Fizetett politikai hírdetés   2015 július 13  

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Menekültverésre indultak, de eltévedtek a Betyársereg tagjai

Toroczkai elküldte Ásotthalomról az „önkéntes határőröket”, akiknek az sem esett jól, hogy kiröhögték őket a rendőrök.

Még a múlt héten írtunk arról, hogy Szegeden bukkantak fel a Betyársereg tagjai, ahol emberkedtek kicsit a vasútállomásnál lévő önkéntes menekültsegítőkkel, majd a készenléti rendőrök elvezették őket.

Az Index úgy tudja: a „betyárok” előzőleg Ásotthalmon jártak, ahová egyértelműen azzal a céllal mentek, hogy megverjék a menekülteket. Abban bíztak, hogy a település polgármestere, Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom örökös vezetőségi tagja segítségükre lesz. Toroczkai viszont nem akart velük menni, egy mezőőrt bízott meg azzal, hogy kísérje a társaságot. Csakhogy a mezőőr nem ismerte jól a környéket, összevissza bolyongtak és többször el is tévedtek. A rendőrök eközben tisztes távolságból figyelték őket, a „betyárok” számára pedig nagyon megszégyenítő volt, hogy azok körberöhögték őket.

A Betyársereg tagjai úgy látják, hogy Toroczkai átverte őket, szerintük „saját politikai karrierje érdekében” fordított nekik hátat, hogy ne legyen botrány az akcióból. A polgármester azt mondta, ismeri a szervezetet, többször érdeklődtek is nála, hogy mi a helyzet Ásotthalmon, de ő azt válaszolta, hogy náluk rend és nyugalom van, a polgárőrség, a mezőőrség és a rendőrség tudja kezelni a helyzetet, nincs szükség önkéntes határőrökre.

Az eset miatt komoly konfliktus van a színfalak mögött a Hatvannégy Vármegye és a Betyársereg között, a portál értesülései szerint ezért sem szólalt fel senki a „betyárok” részéről a Keleti pályaudvarnál pénteken tartott menekültellenes demonstráción.

 

Az állami rizsacég csak ügyfelet vesz át, tartozást nem

Nem veszi át a gázfogyasztók tartozásait az állami rezsiholding, a be nem fizetett számlákat az előző szolgáltatóval kell rendezni, írta a Népszabadság. A már kikapcsolt fogyasztók mérőjét a Főgáz csak akkor indítja újra, ha az ügyfél kiegyenlíti számláit az előző társaságnak.

Mindezt a 600 ezer fogyasztót átadó E.ON-nál megerősítették, a mintegy 700 ezer ügyfelet átadó GDF Suez a lap megkeresésére nem reagált, a Tigáz azt közölte: hivatalosan még nem dőlt el, hogy az 1,3 millió lakossági fogyasztójuk a Főgázhoz kerül. A Magyar Telekom 70 ezer lakossági gázfogyasztó ügyfele augusztustól biztosan átkerül a Főgázhoz.

 

Vaskos végkielégítést szavaztatott meg a feleség a távozó polgármesternek

Simon Miklós jól végezte dolgát polgármesterként. Legalábbis az őt e székben követő felesége és a nyírbogáti képviselők szerint. Vannak itt jogi és etikai hézagok is.

A szerelem nem ismer határokat, a politikában sem. Simon Miklós története Nyírbogáton kezdődött, ahol 13 évig volt polgármester. A férfi 1998 óta ráadásul országgyűlési képviselő is, de tavaly óta a két poszt összeférhetetlen - kezdi a sztorit a Bors.

Simon ezért nagyvonalúan feleségének engedte át a polgármesteri széket, aki ősszel győzött is a 3100 fős községben. Simonné Rizsák Ildikó ezt meghálálta szerencsére, október 28-án indítványozta, hogy férje öthavi végkielégítésként bruttó 3,67 millió forint, ki nem vett szabadságai után pedig 2,147 millió forint pénzt kapjon.

A képviselő-testület méltányolta a heves érzelmeket, megszavazta a juttatást a falu általános költségvetési tartalékának terhére. A lap szerint furcsa, hogy egy olyan 1994-es jogszabályra hivatkoztak, ami szerint nem illeti meg az embert végkielégítés, ha polgármestersége után országgyűlési képviselő lesz. A 2011-es közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény sem engedi meg ezt.

Simon a Borsnak azt mondta, felvette a juttatásokat, de ez csak bruttó összeg, a szociális hozzájárulás is benne van. A határozat előtt a kormányhivatallal is egyeztettek, az is rábólintott erre. Ő nem tartja amúgy sem etikátlannak, hogy felesége javaslatára kapta meg a pénzt.

A lap még hozzáteszi, Simon polgármesterként havi 483 ezer forintot keresett, de fizetését tavaly május óta nem vette fel. Most havi 897 ezer forintot kap, részben a parlament honvédelmi bizottságának alelnöki tisztéért.

MSZP: vissza az elmutyizott milliókat!

Azon melegében, még délelőtt reagált az MSZP is a szép szerelmi történetre. Legalábbis az ilyen mondatok erre utalnak: "Bizonyára úgy gondolták, hogy a törvénytelen és erkölcstelen eljárás jól a családban marad." Szerintük nem várható más a Rogán Antal vezette Fidesz-frakciótól, minthogy lapuljon, a nyírbogátiaknak azonban vissza kell kapniuk "az elmutyizott milliókat". Könyörtelen hangon zárul a közlemény: "Ezért felszólítjuk a Simon-családot, hogy azonnal tegyék vissza a település kasszájába, amit pofátlanul elemeltek onnan!"

Együtt: Távozzék a közéletből!

Hasonlóan szenvedélyesen reagált az Együtt is: a milliók visszafizetésére és mentelmi jogáról történő lemondásra szólította fel Simont. Lövei Csaba, a párt nyíregyházi önkormányzati képviselője szerint Simon hazudik, mivel a távozó polgármestert nem illeti meg végkielégítés, ha országgyűlési képviselő lesz. "Simonnak távoznia kell a közéletből, amennyiben magától nem teszi, a Fidesznek kell őt leléptetnie" - kardoskodott Lövei.

Elkezdték építeni a kerítést a déli határnál

Mórahalom külterületén elkezdődött az ideiglenes műszaki határzár építése hétfőn, kevéssel dél előtt – jelentette az MTI helyszínen lévő tudósítója.

A munkát a Magyar Honvédség hódmezővásárhelyi alakulatának katonái végzik. A terepet egy lánctalpas munkagép rendezi a Csongrád megyei településen.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a június 17-én tartott kormányülés szünetében jelentette be: a kormány utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egy héten belül készítse elő a magyar-szerb határ 175 kilométer hosszú szakaszának lezárását, amely egy négy méter magas kerítéssel történhet meg.

Az országgyűlés július 6-án módosította az államhatárról szóló törvényt a határzárral kapcsolatban, közérdekű használati jogot adva a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül. A műszaki határzár létrehozására az állam mintegy 6,6 milliárd forintot csoportosít át.

 

Szabadka és Magyarkanizsa rendkívüli helyzet bevezetését kéri

Vasárnap reggelig összesen 752 határsértőt – köztük 117 gyermeket – tartóztattak fel Mórahalom és Ásotthalom körzetében. Szabadka és Magyarkanizsa önkormányzata a rendkívüli helyzet bevezetését szorgalmazza.

A hét végén sem csitult a menekültek rohama a magyar–szerb határon. Szabadka és Magyarkanizsa önkormányzata a rendkívüli helyzet bevezetését szorgalmazza – értesült a Népszabadság.

Ha bevezetnék, az érintett önkormányzatok a migráció okozta többletköltségeikhez kormánytámogatást kérhetnének. A szerb munkaügyi miniszter szerint azonban erre nincs szükség, mivel a szerb állam egész területén nyugodt a helyzet – írja a lap.

A szabadkai menekülthelyzettel az atv.hu bővebben foglalkozott. Az erről szóló cikkünket itt olvashatja, videó összeállításunkat pedig itt tekintheti meg.

Az MTI összesítése szerint összesen 2858 határsértőt fogtak el a rendőrök országszerte péntektől vasárnapig.

A rendőrség honlapján olvasható összesítés szerint pénteken 901, szombaton 1009, vasárnap 948 volt az elfogottak száma. Két gyanúsított ellen embercsempészés, tíz emberrel szemben pedig közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás.

A legtöbb határsértőt mindhárom nap Csongrád megye déli részén fogták el - közölte a megyei főkapitányság szóvivője. Jászai Linda elmondta, vasárnap 788 embert, köztük 113 gyermeket tartóztattak föl, a legnagyobb csoport - 44 afgán, 10 szír és 2 eritreai állampolgár - délelőtt Mórahalom külterületén lépte át illegálisan a zöldhatárt.

Áder aláírta: akadályozzák a közérdekű adatok igénylését

Hiába a tiltakozás, Áder János szombaton szép csendben aláírta az információszabadságról szóló törvény módosítását, mely alapján a jövőben többet kell fizetni az információkért, amelyekhez ráadásul lassabban lehet majd hozzájutni.

Áder János köztársasági elnök szombaton aláírta az információszabadságról szóló törvény módosítását. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, továbbá egyes más törvények módosítása alapján előzetes költségtérítést állapíthat meg a közfeladatot ellátó szerv a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért. Péterfalvi Attila adatvédelmi hatósági elnök egy korábbi nyilatkozata szerint nincs ok az aggodalomra, a rend pedig majd kialakul.

(A HVG legfrissebb számában hosszan foglalkozik a témával, itt olvashatja a részleteket.)

Van baj

Előzőleg a Transparency International (TI) Magyarország, valamint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a K-Monitor is arra kérte Ádert levélben, hogy az aláírás helyett inkább forduljon az Alkotmánybírósághoz. 

A szervezetek azt kifogásolták, hogy a törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy az állami és önkormányzati szervek, valamint az állami vállalatok "tetszésük szerint" akár nagy összegű költségek megfizetésére kötelezzék a közérdekű adatokat igénylő polgárokat. Álláspontjuk szerint ez eltántorítja az embereket attól, hogy éljenek a közérdekű adatok megismerésére és terjesztésére irányuló, az alaptörvény által garantált alapvető jogukkal. 

A TASZ és a K-Monitor a módosítás legsúlyosabb következményének azt nevezte, hogy a jövőben még nehezebben lehet olyan adatokhoz hozzájutni, amelyekről az adatgazda azt állítja: döntés megalapozását szolgálják. Szerintük a módosítás több rendelkezése súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot. 

Az LMP is tiltakozott a törvény módosítása ellen, szerintük az indokolatlan mértékben korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát, és ezért alaptörvény-ellenes. A párt azt közölte korábban, hogy a törvény kihirdetése esetén az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Miről szól a törvény?

Az Országgyűlés július hatodikán 123 igen szavazattal, 66 nem ellenében fogadta el az igazságügyi miniszter által benyújtott előterjesztést. A törvény szerint a költségtérítés az adatigénylés teljesítésével kapcsolatban felmerült költség mértékéig állapítható meg, annak pontos összegéről az igénylőt előzetesen tájékoztatni kell. Az adatigénylőnek 30 napja van nyilatkozni arról, hogy az igénylést fenntartja-e. Ha fenntartja, akkor a költségtérítést az adatkezelő által megállapított, legalább 15 napos határidőben köteles az adatkezelő részére megfizetni.

A költségtérítés mértékének meghatározása során figyelembe vehető az adathordozó költsége, annak kézbesítési költsége az igénylő részére, illetve az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.

Az adatkezelőnek a jövőben is – az igény beérkezésétől számított – 15 napon belül kell az adatot kiadnia, de ezt a határidőt meg lehet hosszabbítani egy alkalommal még 15 nappal. Erre akkor van lehetőség, ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Az adatközlő nem lesz köteles az adatigénylésnek eleget tenni, ha az igénylő egy éven belül már kérte ugyanazokat az adatokat, és azok nem változtak. Az adatközlő akkor sem lesz köteles eleget tenni kérésnek, ha az igénylő nem adja meg nevét, az elérhetőséget.

"Adatvédelmi incidens"

Ha szerzői jogi védelem alatt álló művet érint az adatigénylés, akkor az igénylő által kért papíralapú vagy elektronikus másolat helyett az adatkezelő olyan formában is teljesítheti az adatközlést, hogy a hivatali helyiségében biztosítja a mű megtekintését, illetve arról jegyzetek készítését. Egy idei alkotmánybírósági határozat miatt módosulnak a közérdekű adat kiadására irányuló per szabályai úgy, hogy a minősített közérdekű adatok esetében a bíróság kötelezően kezdeményezheti a titokfelügyeleti hatósági eljárást.

A törvény meghatározza az adatvédelmi incidens fogalmát. Ez a személyes adat jogellenes kezelését vagy feldolgozását, így különösen a jogosulatlan hozzáférést, megváltoztatást, továbbítást, nyilvánosságra hozatalt, törlést vagy megsemmisítést, valamint a véletlen megsemmisülést és sérülést jelenti.

A jogszabály szerint az adatvédelmi incidensekről az adatkezelőnek nyilvántartást kell vezetnie. Új jogintézményként került be a törvénybe a kötelező szervezeti szabályozás, amely az adatkezelők belső adatvédelmi szabályzata.

 

 

Mindent megnyert, majd rejtélyesen visszalépett

Életszagú történet a magyar építőipar világából: nyolc cég pályázik egy tenderre, amit az arra szakosodott vállalat nyer. Pár nappal később viszont már nem tudják megmondani, pontosan milyen feladatokat fognak végezni az alvállalkozóik, ezért elbukják a milliárdos projektet. Végül minden pályázót kizárnak, csak egy marad. Épp az, amelyik nagyon jóban van Mészáros Lőrinccel.

Ahogy az előző (2007–2013) uniós forrásfelhasználási ciklus első éveiben, úgy a mostani (2014–2020) elején is kevés a nagyberuházás, egy-egy milliárdos tenderen mindenki elindul, aki él és mozog. Így történt ez a M0 déli szakaszának zajvédő falainak felújításával is. Nyolc cég (KÉSZ, Közgép, Zajép, Duna Aszfalt, A-Híd, EuroAszfalt, Colas, Strabag) jelentkezett az 1,8 milliárd forintra becsült projektre. 

Nyolcból hét pályázatot érvénytelennek nyilvánítottak,

így végül egy olyan cég nyert, a Duna Aszfalt, ami elég jó kapcsolatot ápol több kormánypárti politikussal, Felcsút polgármesterével, és az utóbbi években – néha direkt kormányzati segítséggel (például a nemrég átadott M43-as autópálya esetén) – úgy hasítanak a magyar építőiparban, mint senki más. Ezekről részletesebben a cégről szóló részletesebb cikkünkben olvashat >>>

Június 17-én hirdettek eredményt. Eszerint a Közgép és a KÉSZ ajánlata kapásból érvénytelen volt, mert „aránytalanul alacsony” árat ajánlottak. Mindketten valamivel több mint egymilliárd forintért végezték volna el a munkát, ez a hatóság által becsült összeg 58 százaléka. (Februárban mi is beszámoltunk arról, hogy nagy baj lehet Simicska Lajos cégénél, ha már szinte féláron is elvállalna egy munkát.) 

A hatóság döntése szerint a Zajép nyerte a tendert. A többi jelentkező közül a Duna Aszfalt és az Euroaszfalt ajánlata volt még érvényes, a többieket kizárták. Az indoklás szerint az A-Hídnak nem volt megfelelő referenciája, a Colas nem megfelelő paramétereket adott meg a zajvédőhöz, a Strabag pedig késve adta be a pályázatot, ezért azt fel sem bontották. 

A Közgép nem hagyta annyiban a döntést, iratbetekintést követően vitarendezési kérelmet nyújtott be, amit a hatóság elutasított. A kérelem elutasítását jogorvoslati kérelemmel támadta meg a Közgép, aminek részben helyt adtak. Így június 30-án hiánypótlásra szólították fel a három érvényes ajánlattevőt. 

Egy héttel később módosított eredményhirdetést küldött ki a közbeszerzési hatóság, eszerint már a Duna Aszfalt nyerte a tendert, a másik két pályázó ajánlatát érvénytelenítették. Különös csavar a történetben, hogy azért, mert nem tettek eleget a hiánypótlásnak, egész pontosan meg sem próbálták bemutatni azokat a papírokat a hatóságnak, amelyek nyilvánvalóan a rendelkezésükre állnak: például, hogy az alvállalkozói pontosan milyen feladatokat fognak végrehajtani az építkezés során, tagjai-e az érintett gazdasági kamarának. 

Az is nagyon furcsa, hogy a Zajép miért nem tett eleget a hiánypótlásnak, hiszen látszólag úgy tűnt, nagyon meg akarják nyerni a tendert. A becsült érték pontosan 80 százalékának megfelelő összeget ajánlottak (1,4 milliárd forint) a munkáért; 80 százalék az a határ, ami alatt nem kezd kérdezősködni a hatóság, hogy miért olyan alacsony, tehát technikailag nagyon precízen ők adták a legjobb ajánlatot.

Nem véletlenül nyerték meg első körben a tendert, részben azért is tudhatták ennyire pontosan kiszámolni az optimális árat, mert a Zajép egy kifejezetten zajvédő falak építésére specializálódott cég. Többszörösen érthetetlen tehát, miért nem tettek eleget egy egyszerű hiánypótlásnak, amivel könnyedén behúzhatták volna a másfél milliárdos projektet.

A felmerült furcsaságokkal kapcsolatban még péntek délután megkerestük a Zajépet, amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket. 

Romániába járnak bevásárolni a magyarok az olcsóbb árak miatt

Már a magyar vásárlókat is csábítják a román hipermarketek – számolt be az RTL Klub híradója.

Romániában június elsején minden élelmiszer áfáját 9 százalékra csökkentették, így jóval olcsóbbak lettek az árak. Magyarországon január elsejétől egyedül a sertés áfája csökken majd 5 százalékra.

A kormány szerint más élelmiszerekre nem tudják kiterjeszteni a kedvezményes adókulcsot.

 

Rendőrökre lőtt a tatabányai kettős gyilkos

A szombati lövöldözés után hétfőn előzetes letartóztatásba került a férfi. Édesanyját és nevelőapját engedéllyel tartott sportpisztolyával ölte meg, majd tüzet nyitott a kiérkező rendőrökre is. A rendőrök közül senki nem sérült meg, a szolgálati autót azonban több találat is érte.

Előzetes letartóztatásba helyezte hétfőn a bíróság azt a 40 éves tatabányai férfit, aki szombaton Glock maroklőfegyverével lelőtte anyját és nevelőapját, majd a rendőrökre is tüzet nyitott a gyanú szerint - közölte a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőröket kollégáik menekítették ki a golyózáporból, amelyet a gyanúsított zúdított rájuk engedéllyel tartott sporpisztolyából. A férfi lövései közöl egyik sem találta el őket, szolgálati autókukat azonban több lövés is érte.

​A férfit végül többórás tárgyalás után a Terrorelhárító Központ műveleti egységének munkatársai elfogták.

N. Norbert részletes beismerő vallomást tett. Elmondta, mi vezetett a családi tragédiáig, arra azonban állítása szerint nem emlékszik, hogy tüzet nyitott a tatabányai rendőrökre.

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság több ember sérelmére elkövetett emberölés gyanújával nyomoz ellene. 

Eltűnik a felirat az új BKV-jegyről

Az új technikával készített BKV-jegyek pár hét alatt kifakulnak. Ráadásul csak az Akácfa utcai központi irodában cserélik ki azokat.

A Bors egyik munkatársának feltűnt, hogy az új fővárosi jegyekről néhány hét alatt eltűnik a felirat. Sokakhoz hasonlóan kollégánk is tart néhány tartalékjegyet magánál arra az esetre, ha nem venné észre, hogy lejárt a bérlete, vagy épp a társaságában hirtelen szükség lenne rá. Mint azt a Budapesti Közlekedési Központtól megtudtuk, az új papírnak és nyomtatási módnak az alábbi oka van: az előrenyomott papír, a jegyek és különösen a bérletek számos biztonsági kockázatot hordoztak magukban. Ezért a BKK jelenleg hőpapíron, helyben nyomtatással állítja elő a jegyeket és a bérleteket.

E nyomtatási eljárás esetében – áll a cég válaszában – természetes folyamat a nyomatok elhalványodása. Sajnos külső behatások ezt a kopási folyamatot lerövidíthetik. Ilyen lehet a magas páratartalom, a hőhatás is. Sajnos sokan a hőhatást és a nedvességet a napfénnyel, meleggel, vízzel azonosítják, pedig a testünk által termelt hő és a kibocsátott pára is alkalmas a papír olvashatóságának befolyásolására. Javasoljuk, hogy jegyüket vagy bérletüket bérlettokkal együtt pénztárcájukban, irattartójukban vagy táskájukban tárolják. Amennyiben ügyfeleink olyan mértékű kopást tapasztalnak, amely a jegyek vagy bérletek olvashatóságát veszélyezteti, akkor fáradjanak be egy ügyfélközpontba, és ha a jegyeken vagy bérleteken látható az előlapi sor- és sorozatszám, illetve az ahhoz tartozó datamátrix is beolvasható, akkor az ügyfélszolgálatos díjmentesen kicseréli azt. Ha a kopás nagy mértékű, akkor lehet szükség a központi, Akácfa utcai bérletpénztárban történő cserére, ahol a termék beazonosíthatósága esetén cserélni tudjuk a jegyet.

Cegléd is segít menekültügyben, de azért fő a biztonság

Egyre többen segítenek Cegléden a menekülteknek, és az önkormányzat is pozitívan áll a témához, jóllehet a helyzetet elsősorban inkább közbiztonsági, mint humanitárius szempontból közelíti meg.

Cegléd fontos pont a menedékkérőknek: itt kell átszállni a Szegedről a debreceni menekülttáborba tartó vonatra. Nemrég számoltunk be arról a ceglédi aktivista párról, amely segít a vasútállomáson az átszállóknak eligazodni. "Az emberek itt inkább magukkal foglalkoznak, a Facebookon is sokan támadják a menekülteket támogatókat, egymást érik a rasszista beszólások." - panaszkodtak. Az aktivisták arról is beszámoltak, a menekültek gyakran nem tudják, hogyan kell átszállniuk, olykor forintot is kell nekik váltani, és étellel sincsenek jól eleresztve. Tehát elkélne a segítség.

Megkérdeztük Takáts László fideszes polgármestert, hogy mekkora többletterhet jelent a 36 ezres városnak a menekültek itteni átszállása, és milyen intézkedéseket hozott a város. "Fokozott figyelmet kellett fordítani a vasútállomás közbiztonságára. A közterület-felügyelők napi szolgálatot teljesítenek a vasútállomáson, ezért a város többi pontján munkájukat nem tudják olyan intenzíven végezni. - válaszolta megkeresésünkre a polgármester, majd hozzátette: a hőségriadóra való tekintettel minden menekültnek ásványvizet adnak és a vasútállomás illemhelyére fertőtlenítőszert biztosítotanak.

A válaszból kiderül, az önkormányzat leginkább a közbiztonság felől közelíti meg a menekültügyet: "Megkerestük a rendőrséget, a közterület-felügyelők napi szolgálatot teljesítenek a vasútállomáson, továbbá felvettük a polgárőrökkel és a Vöröskereszttel a kapcsolatot." , valamint "Az önkormányzat folyamatos lépéseket tesz, hogy a helyzetet a vasútállomás területén belül tudja kezelni." Erre a város sajtóközleménye rá is erősít: "az állomáson folyamatos az egyenruhások jelenléte, a vasútőrök mellett rendőrök, közterület-felügyelők és polgárőrök is segítik a rend fenntartását". A városban amúgy négy bevándorlás-ellenes plakátot helyeztek ki.

Tehát a város lakói alig találkoznak a menekültekkel, s bár a helyi média fokozatosan foglalkozik az üggyel, "ebből a városban még nem sokat érzékeltünk". És tényleg, a városvezetéshez eddig egy panasz sem érkezett. Igaz, arról sem tud a polgármester, hogy bárki törvénytelenül akarna hasznot húzni a menekültekből - korábbi forrásunk ők is fenyegető taxishiénák jelenlétéről számolt be.

Az önkéntesek ugyanakkor arról számolnak be, hogy mind a Migration Aid ceglédi szervezete, mind az alpolgármester asszony Hegedüs Ágota kiemelkedő aktivitást mutatott a menekültkérdésben - intézkedtek, ételt és italt vittek a pályaudvarra, együttműködtek a Vöröskereszttel. Zsohar Zsuzsanna, a Migration Aid sajtóreferense is azt mondta, a szervezet ceglédi csoportja egy autonóm, önálló csoport, amelynek az önkormányzat példásan a rendelkezésére bocsátotta az infrastruktúrát. "Ilyen önkormányzati hozzáállásra lenne szükség országszerte", mondja Zsohar.

Más ceglédi, nem Migration Aid-kötődésű civilek, önkéntesek kétkedésüknek adnak hangot a csoport életképességét illetően "a 20 tag közül csak 4-5 helybeli". Olyanok is vannak köztük, akik eddig nem éppen menekültbarát cikkeket posztoltak a Facebookon, persze nem ez a lényeg - a segítséget kapó menekült bárkinek hálás lesz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem fogjuk megúszni a nyugdíjkorhatár emelését

Nem lehet megúszni a nyugdíjkorhatár emelését – ezt mondta a Napi Gazdaságnak a statisztikai hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.

Spéder Zsolt az RTL Klubnak elmondta, erre azért lesz szükség, mert 2060-ra már kevesebb, mint 8 millió magyar lesz, és a 65 év felettiek két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak.

A kormány szerint elég, hogy 2022-ig 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, további emelést nem terveznek. A szocialisták azt mondják, több munkahely kellene, csak így lehet megakadályozni a nyugdíjak csökkenését.

 

 

 

 

A tolvajkormány 8 leggyalázatosabb „eredménye” – Ezt plakátoljátok ki, GECIK!

Az Isten pénzét is önfényezésre költené a Fidesz-KDNP: újabb, szeptemberig tartó propaganda-offenzívába kezdenek Orbánék.

Ezúttal 600 millióból fogják bemutatni az elmúlt 5 év „eredményeit”, azaz megmondani nekünk, hogy milyen jól élünk. (Mert nyilván a Fidesz nélkül mi magunk hülyék vagyunk ahhoz, hogy a saját bőrünkön érezzük, jól élünk-e vagy sem.)

És most hagyjuk is, hogy 600 millió forintból hány ezer éhes gyereket lehetne hónapokig jóllakatni, hiszen megmondta már a jó keresztény Harrach Péter is, hogy a magyar gyerekek azért nem esznek, mert nem éhesek.

Viszont segítenénk a kormánynak megfogalmazni a fő üzeneteket, ne kelljen még ezért is pár milliót odadobni kokainra valami Fidesz-közeli marketingesnek. Összegyűjtöttük hát azt a 8 tényt, amely szerintünk a leghitelesebben mutatja be az Orbán-kormány teljesítményét. Reméljük, találkozunk velük a plakátokon! Szívesen, ingyen adtuk!

1. Hazugság volt az egymillió új munkahely

Az 5 éve beígért egymillió új munkahelyet már csak gúnyból említi bárki is. A foglalkoztatottsági adatokat a felduzzasztott közmunkás-állománnyal kozmetikázza a kormány. Csakhogy ezek nem piaci munkahelyek, hanem az adófizetők által eltartott kamuállások. Valójában 1 millió értéktermelő, adófizető polgárral van kevesebb nálunk, mint a velünk azonos méretű Csehországban, és ez meglátszik minden nyomorunkon.

2. Nincs beruházás, menekülnek a befektetők

Piaci álláshelyek pedig nem is lesznek, mert a kiszámíthatatlan gazdasági és jogi környezet úgy taszítja a befektetőket, mint kacsa tolla a vizet. Senki nem fog olyan országba beruházni, ahol egy vállalkozást államosíthatnak, vagy vasárnapi boltbezárással, visszamenőleges törvénykezéssel, a piac újraosztásával csődbe taszíthatnak. 

3. Egekben az államadósság, pedig lenyúlták a magánnyugdíjat

Hazugság volt minden fideszes ígéret az adósságcsökkentésről. Csak 2015 első 4 hónapjában 656 milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság! Öt év Fidesz-kormányzás után az államadósság 25 ezer milliárd forint: magasabb, mint amikor átvették Bajnaitól a kormányrudat. Pedig időközben lenyúltak az emberektől 3000 milliárd forint magánnyugdíj-megtakarítást is, hogy betömködjék a lyukakat.

4. Az Európai Unió legmagasabb, 27%-os ÁFA-ját fizetjük

Az egész EU legmagasabb, 27 százalékos forgalmi adóját fizetteti az Orbán-kormány a keményen dolgozó kisemberekkel. Fontos tudni, hogy a magas ÁFA a szegényeket sújtja a legjobban, mert a jövedelmük legnagyobb hányadát ők kénytelenek élelmiszerre, fogyasztási cikkekre költeni.

5. 70-80 ezer nettóért güriznek a szociális dolgozók

Katasztrófa szélén áll a magyar egészségügy. A súlyos munkaerő-hiánnyal küzdő ágazatot már csak az éhbérért dolgoztatott ápolónők, szociális munkások lelkiismerete és emberfeletti munkabírása tartja össze. Sokat elárul az Orbán-kormány értékrendjéről, mi minden volt fontosabb számukra az elmúlt 5 évben (a kisvárosi focistadionoktól az MNB-nek sokmilliárdért vásárolt kastélyokig), mint a megalázó egészségügyi bérek rendezése.

6. Félmillióan menekültek el az országból, a kivándorlás üteme tovább gyorsul

Legalább 500 ezer magyar honfitársunk menekült (gazdasági emigránsként) Nyugatra és eszük ágában sincs hazajönni. Ők jellemzően a nyelveket beszélő, magasan képzett, versenyképes tudással rendelkező fiatalok, akikre pont a legnagyobb szükség lenne itthon. Csak tavaly minimum 31.500 magyar távozott külföldre, másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, vagyis gyorsul a kivándorlás üteme. Köszönjük, Orbán!

7. Demokrácia, sajtószabadság, korrupció, gyermekéhezés – minden listán csúszunk lefelé

Minden objektív listán romlik Magyarország helyezése. A Transparency International jelentése szerint Európa legkorruptabb harmadához tartozunk és csak süllyedünk lefelé. Romlott a helyzet sajtószabadság-ügyben is, az RSF szerint: "a kormány továbbra is zaklatja azokat a médiumokat, amelyek nem állnak a politikai ellenőrzése alatt". A Freedom House legújabb jelentése a "nem megszilárdult demokráciák" kategóriába sorolta vissza hazánkat. Gyermekszegénységben rosszabbul állunk, mint Románia. Egész Európában csak Bulgáriában éhezik a gyerekek nagyobb százaléka, mint nálunk.

8. A fideszes haverok és strómanok gennyesre keresik magukat

Mindeközben a Fidesz-közeli oligarchák zsinórban nyerik a zsíros közbeszerzéseket. Andy Vajna lenyúlta a teljes szerencsejáték-piacot és csak adókedvezményben több milliárd forintot kap puszira. A dohánypiac újraosztásával több ezer trafikos vesztette el az állását, hogy a haverokat helyzetbe hozzák. A Fidesz-barát CBA érdekében vasárnap bezáratták a nagyáruházakat. Gázos Lőrincnek milliárdok esnek ki az ingujjából, a "saját lábán álló" Orbán Ráhel férje pedig állami közbeszerzésekből lett 29 éves korára milliárdos.

Hát ezek azok a „sikerek”, amelyekbe minden nap bele kellene dörgölni a Fidesz politikusainak és szavazóinak orrát.

Inkább az öncsonkítás, mint a rabszolgaság

Az Iszlám Állam nevű halálszekta változatlanul tesz rabszolgává nőket tízéves koruktól. Ne legyenek kétségeink, a gyakorlat, bár már nem a Szindzsár-hegynél zajlik, változatlanul Irak és Szíria területén – a meghódított városok lakói nincsenek biztonságban. Sok nő inkább megcsonkítja magát, mintsem hogy rabszolgának adják el.

Ezt a cikket próbálom úgy írni, hogy minél mentesebb legyen a bulvártól. Hosszasan halogattam a témát, mert a terrorszervezet egyre kreatívabb és persze sosem látott brutalitással végrehajtott cselekedetei kétséget sem hagynak afelől, hogy a nyugati médiának találnak ki egy-egy újabb kivégzési formát, egy-egy kegyetlen gyilkosságot. A nyugati média folyamatosan tele van az Iszlám Állam kegyetlenkedéseivel, lassan mindannyian érzéketlenné válunk az Európában ismeretlen szintű bestialitásra és ölésre. Ilyen körülmények között hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nem meghalni nehéz az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken, hanem élni.

Egy Goran Halabjai nevű, Dániában élő kurd barátom küldte el nekem Sera történetét (vigyázat, csak erős idegzetűeknek ajánljuk ezt az oldalt az ott látható fotó miatt!). A fiatal lány már Németországban él, így biztonságban van. Az élete azonban sosem lesz teljes. Akkor sem, ha a német plasztikai sebészek legjobbjai szinte nyom nélkül helyre tudják állítani a megégett arcát.

Azzal küldte el nekem Sare történetét, hogy írjam meg, hátha történik valami, sikerül felrázni a közvéleményt. Azt reméli, hogy a cikkem nemcsak Magyarországon, de az Egyesült Államokban is az egész nyugati közvéleményt mozgósítani fogja. Anélkül, hogy egy sort is írtam volna, tudtam, hogy ez egy naiv elképzelés.

Mi Európában úgy gondoljuk, hogy bármit megúszhatunk, ha tartjuk a távolságot. Már a II. világháború kitörésekor is ezt gondoltuk, nem is tanultunk belőle semmit. Most is borzongással hallgatjuk a történeteket a fiatal államról Irak és Szíria területén, melyről egyre inkább úgy tűnik, hogy maradni fog.

Ha pedig hagyjuk, hogy maradjon, jobb, ha megbarátkozunk azzal, hogy 2015-ben a világon újra intézményesítetté vált a rabszolga-kereskedelem, államilag támogatottá a kiskorúak elleni nemi erőszak.

A nemi erőszak szabályai

A háborúkban az elállatiasodott harcoló felek az emberi történelem kezdete óta használják a civilek megfélemlítésére a nemi erőszakot. Félelemkeltésre, az etnikai tisztogatás eszközeként használták például a délszláv háborúkban mindkét oldalon, nemtől függetlenül. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a nemi erőszak független a nemtől – férfiakat, fiúkat ugyanúgy erőszakoltak meg mindig is a katonák, mint nőket, hogy a saját nemiségükben is megalázzák őket. Ezért fordul elő például a férfibörtönökben a többségében heteroszexuális férfiak között is a nemi erőszak. Az erőszakon van a hangsúly, nem a nemi vágyon.

Az Iszlám Állam még a nemi erőszakot is képes volt új szintre emelni. Ellentétben bármilyen más szervezettel, katonai egységgel az emberiség modern kori történelmében ugyanis, egyedül az Iszlám Állam kezdett el emberi lényeket is haszonállatnak tekinteni, akit tulajdonolni lehet, adni-venni. A rabszolgaság intézményének állami szintre emelése pedig hozta magával az intézményesített nemi erőszakot is.

„Sokan azért csatlakoznak az Iszlám Államhoz, mert azt remélik, hogy kiélhetik nemi vágyaikat” - mesélte Hiúa Dzsaff a PUK politbürósa még Irakban. Bár a megszállt területeken még az Iszlám Államot támogató nők is kézről kézre járnak a vezetők között arabul „orfinak”, időre megkötött házasságok keretén belül (mely adott időre házasítja össze a feleket), sokan saját rabszolgát vásárolnak. 

Arról, hogy milyen szintre fejlődött két év alatt a rabszolgatartás az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken, hűen tanúskodik, hogy a terrorszervezet Kutató és Fatva központja Gyakran Ismételt kérdések formájában közleményt adott ki a dzsihadisták számára, mit tehetnek, illetve nem tehetnek meg a „zsákmányolt” női rabszolgákkal. Előre is elnézését kérem az olvasónak a következő részektől. Szó szerint fordítom a fatva főbb pontjait.

A 2014 novemberében kiadott közlemény egyértelműen meghatározza, hogy azokat a nőket lehet rabszolgává tenni, akik „hitetlenek”. Ez egyértelműen a nem szunnita muszlimokra vonatkozik. Egy-egy sikeres hadjárat után az Imám osztja fel a foglyul ejtett nőket a harcosok között, akikkel a fatva szerint amennyiben szűzek, azonnal nemi életet lehet élni, amennyiben pedig nem, csak azután, hogy vízzel „megtisztították” a vaginájukat. Egy rabszolgát lehet vásárolni, eladni és elajándékozni, nemi életet pedig azzal is lehet élni, aki még nem lépett a pubertás korba (7 éves), de már „alkalmas” rá. Ezt persze a tulajdonos dönti el,

De akkor sincsen nagy baj, ha még nem „alkalmas”. Akkor „behatolás” nélkül lehet élvezni a rabszolgát.

A rabszolga megbüntethető, de az arcát nem lehet ütni. Egy megszökött, de elfogott rabszolgát pedig úgy kell megbüntetni, hogy elrettentő példa legyen a többi számára (pl. keresztrefeszítés). A tulajdonos halála esetén pedig a rabszolga pontosan úgy öröklődik, mint egy-egy ingatlan, illetve ingóság.

A fatva tiltja a promiszkuitást, úgy foglalhatnánk össze, hogy a dszihadista mindent megtehet a rabszolgájával, amit csak akar, amíg egyedüli tulajdonosa. Csoportos nemi erőszakra azonban nincs mód. Egy kisgyermekes anyától pedig egészen a pubertás korig nem lehet elszakítani a gyermekét. Azután azonban igen. (7-11 éves kor körül, attól függően, hogy mit tekint a gazdája érettnek.)

Arról, hogy a rabszolgatartás és -kereskedelem intézményesült, ékes példája, hogy a kurdok által felszabadított területek lakói nagy, pénteki rabszolgavásárokról számolnak be. Ezeken a vásárokon rabszolgák százai cserélnek gazdát pénzért, illetve fegyverekért. A legnagyobb ilyen vásárt Moszulban tartják. Egy-egy pénteken akár 150-200 ember is gazdát cserélhet.

Inkább az öncsonkítás

Az Iszlám Állam rabszolgatartó politikája a legnagyobb hatással azokra a nőkre volt, akik konkrétan fenyegetettek. Ilyen Sare is.

Tavaly nyáron, amikor az Iszlám Állam támadásba kezdett, először elfoglalták Moszult és utána a Szindzsár-hegy területén rengeteg falut. Ezeken a vidékeken nem muzulmánok élnek, hanem jezidi vallású kurdok.

A férfiakat megölték, később a terület felszabadítása után a kurdok több tömegsírt is találtak. A nőket 10 éves kortól elvitték az IS szexrabszolgának, vagy eladták őket az arab területeken. Háromezer-ötszáz (!) nőről nincs azóta hír.

Közülük csak néhánynak sikerült kiszabadulnia, illetve voltak olyan jóérzésű arabok, akik olcsón több nőt is megvettek, és utána szabadon engedték őket. Azokat a nőket tudták megvenni ezek az emberek, akik valamilyen oknál fogva nem képviseltek jelentős értéket a rabszolgatartók szemében.

Ez a tendencia kezd uralkodni a fenyegetett nők körében. Többen megcsonkítják magukat vagy öngyilkosságot követnek el: leöntik és meggyújtják a bőrület, levágják a saját orrukat, fülüket, durvává és visszataszítóvá deformálják a testüket, inkább, mintsem, hogy rabszolgává tegyék őket.

Sare nem akart fogságba esni, nem akart szexrabszolga lenni, ezért az öngyilkosságot választotta. A fiatal lány benzinnel öntötte le magát. Ha nevezhetjük szerencsének, a kurdok még időben rátaláltak, és szabad kurd területekre szállították a súlyosan megégett lányt, ahonnan Németországba utazott, hogy valahogyan helyreállítsák a sérüléseit.

Az esete azonban nem egyedi. A kurdok beszámolói alapján, mivel, bár nem kurd területeken, de az Iszlám Állam továbbra is offenzívában van, elterjedt „védekezési” mód, hogy a nők magukat csonkítják meg, illetve fiatal gyermekeiket, hogy megóvják a nemi erőszaktól. Pontos statisztikák nincsenek, hogy ez a jelenség hány nőt is érint pontosan, de a kurdok becslései szerint hetente akár több tucat siíta, illetve más nem szunnita etnikumhoz tartozó asszony és lány választja az öncsonkítást a rabszolgaság helyett. 

 

Januártól itt is fizetni kell útdíjat

A nemzeti fejlesztési miniszter módosította a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról szóló korábbi rendeletet.

Nem kell díjat fizetni mostantól az M43-as autópályának a makói csomópont és az országhatár közötti szakaszán, továbbá az M60-as autópályának a Pécs délnyugati elkerülő szakaszán az 58. számú valamint az 5826. számú utak között.

A rendelet szerint az M86-os autóút, valamint az M85-ös autóút és az M9-es autópálya viszont a jövő és január elsejével lekerül a nem fizetős listáról.

Az önkormányzat rizsacége kizsákmányolta a pécsieket, megbüntette a GVH

A Tettye Forrásház Zrt. visszaélt gazdasági erőfölényével, 2011. májusától túlzottan magas díjat kért a fogyasztóitól a mellékvízmérők szakszerűségi vizsgálatáért, 1 millió 300 ezer forint bírságot kap most a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH).

A Tettye Zrt. azért tudja jóval drágábban végezni a dolgát, mert monopolhelyzetben van Pécsen és környékén, ahol nagyjából 170 ezer fogyasztóval áll kapcsolatban. A versenyhatóság szerint a Tettye olyan költségelemet is beszámít, amely más szolgáltatáshoz kapcsolódik, és amelyet a hasonló szolgáltatást nyújtó vállalkozások nem vesznek figyelembe. A Tettye Zrt. nem igazolta, hogy e költségek indokoltak volnának a szolgáltatáshoz.

A bírság összegének meghatározásánál egyebek mellett figyelembe vették, hogy "a kizsákmányoló jellegű visszaélés egy jogi monopólium által valósult meg".

A Tettye Zrt. a versenyfelügyeleti eljárás alatt tovább növelte a fogyasztókat terhelő költségeket, annak ellenére, hogy ismerte a GVH Versenytanácsa előzetes álláspontját, illetve a versenyhatóság korábbi - hasonló ügyekben hozott - döntéseit is.

A pécsi közgyűlés annak idején azért alapította a Tettye Forrásházat a városi vízközművek átvételére, mert az önkormányzati többségi tulajdonú, de francia érdekeltségű Pécsi Vízmű Zrt.-vel összevesztek. Ráadásul éppen azon, hogy a Pécsi Vízmű túl drágán szolgáltatott.

 

 

Különös büfésztori Matolcsy jegybankjából

Bezáratta a teakonyhákat a jegybanki vezetés, ételt sem vihetnek be a Magyar Nemzeti Bank épületébe a dolgozók, és ezt ellenőrzik is. Közben a munkatársak utalványt kapnak, amit csak a jegybank által alapított cég üzemeltetésében levő büfékben vásárolhatnak le. Az MNB szerint indokolatlanná vált a teakonyhák fenntartása, és hamis látszatot kelt összekapcsolni a két dolgot. Eközben a jegybank épületéről és a honlapon látható címéből eltűnt a 8-as, magyarázat nincs.

Még a pár főt alkalmazó vállalkozások nagy részénél is van valamilyen közös helyiség, hűtővel, kávéfőzővel, általában mikrohullámú sütővel felszerelve, ahol a dolgozók elfogyaszthatják vagy tárolhatják az otthonról hozott ételt. Nem úgy a Magyar Nemzeti Banknál, ahol ezernél is jóval többen dolgoznak. Sokáig persze ott is volt, pár héttel ezelőtt azonban a jegybanki vezetés bezáratta a teakonyhákat, elvitette a mikrókat, kávéfőzőket, a hűtőkben is csak italt lehet tárolni, ételt nem – számoltak be a hvg.hu forrásai. "Indoklás nem volt, levélben értesítettek minket, hogy a konyhákat kiürítik, iroda, tárgyaló lesz helyettük" – mesélte egyik beszélgetőtársunk.

De nemcsak nem praktikus többé ételt bevinni a jegybank mikrótól megfosztott irodáiba, hanem egyenesen tilos. A jegybanki alkalmazottak között nagy a felháborodás. Úgy tudjuk, voltak, akik csak azért is becsempésztek ennivalót, de a működési területről néhány embert arra utasítottak a feletteseik, hogy razziázzanak, nézzenek be a hűtőkbe, és akinek megtalálták az ételét, annak jelentsék a nevét. 

A jegybank kérdésünkre elismerte a teakonyhák bezárását. A magyarázat így szól: „a munkavégzési helyek környezetében található további étkezési lehetőségeket is figyelembe véve indokolatlanná vált a jegybank épületében található nagyszámú, ételek melegítésére és fogyasztására szolgáló teakonyha fenntartása, ide értve a vezetői teakonyhákat is, így e helyiségek funkciója 2015. június 1-től megváltozott”. Az uzsonnarazziáról szóló információnkat a jegybank nem kommentálta.

Éhes a dolgozó? Egyen a jegybanki büfében!

A jegybanknál dolgozó forrásaink azt gyanítják, hogy ezzel akarják rákényszeríteni őket arra, hogy a jegybankban levő büfében fogyasszanak. Illetve, a jegybank épületeiben levő három büfében – egy van a központi, a Szabadság téri épületben, egy a volt pénzügyi felügyelet Krisztina téri ingatlanában, egy pedig a készpénzlogisztikai épületben – vásároljanak. Étterem nincs az ingatlanokban, a büféket pedig az a cég, az MNB Jóléti Kft. üzemelteti, amelyiket egy éve alapított a jegybank. Ennek, a tavaly bő 400 millió forintért vásárolt tiszaroffi kastélyt is üzemeltető a cégnek a vezetője, Müller Dániel András fizetésként havi bruttó közel 2 millió forintot kap. Kicsi a világ, a cég ügyvezetőjének felesége, Müllerné Csorba Viktória a jegybank protokoll osztályán dolgozik. A feleség korábban Matolcsy előző állomáshelyén, a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályán dolgozott, és követte a minisztert a jegybankba is.

Óriási üzletet csinál a büféket üzemeltető kft. a jegybanki dolgozókkal. A jegybank – idén április 1-jétől – minden dolgozónak a béren kívüli juttatáson felül ad havonta 14 ezer forintot utalvány formájában, amelyet csak a Jóléti kft. által működtetett büfékben vásárolhatnak le. De a cég már előre megkapja a jegybanktól a fejenkénti és havonkénti 14 ezer forintot, utólagos elszámolás van. (A legfrissebb létszámkimutatás szerint 1200-nál is többen dolgoznak a jegybankban, ez alapján havi közel 17 millió forintot utal az MNB az általa alapított cégnek.) Az MNB azt írta, hogy „a kibocsátott étkezési utalványok érvényességi ideje a naptári év végéig tart, és erre vonatkozóan MNB Jóléti Kft.-nek szigorú elszámolási kötelezettsége áll fent az MNB felé”. Vagyis, ha jól értjük, a büfé tényleges bevétele attól függ, hogy végül is hány jegybanki dolgozó és milyen értékben költ nála. A jegybank pillanatnyilag egyik zsebéből a másikba pakolja a pénzt, mert a cég egészen az MNB tulajdonában van – de nem mondták soha, hogy ez mindig így is marad.

Ezért többen összefüggést vélnek felfedezni a teakonyhák bezárása, az ételtilalom és a csak a Jóléti kft. büféiben felhasználható utalványok kibocsátása között. Ezt a feltételezést azonban a jegybank visszautasítja. Annyit írtak, hogy „az étkezési jegyek felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos kérdésében megfogalmazottak hamis látszatot keltenek és félrevezetőek”. A jegybank mindezeket tágabb megvilágításba helyezi, a részletes válaszukat a cikk végén levő keretes részben közöljük.

Egyszer csak kikerült a címből a 8-as

A Magyar Nemzeti Bank folyosóin egy másik ügyben is sokan csóválják a fejüket. A jegybank címéből kikerült a 8-as szám. A központi épület felépítése, 1905 óta a mai Szabadság téren van, címe sokáig Szabadság tér 8-9. volt. Azonban a jegybank honlapján az elérhetőségek között a székhely címében már csak a 9-es van. Le is fotóztuk, és valóban, az egyik oldalon, a Bank utcára néző részen, a főbejárat mellett volt a 8-as házszámtábla, de már nincs ott, helye jól látszik:

Már nincs ott a 8-as házszám az MNB épületén

A Google Street View kamerája megőrizte, hogy valóban ott volt a 8-as tábla:

Az ott egy 8-as

Hogy pontosan mikor került le a falról a 8-as tábla, nem tudjuk, mindenesetre az előző vezetés idején, Simor András elnökség végén, 2013 áprilisában még láttuk a táblát.

A másik, Szabadság térre néző oldalon a 9-es számú házszámtábla ott van most is:

A 9-esnek nem esett bántódása

A jegybank honlapján több helyen is fellelhető azonban a nyoma, hogy 8-9. volt a cím. Az alapító okiratban is az szerepel, és találtunk szerződéseket, ahol a Szabadság tér 8-9. cím szerepel.

Megkérdeztük erről is az MNB-t, vagyis hogy mikor és miért került ki a címből és került le az ingatlan faláról a 8-as, de kérdésünkre nem kaptunk választ.

A bő magyarázat az utalványokra, a teakonyhák bezárására, a büfére

A már idézetteken kívül az MNB azt írta még lapunknak, hogy „a hatékony és eredményes működése érdekében a Magyar Nemzeti Bank széles körű juttatási rendszerben segíti munkavállalóit. E rendszerben az MNB fontosnak tartja, hogy valamennyi munkatárs számára megfelelő étkezési lehetőséget biztosítson, egyúttal anyagi támogatás formájában hozzájáruljon a munkahelyi étkezés költségeihez. E célok megvalósítását szolgálták a közelmúlt munkáltatói intézkedései (vagyis a teakonyhák bezárása és az utalvány bevezetése – a szerk.), … valamennyi munkavállalónak lehetősége nyílik az MNB épületeiben található étkezőhelyeken ételek és italok megvásárlására. A jegybank vezetése kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az egészségtudatosság jegyében, jó minőségű ételeket kínáljon valamennyi munkatársa számára, figyelve arra, hogy az ételallergiás kollégák is megfelelő ellátáshoz tudjanak jutni. … A Magyar Nemzeti Bank személyügyi politikájával igyekszik olyan kiegyensúlyozott környezetet teremteni munkavállalói számára, amely elősegíti az elvárt, magas színvonalú munka folyamatos fenntartását. A jegybank ételutalvány megrendelésével és kiosztásával – szigorú elszámolási keretek között – kívánja ezt a célt elérni.”

 

Nyugdíj: „A bevándorlók nélkül az ország meghal”

7,9 millió magyar marad 2060-ra, legalábbis így számol a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója. De akkor ki fizeti a nyugdíjunkat?

Jelenleg a népesség valamivel több, mint hatoda elmúlt 65 éves, de csak minden hetedik magyar 15 év alatti. Ötven év múlva a népességnek már az egyharmada tölti be a 65. életévét, az idősek két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. Vagyis: igen kevés embernek kell eltartania elég sok nyugdíjast. Mert ugye a rendszer nem úgy néz ki, ahogyan a fejekben van. A mai nyugdíjasok nem az általuk befizetett járulékot kapják, hanem a most aktívak befizetéseiből részesednek, míg a mostani aktív dolgozók csak a gyerekeik befizetéseire támaszkodhatnak. De egyre kevesebb gyerek születik.

Nem szülnek

A 41–45 éves budapesti nők egyötödének nincs gyermeke, és ők már nagy valószínűséggel így is élik le az életüket. A budapesti gyermektelen nők száma 8 ezerről 12 ezerre emelkedett 2001 és 2011 között, míg a diplomás gyermektelenek száma 7 ezerről 12 ezerre. Bár sokan számítottak rá, hogy a nagyszámú Ratkó-unoka vagyis a '70-es évek közepén születettek meglódítják a születésszámot, ez nem következett be. Az 1974–75-ben születetteknél 18-19 százalékos ma a gyermektelenség, ez maximum 1-3 százalékkal, a legjobb esetben is maximum 14-16 százalékra mérséklődhet. Húsz évvel ezelőtt 8,5 százalék volt a gyermektelenek aránya.

Később, kevesebbért

Persze, ha igazán támogatná a mindenkori kormány a gyermekvállalást, akkor sem lennénk már beljebb. A szakemberek szerint egyetlen megoldás, ha emelkedik a nyugdíjkorhatár, és ha mindenki belenyugszik, hogy csökkenni fog az a pénz, amit nyugdíjként megkaphat. Most Magyarországon 80-90 százalékos a helyettesítési ráta (azaz most a magyar nyugdíj csak 10-20 százalékkal kevesebb a nettó bérnél). Ez a szám, mire alig leszünk 8 millióan, 20-30 százalékra csökken. Vagyis az akkor nyugdíjba vonulók, a keresetüknek csak ekkora részét kaphatják majd nyugdíjként. Miközben a járulékuk nem fog változni.

Elmennek az eltartók

A helyzetet rontja, hogy évek óta magas az aktív korúak kivándorlása. A hivatalos statisztika százezerre teszi azok számát, akik úgy mennek el külföldre dolgozni, hogy családjukból valakit vagy valakiket itthon hagynak. Ők a kisebb baj, hiszen néhány hónap múlva hazatérnek. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet becslése alapján azonban a magyarországi lakcímmel rendelkező 18-49 éves magyar állampolgárok 7,4 százaléka (335 ezer fő) tartózkodik tartósan külföldön. Ők mind aktív korúak és mind járulék fizetők volnának.

Fogalmuk sincs

Az államnak sejtelme sincs arról, hogyan befolyásolja a nyugdíjkasszát a kivándorlás. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságánál nem rendelkeznek olyan számításokkal, becslésekkel, melyek a kivándorlás, migráció hatásait belevennék egy nyugdíjmodellbe. Tehát csak azt sejthetjük, hogy nem tesz jót az egyenlegnek, ha hiányzik néhány százezer dolgozó.

Akkor mi legyen?

Persze mindig vannak erős ötletek arra, hogyan lehetne rávenni a magyarokat, hogy ne vándoroljanak ki, és több gyereket vállaljanak. Elég sok pénzt költ a kormány jelenleg is arra, hogy a kivándorolt magyarokat valahogy hazacsábítsa. A siker még nagy jóindulattal sem mondható egyértelműnek. A probléma másik megoldása pedig, a gyerekvállalás kényszerítése. Erre az egykor szebb napokat látott Botos Katalinnak voltak erős ötletei, például hogy csak az kapjon nyugdíjat, akinek gyereke van. Mondjuk minél több, annál többet.

Kit érdekel, mi lesz 2060-ban?

Simonovics András, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója szerint nem szabad ennyire előre szaladni, ha lesz is baj később, annak a megoldása még egy kicsit várathat magára, hiszen sokkal nagyobb rövidtávú probléma van. Szerinte a nők 40 éves munkaviszony utáni általános nyugdíja igazán nagy összegeket húz ki feleslegesen a kasszából. Ahogyan az még többet fog, ha ezt a férfiak számára is elérhetővé teszik.

„Ilyen a világon sehol nincs, hogy teljes nyugdíjat adunk azoknak, akik így, előbb elmehetnek nyugdíjba. Ugyanilyen probléma, hogy a nyugdíjak az elmúlt három évben reálértékben 7 százalékkal nőttek. Ez is egy lehetetlen helyzet. Ez a két dolog azonnali megoldást kíván."

És a közgazdász professzor természetesen nem a nyugdíjasoktól sajnálja a pénzt. De ha az átlagkeresetek nem nőnek annyival, mint a nyugdíjak, akkor könnyen belátható, hogy előbb-utóbb felborul a rendszer, és akkor mindenkinek rossz lesz. Legutóbb 2009-ben szorult azonnali korrekcióra a nyugdíjrendszer, amikor a válság miatt megszüntették a 13. havi nyugdíjat. Simonovics András szerint az jól látható, hogy a politikusokat csak egy ilyen helyzet kényszeríti arra, hogy ilyen népszerűtlen intézkedéseket bevállaljanak.

70? Ugyan!

De szerinte a korhatáremelés sem jó megoldás. Hiszen lehet arról beszélni, hogy valaki csak 70 évesen mehet nyugdíjba, de vannak szakmák, ahol már most is elképzelhetetlen 65 éves munkavállaló. Egy idős buszsofőr reakcióideje korántsem olyan gyors, mint agy fiatalabbé. Ahogyan egy idősebb kőművesnek is inkább a tapasztalata erős, mint a fizikuma. „Azonnal el kell törölni azt a hungarikumot, hogy az általános korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba. Vissza kellene térni egy rugalmas korhatárra, hogy az általános korhatár előtt is nyugdíjba lehessen menni, csak csökkentett ellátással."

B.E.V.Á.N.D.O.R.L.Ó.K

A professzor szerint egy igazán bevált és használható ötlet van a hosszú távú problémákra. Ez azonban a mostani kormánypolitika alapján kizárt.

„A bevándorlást segíteni kell. Anélkül az ország meghal." Hiszen, ha megfelelő számú és képzettségű bevándorló érkezik Magyarországra, akkor lesz, aki kifizeti a nyugdíjunkat. Ahogyan számos nyugat-európai országban is így tesznek.

Fekete hétvége az utakon

Az elmúlt hétvégén 150 sérüléses balesetnél intézkedtek a rendőrök az ország közútjain. Négy balesetben négy ember meghalt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfő reggel az MTI-vel.

Emellett 49 baleset járt súlyos, 97 pedig könnyebb sérüléssel. Ittas vezetés miatt három nap alatt ötven embert állítottak elő a rendőrök – írta a kommunikációs szolgálat.

 

 

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV