Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Feszült a hangulat már másfél órával a szélsőjobbosok tüntetése előtt is

Vigyázzon magára! – figyelmeztette a hvg.hu munkatársát a hat órakor kezdődő migránsellenes tüntetésre gyülekezők egyike. A migránsok segítői igyekeztek eltüntetni a menekülteket a Keleti pályaudvar környékéről, a készenlétisek is igyekeznek mindenkit biztos helyre irányítani. Riporterünk szemtanúja volt egy roma pár vegzálásának.

Pénteken 6 órakor kezdődik a szélsőjobbos Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom migránsok elleni tüntetése a Keleti pályaudvarnál.

Tudósítónk szerint már fél 5 előtt megérkeztek a helyszínre az első szélsőségesek. A migránsokat segítők védenceik közül, akit csak tudtak, feltettek a BKV-ra. Rengeteg már most is a készenlétis rendőr, ők is igyekeznek mindenkit biztos helyre irányítani.

Egyelőre kisebb csoportokban gyülekeznek a tüntetők a Baross tér környékén, kb. 20-30-an voltak fél 5 körül. Egy, a lépcsőkön ülő cigány párt már vegzált az egyikük, melléjük lépett a bakancsával, kis szóváltás után inkább gyorsan továbbállt a pár.

Én még kedvesen beszéltem veled, de ha megjön a sereg, vigyázz!

Három tüntető azt mondta a hvg.hu-nak, azért tüntetnek, mert szerintük rendszeresen törvényt sértenek a migránsok, szerintük Debrecenben "fehéreket erőszakolnak és ölnek meg a feketék". Egyikük a kérdést úgy rendezné, "ha megmozdul egy fekete, széjjelb.szom". Arra a kérdésre, hogy mit kell érteni ezen, azt mondta, "amíg mozog". Nem érdekli, hogy háború van ott, ahonnan jöttek, "takarodjanak vissza".

"Jelezte, hogy ő még kedvesen beszélt velem, de ha 'megjön a sereg', akkor vigyázzak" – írta a hvg.hu munkatársa.

Rátámadtak szélsőségesek a Keletinél várakozó menekültekre – cáfol a rendőrség

Szélsőségesek támadtak a menekültekre a Keleti pályaudvarnál – adta hírül a Klubrádió.

Úgy tudják, csütörtök este támadtak rá a várakozó emberekre. Rendőri közbelépésre is szükség volt, miután többen is belekötöttek a külföldiekbe a Baross téren.

A rendőrség ezután elvitte a helyszínről az illegális határátlépőket, akik közül többeket is befogadó állomásokra küldtek.

A Hír24 megkereste a rendőrséget, akiktől azt a választ kapták, hogy nem tudnak támadásról. Közölték, éjjel fél 1-kor ellenőriztek a Keletinél 76 afgán, 2 szír és 21 pakisztáni állampolgárt, pontosabban magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét. Az intékedés után 63 embert a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapest XI., Budafoki úton található objektumába vitték, mivel nem rendelkeznek magyarországi regisztrációval, hat főt a debreceni befogadó állomásra, 30 migránst pedig Bicskére.

Még több pénz az állami ingyenélőknek!

Újra a válság előtti mesés fizetéseket zsebelhetik be hamarosan a legnagyobb állami cégek vezetői. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javaslata szerint ugyanis a fejesek pénzét a versenyszféra bérezéséhez kellene közelíteni.

Az elképzelésről Domokos László, az ÁSZ elnöke beszélt a napokban a Napi Gazdaságnak. De az ötlet rendszeresen előkerül, s a számvevőszék már el is készítette a javaslatot. Eszerint megszűnne a 2 milliós bérplafon, s az alapösszeget gyarapítaná a menedzserszerződésekben megállapított prémiumkeret. Ez viszont óriási emelést jelentene a legnagyobb állami vállalatok vezetőinek. Hiszen a prémiumuk – amelyet egyébként a kormány döntése miatt most nem vehetnek fel – a teljes éves kereset 80 százalékára is rúghat. Vagyis így Dávid Ilona, a MÁV, Braun Márton, a Szerencsejáték Zrt., Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és Szarka Zsolt, a Magyar Posta vezére 3,6 millió forintra is feltornázhatná a fizetését. Ez pedig a mai magyar bruttó havi 240 ezer forintos átlagbér 15-szöröse. De még náluk is jobban járna Nagy Csaba, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója. Neki ugyanis nemcsak ennyit biztosítana a szerződése, hanem évente további két hónap pluszbért is. Vagyis jelenleg 4 millió forintot, de ez a jövőben akár 7,2 millióra is nőhetne. És ezzel meghaladnák a válság előtti fizetéseket, amelyeket lapunk perelt ki annak idején közérdekű adatigénylés formájában. A 2010-es bércsökkentés előtt ugyanis a rekorder Tátrai Miklós, az MNV akkori vezére volt, aki havi bruttó 3,5 milliót kapott.

Az MFB főembere 2 milliós havi fizetéséhez évi plusz két hónapot is kaphat

A jelek szerint a béremelés sem lehet messze, hiszen Domokos álláspontja világos, a kérdésben pedig éppen tőle kér majd tanácsot a kabinet.

– A kormány a közeljövőben a témában meg kívánja hallgatni az Állami Számvevőszék vezetőjét. Az ezzel kapcsolatos álláspontunkat csak ezután fogjuk kialakítani – adott a Blikknek szűkszavú választ a Miniszterelnökség.
Domokos elképzelése egyébként egy újabb kiskaput is tartogathat, hogy az álomfizetések még mesésebbek legyenek. Miközben az alapbérbe építenék a prémiumkeretet, különleges esetekben ettől függetlenül mégis járhat az eltörölni szándékozott jutalom. Igaz, a tervek szerint sokkal szigorúbb követelmények teljesítése esetén járna. Többek között ki kell termelnie annak fedezetét, és különösebb fogyasztói panasz sem érkezhet a vállalatra.

A Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója szintén havi 2 milliót kaszál

Épülhet a vasfüggöny, kezdődhet az osztogatás

Beléptünk az év második felébe, amit már alig várt az Orbán-kormány, mert ezzel elérhetővé vállt a költségvetés 100 milliárd forintos tartalékának második része. A Napi.hu azt is összeszedte, mikre fogják költeni ezt a pénzt. 

A tartalékból, amit elvileg előre nem látható kiadásokra tesz félre a kormány minden évben, a törvény szerint az első félévben csak 40 milliárdot lehet felhasználni, ennek pedig a kormány már rég a seggére vert. Ebből jutott a

  • 18 milliárd az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megalapítására,
  • 4 milliárd a nemzeti Filmalapnak,
  • 2,2 milliárd a Liget Projektre,
  • és 500 millió a Budapesti Állatkert meseparkjára.

A kormány már nagyon várta, hogy megint kinyíljon a kincstár ajtaja, mert már több dologra kellene pénz a tartalékból, amihez eddig nem fértek hozzá, a Magyar Közlönyben pedig már meg is jelent, mire megy majd el a maradék 60 milliárd egy része. Kell például pénz a vasfüggönyre a szerb határnál, amire 6,5 milliárdot gondolatban már el is költöttek,  aminek a többsége, 6,4 milliárd anyagi kiadásokra megy majd el, a személyi költségekre pedig csak 135 milliót szánnak eddig. Ezen kívül lehet már tudni, hogy megy majd

  • 600 millió forint kollégiumfelújításra az Óbudai Egyetemnek,
  • 200 millió a Kovács Kogart Gábor művészeti alapítványának,
  • 773 millió pedig  a kalocsai és szombathelyi egyházmegyéknek (arról még mondjuk nincs határozat, hogy ez a tartalékból megy majd, de nagy eséllyel igen).

A Napi.hu úgy számol, hogy a már fejben elköltött összegeket levonva marad 53 milliárd forint a tartalékban, amit el lehet osztogatni és költeni mindenféle liblingprojektekre 2015 végéig.

 

Kormányszóvivő: le kell törni a vasárnapi boltzár miatti trükközést

A kormány következetesen kitart a vasárnapi foglalkoztatás tilalma mellett – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

A héten több lap is beszámolt arról, hogy egy balatoni CBA piaccá nyilváníttatta magát az önkormányzatnál – mert a piacok nyitva lehetnek vasárnap is –, miután előcsarnokában termelői piacot nyitott, ahol azonban csak egyetlen termelő árult málnát.

Kovács Zoltán az M1-en azt mondta, "minden ilyen próbálkozást le kell törni", egyúttal kijelentette: a konkrét esetet nem is érti, mert egy 175 négyzetméteres boltról van szó, amelynek meg lett volna a lehetősége, hogy törvényes módon működhessen. Hozzátette: a kormányhivatalok vizsgálják az eset körülményeit, a jogszabályok alkalmazását, adott esetben annak szükségességét, hogy kell-e azokon módosítani.

A kormányszóvivő azt mondta: a vasárnapi pihenőnap bevezetése egy elvi döntés, amely mellett kitart a kormány. A tapasztalatokat az év második felében fogják elemezni.

 

 

Végleg bezár a Danone-gyár

Júniusban végleg befejezte a magyarországi tejtermékgyártást a Danone, a gyártósor leállítása 139 embert érint. Persze a cég termékei továbbra is kaphatóak lesznek a boltokban, de azokat már más európai egységben készítik. Befejezte a magyarországi tejtermékgyártást a budapesti székhelyű Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft., írta az Agrárszektor.hu.


A Danone-csoport a magyarországi termék-előállítást más európai egységeibe helyezte át, de a savanyított Danone-készítmények – tejföl, kefír, natúr és gyümölcsjoghurtok és tejdesszertek – ezután is kaphatók lesznek a magyar boltokban, a Danone Kft. pedig a csoport régiós központja marad. Az elmúlt egy évben a magyarországi termelést fokozatosan más európai termékgyártó egységeibe helyezték át.

A cég tavaly jelentette be, hogy több európai üzemét bezárja. A döntést az alacsony kapacitáskihasználtsággal indokolták, szerintük a friss tejtermékek iránt tartósan csökken a kereslet. A csoport magyarországi értékesítései 20 százalékkal estek vissza 2011–2013-ban.

A vállalaton belül „támogató központot" hoztak létre, amely segíti a munkavállalókat az álláskeresésében, az érintett dolgozók csaknem 80 százalékának már van új munkahelye. A cég tejbeszállító termelőpartnerei számára is új felvásárlókat talált. A kft.-nek korábban tíz körüli állandó nagy tejbeszállító partnere volt és évente 25-30 millió liter tejet vásároltak fel, amely a teljes hazai tejfelvásárlási piac 2-3 százalékát tette ki.

Lázár János nem titkolhatja tovább angliai hoteljét

A Miniszterelnökségnek meg kell mondania, hogy hol szállt meg Lázár János azon a 2012 novemberi angliai úton, ami a kirívóan magas hotelszámla miatt keltett figyelmet. Ezt mondta ki elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék csütörtökön - írja a Direkt36

Lázárnak összesen három ilyen, magas szállásköltséggel járó útja volt, és a másik kettőről – egy milánói és egy zürichi kiküldetésről – már jogerős ítélet mondta ki, hogy a szállodák neve közérdekű információ. A jogerős ítélet végrehajtása egyelőre nem történt meg.

Lázárék az angliai út esetében azzal érveltek, hogy az utazásról készült egy minősített irat, és annak részleteit törvényellenes lenne kiadni. Az eljárás során a bíró betekintést kapott ebbe a titkosított iratba, és azt állapította meg, hogy ugyan az utazás során folytatott tárgyalások részletei valóban minősített – vagyis titkos -, az irat azonban nem tartalmaz semmilyen információt a szálláshelyről, arra tehát így nem vonatkozik a titkosítás.

A Miniszterelnökség valószínűleg fellebbezni fog az elsőfokú ítélet ellen. 

Kidobja a német, megveszi a magyar

Idén 40 százalékkal nőhet a magyarországi használtautó-behozatal a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke szerint.

Gablini Gábor az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában elmondta: míg az elmúlt években 25 ezer használtautót importáltak éves átlagban, tavaly ez a szám már meghaladta a 100 ezret, idén elérheti a 140 ezret is.

Szerinte a használtautó-import 70 százaléka utolérhetetlen nepperek kezében van, akik gyakran idős, 5-17 éves, nyugati országokban környezetvédelmi szempontok miatt már megsemmisítésre váró autókat importálnak. Aztán amikor kiderül, hogy az autó rossz, a neppernek bottal üthetik a nyomát.

A magyar autópark átlagéletkora közel 13 év, és ez inkább csak öregszik, új autóból évente 60-80 ezer, használtautóból pedig mintegy 140 ezer kerül forgalomba.

Élve elégették

Már fekvő áldozatukra mikrohullámú sütőt dobtak, székkel, bottal, sörösüveggel verték. Több tucatszor sújtottak le a gyilkos kezek, majd a haldoklóra rágyújtották a házát. Hiába akarták eltüntetni a nyomokat, a zsaruk néhány óra alatt elfogták őket.

A nyomozás adatai szerint a 73 éves pusztaszemesi férfit hatezer forintért és néhány bizsuért ölték meg június 30-án délután. A haláláért felelős fiatalok mindenáron pénzt akartak. Pénzt, hogy szórakozhassanak. Kellett. A két fiúnak és a  társaságukhoz tartozó lánynak reggel még volt néhány ezer forintja, pizzát és gíroszt ettek, cigarettát vásároltak, majd délben elindultak Pusztaszemesre az idős férfihoz, akit felületesen ismertek. Tudták róla, nem kevés nyugdíjat kap, és bolondnak tartották, akit meg lehet lopni. Korábban is jártak nála, akkor 120 ezer forintot vittek el a házából. A somogymeggyesi D. Kálmán (20) és 17 éves bedegkéri társa azt tervezték, hogy a velük tartó, mindössze 13 éves lány kihívó öltözködésével és viselkedésével eltereli a férfi figyelmét, míg a fiúk az ingatlanból pénzt, értéktárgyakat hoznak ki. Az ötletet megvalósították, ám a házba az egyik ablakon bemászó D. Kálmán csak hatezer forintot talált. Kevesellték. Elhatározták, hogy visszamennek.

 – Ekkor került szóba, hogy az idős férfit megölik – mondja Bebes Zoltán őrnagy, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. – A gyanúsítottak egymásnak tulajdonítják az ötletet, de megállapítható, hogy az erőszaktól egyik fiú sem zárkózott el. Gyermekkorú társuk a támadás kitervelésében és végrehajtásában nem vett részt, a figyelést vállalta. D. Kálmán és fiatalkorú társa azt latolgatták, hogy miután megszerezték a pénzt, mi legyen a férfival. Felmerült, hogy miután az idős embert harcképtelenné tették, autója csomagtartójába gyömöszölik, majd a kocsit elsüllyesztik a Dunában vagy a Balatonban. Visszamentek a házba, a nyomozás jelenlegi adatai szerint elsőként a 17 éves gyanúsított sújtott le a nyugdíjasra egy söröspalackkal, az orrnyergén találta el többször.

Egy széket is eltörtek az idős emberen

A férfi egy darabig talpon maradt, a vallomások szerint azonnal átlátta a helyzetet. „Mi van, meg akartok ölni?” – kérdezte, sokkal többet mondani-tenni azonban nem tudott. A fiatalkorú mellbe rúgta, majd a földre esett embert ütlegelte. Húszéves társa felemelte a lakásban talált mikrohullámú sütőt, és lesújtott vele az áldozat fejére, mellkasára, majd egy széket is összetört a férfin, közben a fiatalkorú egy járóbottal ütötte az áldozat karját. A brutálisan összevert, vérző és hörgő férfit sorsára hagyták, értékek után kutattak a lakásban. Néhány ékszert vettek magukhoz, majd nyomaik eltüntetése céljából hígítót locsoltak szét a padlón és az ágyon, és rágyújtották a házat a még élő emberre. A tűzről az arra felfigyelő állampolgárok értesítették a rendőrséget.

Nyomaik eltüntetése érdekében felgyújtották a házat

– Szűcs Ferenc alezredes, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának helyettes vezetője a helyszínre tartva egy közeli buszmegállóban vett észre három fiatalt – folytatja Bebes őrnagy. – Ekkor még nem tudtuk, hogy emberölés történt, nem kerestünk elkövetőket. A hármast egy járőr igazoltatta, semmi nem utalt arra, hogy bűncselekményt követtek el. Mint később kiderült: véres ruháikat és a bizsunak gondolt ékszereket időközben egy bozótosba, illetve szemetesekbe dobták, vérszennyes nadrágszárát D. Kálmán egy manikűrollóval levágta. A tűzoltóktól kaptunk jelzést, hogy a lángok megfékezése közben egy holttestet találtak a házban. Amint megbizonyosodtunk az idegenkezűségről, keresni kezdtük a tetteseket. A környéken megkérdezett tanúk három fiatalt láttak a környéken, ezt az adatot összefüggésbe hoztuk az igazoltatott hármassal. A fiúk lakóhelye közelébe, Tabra érkező esti buszt már rendőrök várták, a gyanúsítottakat ott fogtuk el, előállítottuk, majd őrizetbe vettük. A két fiatal ellen emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indítottunk eljárást, a bíróság július 3-án elrendelte előzetes letartóztatásukat. Gyermekkorú társukat tanúként hallgattuk ki, szerepét az emberölésben, valamint a korábbi lopásban vizsgáljuk.

L. Simon: a baloldal hazudik, amikor négymillió szegényről beszél

Ha igaz az, amit önök mondanak, hogy négymillió szegény él ebben az országban, akkor miért is követelik azt, hogy vasárnap vásárolni lehessen?” – ezt mondta hétfőn a parlamentben L. Simon László az MSZP frakcióvezetőjének napirend előtti felszólalására reagálva.

Az államtitkár az ATV Startban azt mondta, a baloldal hazudik, amikor négymillió szegényről beszél Magyarországon, miközben folyamatosan arra ösztönzi az embereket hogy vasárnap is pénzt költsenek, ráadásul olyan multiknál, amik nem magyar tulajdonban vannak. L. Simon szerint a kormány és a baloldali ellenzék közötti értékrendbeli különbségeket jól mutatja, hogy míg az ellenzék a vasárnapi zárva tartást támadja, addig a kormány vasárnapi pihenőnapról beszél, amely több évszázados hagyományaink alapján a családokat és a kereskedelemben dolgozókat is megilleti.

Az államtitkár a budai várnegyed rekonstrukciójával kapcsolatban elmondta, a tervek szerint több évig tartó beruházásra összesen több, mint 11 milliárd forint áll rendelkezésre, de miután korábbi kormánydöntéseknek köszönhetően költségvetésen felüli források is rendelkezésre állnak, a jövő évi költségvetésben csak a fennmaradó mintegy 3,4 milliárdot kell biztosítani. L. Simon szerint a rekonstrukció keretében a nem használt épületek felújításával olyan épületeket vonnak be a kulturális térbe, amelyek korábban vagy romosak voltak, vagy egészen más funkciót töltöttek be. A felújított épületek egyúttal visszakapják régi arculatukat, a várnegyed területén lévő kulturális intézmények pedig új helyre kerülnek. Ezzel a kulturális tér többszörösére bővül, hiszen például felépül egy új Nemzeti Galéria a Ligetben, a jelenlegi Galéria területe pedig újabb kiállításoknak adhat majd helyet – magyarázta az államtitkár.

Egymillió tonna kukoricát tehetett tönkre a hőség

Nemcsak mi viseltük rosszul az elmúlt napok iszonyatos hőségét, hanem a növényeink is, például a kukorica, amiből egymillió tonna gyakorlatilag elégett a földeken – írja a Világgazdaság. A lapnak nyilatkozó szakember minden kánikulai nap 200 ezer tonnával veti vissza a termést.

Az volt a baj az elmúlt napokban, hogy a nappali hőség után éjszaka sem ment 25 fok alá a hőmérséklet, és nem volt semmi csapadék, még harmat sem, így károsodott a kukorica pollenje.

Azt még nem tudni, hogy pontosan mekkora a kár, de már biztos, hogy nem jön össze a 9 millió tonnás kukoricatermés, amivel a gazdák eddig számoltak. A kár úgy 35-40 milliárd forint is lehet.

 

 

 

 

 

 

Vírus adhatja vissza a siketek hallását?

Svájci és amerikai kutatók szerint egy génmódosított vírus segíthet abban, hogy ha csak részlegesen is, de megszüntethessék a csecsemőkorban jelentkező hallásvesztés egy típusát.

A fül belsejében apró szőröcskék vannak, amelyek a hangokat az agy által értelmezhető elektromos jelekké alakítják. Egy DNS-hiba miatt azonban a szőröcskék nem látják el ezt a funkciót, ez pedig süketséghez vezet. Minderről többet a Science Translational Medicine szaklapban publikált tanulmányban olvashatunk.

A kutatók embereken még nem végeztek kísérleteket, így eredményeiket csak süketséggel diagnosztizált egereken végezték, melyek semmit nem hallottak a hangos, 115 dB körüli hangerőt is meghaladó rockkoncertből. A génmódosított vírussal beinjektált egerek hallása annyit javult, hogy már a mozgó autókban tapasztalható 85 decibeles hangerőt is képesek voltak meghallani, így természetesen a hangok iránt mutatott viselkedésük is jelentősen változott.

A kutatásban részt vevő Dr. Jeffrey Holt, a Boston Children's Hospital kutatója elmondta: csoportja igencsak optimista, és szerintük a nem túl távoli jövőben ezzel a módszerrel orvosolni lehetne a genetikai süketséget. Ugyanakkor nem akarnak hamis reményeket kelteni, hiszen embereken még nem tesztelték módszerüket. Egyetlen injekció hatása egyébként is csak néhány hónapig tart, a kutatók pedig azt szeretnék, hogy az emberek életük végéig megőrizzék hallóképességüket.

A vírusterápia, ahogy Holték elmondták, megváltoztatja az említett szőröcskék belső sejtjeinek működését, de a felületükön lévő sejtekét már nem. A hangokra való érzékenység viszont a külső sejteken múlik: a finomabb vagy halkabb hangokat csak ezekkel lehet hallani. Emellett a kutatás csak egy olyan, TMC1 nevű gén mutációit orvosolja, ami az öröklődő süketségért mindössze 6 százalékban felelős. A süketséghez eddig mintegy 100-féle különböző gént kapcsoltak különféle kutatások. Ráadásul sajnálatosan azoknak sem segít majd a víruskezelés, akik hallásukat például azért veszítették el, mert hosszú ideig hallgattak hangos zenét. Az mindenesetre biztos, hogy a kutatócsoport úgy véli, egy évtizeden belül már a piacon lehet az általuk kifejlesztett terápia.

 

 

 

 

Fegyveres bevándorlóktól parázik a maffia kormány

A Helsinki Bizottság az uniós joggal és az emberi jogi bíróság határozataival is összeegyeztethetetlennek tartja a menedékkérőkre vonatkozó új jogszabályt.

Minderre a Fidesz úgy reagált:

„Nem kívánjuk megvárni, hogy fegyveresen érkezzenek az illegális bevándorlók”.

„A Fidesz arra kéri a kormányt, hogy ha kell, akkor az uniós jogi fórumokon is védje meg a Magyarország és a magyar emberek védelme érdekében hozott törvényeket és intézkedéseket” – írja közleményében a frakció.

Mint írják, a háborús politikai menekülteket ezután is befogadja Magyarország, de szerintük „az illegális bevándorlók döntő része gazdasági bevándorló, akik visszaélnek az uniós menekültügyi és emberi jogi szabályokkal”.

Majd három milliárdos kárt okozott a vihar

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint a szerdai vihar által okozott becsült kárérték elérheti a 3 milliárd forintot, a károk száma pedig a 20 ezret.

A szövetség pénteki MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a csütörtök kora délutáni összesítés szerint több mint 5 ezer kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ennek összesített kárértéke már akkor meghaladta a 700 millió forintot. A bejelentések száma óráról órára nő, és várhatóan a hét végén, illetve a jövő héten is folytatódik. Az előrejelzések szerint az összes bejelentés megközelítheti a 20 ezret, a becsült kárérték pedig a 3 milliárd forintot is, az egy kárra jutó átlagos kárösszeg 50 és 170 ezer forint között szóródik, az eddigi tapasztalatok szerint sok a nagy összegű, millió forintot is meghaladó kár. A legtöbb bejelentés Budapestről, Pest, Fejér, Veszprém, és Vas megyéből érkezett, kiemelten sok kárt jelentettek Érd és Székesfehérvár térségéből.

A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést

A legtöbb a viharkár, de sok helyről érkezett bejelentés jégverésről, illetve villámcsapás okozta káreseményekről is. A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést, és jellemzőek voltak az úgynevezett rádőléses károk, a kidőlt fák ingatlanokban, autókban okoztak sérülést – közölte a Mabisz. Több biztosító már a vihar másnapjának reggelén jelezte, hogy megerősíti telefonos, illetve személyes ügyfélszolgálatát annak érdekében, hogy minél előbb megkezdődhessen a károk rendezése. Jelentős károkat okoz Magyarországon a kánikula végét jelző felhőszakadás, a legutóbbi, június 9-i felhőszakadás miatt közel 2 ezer bejelentés érkezett a társaságokhoz, a károk értéke pedig meghaladta a 320 millió forintot.

A szövetség adatai szerint 2010 és 2014 között a nyári periódusokban a leginkább kárveszélyes időszakban – május 1-je és augusztus 31-e között – összesen 762 ezer kárbejelentést regisztráltak a biztosítók, ezek együttes kárértéke megközelítette a 60 milliárd forintot. 2014 május–augusztus között a nyári viharok következtében az átlagosnál 40 százalékkal több, 134 ezret meghaladó kárbejelentés történt. A Mabisz összesítése szerint a biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer lakásbiztosításokra bejelentett kárt rendeznek. Tavaly a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető. A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, de a néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

A katasztrófavédelem folyamatosan dolgozik

Folyamatosan dolgoznak a tűzoltók a károk elhárításán Budapesten, a szerdai vihar miatt már 2 750 riasztást kaptak – közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője pénteken. Kolozsi Péter elmondta, hogy még mindig több száz bejelentés nyomán kell intézkedniük és sok vakriasztást kapnak; utóbbiak hátráltatják az érdemi kárelhárítást. Ebben a helyzetben arra kérik a lakosságot: amennyiben olyan kisebb jelentőségű esemény történik, amelyet tűzoltói beavatkozás nélkül, saját erőből meg lehet szüntetni, próbálják anélkül felszámolni, hogy a tűzoltóktól segítséget kérnek.

Ha pedig már önállóan elhárítottak egy-egy korábban bejelentett kárt, például eltávolítottak egy leszakadt faágat egy útról, akkor arról értesítsék a tűzoltókat – tette hozzá. Elmondta: továbbra is megfeszített tempóban dolgoznak a fővárosi katasztrófavédelem hivatásos tűzoltói, a hírközpontjuk pénteken is percenként adja ki az újabb és újabb címeket a kivonuló egységeknek. A kárelhárítást önkéntesek is segítik; péntekre virradó éjszaka például 17 polgárőr kapcsolódott be a műszaki mentésekbe – közölte Kolozsi Péter.

 

20 civil szervezet tüntet a kerítés ellen

Közel 20 emberi jogi szervezet és aktivista csoport hirdetett tüntetést kedd este 6 órára, hogy tiltakozzanak a magyar-szerb határra tervezett kerítés és a menekültügyi törvény szigorítása ellen.

A MigSzol (Migráns Szolidaritás Csoport) által kezdeményezett, Ha elmentek a falig, mi leszünk a fal! nevű demonstrációhoz csatlakozott többek között az Amnesty Internatinal, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék Egyesület, a Krétakör Alapítvány, a Humán Platform és a Budapest Pride is.

A civilek a Bazilikánál gyűlnek össze, ahol áttörnek egy rögtönzött falat, majd a Parlament elé vonulnak. Mint írják,

a keddi tüntetésen hangot adunk a magyarok szolidaritásának, és megmutatjuk, hogy ellentétben azzal, amit a kormány állít, Magyarország nem idgengyűlölő ország.

Ma délután a menekültek ellen és mellett is demonstrálni fognak a Keleti pályaudvarnál. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom budapesti szervezete által meghirdetett Itt az idő! Védjük meg magunkat! Magyarország nem menekülttábor! nevű tüntetés ellen tiltakozást jelentett be a rendőrségnél a Társadalmi Emlékezet, Elfogadás és Aktivitás nevű Facebook-csoport.

A Helsinki Bizottság uniós jogi fórumokhoz fordul

Közben a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta bejelentette, hogy a menekültügyi törvény szigorítása miatt rövid időn belül uniós jogi fórumokhoz fordulnak, mivel úgy vélik, hogy a hazánkba érkező menekültek többsége nem gazdasági bevándorló, hanem háború vagy diktatúra elől menekülnek.

Mint Pardavi mondta, az Afganisztánból vagy Szíriából érkezőket az ott uralkodó helyzet miatt nem lehet visszaküldeni őket, így a többség minden bizonnyal oltalmazotti vagy menekültstátust kapna, ha tisztességes, megfelelő garanciákat kínáló eljárásban van része. Szerinte egyetlen uniós tagállam sem tekinti biztonságos harmadik államnak Görögországot, Macedóniát vagy Szerbiát, szerinte a kormányzat ezen felfogása "menekültügyi szempontból hallatlan".

Ahogy azt megírtuk, hétfőn a Parlament elfogadta a menekültügyi törvényhez benyújtott módosítást, aminek fontos része, hogy a menedékkérelmet automatikusan elfogadhatatlannak minősítik, amennyiben valaki biztonságos harmadik országból érkezett, és ott lehetősége lett volna menedéket kérni. Ha Szerbiát biztonságos harmadik országgá minősítik, vissza tudják oda küldeni a Szíriából és Afganisztánból Szerbián keresztül érkező menedékkérőket.

A Fidesz-frakció közleményben reagált a Helsinki Bizottság bejelentésére, ebben arra kérték a kormányt, hogy ha kell, akkor az uniós jogi fórumokon is védje meg a Magyarország és a magyar emberek védelme érdekében hozott törvényeket és intézkedéseket. Mint írták,

A bevándorláspárti civilekkel és a baloldali pártokkal ellentétben a kormánypárt nem kívánja megvárni a válaszlépésekkel azt, hogy az illegális bevándorlók tömegei fegyveresen próbálkozzanak bejutni az országba. A határzárra és a törvényi szigorításra már most szükség van.

1 milliárdot kaptak Deutschék az EMMI-től

Megjelentek az Emberi Erőforrások Minisztériumának első féléves támogatási szerződései a kormany.hu-n. Ebből szemezgetett az Mfor.

Öt sportklub összesen 2,5 milliárd forintot kapott a tárcától különböző jogcímeken, ebből pedig a legtöbbet az MTK kapta. Az ő markukat ugyanis 714,5 millió forint ütötte stadion és egyéb infrastrukturális beruházások költségekre és még 300 millió a működés támogatására.

A Ferencváros is kapott utóbbi jogcímen ugyanennyit, de a lap gyűjtése alapján a második legtöbbet kaszáló klub még 450 millióhoz jutott, a működéssel, utánpótlással kapcsolatos sportszakmai feladatok ellátására.

 

 

Vészesen töpörödik Magyarország

2060-ra a magyar népesség száma kétmillióval csökken, és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majd az egyharmadot, derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által kiadott Demográfiai Portré 2015 című kötetből.

  • A kutatás szerint a külföldi állampolgárságú bevándorlók száma az utóbbi években enyhén csökkent Magyarországon, de 2011-től jelentősen megnőtt a külföldön született bevándorló magyar állampolgárok száma, ők jellemzően egyszerűsített honosítással kaptak papírt.
  • A menedékkérők száma 2013-tól Magyarországon megnőtt, de a menekültként elismert vagy más nemzetközi védelmi státust kapottak száma nem érte el az évi 500 főt. A menedékkérők többsége csak tranzitországnak tekinti Magyarországot és inkább Nyugat-Európa felé tart.
  • Az európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma évről évre nő, 2014 elején 330 ezer körüli volt, ami három és félszerese a 2001-es adatnak. E csoport 38 százaléka Németországban, 23 százaléka Nagy-Britanniában, 14 százaléka pedig Ausztriában élt. 

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint egyébként a magyar lakosság az unió teljes lakosságának két százalékát sem éri el, a németek vannak a legtöbben.

Az elöregedő magyar társadalmat jól mutatja az alábbi ábra is, többen halnak meg, mint ahányan születnek. A probléma egyébként nem minden uniós országban jellemző, az ír, ciprusi és luxembourgi népesség például nő, ahogyan a francia, brit és svéd lakosság is egyre népesebb.

 

Elég furcsán nyerték az oroszok a metrótendert

Az észt Skinest Rail egyelőre nem kommentálja a BKV metrótenderén született döntést a cég kizárásáról, tudtuk meg a cég egyik igazgatójától. Közben kiderült, hogy az észtek ajánlata nemcsak 9 milliárd forinttal olcsóbb, hanem több jelentős elemben korszerűbb, és öt évvel hosszabb garanciát adtak. Megszereztük az értékelést, ami azt is tartalmazza, miért zárták ki a céget a tender legvégén.

„A következő néhány napon egyelőre nem kommentáljuk a BKV döntését” – válaszolta Szergej Jakovlev, a Skinest Rail egyik igazgatója arra vonatkozó kérdésünkre, hogy fellebbeznek-e a metrótenderen született döntés ellen.

Közben a Metróért Egyesület közleményéből kiderült, hogy az észt ajánlat egyrészt 9 milliárd forinttal olcsóbb volt az oroszok mintegy 69 milliárdos ajánlatánál, másrészt műszakilag még jobb is. Mint megtudtuk, az orosz ajánlatban soros egyenáramú motorokkal szerelnék fel a metrókat, míg az észtek jóval korszerűbb és energiatakarékosabb aszinkronos motorral.

Az orosz ajánlat szerint féktuskók lassítanák a szerelvényt, az észt ajánlat pedig korszerűbb tárcsaféket tartalmaz. Ráadásul az észtek 30 évre emelték a garanciát a kocsiszekrényekre a 25 éves orosz garanciával szemben.

Megszereztük az értékelési szakvéleményt (innen ön is letöltheti, hogy megnézze), amiből kiderül, hogy ha nem az ár, a korszerűbb motor és fékezés, valamint a garancia számított, akkor mi volt a döntő abban, hogy az észt cég kizárásával az orosz Metrovagonmas nyerte a metrókocsik felújításáról szóló tendert.

A fenti linken a teljes anyag letölthető, itt pedig a nyolc kifogás vázlatosan:

  1. az áramszedők nem felső tapintásúak (szakértő szerint nem komoly konstrukciós probléma, az alkatrész modulárisan cserélhető)
  2. alternatív ajtóműködtetési javaslat (a kért elektromos megoldás mellett az ajánlat pneumatikust javasolt)
  3. a vezetői oktatószimulátoron nincs automata (AVR) üzemmód (a szimulátor elsősorban a kezelőszervek megismerését szolgálja)
  4. a menekülő létra menet közben a menekülő rámpára lett módosítva (az utóbbi volt a követelmény, a probléma, hogy menet közben már nem lehet módosítani)
  5. a követelmények miatt utólag két ülőhely módosítás (a probléma, hogy menet közben már nem lehet módosítani)
  6. feltüntette az auditszolgáltatások árát, holott ezt nem kellett volna
  7. hiányzott a meghibásodásokra vonatkozó blokkvázlat
  8. karbantartási háttérigényről csak részben számolt be, és 
    nem mutatta be, a szerszámberendezés hogy igazodik majd a vágányképhez

Megkérdezett műszaki szakértők szerint elképzelhető, hogy a kifogások nagy része közbeszerzési jogilag megáll, viszont műszakilag nem túl jelentős, könnyen pótolható, vagy éppen teljesen marginális a többségük.  Lapunk ebben nem tud állást foglalni, viszont szívesen várjuk az értékelési szakvéleményt kiveséző szakértői véleményeket erre az e-mail címre .

Mint arról beszámoltunk, az orosz Metrovagonmas nyerte 69 milliárd forintos ajánlatával a BKV metrókocsik felújítására kiírt tenderét. Az oroszok végül egyetlen ajánlattevőként maradtak a porondon, mert a BKV kizárta a versenyből az alacsonyabb árral induló észt Skinest Railt. Ha minden jól megy,  a szerződést várhatóan 2015. július 20-án kötik meg. Az első szerelvények ezt követően 16-18 hónap múlva megérkeznek, majd a prototípus szerelvények sikeres próbái után havonta két felújított szerelvényt állítanak forgalomba.  

A fővárosi közgyűlés tavaly nyáron döntött arról, hogy felkéri a BKV-t a 3-as metró szerelvényeinek felújítására vonatkozó tender kiírására, valamint elkezdi az ehhez szükséges hitelfelvétel előkészítését. A tenderen hét cég indult, de a második fordulóba csak öten jutottak be: az Alstom, a spanyol CAF, az észt Skinest Rail, a cseh Škoda Transportation és a későbbi orosz győztes. Az Alstom ezután kiszállt a versenyből, és hamarosan követte őket a CAF és a Škoda is, így a hajrára csak két cég maradt: az észtek és az oroszok.  

 

 

Habony Árpád újságában megjelent minden idők egyik legsúlyosabb újságcikke

  • Ha azt hiszed, hogy már mindent olvastál – olvasd el ezt.
  • Ha azt hiszed, hogy már mindent láttál – eddig gyakorlatilag vakon éltél.
  • Ha hiszel még valamiben – gondold át.

Megúszták a terrort

Ezzel a címmel hozta le Habony Árpád politikai sztártanácsadó megdöbbentően furcsa újsága a legdurvább cikket, amit csak össze lehetett hozni terrorizmus-bevándorlás-nyaralás témában.

Arról szól, hogy egy házaspár MAJDNEM belehalt a nászútba. Ugyanis igent mondtak egy egyhetes, olcsó tunéziai útra, mielőtt június 6-án megházasodtak. Mint tudjuk, június végén 38 embert megöltek a terroristák Szúszában, ahova a házaspár is menni akart. Csakhogy – mivel Észak-Afrikában ilyenkor túl meleg van – nekik szeptemberre volt foglalásuk.

És ez mentette meg az életüket.

De itt még nem ért véget a kálváriájuk: a terrortámadás után inkább új úticélt kerestek, és az irodában a dél-görög szigeteket ajánlották. Ám Kürti-Bíró Kata és férje résen volt: tudomásuk szerint Rodoszon és Krétán most éppen a bevándorlók okoznak gondot, ők pedig nem akartak odamenni, ahol rossz a közbiztonság és a pénzügyi helyzet. Ahogy Olaszországba sem, ahol szintén sok a menekült, és még drága is.

Most már túl vannak a legnagyobb kétségbeesésen, és talán meg is találták a legszebb közös kalandot, ahogy azt Kata a Lokálnak elmondta: „Lehet, hogy a végén visszakérjük a befizetett összeget, beletankoljuk az autóba, és útnak indulunk Európában. Kis panziókban alszunk, de legalább úgy érezzük magunkat, ahogy egy nászúton szeretné az ember. Egyelőre ez tűnik a legbiztonságosabbnak.”

Összefoglalva:

Terroron át megy az út délre, 2015: az újságírás vége.

A legszebb, hogy a máris legendás – szerző nélküli – Megúszták a terrort (ami itt teljes egészében végigizgulható) mellett két cikk van még az oldalon: a fenti arról szól, hogy a magyar vendéglátás nem profitál a krízisből, a lenti pedig arról, hogy a külügyminisztérium szerint minden marad a régiben, Tunézia nem lett veszélyesebb, mint amilyen volt.

Én mostantól hiszek Habony Árpádban.

 

Az egészségügyben hamarosan minden jó lesz

Magyarországon az egészségügyi dolgozók eltérő feltételek mellett végzik munkájukat, de az intézményi fejlesztéseknek köszönhetően ezek kiegyenlítődnek a jövőben - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára csütörtökön Balassagyarmaton.

Zombor Gábor a Dr. Kenessey Albert Kórház struktúrájának modernizálását célzó, 1 milliárd 780 millió forintból megvalósuló beruházás alapkőletételén közölte: Magyarországon különösen nehéz helyzetbe kerültek a kórházak az elmúlt időszakban, vannak olyan nagy intézmények, amelyekben az elmúlt évtizedekben nem történt jelentősebb felújítás.

Hozzátette, hogy az elmúlt években az uniós forrásoknak köszönhetően több pénzt sikerült az egészségügyi intézmények fejlesztésére fordítani, mint az azt megelőző húsz év alatt. Ennek köszönhetően a két nagy Nógrád megyei kórház, a balassagyarmati és a salgótarjáni is megújulhat. Zombor Gábor bízik abban is, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően rövidesen kiegyenlítődnek a régiós különbségek, a hivatásukat nehéz körülmények között végző egészségügyi dolgozók azonos feltételek mellett dolgozhatnak az emberekért.

Szlovák betegeket is várnak

Szabó Géza, a balassagyarmati kórház igazgatója elmondta: a megújuló intézménybe a szabad orvosválasztás jogát gyakorolva szlovákiai betegeket is várnak, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Ezzel együtt a Nógrád megyei ellátás koncepciójával összhangban működnek. Kiemelte, hogy a projektnek köszönhetően hatékonyabbá válik mind az orvosszakmai, mind a gazdasági működés, javulnak a betegellátás feltételei, nő a szervezettség, fejlődik a hospice-ellátás. Az ápolási tevékenység minősége sokat korszerűsödik, mert ezen a téren - mint fogalmazott - 18-19. századi viszonyok uralkodtak eddig.

Októberig végeznek

Balla Mihály (Fidesz) országgyűlési képviselő kifejtette: Nógrád domborzati viszonyai, a közlekedés útvonalai miatt alapvető az igény arra, hogy két nagy és jól felszerelt kórház működjön a megyében, így a betegek könnyebben eljuthatnak az intézményekbe. Az uniós támogatásból megvalósuló beruházás befejezési határideje 2015. október 31.

 

Három évre jelölheti ki a szemétszállítókat a katasztrófavédelem

Az eddigi 1 év és 9 hónap helyett 3 évre jelölheti ki a szemétszállítót a katasztrófavédelem azokon a településeken, ahol az önkormányzat nem tudta megoldani a szemét elszállítását – egyebek között ezt tartalmazza az a kormányrendelet, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A parlament 2013 júliusában hozott törvényt arról, hogy ahol az önkormányzat nem tudja megoldani a szemétszállítást – mert azt csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cég végezheti –, ott a katasztrófavédelem helyi szervezete jelöli ki a szállítót. A közérdekű szolgáltatónak nevezett kijelölt társaság a szolgáltatást az érintett területre irányadó közszolgáltatási díj fejében köteles elvégezni.

Az ideiglenes ellátásra való kijelölés az új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés – önkormányzat általi – megkötéséig, de legfeljebb 9 hónapra történhet. A kijelölés ezt követően háromhavonként, legfeljebb egyéves időtartammal meghosszabbítható. A kijelölés teljes ideje tehát 1 év és 9 hónap lehet.

A katasztrófavédelemnek a kijelöléssel kapcsolatos eljárását a törvény végrehajtási rendelete szabályozza, amely szintén két éve született. A most megjelent rendelet ezt módosítja úgy, hogy a kijelölési időt megemeli 3 évre.

Az új jogszabály továbbá rendelkezik a kijelölt szolgáltató többletköltségének megtérítéséről is. Ezt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) kell benyújtani, és ez a szervezet ellenőrzi. Ha a kijelölés során növekszik a többletköltség, akkor a korábbi költséget módosítani lehet.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője azt mondta, hogy 2013 nyara óta a hulladékszállítás folyamatos biztosítása érdekében országszerte 566 hatósági kijelölési eljárást folytattak le a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok.

Hozzáfűzte, hogy ez nem ugyanennyi szolgáltató kijelölését jelenti, a többi között azért, mert valamennyi település esetében külön határozatot kell hoznia a hatóságnak, és egy-egy kijelölt szolgáltató több településen is végzi a szemétszállítást.

Az intézkedések hatására valamennyi érintett településen megnyugtató módon rendeződött a helyzet, és folyamatosan biztosított a hulladékszállítás – tette hozzá.

Közlése szerint jelenleg 105 településen a katasztrófavédelem által kijelölt közérdekű szolgáltató végzi a szemétszállítást. Ugyanakkor időközben 208 településen már megszűnt a kijelölés, mivel az önkormányzat és a hulladékszállítást végző cég meg tudott egyezni és szerződést kötött a közszolgáltatás ellátásáról – mondta a helyettes szóvivő.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV