is biztos vagyok abban, hogy nem történt szabálytalanság

szögezte le Deutsch, amivel igencsak egyedül van Magyarországon,  hiszen az ügyészség és a rendőrség is hűtlen kezelés miatt nyomoz, ez utóbbi szerv júniusban  gyanúsítottként hallgatta ki  Gömörit. 

A rendőrség kihallgatta a volt paralimpiai elnököt

Gömöri Zsolt végtörlesztési ügye nyomán hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt rendeltek el nyomozást.Tovább

És hogy hol hibázott Deutsch szerint Gömöri? A kommunikációban. Mert bár megtehette volna, hogy ügyesen kibújik a vádak alól, ez a derék sportvezető 

ehelyett beleállt az ügybe, elkezdett küzdeni az igazságáért. Ebben a harcban viszont a médiatúlerővel szemben alulmaradt.

140 lovat vágtak le Szarvason, eladták marhahúsként

Lóhúst és selejtes marhahúst árultak minőségi marhahúsként budapesti húsüzletekben. A bűnszervezet hét tagja ellen vádat emeltek, és két illegális vágóhidat felszámoltak Szarvason és Békésszentandráson, írta a Beol.hu

Egy gyomaendrődi hentes kezdte az egészet. A budapesti húsboltossal kitalálták, hogy rengeteg pénzt lehet keresni azzal, ha jó minőségű marhahús helyett inkább lovat és selejtes marhahúst sóznak rá a vásárlókra. Úgysem veszik észre.

A lóhúst egy ügyes hentes fel tudja úgy dolgozni, hogy az marhahúsnak tűnjön, és a beteg vagy sérült marhák húsáról feldolgozás után a vásárlók szintén nem tudják megállapítani, hogy rossz minőségű.

Egy szarvasi családi ház udvarán tartották a feketevágást. Azt sem tudni, honnan szerezték az állatokat, annyi biztos, a levágott állatok egészségügyi és fogyaszthatósági vizsgálaton nem estek át.

És még alkalmazottakat is tartottak, volt sofőrjük és munkásaik, valóságos üzem alakult ki az évek során. Hetente 3-4 állatot vágtak le, és 5-600 kg húst szállítottak az egyik budapesti piacon üzemelő két hentesüzletbe.

2011. szeptember eleje és 2013. január vége között legalább 140 lovat és 60 selejtes marhát vágtak le, a vágásokból legalább 32 000 kg súlyú, 36 millió forint értékű húst hoztak forgalomba.

Mi lett a lófejekkel, csontokkal, patákkal és belsőségekkel? Lerakták az egyik alkalmazott tanyáján, aki disznókkal és a kutyáival etette fel, a megmaradt csontokat és egyéb részeket a tanya különböző területein helyezte el temetetlenül. A nyomozók a tanyán 40 m³ állati csontot és 200 lófejet találtak.

2013-ban aztán az egész üzletet elindító hentes kiszállt, túl kockázatosnak tűnt folytatni. Leállította a vágásokat, elküldte a sofőrt is. A budapesti húsboltos azonban vérszemet kapott: úgy érezte, hogy egyedül is tudja folytatni az üzletet. Maga mellé vett egy békésszentandrási férfit, az ő udvarán folytatták az állatok leölését. A húst hűtés nélkül tárolták és szállították, a maradékokat elásták a kertben.

A budapesti húsboltos egyébként az évek alatt legalább 55 millió forint bevételre tett szert a rossz marha- és lóhússal. A vádlottak akár öt év börtönt is kaphatnak.

 

 

 

 

 

62 millióért utazgatott Áder Jani és kísérete

Miközben egyre több magyar ember él mélyszegénységben, a köztársasági elnök és meghívottjai másfél hónap alatt 62 millió forintért utaztak repülőn.

Sűrű programot hozott az idei tavasz Áder Jánosnak. Az államfőnek március 6. és április 16. között négy külföldi útja is volt, ami az elnöki hivatal közbeszerzési beszámolója szerint összesen nettó 62 485 399 forintba került.

Különgépen Portugáliába

Ezzel nem is lenne baj, hiszen a köztársasági elnök fontos feladata a nemzetközi kapcsolattartás. Csakhogy a Bors által kikért beszámolóból kiderült: Áder hivatala már az első idei utazásra, Portugáliába is magánrepülőgépet bérelt, ami 15,6 millió forintot emésztett fel. A Legacy 600 típusú gépen az államfővel és feleségével, illetve Erdő Péter bíborossal együtt 13-an látogattak a mediterrán országba. Kész szerencse, hogy ezen a luxusfelszereltségű géptípuson éppen tizenhárom ülés van. Menetrend szerinti repülőjárattal, első osztályon, az indulás idejétől függően ennyi ember nagyjából 2–3 millió forintból is megoldhatta volna az utazást a portugál fővárosba, Lisszabonba és vissza.

Különgépen Törökországba

Második utazására szintén magángépet, egy SAAB 340-est választott Áder hivatala. Ezen a géptípuson első osztályú felszereltséggel már 30–36 fő is elfért volna. Ennek ellenére csak 23-an utaztak a Törökországba tartó repülőn. A bérlés csaknem 12 millió forintba került. Lett volna más megoldás? Repülőjeggyel, első osztályon csak átszállással lehetett volna utazni a török fővárosba, Isztambulba, de ez is csak 4,5–5 millióba került volna.

A legdrágább út

Az államfő harmadik utazását sikerült alig 321 300 forintból megoldani, magángépbérlés helyett ezúttal repülőjegyet vásárolt az elnöki hivatal. Áder és felesége a lengyelországi Katowicében egy ünnepi szentmisén vett részt, és a lengyel elnöki párral találkozott. A Borsnak küldött beszámolón viszont csak egy repülőjegyet tüntetett fel az elnöki hivatal. A legdrágább Áder negyedik utazása, egy tíznapos ázsiai körút volt. Az elnök és felesége, illetve egy népes magyar üzletember-küldöttség – 24 fő – Szingapúrba, Dél-Koreába és Mongóliába látogatott el. A jegyek 34,6 millióba kerültek.

 

 

 

 

 

 

Ausztriában megteltek a sátrak, panziók és magánházak fogadják be a menekülteket

Ausztriában megteltek a menekülteknek létrehozott sátortáborok, ezért az osztrák Belügyminisztérium azt kéri a hotel- és panziótulajdonosoktól, illetve a lakosságtól, hogy akinek van szabad helye, az fogadjon be menekülteket. 

Az osztrák belügyminisztérium honlapján olvasható közlemény (amit az Abcúg fedezett fel) érdekes módon nem "gazdasági bevándorlókról", hanem háborús menekültekről (Kriegsflüchtlinge) beszél. Mint írják, az érkezők többsége   háborús övezetből, Szíriából, Afganisztánból és Irakból jön.

A számuk drasztikusan emelkedik.  Az első félévben 28 ezer menekült érkezett Ausztriába, annyi mint 2014-ben összesen. Csak májusban 6420 menekültkérelmet adtak be náluk.

A menekültek emelkedő száma súlyos elhelyezési problémákat okoz. Az elmúlt 12 hónapban Ausztriában összesen 17 ezer szálláshelyet létesítettek. Az szövetségi kormány által létrehozott helyek száma megháromszorozódott, a tartományok kétharmadával emelték a befogadási kapacitásokat.

Májusban különleges intézkedéseket kellett bevezetni, ezért  Thalhamban, Linzben, Salzburgban és Traiskirchenben  sátortáborokat létesítettek.  Ugyancsak májusban újra megnyitották a Wien-Erdbergben működő gondozóotthont.

Különösen Traiskirchenben vannak problémák. Ott 480 embernek van hely, de a sátortáborban már 3000-en vannak. Több száz embernek így jelenleg nincs fedél a feje a fölött.

A kormány ezért azt kéri, hogy akinek szabad helye van, az jelezze a belügyminisztériumnak. Csak emberek elhelyezésére alkalmas helyeket fogadnak el. Nem lehet például felújításra szoruló épületet felajánlani.  

A magyar kormány most azt tervezi, hogy megszünteti a városokban működő  befogadó állomásokat, és a településektől távol sátortáborokban helyezi el a migránsokat.  Ausztria láthatóan másként áll a problémához. Ott ingyenes úszásoktatást is szerveznek a migránsok gyermekeinek, mivel a vízben történő halálos balesetek elszenvedői leggyakrabban közülük kerülnek ki. 

Újabb kistelepülésnyi magyar lett közmunkás

A Belügyminisztérium adatai szerint áprilisról májusra több mint 17 ezerrel közel 210 ezerre nőtt a közmunkások száma az országban, a legtöbben a borsodi és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeken dolgoznak ebben a formában – írta pénteki számában a Népszava.

Az adatokból kitűnik, hogy Győr-Moson-Sopron megyében volt a legdinamikusabb a növekedés üteme. Ott majdnem negyedével emelkedett tavasszal a közmunkások száma.

A legnagyobb közfoglalkoztatók a cikk szerint a vízügyi igazgatóságok, a művelődési intézmények és a közoktatás. A négy vízügyi igazgatóság összesen majdnem nyolcezer közmunkást dolgoztat, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) közmunkásainak száma áprilisról májusra több mint kétszeresére nőtt, már több mint 4700 ember segíti ebben a formában az oktató-nevelő munkát.

Ennél is nagyobb közfoglalkoztató a Nemzeti Művelődési Intézet, ahol 5872 főt alkalmaznak közmunka keretében, de a Magyar Közút is több mint két és fél ezer embert foglalkoztat így.

4,5 milliárdért vett Tiziano-képet az elmebeteg Matolcsy

Megvásárolta a Magyarországon fellelhető egyetlen Tiziano-képet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Értéktár Program keretében – közölte honlapján csütörtökön az MNB. A Mária gyermekével és Szent Pállal című festményért 4,5 milliárd forintot fizettek. 

A honlapon olvasható közleményben emlékeztetnek arra, hogy a tavaly januárban életre hívott Értéktár Program az elmúlt másfél évben számos nagy értékű műtárggyal növelte a hazai műkincsvagyont.

Mint írják, a most megvásárolt Tiziano-kép a hazai magángyűjtemények legértékesebb festménye volt, művészi értékét tekintve a legjelentősebb az elmúlt fél évszázadban Magyarországon előkerült műkincsek között.

A Mária gyermekével és Szent Pállal című kép ismeretlen olasz mester alkotásaként sokáig egy pécsi lakás falát díszítette, mielőtt 2005-ben felbukkant a Nagyházi Galéria aukcióján. Akkor még csak valószínűsítették, hogy Tiziano alkotásáról van szó. A képet Pintér Gyula vállalkozó vette meg 140 millió forintért, és a Szépművészeti Múzeumban helyezte letétbe.

Később a művész saját kezű változtatásai sorát kimutató röntgenfelvételek, és a modenai hercegi gyűjtemény leltári leírása igazolta, hogy Tiziano művéről van szó. A Mária gyermekével és Szent Pállal című festményt az elmúlt csaknem egy évtizedben több tárlaton és a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításában láthatta a közönség.

A műkincs-visszavásárlási Értéktár Program célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldi tulajdonba került legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok itthon tartása – olvasható a közleményben, amelyben felidézik, hogy a programra az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.

A program keretében eddig összesen mintegy 7,8 milliárd forintért vásárolt műtárgyakat és gyűjteményeket az MNB. Köztük van Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt (1,6 milliárd forint), Orbán Dezső A nagy akt (65 millió forint), Gulácsy Lajos A mulatt férfi és a szoborfehér asszony (42 millió forint) és Vaszary János Kereszténység (40 millió forint) című alkotása, valamint egy a XIV-XVII. században Erdélyben vert ezüst tallérokból álló érmegyűjtemény (1,1 milliárd forint).

Ha Matolcsy nem ad "meggyőző magyarázatot", feljelentik hűtlen kezelés miatt

A Párbeszéd Magyarországért (PM) közérdekű adatigényléssel fordul a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) a jegybank által vásárolt Tiziano-festmény ügyében. A párt "meggyőző magyarázat" híján feljelentést tesz Matolcsy György MNB-elnök ellen.

A PM pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében felveti, hogy hűtlen kezelés-e a 4,5 milliárdos festményvásárlás. Hozzáfűzték: a kép az utolsó nyilvános értékbecslés szerint hat éve 1,4 milliárdot ért. Mivel a műkincspiacon nem volt háromszoros árnövekedés, közérdekű adatigénylés keretében kérik az MNB-től a vásárlást megalapozó értékbecslést. Azt írták: "meggyőző magyarázat" hiányában büntetőfeljelentést tesznek Matolcsy György ellen.

Álláspontjuk szerint "ezernyi jobb helye" lenne a festmény árának; említették a többi között, hogy a 4,5 milliárd forintos összeg másfélszer több, mint amennyit a nyári gyermekétkeztetésre szán a kormány, valamint azt is, hogy a művészeti tevékenységek állami támogatása idén 1,3 milliárd forint.

Az MNB megvásárolta a Magyarországon fellelhető egyetlen Tiziano-képet az Értéktár Program keretében. A jegybank holnapján csütörtökön megjelent közleményben azt írták: a Mária gyermekével és Szent Pállal című festményért 4,5 milliárd forintot fizettek.

Régiós vezetőre cserélnék Vida Ildikót

Látótávolságban a NAV-elnök karrierjének vége. A Blikk úgy tudja: akár napokon belül repülhet az adóhatóság éléről Vida Ildikó. Több forrásból is úgy értesültünk: a hivatalon belül kész tényként kezelik a vezetőváltást, s a legkedvezőbb forgatókönyv szerint legfeljebb augusztus végégig maradhat a székében.

Mindez nem csoda azt nézve, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter után Lázár János kancelláriaminiszter is arról beszélt, személyi konzekvenciái lesznek annak, hogy az Egyesült Államok több kormánytisztviselőt – köztük Vidát – kitiltott területéről korrupciós vádak miatt. S már utódlása is szóba került.

– Sokan emlegették Vida korábbi helyettesét, Kovácsics Ivánt, akit tavaly év végén mentettek fel beosztásából indoklás nélkül. Esélyesnek tartják Czinege Attilát, a NAV Észak-alföldi Regionális Főigazgatóság vezetőjét és Papp Istvánt, a dél-alföldi régió főigazgatóját – tájékoztatták a Blikket szakmai körökből többen is. Vidával egyébként – úgy tudjuk – a kormányzatból senki sem egyeztetett az ügyben, s bár kerestük az elnököt, ő a menesztésével kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt.

Vida távozását már korábban megjósolták, egyértelműen Simicska Lajos emberének tartják, évekig a Közgép-vezér alkalmazásában állt. S miután az oligarcha viszonya megromlott Orbán Viktorral, eddig is sorra távoztak állami vezetői pozíciókból a Simicskához kötődő vezetők. Németh Lászlóné volt az első a sorban, miniszteri székét államtitkárira cserélték a 2014-es kormányalakítás után. De azóta leváltották Szentpétery Kálmánt, a Szerencsejáték Zrt. elnökét, Baji Csabát, a MVM Zrt. vezetőjét, valamint Nagy Sándort, a Paks II. Zrt. vezérigazgatóját is.

Simicska mind nagyobb veszteségeket is kénytelen elkönyvelni. Korábban az államtól 1440 hektárnyi földterületet kapott bérbe pályáztatás nélkül, de ezeket cégei már elbukták. A meglévő, saját területek után pedig nem jár már annyi támogatás, mint korábban, mert a kormány maximálta azt. Médiavállalkozásaira pedig a médiaadó ró évi több százmilliós terhet, míg az állami építkezéseket korábban egymás után nyerő Közgép már rendre alulmarad a tendereken.

– 2010–14 között minden Simicska térnyeréséről szólt, ám ez a kormányfővel folyatott csörtéje után visszájára fordult. Orbán többször is bebizonyította, hogy nem szereti, ha gazdasági kényszerítésekkel szűkítik a mozgásterét, politikai eszközöket bevetve próbál mentesülni ez alól – vélekedett Kiszelly Zoltán politológus.

 

Szobon jégesö pusztította a termést

Szobon a malomvölgyi táborban és környékén pusztító jégeső tombolt negyven percen keresztül.  

A talajon-perceken belül összefüggő két 3 cm vastag jégtakaró keletkezett melynek legnagyobb szemcséi elérték a 4 cm átmérőt is. A tábor bemutató bio kertjének zöldség és gyümölcstermését 40 - 50 százalékban semmisítette meg az ítéletidő, mely jelentős kárt okozott az erdei fák lombozatában is. Néhány énekesmadár például széncinege teteme is föltalálható a jégszemcsék között.

A jégeső után a párolgó talaj miatt tejszerű ködben úszott a környék.

A 34 fokos levegő jelentősen lehűtötte. A jövőben az éghajlati katasztrófa hatására egyre több kár fogja érni a mezőgazdaságot. Jó lenne, ha kormányaink tagjai a saját zsebre történő mutyizás helyett inkább a károsultak megsegítésén törnék a fejüket.

Feljelentették az expolgármestert, akinek felesége 5 milliós végkielégítést szavazott meg

Költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt feljelentést tett az Együtt Simon Miklós volt nyírbogáti polgármester végkielégítésének ügyében.

A párt MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írták: az előző ciklus önkormányzati tisztségviselőire vonatkozó törvény szerint nem jogosult végkielégítésre az a távozó polgármester, aki országgyűlési képviselő. Ezért Simon Miklós több mint hárommillió forintnyi végkielégítésének kifizetése bűncselekmény, a jogosulatlan kifizetés megkárosította az önkormányzatot – hangsúlyozták.

Az Együtt közleményében ismét felszólította Simon Miklóst, hogy fizesse vissza a törvénytelenül felvett végkielégítést.

A Bors hétfőn arról írt internetes kiadásában, hogy a Nyírbogátot 2001 és 2014 között vezető, 1998-tól országgyűlési képviselőként is tevékenykedő Simon Miklós öthavi végkielégítésként bruttó 3 millió 67 ezer, ki nem vett szabadsága után pedig bruttó 2 millió 147 ezer forintot kapott felesége, a 2014 őszén a település polgármesterévé megválasztott Simonné Rizsák Ildikó (Fidesz) indítványára.

Az MSZP a kapott összeg visszafizetésére, az Együtt pedig mentelmi jogáról való lemondásra szólította fel a politikust, s a Jobbik is vizsgálatot kezdeményezett. Az MSZP vagyonosodási vizsgálatot is kezdeményez a képviselő ellen, amiért nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában az "ötmillió forintos polgármesteri bánatpénzt".

Simon Miklós az MTI megkeresésére akkor azt mondta, jogszerűen fizették ki neki az összesen bruttó 3 millió 900 ezer forintos végkielégítést és a szabadságmegváltást, rágalmazás miatt pedig eljárást indít.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal azt tudatta: nem találták törvénysértőnek a nyírbogáti önkormányzat döntését.

Hónapokig nem lesz tbc elleni oltás Magyarországon

Az Index információi szerint nem érkezett meg Magyarországra a márciusban esedékes BCG, vagyis tuberkolózis elleni oltásszállítmány, és gyártási problémák miatt egyelőre nem tudni, mikor pótolják a készletet.

A BCG-oltás Magyarországon kötelezően beadandó minden kórházból kikerülő újszülött számára. Ezzel az oltással lehet ugyanis megelőzni csecsemőket és kisgyermekeket megtámadó mycobaktérium (a tbc kórokozója) által okozott gennyes agyhártyagyulladást és a miliáris (egész testre kiterjedő) tbc-fertőzést.

Az 1954 óta működő oltási rendszer most a gyártói kapacitás problémái miatt került veszélybe. Magyarországhoz hasonlóan a balti országokban is kötelező az újszülöttek oltása, mivel a betegség – főként – a rossz szociális körülmények között élők, a hajléktalanok, a menekültek és a mélyszegénységben élők között továbbra is jelen van. Mivel Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a tbc nem jelentett kiemelt problémát, évtizedeken át hanyagolták a BCG-oltás népszerűsítését.

Az elmúlt években viszont az Afrikából és a keleti régióból érkező emberek jelentős számban hozták be a betegséget Európába. A megnövekedett vakcinaigényt két európai gyár (Bulgária, Dánia) technikai fennakadások miatt nem tudja ellátni megfelelő módon. A vakcinák bakteriális alapúak, ezért nagyon rövid a szavatossági idejük, és így nagyobb készleteket sem lehet belőlük felhalmozni.

Magyarországon a dán állami oltóanyaggyártó, a Statens Serum Institut vakcináját használják a kórházakban. Az oltóanyagot Magyarországra a Novartis Hungária Kft. mint hivatalos forgalmazó 2014 őszéig zavartalanul szállította is.

Tavaly év végén azonban fennakadások és késések jelentkeztek a szállításban.

Úgy tudjuk, a gyártó cég és a forgalmazó hivatalosan tájékoztatta az Országos Tisztiorvosi Hivatalt, hogy továbbra is számolni kell az ellátási zavarokkal, mert a gyár nem tudja teljesíteni a szerződésekben vállalt tételeket sem Európában, sem Magyarországon.

Idén márciusban tovább romlott a helyzet. A dán Statens Serum Institut már időpontot sem tudott mondani arra, hogy mikor küldheti a következő szállítmányt Magyarországra.

A WHO Európai Regionális Irodája és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint 2013-ban az Európai Unió országaiban több mint 72 ezer tbc-s esetről számoltak be. Ez 4 százalékos csökkenést jelent 2010-hez képest, de Magyarország számára ez sem jelent kedvező hírt, mert a megbetegedések nagy többségét, 87 százalékát az európai régió keleti részében regisztrálják.

A felével kellene csökkenteni a tananyagot az iskolákban

A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke szerint legalább 50 százalékkal kellene csökkenteni a tananyagot az iskolákban.

Keszei Sándort az M1 csütörtök esti műsorában az érettségi eredményekről a nap folyamán megjelent információkról kérdezték. Az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva a Magyar Nemzet azt írta: gyengébben sikerült idén a középszintű magyar és matematika érettségi, mint tavaly.

Keszei Sándor erre reagálva elmondta: jelentősen emelkedett Magyarországon a tananyag mennyisége, amit már nem képesek magukévá tenni a diákok, "csak magolással".

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkársága az idei érettségi vizsgákról azt közölte az MTI-vel: az egyes vizsgatárgyak esetében középszinten a tanulók eredményei nem mutatnak szignifikáns változást - ez a matematikánál például 4 század százalékos csökkenést jelent a tavalyihoz képest. A legtöbb tantárgy esetében szinte változatlannak tekinthetőek az adatok, míg az informatikánál nagyobb mértékű, 4 tized százalékos javulás mutatkozik a korábbi évek eredményeihez képest.

Patkány csere várható a kormányban

Több államtitkárt is lecserélhetnek az ősszel egy augusztusi kormánykonferencia és teljesítményértékelés után – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A napilap pénteki számában olvasható ajánló szerint augusztus 25-én tartanak egy kormánykonferenciát, amelyen az OECD országjelentése és a közszolgálati egyetem Jó állam-jelentése alapján értékelik az elmúlt egy évet, illetve e szempontok alapján fogják az egyes tárcák teljesítményét minősíteni.

A miniszterelnök ezután szeptember 15-ig a miniszterekkel közösen hozza meg az államtitkárokra vonatkozó döntéseket. Lázár János ezzel kapcsolatban a lapnak azt mondta: "Én személyesen úgy gondolom, jelentős számú államtitkár cseréje várható". A teljes interjút a szombati lapszámban közlik.

Varga szerint nem ütköznek uniós jogba a különadók

A magyar álláspont szerint nem ütközik uniós szabályba az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, illetve a dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulás – reagált Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán csütörtökön arra, hogy az Európai Bizottság az ügyben vizsgálatot indított, és annak lezárásáig megtiltotta a progresszív kulcsok alkalmazását. 

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, a két adó felfüggesztése körülbelül 35-40 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésből, de arra készülnek, hogy egyeztetnek az Európai Bizottsággal.

Varga Mihály úgy fogalmazott: azok az intézkedések, amelyek korábban hasonló szűrőn mentek át, végül "zöld jelzést" kaptak.

Ennek a két adónemnek az esetén is jó esélyt lát arra, hogy az Európai Bizottságot meg tudják győzni, a magyar kormány betartja az uniós előírásokat, csak olyan jogszabályokat fogad el, amelyek ezekkel harmonizálnak – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy már több mint 50 ezren érdeklődtek a családi otthonteremtési kedvezmény, illetve a program iránt. Varga Mihály hangsúlyozta, ha kifogyna a keret, a pótlást biztosítani tudják.

Hozzátette, hogy új elemként a minisztérium lakásépítési programon dolgozik. A magyar építőipar most kezd "lábra kapni", jó esély van arra, hogy egy, az építőipart érintő programmal a lakásépítések számát növelni tudják – hangsúlyozta a miniszter.

Varga Mihály bízik abban, hogy a terveket őszre véglegesíteni tudják, és akkor a kormány tárgyalni tudja.

A miniszter kitért arra is, mostanáig alig van hatása a görög válságnak a magyar gazdaságra, és remélhetően ez hosszú távon is így marad. Hozzátette: árfolyam és állampapír-piaci hozamok területén érintheti a hazai gazdaságot a görög helyzet.

A nemzetgazdasági tárca vezetője felhívta a figyelmet a népszerű görögországi úticélok helyett a belföldi turizmus biztosította lehetőségekre.

Parancsra cselekedtem

A fenti mondat elhangzott sokszor, sok országban, sok ember szájából. Önigazolás, a gyávák menedéke volt mindig, minden időben.

Az előző cikkemben elmondtam egy történet egyik felét, de van egy másik fontos szereplője is az ügynek. Most róla, róluk szeretnék írni. Az orvosokról.

Mindjárt az elején tisztázzuk: NEM minden orvos aljas. A döntő többségük szánalmas fizetésért a lelkét kidolgozza azért, hogy gyógyítson, életeket mentsen. De vannak köztük olyanok is, akik potenciális gyilkosok. Ugyanis életek múlhatnak rajtuk akkor is, ha nem aktívan gyógyítanak, hanem “csak” döntéseket hoznak.

Helyesnek tartom a kormány szándékát, miszerint felül kell vizsgálni a rokkantak bizonyos körét. Sokan ismerünk ügyeskedőket, akik ok nélkül kerültek rokkantnyugdíjba, élősködnek évek, akár évtizedek óta a társadalmon. Ők ugyanis élősködők, az ő járandóságukat mi, többiek fizettük. Magam is jártam olyan faluban, ahol nem találtam egyetlen embert, aki hajlandó lett volna pénzért fizikai munkát vállalni. Rutinosan a helyi kocsmában próbáltam találni valakit, akinek van egy szabad órája és szeretne egy kis pénzt keresni. Mindenki rokkantnyugdíjas volt, mindenki gerincsérvvel küzdött. A kocsmában jelenlévő férfiak egytől egyig, 18 évestől a 80 évesig. Magasabb óradíj említésére többen gyógyulásnak indultak.

Ez így tarthatatlan és tűrhetetlen volt, változtatni kellett rajta. Az elv tehát helyes, a kivitelezés borzalmas. A kormány, minden kormány hoz rossz és kevésbé rossz döntéseket. Az, hogy a törvény fűnyíró-elven működik és szinte semmi esélyt nem ad azoknak, akik valóban munkaképtelenek, az a törvény hibája.

Az viszont, hogy a nagyon szűk mozgástéren belül még nagyságrendekkel lehet rontani a kiszolgáltatott emberek helyzetén, az a felülvizsgálatot végző orvosok egy részének a bűne. Az ő egyéni felelősségük, az ő szánalmas gerinctelenségük. Gondoljunk bele, miért és hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy tömegesen mehettek rokkantnyugdíjba egyébként egészséges emberek! Ez csak úgy fordulhatott elő, hogy az orvost (az éppen aktuális valaki-doktort) lefizették, az kiállította a szükséges papírt és mindenki jól járt. Mármint jól járt az orvos és jól járt az élősködő. Mindenki más rosszul járt. Tudta ezt mindenki, hogy így működik. Tudták és egymásnak adták a megvehető orvosok nevét, árát. De nem csak a betegek tudták, tudta az orvostársadalom is, melyik társuk a “rothadt alma”. Nem tettek semmit, nem lökték ki maguk közül azokat, akik méltatlanná váltak az orvosi esküjükhöz. 

Most pedig talán pont ugyanazok az orvosok ülnek azokban a felülvizsgáló-bizottságokban, akik néhány éve, évtizede pénzért árulták a becsületet. Talán pont az az orvos üti a pecsétet a valóban munkaképtelen beteg lapjára, aki 15-20 évvel ezelőtt futószalagon rokkantosított. Abból a pénzből építette a házát, vette az autóját, nyaralt, amit zsebbe dugtak azok, akik visszaéltek a rendszer engedékenységével. Most talán ugyanez az orvos ítél halálra (mert ez történik) kiszolgáltatott, valóban beteg embereket.

Bizonyára úgy működik ez is, ahogyan minden hatóság. A kormány kiadja a számokat, amiket teljesíteni kell. Tudja a rendőr, hány büntetést és milyen összegben kell produkálnia, tudja az adóhatósági alkalmazott, neki mennyi a kötelezően behajtandó bírság és nyilván tudja a felülvizsgálatot végző orvos is, hány rokkantat kell kiszórnia a rendszerből. Egészen biztosan sok becsületes ember van, aki a vizsgálatokat elvégezve azoktól vonja meg, vagy csökkenti a rokkantság mértékét, akik ok nélkül kerültek a rendszerbe, vagy javult az állapotuk. De van olyan, aki darabra teljesít és hidegen hagyja az a tény, hogy éppen egy valódi rokkantat lök a szakadékba. 

A tragédia az, hogy erre van ember. Van olyan illető (nem is kevés), aki képes függetleníteni magát attól a tudattól, hogy sorsokról, életekről dönt. Nem érdekli, hogy az elé kerülő beteg valóban beteg. Nem érdekli, hogy a rokkantság mértékének csökkentése az ellátás megvonását jelenti, miközben pontosan tudja, hogy az illető nem képes és nem alkalmas munkavégzésre. Azt is tudja, hogy halálos ítélet is lehet, amit ő kimond. Semmi sem érdekli, csak az, hogy megfelelően teljesítsen felfelé. Eszébe sem jut, hogy felálljon, az asztalra csapjon és azt mondja: ő nem lesz hóhéra senkinek, nem erre esküdött. Kell az állás, kell a pénz. Gerinc, lélek nem kell, azért nem adnak egyhetes nyaralást Balin.

Ami talán ennél is szörnyűbb: az orvostársadalom sem tesz semmit. Ahogy soha nem tettek semmit. Mindegy, hogy műhiba, hogy hanyagság, erkölcstelenség, mindent fedeznek a brancshoz tartozónak. Összezárnak, ahogy tették ezt máskor is, ahogy mindig tették. Olyanok, akár a katolikus egyház. Megvédik a bűnöst, az áldozat nem számít. Torz gondolkodás ez. Bűnrészesség valamiben, amiben az orvostársadalom döntő része soha nem venne részt. Egyenként, külön-külön nem. Mégis bűnrészesek voltak a hallgatásukkal akkor, amikor sorra kerültek rokkantnyugdíjba egészséges emberek. Akkor az “csak” anyagi károkozás volt. 

Most azonban sokkal súlyosabb következményekkel jár a hallgatásuk. Életek múlnak rajta és nem átvitt értelemben. Mészárlás zajlik, emberek halnak meg idő előtt. Akár éhen is halnak, igen. Mások az öngyilkosságba menekülnek a kilátástalanság elől. Az ebben szerepet vállaló orvosok, akik nem a tényleges rokkantság mértékét állapítják meg, ehhez adják a nevüket, arcukat – bűnösök.

De bűnösök azok az orvosok is, akik nem emelik fel a szavukat, akik rosszul értelmezett szolidaritásból hallgatnak, miközben pontosan látják, mi történik és ismerik azokat a kollégáikat, akik pénzért, gyávaságból, rangért, pozícióért elárulják az esküjüket.

Elárulják aktívan, vagy elárulják passzívan, a hallgatásukkal.

Primum non nocere!

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV