Fizetett politikai hírdetés    

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Még nem kutatott az államilag pénzelt kutatóintézet

A májusi költségvetési tervezetből kiderült, hogy a kormány a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémiának összesen 6,6 milliárd forintnyi költségvetést különít el, ezen belül is 174,4 milliót adott egy ismeretlen intézménynek, és 143,2 milliót az ismeretlen intézmény székhelyének felújítására. Ez az intézmény a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, amiről most az Origo cikke alapján kiderült, hogy tulajdonképpen másfél éve léteznek, de még sokat nem tettek le az asztalra.

A kutatóintézetnek jelenleg két munkatársa van, a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa, a jogász végzettségű dr. Kocsis Miklós, és még egy fő, aki adminisztrációs feladatokat lát el. Az Origo szerint Kocsis feladata felállítani az intézetet, majd átadni egy szakmabeli vezetőnek. Kocsis azt mondta, hogy többek között az teszi alkalmasra a feladatra, hogy „közel százötven publikációja között számos művészetigazgatási-művészetelméleti munka szerepel.” A nyilvánosan elérhető publikációs listájában egy ilyen sem szerepel, kivéve azokat, amik az MMA-ról szólnak.

Az intézet feladata a kutatás lenne, amit ősztől meg is kezdenének, ám még nincsen kutató sem, aki ezt a munkát végezhetné. A tervek szerint tíz is dolgozna az intézetnél. Kocsis szerint jelenleg

széles körű konzultációk folynak a kutatási koncepciók kialakításáról. 


Az Origo rákérdezett az intézet tervezett munkájára is, állítólag ösztöndíjakat osztanának, lenne egy tanácsadó testülete, a kutatók „művészetelméleti és módszertani elemzéseket fognak végezni a magyar művészet területén, társadalomtudományos eszközökkel”, készítenek majd belső és külső elemzéseket műalkotásokról, de egyelőre a Budakeszi úton található Hild-villa felújításáról tárgyaltak. Aminek az Origo szerint még nem kezdődtek el a felújítási munkálatai.

 

Lázár János megbukott

Amikor a politikailag botkormánnyal irányított magyar kir. ügyészség sem talál semmi kifogásolnivalót az Ökotárs és a hozzá kapcsolódó civilek működésében, és ezt a Magyar Nemzet írja meg, az legalább akkora szívás, mint szíriai menekültnek lenni a debreceni menekülttáborban.  

"Az a gyanús, ami nem gyanús. Az atyaúristen, az se érti!"

Akkoriban éppen nem a rendvédelmisek, a ballib média, a magánnyugdíjpénztár-tagok, a Facebook-on tüntetést szervező ellenzéki csoportocskák, az "ingyen" internet, vagy a zsidók, a cigányok, esetleg éppen a menekültek voltak soron, hanem a civilek: ők voltak a bukott ellenzéki pártok után az ellenállás utolsó szervezett csírája, akik rámutattak a kormányzati korrupcióra,a  visszaélésekre, a borzalmas közállapotokra és képesek voltak mindezt hatékonyan, reprezentatívan és hitelesen előadni. 

Egyértelműen veszélyforrás voltak, még akkor is, ha csupán pár hippiről volt szó. 

"Az élet nem habostorta, Pelikán."

Hát feléjük fordították a Nagy Narancsos Ágyu csövét és lőni kezdték őket: ügyészség, rendőrautóba nyomott civil vezető, törvénytelen házkutatás, vegzálás, KEHI, miegyéb: mint nem is olyan régen, a Kádár-rendszerben.

Éreztük is a nosztalgiát. Kár, hogy a gumibottal nem sóztak oda egyet-kettőt, pedig néhány fideszes komcsi erről álmodott, és jó kis merevedéssel ébredtek. Apu még így csinálta! Azok voltak a szép idők! Orbán Viktor talán még emlékszik, amikor odanyomták a rendőrautóhoz... Pozsgai elvtárs (aki azóta büszkén hirdeti magáról, hogy ő nem is volt kommunista) is bizonyosan örült otthon, jól megkapják a rendszer bomlasztói. 

(Mindeközben: csőbe ment a Quaestor, BudaCash, az ügy ezer szállal kötődik a Fideszhez. Valahogy egy készenlétist sem láttunk aktívkodni az ügyben olyan volumennel, mint a Norvég alaphoz kötődő civilek esetében.) 

"Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, 5 perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös! Magára is, magamra is, mindenkire!"

Kritikai hang, gondolkodó emberek - azok mindig veszélyesek! 

Most, hogy a kormány talált magának újabb célpontot (azóta hány is volt...? A magánnyugdíjpénztáraktól a menekültekig hosszú a lista...) és az ágyu csövét másmerre kellett fordítani, meg azért valamennyire mégicsak be kell tartani a törvényeket - kínos lenne koholt bizonyítékokat gyártani -, kiderült, hogy nem találtak semmit.

Nem találtak semmit.

Ezért vezényeltek ki készenlétieket, forgatták fel ártatlan emberek otthonát, vittek el számítógépeket, félemlítettek meg ártatlanokat, költöttek el több százezer forintot és csoportosítottak át nyomozói erőforrást, hogy Orbán Viktor láncos kutyái vicsoroghassanak a kamerába és ígérhessenek be példás büntetést. 

"Ahol nem vagyunk mi, ott az ellenség."

Most kénytelen bocsánatot kérni. Azért abban az időben nem cseréltünk volna a civilekkel. 

Normális országban (tudom, tudom, mondj egy olyat, ami normális) ilyenkor a miniszter lemond. 

"Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!"

November 30-ra állni fog a teljes 175 kilométer kerítés

A mintakerítés még a héten elkészül, a teljes 175 kilométert november 30-ig építik meg - mondta Nagy László, az alapanyagokat előkészítő BV Holding Kft. ügyvezető igazgatója kedden a mintakerítésnél tartott sajtótájékoztatóján.

Most a különféle technológiákat kipróbálva azt vizsgálják, hogy melyik megépítése lesz a legalkalmasabb a teljes, 175 kilométeres szakaszon, mondta Nagy az MTI szerint.

Három méteres lesz, de három verziót próbálnak ki

Az alapanyagokat a BV, a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok vállalatcsoportja állítja elő, az építést a honvédség végzi. Jelenleg a büntetés-végrehajtás a dunaújvárosi Acélszerkezet Kft. segítségével készíti elő a szükséges alapanyagokat, melyeket kedden leszállítottak a mintakerítés építésének helyszínére. Innentől kezdve a honvédség veszi át a munkát, tette hozzá Nagy.

A kerítés három méter magas lesz, felül és alul is pengés drót (NATO-drót) fut majd - sorolta az ügyvezető. Péntekig három verziót építenek ki 150 méteren. Az első 25 méteren fa oszlopok lesznek majd, és erre kerül a kerítés. Aztán 125 méteren fém oszlopos technológiát alkalmaznak, mely egy részén betonalap készül. Másik részén az oszlopokat cölöpverővel helyezik el. Az oszlopokat 2,5 méterenként telepítik, a határvonaltól 2,5 és 10 méter közötti sávban.

A Népszabadság írta meg már kedd reggel, hogy a büntetés-végrehajtás által felügyeltek fonják majd a kerítést, és készítik rá a NATO-drótot, de a lap szerint a 6,5 milliárdos költség csak az anyagárat és annak járulékos kiadásait fedezi.

 „A hivatalosan publikált 6,5 milliárdos költség információnk szerint csak az anyagárat és az ahhoz kapcsolódó járulékos kiadásokat fedezi, tehát a kivitelezési költségeket nem” – írták. Bár a katonák akkor is kapnak fizetést, ha nem csinálnak semmit, így az ő munkabérük nem jelent többletköltséget.

Kivételes eljárásban tárgyalták, hétfőn kezdték építeni

Hétfő reggel elkezdték építeni a kerítést a szerb határon, Mórahalom külterületén. A 175 méter hosszú próbakerítést a Magyar Honvédség építi. A katonákat Szentesről és Hódmezővásárhelyről vezényelték a helyszínre, és egész héten ott lesznek. A Belügyminisztérium is kiadott egy közleményt: eszerint „a helyszínbejárás után a határőrizeti célú ideiglenes kerítés építésének megkezdéséhez szükséges terepmunkálatokat – fakivágás, aljnövényzet irtás, talajmunkák, útépítés – végeznek, ehhez egy lánctalpas buldózert és egy univerzális földmunkagépet használnak” – írták. A Népszabadság úgy tudja: a település polgármestere is a térségben dolgozó gazdáktól értesült a katonai járművek megjelenéséről. 

úlius 6-án megszavazták a parlamentben Pintér Sándor javaslatát a magyar–szerb kerítés jogi alapjának megteremtéséről, a szerb határ menti ingatlantulajdonosok kártalanításáról, a menekültügyi eljárások felgyorsításáról és a menedékkérők közmunkára fogásáról.

Igennel csak a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői szavaztak. Nemmel szavazott szavazott egy kormánypárti politikus, a fideszes Kovács Zoltán. A törvénymódosítást a belügyminiszter egy héttel korábban nyújtotta be, kivételes eljárásban tárgyalták.

MigSzol Csoport kedden hat órakor Ha elmentek a falig, mi leszünk a fal! címmel hirdetett tüntetést a fal építése ellen. A demonstrációhoz csatlakozott többek között az Amnesty Internatinal, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék Egyesület, a Krétakör Alapítvány, a Humán Platform és a Budapest Pride is. A kerítésről szóló összes anyagunkat itt olvashatja el, a menekültkérdés globális összefüggéseit összegző cikkünkben foglaltuk átlátható chartokba.

„A bevándorlók bére csak halál lehet”: jobbikos politikus is venne a pólóból

„A bevándorlók bére csak HALÁL lehet” – feliratú pólóban feszítenek a Betyársereg tagjai a Pilismaróton megrendezett II. Betyáros Hétvége képes beszámolójában. Az eseményen résztvevő jobbikos képviselő azt mondta az atv.hu-nak, hogy ha tudta volna, hol lehet vásárolni, szíve szerint akár hármat is felhúzott volna a pólóból. Egy másik jobbikos képviselő a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) Keleti pályaudvarnál tartott pénteki menekültellenes tüntetésén beszélt az egybegyűltekhez, akik a rendezvény végén a „ledarálunk minden román csecsemőt” felkiáltásba törtek ki.

Családi hétvégét tartott Pilismaróton a Betyársereg. Az esemény főszervezője, Molnár András (mozgalmi nevén Skinhead Bandi) „a Betyársereg esztergomi klánjának vezetőjeként” a Betyársereg honlapjának adott interjúban kifejtette: „Egyértelműen a közösségi szellem erősítése a célunk, hogy találkozzanak egymással a harcos szellemű emberek, családok”. Érdekes egybeesés, hogy tavalyi családi hétvégéről Molnár a következőket mondta a Betyársereg.hu-nak:

„Egyértelműen a közösségi szellem erősítése a célunk, hogy találkozzanak egymással a harcos szellemű emberek, családok.”

Cikkünk születésének pillanatáig a portál beszámolót ugyan nem közölt az idei rendezvényről, de egy fotót posztoltak, amelyen több „betyár” pózol a ’80-as évek hírhedt szkinhed zenekara, a Mos-Oi! Cigánymentes övezet című dalának egy sorát megörökítő pólóban.

„Fehérnek születtem, árja vagyok / mégis többet kapnak az állat, tolvaj arabok / a bevándorló bére csak halál lehet / el kell üldözni a négereket!” – hangzik a teljes versszak, amelyet a betyárok úgy aktualizáltak napjaink kihívásaihoz, hogy a T-shirt felirata dizájnjában a kormány nemzeti konzultációs plakátkampányát utánozza.

Miután a képen szereplő férfiak egyike kísértetiesen hasonlít a vecsési önkormányzat jobbikos képviselőjére, Szabó Attilára, megkérdeztük a politikust, ő viseli-e az inkriminált ruhadarabot. 

„Nem én vagyok a képen, de ha tudtam volna, hol lehet ilyen pólót vásárolni, hármat is felhúztam volna belőle”

– adott nyomatékot azonosulásának a civilben egyébként a Betyársereg vecsési klánjának vezetője. Szabó Attila kérdésünkre kifejtette, hogy azért tartja összeegyeztethetőnek a betyároknál betöltött szerepét jobbikos képviselői minőségével, mert „a kettő teljes mértékben összefügg”. Megítélése szerint a Jobbik néppártosodása csak „sima politika”, amit ő maga egyáltalán nem kíván követni, és továbbra is megmarad ugyanolyan radikálisnak, amilyen eddig is volt.

A magukat ma már csupán „patrióta sportmozgalomként” aposztrofáló betyárok az utóbbi időben egyre aktívabban veszik ki részüket a bevándorló-ellenes hangulatkeltésből. A Napi Gazdaság háromrészes interjújában Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője azt mondja, hogy mivel neki nagyon jó barátja Ásotthalom polgármestere, Toroczkai László (a HVIM tiszteletbeli elnöke) mindenképpen leutaznak majd hozzá, hogy mint „önszerveződő civil mozgalom” hathatósan segédkeznek a menekültkérdésben.

Július első hetében ez meg is történt, ám nem a várt eredményt hozta. A délmagyar.hu tudósítása szerint a Betyársereg 30-40 feketepólós tagja a szegedi nagyállomás előtt akarta vegzálni a bevándorlókat, de a kiérkező rendőrök megakadályozták a komolyabb atrocitást. Az eset kapcsán a helyi portálnak nyilatkozó Toroczkai tulajdonképpen visszautasította a betyárok Ásotthalomra vonatkozó hakniját, amikor azt mondta:

„Megköszöntem a segítségüket, önkéntes határőrökre nincs szükségünk. Szívesen elviszem őket a Rózsa Sándor élményházba, de minden önkéntes határőrt arra kérek, ide ne jöjjön”.

Az Index hétfői információi szerint a betyárok Ásotthalmon kezdték az akciót, de mivel a Toroczkai által delegált mezőőr össze-vissza vezette őket a csalitosban, nem sikerült a migránsvadászat. Ráadásul a rendőrök is jól kiröhögték őket. Így kötöttek ki a szegedi vasútállomáson, ahol viszont a készenléti rendőrség munkatársai terelgették őket a belváros irányába. A portál úgy tudja, hogy a sereg tagjai annyira berágtak Torockaira és így közvetve a HVIM-re is, hogy ezért nem voltak hajlandók felszólalni a pénteki menekültellenes demonstráción a Keleti pályaudvarnál.  

Pedig a vármegyések már előző éjjel megalapozták a hangulatot, amikor budapesti tagozatuk „kilátogatott” a Keleti pályaudvarhoz. „Nem fogjuk hagyni, hogy Budapest közterületein 100 fős migránsokból álló hordák lebzseljenek. (…) A hatóságok gyűjtsék be, és vigyék őket a kijelölt táboraikba, amiket természetesen zárttá kell tenni. Budapest a miénk, és meg fogjuk védeni!” – kommentálta az eseményeket a deres.tv beszámolója szerint Incze Béla, a HVIM alelnöke, aki részletesen ecsetelte a Budapest megvédésére kidolgozott vármegyés koncepciót.

Hasonló tervekről számolt be Zagyva György Gyula a HVIM társzervezője, aki további tüntetéseket, megmozdulásokat hirdetett meg az illegális migráció által leginkább sújtott településekre, illetve bejelentette, hogy a HVIM buszokat fog indítani a határra, hogy önkénteseikkel védjék meg az országot. A volt Jobbikos országgyűlési képviselő azzal bátorított toborzójában, hogy a 200 kilométeres határszakaszon úgysem tudja megtalálni őket a rendőrség, ők viszont bebizonyíthatják a menekülteknek, hogy nem érdemes Magyarországra jönni.  

Az alsó hangon is ezer főt számláló tüntetés egyik felszólalója egyébként Dobrocsi Lénárd, a Jobbik balassagyarmati önkormányzati képviselője volt. Mivel az eseményen


többször is felhangzott a tömegből a „ledarálunk minden román csecsemőt” rigmus,

az atv.hu megkereste a mozgalmat stratégiai szövetségesként elismerő Jobbikot, hogy terveznek-e bármilyen reakciót a történtek kapcsán. Pál Gábor sajtószóvivő szerint a tüntetést nem pártja szervezte, ezért nem kívánnak foglalkozni az ott elhangzottakkal. Ami pedig a konkrét mondatokat illeti, azok a „futballhuligán szubkultúrához tartozó” kifejezések, amikhez hasonlót szoktak a román ultrák is a magyaroknak üzenni. A Betyársereg „A bevándorlók bére csak HALÁL lehet” feliratú pólójával kapcsolatban a szóvivő megjegyezte: nem kívánunk dress code-okra reagálni.

 

85,5 milliárd forint uniós támogatást nyert Orbánia közlekedésfejlesztésre

Lesz mit szétosztani a haverok közt!

Mintegy 85,5 milliárd forint támogatásban részesülhet 12 magyar közlekedésfejlesztési projekt első körben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaiból, miután az Európai Unió tagállamainak küldötteiből álló bizottság támogatta az Európai Bizottság (EB) korábbi javaslatát – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. 

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint az együttesen nettó 116 milliárd forint összköltségű beruházások között a komáromi Duna-híd megépítése, a Kelenföld-Százhalombatta vasúti vonalszakasz korszerűsítése, 59 elővárosi motorvonat felszerelése ETCS2 vonatbefolyásoló rendszerrel, valamint az első hazai cseppfolyósított földgáz (LNG) töltőpontok létesítésének projektje részesül támogatásban. A belvízi közlekedés fejlesztésére mintegy nettó 10 milliárd forint jut – írják.

A mostani első körben tizenhét közlekedésfejlesztési beruházási tervet nyújtott be a CEF forrásaira Magyarország. A tagállamoktól összesen 735 pályázat érkezett be, amelyeket az EB több mint száz nemzetközi szakértő bevonásával értékelt, végül a tagállami képviselők 276 projekt támogatását szavazták meg – ismertette az NFM.

A forráslehívás feltételeiről, részletszabályairól szóló kétoldalú támogatási megállapodásokat várhatóan az ősz folyamán kötik meg bizottsággal. A beruházásokhoz kapcsolódó első közbeszerzések már idén megjelenhetnek. A második CEF közlekedési pályázati kör kiírása 2015 novemberében, a harmadik pedig 2016 őszén várható – tájékoztatott a szaktárca.

A CEF egy új uniós alap, amely a – 2014-2020 közötti időszakban – a transzeurópai hálózatok fejlesztésének felgyorsításának támogatására jött létre a közlekedés, az energetika és távközlés területén.

A közlekedési ágazatra fordítható teljes pénzügyi keret 26,25 milliárd euró, ebből 11,30 milliárd eurót kizárólag a kohéziós országok használhatnak fel. Magyarország részére 1,08 milliárd eurót (334 milliárd forintot) különítettek el 2016 végéig. A nemzeti borítékban található – a 15 százalékos hazai önrészt is beleértve nettó 392 milliárd forint értékű – támogatást eddig a határidőig kell nyertes pályázatokkal lekötni – jelezte közleményében a fejlesztési tárca.

Nem csökken a bevándorlási nyomás, ezért kell a kerítés

Nem látszik, hogy csökkenne a Magyarországra nehezedő illegális bevándorlási nyomás, ezért van szükség az ideiglenes biztonsági határzár megépítésére a magyar-szerb határszakaszon – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az M1 aktuális csatornán. 

A tárcavezető kifejtette: a hétfői napon már a 78 ezret is meghaladta azoknak az illegális bevándorlóknak a száma, akik az idén beléptek Magyarországra, és közülük több mint 77 500-an a magyar-szerb határon át érkeztek. Ezért helyes döntés volt a kormány részéről, hogy "fizikai akadályt" hoz létre a határszakaszon e "példátlan bevándorlási nyomás" csökkentésére.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: ezek a számok is jelzik, hogy hiányzik a közös európai menekültügyi politika, és nem látnak olyan folyamatot, amely csökkentené a Magyarországot érő nyomást.

Közölte: együttműködnek a szerbekkel a szerb-macedón határőrizet megerősítésében, és a magyar-szerb határszakasz ellenőrzésében is együttműködnek a szerbekkel és az osztrákokkal.

Az ideiglenes kerítés építése hétfő reggel kezdődött meg, a belügyi és a honvédelmi tárca tájékoztatása szerint a mintaszakaszt Mórahalom külterületén állítják fel.

 

 

Brutális görög megszorítás jön, de jobban járnak, mint mi

Brüsszel — Teljes kapituláció lett a hetekig tartó görög dráma vége. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő és pénzügyminisztere Euklid Cakalotosz elfogadta a csőd elkerüléséhez szükséges hitelcsomagért az EU szinte valamennyi feltételét.

Hiába volt a múlt heti népszavazás, Brüsszelben felmosták a padlót a görögökkel.

A 17 órán át tartó EU-csúcson Ciprasz sokkal többet volt kénytelen engedni, mint tervezte. Mégsem mondhatjuk, hogy rabszolgasorba lökték a görög népet, mint ahogy azt Athén utcáin már hallani lehet. A megszorítások után is csak irigykedhet a magyar átlagember a görög életszínvonalra.

A bérek ugyanis még így is sokkal magasabbak lesznek, mint nálunk, hiszen a görög átlagfizetés bő másfélszer akkora, mint a magyar. Nem is beszélve a nyugdíjakról, amelyek még mindig jó kétszer akkorák, mint amennyire a hazai idősek jó esetben számíthatnak. S míg mi az EU legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsát fizetjük a legtöbb termék után, a görögök csak most ízlelik meg a 23 százalékos sarc ízét.

Az igazi feketeleves pedig a 13. és 14. havi bérek és nyugdíjak elvonása, miközben mi már el is felejtettük, hogy 2009-ben még létezett ez a juttatás az időseknek és a magyar közszféra egy részének.

Így tehát a görögöknek el kell fogadniuk, hogy drágulnak az árucikkek és a szolgáltatások, s azokat kevesebb pénzből kell kigazdálkodniuk. És fájó az is, hogy a további hitelcsomagokért cserébe például 50 milliárd euró (15 500 milliárd forint) értékű állami ingatlant, vállalatokat, kikötőket, repülőtereket kell felajánlani értékesítendő fedezetként. Viszont az is igaz, hogy így legalább három évre fellélegezhet a görög gazdaság, hiszen csaknem 80 milliárd euró (24 800 milliárd forint) hitel finanszírozását vállalta az Európai Stabilitási Alap (ESM).

– Kemény csatában sikerült kivédeni a szélsőséges terveket. A méltóság üzenetét továbbítottuk egész Európának – fogalmazott a láthatóan meggyötört Ciprasz, így próbálta beállítani a média előtt katasztrofális vereségét.

A részleges győzelemnek is ellentmondott azonban Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki kiemelte: Görögországnak szigorú feltételeket kell teljesítenie a megállapodás értelmében.
A görög miniszterelnökre újabb küzdelem vár, hiszen az athéni parlamentet holnapig rá kell bírnia arra, hogy jóváhagyja a megállapodást, s a megszorító intézkedéseket elfogadja.

Sima átverés

Ezúttal nem fárasztjuk magunkat az olimpiai eszme, illetve a mindenkori olimpiák nagyszerűségének lelkes propagálásával; nem ragozzuk az ismert közhelyeket a négyévente megrendezett játékok kivételes, világméretű, páratlan jelentőségéről. Mert természetesen tudjuk, hogy az olimpia mindig felemelő esemény, az emberi kitartás, erőfeszítés és teljesítőképesség katartikus ünnepe – efelől nincs kétségünk.

Csak hát iszonyúan drága. Mérhetetlen összegeket felemésztő gigaberuházás. Olyan szórakoztató- és médiaipari termék, amelynek horribilis költségei semmiképp sem hozhatók vissza – legalábbis az eddigi tapasztalatok szerint még sohasem sikerült rentábilisan lebonyolítani. Amiből persze nem az következik, hogy egyáltalán nem éri meg olimpiát rendezni. Attól függ, mit értünk megtérülésen. Ha az országimázs javítása és/vagy a politikai érdek, netán a turisztikai reklám hosszú távú hozama motiválja a pályázó várost, akkor a gazdaságosság sokadrangú szempont lehet – vagyis ez a szó szoros értelmében világraszóló projekt egy másfajta kalkuláció szerint kifizetődhet. Nem kétséges, hogy például Pekingben az immár jócskán feltörekedett, gazdasági erejét fitogtató Kína akarta megméretni nemzetközi súlyát, öregbíteni tekintélyét – és ehhez hozzárendelte látszólag korlátlan anyagi eszközeit. S noha az orosz államkassza állapota igazából aligha engedte meg, a „birodalomépítő” Putyin úgyszintén nem garasoskodott; a hatalmi demonstrációnak is szánt téli olimpia kiadásai elérték az ötvenmilliárd dollárt. A görögök viszont – mint ma már látnivaló – egyszerűen hitelből rázták a rongyot. Valamennyi, olimpiát rendező ország közös jellemzője, hogy voltaképp erején felül, de legalábbis irreális mértékben költekezett, egyszerűen azért, mert a rendkívüli eseménysorozat éppen mérete miatt irreálisan sok pénzbe kerül.

Némely államok gazdasági potenciálja azonban elbírja ezt a túlterhelést, és csak döntés kérdése, hogy felülírják-e a pénzügyi aggályokat. De minden esetben nyilvánvalóan alábecsülik a várható ráfordításokat. Mégpedig szándékosan. A szervezésben és a lebonyolításban közvetlenül érdekeltek ugyanis azért tervezik alul a költségeket, hogy azok a politika szintjén is vállalhatók legyenek. Többnyire maga a politika rendeli meg a hamis adatokat – és aztán úgy tesz, mintha hitelt adna ezeknek. Ennek az összjátéknak a jegyében elkezdődik a nyilvánosság célirányos manipulálása; s mire a közvélemény ráébred, mennyivel többe kerül a mulatság a beharangozott összegekhez mérten, már nincs visszaút. Arról pedig később már soha nem esik szó, vajon mi mindenre nem futotta az adott országnak az egymást követő évek költségvetéséből csak azért, mert az olimpiai előkészület, majd a megvalósult rendezvény elvitte az eredetileg másra fordítandó kereteket.

A magyar pályázat, pontosabban az a tanulmány, amelyre a Magyar Olimpiai Bizottság és a Budapesti Olimpia Mozgalom most épít, tipikus megfelelője más országok irreális, korábban nyertes tervezeteinek. Hasonlóképp tendenciózusan összeállított, jó néhány kötelező feladatot „kifelejtő”, a felsoroltakat viszont feltűnően olcsón megszámító költség-haszon elemzés, amely azzal, hogy a befektetendő összeget nem egészen nyolcszázmilliárdra, ellenben a várható nemzetgazdasági hasznot ezeregyszázmilliárdra taksálja, valójában egy nagy csillogó csalit dob a köztudatba. Azt próbálja elhitetni, hogy a 2024-es budapesti olimpia nemhogy nullszaldós, hanem kifejezetten jó üzlet lehet. Ami sima átverés, tudniillik egy sor infrastrukturális fejlesztéssel nem számol, egyebek között a biztonság költségeivel sem. Ez utóbbi tétel pedig különösen meghatározó, ha figyelembe vesszük, hogy a nyugati nagyvárosok alapjában is mennyivel felkészültebbek ezen a téren – mi az ő technikájukhoz és protokolljaikhoz képest sehol sem vagyunk –, tehát a szükséges fejlesztésekre nagyságrendekkel többet kellene áldoznunk, mint mondjuk annak idején Londonban, ahol egyébként az olimpiai kiadások tetemes részét a biztonsági intézkedések vitték el.

De nem ez a legnagyobb baj. Ennek a megvalósíthatósági koncepciónak az eszmei alapját – ahogyan Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke fogalmazta – az a meggyőződés képezi, miszerint Magyarországnak a jobb közérzethez, a gazdasági és társadalmi folyamatok javításához, az ország modernizálásához van „óriási szüksége” az olimpiára; ez az egyetlen rendezvény, amikor a magyar társadalom – úgymond – felejti minden kínját, korábbi frusztráltságát. „És aki ezt nem érzi, nem érti, az bezárkózik a partikuláris magyar világba.” Csábító, ám értelmetlen szavak: ugyanis épp a partikuláris magyar világ, helyesebben a partikuláris politika képzeli azt, hogy ennek a lerobbant országnak jobb lesz a közérzete, mi több, modernebbé válik attól, ha a következő években a költségvetés prioritásai az olimpia érdekében átrendeződnek. A közérzet mindenekelőtt a közállapotok függvényében változik; azok pedig csak akkor javulnának, ha a társadalmi ellátások finanszírozása komoly mértékben növekedne.

Magyarországon azonban erre olimpia nélkül sincs kilátás; az uniós támogatások visszaesése már jövőre is mérsékli a GDP-t, ami középtávon is három százalék alatt prognosztizálható. 2020 után pedig jelentősen csökkennek azok a brüsszeli strukturális támogatások, amelyek ez ideig lehetővé tették az állami beruházásokat. Emelkedni fognak viszont Paks 2. folyamatosan esedékes költségei. A tervezett olimpiára tehát épp azokban az években kellene további pénzeket elvonni a büdzséből, amelyek amúgy is igen nehezek lesznek – ma azt sem látja senki, miből konszolidálnánk az immár ellehetetlenült egészségügyet, az oktatást, a szociális szférát. Mindennek ellenére az Orbán-rezsim persze két okból is örömmel kap az ötkarikás játékok megrendezésének ötletén. Egyrészt azért, amire Szalay-Berzeviczy finoman utalt: ennek a „nagy dobásnak” már a gondolata is alkalmas a kormányvezérelt nemzetieskedésre, másrészt – akár csak az előkészítés során is – számottevő megbízásokat juttathat a politikai klientúra vállalkozóinak.

További járulékos haszon, hogy az ellenzék nehéz helyzetbe kerül. Ha józanul kiáll amellett, hogy az ország erőforrásai ma – és a még belátható időn belül – elégtelenek egy olimpia kivitelezésére, s ezért a pályázat benyújtása felelőtlenség volna, akkor meglehetős politikai kockázatot vállal. A kormány kommunikációja azt sulykolja majd, hogy a baloldal elvenné a nemzet örömét. És nem lesz egyszerű elmagyarázni a „magyar embereknek”, hogy nem szolgálná az érdekeiket, ha elnyernénk e mégoly értékes esemény rendezési jogát. Hogy bármennyire is szívet melengető az eshetősége, ezért a tünékeny manifesztációért aránytalanul nagy árat adnának: azoknak a mindennapjai válnának még nehezebbé, akiket ma sem becsülnek; hiszen itt a szűk felső középosztály tagjain kívül senki sincs tisztességesen megfizetve. Hogy ahol tízmillió állampolgár közül majd négymillióan szegénységben élnek, ott mindennél előbbre való megadni a leszakadtaknak a kitörés reményteli esélyeit.

Mégis muszáj kimondani, hogy az ország szűkös anyagi eszközei nem képesek finanszírozni az olimpiai álmot, amely – és ezt racionálisan fel kell mérni –, kivált a sajátos magyar viszonyok között, nem generálhat növekedést, de még azt sem termelné ki, amibe kerül. Az a mostanában sokat hallott, ám álságos szlogen, miszerint „nem drága és látványos, hanem okos és gazdaságos” olimpiát fogunk rendezni, gátlástalanul rászedi a közvéleményt.

Akik ezzel házalnak, s akik a parlamentben ezt támogatják, maguk is tudják, hogy ez közönséges humbug.

Úgy cáfolta az ötödik kerület Juhász Pétert, hogy mindent elismert

Zseniális kommunikációs trükkel próbálja összezavarni az ötödik kerületi korrupciós ügyek iránt érdeklődőket a belvárosi önkormányzat. Juhász Péter vádjaira olyan cáfolatot jelentetett meg a kerület, amely a lényegi pontokon elismeri az ellenzéki politikus állításait.

Juhász a következőkkel támadja a kerületet: 

  • Az önkormányzat 509 négyzetméteres ingatlanjában lakik a volt fideszes polgármester anyósa és nevelt lánya. 
  • Az ingatlan egy önkormányzati iroda, amit a fideszes képviselő a rokonai számára lakássá alakított.
  • Igaz, az ingatlan már nem teljes egészében az önkormányzaté, mert idővel megvették az iroda 2/5 részét. Tehát most az a helyzet, hogy a Karsai család és az önkormányzat közös tulajdonában van egy iroda, amiből 200 nm-en a Karsai család lakik.

A kerület durván visszautasítja a vádakat. "Juhász Péter ismételten téved, vagy szándékosan elferdíti a tényeket" - kezdik lendületesen az MTI-nek is eljuttatott közleményüket.

Majd megírják, hogy:

  • Az önkormányzat pályázaton keresett tulajdonost irodái számára. Arra a vádra, hogy az ingatlan a pályázat végén aztán éppen a kerület volt fideszes polgármesterének családjához került, nem válaszolnak.
  • Tényleg irodákról van szó, az alapító okiratot majd ezután kellene módosítani, hogy lakásként lehessen használni az irodát. Azt az irodát, amelynek egy részét már jelenleg is lakásként használják.

A magyarázkodás legviccesebb része, amikor az önkormányzat hosszan ecseteli, hogy milyen jelentős anyagi ráfordítás volt a lerobbant önkormányzati ingatlanok felújítása. Majd bevallják, ezt az összeget le lehetett vonni a vételárból, tehát végeredményben a felújítást ugyanúgy az önkormányzat fizette, nem pedig a volt polgármester.

Az önkormányzati magyarázat írása közben ráadásul nem tudták eldönteni, mekkora felújítási összeggel jelezzék, hogy a párttárshoz került lakás lerobbant állapotban volt. Így eleinte az olvasható a közleményben: "a Károly Körút 26. szám alatti ingatlan rendkívül rossz állapotú volt, aminek a felújítása 100 millió forintot meghaladó összeget igényelt volna."

Majd néhány mondattal később már arról írnak: "Az önkormányzat szerint a Károly körút 26-ban nagyságrendileg 80 millió forintot költöttek a pályázók lakáskialakításra."

Folyamatban van a drónokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata

Folyamatban van a pilóta nélküli légi járművek magyar légtérben történő polgári alkalmazásáról szóló szabályozás felülvizsgálata, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) új szabályok kidolgozását tervezi.

Ezt a tárca vezetője Volner János jobbikos képviselő azon írásbeli kérdésére közölte, amely azt firtatta, nem gondolja-e úgy a fejlesztési miniszter, hogy fontos lenne még azelőtt végezni a magyar dróntörvény kidolgozásával, hogy baleset történik.

Seszták Miklós az Országgyűlés honlapján olvasható válaszában jelezte, olyan jogszabályi környezetet kívánnak megteremteni, amely biztonságos műszaki felhasználást tesz lehetővé és mások jogsérelmét - különös tekintettel a személyhez fűződő jogok sérelmére - kizárja.

A miniszter közlése szerint céljuk az is, hogy a szabályok könnyen áttekinthetőek legyenek a nem légi közlekedési szakemberek számára is. A szabályozásnak le kell fednie a néhány percig repülni képes, akár pár dekagrammos szerkezeteket (például quadrocopterek), és a 100-150 kilogramm tömegű légi járműveket is - részletezte.

Seszták Miklós emlékeztetett arra, hogy a hatályos szabályok szerint a magyar légtérben csak a légi közlekedési hatóság engedélyével repülhet vezető nélküli repülésre alkalmas légi jármű, amelyre a légi közlekedés általános szabályai vonatkoznak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Üzenet Orbán Geci Viktornak!

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 

 

 

 

 

Most hányok Lázár Jánostól

Ma is azzal a jó érzéssel hajthatom álomra a fejemet, hogy megint hülyének néztek. Nem úgy általában valakik, hanem az ország egyik vezető politikusa.

Valaki, aki az én adómból (is) él úri módon, aki - szándékom ellenére - igen magas kormányzati pozícióba került.

Egy olyan alkalmazottam (igen, ő az én, a mi alkalmazottunk és nem az atyaisten fölöttünk) hazudott a képembe, akinek különbnek, bölcsebbnek, jobbnak, erkölcsösebbnek kellene lennie, mint a többségnek. Ezért van ott, ezért vállalta ezt a pozíciót, ezért választotta meg az, aki megválasztotta. Én ugyan nem szavaztam rá, sem a pártjára, de ez nem jelent semmit ebből a szempontból. Adót, járulékokat én is fizetek, nem csak a kormánypárt szavazói. Tőlem éppen úgy levonnak, nekem pont úgy be kell fizetnem, én éppen annyi ÁFA-t fizetek minden liter tej, minden liter víz árában. Tehát engem (ahogy senki mást sem) nem küldözgethet ebből az országból senki, sehová. Sem most, sem soha. 

Nekem, ahogy mindenki másnak is, jogom van számonkérni ettől a busásan megfizetett szolgától, miért hazudik a pofámba és az egész ország pofájába. A rá szavazók és a nem rá szavazók pofájába.

Lázár János ezt tette most. Is. Pofátlanul, sunyi vigyorral hazudik a képünkbe. Újra. Ő is. Miért? Miért engedi meg magának, miért hiszi, hogy senki nem veszi észre, hogy gondolkodás nélkül bólogatunk mindenre? Vagy lehet, hogy hiszi is, amit mond? Az nem lehet. Ennyire ostoba nem lehet. De ennyire aljas lehet? Az rendben van? Az belefér?

A Fidesz és Széles Gábor közösen használt publicistája – Bayer Zsolt – fényesre nyal időnként mindenkit, akit kell. Most Lázár János került sorra, meg is történt az aktus. Az Indexen olvasható, a mellékelt linken megtekinthető az “interjú”, vagy mi a fasz. 

Ebben hangzik el az a kijelentés, ami a szokásosnál jobban kiverte a biztosítékot. Nálam. Pedig már bőven néztek hülyének, hazudtak a képembe, mögöttem, felettem, mindenhol. A megelőző kormány hazugságai (ami szintén tűrhetetlen volt) gyerekes füllentés ehhez képest. Az ő korrupciós ügyeik a fasorban sincsenek a mára állami szintre emelt, törvénybe foglalt, a végtelenségig mocskos, romlott, aljas és mindeközben elképesztően cinikus rablásokhoz képest.

Ma már teljesen rendben van minden, ami egy közepesen fejlett, minimálisan demokratikus országban is elképzelhetetlen lenne. A pofátlanság, a minden alapvető közösségi érték és érdek sárba tiprása, a közös vagyon szétlopása, az emberi jogok és méltóság lábbal tiprása ma már megszokott, természetes dolog. Az is, hogy a mi pénzünkből üvöltik a hazugságokat az arcunkba, tolják elénk reklámokban, plakátolják ki egy lakótelepi lakás méretében és árából. A szemünk se rebben. Megszoktuk, eltűrjük. 

De miért? Miért kellene szó nélkül elmenni minden egyes szemétdomb mellett? Miért kellene visszafojtott lélegzettel átlépni minden bűzös szarkupacot? Miért? Kik ezek a figurák, akik ennyire távol kerültek mindentől, ami emberi, ami becsületes, ami tiszta? Miért kellene kussolni? 

Most nem megyek el, nem legyintek, nem kussolok.

Azt mondta az említett interjúban Lázár János, hogy ő tulajdonképpen egy áldozat. Idézek az index.hu-ról:

“Így tisztázták, hogy az Egy ember annyit ér, amennyije van mondat egy manipulált, megvágott felvétel, Lázár akkor éppen arról beszélt, hogy ezen a felfogáson kellene változtatni.”

Hát a nagy büdös francot, kicsit sem tisztelt Lázár János! Hazudsz, mint mindig, mint mindenki a környezetedben! Aljasul, sunyin, rutinból hazudsz. Hülye is vagy, mint a főnököd. Ma már van internet. Rohadtul sok minden megmarad, amiről azt gondoljátok, elszállt a szélben. Nem szállt el. Tessék, hallgasd meg, hazug barátom!

Aztán magyarázd el, hogy a büdös francban vagy te olyan végtelenül ügyes, hogy 90 milliós villát és 20 milliós szőlőbirtokot veszel a 10 éves gyerekednek! Mert oké, minden szülő támogatja a gyerekét, ez természetes. De ez messze túl van ezen, még egy politikus esetében is. Ha nettó havi 2 milliót keresel, ez akkor is minimum 5-6 évi fizetésed úgy, hogy közben egy szelet parízert, egy kiflit sem vettél ez idő alatt. Miből éltél? Miből élt a családod? Miből vásároltál festményeket, luxusórát, régiségeket? Annyira jól keres az asszony? Ki a te feleséged? Andy Vajna?

Hazudsz. Hazudtál. Szokás szerint, a most regnáló és a 25 éve regnáló politikusok jórészének szokása szerint. De már annyira elszaladt veletek a ló, hogy még úgy sem tesztek, mintha ez nem így lenne. Úgy sem csináltok, mintha becsületesek lennétek. Legalább egy kicsit. Néha.

Undorítóak vagytok.

Hányok tőled, tőletek.

Edgar Swan

Újabb Szíjjártó botrány: ingatlan luxuspanorámával!

A balatonedericsi, egyhektáros telken két ház is van. Négy évvel azelőtt vette, hogy kifizette a 167 milliót a 700 négyzetméteres családi házért Dunakeszin. Az eltelt évek alatt pedig még félretenni is tudott. 14 milliót.

A luxuspanorámás nyaralóról – melynek ablakából a Balaton, Szigliget és a Badacsony is egyszerre látható – az Index közölt fotókat. A fideszes politikus vagyonnyilatkozatai szerint 2009 és 2010 között vásárolta fel több részletben a falu fölötti szőlőhegyen a jelenleg egyben 10 000 négyzetméteres méretű, azaz egyhektáros területet – írja a lap. Maga a nyaraló 91 négyzetméteres, ehhez vett később több külön helyrajzi számon szereplő földet és szőlőt. A telek alján pedig a kapubejárat mellett egy további, kétszintes épület is található, Szijjártóék szerint a telek gazdasági épülete.

Az Index forrásai szerint hasonló méretű és elhelyezkedésű ingatlanhoz ma 25 és 40 millió forint közötti összegért lehet hozzájutni. Az egyik ingatlanos oldalon egy hasonló méretű házat negyedekkora telekkel 39 millióért hirdetnek. A Külügyminisztérium külön kérte szerkesztőségünktől, hogy szemlénkben hangsúlyozzuk: kisebb, önálló beépítetlen telkeket - ezekből vett többet is Szijjártó - ugyanakkor 1000 forint körüli négyzetméteráron is kínálnak még ma is.

A lap szerette volna megtudni, hogy a miniszter mennyit fizetett az eredetileg hat telekből összeállított ingatlanért, miért van két ház a telkén, és hogy ami a Google mapsen kitakart területnek látszik, az egy medence-e. Szijjártó azonban nem árulta el a vételárat, helyette leszögezte: vagyonnyilatkozataiban, így a 2009-esben és 2010-esben is eleget tett a vagyoni helyzete bemutatására vonatkozó törvényi kötelezettségeinek. Hozzátette: a telken nincs úszómedence, csak "egy néhány négyzetméteres műanyag pancsoló a gyerekeknek, amelyben a három és fél éves kisfia lába is leér már".

Az általa hivatkozott vagyonnyilatkozatokból egyébként kiderül: 2010-ben 6 milliót tudott félretenni, 2011-ben pedig 14 milliót, mindezt úgy, hogy közben földeket vásárolt és birtokot.

Kósának is futja százmilliós lakásra

Míg múlt héten Szijjártó Dunakeszin található, szülői segítséggel vásárolt házától volt hangos a sajtó, kedden az RTL Híradó robbantotta az újabb ingatlanbombát: Kósa Lajos feleségének 100 milliós lakása van Óbudán. A tulajdoni lap szerint a III. kerületi ingatlan 155 négyzetméteres, 4 és fél szobás lakóparki lakás.

Kósa Lajos szerint egy nagyerdei, debreceni családi házukat cserélték el az óbudai lakásra. Ugyanekkor vettek egy debreceni házat is, aminek hitelét azóta is törlesztik. A fideszes politikus szerint 2002-ben került hozzájuk az ingatlan, és azóta szerepel is felesége nem nyilvános vagyonbevallásában. A Fidesz alelnökének vagyonnyilatkozatában jelenleg egy 17 milliós banki és egy 20 milliós baráti tartozás van feltüntetve.

Az RTL szerint az ügyletben egy olyan beruházó cég is érintett, ami sok beruházásban vett részt Debrecenben.

A Független Nemzet véleménye:

Szülői segítség az mindig jól jön. Vannak akiknek a szüli az egész életüket végig dolgozták, de túl sokat még így sem tudnak segíteni pályakezdő gyermeküknek. Na én módosítanék azon a vagyonnyilatkozati törvényen. Nem csak a képviselők, de az összes családtag köteles lenne elszámolni a vagyonával és a képviselőkre erősebb büntetési tétel járna mint másokra.

 

A rendőrök imádják igazoltatni a zacskós, szakállas férfiakat

Ha a rendőrök szakállas férfit látnak nagy zacskókkal, egyből igazoltatni kezdik, akkor is, ha szabálysértésnek még a közelébe sem jár. A hajléktalanok vegzálásának semmi köze nincs a bűnmegelőzéshez, és a Helsinki Bizottság kutatása szerint minden esetben jogszerűtlen.

A BRFK képviselői és tanúi nem jelentek meg az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál azon a tárgyaláson, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság és A Város Mindenkié szervezet kezdeményezésére indult annak megállapítására, hogy a rendőrség zaklató igazoltatási gyakorlata hátrányosan különbözteti-e meg a hajléktalan embereket.

A budapesti rendőrfőkapitány beadványában azzal indokolta, hogy nem tudtak megjelenni a tárgyaláson, hogy nem állt rendelkezésükre elég idő és adat az igazoltatásokat végző rendőrök beazonosítására. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság főosztályvezetője megjegyezte, hogy nem tudják értelmezni, hogy a rendőrség számára mi az elég idő, ugyanis május végén már megkeresték a BRFK-t.

A tanúk közül elsőként Udvarhelyi Tesszát, A Város Mindenkié mozgalom koordinátorát hallgatták meg. Elmondta, hogy 2011-ben végeztek már egy kutatást, amely során 400 hajléktalant kérdeztek meg, és a válaszadók 59 százaléka arról számolt be, hogy havonta egyszer biztosan igazoltatják. Az igazoltatott emberek egyharmadát pedig havonta több mint négyszer igazoltatták. 

Ezt a kutatást folytatták 2014 őszén, hogy megnézzék, változott-e a rendőrség gyakorlata. A kutatás során teszteléssel és megfigyeléssel vizsgálták, hogy a rendőrök milyen gyakorisággal és mire hivatkozva tartóztatnak fel hajléktalanokat, akik sem szabálysértést, sem bűncselekményt nem követnek el, csak az utcán tartózkodnak. A korábbiakhoz hasonló megállapításokra jutottak: a vizsgált időszakban rögzített igazoltatások célpontjai többnyire hajléktalanok voltak, és az ellenőrzésükön kívül semmilyen további más intézkedés nem történt.

A főváros négy helyszínén zajlott a tesztelés: a Deák téren, a Széll Kálmán téren, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren. A tesztelők párban voltak, semmi különöset nem kértek tőlük, csak azt, hogy nagy szatyrok legyenek náluk. Megállapították azt is, hogy a rendőrök szemében a középkorú, szakállas, megviseltnek, elesettnek látszó férfiak nagy szatyorral felelnek meg a hajléktalansztereotípiának. Külön kérték a tesztelőket, hogy semmilyen szabálysértést ne kövessenek el, tehát például ne cigarettázzanak tilos helyen, és ne legyenek alkoholos állapotban, tehát a rendőri fellépésre ne adjanak okot. A koordinátor a meghallgatás során megjegyezte, hogy a Helsinki Bizottság kikérte a rendőrségtől az évi igazoltatások számát, ami megdöbbentően nagy, ugyanis a testület tájékoztatása szerint 3 millió igazoltatást hajtanak végre egy évben.

A következő tanú Fekete Nagy Miklós hajléktalan volt, aki a Deákon és a Blahán tesztelt. Ekkor ugyan nem igazoltatták, de beszámolt olyan ételosztásnál történő hatósági ellenőrzésről, amelynek ő is egyik elszenvedője volt. Elmondása szerint mintegy hatvan embert igazoltattak egymás után a rendőrök. Hangsúlyozta, hogy elég nagy bajnak tartja, hogy a rendőrök ilyen helyen próbálják keresni a bűnözőket. Még ha nem is tart sokáig egy-egy igazoltatás, azok alatt rosszul érzi magát, mintha bűnözőnek állítanák be a járókelők előtt.

A következő hajléktalan tanú a Nyugati főbejárata előtti padon ülve tesztelte a rendőröket, meg is találták őt, és közölték vele, hogy azért igazoltatják, hogy nehogy kizsebeljék őt. Ő nem értette az összefüggést a két dolog között – számolt be a tárgyaláson. Kérdésre azt felelte, hogy kilenc éve hajléktalan, és általában kéthetente egyszer igazoltatják.

A Helsinki Bizottság részéről Ivány Borbála a szervezet megállapításaiból idézett néhányat, többek között azt, hogy álláspontjuk szerint, ha nem követi az igazoltatást további intézkedés, akkor alaptalan és zaklató jellegű. Továbbá hogy egy igazoltatás jogkorlátozás is, és ha nem jogszerű, akkor jogtalan hátrányt okoz.

A kutatás szerint egy hajléktalan embert Budapesten átlagosan akár havi kétszer is igazoltathatnak, anélkül, hogy bármiféle normát megsérthetnek. Tíz igazoltatás közül három olyan is volt, amikor az intézkedés alá vont hajléktalan létfenntartását biztosító szolgáltatást vett igénybe, vagyis éltelosztáson volt, vagy orvosi ellátást vett igénybe. Az igazoltatások közül nem volt olyan, amit a rendőrök a rendőrségi törvényben megjelölt cél érdekében hajtottak volna végre. Ha olykor meg is indokolták az intézkedést, az igazoltatások céljáról való tájékoztatás valamennyi esetben jogszerűtlen volt. A rendőrök 80 százalékban szegényeket, rossz szociális helyzetben lévőket igazoltatnak – áll a kutatásban.

 

Több milliós menekültáradat fenyeget Ukrajna felől is

A Financial Times arra figyelmeztet, hogy Európa az utóbbi hónapban szinte kizárólag Görögországra összpontosított, pedig Ukrajna felől, jóformán észrevétlenül még sokkal nagyobb gond fenyeget.

Ha a hatalmas adósságok folytán netán összeomlik az ukrán gazdaság, akkor az akkora menekülthullámot válthat ki, amely mellett eltörpül a Földközi-tengeri áradat – írja a lap.

A bajok forrása az energia, de a megoldásnak sokkal szélesebb körűnek kell lennie. A szükséges szén és földgáz jelentős részét a belső helyzet miatt külföldről kell megvenni, ami csak növeli a tartozásokat, jóllehet az ukránok már most sem tudják törleszteni a részleteket.

A kormány állítólag már közel jár ahhoz, hogy bejelentse a csődöt. Akkor pedig nincs újabb kölcsön és leállnak az új beruházások, amelyek már most is csupán feltartóztatni képesek a visszaesést. De ezen túlmenően ezreket kényszerítene arra, hogy átlépjék a hosszú és erősen áteresztő magyar, román, szlovák és lengyel határt.

El lehet képzelni, milyen pánikot és káoszt váltana ki Európában a tömeges kivándorlás. A kiúthoz mindenképpen rendezni kell az adósságok kérdését és meg kell akadályozni, hogy Ukrajna tönkre menjen. Nem szabad, hogy az ország lefelé tartó spirálba kerüljön, miközben 45 millió lakosával csupán pár száz kilométerre van Budapesttől és Varsótól.

 

Így küldi ki a színesbőrű vendégeket egy gyorsétterem biztonsági őre Budapesten

A biztonsági őr, miután az angolul beszélő vendégek éppen lenyelték az utolsó falatot, odalép és azt mondja, "ha nem eszel, menj innen kifelé".

A Blikk azt írja, mindez azért is feltűnő, mert a fehér és ázsiai vendégek ilyenkor is maradhatnak. Egy szemtanú pedig arról számolt be, hogy más színesbőrű vendégekhez is odalépett az őr és azt mondta nekik, menjenek ki az étteremből.

Az étterem vezetője szerint erre azért van szükség, mert a Blaha Lujza téri gyorsétterem drogdílerek elosztóhelyévé vált. Közben a cég kommunikációs munkatársa, Ádám Szilvia azt a választ küldte a Blikknek, hogy:

„A McDonald's globális vállalat, alapítása óta elkötelezett a sokszínűség és az egyenlő esélyek biztosításának elve mellett. Minden éttermünkben minden vendéget szívesen látunk, senkit sem különböztetünk meg faj, bőrszín, vallás, nem, kor, származás, állampolgári státusz, fogyatékosság vagy nemi orientáció alapján. Felvettük a kapcsolatot a Blaha Lujza téri éttermet üzemeltető franchise-partnerünkkel, akit megkértünk az eset körülményeinek kivizsgálására."

 

Lázár: Az építésügy reformja folyamatban van

Jelenleg is folyamatban van az építésügy reformját érintő javaslat közigazgatási egyeztetése, a cél, hogy egy átfogó, az építészeti eljárásokat és bürokráciát alapjaiban megújító előterjesztés kerüljön a kormány elé – felelte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére.

A válasz – amelyet hétfőn tettek közzé az Országgyűlés honlapján – ismerteti, hogy egy januári kormányhatározat 17 pontban tartalmazza a kormány építésüggyel kapcsolatos, elérni kívánt céljait. A határozat több pontja is utal az egyszerűbb eljárásokra és a bürokráciacsökkentésre – jegyezte meg.

A tárcavezető tájékoztatása szerint első lépésként megkezdődtek a szakmai egyeztetések. Ezek jelenleg is folyamatban vannak, a Miniszterelnökség és az érintett tárcák folyamatos szakmai kapcsolatban állnak a Magyar Mérnöki Kamarával és a Magyar Építész Kamarával. A begyűjtött tapasztalatokat az Államreform Bizottság elé tárják.

Nem az a megoldás, hogy egyenként, jogszabályról jogszabályra legyen változás, hanem az a szándék, hogy egy új, egyszerűbb és átláthatóbb rendszert teremtsenek az építésügyben – összegzett Lázár János, aki kulcsfontosságúnak nevezte a szakmai konszenzust.

 

Kizárták Giró-Szász volt cégének ellenfeleit

Pontosabban egy cég talpon maradt a tizenegyből, de hiába. A Miniszterelnökség három elemzés elkészítésére írt ki pályázatot, és mind a hármat Giró-Szász András tavaly eladott tanácsadó cége, a Strategopolis Kft. nyerte. A cég már tavaly is nagyot nőtt: 50 százalékos emelkedéssel 666 millió forintra növelte a bruttó árbevételét. A Strategopolis két tulajdonosa azonban 2014 végéig nem fizetett egy fillért sem az államtitkárnak járó 750 millióból. A Miniszterelnökségen azt mondták, a többi pályázó nem felelt meg a feltételeknek.

Az Index információi szerint teljes sikert ért el a Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommunikációs Tanácsadó Kft. a Miniszterelnökség legutóbbi tanulmánykészítésre kiírt közbeszerzésén.

Lázár Jánosék a 2007–2013-as időszak EU-programjainak eredményeire, végrehajtására voltak kíváncsiak, ezért három nyílt pályázatot hirdettek:

  1.  Információs társadalom
  2.  Kormányzati célok és a fejlesztéspolitika összhangja
  3.  Pályázati konstrukciók kiírási hatékonyságának javítása

A monitoring és az elemzések elkészítésére sokan jelentkeztek, de végül csak a Miniszterelnökségen dolgozó Giró-Szász András kommunikációs államtitkár korábbi, tavaly eladott tanácsadó cége, a Strategopolis Kft. tudott megfelelni a követelményeknek, pedig a három tenderen – átfedésekkel – összesen 14-en indultak.

A második pályázatra például hat, míg a harmadikra öt pályázatot adtak be, csakhogy mindkét esetben kizárták az összes konkurenst, jóllehet a cégek egy része kedvezőbb árajánlatot adott, mint a Strategopolis.

Giró-Szász András régi vállalkozásának csupán az információs társadalomról szóló pályázaton kellett versenyeznie, az egyetlen ellenfelet azonban az értékelésnél lepontozták. Ezen a tenderen többek között olyan cégek pályázatát érvénytelenítették, mint a Deloitte Üzletviteli Zrt., a KPMG Tanácsadó Kft. és a Kopint-Tárki Zrt., de érdekes módon az információs társadalom pályázaton elvérzett a kormánnyal szoros kapcsolatban álló Századvég Gazdaságkutató Zrt. is, amely a BellResearch Kft.-vel közös ajánlattal próbálkozott.

Összesen 140 millió

Ha megkötik a szerződéseket, a Strategopolis három hónap alatt összesen 140 millió forintot kap a megbízásokra.

A Strategopolis forgalma az utóbbi években rendszeresen nőtt: a Céginfó adatai szerint tavaly 50 százalékos ugrással 666 millió forintra nőtt a bruttó árbevétele 2013-hoz képest. Az állami és kormányzati megrendelések miatt egyre jobban hasít a cég, pedig már 2013-ban is javítottak; akkor 150 milliós növekedés mellett 433 millió forintos árbevétellel zárták az évet, amelyből 127 milliót osztalékként ki is fizettek a tulajdonosoknak.

Kiszállt, visszaszállt, eladta

A korábbi cégalapító-tulajdonos, Giró-Szász Andrást azonban épp a tavalyi sikerév végén vált meg az – alig fél évvel korábban visszavett – Strategopolistól, akkor, amikor kinevezték kormányzati kommunikációért felelős államtitkárrá.

Giró-Szász a 2014-es országgyűlési választás után rövid időre visszavonult a politikától. Ekkor újra belépett az összeférhetetlenségi okok miatt korábban elhagyott cégébe, de kevesebb mint fél év után, október 30-án ismét kiszállt, és eladta részesedését. Első államtitkári vagyonnyilatkozatába november végén azt írta be, hogy az üzletrészért 750 millió forinttal tartoznak neki.

Az államtitkár akkor azt közölte az Indexszel, hogy a jelentős összeg a 61 százalékos tulajdonrész eladási árából, valamint az osztalékból jött össze. A Strategopolis két tulajdonosa azt vállalta, hogy a pénzt két év alatt fizeti ki neki.

Nem siettek fizetni

Az államtitkár június elején közzétett adóbevallásából az látszott, hogy a cég, bár jól ment neki, az eladáskor, 2014 utolsó hónapjaiban egyáltalán nem törlesztett a 750 milliós tartozásából. Az államtitkár Kormány.hu-ra kitett bevallása szerint 2014-ben rossz évet zárt: 10,1 millió forint volt az egész éves összevont adóalapja, ami az egyik legkisebb kereset volt a miniszterek, államtitkárok körében.

A Strategopolis egyike annak a három tanácsadó cégnek, amelynek nyilvánosságra kell hozni az államnak szállított tanulmányait, kutatási anyagait. Lázár János június elején jelentette be, hogy egy bírósági döntés alapján a Miniszterelnökségnek 30 napon belül ki kell adnia a Századvég-csoporttól 3,9 milliárd forintért rendelt anyagokat.

Jó szakértői és tanácsadói vannak

A Miniszterelnökség az Indexnek elismerte, hogy mindhárom pályázatot a Srategopolis nyerte.

A Miniszterelnökség azzal magyarázta a sikersorozatot, hogy a cég hazai és nemzetközi szakértőket és széles körű ágazati tapasztalatokkal rendelkező tanácsadókat foglalkoztat, így minden szempontból alkalmas a feladatok teljesítésére. Arra a kérdésre, hogy miért volt ilyen szokatlanul nagyarányú az indulók kizárása a három pályázaton, azt írták:

A többi pályázó nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Miniszterelnökség 2015. május 27-én valamennyi ajánlattevőnek hiánypótlási felhívást küldött. A felhívásban foglaltakat azonban a többi ajánlattevő vagy nem határidőben teljesítette, vagy, ha igen, az utólag becsatolt dokumentumokkal sem tudta igazolni az alkalmasságát.

Giró-Szász András azt mondta, nem tudott a pályázatokról, de egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy korábbi cége nyert, hiszen informatikai területen például a Big Fourral együtt említhető a Strategopolisnál felhalmozott szaktudás. Az államtitkár szerint a cég bevételeinek nagy részét nem az államtól, hanem a piacon szerzi.

Baj van Salgótarjánban: már az MSZP-sek is várják Orbánt

Rendkívüli testületi ülésen döntöttek Salgótarjánban arról, hogy a város szeptembertől nem vállalja az államosított, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) fenntartásában lévő iskolák működtetését, mert a kiadás túl nagy terhet jelent Salgótarján költségvetésének. A helyi politikusok egymásra mutogatnak, de van olyan kérdés, amiben egyetértenek.

A kép akár szimbolikus is lehetne: egy munkás kettétört MSZP-tábláról keni a fugát a szocialisták salgótarjáni irodája előtt a járólapok közé a Május 1. utcában. A város komoly pénzügyi bajban van, számtalan takarékossági intézkedést kell bevezetnie, és messziről jött embernek még úgy is tűnhet, hogy ez a felújítás is a forráskímélő húzások egyike. De nem, ennél jóval súlyosabb döntéseket kellett meghoznia az önkormányzatnak: a minap rendkívüli testületi ülésen döntöttek arról, hogy szeptembertől nem vállalja az államosított, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) fenntartásában lévő iskolák működtetését, mert a kiadás túl nagy terhet jelent Salgótarján költségvetésének.

Fordult a kocka

A szocialista városvezetés a nagypolitikára mutogat és „elmúltnyolcévezik”, mondván, hogy a 2006-tól 2014-ig a fideszes Székyné Sztrémi Melinda önkormányzata halmozta fel azt az adósságot, amit most nyög a megyeközpont. Dóra Ottó polgármester szerint azonban míg kormánypárti elődjét rendre kihúzták a csávából például adósságátvállalással, addig számára is érthetetlen módon most nem kapja meg a város azt a 600 milliós segítséget, amit a „szakma”, az államkincstár is jóváhagyott számukra. Az MSZP-s városvezető többek között a pluszforrások nélküli extra feladatokkal indokolja mindezt az MNO-nak, valamint azzal, hogy ők „nem baráti önkormányzat”. Becsó Zsolt, Kelet-Nógrád fideszes országgyűlési képviselője erre mondta azt nekünk, hogy lényegesen több támogatásban részesülhet most Salgótarján, mint a 2006-tól 2010-ig terjedő időszakban. Akkor ugyanis az MSZP-s Boldvai László volt a parlamenti képviselő.

Most viszont fordult a kocka: Becsó Zsolt, ugye, kormánypárti, Salgótarjánnak pedig tavaly októberben lett szocialista vezetése. Szándékosan kerüljük a „bevörösödött” kifejezést, ami igen frappánsnak hatna egy panelházak uralta egykori iparváros esetében, csak nem lenne igaz: Dóra Ottó mindössze ötven szavazattal nyert kormánypárti elődjével szemben.

És ahogy az ilyen településeken borítékolható: az együttműködés finoman szólva is döcögős egy ennyire szoros eredményt követően. Mégis: június elején még Becsó és Dóra közösen tartottak sajtótájékoztatót, a polgármester ugyanis arra szerette volna kérni a parlamenti képviselőt: „járjon el az ügyben, hogy a város megkapja azt a 600 milliós segélyt, amelyet a szakma jóváhagyott”. Becsó pedig meg is ígérte, hogy segít.

Pártállami figurák kontra kinevetett vádak

Ettől függetlenül nincs béke a felek között. Becsó úgy fogalmazott az MNO-nak: az adósság javarészt annak köszönhető, hogy Dóráék – betartva választási ígéretüket – eltörölték a parkolási díjat Salgótarján belvárosában, valamint állítja a szocialistákról, hogy nagyon komoly klientúraépítésbe kezdtek, „pártállami figurákat és rokonokat hoztak helyzetbe, miközben az ellenzék felé egyetlen gesztust sem gyakoroltak”.

A vádakkal szembesítettük a polgármestert, aki nem tartja komoly tételnek a parkolási díjak kiesését, a káderpolitikájuk kapcsán pedig nevetve úgy fogalmazott: ha nem telefonon beszélnénk, tudna ő is mesélni, „milyen iskolai végzettségű és felkészültségű” emberek dolgoztak az elődje alatt a városházán.

Kell a kormány segítsége

Az országos szinten is tapasztalható, szokásos közéleti pofonváltás mellett más is van, ami nehezítheti a haladást. Mind Becsóval, mind Dórával folytatott beszélgetésünk során igyekeztek a felek tisztázni, hogy egészen más ám a fejlesztésre kapott támogatás, mint a működtetésre fordítható forrás. Csak egészen máshogy látják a két dolgot. Becsó a kettő szoros kapcsolatát emeli ki: ha nincs fejlesztés, akkor nem lesz munkahely, ennek hiányában pedig kevés lesz a város bevétele helyi adókból. Dóra pedig arról beszélt, hogy a fejlesztési forráshoz bizony önerő is szükséges. Kicsit talán túlozva úgy fogalmaz: lehet persze fejleszteni az óvodát, csak lehet, hogy jövőre nem kapnak majd kenyeret és tejet a gyerekek. Éppen ezért bízik abban, hogy ha a Modern városok körútja keretében Orbán Viktor Salgótarjánba látogat majd ősszel, akkor segít különböző beruházások és üzemek létesítésében. „Kormányzati segítség nélkül ez már aligha menne” – teszi hozzá a szocialista polgármester.

Se szén, se munka, se hirdetés

A sok különbözőség ellenére egyvalamiben egyetértenek a veszekedő felek. Ez pedig az, hogy a fent részletezett problémákból következik Salgótarján legnagyobb baja: az elvándorlás. Dóra szerint 10 év alatt körülbelül egyharmadával csökkent a város lakossága. 2006-ban ugyanis 45 ezren éltek a megyeközpontban, ez mai becslések szerint 32 ezerre tehető. Mindketten említik a rendszerváltáskor elprivatizált, majd bezárt gyárakat (a szénbányászat már a hetvenes években kifújt), amelyek helyére semmi munkalehetőség nem érkezett az egykori iparvárosba. Remekül illusztrálja ezt az ottjártunkkor megfigyelt jelenet is: a város főtere hétköznap délelőtt telis-tele volt járókelőkkel, de a közeli üzletház pont olyan volt, mint az apróhirdetéseknek szánt tábla Salgótarján közepén: teljesen üres.

Szijjártó: Kontinensünkön kopogtat a legbrutálisabb terrorszevezet

Idén már 79 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra; felmérhetetlen hatással lesz Európára, ha nem találnak közös európai választ a menekültkérdésre – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Társadalomtudományi Karának diplomaosztóján.

A nemzetközi tanulmányok alapszakos és politológia alapszakos végzős hallgatók diplomaosztó ünnepségén a tárcavezető hangsúlyozta: rendkívül nagy és gyors változások történtek az elmúlt néhány évben, ma már háború van Európában, Magyarország közvetlen szomszédságában. Ami a Közel-Keleten történik, annak közvetlen hatása van Európára, Párizs és Koppenhága után jól látszik, hogy Európa komoly fenyegetettségben él, hiszen „a világ legbrutálisabb terrorszervezete most már a kontinensünk ajtaján kopogtat” – magyarázta. Szijjártó Péter további változásként említette, hogy Európa keleti végén a területi konfliktusok befagytak, valamint Görögország példájából látszik, hogy a fősodrú gazdaságpolitika néhány ponton csődbe jutott.

Mint mondta, minden ilyen változás két részre osztja a nemzetközi tér szereplőit: győztesekre és vesztesekre. Ahhoz, hogy egy ország a győztesek közé kerüljön, bátorságra van szükség, és bátor volt az az eltérő gazdaságpolitika, amelyet Magyarország alkalmazott, és amelyről bebizonyosodott, hogy eredményre vezet – közölte.

A miniszter úgy látja, a BCE-n végzett hallgatók komoly versenyelőnnyel indulnak, mert az ott szerzett tudás versenyképes a világ gyorsan változó körülményei között is. Az egyetem ugyanis mindig gyorsan reagált a változásokra, és mindig felkészítette hallgatóit az ezekből fakadó követelményekre – vélekedett. Szijjártó Péter végül sok sikert kívánt a végzett hallgatóknak, és azt mondta, remélhetőleg többükkel a sikeres Magyarországért dolgozhatnak majd együtt.

„Minél kevesebb falat és minél több hidat építeni”

Rostoványi Zsolt, a BCE rektora beszédében kiemelte: úgy tűnik, ma a világban az intolerancia és a radikalizmus fokozódik, az Iszlám Állam terrorszervezet az iszlám vallás torz értelmezése alapján brutálisan leszámol mindenkivel, aki másképp gondolkodik. A menekültkérdés az EU egyik legnagyobb problémája lett, milliók kényszerülnek elhagyni az otthonukat, és e helyzet megfelelő kezelése továbbra is várat magára – mondta.

Úgy vélte, érthető a kerítés felhúzása a magyar–szerb határon, de ez a lépés a probléma gyökerét nem tudja kezelni. Az igazi megoldás az lenne, ha a közvetlen kiváltó okokat igyekeznének megszüntetni azokban az országokban, ahonnan a menekültek érkeznek, viszont erre jelenleg nem látszik sok esély. Ugyan szükséges lehet a kerítés, de metaforaként értelmezve kifejezetten rossz lehet a hatása – mondta, arra biztatva a hallgatókat, hogy „próbáljanak minél kevesebb falat és minél több hidat építeni”.

Rostoványi Zsolt arról is beszélt, hogy Európa jövője a tudomány, az oktatás és az innováció, és mivel egy ország, egy nemzet jövőjének alapja az oktatás, azt kiemelt területként kell kezelni. A BCE rektora szerint az egyetemen megszerzett diploma versenyképes, a munkaerőpiac nagyra értékeli, a most végzett hallgatók bízvást remélhetik, hogy hamar megfelelő állást kapnak.

Vádat emeltek a pécsi hajléktalant halálra verő fiatalok ellen

Varga-Koritár György baranyai főügyész keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a megyei ügyészség két fiút védekezésre képtelen személy ellen elkövetett emberöléssel, egyet pedig garázdasággal vádol. A feltételezett elkövetőket a nyomozás kezdetén még halált okozó testi sértéssel gyanúsították.

A vádlottak 2014. december 24-én a pécsi főpályaudvar melletti téren italoztak, majd szóváltásba keveredtek a szintén ittas sértettel és a barátjával. Mindhárman megütötték a férfit, majd az elmenekülő barátja után futottak, de nem érték utol. Két támadó ezután visszatért a földön fekvő sértetthez, nekifutásból, páros lábbal a hasára ugrott, és távozott.

A sértett kórházba került, de belehalt a bántalmazás okozta belső sérülésekbe.

 

 

 

 

 

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV