Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Inkább az öncsonkítás, mint a rabszolgaság

Az Iszlám Állam nevű halálszekta változatlanul tesz rabszolgává nőket tízéves koruktól. Ne legyenek kétségeink, a gyakorlat, bár már nem a Szindzsár-hegynél zajlik, változatlanul Irak és Szíria területén – a meghódított városok lakói nincsenek biztonságban. Sok nő inkább megcsonkítja magát, mintsem hogy rabszolgának adják el.

Ezt a cikket próbálom úgy írni, hogy minél mentesebb legyen a bulvártól. Hosszasan halogattam a témát, mert a terrorszervezet egyre kreatívabb és persze sosem látott brutalitással végrehajtott cselekedetei kétséget sem hagynak afelől, hogy a nyugati médiának találnak ki egy-egy újabb kivégzési formát, egy-egy kegyetlen gyilkosságot. A nyugati média folyamatosan tele van az Iszlám Állam kegyetlenkedéseivel, lassan mindannyian érzéketlenné válunk az Európában ismeretlen szintű bestialitásra és ölésre. Ilyen körülmények között hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nem meghalni nehéz az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken, hanem élni.

Egy Goran Halabjai nevű, Dániában élő kurd barátom küldte el nekem Sera történetét (vigyázat, csak erős idegzetűeknek ajánljuk ezt az oldalt az ott látható fotó miatt!). A fiatal lány már Németországban él, így biztonságban van. Az élete azonban sosem lesz teljes. Akkor sem, ha a német plasztikai sebészek legjobbjai szinte nyom nélkül helyre tudják állítani a megégett arcát.

Azzal küldte el nekem Sare történetét, hogy írjam meg, hátha történik valami, sikerül felrázni a közvéleményt. Azt reméli, hogy a cikkem nemcsak Magyarországon, de az Egyesült Államokban is az egész nyugati közvéleményt mozgósítani fogja. Anélkül, hogy egy sort is írtam volna, tudtam, hogy ez egy naiv elképzelés.

Mi Európában úgy gondoljuk, hogy bármit megúszhatunk, ha tartjuk a távolságot. Már a II. világháború kitörésekor is ezt gondoltuk, nem is tanultunk belőle semmit. Most is borzongással hallgatjuk a történeteket a fiatal államról Irak és Szíria területén, melyről egyre inkább úgy tűnik, hogy maradni fog.

Ha pedig hagyjuk, hogy maradjon, jobb, ha megbarátkozunk azzal, hogy 2015-ben a világon újra intézményesítetté vált a rabszolga-kereskedelem, államilag támogatottá a kiskorúak elleni nemi erőszak.

A nemi erőszak szabályai

A háborúkban az elállatiasodott harcoló felek az emberi történelem kezdete óta használják a civilek megfélemlítésére a nemi erőszakot. Félelemkeltésre, az etnikai tisztogatás eszközeként használták például a délszláv háborúkban mindkét oldalon, nemtől függetlenül. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a nemi erőszak független a nemtől – férfiakat, fiúkat ugyanúgy erőszakoltak meg mindig is a katonák, mint nőket, hogy a saját nemiségükben is megalázzák őket. Ezért fordul elő például a férfibörtönökben a többségében heteroszexuális férfiak között is a nemi erőszak. Az erőszakon van a hangsúly, nem a nemi vágyon.

Az Iszlám Állam még a nemi erőszakot is képes volt új szintre emelni. Ellentétben bármilyen más szervezettel, katonai egységgel az emberiség modern kori történelmében ugyanis, egyedül az Iszlám Állam kezdett el emberi lényeket is haszonállatnak tekinteni, akit tulajdonolni lehet, adni-venni. A rabszolgaság intézményének állami szintre emelése pedig hozta magával az intézményesített nemi erőszakot is.

„Sokan azért csatlakoznak az Iszlám Államhoz, mert azt remélik, hogy kiélhetik nemi vágyaikat” - mesélte Hiúa Dzsaff a PUK politbürósa még Irakban. Bár a megszállt területeken még az Iszlám Államot támogató nők is kézről kézre járnak a vezetők között arabul „orfinak”, időre megkötött házasságok keretén belül (mely adott időre házasítja össze a feleket), sokan saját rabszolgát vásárolnak. 

Arról, hogy milyen szintre fejlődött két év alatt a rabszolgatartás az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken, hűen tanúskodik, hogy a terrorszervezet Kutató és Fatva központja Gyakran Ismételt kérdések formájában közleményt adott ki a dzsihadisták számára, mit tehetnek, illetve nem tehetnek meg a „zsákmányolt” női rabszolgákkal. Előre is elnézését kérem az olvasónak a következő részektől. Szó szerint fordítom a fatva főbb pontjait.

A 2014 novemberében kiadott közlemény egyértelműen meghatározza, hogy azokat a nőket lehet rabszolgává tenni, akik „hitetlenek”. Ez egyértelműen a nem szunnita muszlimokra vonatkozik. Egy-egy sikeres hadjárat után az Imám osztja fel a foglyul ejtett nőket a harcosok között, akikkel a fatva szerint amennyiben szűzek, azonnal nemi életet lehet élni, amennyiben pedig nem, csak azután, hogy vízzel „megtisztították” a vaginájukat. Egy rabszolgát lehet vásárolni, eladni és elajándékozni, nemi életet pedig azzal is lehet élni, aki még nem lépett a pubertás korba (7 éves), de már „alkalmas” rá. Ezt persze a tulajdonos dönti el,

De akkor sincsen nagy baj, ha még nem „alkalmas”. Akkor „behatolás” nélkül lehet élvezni a rabszolgát.

A rabszolga megbüntethető, de az arcát nem lehet ütni. Egy megszökött, de elfogott rabszolgát pedig úgy kell megbüntetni, hogy elrettentő példa legyen a többi számára (pl. keresztrefeszítés). A tulajdonos halála esetén pedig a rabszolga pontosan úgy öröklődik, mint egy-egy ingatlan, illetve ingóság.

A fatva tiltja a promiszkuitást, úgy foglalhatnánk össze, hogy a dszihadista mindent megtehet a rabszolgájával, amit csak akar, amíg egyedüli tulajdonosa. Csoportos nemi erőszakra azonban nincs mód. Egy kisgyermekes anyától pedig egészen a pubertás korig nem lehet elszakítani a gyermekét. Azután azonban igen. (7-11 éves kor körül, attól függően, hogy mit tekint a gazdája érettnek.)

Arról, hogy a rabszolgatartás és -kereskedelem intézményesült, ékes példája, hogy a kurdok által felszabadított területek lakói nagy, pénteki rabszolgavásárokról számolnak be. Ezeken a vásárokon rabszolgák százai cserélnek gazdát pénzért, illetve fegyverekért. A legnagyobb ilyen vásárt Moszulban tartják. Egy-egy pénteken akár 150-200 ember is gazdát cserélhet.

Inkább az öncsonkítás

Az Iszlám Állam rabszolgatartó politikája a legnagyobb hatással azokra a nőkre volt, akik konkrétan fenyegetettek. Ilyen Sare is.

Tavaly nyáron, amikor az Iszlám Állam támadásba kezdett, először elfoglalták Moszult és utána a Szindzsár-hegy területén rengeteg falut. Ezeken a vidékeken nem muzulmánok élnek, hanem jezidi vallású kurdok.

A férfiakat megölték, később a terület felszabadítása után a kurdok több tömegsírt is találtak. A nőket 10 éves kortól elvitték az IS szexrabszolgának, vagy eladták őket az arab területeken. Háromezer-ötszáz (!) nőről nincs azóta hír.

Közülük csak néhánynak sikerült kiszabadulnia, illetve voltak olyan jóérzésű arabok, akik olcsón több nőt is megvettek, és utána szabadon engedték őket. Azokat a nőket tudták megvenni ezek az emberek, akik valamilyen oknál fogva nem képviseltek jelentős értéket a rabszolgatartók szemében.

Ez a tendencia kezd uralkodni a fenyegetett nők körében. Többen megcsonkítják magukat vagy öngyilkosságot követnek el: leöntik és meggyújtják a bőrület, levágják a saját orrukat, fülüket, durvává és visszataszítóvá deformálják a testüket, inkább, mintsem, hogy rabszolgává tegyék őket.

Sare nem akart fogságba esni, nem akart szexrabszolga lenni, ezért az öngyilkosságot választotta. A fiatal lány benzinnel öntötte le magát. Ha nevezhetjük szerencsének, a kurdok még időben rátaláltak, és szabad kurd területekre szállították a súlyosan megégett lányt, ahonnan Németországba utazott, hogy valahogyan helyreállítsák a sérüléseit.

Az esete azonban nem egyedi. A kurdok beszámolói alapján, mivel, bár nem kurd területeken, de az Iszlám Állam továbbra is offenzívában van, elterjedt „védekezési” mód, hogy a nők magukat csonkítják meg, illetve fiatal gyermekeiket, hogy megóvják a nemi erőszaktól. Pontos statisztikák nincsenek, hogy ez a jelenség hány nőt is érint pontosan, de a kurdok becslései szerint hetente akár több tucat siíta, illetve más nem szunnita etnikumhoz tartozó asszony és lány választja az öncsonkítást a rabszolgaság helyett. 

Kilakoltatnának egy 71 éves mozgáskorlátozott férfit

Egészségi állapotára hivatkozva akar kilakoltatni egy 71 éves súlyos beteg, 81 százalékos rokkant mozgáskorlátozottat a főváros VI. kerületének polgármestere.

Hassay Zsófia, Terézváros polgármestere, a Fidesz budapesti választmányának alelnöke a Magyar Szociális Fórumnak írt levelében – szakmai véleményre hivatkozva – azt állítja, hogy az egyedülálló férfi intézeti elhelyezése jobb életminőséget biztosít neki, a kilakoltatásra ítélt viszont ezt határozottan visszautasítja. A Magyar Szociális Fórum vasárnapi beszámolója szerint a 24 négyzetméteres, szobakonyhás önkormányzati bérlakásban kutyájával élő Hüvelyes Lajosnak egy héten belül ki kellene ürítenie lakását, különben kilakoltatják.

Terézváros polgármestere az egészségi állapoton kívül díjtartozással, nem rendeltetésszerű lakáshasználattal és a lakókörnyezet nyugalmának zavarásával indokolta döntését. A Magyar Szociális Fórum szerint a kilakoltatásra ítélt egyedülálló férfi még tavaly kifizette 12 801 forintos tartozását, igaz egy hónapos késéssel.

Hassay Zsófia a karbantartási kötelezettség elmulasztását érti nem rendeltetésszerű lakáshasználaton, de nem ad választ arra a kérdésre, miért indítottak kilakoltatási pert az öngondoskodásra képtelen férfi ellen, ahelyett, hogy segítettek volna neki karbantartani 24 négyzetméteres szobakonyhás önkormányzati otthonát.

A férfi 56 505 Ft nyugdíjból él. Lakását ugyan júniusban kitakarították és lomtalanították, május 26-i keltezéssel mégis újabb bírósági határozatot kapott arról, hogy 15 napon belül át kell adnia otthonát. A végrehajtást Terézváros önkormányzata remdelte el.

Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén további eljárásra kerül sor, melynek költségei a kötelezettet terhelik

– áll Dr. Bihari Zsófia Nóra bírósági végrehajtó határozatában.

A felszólítással egyidejűleg fizetési meghagyás is érkezett Hüvelyes Lajos címére. Ebben 64 ezer Forintot követel tőle a végrehajtó az alábbi címen:

  • Végrehajtást kérőnek felmerült költség: 9500.- Ft
  • Végrehajtást kérőnek járó költségrész: 20.000.- Ft
  • Állami illeték: 5000.- Ft
  • Készkiadás: 3500.- Ft
  • MBVK általános költségátalány: 1000.- Ft
  • Jutalék: 25.000.- Ft

Orbánnak köszönhetjük a szélsőjobb uszítását a Keleti pályaudvarnál

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevű jobbikos fiókszervezet a Keleti pályaudvarnál tartott bevándorlóellenes tüntetést.

A NOL videója örökítette meg, hogy a “nem náci” párt “nem náci” szimpatizánsai többek között a “fehér Magyarországot” és a “ledarálunk minden román csecsemőt” rigmusok segítségével töltötték meg tartalommal a nemzeti-keresztény Magyarország hazafias eszményképét.

Az Európai Unió pénzén ellátott menekültek elleni kormányzati gyűlöletkampány abból a szempontból mindenképpen “sikeres” volt, hogy utcára vitte a szélsőjobbot, amely most bevándorlóellenes gyűlöletbeszéd-sorozatra készül országszerte. A cukiságkampányt most feketében masírozó, felhergelt fajgyűlölők ordibálása szünetelteti a Jobbiknál, ahol nem elégedettek a kormány uszító plakátjaival, mert hát “akaratra lenne szükség”.

A Demokratikus Koalíció szerint az Orbán-kormány felelőssége, ha a szélsőjobb barbár hordáinak gyűlölet-találkozói tettlegességig fajulnak. A DK szerint ide vezetett a kormányzati uszító-kampány, amely ellenséget csinált minden háborúból menekülő szerencsétlen családból. A DK nem csodálkozik, hogy a Jobbiknál meghiúsult a vadhajtás-mentesítés, hiszen senki sem tudta még levágni a saját fejét.

Görög válság: újabb csúcs délután négykor

Vasárnap délután négykor ülnek össze az eurózóna vezető politikusai egy „vészhelyzeti” euró csúcsra, ahová végül mégsem hívják el az EU28-ak vezetőit – írja az EUrologus blog.

Európai tanácsi források szerint a vasárnapi nap tétje, hogy sikerüljön igennel vagy nemmel szavazni az eurózóna országok vezetőinek egy újabb görög hitelprogramra az Európai Stabilitási Mechanizmus keretein belül.

Az EUobserver szerint a fő kérdés az lesz, hogy Angela Merkel német kancellár követi-e minisztere, a pénzügyi héja Wolfgang Schäuble szigorú tanácsait, vagy engedékenyebbnek mutatkozik majd.

Azt beszélik, hogy a francia elnök, Francois Hollande szeretne a megegyezés kovácsa lenni: ezen a héten döntő szerepet játszott abban, hogy a görög kormány olyan javaslatokat tett az asztalra, amelyek minden eddiginél közelebb állnak az európai hitelező országok elképzeléseihez.

 

A jogerős bírósági döntés ellenére aratott az új bérlő a kishantosi birtokon

A Greenpeace Magyarország közleménye szerint a Mező Vidék Bt. – semmibe véve a másodfokú, jogerős bírósági ítéletet  – arattatásba kezdett az általa egykor bérelt kishantosi földterületen. Pedig a vállalkozás földbérleti szerződését 2015. június 17-én a Fővárosi Törvényszék semmisnek nyilvánította.

Szintén a közleményből derül ki, hogy a helyszínre érkező Ács Sándornénak, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőjének a vállalkozás által felbérelt arató üvöltözve megtiltotta az események fotózását, és dulakodva elvették tőle a fényképezőgépét. Az ügy miatt Ács Sándorné kihívta a rendőrséget is, majd visszakapta a fényképezőgépet, de a képeket időközben törölték belőle.

2015. június 17-én a Fővárosi Törvényszék érvénytelenítette a kishantosi földpályázat egyik új nyertesének, a Mező Vidék Bt.-nek a szerződését a Nemzeti Földalapkezelővel, és új eljárás indítására utasította az elsőfokú bíróságot. A Mező Vidék Bt. a másodfokú ítélet szerint még csak nem is pályázhatott volna:

soha nem foglalkozott mezőgazdasággal, és az esetből úgy tűnik, saját munkagépei sincsenek.

Ehhez képest a vállalkozás földet nyert a kishantosi területekből, használatba vette azt, és a jogerős itéletet semmibe véve most még arat is.

Az új nyertesek a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által vetett búzát 2014. április 12-én még aratás előtt betárcsázták, az NFA és fegyveres őrök segédletével – annak ellenére, hogy már akkor is a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ kezében volt egy birtokvédelmi per elsőfokú, a kishantosiak számára kedvező ítélete. Most, amikor már jogerős a másodfokú ítélet, mely szerint semmis a szerződés, ez az új nyerteseket láthatóan szintén nem befolyásolja, fogalmaz a közlemény.

A kishantosi helyzet megértéséhez ezt a korábbi cikkünket ajánljuk.

Menekítik a lakosságot Munkács környékén

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a rendőrség vasárnap elkezdte kimenekíteni annak a Munkácshoz közeli községnek a lakosait, amelynek közelében elbarikádozták magukat a Jobboldali Szektor (PSZ) szélsőséges szervezet fegyveresei, akik egy nappal korábban lövöldöztek és tűzpárbajt vívtak a rendőrökkel a városban – adták hírül kárpátaljai hírportálok. 

A Munkácstól északra fekvő, hegyvidéki Lavki (Lóka) község lakosságának kimenekítési tervéről először Lengyel Zoltán munkácsi polgármester beszélt szombat este egy lembergi (Lviv) tévécsatornának adott nyilatkozatában. Ezt megerősítette a SZBU és az ukrán belügyminisztérium vasárnap reggel közzétett nyilatkozata, amely szerint a falu békés lakói, mindenekelőtt a gyerekek biztonsága érdekében döntöttek a hatóságok a kiürítés mellett, miután a PSZ fegyveresei a közelben barikádozták el magukat.

A szombat délután Munkácson Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő emberei és a PSZ fegyveresei között kitört tűzharc okát a felek eltérő módon magyarázzák. A sajtóhírek szerint alvilági múlttal is rendelkező honatya szombat esti médianyilatkozatában azt állította, hogy a PSZ kárpátaljai tagjai – előzetes egyeztetés után – azért keresték őt meg az érdekeltségébe tartozó Antaresz sportkomplexumban, hogy a támogatását kérjék a kelet-ukrajnai összecsapásokban megsebesült harcostársaik kárpátaljai szanatóriumi rehabilitációjához. Elmondása szerint ebbe bele is egyezett, és éppen a létesítményben kávézott a PSZ-alakulat parancsnokával, amikor az udvaron eldördültek a lövések.

A tűzharc után a Munkács környéki hegyek közé visszavonult PSZ-egység parancsnoka az erdőben készült videofelvételen, amely ugyancsak szombat este került fel az egyik közösségi oldalra, azt mondta, Lanyo, akinek az alvilági beceneve Blück (ukránul Bljuk), három nappal korábban kezdeményezte a találkozót a PSZ kárpátaljai szervezetével, mert nem tetszett neki, hogy a PSZ járőrei ellenőrzésük alá vonták a kárpátaljai határátkelőhelyeket és akadályozták az ott folyó csempészést. Mint kifejtette, 12 fős csoportjukat mintegy száz felfegyverzett ember várta a sportkomplexumban. A tárgyalásról azt mondta, Lanyo fenyegette és óva intette őket attól, hogy beavatkozzanak és rontsák az üzletét, mivel mögötte Kárpátalja rendőrparancsnoka és Viktor Medvedcsuk befolyásos oroszbarát ukrán politikus és pártvezető áll. Szavai szerint a lövöldözés akkor tört ki, amikor távozni készültek a sportlétesítményből, nem is értették, mi történik, s csak füstbomba használatával tudták autóikkal elhagyni a helyszínt, majd a város melletti autóútra kihajtva keveredtek tűzharcba a rendőrökkel azt követően, hogy Szerhij Saranics megyei rendőrparancsnok mobiltelefonon azonnali megadásra szólította fel őket.

A PSZ menekülő fegyvereseit a hatóságok szombat este megadásra szólították fel, azt ígérve, hogy elfogulatlanul fogják kivizsgálni a munkácsi lövöldözés ügyét. A munkácsi illetőségű Viktor Baloga parlamenti képviselő, volt megyei kormányzó közvetítésével a megadás feltételeként azt szabták, hogy erre Dmitro Jaros, a PSZ vezetője, egyben parlamenti képviselő személyesen utasítsa őket, majd ezt követőn szállítsák őket Kijevbe ügyük tárgyilagos kivizsgálása érdekében.

Vasárnap reggeli hír szerint Jaros a PSZ katonai és politikai szárnyának vezetőivel együtt Munkácsra tart, hogy a helyszínen közreműködjön az egyes jelentések szerint három halálesettel és 11 személy, köztük négy civil sebesülésével járó konfliktus rendezésében.

A Jobboldali Szektor az európai integráció melletti és a Janukovics-rezsim elleni tavalyi Majdan-tüntetések önvédelmi erőiből jött létre. A szerveződéshez számos, valódi háborús tapasztalatokkal rendelkező veterán csatlakozott. A szervezet tagjait az oroszbarát szakadárokkal vívott kelet-ukrajnai harcok miatt fegyverezték fel, és az ukrán reguláris fegyveres erők oldalán részt vesznek a szakadárokkal vívott összecsapásokban. A PSZ tagjai Kijev ez irányú törekvései ellenére nem tagolódtak be teljes mértékben a hadseregbe, nem engedelmeskednek maradéktalanul a hadvezetés parancsainak.

 

Egyre több gondot okoznak a lakatlan épületek

A magukra maradt falusi házak hamar pusztulásnak indulnak és romosodni kezdenek – ez pedig nemcsak balesetveszélyes, hanem rontja a faluképet, ezzel együtt pedig ellehetetleníti a helyi ingatlanpiacot is.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke lapunknak elmondta: roppant szomorú és nyomasztó helyzetnek tartja azt, hogy a falvak kiürülése figyelhető meg, a lakosság elöregedése vagy elvándorlása jellemző. Mint mondta, a jelenség egyik fő oka a munkaerőhiány. Sok településen infrastrukturális gondok vannak, nincs iskolai vagy óvodai ellátás sem. Ráadásul a prekoncepciók is gondokat okoznak: a vidéki élet meglehetősen súlyos leértékelődése tapasztalható. Az ország elhagyatottabb térségeiben az alacsony ár sem garancia a sikeres ingatlanértékesítésre, hiszen nincs kereslet az ilyen épületekre. A frekventált ipari vagy turisztikai térségekben viszont éppen ennek az ellenkezője történik – itt jóval nagyobb az igény az ingatlanok iránt.

Lakások százezrei állnak üresen

69 ezer lakást idényszerűen vagy másodlagosként, általában üdülőként használnak, 26 ezret pedig irodaként, orvosi rendelőként, műhelyként hasznosítanak, de további 383 ezer ténylegesen üresen áll – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. A nem lakott lakások száma tíz év alatt több mint 100 ezerrel, mintegy 30 százalékkal emelkedett, így 2011-re a teljes állományon belüli arányuk 9,2 százalékról 10,9 százalékra nőtt.

 A lakatlan ingatlanok aránya az 500 fő alatti településeken a legmagasabb, meghaladja a 23 százalékot, de a százezer fősnél népesebb nagyvárosokban is átlag feletti, Budapesten pedig 13 százalékos az arány. A nem lakott lakások 92 százaléka magántulajdonban van, a fennmaradó 8 százalék az önkormányzatoké vagy más szervezeteké.

Az üres lakások között több az 50 évnél régebben, illetve az ezredforduló után épült ingatlan, az 1961 és 2000 között épülteket általában használják is.

Ráomlott a ház a szomszéd udvarára

Június elején ledőlt Kajdacson, a Hajnal utcában egy ház hátsó fala. Az épület telekhatáron állt, így a vályogfal a szomszéd udvarára dőlt – adta hírül a Teol.hu. Mint írták, a törmelék éppen az utat torlaszolta el, így a tulajdonos autója a garázsban rekedt.

Az épület bizonyosan életveszélyes, az önkormányzat ezért elkerítette és figyelmeztető táblát helyezett el. Ennél többet azonban nem tehetnek: a ház nem a benne élő férfié, ő – szavai szerint – a tulajdonosok engedélyével lakott ott, akiket egyébként lehetetlennek tűnt elérni. Tehát senki sem volt, akit arra kötelezhettek volna, hogy szüntesse meg ezt az állapotot. Bár korábban az önkormányzatnak is volt joga ilyen esetekben lépéseket tenni, ezeket az ügyeket jelenleg csak a Járási Hivatal Építésügyi Hatósága vizsgálhatja ki – addig pedig a szomszéd csak reménykedhet abban, hogy az épület nem omlik le teljesen.

Áralku: inkább a vidéki házak árából engednek az eladók

Az ingatlanvásárlók között továbbra is sok a befektető, ám egyre több az olyan vevő, aki nagyobb lakásba költözne. Legkönnyebben a 40-60 négyzetméteres otthonokat lehet eladni, alkudni pedig leginkább a vidéki családi házak árából lehet.

Nem ez az egyetlen problémás épület Kajdacson

Boda János, Kajdacs polgármestere az MNO-nak elmondta: az elmúlt körülbelül egy hónap alatt sok változás nem történt, leszámítva azt, hogy a törmeléket összeszedték, így a szomszéd ház lakója már ki tud állni az autójával. Azonban az épület tovább fog omlani, így remélik, hogy az építésügyi hatóság megadja a bontási engedélyt. Az egyik tulajdonos gyámság alatt van, a másik viszont – aki egyébként külföldön tartózkodik – jelezte, hogy ha meglesz az engedély, vállalja a bontás költségeit.

A polgármester elmondása szerint a faluban összesen négy-öt ház áll üresen, és kettő könnyen hasonló sorsa juthat. Ezeknek az épületeknek a tulajdonosai vagy nem tartózkodnak Kajdacson, vagy nincs pénzük arra, hogy felújítsák az épületet, valamint az is előfordul, hogy az örökösök nem foglalkoznak vele.

„Amellett, hogy ezek az ingatlanok balesetveszélyesek, a faluképet is rontják. Rendezetlenséget szül, ha ilyen ház vagy telek van a környéken, ráadásul ez alapvetően nem jellemző Kajdacsra” – tette hozzá Boda János.

A Lechner Lajos Tudásközpont oldalán található tájékoztatóban szereplő információk alapján a bontási engedélyezési eljárásban érdemi döntést az eljárás megindulásától számított 15 napon belül hozzák meg.

Kártevők fészkelnek az elhanyagolt kertekben

Nem csak Kajdacson okoznak problémát a lakatlan, omladozó épületek. Sipos Imre, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakeszi polgármestere lapunknak elmondta: a községben körülbelül 50-60 lakatlan, elhagyatott ház van, ezek pedig komoly problémákat okoznak. Az utóbbi időben az egyik lakás Tiszakesziben is összeomlott, éppen a szomszéd portájára, ám – mint mondta – ilyen esetekben az építésügyi hatóság hamar kiadja a bontási engedélyt. Azonban volt egy olyan – szintén balesetveszélyes – ház is, amelyet végül a szomszéd megvásárolt, így vetve véget a problémának.

Kiemelte, hogy leggyakrabban az elhanyagolt kertek miatt panaszkodnak az emberek, hiszen a hatalmas gazba hamar befészkelnek a patkányok, ennek eredményeként pedig később megjelennek a siklók is.

„Én sem örülnék, ha a szomszédomban egy elhanyagolt, romos épület lenne, ahonnan különféle élősködők járnak át a telkemre” – magyarázta a polgármester.

Hozzátette, hogy pár évvel ezelőtt könnyebb helyzetben voltak, hiszen akkor még felszólíthatták a tulajdonost, hogy szüntesse meg a problémát. Ha pedig az illető ezt nem tette meg, az önkormányzat intézkedett, a költségeket pedig utólag kiszámlázták. Azonban már megváltoztatták a jogszabályt, így hiába panaszkodnak a lakosok, az ilyen esetekkel szemben tehetetlenek.

Mint mondta, véleménye szerint azért gyakoriak az üres, elhagyatott házak a térségben, mert ezeket az épületeket rendkívül nehéz eladni. Jelenleg 50-60 lakás eladó Tiszakesziben, és rendszerint mélyen áron alul kelnek el az ingatlanok. Volt például egy olyan lakóház, amit éveken keresztül 8,5 millióért árultak, és végül 2,5 millióért váltak meg tőle a tulajdonosok.

A romos házak országa lesz hazánk

Soha ilyen kevés lakás nem épült Magyarországon, mint az elmúlt években. A jelenlegi tempó mellett a hazai lakásállománynak négyszáz évre lenne szüksége a megújuláshoz. Miközben egy átlagos épület élettartama még rendszeres felújításokkal is száz év körül mozog. – Magyarország idővel a romos lakások országává válhat – nyilatkozta lapunknak a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője. Párdi Zsófia elmondta: a lakások jelentős hányadának állapota már most sem megfelelő, a hazai otthonok hetven százaléka felújításra szorulna.

Pang a vidéki ingatlanpiac

Beák Attlia, a Magyar Ingatlanszövetség elnökségi tagja lapunknak elmondta: alapvetően nagyon nehéz napjainkban vidéki ingatlant eladni. A sajtóban mást sem lehet olvasni, mint hogy meglódult az ingatlanpiac, ám gyakorlatilag néhány budapesti kerületet és nagyvárosok belvárosi lakásait kivéve 2008 óta nincs jelentős mozgás, vidéken tehát ugyanolyan nehéz értékesíteni a lakóházakat, mint az elmúlt öt év során bármikor – magyarázta.

Ráadásul most alapvetően a jól bérbe adható ingatlanokat keresik, ám ezeken a területeken csak nagyon ritkán zajlik olyan telepszerű építkezés, mint például Budapesten, az emberek pedig nem szívesen adják bérbe a családi házukat. Az évek alatt nagyon sok épület lett üres, melyeknek az állapota folyamatosan romlik, az időjárás megrongálja, a környékbeliek szétszedik, így pedig gyakorlatilag eladhatatlanná válik.

Ez pedig hatással lesz az egész falu ingatlanpiacára, hiszen senki sem akar olyan helyen élni, ahol pár ház már összedőlt. Az ingatlanokat – az adott település jellege és fekvése mellett – nyilván a lakókörnyezet is meghatározza – hangsúlyozta a szakember.

A fővárosban sokkal jobb a helyzet

Mint Beák Attila mondta, amellett, hogy az esetek nagy részében a tulajdonosok meghaltak, az örökösök pedig nem foglalkoznak az épülettel, gyakori, hogy a ház a bankra szállt vagy végrehajtási jog van rajta, és ők nem tudják értékesíteni. Emellett a keleti régiókból sokszor nagyobb településekre költöznek, ahol több munkalehetőség van, így – miután nem tudják eladni az ingatlant – otthagyják, és évekig üresen áll, az épület állapota pedig folyamatosan romlik.

„Tavaly például hitelfedezeti célból értékeltem pár ingatlant Kelet-Magyarországon, és több olyan településen is áthaladtam, ahol körülbelül húsz ház van, ebből nyolcban laknak, a többit pedig szétszedték. Ezeket az épületeket nehéz úgy őrizni és karbantartani, hogy az meg is maradjon úgy, ahogy hátrahagyták. Vidéken – és főleg a kistelepüléseken – tehát teljesen más a helyzet, mint a fővárosban” – magyarázta a szakember.

Azok a külföldiek, akik Magyarországon vettek ingatlant, nyilván rendszeresen, de legalább évente párszor járnak az adott településre. Valamennyire tehát figyelik az állagát, és vélhetően tartózkodik az országban valaki, aki foglalkozik a fenntartással. Persze gyakran előfordul, hogy nem fizetik a közös költséget, vagy télen problémákat okoz a fagyás, de ezekben az esetekben teljesen más jellegű problémákról van szó.

 

 

 

 

 

 

Lövöldözés és túszdráma Tatabányán, ketten meghaltak

Lelőtte anyját és az asszony élettársát egy tatabányai férfi szombat hajnalban a település felsőgallai városrészében. Az elkövető a rendőrökre is rálőtt – tájékoztatta a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-t. 

Az asszony élettársának holttestére az utcán találtak rá a járőrök, akikre ekkor tüzet nyitott az elkövető. A rendőrök egyike sem sérült meg. A rendőrségi honlapon közzétett fotókon a járőrautó bal hátsó ülésének környékén látható három lövésnyom.

A közlemény szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) nagy erőkkel, minden eshetőségre felkészülve, páncélozott járművekkel rövid idő alatt Tatabányára ért.

"A műveleti egységek megérkezése után az előzetesen túszhelyzetnek tűnő helyzetben a TEK tárgyalója vette át az irányítást; nem volt ugyanis ismert, hányan tartózkodnak még az épületben" – írták.

A férfit – aki mindvégig zavartan viselkedett és lőfegyverét folyamatosan magánál tartotta – végül négyórás tárgyalás után fogták el a műveleti egységek, és épségben kihozták a családi ház többi lakóját is.

Kiderült, hogy a 40 éves N. Norbert – engedéllyel tartott 45-ös Glock pisztolyával – az anyjával is végzett.

A férfi ellen több emberen elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást.

Jönnek a 160-nal száguldó vonatok, milliárdokat ad rá a kormány

Jóváhagyta a kormány annak a projektjavaslatnak a támogatását, amelynek értelmében hat elővárosi villamos motorvonatot szerezhet be a MÁV-Start – az erről szóló kormányhatározat pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben.

A projekt keretében 6 akadálymentes elővárosi motorvonatot szereznek be, amelyekben minimum 200 ülőhely van, végsebességük pedig óránként 160 kilométer. A motorvonatok korszerű utastájékoztató rendszerrel, légkondicionált, tágas, kerekesszékek és kerékpárok fogadására is alkalmas utasterekkel, mozgáskorlátozottak által is könnyen használható mosdóval, vezeték nélküli internetelérést biztosító berendezéssel, valamint mobiltelefonok és laptopok töltésére alkalmas hálózati csatlakozókkal rendelkeznek.

A projekt támogatására mintegy 11 milliárd forintot terveznek az uniós Közlekedés Operatív Program (Közop) forrásaiból.

A kormányhatározat szerint további 15 motorvonat beszerzését finanszíroznák az új uniós ciklus programja, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program 2015. évi keretéből.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a MÁV Zrt. június végén közölte, hogy a MÁV-Start Zrt. kihirdette a 6+15 villamos motorvonat beszerzésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárás eredményét, a nyertes az összességében legelőnyösebb ajánlatot adó Stadler Bussnang AG lett.

Tájékoztatásuk szerint az eljárás két részajánlatára – a 6 és a 15 motorvonatra – két-két pályázat érkezett. Mindkét esetben a Stadler Bussnang AG adta be az összességében előnyösebb ajánlatot, amely minden szempontból megfelelt az ajánlati felhívásban és a jogszabályokban foglalt feltételeknek – közölték.

A közleményben felidézték, hogy a kormány tavaly novemberi határozatában hagyta jóvá a beszerzés műszaki tartalmát. A NFM döntése alapján a MÁV-Start márciusban írt ki nyílt közbeszerzési pályázatot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Három napja nem ettek, alig tudják lenyelni az első falatokat

Riadtan rezzentek össze az Ásotthalom és Mórahalom között gyalogló kongói menekültek, amikor az Age of Hope Alapítvány busza megállt mellettük. Miután megkínálták őket vízzel, elárulták, egy kis hajóval jöttek a kontinensig, Európán azonban gyalog keltek át.

– Az egyik hölgy levette a zokniját. Hetek óta gyalogolt, vietnami papucsban jött végig. Nem volt más a lábán, csak hús – mesélte a Népszabadságnak Tóth Ákos, a budapesti civil szervezet vezetője, nem sokkal azután, hogy társaival visszatért a déli határtól. Mint mondta, a gyerekek nagyon rossz állapotban érkeznek meg Magyarországra. Akadnak olyanok, akik három napja nem ettek.

– Alig tudják lenyelni az első falat babapiskótát tejbe áztatva

– mondta Tóth, akinek tapasztalatai szerint lázcsillapítóra, csecsemőtápszerre, intimbetétre, tetű- és rühirtóra és persze lábápolóra van most a legnagyobb szükség, hiszen a menekülők „végiggyalogolták fél Európát”.

Az elmúlt hetekben komoly civil összefogás bontakozott ki a déli határ mentén, és mind több szervezet próbált meg segíteni a menekülteknek. Tóthék a hét végén vittek először adományt: amikor vasárnap hallották a hírekben, hogy sok gyerek érkezett, a velencei strand helyett Szeged felé vették az irányt.

– Ruhát, élelmiszert vittünk, és amit a raktárban találtunk. A boltok vasárnapi zárva tartása miatt arany áron vettünk még hozzá pelenkát és bébiételt nonstopokból

– mesélte Tóth. Másnap újabb csomagokat vittek, ám állítása szerint ekkor már csak az adományt vették át a Szegedi Határrendészet kirendeltségén, őket nem engedték be. Facebook-oldalukon felkavaró képet közöltek a kirendeltségen rács mögött tartott gyerekekről. Tóth a közösségi oldalon és lapunknak is hangsúlyozta, hogy a családokat pár órát tartják bent, míg regisztrálják és kihallgatják őket, s a hatóságok szerint ezt másképp nem lehet levezényelni ennyi ember esetében.

A civil szervezet munkatársai alapos terepszemlét tartottak. Úgy vélik, jobban kéne ügyelni, hogy megfelelő körülmények, legalább tisztálkodási lehetőség várja az érkezőket. Ők kevés tisztálkodásra alkalmas helyet láttak, szendvicsből azonban nem volt hiány.

Tóth együttérzéssel beszélt az ott dolgozókról, s a rendőrről, aki „saját gyerekétől, otthonról hozta a Nurofent”.

– Azt látom, hogy a rendőrök összevissza vannak vezényelve az országban. Nem tudom, milyen időközönként tudják frissíteni az állományt. Elképzelhető, hogy némelyik elveszti olykor a türelmét. De tény, hogy én ennek szikráját sem láttam – idézi fel Tóth.

Kovács Tímea, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szintén arról számolt be lapunknak, hogy a jelenlegi technikai és személyi állomány nem alkalmas a nagy számban érkező menekültek ellátására.

– Úgy gondolom, nagyon embertelen körülmények között vannak. Kevés a hely, piszkosak a helyiségek. A határrendészet nincs megfelelően felkészülve ilyen létszámú kérelmező fogadására. Nem tudják megfelelő módon kezelni ezt a helyzetet, és mindenki feszült. Elég ellenségesen viselkednek velük – mondta a Népszabadságnak Kovács, aki leszögezte, ellenpélda is van bőven. Igaz, a szerbiai–magyar határszakaszon segédkező ügyvéd azt is felidézte, hogy találkozott a szegedi állomáson két olyan családdal, akik négy gyerekkel másfél napja arra vártak, hogy felszálljanak a vonatra: – Kezükben volt az utazási engedély, de nem volt senki a nagyállomáson, aki megmondta volna nekik, hogy a 2-es peronra menjenek ki, ott szálljanak fel a vonatra...

 

 

 

 

 

A főváros adjon tisztasági csomagot a menekülteknek

Az MSZP arra kéri Tarlós István főpolgármestert, hogy a "kormány gyűlöletkampányával" ellentétben vállaljon szolidaritást a menekültekkel, és minden Budapestre érkezőt tisztasági csomaggal segítsen – jelentette be Kunhalmi Ágnes, a szocialisták budapesti elnöke vasárnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. 

Kiemelte, a főváros is jobban járna, ha az életüket mentő, sokszor családosan, kis gyermekekkel érkező menekülteknek nem embertelen körülmények között kellene eltölteniük néhány napot a városban.

Az MSZP ezért azt is kéri a városvezetéstől, hogy nyissa ki az összes közterületi illemhelyet, továbbá vegye fel a kapcsolatot a menekülteket segítő civil szervezetekkel, akiknek az adománygyűjtését üres raktárhelyiségekkel is segítse.

Csak idén 5,4 milliárdba kerül az állami sportcsatorna

A médiaszolgáltatási alap az idén 5,4 milliárd forintot költ az egy hét múlva induló M4 Sport csatornára. Megfeszített munkával készülnek, hogy elkerüljék az M1 hírcsatorna indításának kínos kudarcát. Lesznek külsős beszállítók, a sportági magazinokat például a szövetségek készítik majd.

Az M1 hírcsatorna március 15-i indításának káoszából okulva, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda útjai gyártóbázisán megfeszített munkával készítik elő az M4 Sport csatorna július 18-i rajtját. A hozzávetőleg ötvenfős stáb folyamatosan „vak adásokat” készít, mintha élőben menne a műsor, hogy a műsorvezetők és a technikai személyzet begyakoroljon minden munkafázist.

Erre azért van feltétlenül szükség, mert a tervek szerint az állami sportcsatornán nagyon sok élő adás lesz, Vobeczky Zoltán, az MTVA sportfőszerkesztője korábban azt mondta, hogy hétköznaponként 16 órától jelentkeznek majd élő műsorfolyammal, hétvégén pedig gyakorlatilag reggeltől estig „igyekszünk szórakoztatni a nézőket”.

Lapunk információi szerint az MTVA nem kímél pénzt, paripát, fegyvert, hogy az M4 Sport sikeres legyen. A kihívás azonban igen nagy, mert csak a magyar tévés piacon jelenleg is számos tematikus sportcsatorna – például a Sport1, a Sport2, a SportM, a SportKlub, a Digi Sport1, a Digi Sport2, az Eurosport, az Eurosport2 – kínálja műsorát. Az MTVA ezért milliárdokat költött a legrangosabb és legtöbb nézőt vonzó sportesemények közvetítési jogainak megszerzésére, az elmúlt hónapokban pedig több neves sportriportert szerződtetett kiemelt fizetésekkel.

Az MTVA-nál vannak jelenleg a Forma–1 autóverseny jogai, az állami média közvetíti 2016-ban a labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseit. Az MTVA és a Sport TV-t (Sport1, Sport2, SportM) működtető cég 2012-ben évi 3,54 milliárd forintért vásárolta meg a Magyar Labdarúgó-szövetség által szervezett mérkőzések négy bajnoki idényre szóló közvetítési és sugárzási jogait. Ugyanez a konzorcium az idén megszerezte a Bajnokok Ligája következő három szezonjának közvetítési jogait, a szerződés szerint a döntő kizárólag az M4-en lesz látható.

Lapunk információi szerint az állami média ősztől évadonként legalább egymillió eurót fizet a labdarúgó Bajnokok Ligája közvetítési jogáért, a hároméves csomag ára megközelíti az egymilliárd forintot. A Bajnokok Ligája közvetítési jogainak árát firtató kérdésekre lapunk tavasz óta nem kap választ. Minapi kérdésünkre azonban az MTVA annyit közölt, hogy az M4 Sport 2015-ös költségkeretének „tervszáma” 5411 millió forint.

A csatorna elindítására és féléves fenntartására szánt 5,4 milliárd forint még a több mint 80 milliárd forinttal gazdálkodó MTVA-s büdzsében is nagyon jelentős összeg, hiszen ennek alapján a sportcsatorna éves szinten 9-10 milliárdot emészt fel. A hivatalos kommunikáció szerint a világeseményeken kívül az M4 Sport kiemelt feladatának tekinti az öt látványsport (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) és 16 kiemelt sportág (asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, cselgáncs, kajak-kenu, kerékpársport, korcsolyasport, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás és a vívás) eseményeinek közvetítését.

Ezek között piaci szempontból több értéktelen sportág szerepel: az eseményeken nincsenek nézők, a kereskedelmi csatornák pedig – érdeklődés hiányában – nem is közvetítik a meccseket, versenyeket. Ha ezek közvetítésébe az állami média mégis be akar szállni, akkor a közvetítésekre úgy fognak nagyon sok pénzt szánni, hogy előre tudják: a kutya nem fogja nézni őket. Nézettségi elvárást viszont megfogalmaz az MTVA az új csatornával szemben.

Az erre vonatkozó kérdésünkre az MTVA úgy válaszolt: „A közmédiának komoly tapasztalata van a sportműsorok közvetítését és nézettségét illetően. A kiemelkedő sportesemények közvetítésének kizárólagos jogtulajdonosaként az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy ilyen események sugárzásakor az M1, majd a Duna TV piacvezető tudott lenni a teljes médiapiacon. Az M4 Sporton most megjelenő exkluzív tartalmaktól ugyanezen számokat várjuk.”

Kérdésünkre, hogy lesznek-e külsős beszállítók az M4 Sport csatornán, vagy az összes műsor belső gyártásban készül, azt a választ kaptuk, hogy várhatók külsős beszállítók, a sportági magazinokat például a sportszövetségek készítik majd.

 

A Fidesz meglopta a budapestieket

Az LMP szerint a Fidesz az orosz érdekeket a főváros lakóinak szempontjai elé helyezte, és meglopta a budapestieket a 3-as metró felújításával - mondta Csárdi Antal, az ellenzéki párt fővárosi képviselője vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.

Hangsúlyozta, minden jel arra utal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábbi moszkvai útján megígérte, orosz cég újíthatja fel a 3-as metrót.

Az LMP politikusa szerint ezért fordulhatott elő, hogy Budapest most drágábban újítja fel metrószerelvényeit, mint amennyiért Párizs új járműveket vásárolt.

A főváros az orosz pályázat elfogadásával egy modernebb, kényelmesebb, hosszú távon pedig olcsóbban is fenntartható metróra mondott nemet - mondta Csárdi Antal.

A BKV Zrt. a héten közölte, az orosz Metrowagonmash cég nyerte a budapesti 3-as metró szerelvényeinek felújítására kiírt tendert, a társaság 219,1 millió euróért (69 milliárd forint) korszerűsít 37 darab, hat kocsiból álló szerelvényt.

Megtiltják a rendőröknek, hogy rendőrként kommenteljenek

Nem nyilváníthatnak véleményt a rendőrök rendőrként az interneten - így utasította az országos rendőrfőkapitány az állományt, az utasítás szombattól érvényes. 

Papp Károly főrendőr az utasítást azzal indokolta, hogy ha a netezők megtudják, hogy rendőr az illető, akkor befolyásolásnak, esetleg fenyegetésnek lesz kitéve, másrészt meg akarják előzni az olyan rendőri megnyilvánulásokat, amelyek a közbizalmat csorbíthatják.

Az utasítás szerint ha a netező rendőr már regisztrált valamelyik oldalon, és az eddigi megnyilvánulásaiból (esetleg a regisztrációból) kiderült, hogy rendőr, akkor törölnie kell azokat az információkat, amelyek rendőri mivoltára utalnak, feltéve, ha magánszemélyként véleményt szeretnének nyilvánítani dolgokról.

Mindez a Hivatlos Értesítőből derült ki. Ahogy az is, hogy szolgálatban legfeljebb csak tízezer forint készpénz lehet ezentúl a rendőröknél. Ezt a korrupció visszaszorításával indokolta az országos főkapitány.

 

 

Nem akar már piac lenni a balatonfenyvesi CBA

A balatonfenyvesi CBA vezetője maga kezdeményezte korábban megadott vasárnapi nyitvatartási engedélye visszavonását, tájékoztatta az RTL Klub Híradóját a megyei kormányhivatal.

Glattfelder Béla államtitkár próbálta ezt a kormány sikerének beállítani. A Híradó szerint azt mondta, győzött az igazság, noha a hatóság semmilyen vizsgálatot nem folytatott le, mert a boltos maga kérte az engedélye visszavonását.

 

„Nem hajlandók vizsgálni az Orbán-család gyanús ügyleteit”

A Párbeszéd Magyarországért Párt szerint az ÁSZ-t hidegen hagyja a közvagyon szétlopása. Hiába fordult Szabó Tímea, a PM társelnöke az Állami Számvevőszékhez a keszthelyi kikötő zavaros magánosítása ügyében. Úgy tűnik, a Domokos László, korábbi fideszes képviselő által vezetett ÁSZ sem hajlandó vizsgálni az Orbán-család gyanús ügyleteit – írják közleményükben.

Szabó Tímea azzal fordult az ÁSZ-hoz, hogy vizsgálja meg a keszthelyi önkormányzat gazdálkodását, különös tekintettel a keszthelyi kikötő eladására. „A kikötő korábban jóval a piaci ár alatt került Orbán Viktor veje, Tiborcz István cégének tulajdonába, ami az önkormányzati vagyon elkótyavetyélésének minősített esete. Az ÁSZ elutasító válaszában a kormányzati ellenőrzésre, illetve az önkormányzati belső ellenőrzési rendszerre mutogat. Az önellenőrzés lehetőségének felvetése egyenesen komikus, ám a mai Magyarországon sajnálatos módon egyetlen kormányszervtől sem várhatjuk el reálisan, hogy a kormányfő vejét vizsgálja” – áll a párt közleményében.

Mint írják: „Miután az elvileg független intézmények, a korábbi fideszes képviselőjelölt, Polt Péter vezette Ügyészség, és a korábbi fideszes képviselő vezette Számvevőszék is megtagadták a vizsgálatot az ügyben, kimondhatjuk: ma Magyarországon egyeseknek akadálytalanul és büntetlenül lehet ellopni a közpénzt, megdézsmálni a közvagyont”.

A PM úgy látja, egyedül az általuk az utolsó paragrafusig kidolgozott, a Korrupcióellenes Ügyészséget létrehozó törvény elfogadása jelenthet hatásos eszközt „a közpénzeket elszívó Orbán-rezsim” ellen.

 

 

Képesítés nélküli emberek bírálják el a megváltozott munkaképességet

Kisebb létszámú bizottságok és egészségbiztosítási képesítés nélküli szakértők bírálják majd el a megváltozott munkaképességet.

A Magyar Nemzet által megismert kormányzati előterjesztés célja a felülvizsgálat során felhalmozódott jelentős elmaradás felszámolása. A lap szerint az eddigi négyfős szakértői bizottságok helyett háromfős testületek döntenek majd arról, ki jogosult ellátásra, és ki nem, miközben szűkítik azok körét, akiknél személyes vizsgálatot végeznek, és nem csak papírok alapján hoznak döntést.

Quaestor-botrány: Orbánékat felszólították a fizetésre

Az MSZP a Quaestor károsultjainak törvény szerint járó pénz kifizetésére szólította fel pénteken a kormányt és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB).

Szakács László, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista tagja budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „van pénz, de nem akarnak fizetni a Quaestor-károsultaknak”.

Idézte Tállai Andrásnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkárának minapi nyilatkozatát, amely szerint a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja a zajló – pénzintézetek által kezdeményezett – alkotmánybírósági (Ab-) eljárás miatt nem tudott hitelhez jutni sem az MNB-től, sem a piacról. Így jelenleg nem tudja kifizetni a 20 ezer és 100 ezer euró közötti kártalanítási összegeket.

Szakács László erre reagálva hangsúlyozta: az ügyfelek kártalanításáról törvény rendelkezik, az Ab eljárásának nincs halasztó hatálya. Ezért a szocialisták felszólítják az Orbán-kabinetet és a nemzeti bankot a jogszabály betartására, a károsultak jogos jussának kifizetésére.

A jegybankkal kapcsolatban a szocialista képviselő hozzátette: az MNB-nél van pénz, de kártérítés helyett „csak a közelmúltban 200 milliárd forintot tett a saját alapítványaiba, budai palotákat és műkincseket vásárol”.

Az MSZP álláspontja szerint – közölte – a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB mulasztott a brókerügyben, mert „a megfelelő felügyeleti eljárásokat nem hajtotta végre”, lehetővé téve ezzel „a fideszes brókercégek” csalását.

A Fidesznek elege lett abból, hogy össze-vissza kérdezősködünk

Szigorították az információs törvényt, amivel közérdekű adatokhoz lehet hozzáférni. Ezzel elég durván vissza lehet élni, el is magyarázzuk, hogyan.

Görög válság: félkommunista ámokfutás vagy szabadságharc?

Míg Schiffer András Alekszisz Ciprasz rajongójának tűnik, addig Gulyás Gergely még akkor is félkommunista ámok-futásnak minősíti a Sziriza kormányzását, ha eufemizmust akar használni. Magyar politikusokat kérdezett a Hetek arról, hogy mit gondolnak a görög krízisről.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, fideszes politikus a Heteknek felelevenítette, hogy miként jutott el Görögország odáig, hogy jelenleg az Európai Unió történetének egyik legsúlyosabb válságát idézték elő. Szerinte egyrészt téves döntésnek bizonyult az eurózónához való csatlakozásuk kérelmezése és elfogadása, hiszen nem feleltek meg az ehhez szükséges kritériumoknak, sőt az is kiderült, hogy évekig hamis adatokat közöltek az európai intézményrendszer számára valós gazdasági teljesítményükről. Gulyás részben a Gyurcsány-kormányéhoz hasonlította ezt a gyakorlatot, amely szerinte ugyancsak több esetben megtévesztette a nemzetközi intézményeket a magyar költségvetés helyzetével kapcsolatban. 

Gulyásnak nem tetszik

A parlamenti alelnök úgy látja: a 2008–2009-es gazdasági világválságra adott magyar és görög reakciók is eltérőek voltak, mert míg 2010-ben az Orbán-kormány sikeres stabilizációt volt képes felmutatni, addig a görögök egy ugyan nem túl sikeres, de azért némi szerény eredményt elérő válságkezelést nulláztak le azzal, hogy – idézzük Gulyást – „félkommunista kormányra bízták az ország sorsát, amely kiélezte az Európai Unióval való konfliktust”. A politikus egyébként megjegyezte, hogy csupán udvariasságból tartja félkommunistának a Ciprasz-kormányt, a személyes minősítése rosszabb ennél.

„Mindig jobboldali pártokat és kormányokat vádolnak unióellenességgel, és populizmussal, miként némelyek a magyar kormányt, miközben egy marxista gyökerű populista kormány okozza az unió legnagyobb válságát”

 – fejtette ki Gulyás Gergely, aki szerint az EU-tagság, különösen az eurózónához való csatlakozás nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár, és az unió jogrendjét a görögöknek is be kell tartaniuk. A politikus szerint egyébként az Athén–Brüsszel-konfliktus miatt nem bomlik szét az Európai Unió, miként az sem történhet meg, hogy az unió kétféle mércével mér, és amit más országoktól megkövetel, abban elnéző lesz a görögökkel szemben.

„Az adósságelengedés precedenst teremtene, azonnal más országok is kérhetnék, hogy számukra is engedjenek el adósságot” – fűzte hozzá az Országgyűlés alelnöke. A kormánypárti politikus egyébként úgy vélte, hogy mivel alacsony a magyar–görög kereskedelmi kapcsolatok volumene, közvetlenül nincs hatása a görög válságnak Magyarországra. Ám mivel Athén politikája súlyos válságot generált az eurózónában, közvetett módon lehet hatása a krízisnek hazánkra nézve, ha Cipraszék politikai húzásai miatt az eurózóna súlyosan megsínyli a helyzetet.

A baloldal szerint meg kéne egyezni    

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese a Heteknek elmondta, hogy számára szimpatikus Ciprasz politikájában, ahogy a kisemberek érdekeit igyekszik foggal-körömmel védeni, de a görög kormány politikája tőle, és persze az MSZP-től jóval balra áll. Az MSZP például nem utasítja el a piacgazdaságot, szociáldemokrata jellegű, míg a Ciprasz vezette Sziriza deklaráltan radikális és antikapitalista párt.

Gőgös Zoltán

Az MSZP második embere szerint az lenne a legjobb megoldás, ha az Európai Unió és Athén konszenzusra jutna, mivel mindkét félnek van igazsága a vitában. Az elmúlt évtizedekben sok német és francia pénzügyi csoport járt jól a görög befektetésekkel, így például a 2004-es olimpiával, ezért jogos a görögök felvetése, hogy sok mindent ők „megfizettek”, de az is igaz, hogy a görög közigazgatás, például az adózás reformja, pontosabban az adómorál emelése is jogos elvárása a hitelezőknek.

Niedermüller Péter európai parlamenti képviselő, a Demokratikus Koalíció alelnöke is úgy látja, hogy a konszenzus lenne a válság eszkalálódásának legjobb ellenszere, mivel a kialakult krízisért Athén és a Trojka (Európai Bizottság, IMF és Eurogroup) felelőssége közös, hiszen az elmúlt évek gazdasági programjai, amelyeket a Trojka elfogadtatott Athénnal, nem vezettek eredményre, a görög lakosság kimerült a megszorításoktól, aminek az lett az eredménye, hogy a radikális antikapitalista Sziriza alakíthatott kormányt.

Ugyanakkor Alekszisz Ciprasz is elismerte, hogy nem tett még le az asztalra olyan reformprogramot, amely a kilábalás esélyével kecsegtetne. Igaz, az ország finanszírozásának megoldása, a lejáró hitelek megújítása óriási teher az új kormány számára.

Niedermüller szerint az Európai Parlamentben az a közhangulat, hogy meg kellene menteni a görögöket, hogy ne legyen Grexit, ezért szükséges lenne moderált – azaz visszafogott és „emberbarát” – reformokban megegyezni a Ciprasz-kormánnyal. A lényeg, hogy egy olyan programot kellene összeállítani, amely alapján Görögország képes lenne a jövőben önállóan talpra állni.

A politikus azt azért hozzátette, hogy a jobboldali, néppárti frakcióból hallani lehet olyan véleményeket, miszerint a görögöknek utolsó eurócentig ki kellene fizetniük a tartozásukat, mert ha nem, akkor más országok számára követhető példává válhatnának. Másrészt az adósságelengedés ára a komoly anyagi problémákkal küszködő spanyoloknak, portugáloknak, vagy éppen íreknek is sokba kerülne, ami az igazságosság kérdését veti fel.

Niedermüller Péter

Schiffer: ez rég nem Görögországról szól

Schiffer András szerint régen nem Görögországról szól Athén és Brüsszel viaskodása, hanem Európa jövőjéről, mert jelen formájában az integráció nem működőképes. Az LMP társelnöke a Heteknek kifejtette, hogy az Európai Unió működése addig volt zökkenőmentes, ameddig azonos fejlettségű országok alkották, de amint fejletlenebb gazdasággal rendelkező országok csatlakoztak az EU-hoz, a különbségek kiéleződtek, mert igazságtalanul működött a rendszer. Görögország ennek a tisztességtelen működési szisztémának a levét issza.

„A fejlett, úgynevezett magországok, például Németország és Franciaország fölözték le az integráció hasznát, a peremországok az integráció vesztesei lettek. Magyarországnak és a magyar kormánynak szolidárisnak kellene lennie Athénnal, mert a kelet-európai országok is járhatnak még úgy, mint Görögország, ha nem változik meg gyökeresen az unió működése”

– fogalmazott Schiffer. A politikus szerint példátlan, hogy a senki által meg nem választott Európai Központi Bank (EKB), ha akarja, feltörölheti a padlót egy megválasztott nemzeti kormánnyal, és ezt nemzetközi ellenállás nélkül megteheti. „Ha Görögország elbukik, akkor így nincs értelme az uniónak”– vélte az LMP társelnöke.

Schiffer András

Az LMP egyébként az európai zöldekhez tartozik, de rendszerkritikus pártként szimpatizál a görög Sziriza és a spanyol Podemos újbalos mozgalmakkal.

Schiffer egyébként a görög miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz sikerének szurkol, akit Orbán Viktorral szemben valódi szabadságharcosnak tart.

Mint mondta: „Orbán ellépett a nemzetközi főáramú megszorító politikától, hisz a különadókkal a multikat és a pénzügyi szektort is adóztatta, de politikájának a lényege továbbra is neoliberális jellegű, hisz a munkaerőt »olcsóbbá« és kiszolgáltatottabbá tette, valamint az oktatási és szociális szférából jelentős pénzt vont ki. Ciprasz politikája nemcsak egy kis unortodoxia verbális szabadságharccal, mint Orbáné, hanem lényegében szakítani akar az átlagembereket kizsákmányoló megszorító politikával.”

Schiffer álláspontja szerint a csődhelyzetet nem a jelenlegi Sziriza-kormány idézte elő, hanem annak korrupt elődei, ezért korrekt lenne az unió részéről az adósság átütemezéséről, vagy akár részbeni elengedéséről is tárgyalni, mivel a spekulatív pénzügyi körök a korábbi kormányok hathatós segítségével már kivették a megfelelő mennyiségű pénzt Görögországból. A politikus úgy vélte, hogy amennyiben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter által képviselt „kegyetlen” irányvonal győz, és méltánytalanul bánnak el a görögökkel, az az Európai Unió végét jelentené.  

Gyöngyösi: „birodalomépítési láz”

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint csak részben, sőt, inkább kis részben igaz az, hogy a görögök, és a görög elit tehet erről a válságról. Álláspontja szerint Athén az Európai Unió birodalomépítési lázának az áldozata, amelynek szimbóluma a nemzetek feletti pénz, az euró.

„A görögök nem voltak készen arra, hogy az eurózóna tagjai legyenek, de mivel a brüsszeli vezetőknek fontos volt ez a nemzetek feletti projekt, ezért úgy vették fel az országot az eurózónába, hogy nem feleltek meg a feltételeknek, a hiányosságok felett pedig szemet hunytak”

– fogalmazott Gyöngyösi Márton, aki szerint a nyugati propagandának is jókora pofont adtak a görög választók azzal, hogy határozott nemmel elutasították a hitelezők zsarolását.

Gyöngyösi Márton

A következő fordulópontnak a politikus azt nevezte, hogy az Európai Unió nem volt képes a 2008–2009-es gazdasági válságra érdemi választ adni, és ahol a neoliberális receptet erőltette, ott továbbra sem történt kilábalás, így Athénban sem. Ilyen értelemben Görögország bizonyítéka a neoliberális gazdaságpolitika bukásának.

Gyöngyösi Márton arra a kérdésre, hogy ha elengednének a görögöknek az adósságukból, akkor más országok is kérhetnének hasonló elbánást, azt válaszolta:

az európai integráció jelenleg válságban van, lehet, hogy Athénban ég legjobban a ház, de nemcsak úgynevezett periférikus országok vannak bajban, mint Spanyolország, Portugália, hanem olyan régi tagállamok is, mint Olaszország és Franciaország.

„Aki csak a felszínt nézi, az a görög drámát látja csak, de a mélyben alapvető működési problémák találhatóak az Európai Unióban” – tette hozzá a politikus, aki szurkol Alekszisz Ciprasz kormányának, amely szerinte a nemzeti önrendelkezésért küzd, helyesen, és nem azért, hogy egy kicsit hosszabb legyen a rablánc.

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV