Fizetett politikai hírdetés    

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Megverték és kirabolták a szír migránst

Információink szerint megvertek és kiraboltak egy szír migránst kedd este a Hattyasi vasúti átjáró közelében.

Az angolul rosszul beszélő férfi azt állította, egy fekete Audi sofőrje ököllel arcon ütötte és elvette tőle övtáskáját, amiben 550 euró volt. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatának tájékoztatása szerint egy külföldi férfi elfogásakor tett feljelentést a rendőrségen arról, hogy bántalmazták és elvették az értékeit. Az ügyben a Szegedi Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen kifosztás miatt rendelt el nyomozást.

 

Sokan titkolják rákos betegségüket, nehogy kirúgják őket

Egy miskolci asszony azt állítja: miután kiderült, hogy mellrákja van, kirúgták a munkahelyéről, ahol próbaidőn volt. Az eset nem egyedülálló a Mellrák Infó Egyesület szerint: csak náluk minden hónapban többen is jelentkeznek, akik azt állítják, daganatos betegségük miatt veszítették el a munkájukat. A munkajogász szerint betegség miatt senkit sem lehetne elbocsátani, mivel ez hátrányos megkülönböztetésnek számít – derült ki az RTL Klub híradójából.

 

A hajléktalanok után most a bevándorlóknak ment neki Kocsis Máté kerülete

Míg különböző szervezeteken, csoportokon keresztül és egyénileg is rengetegen segítik a Magyarországra került menekülteket, Budapest nyolcadik kerületének vezetése úgy érzi, itt az ideje az újabb erőfitogtatásnak, s most – a hajléktalanok és a drogfüggőket segítő tűcsere-programok után – a bevándorlók ellen fordult, s „célirányos idegenrendészeti ellenőrzések elrendelését” jelentette be.

A józsefvárosi vezetés szerint a migránsok „a közparkokat és közterületeket WC-ként használják, hangoskodnak, italoznak, szemetelnek, az arra járókkal kötekednek és félelemkeltően viselkednek.” Ezért a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyeleti Ügyosztálya „célirányos idegenrendészeti ellenőrzések elrendelése” mellett döntött, amelyet a rendőrség „speciális idegenrendészeti képzéssel rendelkező egységének” a segítségével valósít meg.

A polgármesteri hivatal közleménye szerint alakossági panaszok hatására döntöttek az ellenőrzések bevezetéséről, az akciók során a bevándorlók által látogatott helyeket ellenőrzik, „ például call centerek, internet kávézók, szórakozóhelyek, búvóhelyek (???)”, elsősorban a Baross utca, Népszínház utca, Blaha Lujza tér környékén.

55 millióért hallgatott a parlament néma leventéje

Íme a T. Ház legcsendesebb tagja! Bíró Márktól (Fidesz) távol állnak a parlamenti szópárbajok, hiszen eddig még egyszer sem szólalt fel.

Az Országgyűlés néma leventéje pedig nem is újonc már. Még 2010-ben választották be, vagyis öt év is kevés volt neki, hogy valami fontos problémára hívja fel a figyelmet.

Ennek ellenére a kormánypárti képviselő felmarkolta a neki járó fizetést és juttatást, s nem is kis összegbe került az adófizetőknek. Az előző ciklusban Nógrád megyei listáról jutott be, ezért négy éven át havi 394 230 forintos alapfizetése mellé 414 ezres választókerületi pótlékot is kapott, hozzá a 116 ezer forintos lakhatási támogatást. Az új ciklusban pedig havi bruttó 748 ezer forintos fizetésért „intézi" az ország ügyeit. Így a Blikk számítása szerint a fél évtized alatt Bíró közel 55 millió forintot kapott az Országgyűléstől – annyit, amennyit a most 241,6 ezres bruttó havi fizetésért robotoló átlagember éppen 19 év alatt rak össze. Ám mivel a honatyák munkatársait, laptopját, de akár irodáját is fizetik a közösből, Bíró után az egyéb költségekre újabb tízmilliók mehettek el.

Tény, hogy a parlament nemcsak a vitákból áll, de egyéb más fronton sem tűnik a munka hősének a képviselő. Jelenleg csak egy bizottság (honvédelmi) tagja, ami minimálisan elvárt. Frakciótisztsége nincs, s a háttérfeladatok ellátásában sem jeleskedik – legalábbis a parlamenti honlap adatai szerint. Bíró öt év alatt tíz indítványt nyújtott be, míg a legtöbb társa ennek alaphangon 10-20 szorosát; de például az MSZP-s Demeter Márta – aki első évét tölti a T. Házban – egy év alatt 396-ot.

ze egy képviselő leginkább a választókerületében szorgoskodik, ám ilyen – szigorú értelemben véve – Bírónak nincs. Már az első ciklusban is a megyei listáról került be, most pedig az országosról. Vagyis utóbbit nézve még több oka lenne arra, hogy pont a parlamentben legyen aktív. Éppen ezért kerestük Bíró Márkot, hogy megtudjuk: miért ilyen hallgatag? De csak munkatársáig jutottunk el.

– Nem tudtam elérni a képviselő urat, mert szabadságon van, és két nap múlva külföldre utazik – mondta a politikus asszisztense, aki nem tudta megmondani, főnöke nyaralni utazott-e.

 

Törvényes, hogy felesége javaslatára kapott 5 milliós végkielégítést a volt polgármester

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal nem találta törvénysértőnek a nyírbogáti önkormányzat döntését, amellyel végkielégítést és szabadságmegváltást szavazott meg a települést 2001 és 2014 között vezető Simon Miklósnak.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a hivatal tavaly nem élt törvénysértés megszüntetésére irányuló felhívással a nyírbogáti önkormányzat által meghozott határozatok ügyében.

Kozma Péter kormánymegbízott az elmúlt napokban Nyírbogáttal kapcsolatban megjelent sajtóhírekre reagálva adta ki közleményét.

A kormánymegbízott hangsúlyozta azt is, hogy a hivatalnak nem feladata a hatáskörén kívül tartozó viták vagy vitás kérdések eldöntése.

A Bors hétfőn írt arról internetes kiadásában, hogy a Nyírbogátot 2001 és 2014 között vezető, 1998-tól országgyűlési képviselőként is tevékenykedő Simon Miklós öthavi végkielégítésként bruttó 3 millió 67 ezer, ki nem vett szabadsága után pedig bruttó 2 millió 147 ezer forintot kapott felesége, a 2014 őszén a település polgármesterévé megválasztott Simonné Rizsák Ildikó (Fidesz) indítványára. A juttatást megszavazták az önkormányzati képviselők.

Az MSZP a Bors cikkre reagálva az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Fidesz parlamenti frakciójának "sunyítás helyett" fel kellene szólítania Simon Miklóst a pénz visszafizetésére, ezzel együtt Nyírbogát lakóinak pedig vissza kell kapniuk az "elmutyizott" milliókat. Az Együtt közleményében a fideszes politikust a neki jogellenesen kifizetett milliók visszafizetésére és mentelmi jogáról történő lemondásra szólította fel, Apáti István, a Jobbik országgyűlési képviselője pedig bejelentette, hogy a párt vizsgálatot kezdeményez a Simon Miklósnak kifizetett ötmillió forintos végkielégítés törvényességével és jogszerűségével kapcsolatban.

Simon Miklós az MTI-nek hétfőn azt mondta, "politikai hisztériakeltés" folyik ebben az ügyben, szavai szerint a végkielégítést jogszerűen fizették ki neki. A hivatalba lépő polgármesternek az új ciklus elkezdéskor kötelessége a munkaügyi folyamatokat lezárattatni, és ez akkor is kötelessége, ha éppen a férjéről van szó – mondta Simon Miklós, hozzátéve, a kormányhivatal is jogszerűnek minősítette ezt a munkaügyi döntést.

A kormánypárti képviselő azt is közölte, az őt és feleségét ért rágalmak miatt eljárást indít.

Meghurcolták, Strasbourgban perli be a magyar államot Érsek Zsolt

Rabosították, folyamatosan nyomoztak az ügyében, kihallgatásról kihallgatásra járt, öt év vegzálás után azonban immár jogerős határozata van arról: a hatvani szennyvízberuházás kapcsán nem követett el bűncselekményt. Érsek Zsolt volt hatvani MSZP-s országgyűlési képviselő és polgármester meghurcoltatása miatt Strasbourgban perli be a magyar államot.

- A 2010-es önkormányzati választás után a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség hatvani szervezete feljelentett 16 rendbeli jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság folyamatosan jelezte, hogy a bűncselekmény ténye nem állapítható meg, ám az ügyészség ezt figyelmen kívül hagyva újabb bizonyítékok bekérését rendelte el. A miértre magánbeszélgetésen adták meg a választ, mondván, én vagyok a Heves megyei Gyurcsány, s az az elvárás, hogy megakadályozzák a képviselő-jelöltségemet – e mondatokkal kezdte hatvani sajtótájékoztatóját Érsek Zsolt, aki 1994 és 2010 között, tizenhat éven át volt az MSZP országgyűlési képviselője, két cikluson át Hatvan polgármestere, jelenleg pedig az MSZP Heves megyei elnöke.

A fideszes feljelentés szerint bűncselekményre utaló jeleket találtak a térségi szennyvízhálózat bővítésével kapcsolatban, amelyekre a hatvani szocialista városvezetés írta ki a közbeszerzési eljárást. A feljelentést követően közel öt évig húzódott a nyomozás, amelyet Érsek állítása szerint a rendőrség többször is le akart zárni, ám az ügyészség ezt megakadályozta. Tavaly év elején rabosították is, ami szavai szerint lehetetlenné tette számára, hogy elinduljon az országgyűlési választáson.

– Most, hogy immár recseg-ropog a Fidesz ereje, a végrehajtó hatalom bátrabban mer ellentmondani a politikai megrendelésnek: ennek eredményeként nemrégiben jogerősen megszüntettek minden nyomozást ellenem, mert nem állapítható meg már maga a bűncselekmény elkövetése sem. Majdnem öt év, 48 tanú meghallgatása, több mint tízezer oldalas nyomozati anyag kellett ahhoz, hogy a fideszes politikusok emberi életekkel való játszadozása lezáruljon. De itt vagyok, és kiállok azért, hogy elmondhassam: nem kell félni! Az én példám is bizonyítja, hogy az igazság győz az álnok hazugság fölött – mondta Érsek Zsolt, majd így folytatta:

– Szeretném megüzenni az önkényuralmi rendszert építő hatalomnak, hogy büntetlenül nem élhetnek vissza a választók bizalmával, ezért bejelentem, hogy Strasbourgban beperelem és kártérítésre köteleztetem a magyar államot az elmúlt öt év meghurcoltatásai miatt. Üzenem minden sorstársamnak, hogy nemcsak magunkért, de a fiatalok jövőjéért is ki kell állnunk, az igazunkat meg kell védeni. Nem hagyhatjuk, hogy a hatalmat szolga módon kiszolgáló erők büntetlenül gázoljanak át becsületes embereken, nem lehet emberekkel szórakozni csak azért, mert valaki elhiszi magáról, hogy megteheti ezt – jelentette ki Érsek Zsolt.

Egyben azt is közölte, hogy nem kíván elindulni sem a 2018-as országgyűlési, sem a 2019-es önkormányzati választásokon, mert épp a fentiek miatt túl sok benne a tüske, márpedig most olyan vezetőkre van szüksége az országnak, akik békét teremtenek, és befejezik a háborúskodást.

 

1,6 milliárdnyi közpénzt kap a kormánytól a Béres Gyógyszergyár

Egyedi kormánydöntés alapján 1,6 milliárd forint támogatást ad a kormány a Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki, 3,2 milliárd értékű beruházásához – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Beszámolt róla, hogy a Béres Gyógyszergyár Zrt. bővíti kapacitását, 1600 négyzetméterrel növeli gyártóterületét és 400 négyzetméterrel logisztikai raktárát, új technológiát telepít, fejleszti az infrastruktúrát és 60 új munkahelyet hoz létre.

Béres József, a társaság elnöke elmondta, hogy a szolnoki termelőüzemben 215-en dolgoznak, ezzel Jász-Nagykun-Szolnok megyében a tizedek legnagyobb magánfoglalkoztatók. A vállalat Magyarországon az egészségmegőrzés és betegség-megelőzési piacon 35 százalékos részesedéssel rendelkezik.

Szijjártó Péter szavai szerint Magyarország az elmúlt öt évben mindent megtett annak érdekében, hogy az ország a világpolitikai, világgazdasági változások nyertesei közé tartozzon. Ezt mutatja, hogy Magyarország az Európai Unióban az élvonalba került, a magyar gazdaság nyolcadik negyedéve növekszik, a munkanélküliség jelentős mértékben csökken, májusban az ipar teljesítményének növekedése 6,3 százalékkal haladta meg az előző évit, a foglalkoztatottak létszáma megközelítette a 4,2 milliót és májusban a külkereskedelmi forgalom aktívuma 505 millió euró volt, a külgazdasági kilátások pedig továbbra is pozitívak – sorolta.

Szijjártó Péter felidézte, hogy tavaly Magyarországon a beruházások 5216 milliárd forintot tettek ki, 14 százalékkal bővültek egy év alatt, ezen belül a magyar tulajdonú vállalatok fejlesztései még kiegyensúlyozottabbá teszik a magyar gazdaság növekedését.

A Béres Gyógyszergyárat 25 évvel ezelőtt alapították 10 fős családi vállalkozásként, mára a cég vállalatcsoporttá nőtte ki magát, 70 versenyképes terméket állít elő a gyógyszerpiacon, a Béres Csepp pedig megkapta a hungarikum minősítést – mondta. A Béres Gyógyszergyár Zrt. jelentős összeget fordít kutatás-fejlesztésre, termékeikben az innováció, a tudományos kutatás, a magas minőség jelenik meg – fűzte hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter kifejtette azt is, a Béres Gyógyszergyár Zrt. jó kapcsolatot ápol a magyar felsőfokú intézményekkel, részt vesz a duális szakképzésben, beszállítójuk 72 százaléka magyar vállalkozás, a kapacitásbővítés a gyógyszeriparhoz kapcsolódóan a beszállító kis és középvállalkozások számára is piaci lehetőséget jelent.

Béres József beszámolt arról, hogy a Béres Gyógyszergyár Zrt. folyamatosan fejleszti az 1995-ben megvásárolt szolnoki gyártóüzemét, eddig 3,3 milliárd forintot ruháztak be. Fejlesztéseiket nagyrészt önerőből valósították meg, pályázat útján a társaság 296 millió támogatás kapott.

A Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke elmondta, nagyvállalati kategóriába tartoznak, így uniós fejlesztési támogatásokra nem jogosultak, ezért fontosnak nevezte a mostani támogatás odaítélését a versenyképesség megőrzése szempontjából.

A pénzt az útlevélbe teszik: a korrupt rendszer segíti a csempészetet

A hétköznapi magyarországi korrupció képe rajzolódik ki a Spiegel című német lap tudósításából: a cikk szerzője négyezer kilométeren át elkísért egy román vállalkozót, aki embereket és árut szállít Romániából Portugáliába. A sápot már a határon le kell adni, a kapcsolatok bejáratottak, a módszer az, hogy a pénzt az útlevélbe teszik.

A határ után a következő útonálló egy közlekedési rendőr képében a határállomástól egy kilométerre várt, és leállított minden román rendszámú mikrobuszt – állítja a cikk szerzője.

A sofőr szó nélkül adta a pénzt, a másik némán elvette a tízezer forintot, mindkét fél tudta a szerepet. De mivel az utasok közül mindenkinél van a tilalmi listán lévő pálinka, a főnök nem tartja túlzottnak az összeget. Mert ha nem fizetnek, akkor ki kell pakolni a csomagokat az útra, a közegek leszedik a belső burkolatot, átvizsgálják a motorteret, ami legalább három óra időveszteség.

Azután már csak Pest előtt kellett tejelni kétszáz eurót egy rendőrnek, de a szállító ezen sem háborodott fel, mert tudja, hogy a magyarok többsége nem kedveli a románokat, s ezt be is ismerik.

Deutsch elintézte, hogy Gyurcsányról beszéljenek Brüsszelben

Meghallgatást tart az Európai Parlament illetékes bizottsága a Gyurcsány Ferenchez kötődő Altus Zrt. uniós megbízásának ügyében. Emiatt az Európai Bizottság regionális és várospolitikai fejlesztésért felelős főigazgatóságának vezetőjét fogják behívni – írta a Magyar Hírlap.

A meghallgatást a néppárti frakció kezdeményezte a Fidesz EP-képviselőjének, Deutsch Tamásnak a javaslatára.

Deutsch a Magyar Hírlapnak hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy politikai összeférhetetlenség áll fenn, hiszen európai közpénzből nyert el közbeszerzést egy olyan cég, amelynek százszázalékos tulajdonosa egy aktív politikus.

Európa válófélben

Európa sohasem volt egységes, és a kulturális különbségek a házasságban is előjöttek. Mit rontottunk el?

Az emberek túlnyomó többsége meg van arról győződve, hogy házassága, amit éppen most kíván megkötni, boldog lesz. Mégis a házasságok többsége – a pszichológiai és a kulturális „inkompatibilitás” miatt – néhány éven belül felbomlik. Amikor szembesülünk barátaink válási szándékával, első reakciónk: „nem voltatok egymáshoz valók”. A várható konfliktusokat azonban – induláskor – elfedte a közös jövőt tervezgető szerelem. Ám a rendre előbukkanó válságok hatására a problémák egyre erősödnek, és a felek egyszer csak rádöbbennek: kapcsolatuk menthetetlen. Azt gondolnánk, ilyen hibákat az államok nem követnek el. Az évekig tartó tárgyalások, a sok egyeztetés, a háttéralkuk sora, és a döntést szentesítő népszavazás, józan mérlegelést sejtet. Ám most, hogy Európa, a legkülönbözőbb területen előbukkanó problémák – a görög csőd, az angolok kilépési és a többek „válási” szándékai, a menekültválság stb. – miatt a válás küszöbére érkezett, már nem is az a kérdés, mit rontottunk el, hanem hogy miért követtünk el hibák egész sorát.

Bár a kudarcok okaként problémák tömegét emlegetik, a valóságban egy nehezen észrevehető, rejtett tényező idézte azt elő: a konfliktusok gyökere, hogy Európa – szemben a felületes megítéléssel – nem földrajzi hely, hanem politikai modell. Európa nem egy geográfiailag egybefüggő térség, inkább hosszú történelmi fejlődés során kiformálódott – sokáig csak rá jellemző – sajátos intézményi rendszer: a hatalommegosztás, a piacgazdaság, a magánvállalkozások, a liberális demokrácia, a felelős kormányzás, az átlátható és ellenőrizhető vezetés, a vélemény- és szólásszabadság és a rendkívül széles egyéni jogok. Ebből a szemszögből van „Európa” a kontinensünkön kívül is (pl. USA, Kanada vagy Ausztrália) és vannak kontinensünknek – intézményi értelemben – „ázsiai”, sőt „afrikai” térségei. Sőt, problémáink döntően abból fakadnak, hogy a legtöbb országban, szinte minden utcában – egymást átfedve – találhatók „európai”, „ázsiai” és „afrikai” közösségek.

Az Európa-modell az elmúlt ezer év során, fokozatosan formálódott a siker általánosan elfogadott mintájává. A versenykövetelményt és teljesítménykényszert támasztó, egyben szolidaritást és felemelkedést kínáló modellje a 20. század második felében nyerte el végleges formáját. Ezt az „alapértelmezett” mintát vették át a diktatúrákból felszabaduló országok: előbb a mediterránok, Portugália, Spanyolország, és Görögország, majd a nagy rendszerváltások során kelet- és közép-európaiak. A csatlakozók és a befogadók egyaránt úgy hitték: a sikerhez elegendő a történelmileg hatékony intézmények bevezetése. A 21. századba átlépve azonban világossá vált: a jogi és intézményi szerkezet átvétele szükséges, de nem elégséges a sikerhez. Legalább ilyen fontos a polgárok bizalma intézményeikben és egymás iránt. Ezeket a tényezőket sokáig eleve adottnak tekintették, de az előbukkanó válságok azt mutatják, ez egyáltalán nincs így.

Az intézmények eltérő hatékonyságának okait kutatva két – többnyire a figyelmen kívül hagyott – tényező hatása bukkant elő: az intézményi minőség és a bizalom általános mértékének különbsége Európa térségei között. Európa – a többi civilizációtól megkülönböztető – „találmánya” az intézményes hatalommegosztás, illetve ennek megtestesítője, a parlament. A sokak számára modellt kínáló angol parlament a 13. század elején alakult meg, de már előtte, másutt – Spanyolországban – is létrejött az uralkodó és alattvalói közötti hatalommegosztást szabályozó intézmény. Ám a kutatások kiderítették, nem egyszerűen a parlamentek „felbukkanása”, hanem működésük gyakorisága – az ún. parlamenti aktivitási index (PAI) – a legfontosabb mutatója a hatalommegosztás mértékének. Az összehasonlító elemzések jellegzetes képet rajzoltak fel: a PAI a 12. és a 18. század között magas volt Észak- és Nyugat-Európában, közepes a német területeken, alacsony és csökkenő Dél-Európában, és nagyon ritka Kelet-Európában.

Ez a történelmi trend magyarázza Európa különböző térségeinek eltérő történelmi pályáját. Az új kutatások tehát részben tovább finomították Szűcs Jenő Európa három – a „nyugat”, a „kelet” és a kettő között átmenetet jelentő „közép” – történelmi régiójára építő modelljét. Sajátos utat követett az északi és az nyugati térség (Skandinávia és Nyugat-Európa). Egyéni pályán haladt a kontinens „déli” - mediterrán – fele. Ezektől eltérő politikai trend mozgatta Közép-, Kelet-Európát, és ettől is különböző, a Szibériáig terjedő keleti térségek – a szétesett Szovjetunó keleti utódállamainak – fejlődési mintája. E történelmi és regionális különbségek nem pusztán elméletileg érdekesek: ezek határozták meg, miként reagáltak és reagálnak ma is az egyes országok a rendszeresen bekövetkező történelmi válságokra. (Pl. a 14. századi pestisjárványokat követően a munkaerő szűkösségére, majd a felvilágosodásra, azután a 18. század ipari és a 19. század társadalmi forradalmaira.)

A 20. század második felének gyors fejlődése részben elfedte ezeket a különbségeket. Ezért vélelmezték a politikusok – tévesen – a történelmi determinációk megszűnését. Miként az eltérő kulturális hátterű fiatalok házasságánál, mindenki reméli, hogy a szülői támogatás és a szerelem elhárítja a konfliktusokat, Európában is mindenki bízott abban: a gazdagabb „északiak és nyugatiak” hozománya – a pénzügyi támogatás és a kínált modell – sikerre vezeti a nagy európai összeborulást. Emiatt vélhettük mi is a rendszerváltásokat követően a valóságosnál könnyebbnek a gyors felzárkózást. A politikusok ígérték, mert remélték: amiként egy házasság hétköznapjai során, a „hozott” eltérő szokások lassan elhalványulnak, a „Klubba” belépett társadalmak fokozatosan nemcsak elsajátítják a „helyes és illő” viselkedést, de tartják is magukat ahhoz.

Ám amiként a kulturális „inkompatibilitás” megbuktathatja a mégoly mély szerelemre alapozó házasságot, napjaink görög válsága – a mediterrán és Kelet-Európa potenciális válsággócaival együtt – alapvetően a történelmi és regionális kulturális különbségek a válságok miatti felerősödését jelzik. És itt kerül a képbe a bizalom jellegzetes alakulása Európa különböző térségeiben. A bizalom a családon belül hagyományosan mindenütt magas (97 %-os), míg az idegenek iránt minimális (5-7%). Ez a jelenség az amorális családközpontúság: a morál csak a családon belül köt, azon kívül nem. A 20. században, a „piacos” és demokratikus társadalmakban ezt a szabályt fokozatosan felülírta az idegenek iránti növekvő bizalom. Ez északon és nyugaton már a 19. században növekedésnek indult, és a 20. század közepén magas, (70-80%) szintet ért el. Délen és keleten, a piacgazdaság kiterjedésével szintén nőtt, de csak kisebb mértékben (35- 40%-ra).

Az emberek egymás közötti bizalma nemcsak a hétköznapi együttélés miatt fontos. Ez működteti az intézményeket, meghatározza, fizeted-e az adót, betartod-e a szabályokat, eleget teszel-e társadalmi kötelezettségeidnek. „Európa” sokunk számára azt jelentette: minden helyzetben számíthatsz arra, hogy az idegenek szabálykövetőek, de azzal is tisztában kell lenned, tőled is ezt várják. A 21. századba átlépve azonban – a közösségek szociális, etnikai és viselkedésbeli heterogenitásának növekedése miatt – az idegenekben való bizalom jelentősen lecsökkent nyugaton, újra alacsony szintre esett délen és keleten. Ez pedig nemcsak a hétköznapokban vezetett zavarokhoz, de erodálta a társadalom intézményi alapjait. A következmény: az életünket szabályozó, addig hatékonyan és kiszámíthatóan működő intézmények – a piactól kezdve a vállalkozásokon keresztül a jogrendig, a demokráciáig és a korrupciótól mentes kormányzásig – csökkenő hatékonyságúvá, megbízhatatlanná váltak.

Az egykor csodált Európa a szétesés jeleit kezdi mutatni: a remény és a megszokás által összefűzött egysége felbomlóban van. A világgazdasági válság pedig csak felerősítette ezt a folyamatot. Ahogyan a házasságban: vannak, akiket a nehézségek összehoz, a többséget azonban – különösen a kulturális inkompatibilitás esetén – inkább szétrázza. Európában a válság nyomán hirtelen előbukkant a régi történelmi minta: az „északiak” hasonló módon reagálnak, a „mediterránok” eltérő utat követnének, és a keletiek pedig egészen másfelé igyekeznek. A válás veszélyét jelzi: saját intézményi hagyományaink szemüvegén átszűrve, ahányan vagyunk, annyi szemszögből látjuk a helyzetet. Ezért kételkednek a németek, hogy a görögök betartják ígéreteiket, a görögök pedig ezért veszik ki a pénzüket a bankból, jelezve, egymásban sem bíznak. A Le Monde publicistája pedig azt olvasta ki a görög népszavazásból: „A görögök egyúttal arra is nemmel voksoltak, hogy a németek mondják meg, milyennek kellene lennie Európának.” Európa válni készülő országainak éppen úgy nehéz tanácsot adni, ahogyan válófélben levő barátainknak sem igazán tudunk. A legnehezebb: ha már elveszítették józanságukat a házasságkötésnél, legalább most, válófélben racionálisan hozzák meg a döntést. Ám az események nem erre utalnak. Most amikor a leginkább szükség volna a hideg fejre, mindenki kezdi elveszíteni a türelmét. Az meg, hogy a végül megszülető döntés vajon jót hoz-e, vagy sem, majd egy évszázad múlva derül ki. Addig pedig – s valószínűleg azután is – mindenki a maga igazát hirdeti.

Vádat emeltek a pécsi hajléktalant halálra verő fiatalok ellen

Varga-Koritár György baranyai főügyész keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a megyei ügyészség két fiút védekezésre képtelen személy ellen elkövetett emberöléssel, egyet pedig garázdasággal vádol. A feltételezett elkövetőket a nyomozás kezdetén még halált okozó testi sértéssel gyanúsították.

A vádlottak 2014. december 24-én a pécsi főpályaudvar melletti téren italoztak, majd szóváltásba keveredtek a szintén ittas sértettel és a barátjával. Mindhárman megütötték a férfit, majd az elmenekülő barátja után futottak, de nem érték utol. Két támadó ezután visszatért a földön fekvő sértetthez, nekifutásból, páros lábbal a hasára ugrott, és távozott.

A sértett kórházba került, de belehalt a bántalmazás okozta belső sérülésekbe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mészáros Lőrinc is beszáll a légkondibizniszbe

Miközben nagyban zajlik a klímaszerelők piacán a játékszabályok átírása, és egy új bürokratikus, széles jogkörrel felvértezett hivatal jöhet létre, a felcsúti polgármester személyesen is bevásárolta magát az egyik legjobb piaci szereplőbe. Mellette jön a Közgép-pótlóként számon tartott Duna Aszfalt is.

Nincs megállás, Mészáros Lőrinc egykori gázszerelő, felcsúti polgármester birodalma tovább bővül. Orbán Viktor miniszterelnök földije a cégbírósági adatok szerint ezúttal a hűtés- és klímatechnikában lát fantáziát, nemrég ugyanis személyesen vásárolta be magát a piac egyik legjobb cégébe, a debreceni CLH Kft.-be.

A tulajdonosi szerkezet változása az adatok szerint bejegyzés alatt áll. Ugyanitt látszik az is, hogy a polgármester mellett megjelent a társaságban a Körösaszfalt Zrt., illetve Szíj László és Varga Károly is. A Gazdasági Versenyhivatal még június közepén adott hírt arról, hogy engedélyezi Szíj és Varga beszállását különböző cégekbe (köztük a CLH-ba is), ám abból még nem derült ki, hogy Mészáros Lőrinc is az új tulajdonosok között lesz. A polgármester magánemberkénti tulajdonszerzése a GVH-vizsgálatról szóló közleményben nem szerepel. Csak Szíj és Varga megjelenésével kapcsolatban állapítja meg a hivatal, hogy az érintett cégek piaci részesedése az épületgépészeti piacon nem éri el a 30 százalékot, és így portfólióhatással nem kell számolni.

A Közgép-pótló felemelkedése

A CLH-ban Mészárossal közösen megjelenő Körösaszfaltnak részben szintén Szíj László a tulajdonosa, részben pedig a tiszakécskei bejegyzésű Duna Aszfalt Kft., amely azután került előtérbe, hogy a nagy Orbán–Simicska-összeütközés következtében a Közgép az állami tenderekről nagyrészt kiszorult. A Duna Aszfalt az utóbbi időben sorra nyeri a közbeszerzéseket, legutóbb például az M0-s autópálya zajvédő falának kiépítését vitte el 1,76 milliárd forintért, annak ellenére is, hogy a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Közgép 700 millió forinttal alákínált.

A Körösaszfalt Zrt., vezére tavaly november óta Pálffy Balázs, Mészáros Lőrinc vőjelöltje. A Körösaszfalt Zrt. pár hónapja fontos szerepet kapott: ez a cég kebelezte be a legpatinásabb magyar magasépítő céget, a Magyar Építő Zrt.-t, és ezzel a Duna Aszfaltnak már minden esélye megvan arra, hogy az új Közgéppé váljon.

A vőjelölt május óta a Magyar Építő Zrt. igazgatósági tagja is. A Magyar Építő igazgatóságában májusban feltűnt Csík Zoltán is, aki tavaly fél évre a Mészáros család érdekeltségébe tartozó Aranykorona Zrt. vezető tisztségviselője volt.

Rendesen termeli a milliókat

A CLH Kft. a hazai klímapiac egyik ismert szereplője, egykor állami vállalat volt, amelyet 1994-ben privatizáltak. A mostani tranzakció előtt négy magánszemély tulajdonában volt, akik a cég honlapjának adatai szerint a társaság vezetésében is részt vesznek. A cég a hvg.hu megkeresésére cikkünk megjelenéséig nem reagált, így azt sem tudni például, hogy Mészáros Lőrinc mekkora részt vásárolt a vállalatból. A CLH az elmúlt három évben 6,5-6,8 milliárd forintos bevétel mellett 70-100 millió forint üzemi szintű nyereséget termelt, egészséges, jól működő társaság képét mutatja, igaz mérleg szerinti eredménye tavaly erősen leromlott, már csak 6,8 millió forint volt.

Épül a mindenható hivatal is

Mindeközben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium éppen azon dolgozik, hogy a klímaszerelők piacán átszabja a játékszabályokat. Egy uniós direktívára hivatkozva alaposan bekeményítenek a hatóságok; felállították a Nemzeti Klímavédelmi Hivatalt (NKVH), amely ugyan valójában még csak formálisan létezőnek tűnik (hiszen nem ismert sem a vezetője, sem pedig a valódi tevékenysége), viszont szegről-végről azt a piacot is ellenőrzi majd, amelybe Mészárosék épp most beszálltak.

Az új rendszerben így például majd csak az juthat és foglalkozhat a hűtő- és klímaberendezésekben használatos gázokkal, aki regisztrálja magát az újdonsült hivatalnál, és azokkal az újonnan akreditált képesítésekkel is rendelkezik, amit épp a napokban írt meg rendeletében Seszták Miklós fejlesztési miniszter.

Az NKVH működését nagyrészt az biztosítaná, hogy az iparág, vagyis a forgalmazók, az üzembehelyezők és a szerelők az adatbázisban való ingyenes regisztráció után „annak hatósági felügyeletéért” díjat fizetnének be. De az iparági szereplőknek fizetniük kell majd az új klímaszerelői tanfolyamok és vizsgák után is, sőt, a hivatal – mely megkapta a rendszer ellenőrzésének jogát is – bevételhez juthatna a bírságokból is. Mert ha az NKVH valahol majd hiányosságot lát, százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot vethet majd az adott cégre, szerelőre.

 

 

 

 

Pengés drótokkal erősítik meg a kerítést

Már hétfő óta épül a 150 méteres próbakerítés Mórahalomnál, amelyet pengékkel erősítenek meg. A kerítés részeit fegyencek készítik a pálhalmai fegyintézetben.

A szerb-magyar határon épülő kerítés tetején és alján pengés drótot feszítenek ki – írja a Délmagyar. A pengék Szerbia felé néznek majd, hiszen az arról érkező migránsok mozgását kell megakadályozni. A lapnak Nagy László nyugalmazott ezredes Mórahalmon a próbakerítésről azt mondta, ezek a pengés drótok megakadályozzák, hogy a kerítésre másszanak, de arra is alkalmasak, hogy a mászóknak sérülést okozzanak. Ennek ellenére nem a sérülés okozása a cél.

Kedd délelőtt teherautókkal szállították Mórahalom külterületére a november 30-áig megépülő határzár első acélelemeit. A kerítés a korábban tervezettnél 1 méterrel kisebb, csak 3 méteres lesz, de a hossza változatlan, 175 kilométer. Mórahalmon 43 katona viszont már hétfő reggel megkezdte egy 150 méter hosszú próbakerítés építését, amely a végső határzárás főpróbája, és amelynél három technikát tesztelnek. A katonák rendőri biztosítás mellett naponta reggel fél 9-től délután fél 5-ig dolgoznak, kedd délutánra a 150 méter hosszú homokos talaj kiegyenlítésének utolsó fázisát végezte el egy hatalmas lánctalpas jármű.

A próbakerítés építésének helyszínén Nagy László nyugalmazott ezredes, a Bv. Holding Kft. ügyvezető igazgatója a Délmagyarnak azt mondta, a próbakerítés elemeinek egy részét már fogvatartottak készítették el, a határzár legtöbb elemét pedig a dunaújvárosi acélszerkezeti kft.-hez közeli pálhalmai fegyintézetben készítik három műszakban. A határzárhoz kilátogatott egy kerítések telepítésével foglalkozó szegedi cég munkatársa is, hogy felajánlja segítségét, de a nyugdíjas ezredes nem kívánt élni a lehetőséggel.

Nagy azt mondta, két és fél méterenként lesznek az oszlopok, a drótfonatot három szál feszítődróttal rögzítik hozzájuk. A próbakerítésben 25 méteren keresztül faoszlopokat használnak, 125 méteren át fémoszlopokat, ezekre különféle technológiával rögzítik a drótfonatot. A fémoszlopok egyik része betonozással készül el, a másik cölöpverővel. Szakemberek döntik majd el, melyik a legmegfelelőbb technika.

A kerítés anyaga elég vastag ahhoz, hogy ne lehessen elvágni, a tetején és az alján pedig pengés drótot feszítenek ki.

Kedden délelőtt az épülő határzár közelében egyébként közel 50 határsértőt fogtak el.

Pedofília miatt naponta kínozták a rabtársai Győrben

Nemcsak legenda: tényleg a börtönhierarchia alján érezheti magát az, akiről kiderül: pedofil jellegű bűncselekmény miatt tölti büntetését.

14.00 - Információink szerint az eset a győri börtönben történt.

A sértett nemi erőszak, kiskorú veszélyeztetése miatt hét évet kapott.

09.30 - A Győri Járási Ügyészség vádol három férfit, akik naponta kínozták rabtársukat az egyik Győr-Moson-Megyei intézetben.

Három fogvatartott azért bántotta rabtársát tavaly februárban az egyik Győr-Moson-Sopron megyei börtönben, mert megtudták róla: pedofília miatt tölti végrehajtandó büntetését. Miután negyediknek melléjük került a zárkába, több héten át kínozták és megalázták a vádirat szerint. Papucsot kellett húzni a kezére és négykézláb mászkálni a zárkában, míg a három zárkatárs folyamatosan ütötte. Nedves törölközőt kötöttek csomóra, azzal is csépelték. Fojtogatták, ráhúzták az ágyneműt, s csak akkor engedték ki, amikor már fuldoklott.

A gyötrelmes heteknek végül szemmel látható nyoma volt. Az orvosszakértő megállapítása szerint sok könnyű sérülést szenvedett az akkor 24, 30 és 36 éves kínzóktól, egyenként nyolc napon belül gyógyuló sebek voltak ezek, de olyan sok volt belőlük, hogy összességében három hétre tették a gyógyulást idejét.

Dr. Gál Katalin ügyészségi szóvivő elmondta: a vádlottakkal szemben aljas indokból, folyatólagosan elkövetett, súlyos testi sértés bűntette, valamint aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt emeltek vádat.

 

A kerítés ellen tüntettek Budapesten

A magyar-szerb határra tervezett kerítés és a menekültügyi jogszabályok szigorítása ellen tüntettek kedd este Budapesten a Migráns Szolidaritás (MigSzol) Csoport szervezésében. 

A felszólalók beszédeikben azt hangsúlyozták, hogy a menekülteket nem lehet gazdasági bevándorlóknak tekinteni, és a kerítés nem oldja meg a problémát.

A tüntetés az V. kerületben, a Szent István-bazilika előtti téren kezdődött, majd a demonstrálók átvonultak a Kossuth térre, az Országház elé, ahol lebontottak egy jelképes kerítést.

Gyantár Edit, több vajdasági civil szervezet, köztük a Polgári Értékek Központja képviseletében a Szent István téren arról beszélt, hogy "képmutató" a más országokból érkezők megbélyegzése, és a határra tervezett kerítés sokáig emlékeztet majd "a nyomorúságunkra". A globális szolidaritás szükségességét hangsúlyozta, és úgy fogalmazott: "senki sem született illegálisnak".

Iván Júlia, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa a Kossuth téren mondott beszédében kijelentette: a menekültügyi jogszabályok módosításával Magyarország "kiiratkozik a civilizált európai nemzetek sorából". Cinikus az, aki gazdasági bevándorlónak tekint egy olyan embert, aki a háború elől menekül – mondta. Az épülő kerítésre utalva azt hangoztatta, hogy "a fal" drága és értelmetlen, azzal nem lehet megoldani a problémát.

Pfalz Aziz, A Város Mindenkié csoport képviseletében arról beszélt, hogy a kormány építi a "nagy falat", és ez Európa szégyene. Szavai szerint a legtöbben a halál elől menekülnek, nekik segítségre van szükségük.

Kékesi Márk, a szegedi MigSzol egyik alapítója szerint a kerítés nem lesz alkalmas arra, hogy feltartóztassa a menekülteket, hiszen azt meg lehet kerülni. A kerítés a magyar választóknak szól – jegyezte meg.

Amy Rodgers a MigSzol képviseletében arról beszélt, hogy olyan kormány kell, amely nyitott szemmel közelít a problémához, a menekültekkel és az ország állampolgáraival közösen dolgozik ezen, továbbá új befogadó helyeket létesít. Olyan Európai Unióra van szükség, amely felismeri, hogy a menekültek nem jelentenek fenyegetést – mondta, hozzátéve: a magyar határon nincs szükség újabb "vasfüggönyre".

A demonstrálók a Szent István tér mintegy felét töltötték be. A szervezők szerint 600-700 ember vehetett részt a több civil szervezet által is támogatott tüntetésen.

A rendezvényen többen táblát vittek, amelyekre az volt írva: "Jézus is egy migráns"; "Az ég kék, a fű zöld, a migráns ember"; "Human rights for all!"

A szervezők a tüntetés végén azt közölték, hogy a londoni magyar nagykövetséget a nap folyamán aktivisták "blokád alá vonták szolidaritásból".

 

Több milliós menekültáradat fenyeget Ukrajna felől is

A Financial Times arra figyelmeztet, hogy Európa az utóbbi hónapban szinte kizárólag Görögországra összpontosított, pedig Ukrajna felől, jóformán észrevétlenül még sokkal nagyobb gond fenyeget.

Ha a hatalmas adósságok folytán netán összeomlik az ukrán gazdaság, akkor az akkora menekülthullámot válthat ki, amely mellett eltörpül a Földközi-tengeri áradat – írja a lap.

A bajok forrása az energia, de a megoldásnak sokkal szélesebb körűnek kell lennie. A szükséges szén és földgáz jelentős részét a belső helyzet miatt külföldről kell megvenni, ami csak növeli a tartozásokat, jóllehet az ukránok már most sem tudják törleszteni a részleteket.

A kormány állítólag már közel jár ahhoz, hogy bejelentse a csődöt. Akkor pedig nincs újabb kölcsön és leállnak az új beruházások, amelyek már most is csupán feltartóztatni képesek a visszaesést. De ezen túlmenően ezreket kényszerítene arra, hogy átlépjék a hosszú és erősen áteresztő magyar, román, szlovák és lengyel határt.

El lehet képzelni, milyen pánikot és káoszt váltana ki Európában a tömeges kivándorlás. A kiúthoz mindenképpen rendezni kell az adósságok kérdését és meg kell akadályozni, hogy Ukrajna tönkre menjen. Nem szabad, hogy az ország lefelé tartó spirálba kerüljön, miközben 45 millió lakosával csupán pár száz kilométerre van Budapesttől és Varsótól.

 

Kövér László szerint nem szabad leírni sem az MSZP-t, sem Gyurcsányt

Ez az invázió a mainál akár sokkal nagyobb is lehet, ezért most kell lépni, addig, amíg egyáltalán lehetőség van a hullám feltartóztatására – fogalmazott az illegális bevándorlásról szólva Kövér László házelnök a PestiSrácok.hu portálnak adott, kedden megjelent interjúban.

A fideszes politikus szerint e migráció fedésében olyan terroristák jöhetnek be – szinte szabadon – Európába, akik "a következő évtizedeket a rettegés korszakává tehetik". Hozzátette, Európa történetében a hetvenes években már volt egy időszak, amikor "szélsőbaloldali terrorbrigádok próbálták a félelem légkörének kialakításával szétverni Nyugat- és Dél-Európát".

Hangsúlyozta: Magyarországon a magyar emberek szabadsága és biztonságérzete a fontos, és "csak azután jöhetnek mások – na nem jogai, hanem – kérései".

Kövér László azt is mondta, hogy a baloldal és támogatói egyszer és mindenkorra lelepleződtek, "kiderült róluk, hogy csak addig humanisták, amíg nem magyar emberrel, közösséggel találkoznak": "ők mindenkit szeretnek a világon, kivéve a saját fajtájukat". A parlament elnöke azonban úgy látja, hogy a baloldal most a saját bázisa szociális reflexeivel megy szembe, amikor az ő védelmük helyett – "a jobboldal iránti dühtől, illetve internacionalista szövetségesei iránti megfelelési vágytól eltelve" – a migránsok pártjára áll.

A Fidesz belső ügyeivel kapcsolatban a politikus, a párt országos választmányának elnöke úgy nyilatkozott: a 15 helyi Fidesz-szervezet feloszlatása a tavalyi három kampány és választási győzelem végeztével egy régóta érlelődő és – a mintegy 1100 helyi szervezetet tekintve – nem különösebben drámai fejlemény. "Van, aki ennyi idő után elfárad, más nem tud túllépni a személyes problémáin. Ezt egy pártnak kezelnie kell, a konfliktusokat fel kell oldani, amit még az őszi tisztújító kongresszus előtt meg akartunk tenni" – mondta.

A kormánypárt ellenfeleiről szólva Kövér László arról beszélt, hogy a Jobbik szerinte elérte a határait, "a magyar emberek józansága és realitásérzéke elegendő korlátot szab a további terjeszkedésüknek". Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy senkit nem szabad leírni, "az MSZP-t vagy Gyurcsány Ferencet sem". "Pláne azokat a ma még nem is ismert embereket, akiket esetleg éppen egy másik országban próbálnak felkészíteni, hogy majd sokat látott, nyelveket beszélő príma jelöltekként egy pipettával idecsöppentsenek a magyar politika bibéjére" – fogalmazott.

"Mi sem gondoljuk, hogy a Fideszen túl nincs élet (...). De ebben a pillanatban nem további négy, hanem többször négy évre van szükségünk, hogy a polgári berendezkedés megszilárduljon Magyarországon" – mondta a házelnök, aki szerint a Fidesznek mindaddig a ringben kell maradnia, amíg egy nyugalmasabb időszakban olyan politikai erők bontakoznak majd ki, amelyek a nemzet iránti felelősséget mint közös kiindulópontot nem tagadják.

Az interjúban szóba került a határon túli, azon belül a romániai magyar politika kérdése is. Ezzel kapcsolatban Kövér László azon a véleményen van, hogy Romániában "beindult egy kívülről manipulált folyamat, amelynek célja, hogy egy külföldre elkötelezett új elit váltsa fel a régit, amelyet éppen a korrupció elleni – amúgy méltán népszerű – harc jegyében próbálnak diszkreditálni". Ennek szerinte nagyon durva következménye van a magyar közösségre nézve is. Példaként azt említette, hogy a korrupcióellenes tisztogatás ürügyén "több polgármesterünket is elvezettek anélkül, hogy komolyabban vehető vádakat felsorakoztattak volna velük szemben".

Ilyen időkben talán érdemes lenne félretenni a magyar közösségen belüli vitákat arról, "ki a legerősebb vagy a legjobb pedigrével rendelkező kutya a kennelben" – fogalmazott, úgy összegezve, hogy Erdélyben túlzás nélkül ismét önvédelemre kell berendezkedni, amihez a legszorosabb – de megegyezésen alapuló – nemzeti egység kell.

 

Nem adja át az állami földet egy külföldi nagyüzem Enesén

Egy milliárdos forgalmat bonyolító, külföldi tulajdonú gazdasági nagyüzem annak ellenére sem hajlandó levonulni az általa korábban bérelt mintegy 500 hektárnyi állami földről a Győr-Moson-Sopron megyei Ikrény és Enese határában, hogy a haszonbérleti pályázatokon nem a gazdasági társaság, hanem 12 magyar gazda nyerte el a területek haszonbérleti jogát – írta a PestiSrácok.hu hírportál kedden. 

A portál közlése szerint az angol-skót hátterű Inícia Zrt. korábban a szocialista kormányoknak köszönhetően jutott állami földterületekhez, de a haszonbérleti szerződésének lejárta ellenére sem akar lemondani a parcellákból besöpörhető profitról.

A PestiSrácok.hu úgy tudja, az Inícia Zrt. az állami földterületek új bérlőinek vetéseit is learatja.

Azt írták, az enesei jegyző a magyar állammal szemben a milliárdos külföldi vállalkozásnak adott birtokvédelmet, így végeláthatatlan per kezdődött. A gazdáknál a jegyző és a régi földhasználó magatartása is kiverte a biztosítékot – tették hozzá.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára a portálnak azt mondta: a pofátlanságnak is van határa, lépnie kell az államnak.

A kormány a nyertes gazdákat és a magyar földet is megvédi a külföldi spekulánsokkal szemben, és ennek érdekében minden szükséges jogi lépést megtesz – hangsúlyozta az államtitkár.

Megússza a málnaárus miatt piaccá nyilvánított CBA a büntetést

Egyetlen málnaárussal sikerült magát piacnak nyilváníttatni egy balatonfenyvesi CBA-nak. Ez hiába volt jogszabálysértő, a büntetés úgy tűnik, elmarad – írta a NOL.hu.

A balatonfenyvesi CBA üzlet üzemeltetője magától visszaadta piacengedélyét, így semmi nem indokolja, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal tovább vizsgálódjon az ügyben

- derült ki a hivatal újságnak küldött válaszából, arra pedig már ki sem tértek, hogy a jogsértésnek lehet-e bármilyen következménye.

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint is joggal való visszaélés történt, de már a tárca is lezártnak tekinti az ügyet. Ennek oka, hogy a kormányhivatal a napokban körlevélben figyelmeztette a jegyzőket: a piacengedélyek kiadása során fokozottan tartsák be az „anyagi és eljárási szabályok alapelvi szabályait” .

A balatonfenyvesi CBA-ra egyébként azon napon, mikor visszaadta a piacengedélyét, kikerült az "eladó" tábla.

 

Baj van Salgótarjánban: már az MSZP-sek is várják Orbánt

Rendkívüli testületi ülésen döntöttek Salgótarjánban arról, hogy a város szeptembertől nem vállalja az államosított, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) fenntartásában lévő iskolák működtetését, mert a kiadás túl nagy terhet jelent Salgótarján költségvetésének. A helyi politikusok egymásra mutogatnak, de van olyan kérdés, amiben egyetértenek.

A kép akár szimbolikus is lehetne: egy munkás kettétört MSZP-tábláról keni a fugát a szocialisták salgótarjáni irodája előtt a járólapok közé a Május 1. utcában. A város komoly pénzügyi bajban van, számtalan takarékossági intézkedést kell bevezetnie, és messziről jött embernek még úgy is tűnhet, hogy ez a felújítás is a forráskímélő húzások egyike. De nem, ennél jóval súlyosabb döntéseket kellett meghoznia az önkormányzatnak: a minap rendkívüli testületi ülésen döntöttek arról, hogy szeptembertől nem vállalja az államosított, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) fenntartásában lévő iskolák működtetését, mert a kiadás túl nagy terhet jelent Salgótarján költségvetésének.

Fordult a kocka

A szocialista városvezetés a nagypolitikára mutogat és „elmúltnyolcévezik”, mondván, hogy a 2006-tól 2014-ig a fideszes Székyné Sztrémi Melinda önkormányzata halmozta fel azt az adósságot, amit most nyög a megyeközpont. Dóra Ottó polgármester szerint azonban míg kormánypárti elődjét rendre kihúzták a csávából például adósságátvállalással, addig számára is érthetetlen módon most nem kapja meg a város azt a 600 milliós segítséget, amit a „szakma”, az államkincstár is jóváhagyott számukra. Az MSZP-s városvezető többek között a pluszforrások nélküli extra feladatokkal indokolja mindezt az MNO-nak, valamint azzal, hogy ők „nem baráti önkormányzat”. Becsó Zsolt, Kelet-Nógrád fideszes országgyűlési képviselője erre mondta azt nekünk, hogy lényegesen több támogatásban részesülhet most Salgótarján, mint a 2006-tól 2010-ig terjedő időszakban. Akkor ugyanis az MSZP-s Boldvai László volt a parlamenti képviselő.

Most viszont fordult a kocka: Becsó Zsolt, ugye, kormánypárti, Salgótarjánnak pedig tavaly októberben lett szocialista vezetése. Szándékosan kerüljük a „bevörösödött” kifejezést, ami igen frappánsnak hatna egy panelházak uralta egykori iparváros esetében, csak nem lenne igaz: Dóra Ottó mindössze ötven szavazattal nyert kormánypárti elődjével szemben.

És ahogy az ilyen településeken borítékolható: az együttműködés finoman szólva is döcögős egy ennyire szoros eredményt követően. Mégis: június elején még Becsó és Dóra közösen tartottak sajtótájékoztatót, a polgármester ugyanis arra szerette volna kérni a parlamenti képviselőt: „járjon el az ügyben, hogy a város megkapja azt a 600 milliós segélyt, amelyet a szakma jóváhagyott”. Becsó pedig meg is ígérte, hogy segít.

Pártállami figurák kontra kinevetett vádak

Ettől függetlenül nincs béke a felek között. Becsó úgy fogalmazott az MNO-nak: az adósság javarészt annak köszönhető, hogy Dóráék – betartva választási ígéretüket – eltörölték a parkolási díjat Salgótarján belvárosában, valamint állítja a szocialistákról, hogy nagyon komoly klientúraépítésbe kezdtek, „pártállami figurákat és rokonokat hoztak helyzetbe, miközben az ellenzék felé egyetlen gesztust sem gyakoroltak”.

A vádakkal szembesítettük a polgármestert, aki nem tartja komoly tételnek a parkolási díjak kiesését, a káderpolitikájuk kapcsán pedig nevetve úgy fogalmazott: ha nem telefonon beszélnénk, tudna ő is mesélni, „milyen iskolai végzettségű és felkészültségű” emberek dolgoztak az elődje alatt a városházán.

Kell a kormány segítsége

Az országos szinten is tapasztalható, szokásos közéleti pofonváltás mellett más is van, ami nehezítheti a haladást. Mind Becsóval, mind Dórával folytatott beszélgetésünk során igyekeztek a felek tisztázni, hogy egészen más ám a fejlesztésre kapott támogatás, mint a működtetésre fordítható forrás. Csak egészen máshogy látják a két dolgot. Becsó a kettő szoros kapcsolatát emeli ki: ha nincs fejlesztés, akkor nem lesz munkahely, ennek hiányában pedig kevés lesz a város bevétele helyi adókból. Dóra pedig arról beszélt, hogy a fejlesztési forráshoz bizony önerő is szükséges. Kicsit talán túlozva úgy fogalmaz: lehet persze fejleszteni az óvodát, csak lehet, hogy jövőre nem kapnak majd kenyeret és tejet a gyerekek. Éppen ezért bízik abban, hogy ha a Modern városok körútja keretében Orbán Viktor Salgótarjánba látogat majd ősszel, akkor segít különböző beruházások és üzemek létesítésében. „Kormányzati segítség nélkül ez már aligha menne” – teszi hozzá a szocialista polgármester.

Se szén, se munka, se hirdetés

A sok különbözőség ellenére egyvalamiben egyetértenek a veszekedő felek. Ez pedig az, hogy a fent részletezett problémákból következik Salgótarján legnagyobb baja: az elvándorlás. Dóra szerint 10 év alatt körülbelül egyharmadával csökkent a város lakossága. 2006-ban ugyanis 45 ezren éltek a megyeközpontban, ez mai becslések szerint 32 ezerre tehető. Mindketten említik a rendszerváltáskor elprivatizált, majd bezárt gyárakat (a szénbányászat már a hetvenes években kifújt), amelyek helyére semmi munkalehetőség nem érkezett az egykori iparvárosba. Remekül illusztrálja ezt az ottjártunkkor megfigyelt jelenet is: a város főtere hétköznap délelőtt telis-tele volt járókelőkkel, de a közeli üzletház pont olyan volt, mint az apróhirdetéseknek szánt tábla Salgótarján közepén: teljesen üres.

Szijjártó: Kontinensünkön kopogtat a legbrutálisabb terrorszevezet

Idén már 79 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra; felmérhetetlen hatással lesz Európára, ha nem találnak közös európai választ a menekültkérdésre – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Társadalomtudományi Karának diplomaosztóján.

A nemzetközi tanulmányok alapszakos és politológia alapszakos végzős hallgatók diplomaosztó ünnepségén a tárcavezető hangsúlyozta: rendkívül nagy és gyors változások történtek az elmúlt néhány évben, ma már háború van Európában, Magyarország közvetlen szomszédságában. Ami a Közel-Keleten történik, annak közvetlen hatása van Európára, Párizs és Koppenhága után jól látszik, hogy Európa komoly fenyegetettségben él, hiszen „a világ legbrutálisabb terrorszervezete most már a kontinensünk ajtaján kopogtat” – magyarázta. Szijjártó Péter további változásként említette, hogy Európa keleti végén a területi konfliktusok befagytak, valamint Görögország példájából látszik, hogy a fősodrú gazdaságpolitika néhány ponton csődbe jutott.

Mint mondta, minden ilyen változás két részre osztja a nemzetközi tér szereplőit: győztesekre és vesztesekre. Ahhoz, hogy egy ország a győztesek közé kerüljön, bátorságra van szükség, és bátor volt az az eltérő gazdaságpolitika, amelyet Magyarország alkalmazott, és amelyről bebizonyosodott, hogy eredményre vezet – közölte.

A miniszter úgy látja, a BCE-n végzett hallgatók komoly versenyelőnnyel indulnak, mert az ott szerzett tudás versenyképes a világ gyorsan változó körülményei között is. Az egyetem ugyanis mindig gyorsan reagált a változásokra, és mindig felkészítette hallgatóit az ezekből fakadó követelményekre – vélekedett. Szijjártó Péter végül sok sikert kívánt a végzett hallgatóknak, és azt mondta, remélhetőleg többükkel a sikeres Magyarországért dolgozhatnak majd együtt.

„Minél kevesebb falat és minél több hidat építeni”

Rostoványi Zsolt, a BCE rektora beszédében kiemelte: úgy tűnik, ma a világban az intolerancia és a radikalizmus fokozódik, az Iszlám Állam terrorszervezet az iszlám vallás torz értelmezése alapján brutálisan leszámol mindenkivel, aki másképp gondolkodik. A menekültkérdés az EU egyik legnagyobb problémája lett, milliók kényszerülnek elhagyni az otthonukat, és e helyzet megfelelő kezelése továbbra is várat magára – mondta.

Úgy vélte, érthető a kerítés felhúzása a magyar–szerb határon, de ez a lépés a probléma gyökerét nem tudja kezelni. Az igazi megoldás az lenne, ha a közvetlen kiváltó okokat igyekeznének megszüntetni azokban az országokban, ahonnan a menekültek érkeznek, viszont erre jelenleg nem látszik sok esély. Ugyan szükséges lehet a kerítés, de metaforaként értelmezve kifejezetten rossz lehet a hatása – mondta, arra biztatva a hallgatókat, hogy „próbáljanak minél kevesebb falat és minél több hidat építeni”.

Rostoványi Zsolt arról is beszélt, hogy Európa jövője a tudomány, az oktatás és az innováció, és mivel egy ország, egy nemzet jövőjének alapja az oktatás, azt kiemelt területként kell kezelni. A BCE rektora szerint az egyetemen megszerzett diploma versenyképes, a munkaerőpiac nagyra értékeli, a most végzett hallgatók bízvást remélhetik, hogy hamar megfelelő állást kapnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV