Fizetett politikai hírdetés    

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Lázár megfenyegette a Spart és a Philip Morrist

Kerítés, illegális bevándorlás, új kormányzati plakátkampány Heti Válasz-publicisztika - most is számos téma akadt, amelyről Lázár János és Giró-Szász András érinthet a szokásos csütörtöki Kormányinfón.

  • Módosítják a Büntető törvénykönyvet, szabálysértés helyett bűncselekmény lesz az illegális bevándorlás.
  • Menekülttábor helyett tényleg sátrakat húz fel a kormány.
  • A keddi kormányülésen választják ki a megfelelőt a négy próbakerítésből.
  • Brüsszel megharcol a kormány a különadók ügyében, Lázár szerint a Spar és a Philip Morris a saját érdekeik miatt lobbiznak sikeresen. De megfenyegette őket, csak többet fognak fizetni.
  • Nem lesz online kassza a szolgáltató szektorban, tehát például a fodrászoknak, masszőröknek. A miniszterelnök leverte a javaslatot.
  • Félmillióval több a munkavállaló, mint 2010-ben Lázár szerint.
  • Tárgyalni fog a kormány a fuvarozás helyzetéről, módosítanak bizonyos szabályokon.

Bűncselekmény lesz az illegális határátlépés

A kormány kezdeményezi a Büntető törvénykönyv módosítását arról, hogy a most szabálysértésnek minősülő illegális határátlépés legyen bűncselekmény - jelentette be Lázár János a Kormányinfón. A parlament a miniszter szerint szeptemberben, októberben szavazhat a változásról.

Mindez ugye azt jelenti, hogy az a bevándorló, aki illegálisan lép be az országba, bűnözőnek minősül, és akár börtönbüntetésre is ítélhetik. Bár a büntetési tételekről Lázár nem beszélt, erről majd az igazságügyi miniszter ad később tájékoztatást.

Menekülttábor helyett tényleg sátor lesz

Megerősítette Lázár az Index információját, amely szerint az ország több pontján sátortáborok létesülnek a menekülttáborok helyett. Lázár szerint a kerítés felépítése után nem lesz szükség hosszú távon a jelenlegihez hasonló méretű menekülttáborokra.

Giró-Szász András kommunikációs államtitkár ehhez annyit fűzött hozzá, hogy semmilyen nemzetközi jogi egyezményt nem sért Magyarország a sátortáboros elhelyezéssel. Szerinte máshol Európában is építenek ilyen sátortáborokat.

Egy kérdést kapott Lázár arról is, hogy az MSZP szerdai javaslatait kommentálja, a miniszter azonban jelezte, hogy nem szeretne reagálni "az MSZP-s hülyeségekre".

Kedden döntenek a kerítésről

A jövő keddi kormányülésen döntik el, hogy a négy próbakerítésről, melyiket húzzák fel. Lázár hangsúlyozta, hogy a hírekkel ellentétben négy méter magas lesz. A kormányülésen elemzik a helyzetet, és meglátják, melyik a legalkalmasabb arra, hogy megvédje az országot. A miniszter szerint

egy szervezett embercsempész akcióról van szó.

A kerítés, amelyet persze biztonsági határzárnak nevezett, majd elrettentő hatást gyakorol az embercsempészekre. Lázár megpendítette, hogy az embercsempészeket szerb területen rendőrök is segíthetik, ezt azonban semmivel nem támasztotta alá.

A miniszter megjegyezte, hogy egyre súlyosabb a helyzet, mert eddig 81 ezer illegális bevándorló érkezett az évben, 150-200 ezer is jöhet. Ráadásul megjelentek az utcákon, közlekedési eszközökön, és Lázár szerint "visszaélnek a státuszukkal".

Fenyegetés a Brüsszelben lobbizóknak

Lázár kitért arra, hogy az EU a közelmúltban két magyarországi különadóról is negatív véleményt mondott. Az Európai Bizottság például eljárást indított Magyarországgal szemben az élelmiszer-biztonsági díj miatt, amely az idén mintegy 23 milliárd forintot jelent a költségvetésben. Lázár szerint az egész döntés mögött az állhat, hogy az egyik áruházláncnak, méghozzá a Sparnak "fájt nagyon, fel is jelentette az országot".

A dohányiparra kivetett egészségügyi különadóval hasonló a helyzet - mondta Lázár, aki eszerint ebben az ügyben a Philip Morris jelentette fel Magyarországot. Mindkét vita elé állunk, próbáljuk az igazunkat megvédeni - mondta Lázár, aki szerint a döntések a két cég lobbitevékenységének tudható be.

Lázár ezután egy érdekes, fenyegetésnek tűnő kijelentést is tett. A miniszter szerint

lehet az Európai Bizottsághoz fordulni, de akkor még többet kell fizetni.

Vagyis ha Brüsszel elmeszeli az adónemet ebben a formájában, akkor majd másban kell ugyanezt kifizetni. "A dohányipar keményen fog adót fizetni, és abból kórház fog épülni" - nyugtatta meg a Magyar Hírlap ezt firtató újságíróját Lázár, az újságíró pedig jelezte, hogy megnyugodott.

Lázár Borókai Gábor nagy tisztelője

Természetesen szóba került a Kormányinfón a Heti Válasz főszerkesztőjének ma megjelent, rendhagyó hangvételű, Lázárt erősen támadó publicisztikája. Borókai gábor például olyanokat írt, hogy Lázár "összetartás helyett szétfeszít, deprimál, energiát pusztít. Közösségtelenít." Lázár azzal intézte el a dolgot, hogy nem olvasta a publicisztikát, de nagy tisztelője Borókai Gábornak. 

Félmillió új munkahely már megvan

Lázár bejelentette, hogy a 2010-ben a következő tíz évre ígért egymillió új munkahely felét a kormány teljesítette. Most, félúton ugyanis félmillióval több a munkavállaló, mint öt éve, a munkanélküliség pedig 7,1 százalékra csökkent - közölte Lázár. A miniszter hangsúlyozta, hogy a növekedés nem csak a közfoglalkoztatásból származik.

Nem kell online kassza a fodrászoknak

Nem terjeszti ki a kormány az online pénztárgépek használatát a szolgáltató szektorra, derül ki. Lázár Jánostól azt kérdezték, hogyan áll az a terv, hogy a szolgáltató szektorra - például a fodrászokra, masszőrökre - is kiterjesztenék az online kasszák használatát.

Volt ilyen javaslat, de a miniszterelnök leverte

- közölte válaszában a Miniszterelnökség vezetője. Orbán Viktor kormányfőnek az az álláspontja, hogy ez nem indokolt és nem életszerű.

Lázár János egy korábbi kérdésre visszautalva arról is beszámolt, hogy a nemzetgazdasági tárca a kormány elé viszi azt a kérdést, hogy a kaszinók hogyan kapcsolhatók be a online ellenőrzési rendszerbe.

Gyurcsány is csinált plakátkampányt

Szóba került a kormány most induló, új 600 milliós plakátkampánya, amely a kormányzati reformintézkedéseket, az elmúlt öt év gazdasági eredményeit mutatja be. Giró-Szász András emlékeztette az újságírókat, hogy ilyet a Gyurcsány-kormány is csinált, "csak éppen ők a gazdasági világválság kellős közepén". Lázár azt mondta, hogy a kormányok mindig tájékoztatják a választókat, ez mindig is így volt és így lesz a jövőben is. 

Egy újságíró megkérdezte, mit szólnak a politikusok Kétfarkú Kutyapárt kampányához. Lázár azt üzenete:

hajrá!

Giró-Szász András szerint a kormány nem oldotta meg drágábban a kampányt, hiszen a kormány tévé- és újsághirdetéseket is vásárolt.

Aggódnak a kárpátaljaiakért

A magyar kormány fokozott figyelemmel, aggodalommal követi a kárpátaljai eseményeket - mondta Lázár János, aki a múlt hétvégi munkácsi - három halálos áldozatot követelő - lövöldözésre utalt. A magyar kormány reméli, hogy az ukrán központi kormányzat képes úrrá lenni a helyzeten, és minden kárpátaljai magyar biztonságát tudja garantálni -  mondta Lázár. Hozzátette, a magyar kormány folyamatosan tájékozódik a kérdésben, és szükség szerint kész egyeztetni Ukrajnával.

Lázár azt is bejelentette, hogy a miniszterelnök azoknak a híreknek a kivizsgálását kérte, amelyek szerint a határon magyar határőrök segítik a cigarettacsempészést.

Megtárgyalják a fuvarozást

A kormány keddi ülésén jövő héten megtárgyalja Wáberer György miniszterelnöki megbízott beszámolóját a magyar fuvarozás helyzetéről. Lázár szerint az anyagnak kiemelten kell foglalkoznia a magyar fuvarozók helyzetével, európai versenyképességével. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy hatezer sofőr hiányzik a magyar fuvarozói piacról. 

A miniszter a kormány által mérlegelt tervek között megemlítette a haszongépjárművekre vonatkozó adminisztratív terhek csökkentését. Azt is megvizsgálja majd a kabinet, hogyan lehet behajtani a Magyarországon áthaladó külföldiekre kiszabott bírságokat.

 

 

Bemutatták a kerítést, de nem tudták megmagyarázni, hogy mire jó

Jelentős sajtóérdeklődés mellett, a nemzetközi sajtó részvételével mutatta be Pintér Sándor belügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő a déli határon épülő kerítést, Mórahalom mellett, a határtól 25 méterre.

Pintér a kerítés előtt felállított pódiumon állva elmondta, hogy egyelőre egy tesztkerítést állítanak fel, négy különféle verzióból fogják kiválasztani, hogy melyiket építsék meg a szerb–magyar határ 175 kilométeres hosszában. Jelenleg csak fémoszlopokat és azokra húzott hálót lehet látni. A földön azonban már ott vannak összetekert, pengékkel ellátott szögesdrótok is.

A belügyminiszter az Index kérdésére elmondta, hogy átmászásokkal fogják tesztelni a négyféle kerítést, és lemérik, hogy melyiken mennyi idő alatt lehet átjutni. Tíz nap múlva már tudni fogják, melyik kerítés tartja vissza leginkább a háború elől menekülő embereket.

Hende szerint egyidejűleg 900 ember dolgozik majd a kerítésen, 12 helyen párhuzamosan, hogy a 2015. november 30-i határidőig kész legyenek.

Pintér többször hangsúlyozta, hogy ez egy ideiglenes határzár lesz, de Kovács Zoltán egy kérdésre válaszolva világossá tette, hogy belátható időn belül mégsem fogják elbontani, mert szavai szerint a kerítés addig marad, ameddig Magyarországnak szembe kell néznie a menekülthelyzettel. Márpedig a közel-keleti háborúk nem most fognak befejeződni.

Az Index kérdésére, hogy miért döntöttek a kerítés megépítése mellett amikor a bolgár és török példákból látható, hogy azok egyáltalán nem állítják meg a menekültek vonulását, Pintér azt válaszolta, hogy azokon a helyeken, ahol kerítések vannak, egyértelműen csökkent az illegális határátlépők száma. Miközben a statisztikák pont az ellenkezőjét mondják.

Pintér elmondta, hogy a kerítés 20-25 méterre a határtól, magyar területen lesz felállítva. Felvetettük, hogy eszerint a menekültek már magyar területen lesznek akkor, amikor elérik a kerítést. EU-s szabályok szerint viszont a menekülteket ekkor már nem lehet visszaküldeni a másik országba. Ügyüket el kell bírálni, és csak azután dönthetnek a kiutasításról, vagy adott esetben a menekültkérelem megadásáról.

Azaz a kerítésnek így semmi értelme, ezen a módon legálisan nem lehet visszatartani a menekülteket. 

A belügyminiszter nem akarta érteni a felvetésünket, és arról beszélt, hogy az afgán menekültek mindenképp menedékjogot kapnak, hiszen háborús területről érkeznek.

Kovács Zoltán vette át a szót a belügyminisztertől, és azzal érvelt kerítés mellett: mivel a menekültek nem jutnak át rajta, kénytelenek lesznek a határátkelőhelyeken, legálisan belépni. Erre egy szlovén újságíró fejtette ki értetlenségét, megjegyezve, hogy Szerbiából nem fogják kiengedni a menekülteket megfelelő okmányok hiányában, tehát lehetőségük sem lesz arra, hogy ne a zöldhatáron lépjenek Magyarországra.

A kormányszóvivőt ez nem zökkentette ki, angolul is elmondta, hogy Magyarország a legálisan érkező menekültek előtt nyitva áll, nincs ok a zöldhatáron való belépésre.

Kovács szerint egyébként a menekültügy inkább szervezett bűnözési kérdés, nem emberi jogi probléma.

Kovács a sajtótájékoztatón szót ejtett a nemzeti konzultációról is, aminek tegnap zárult le a határideje. Érdekes módon fél nappal a határidő után máris tudható, hogy a beküldők többsége, állítólag egymillió ember támogatja a kerítésépítést.

Ami máshol verőfényes napsütés, az nálunk Orbániában koromsötétség

A világ napenergia-termelő kapacitása rövid idő alatt megduplázódott, és ebből nálunk nem látni, nem érezni semmit. Az utóbbi másfél évben nem csak a németek, de a britek, a spanyolok, és pláne: az amerikaiak és a kínaiak is "begyújtották a rakétákat". Plusz India, és bár Ausztrália ezen a listán nagyon lent van, rövid időn belül a Top10-be lőheti magát. Magyarország ezen a térképen sincs rajta.

A Reneweconomy érdekes jelentést tett közzé a világ közüzemi (utility-scale – tehát nem a háztetőkre telepített napelem-törpeerőművekről van szó!) napenergia-termelési kapacitásának alakulásáról, mely szerint az idei első félévben ez meghaladta a 45 gigawattot. Ez a jelenlegi Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének 22 és félszerese. A hazánk energianagyságához mérten gigantikus méret mégis attól válik igazán érdekessé és félelmetessé, hogy a mostani teljesítményszint több mint a duplája annak, amit 2013-ban – vagyis: valójában csak másfél éve! – mutatott a "mérő" (21 GW). A Wiki-Solar.org adatai szerint 2013 utolsó negyedévétől kezdett igazán felpörögni a globális napenergia-biznisz; az országok közt listavezető USA például csak 2014-ben több mint 4 GW új kapacitással bővített. Jellemző a versenytempóra, hogy a 2. helyen álló kínaiak még ezen is túl tudtak tenni: 4,3 GW-ról 8,5 GW-ra növelték a saját teljesítményüket.

Az idei élső félévben összesen 8 GW új napenergia-kapacitás rendszerbe építése történt meg – írja a Reneweconomy. Ez meghaladja a két évvel ezelőtti, teljes éves bővülési méretet, sőt, ha a projektek átadása az eddigiek szerint, a második félévben még "hajrázni is fog", akkor a tavalyi, több mint 15 GW-os éves szintlépési rekord is felülírható.

A világ legnagyobb napenergia-termelői kontinentálisan meglehetősen egyenletesen oszlanak el a glóbuszon: Ázsia (16,2 GW), Európa (13,1 GW) és Észak-Amerika (12,8 GW) szinte fej-fej mellett áll jelenleg. Azonban Ázsia, különösen a kínai telepítések felpörgetésének köszönhetően várhatóan fokozatosan ellép majd a sokáig (elsősorban a németeknek köszönhetően) világelső, de az utóbbi időszakban csak lassabb növekedési tempóra képes Európától. Az Egyesült Államokban azonban teljesen befűtöttek ennek az iparágnak (meg az egész zöldenergiának), amiből a világelsőségért egy kínai-amerikai verseny bontakozik majd ki.

Az élmenők közül Kína – amely immár egymaga is meghaladja majd a 10 gigawattos határértéket – úgy látszik, megállíthatatlan. Európában viszont talán érdekes módon már nem csak a hagyományosan "napmániás" Németország a növekedés motorja, hanem az Egyesült Királyság és Spanyolország is. Ahogyan az a 2014 év végi adatokból látható, az öreg kontinens három élmenője közé azonban India és Kanada is "befurakodott" már.

Ami az ábrán feltűnő, az Ausztrália (0,2 GW) haloványabb teljesítménye. A globális napenergia-termelés térnyerésének egyik biztosítéka viszont éppen az lehet, hogy ez a kontinensnyi ország (+ Óceánia) egyelőre viszonylag szolid szereplője a piacnak. A látszólagos ellentmondást az oldja fel, ha az ausztrál produkcióhoz hozzátesszük: az országrangsorban jelenleg a 24. helyen szerénykedő Ausztrália 2014 januárjában még csak a 34. volt. Olyan intenzitású tempóváltás zajlik "odalent", hogy miközben már lehagyták Portugáliát, a célkeresztbe máris az egyik igazán "nagy halat", a jelenlegi 6. helyezettet, a több mint 1,6 GW napenergiával termelő Spanyolországot fogták be.

Eközben Magyarországon

Mindez ránk nézve leginkább azért egyre kínosabb, mert az efféle összesítések leginkább annka bizonyítékai, hogy egy ország nem lehet eléggé északon (vagy délen), és nem lehet elég szegény sem ahhoz, hogy ne lássa be: a napenergia-kapacitások beépítésére a saját jövője érdekében van leginkább szüksége. Ezt belátták Bulgáriától Románián és Csehországon ét Ukrajnáig és Puerto Ricóig sok-sok országban. 

Eközben a magyarországi napenergia-teljesítmény valójában nem is nagyon látszik a térképen, mivel az nincs még 50 MW (azaz 0,05 GW) sem. Magyarország lemaradását mutatja, hogy óriási sikerként könyvelhető el, hogy elindult (végre) az első önerős naperőmű Jászágón (mely nincs 0,5 MW-os), ami viszont a fenti listára kerüléshez biztosan nem volna elég, mivel a Wiki-solar definíciója szerint a közüzemi napenergia-termelés belépő szintje a 10 MW [a napenergia-termelésben használt utility-scala fogalmának tudományos problematikájáról bővebben itt olvashat – a szerk.] a illetve, hogy egy szakmai előadásban használt prezentációhoz kiszámolták: az Orbán-kormány 2014 végre, a saját megújuló energiás cselekvési tervében szereplőkhöz képest is 272 ezer négyzetméternyi "napelem-lemaradásba" került.

Magyarországon a kormányzat lényegében "oda se figyel" arra, hogy rendszerszinten hol és hány száz megawattnyi, szélből, napból, megújuló energiából nyerhető energiatermelő beruházás volna installálható a hazai hálózatba és "háztáji" rendszerekbe. A kormányzati tisztviselők továbbra is a "nem süt a nap, nem fúj a szél" ortodoxiáját mantrázzák, környezetvédelmi termékdíjat vetettek ki a napelemekre, és közel 10 éve már, hogy nem adtak ki új szélturbina-telepítési engedélyt. (Ez utóbbi következménye az is, hogy a 329 MW szélerőművi kapacitással hiába termelhető meg több mint 32 ezer háztartás éves áramszükséglete, ezen a potenciálon az utóbbi években a régió szinte minden országa túllépett, és jelenleg az EU-ban is a sereghajtók közé kerültünk.) 

Helyette pedig semmi más nincs, mint az olcsó áram ígéretével 60 évre, orosz hitelből finanszírozni egy olyan atomerőmű-építést, amelyről a közelmúltban nem csak az derült ki, az csak porhintés, hogy a Paks II. projekt már sínen van, hanem az is, hogy a beruházás műszakilag és technológiailag is kockázatos lehet, plusz az eddig több mint 4000 milliárd forinttal számolt beruházás költsége ennél akár 5000 milliárd forinttal is többe kerülhet.

Kíméletlen nyári NAV-gecizések jönnek

Július elején indult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyári ellenőrzéssorozata – a turisták által gyakran látogatott helyeken és a tömegeket vonzó rendezvényeken számítani lehet az adóellenőrök és a pénzügyőrök jelenlétére – a megszokott próbavásárláson túl a revizorok forgalmat is számolnak a kockázatos adózóknál, vagyis az online pénztárgépekből érkező adatok elemzésével kiválasztott, valamint a korábban már mulasztási bírsággal sújtott üzletekben – közölte a NAV csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a kockázatos adózóknál az ellenőrök nyitástól zárásig vagy kifejezetten csúcsidőben rögzítik a vásárlók számát és a vásárlások összegét, majd a helyszíni adatokat összehasonlítják a pénztárgép adataival, főként a más napokon rögzített mennyiséggel.

Az adóhivatal kiemelte, hogy több forgalomszámlálás is előfordulhat egy adózónál, sőt a sorozatosan aránytalan forgalmi adatok megalapozhatják az adott vállalkozó adóbevallásainak utólagos ellenőrzését, ugyanis a kiugró eltérések szándékos adóelkerülésre utalhatnak.

A revizorok azt is ellenőrzik, hogy a kereskedők, szolgáltatók szabályos bizonylatot adnak-e, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, bejelentik-e alkalmazottaikat és tudják-e igazolni áruik eredetét – sorolta közleményében a NAV.

Az eddigi tapasztalatok szerint forgalomszámláláskor vannak, akik kétszer annyi bevételt rögzítenek a pénztárgépben, mint az előző hét azonos napján. Az online adatokból az is látható, hogy a legtöbben áttérnek a pontos és szabályos nyugtaadásra az ilyen helyszíni ellenőrzés után, ahol viszont továbbra sem rögzítenek minden tételt, ott nagy eséllyel ismét forgalomszámlálásra lehet számítani – tette hozzá a NAV.

 

Gyagyás Tódi saját kezűleg segítette ingatlanokhoz fideszes polgármester-elődje családját

Juhász Péter, az Együtt politikusa, tegnapelőtt Facebook-oldalán jelezte, sajátos ingatlanügylet bonyolódik egy, a Károly Krt. 26. szám alatt található 509 nm-es ingatlan körül. 

Az eset azért is különösen izgalmas, mert ezen a címen már volt egy nagy balhéja a korábban Rogán vezette önkormányzatnak. 2011 őszén az önkormányzat  52 millió forintért kedvezményesen adott el ugyanitt egy 212 négyzetméteres félemeleti ingatlant Habony Árpád elnöki főtanácsadó nagynénjének, Pápa Marianne-nak, aki aztán következő év júliusában 102 millióért vált meg a lakástól. Az ügyben ügyészségi vizsgálat is indult, Rogán szeptemberben pedig erre hivatkozva menesztette akkori jegyzőjét, Rónaszéki Lászlót.

A fideszes Karsai Károly ötvenöt éve él az ötödik kerületben és nyolc éven keresztül, 1994 és 2002 volt Belváros-Lipótváros polgármestere, sőt később alpolgármesterként és önkormányzati képviselőként is tovább szolgálta a környéket. Juhász most azt állítja, hogy a Károly krt. 26 alatti ház második emeletén található óriási, 509 nm-es irodahelységben lakik Karsai Károly családja. A képviselő szerint az iroda korábban teljesen önkormányzati tulajdonban volt, de Rogán Antal polgármestersége idején ennek egy részét eladták a mostani lakóknak. Rogán, aki jelenleg a Fidesz-frakciót vezeti a parlamentben, 2006 és 2014 között volt Belváros-Lipótváros polgármestere.

Jutányos vétel

Ráakadtunk az eset előzményeire. A történet azzal kezdődött, hogy 2008. november végén az önkormányzat pályázatot írt ki úgy negyven felújításra szoruló – rendeltetésszerű használatra nem alkalmas – ingatlan bérbeadásáról. Már a pályázat kiírása egészen bizarra sikeredett. A jelentkezőknek összesen két hetük volt arra, hogy  eldöntsék, mely rozzant belvárosi irodahelységet szeretnék bérbevenni. Ráadásul ezidő alatt egyetlen alkalmuk volt megtekinteni a kinézett ingatlant. A kiírás elég szigorú volt a lehetséges bérlőkkel szemben, akiknek háromhavi előleggel kellett kalkulálniuk és még arról is nyilatkozniuk kellett, hogy milyen forrásból tervezik elvégezni a vállalt felújítást.

Más volt a helyzet, ha a bérlő egyből vásárlási szándékkal lépett fel. Akkor a feltételek hirtelen sokkal kedvezőbbek lettek.

Ha a kérelmező vállalta a felújítást és átalakítást, annak költségét a forgalmi érték megállapításkor az önkormányzat a vételár előlegeként be is számította. További kedvezményeket is igénybe lehetett venni: a vevő kérelmére például “a vételár megfizetésére 25 éves kamatmentes részletfizetési lehetőséget kellett biztosítani”. Sőt, ha a kérelmező úgy döntött, hogy egy összegben rendezi a cehhet, a vételár-hátralékra 30 százalék árengedmény illette meg.

Ahogy az ilyen kiírások esetekben szokás, mellékelték hozzá az érintett lakások listáját is. Ebben már részeire bontva szerepeltették a tulajdoni lapon még egybefüggőként feltüntetett 509 nm-es Károly körúti ingatlant. 2009. januárjában az iroda kétötödét  - egy 79nm-es és egy 80 nm-es helységet  - értékesítette az önkormányzat. Előbbi új tulajdonosa Karsai Károly nevelt lánya, Aranyos Zsófia, utóbbié Gulyás Istvánné, Karsai anyósa lett. (Ők Karsaival hárman egy időben mind ugyanazon a címen, az ötödik kerület Molnár utca 16. szám alatt voltak bejelentve.)

S.k.

A kiírás mellékletéből kiderül az is, hogy az önkormányzat a felújítás költségét a két lakás esetében egyenként 15 millió forintra becsülte. Elvileg tehát ennyit vont le a vevőktől az önkormányzat a forgalmi ár alapján meghatározott vételárból. A tulajdoni lapon emellett az áll, hogy az egyik helységre 9,6, utóbbira 9,1 millió forint értékű jelzálogjogot jegyeztek be az önkormányzatnak vételárhátralékként, de az önkormányzat egyelőre nem adott választ arra, hogy mennyiben állapították meg annak idején a forgalmi árat és pontosan mekkora összeget fizettek a vevők a helységekért, ha fizettek egyáltalán.

Juhász posztjára a Belváros-Lipótváros Önkormányzata közleményt juttatott el az MTI-hez. Ebben nem tagadták, hogy a Karsai család lakja a helységet, sőt azt sem, hogy azok lakóhelységgé történt átminősítése még nem történt meg. Csak azt írták: olyan “rendkívül rossz állapotú”  ingatlanokról volt szó, aminek a felújítása “100 millió forintot meghaladó összeget igényelt volna”, ezért a Belváros 2008-ban nyilvánosan meghirdette az ingatlanokat. Ettől még persze kérdés marad, hogy

ha az önkormányzatnak annyira nem volt pénze a felújításokra, akkor utólag miért fizette azt ki a vevőknek?

A kiírás hatodik pontjából az is kiderül: Rogán Antal maga döntött arról, kik és mely ingatlanokat kaphatnak bérbe illetve vásárolhatnak meg. A szöveg szerint “a kiírás nyerteseit az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezését követően, a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatára

a Polgármester választja ki.”

Mindennek tükrében elküldtük a kérdéseinket az önkormányzatnak. Első körben az alábbiakat.

Pontosan mekkora volt az említett ingatlanok megállapított forgalmi ára?

Milyen szempontok alapján bírálták el az egyes felújítandó ingatlanok elidegenítését?

Megtörtént-e az ügyben érintett helységek lakóhelységgé való átminősítése?

Amennyiben nem, milyen jogcímen használják a lakók az említett ingatlanokat? 

Miért finanszírozza az önkormányzat olyan ingatlanok felújítását, amelyektől időközben megválik?

Mint azt az automatikus válaszból megtudtuk, a Polgármesteri Hivatalban 2015. július 13-24-ig igazgatási szünetet tartanak, ezért a válaszok közléséig olvasóink türelmét kérjük.

Kétezren aggódhatnak, hogyan fizetik vissza az ösztöndíjukat

A napokban szembesülhetett azzal sok végzett felsőoktatási hallgató, hogy vissza kell fizetnie az állami ösztöndíjat, mert nem tudta a diplomáját időre megszerezni. 

Nyugalom, utánajártunk, hogy a dolog nem minden állami hallgatóra vonatkozik. Az Oktatási Hivatal (OH) azt írta az Indexnek, hogy június-július folyamán nagyjából 2000 határozatot küldött ki. Azok kaptak ilyen levelet, akik most sikeres záróvizsgát tettek vagy abszolutóriumot szereztek, de az oklevelüket még nem szerezték meg. 

A magyar állami ösztöndíj mint konstrukció a 2012 szeptemberében vagy az után kezdett hallgatókra vonatkozik, rájuk nézve ír elő kötelezettséget a 2011-es felsőoktatási törvény.

A 2012 ősze előtt tanulmányaikat megkezdett, államilag támogatott hallgatókra tehát NEM vonatkoznak ezen kötelezettségek

- erősítette meg a hivatal.

Az OH az oklevélszerzési határidőt és a képzésben összesen igénybe vett magyar állami ösztöndíj összegét közölte a kétezer hallgatóval. Tehát ezek még nem visszafizetési kötelezettséget megállapító határozatok. Ha ezt is megkapja valaki, akkor sincs minden veszve, 45 napon belül kérhet mentességet egy volt hallgató:

  • Ha a nyelvvizsga miatt nem tudott lediplomázni, akkor felfüggesztési kérelemmel élhet, így két félév haladékot kaphat a fizetés alól.
  • Mentesítést kaphat a volt hallgató akkor, ha tartósan beteg, baleset vagy szülés miatt nem tudott diplomát szerezni.
  • Mentesítést kaphatnak a volt hallgatók akkor is, ha vállalják, hogy annyi ideig dolgoznak itthon, amennyit állami ösztöndíjasként tanultak. Vagyis lényegében, ha utólag aláírják a röghöz kötést.

A kérvényekhez az Oktatási Hivatal mintákat is készített, amelyeket itt lehet letölteni.

Az OH azt mondta az Indexnek, hogy jellemzően a fizetésre kötelezettek 40-50 százaléka vállalja azt, hogy hazai munkaviszony fenntartással kiváltja a visszatérítési kötelezettséget. Vagyis az érintettek fele aláírja a röghöz kötést. Egyéb mentességi okból (szülés, gyermekek nevelése, tartós betegség stb.) 2-3 százalék kér mentességet, részletfizetést pedig nagyjából 4 százalék kér.

A hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy amíg nem áll fenn az adott hallgató visszafizetési kötelezettsége (és nem kapta meg az erről szóló papírt), addig fölösleges benyújtani a fizetési mentességi kérelmet. "Mivel az így benyújtott kérelem jogilag lehetetlen célra irányul, és érdemi vizsgálat nélkül elutasítjuk" - írták.

 

Meglökdöste a TV2 riporterét Érpatak polgármestere.

Orosz Mihály Zoltán "utálja a liberális szennymédiának a hazudozásait", és válaszadás helyett kicsit meg is lökdöste a TV2 riporterét. Később azonban mégis nyilatkozott a csatornának.

Meglökdöste kissé a TV2 riporterét Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere, aki ellen szerdán közösség elleni uszítás miatt emelt vádat az ügyészség – hangzott el a tegnap esti Tényekben.

Mint arról besázmoltunk, a botránypolgármester ellen azért emeltek vádat, mert tavaly augusztusban egy falusi performansz keretében az önkormányzat alkalmazottjával izraeli vezetőket ábrázoló bábukat akasztatott fel.

A polgármester szerdán sajtótájékoztatót tartott a vádelemésről, ennek során először nem akart válaszolni a TV2 kérdéseire, abból a meggondolásból, hogy "utálom a liberális szennymédiának a hazudozásait, a TV2 klasszikusan ilyen". Kicsit meg is lökdöste a riportert, ami a videón csak abból derül ki, hogy az újságíró felszólítja Oroszt, hogy "ne lökdössön!".

Később mégis elmondta, hogy szerinte rendben van az izraeli vezetőket ábrázoló bábuk felakasztása, összhangban áll a politikai véleménynyilvánítás szabadságával.

Mégsem doktor

Kende Judit: Ez nem az én alkotmányom!

Kende Judit pszichológus korábban az Amnesty International munkatársa volt. Jelenleg Belgiumban él, a leuveni egyetemen szociálpszichológusként kutat. Tavaly novemberben védte meg doktoriját. Nemrég a Facebook-oldalán közzétette: „Az történt, hogy mégsem vagyok doktor! Kiderült, hogy a doktorrá avatásnak az az ára, hogy hűséget esküdjek Magyarország Alaptörvényére, és arra jutottam: ez túl nagy ár.” S bár a közösségi oldalon rengetegen gratuláltak neki, a hazai sajtóban méltatlan támadások is érték. Akadt, aki azt állította: Kende Judit nem is pszichológus. Brüsszelben hívta föl őt a 168 Óra.

– A Facebookon június 26-án posztolt arról: lelkiismereti okokból nem tette le a doktori esküjét. Három nap múlva a Hírhatár online portálon megjelent egy cikk Kende Judit hazudik és hiszterizál címmel. Szerzője állította: ön nem is pszichológus, hanem szociális munkás végzettséggel bitorolja a pszichológus címet, ami bűncselekmény.

– Megdöbbentett az írás. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem 2006-ban, pszichológusdiplomát szereztem. Nem ismerem a Hírhatár szerzőjét. Gondolkodtam, válaszoljak-e neki, de nem volt hozzá kedvem. Ha az illetőnek annyira fontos, milyen végzettségem van, kérdezzen meg ő. Szívesen megmutatom a diplomámat. Eddig nem keresett meg.

– A cikk szerzője azt is felrótta önnek, hogy tagja volt a Millának, amely – szerinte – a baloldal tönkretételéért felelős. Hozzátette: ön most „külföldről veri szét továbbra is az ellenzéket”.

– Soha nem voltam a Milla tagja. Amikor 2011-ben a Nem tetszik a rendszer videósorozatát forgatták, az ELTE-n tanítottam, velem is készítettek egy felvételt, amelyben a Fidesz-kormány felsőoktatási törvényét bíráltam. Korábban az Amnesty Internationalnek is dolgoztam. Négy éve Gyöngyöspatán felvonult a Magyar Gárda és több más szélsőjobboldali csoport. Jogvédő kollégáimmal lementünk a településre, hogy a jelenlétünkkel támogassuk a helyi romákat, és szolidaritást vállaljunk velük. Más civileket is hívtunk segíteni. Felhívásunkat a Milla is közzétette. Ennyi közös ügyünk volt.

– Visszatérve a Hírhatár cikkéhez: önt nagy nyilvánosság előtt bűncselekménnyel vádolták meg. Bírósághoz fordul?

– Nincs időm, energiám perlekedni. Annak viszont örülök, hogy legalább önök megkérdeztek, és most válaszolhatok a vádakra. Egyébként a Gépnarancs.hu-n is megjelent rólam egy cikk nemrég...

– A címe is sértő: Kérdőjeles gráciaavatás.

– Szerzője úgy véli: én az egész doktori képzést azért csináltam, hogy a végén „egy jól irányzottnak szánt oldalvágással” nemet mondjak az eskütételre. Hogy hősnek tüntessem fel magam. Nem vagyok hős. Diplomamunkámat 2006-ban kezdtem el, amikor még a ’89-es alkotmány volt hatályban. Hunyadi György doktori iskolájába jártam.

– Mi volt a doktori témája?

– Azt kutattam, miként jelenik meg az előítéletesség már az óvodások körében is. Találkoztam például olyan roma szülőkkel, akik még nem beszéltek gyerekeikkel a származásukról. A kicsik nem tudták, hogy ők is romák, és a felmérésnél azt hangoztatták: a cigányok lopnak és bűnözők. Ezt tanulták el óvodástársaiktól. Sokkoló volt.

– Hosszú éveket fektetett a doktorijába, már csak az esküt kellett volna letenni. Végül is miért tagadta meg?

– Az Alaptörvény egyoldalú politikai akaratból született, nem fejezi ki a közös értékeinket. Diszkriminatív a melegekkel, a fogyatékosokkal, kriminalizálja a hajléktalanokat. Nem akarok hűséget esküdni olyan törvényre, amely abszolút ellentétes a nézeteimmel s mindazzal, amit a munkámban képviselek. Egyébként az esküszöveggel nagyon sokaknak problémájuk van.

– Mégis ön az első, aki ezt nyilvánosan kifejezte.

– Nem szeretném, ha ez kérkedésnek tűnne. Teljesen megértem azokat, akik – lelkiismereti aggályaik ellenére – mégis leteszik az esküt. Ezen múlik a jövőjük, hogy elismerik-e a tudományos munkájukat. Ráadásul az eskü szimbolikus gesztus: soha senkin nem fogják ezt később számon kérni. Ha a karrierem a magyar államtól függne, óvatosabb lennék magam is. Nekem viszont megadatott a függetlenség szerencséje: két és fél éve Brüsszelben élek, a leuveni egyetemen szociálpszichológusként kutatok és tanítok, ott készülök a második doktorimra. Megvan a szabadságom ahhoz, hogy eldönthessem itthon: mire akarok felesküdni, mire nem.

 

 

 

 

 

Sátortáborokba telepíti a kormány a menekülteket

Újabb, a menekültekkel szembeni szimbolikus intézkedésre készül a kormány. Bezárják az összes, városokban működő menekülttábort. A migránsokat a lakott területektől távol kialakított táborban, valószínűleg sátrakban helyezik majd el.

Az Index információi szerint még a nyáron elrendelhetik, hogy megszüntetik az eddigi, városok belterületén működő táborokat, és helyettük olyan táborokat hoznak létre, amelyek nagyobb távolságra vannak a környező településektől.

Orbán Viktor debreceni látogatása során már májusban jelezte, eltökélt abban, hogy bezáratja a városban található intézményt. Papp László polgármester a miniszterelnöki látogatás alkalmából tartott sajtótájékoztatón azt kérte Orbántól, hogy ne növeljék a tábor kapacitását.

A miniszterelnök azt hangoztatta:

Azt akarjuk, hogy ne jöjjenek többen. Akik itt vannak, menjenek haza!

Majd a koreográfia alapján reagált Papp kérésre, és nyugtatta a debrecenieket: a városban nem kell tartani a bevándorlók emelkedő létszámától. A miniszterelnök azt is mondta, a bezárásnak csak egy akadálya van: az EU-s szabályozás, de megígérte, hogy megvívja majd a csatát európai szinten is.

Forrásaink szerint a bejelentés után merült fel a Fideszben, hogy ne csak a debreceni, hanem az összes intézményt szüntessék meg. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak nyitott befogadóállomása van Bicskén, Debrecenben, Vámosszabadiban, közösségi szállása Balassagyarmaton, és ideiglenes befogadóállomása Nagyfán, ahol kizárólag a kérelmezők regisztrációja folyik. Menekültügyi őrzött befogadóközpontjuk található továbbá Békéscsabán és Debrecenben.

A Vámosszabadi határában 2013-ban megnyitott kétszáz fős menekülttábor helyét eleve úgy jelölték ki, hogy több kilométer távolságra legyen a falutól, de eredetileg ezt tábort is ideiglenes jellegűre tervezték. Pintér Sándor tavaly, év végén – még a nagy hullám előtt – azt mondta a falu képviselőinek, akik a bezárásért fordultak a belügyminiszterhez, hogy egyelőre nem tudják mellőzni az intézményt, mert a korábbiakhoz képest súlyosbodott a menekülthelyzet.

A négy tábor hivatalos befogadóképessége összesen sem éri el az 1500 főt, holott az elmúlt időszakban hatóságok összesítései szerint napi 800-1000 menekült érkezett az országba, ezért jelenleg jóval nagyobb kapacitású tábor(ok)ra van szükség.

Nagyfán lesz az egyik

Lázár János csütörtöki kormányinfó sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az ország több pontján sátortáborok létesülnek a menekülttáborok helyett. Lázár szerint a kerítés felépítése után nem lesz szükség hosszú távon a jelenlegihez hasonló méretű menekülttáborokra. Az egyik ilyen létesítmény Szeged mellett, Nagyfán lesz, ahol már tavaly megkezdődött egy befogadó állomás kialakítása

Forrásunk szerint a városi táborok helyett a BM-nek kell találnia olyan új, külterületen lévő táborhelyet, ahol már nem téglaépületekben, hanem ideiglenes szállásokon, sátrakban helyezhetik el a migránsokat.

A menekülttáborok bezárása a kormány menekültellenes kampányának lesz az újabb eleme a szerb–magyar határra épített 170 kilométeres kerítés és a menekültügyi konzultáció mellett.

A Belügyminisztérium sajtóosztálya az Index kérdésére azt írta, hogy a kormányzati szándékról már korábban is tájékoztatták a nyilvánosságot. Arra a kérdésre, hogy milyen komfortfokozatú lesz a tábor, valóban sátrakban tervezik-e a menekültek elhelyezését, a tárca azt írta: „Magyarország az európai uniós normáknak megfelelően köteles a menedékkérők számára biztosítani a menekültügyi eljárás időtartamára a befogadás feltételeit. Erre tekintettel az elmúlt években folyamatosan történtek intézkedések a befogadó intézményekben az elhelyezési feltételek bővítésére, valamint sor került új befogadó állomás megnyitására is.”

Ideiglenes sátortárbor létrehozásáról döntött nemrég az osztrák kormány is. Az intézkedéssel Traiskirchen ideiglenes befogadóállomását próbálják tehermentesíteni (de magát a tábort nem zárják be). A településen jelenleg mintegy kétezer menekült él hosszabb-rövidebb ideig.

Az Eisenstadt mellett kialakított tábor Ausztriában is politikai csatározásokat gerjesztett, jóllehet az osztrák kormány a magyarral szemben eddig kifejezetten támogatta az uniós menekültbefogadási kvóta terveit. Civilek tüntetést szerveztek a sátras elhelyezés miatt, sőt Bécs polgármestere is azt nyilatkozta, hogy komfortosabb elhelyezést járna a menekülteknek.

 

 

 

 

Ime az első sikerüzenetek a tolvajkormánytól!

Nem igaz, hogy nem unja az elmebeteg Orbán és tettestársai a sok hazug reklámot? Sok agy halott Fidesz hívő reklám nélkül is beveszi a baromságot. Nem kerülne akkora összegekbe ez az elmebetegség, még röhögni is tudnánk rajtuk.

Mindenáron pénzt akarnak kidobni, akkor itt van néhány ötlet

Rekordon az államadósság

Soha nem látott magasságba, 25 ezer milliárd forint fölé emelkedett júliusban a költségvetés adóssága az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint. Az adósság most 1377 milliárd forinttal haladja meg a tavaly év végi szintet. Az emelkedés az ÁKK szerint átmeneti, az év végére a GDP-arányos adósságszint csökkenni fog.

Lopás és hazudozás helyett dolgozhatnának a geci tolvajok!

A központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 25 258,1 milliárd forintot tett ki június 10-én – olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szokásos jelentésében. Ilyen magas szinten még soha nem járt az adósság, 25 ezer milliárd forint fölé nem került még a tartozások állománya. Az ÁKK megújult honlapjának nyitóképernyőjén egyébként már csak a központi alrendszer hivatalos, hó végi záróállományát és a negyedéves maastrichti mutatót közli: a május végi 24 700 milliárdos szám és a 77,2 százalékos ráta kétségtelenül szebben mutat, mint a nyári adat.

Az adósság március és május között is 400 milliárd forinttal emelkedett, júniusban az előzetes (heti) adatközlés szerint további 200-300 milliárddal nőtt, ami annyit jelent, hogy augusztus 17-én, amikor a Magyar Nemzeti Bank közli majd a hivatalos első féléves államadósság-rátát, a szám akár a 78 százalékhoz is közelebb lehet majd, mint a 77-hez. Pedig tavaly év végén a maastrichti adósságmutató 76,9 százalékon állt, és a kormánynak ezt mindenképpen csökkentenie kell az Alaptörvény értelmében.

Az ÁKK azonban nem aggódik, közlésük szerint az emelkedés átmeneti, „az adósság évközi alakulása nem befolyásolja, hogy az adósságráta az év végén a tervezett szintre csökkenjen”. A magyarázat szerint ugyanis az államadósság-kezelő a későbbi lejáratokat finanszírozza most, vagyis csupán az előre kibocsátott állampapírok miatt van növekedés. Hasonló eufemizmussal magyarázták az elemzők ugyanezt a jelenséget úgy korábban, hogy megszokott mozgás látható az adósság alakulásában, amely év közben átmenetileg emelkedik, de aztán az év végére a várt szintre mérséklődik. Valójában miután mind az Alaptörvény, mind pedig az Európai Unió egyetlen pillanatot, a december 31-i számot figyeli, évek óta megszokott a bruttó adósság év végi csökkentése. Ezt hol némi jegybanki árfolyam-rásegítéssel, hol a kincstári számlapénz átmeneti mérséklésével, hol pedig a kormányhoz közel álló állampapír-tulajdonosok (például a Mol) hirtelen értékpapír-értékesítésével érték el. Tavaly például látható volt, hogy az ÁKK az év végéhez közeledve kicsit visszafogta a kibocsátásokat, majd az év elején növelte azokat, így a bruttó tartozásállományt a megfelelő szintre csökkentette.

Most azonban a BKV adósságának átvállalása is rontja a mutatót: az, hogy az állam átvállalta a fővárosi közlekedési vállalattól a tartozásait, több mint 50 milliárd forinttal emelte meg az adósságot. Igaz, ebből már a kormányzat előtörlesztett: 3,7 milliárd forintot fizettek ki hivatalosan abból a pénzből, amit az államosított magán-nyugdíjpénztári nyugdíjvagyon hasznosításából kapott az ÁKK. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap ugyan már megszűnt január 1-jén, ám korábban néhány eszközt (részvényeket) átadott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az ezek eladásából vagy osztalékából származó összeg szolgált tehát az előtörlesztésre.

Természetesen az adósságot negatívan befolyásolja a forint árfolyamának romlása is, bár ez egyre kevésbé számottevő. Az adósságszerkezetben ma már csak 36 százalék a deviza aránya. Ám ezzel együtt is igaz: az árfolyam egyforintos elmozdulása 30 milliárd forinttal növeli vagy csökkenti az adósság értékét.

A biztonság is adósságnövelő

Az euró gyengülése miatt is nő az adósságszint – az úgynevezett market to market betétállomány növekedése is hozzájárul a kimutatott tartozás növekedéséhez. Az ÁKK swapügyletekkel fedezi le a dollár- és jenkötvényeket (így az euró más valutákkal szembeni árfolyam-ingadozása nem okoz gondot a büdzsének, nem kell többet fizetni a dollárkötvényekre, mert gyengül az euró). Az euró gyengülése azonban azonnal betétállományt generál az állam számláin (a swapügylet másik felén állók befizetnek), ami tartozásként jelenik meg az elszámolási rendszerben, növelve a kimutatott adósságállományt.

Semjén egylete gyöngytyúkra vadászna

Gyöngytyúkvadászatokat lehet tartani szeptembertől Magyarországon, ha átmegy a földművelésügyi tárca új rendelettervezete. Ez megengedné, hogy a baromfiféléket kitegyék a vadászterületre, ahol aztán le lehetne lőni őket. A Semjén Zsolt elnökölte Országos Magyar Vadászati Védegylet szerint a drága pénzen kinevelt fácánokat lehet védeni a kitett gyöngytyúkokkal, mert érces hangjukkal riasztanak, ha ragadozót látnak. Ha pedig már kinevelik őket, nem lenne jó, ha kárba vesznének.

Módosítani készül a földművelésügyi tárca a vadászati törvény végrehajtási rendeletét, a Kormány.hu-n nemrég megjelent tervezet kulcsa az az újítás, miszerint ezentúl a fácán vadászati idényében a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti a gyöngytyúk (Numida meleagris) „vadászati célú kihelyezését, illetve hasznosítását”.

A vadászati közeget jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a „kihelyezés”, ami egyébként bevett gyakorlat a fácán vagy a tőkés réce esetében, azt jelenti, hogy kizárólag azért tesznek ki a vadászterületre egy állatot, hogy vadásszanak rá, és a lehető leghamarabb elejtsék.

Gyöngytyúkkal itthon baromfiudvarokban lehet találkozni, a Numida meleagris (sisakos gyöngytyúk), amiről a rendeletben szó van, ennek a háziasított változatnak az őse. A Szaharától délre nagyon elterjedt, az afrikai vadászatokon megszokott célpont is. A nagyjából másfél kilós, jóízűnek mondott gyöngytyúk fákon fészkel, de ideje nagy részét a földön tölti. Tud repülni, de inkább akkor dönt csak a repülés mellett, ha veszélyben érzi magát, egyébként gyalogolni jobban szeret.

Vadászokat is meglepett a dolog

Forrásunk szerint Magyarországon a gyöngytyúk soha nem volt olyan értelemben vadászzsákmány, mint a vaddisznó vagy a fácán, és bár régen elejthető volt, időnként el-elejtettek néhányat, szervezett, célzott gyöngytyúkvadászatok nem voltak. Ő nem tud arról, hogy nyilvános fórumokon, például vadászújságokban vagy konferenciákon lett volna előzménye a dolognak, vadászó ismerősei értetlenül állnak a felvetés előtt.

Az új minisztériumi tervezethez mellékelt magyarázó szöveg a vadászati idények átszabásánál szakmai megfontolásokra, a mai kor vadászati igényeire és szokásaira hivatkozik, de nem tér ki külön a gyöngytyúkok ügyére. Megkérdeztük a földművelésügyi tárcát, milyen előzmény, milyen kezdeményezés vezetett ehhez a döntéshez. A minisztérium sajtóirodája azt válaszolta: a vadászatra jogosultak fogalmazták meg a gyöngytyúk vadásztatásának igényét a szakmai egyeztetés során.

Ácsorgó madárra lőni?

A hatályos vadászati rendelet kimondja: „Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket)". A tervezetben nincs benne, hogy ezt a felsorolást kibővítenék a gyöngytyúkkal. A Vadászkamara Etikai Szabályzata mindenesetre azt mondja, hogy „1.2.A vadász nem tesz kockázatos, messzi – vadászias lő távon túli – és bizonytalan kimenetelű lövéseket. Hasznos szárnyas vadra röptében, nyúlra futtában, nagyvadra - a vaddisznó vagy a sebzett nagyvad kivételével - álló testhelyzetben illik csak lövést tenni.”

Érces hangjának köszönheti

Megkerestük az ügyben a Miniszterelnökségen keresztül Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is, aki az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke. Távollétében Pechtol János, az OMVV ügyvezető elnöke magyarázta el, miért kell szerintük kihelyezhetővé és vadászhatóvá tenni a gyöngytyúkot. A magyarázatot a következő lépésekben lehet összefoglalni:

  1. Veszteségek érik a fácánok természetes szaporulatát: pusztítják a madarakat a kaszálások, a vegyszerezések, a szőrmés és szárnyas kártevők.
  2. A vadásztársaságok mesterséges neveléssel igyekeznek pótolni a fácánokat, ami nagyon drága. A folyamat: tojatás, keltetés, nevelés, kibocsátás a vadászterületre.
  3. A fiatal fácánokat a nevelés és a kibocsátás alatt és után fenyegetik a ragadozók.
  4. A gyöngytyúk „meglehetősen érces, riasztó hangjával” képes jelezni a ragadozókat. Ezért gyakran a fácánokkal együtt gyöngytyúkokat is nevelnek, és együtt helyezik ki őket a vadászterületre.
  5. Miután rendkívül jól repül és nem lenne szerencsés, ha kárba veszne (jelentős költségei voltak a nevelésnek), indokolt vadászati lehetőségét biztosítani.

Semjén Zsolttól eredetileg szerettük volna azt is megkérdezni, hogy ő személy szerint vadászna-e gyöngytyúkra. A helyette válaszoló ügyvezető elnök szerint ezt tényleg „tőle kell megkérdezni, de engedélyezés esetén a vadászok többsége bizonyára élne a lehetőséggel”.

A természetvédők nem örülnek

A földművelésügyi tárca sajtóirodája az Indexnek küldött válaszában arról is írt, hogy a gyöngytyúk vadásztatásnak „korábban voltak hagyományai a hazai apróvadgazdálkodásban”, a tenyésztés és kihelyezés kiegészítő tevékenységként plusz jövedelemforrást jelenthet a vadgazdáknak, és a terv nem ellentétes az uniós madárvédelmi irányelvben, illetve az Európai Bizottság vonatkozó útmutatójában foglaltakkal. A minisztérium szerint a gyöngytyúkok kihelyezése nem jár természetvédelmi, vadvédelmi veszélyekkel sem.

A gyöngytyúkvadászatól megkérdeztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet is. Az elnök, Halmos Gergő szerint lényeges, hogy a tervezet nem csak a gyöngytyúkokat érinti, mellettük a vadpulykákra és a királyfácánra is ugyanezeket a szabályokat kívánja bevezetni. Ezek mind idegenhonos fajok.

Véleményünk szerint idegenhonos fajok szabadon engedése – még ha ideiglenes is – természetvédelmi szempontból nem elfogadható

– írta az Indexnek a madártani egyesület vezetője. A rendeletbe ugyan belekerülne, hogy ezekből a fajokból „vadon élő önfenntartó állományok nem alakíthatóak ki.”, de Halmos szerint „ez nem kellő elővigyázatosság, mivel hiba csúszhat a rendszerbe”, és számtalan esetben okozta már a kellő elővigyázatosság hiánya idegenhonos fajok elterjedését, ami óriási természetvédelmi és sokszor gazdasági károkat is tud okozni. Az Európai Unió épp tavaly vezetett be új szabályozást az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről.

A gyöngytyúkos rendeletmódosítás a tervek szerint szeptember 1-jétől hatályba is lépne.

Átalakítják a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát

Nem kell újra a bizottság elé állnia annak, akiről már megállapították, hogy egészségromlása visszafordíthatatlan. A kérelmek elbírálását is felgyorsítják.

Kisebb szakértői bizottságok végzik majd a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát, kevesebb lesz a személyes találkozás a minisztérium szociális rendeleteket módosító javaslatai alapján – értesült a Népszava. A javaslatok másfél évvel azután készültek el, hogy az alapvető jogok biztosa Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterhez fordult, mert a sorozatos panaszok után indított vizsgálatok azt mutatták, hogy a megváltozott munkaképességű emberek állapotának felmérését végző intézményrendszer nem ritkán több hónapos késéssel tudja csak elbírálni a kérelmeket.

A felülvizsgálatot végző bizottságokban jelenleg a vezető és az egyik tag is orvosszakértő, mellettük pedig szociális és foglalkozási rehabilitációs szakember mond véleményt mindenkiről. A legfontosabb változás az lenne, hogy az eddig négytagú szakértői bizottságok a jövőben három taggal is működhetnének. Ezt a feladatot egyre kevesebb orvos vállalja és még inkább visszaesne a számuk, ha a most hatályos miniszteri rendeletnek az a passzusa is életbe lépne, amely szerint egészségbiztosítási szakképesítést is fel kellene mutatniuk. Az elfogadásra váró javaslat ehelyett három év türelmi időt adna a speciális ismeretek elsajátítására.

A jövőben nem kellene személyesen megjelenniük a szakértők előtt azoknak, akikről előzőleg egy bizottság már kimondta, hogy az egészségromlása végleges, sőt, akkor sem, ha a leletei vagy más iratok alapján egyértelműen el lehet dönteni, hogy alkalmas-e vagy sem valamilyen munkavégzésre.

A komplex felülvizsgálatok száma egyébként 2013-ban majdnem elérte a 37 ezret, ebből kilencezer főt találtak rehabilitálhatónak.

 

Hoppál félre beszél!

2014-ben már kevesebb mint 9 millió ember nézte meg a múzeumokat.

Azt állítja Hoppál Peti kulturális államtitkár (a Magyar Hírlapban), hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben a múzeumok megtöbbszörözték látogatottságukat.

Ezzel szemben a tény az, hogy éppen ellenkezőleg: a magyarországi múzeumlátogatók száma csökkent. Az 1990-es 14 millióból 1995-re már csak 9 millió maradt, onnan aztán 2006-ig növekedés indult meg 11 millió 600 ezerig, majd ismét jött a visszaesés, és 2014-ben már kevesebb mint 9 millió ember nézte meg a múzeumokat. A kormányzati nagyotmondás viszont valóban megtöbbszöröződött.

 

 

„Heti 80 órát dolgozom, évek óta rosszul alszom” - az egészségügy igazi áldozatai

Szakemberhiány, éhbérért dolgozó ápolók, húgyszagos kórtermek. Sokat hallani a magyar egészségügyben uralkodó áldatlan állapotokról. Most egy orvosként dolgozó olvasónktól kaptunk drámai levelet.

Napok óta rosszul alszom. Valójában nem napok, hanem évek óta. És nem azért, mert szakorvosjelöltként volt alkalmam megszokni, hogy heti nyolcvan órát dolgozom a másodállásomat is beleszámítva. Ha már itt tartunk, azt gondolom, nyilvánvaló, hogy szakorvostól lefelé mindenkinek van minimum egy másodállása, ahol a hétvégéit és az éjszakáit tölti.

Nem azért, mert három ember helyett dolgozom, mert a szakorvosi réteg emigrált az országból, és csak főorvos meg kisorvos van mindenhol. Vagy mert a nővérek ugyanolyan fáradtak, mert évek óta nem tudtak elmenni szabadságra, mert nincs, aki helyettesítse őket, a túlóráikat pedig nem fizetik ki. Vagy mert nagyon nehéz a rossz kórházi viszonyok miatt (teljesen jogosan) panaszkodó hozzátartozóknak sokadszorra megmagyarázni, hogy nincs ágy, ahova a hozzátartozó lefekhet, nincs koszt, csak a betegnek.

Rossz kosztot adunk a betegnek. Nincs WC-papír. Nincs szappan a mosdóban. Sokat kell várni a vizsgálatra. Nem tud a zárójelentés hamar elkészülni, mert egyedül vagyok, és mert 15 éves számítógéppel és nyomtatóval dolgozom, amit megtanultam megszerelni ugyan, de naponta elromlik.

Azért alszom rosszul, mert a WC-papír és az ebéd után az eszközökre és a vizsgálatokra, utána pedig a gyógyszerekre került a sor. Minden kórháznak van úgynevezett gyógyszerkerete, amiből az ellátást meg kell oldani. Ezt a költséget a bejövő, főleg a befekvő betegek után kapott pénzből kell finanszírozni. Sajnos a jelen helyzetben a bejövő összeg nem fedezi a kórház kiadásait. Nem csak nálunk, hanem a többi kórházban sem. Ilyenkor megpróbál a kórház megszorításokat alkalmazni. Kevés orvos, kevés nővér, lehetőleg kevés fizetésért.

WC-papír és szappan luxus. Ételt a lehető legolcsóbban. A papíroknak mindkét oldalára nyomtatunk. Csak egy zárójelentést adunk a betegnek. Saját munkaruha, saját cipő, saját toll. És amikor a sor végére értünk, kevesebb vizsgálat. Kevesebb eszköz. Egyszer használatosok többször használva, fertőtlenítve. És kevesebb gyógyszer. És abból is az olcsóbb.

És mindennek ki issza meg a levét? A hozzátartozó, akinek fáradt, ideges orvosokkal és nővérekkel kell kommunikálnia, nem tud hol aludni, nem talál WC-papírt és szappant. A nővér, aki semmit nem keres, de ezért rengeteget dolgozik, nem tud szabadságra menni, ellenben a hozzátartozó is rajta veri el a port a rossz ellátásért. Az orvos, aki 30 év felett is másodállásba kényszerül, keveset és rosszul alszik. De legfőképpen a beteg. A beteg, aki ártatlan, aki magatehetetlen, aki segítségre és szakszerű ellátásra szorulna, és lassan gyakorlatilag veszélyesebb a kórházba betennie a lábát, mint önhatalmúlag elhagyni azt.

És ki tudna ez ellen tenni? Azok az emberek, akik felállnak, és azt mondják, elég. Azt mondják, hogy nem stadionokat és drótkerítést akarunk, hanem elég pénzt nővérre, orvosra és gyógyszerre a biztonságos betegellátásért. Mert nem állatok vagyunk, hogy drótkerítés mögött hulljunk el a gondatlan gazdáink miatt.

Kiürítettek egy szállodát a Blaha Lujza téren

Kiürítették a budapesti Blaha Lujza téren lévő Hotel Nemzetit. Rendőrök és tűzszerészek érkeztek az épülethez, de bombát nem találtak.

Az Origo információi szerint bombariadó miatt üríthették ki a szállodát. Az ORFK megerősítette értesülésünket, levelük szerint nyolc óra előtt ismeretlen telefonáló értesítette a szálloda dolgozóit, hogy bomba van az épületben. A hotelt negyed kilenckor evakuálták.

A hotel előtt várakozó személyzet nem nyilatkozhat, a szintén az épület előtt várakozó vendégekhez pedig a szálló hoszteszei nem engednek közel kíváncsiskodókat. 

Egy rendőr szerint "közveszéllyel fenyegetés" miatt érkeztek a helyszínre, ami ebben az esetben alaptalan bombariadót jelent. Később ugyanerről számolt be az ORFK sajtóosztálya is: a szállodában nem találtak robbanószerkezetet.

Nőnek a legszegényebbek rezsiköltségei

A központi lakásfenntartási támogatás megszűnését nem tudják pótolni az önkormányzatok,a helyettesítő támogatások szűkösebbek a korábbi normatív összegnél. Sok településen a támogatás feltételeit sem határozták meg, a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai határoznak a jogosultságról, ami vészesen nagy teret enged az önkényes döntéseknek - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország 31 önkormányzat szociális rendeletét vizsgáló tanulmányából.

Idén március elsejével megszűnt a normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás. Tavasz óta már az önkormányzatok döntik el, hogy "települési támogatás" keretében nyújtanak-e egyáltalán támogatást az adósságokkal és lakhatási problémákkal küzdő háztartásoknak, és ha igen, kiknek és milyen feltételekkel.

A kifejezetten lakásfenntartási kiadásokat kompenzáló állami támogatások az utóbbi 9 évben 130 milliárd forintról 0-ra csökkentek, miközben növekszik a lakástulajdon-szerzést támogató programok költségvetése ( Lakástakarék-pénztárak állami támogatása, Családi Otthonteremtési Támogatás). A probléma ezzel az, hogy míg az előbbi a legszegényebbeket célozta, az utóbbi jelentős önerőt feltételez, azaz elsősorban a középosztályt vagy a jobb jövedelmi helyzetben lévőket támogatja és semmilyen segítséget nem nyújt a rászorulóknak - véli a Habitat.

Az idén március 1-ig lakásfenntartási kiadásokhoz folyósított támogatást, háztartás nagyságtól függően a havi, fejenkénti 40-60 ezer forint alatti jövedelmű háztartások vehették igénybe. A támogatás csekély volt ugyan (átlagosan 3870 forint havonta), de a nagyon alacsony jövedelmű, soktagú háztartásoknak még így is jelentős és rendszeres segítséget jelentett. Egy hattagú, 80 ezer forint összjövedelmű család esetében akár havi 10 ezer forintot is kitett.

Az adósságkezelési szolgáltatás évente mintegy tízezer számlabefizetéssel elmaradt szegény háztartásnak segített adósságaik törlesztésében átlagosan mintegy 107 ezer forint összegű támogatással és tanácsadással.

A szegényebbek kevesebbet kapnak

A vizsgált települések mintegy 20 százalékában, köztük több olyan településen, ahol korábban sokan kaptak lakásfenntartási támogatást, egyáltalán nincs márciustól lakhatási támogatás. Ugyan az önkormányzatok 90 százaléka kap továbbra is állami támogatást a segélyezéshez, de a támogatás céljainak és kedvezményezettjeinek meghatározásában teljesen szabad kezet kaptak.

31 önkormányzat példáját vizsgálva megállapítható, hogy azok többsége helyettesíti a megszűnő lakásfenntartási támogatást valamilyen saját támogatással, azonban azok jellemzően szűkösebbek, mint az korábbi normatív összegnél. A többtagú,fejenként 30 ezer forint alatti havi jövedelmű családok kevesebb támogatásban részesülnek mint korábban, míg az egy- és kétszemélyes, fejenként 40-60 ezer forintos havi jövedelmű háztartások számos településen akár magasabb lakásfenntartási támogatásban részesülhetnek mint korábban. Minél szegényebb és minél nagyobb egy család, a változások annál negatívabban érinthetik.

Szubjektív szempontokhoz kötik

A másik kirajzolódó tendencia, hogy az önkormányzatok jelentős része szubjektíven megítélhető, a kérelmező emberek magánszférájával kapcsolatos feltételekhez köti a támogatás megadását. Ezek között szerepel a mellékhelyiség tisztasága, a kert és az udvar gondozottsága, vagy a kutya chip-pel való ellátása. Sok településen egyáltalán nincsenek támogatási feltételek meghatározva, hanem a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai döntik el, ki jogosult támogatásra és ki nem. Mindkét helyzet veszélyesen nagy teret enged az önkényes döntéseknek, és növelhetik a leginkább rászorulók kiszolgáltatottságát.

Súlyosbodhat az adósság-válság

Korábban is csak a 40 ezernél nagyobb népességszámú városokban volt kötelező az adósságkezelési szolgáltatás. A vizsgált települések közül Hódmezővásárhely és Miskolc ezt teljes egészében megszüntette. Azok az önkormányzatok, amelyek a támogatást megtartották, jellemzően lecsökkentették az összegét és a korábbi jövedelemhatárnál magasabb jövedelműek számára is elérhetővé tették azt. A jövedelemhatárok kiterjesztése miatt félő, hogy a legrászorultabb helyzetben lévőknek a vélhetően erősebb érdekérvényesítéssel rendelkező alsó-középosztállyal kell versenyezniük a szűkösebb adósságcsökkentési támogatásokért.

Tovább mélyülhet a szakadék

Mivel a kormányfő kijelentette, hogy 2018-ig az összes segélyt felszámolják, a szegények helyzete vélhetően még nehezebb lesz. Várhatóan folytatódni fog a vizsgált települések rendeletei alapján kirajzolódó tendencia, hogy az önkormányzatok a támogatásokat egyáltalán nem, vagy nem úgy fogják pótolni, hogy az a leginkább rászorulókat segítse - figyelmeztetnek a kutatók.

A Habitat for Humanity Magyarország szerint ezzel szemben központi lakásfenntartási támogatásra van szükség, amely a háztartás nagyságát, jövedelmét és lakásfenntartási kiadásaik mértéke alapján célzottan nyújt támogatást a leginkább rászoruló családok részére. A háztartások adósságának kezelésére pedig átfogó program kidolgozása szükséges, amely az egyszeri adósságelengedést és az eladósodás mélyülését megelőző adósságkezelési tanácsadást is magában foglalja.

 

Két adónkat tiltotta be Brüsszel

A Bizottság két részletes vizsgálatot indít a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó ügyében - jelentette be az Európai Bizottság szerdán. A döntésből az is kiderül, hogy a két adót alkalmazását betiltotta a brüsszeli testület, amíg le nem zárul a vizsgálat - írja a Portfolio.

A Bizottság két különálló, részletes vizsgálatot indított azért, hogy a közelmúltban hozott két magyar intézkedésbe foglalt adómértékek meredeken progresszív szerkezete összhangba áll-e az uniós állami támogatási szabályokkal - olvasható az EB közleményében.

  • Az első intézkedés az élelmiszerlánc-felügyeleti díjra.
  • A második pedig a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételt terhelő adóra vonatkozik.

A Bizottság felfüggesztő rendelkezéseket is kiadott, amelyek megtiltják Magyarországnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékeket terhelő adó progresszív adómértékeinek alkalmazását mindaddig, amíg a Bizottság le nem zárta a vizsgálatát. Az EU vizsgálja az új trafikellátós terveinket is a közlemény szerint.

A részletes vizsgálatok megindítása az érdekelt harmadik feleknek is lehetőséget ad a vizsgált intézkedésekre vonatkozó észrevételeik benyújtására, mindamellett nem határozza meg eleve az eljárások kimenetelét - zárul az EB közleménye.

Fidesz: Brüsszel a multikat védi

A kormány portfolio.hu-nak azt mondta, egyelőre csak az Európai Bizottság közleményéből értesültek a döntésről. A kabinet a Bizottság határozatának megérkezését követően alakítja ki álláspontját. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak azonban főhet a feje, hiszen a Bizottság mai döntésével átmenetileg 40 milliárd forint körüli bevétel esik ki a költségvetésből az idei évben.

A Fidesz-frakció arra kéri a kormányt, hogy a Brüsszel által rendszeresen támadt különadókat, ahogy eddig, úgy most is védje meg - olvasható a kormánypárt közleményében. A kormánypárt szerint "Brüsszel ezúttal is a külföldi multik érdekeit védi".

A párt azt írta, hogy az extraprofittal rendelkező ágazatokat sújtó különadók az új magyar adórendszer fontos részét képezik, igazságosabbá és kölcsönössé teszik a közteherviselést, hozzájárulnak a költségvetési egyensúlyhoz és a fontos társadalmi célokhoz.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból az élelmiszerbiztonságot javító intézkedéseket tud végrehajtani az állam, a dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulásból pedig az új budapesti kórház megépítését tudják támogatni.

Tiltott állami támogatásnak minősülhet

A bizottság aggálya egyébként valójában mindkét esetben az, hogy a meredeken progresszív kulcsokat alkalmazó terhek szelektív előnyt biztosítanak versenytársaikkal szemben azoknak a vállalatoknak, amelyek árbevétele alacsony, és ez tiltott állami támogatásnak minősülhet.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó üzleteknek kell fizetniük. Alacsony árbevétel esetén vagy semennyi, vagy 0,1 százalékos felügyeleti díjat kell befizetni, egy bizonyos értékhatár fölött viszont már az árbevétel 6 százalékát. A bizottság szerint önmagában az árbevételen alapuló díj nem veti fel tiltott állami támogatás gyanúját, de a progresszív, meredeken emelkedő kulcsok tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak az alacsony árbevételű piaci szereplőknek versenytársaikkal szemben.

"Magyarország mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná ezt a differenciált bánásmódot" - írja közleményében a brüsszeli testület. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében a szabályozás január 1-jén lépett hatályba, és július végén lennének esedékesek az első befizetések.

Tavaly év végéig minden kiskereskedelmi vállalatnak árbevétele 0,1 százalékát kellett befizetnie. Ezt váltotta fel január 1-jétől a többsávos díjkötelezettség. Félmilliárd forintnál kevesebb árbevétellel nem kell fizetni, 50 milliárd forintig 0,1 százalék a díj kulcsa. Annál nagyobb árbevétel esetén viszont 1 százalékot kell befizetni az államnak, a legmagasabb, 6 százalékos kulcs a 300 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégeket sújtja. A bizottság arról sincs meggyőződve, hogy az így beszedett összeg nem haladja-e meg azt a mértéket, amelyet az állam az agrár-élelmiszeripari termékek állami ellenőrzésének szükségessége címén beszedhet.

A bizottság közleménye szerint a magyarországi kiskereskedelmi korlátozások együttesen negatív hatással lehetnek a piaci versenyre, és az unió alapvető szabadságjogait is sérthetik. Ilyenként említi a bizottság azt az előírást, hogy be kell zárni azokat a kiskereskedelmi cégeket, melyek két egymást követő évben veszteségesek. Brüsszel szerint a veszteségesség oka a megemelkedett felügyeleti díj is lehet, és ez így sértheti a letelepedés szabadságát. Ennek tisztázására felvették a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.

Sérülhet a verseny

A dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulás esetében a bizottság aggálya ugyanúgy a meredeken progresszív kulcsokkal kapcsolatos.

"A bizottság üdvözli a dohányzás visszaszorítására irányuló tagállami intézkedéseket. Mindazonáltal kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a dohánytermékek közegészségügyi hatásai progresszíven emelkednek az azokat értékesítő vállalkozások árbevételének megfelelően" - írták. Kifogásolja az Európai Bizottság azt is, hogy a dohánytermékek kereskedői bizonyos befektetésekkel akár 80 százalékkal mérsékelhetik fizetési kötelezettségüket.

"A bizottság aggódik amiatt, hogy ez szelektív előnyt biztosíthat az ilyen vállalkozásoknak, és Magyarország ebben a szakaszban nem igazolta, hogy a csökkentés összeegyeztethető az egységes piaccal" - fogalmaz az uniós versenyjogi hatóság.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény februárban lépett hatályba. Ennek értelmében a dohánytermékekkel kereskedő cégek 30 millió és 30 milliárd forint közötti árbevétel esetén 0,2 százalék, 30 és 60 milliárd között 2,5 százalék, 60 milliárd fölött pedig 4,5 terhet kell befizessenek az államkasszába. Emellett a bizottság tudatja, hogy azt is vizsgálja, hogy a dohánytermékek forgalmazásáról szóló magyar törvények összeegyeztethetők-e az uniós joggal.

Heten erőszakolták meg a tinilányt, és a végén még ő lesz a hibás

A nőkkel szembeni negatív sztereotípiákat és a bűncselekmények áldozatainak gyenge védelmét hozta felszínre egy tizenéves lány brutális megerőszakolása Románia keleti, legszegényebb régiójában.

A falujától tíz kilométerre lévő megyeközpontban, Vasluiban tanuló tinédzser diáklányt a buszmegálló felé menet szólította meg két fiú, és felajánlotta, hogy autóval hazaviszi. Egyiküket ismerte, így elfogadta az ajánlatot. Az útjuk azonban egy mezőre vezetett, ahol időközben csatlakozott öt társukkal együtt brutálisan megerőszakolták.

Több mint három órán át kínozták a lányt, amikor áldozatuk elájult, vodkával felmosták, és folytatták, ahol abbahagyták. Késő este tették ki az otthona közelében. Kétségbeesett apja talált rá az utcán, annyira rossz állapotban, hogy képtelen volt lábra állni. Az erőszaktevőkre 7-től 15 évig terjedő szabadságvesztés róható ki, de egyelőre szabadlábon várják az ítéletet, sőt családjukkal és barátaikkal az áldozatot zaklatják.

– A lány magába fordult. Amikor mindenki nekiugrott, ő tényleg hibásnak érezte magát, és azt kérdezgette, vajon mit csinált rosszul – nyilatkozta Mioara Donosa ügyvéd az Adevarulnak. Románia legelmaradottabb régiójában, Moldvában „konzervatívan” viszonyulnak a nemi erőszakhoz: az emberek egy része nem is tartja bűncselekménynek, s az áldozatot hibáztatja, hogy „tönkretett hét családot”.

– Úgy próbálják beállítani, mintha az erőszaktevők lennének az áldozatai a megerőszakoltnak. Ebben a közegben a nőt tisztességtelennek, könnyűvérűnek tartják, ha például festi a körmét. Ha rövid szoknyát hord, és megerőszakolják, úgy veszik, hogy valójában beleegyezett – magyarázta a Népszabadságnak a nők jogaiért küzdő, online segélyszolgálatot működtető A.L.E.G egyesület vezető munkatársa, Camelia Proca.

Az A.L.E.G egyike annak a tizenöt román civil szervezetnek, amely nyílt levélben kérte az ügy kivizsgálását Klaus Johannis államfőtől és a bukaresti igazságügyi tárcától. A minisztérium közvetlen beavatkozását a vasluii bíróság erősen hímsoviniszta-gyanús döntése is indokolta: az állásfoglalás szerint az erőszaktevők „előzetes letartóztatása aránytalan lenne az elkövetett bűncselekmények súlyához képest”. Procáék a megdöbbentő eset apropóján szeretnék elérni, hogy Románia ültesse át mihamarabb az Európai Unió vonatkozó 2012-es irányelvét, amely meghatározza a bűncselekmények áldozatainak jogaira és védelmére vonatkozó minimális szabályokat.

Érdekes egybeesés, hogy a megerőszakolt lány faluja, Muntenii de Sus szomszédos azzal a Tanacuval, amelynek ortodox kolostorában háromnapi „ördögűzés” után kínhalált halt egy 23 éves novícia. Az eset nyomán született Tatiana Niculescu Bran Gyónás Tanacuban című regénye, majd Cristian Mungiu A dombokon túl című filmje, amely a legjobb forgatókönyv és a legjobb női főszereplő díját hozta el a 2012-es cannes-i filmfesztiválról.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV