Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Két és fél milliárdot fizetett a győzelemért a kormány

Egy kisebb stadion árát költötte a kormány ügyvédekre a washingtoni Sukoró-perben. Összesen 2,5 milliárd ment el jogi szolgáltatásra, szakértőkre, úti- és perköltségre – közölte az Origo kérdésére a nemzetgazdasági tárca. A pert az állam megnyerte, vagyis 2,5 milliárd befektetésével megúszott egy 100 milliárdos kártérítést.

A Tocsik-botrányban elhíresült, átlagosan 10 százalékos sikerdíjnál szerényebb, mintegy 2 százalékos díjat fizetett a kormány a Sukoró-pert az államnak megnyerő ügyvédi irodáknak. A konkrét összegeket a Nemzetgazdasági Minisztérium adta ki az Origo kérdésére.

Kétmilliárd ügyvédekre

1 973 637 446 forintot fizetett ki a kormány annak a két ügyvédi irodának, amely a tavaly ősszel zárult washingtoni Sukoró-perben sikerrel képviselte az államot. A nemzetközi beruházási viták rendezésére szakosodott, a Világbank mellett működő választott bíróság az állam javára döntött, amikor elutasította az izraeli befektetők keresetét és 100 milliárd forintos kártérítési igényét. 

A befektetők képviseletében a ciprusi bejegyzésű Vigotop Ltd. még 2011 nyarán fordult a bírósághoz a „King’s City-projekt lerombolásával kapcsolatban fennálló jogvita” miatt. A King’s City a Sukoróra tervezett kaszinó- és szórakoztatókomplexum fantázianeve volt

A Washingtonban perre ment befektetők pedig olyan nagy nevek, mint például a magyar felmenőkkel rendelkező Ronald S. Lauder, az Estée Lauder kozmetikai világcég alapítójának fia, aki volt bécsi amerikai nagykövet, továbbá Budapesten zsidó iskolát is alapított. Perelt a Lauder jobbkezének számító másik befektető, Fred H. Langhammer, továbbá Itzhak Fisher üzletember is.

Ismerős irodák vállalták

A csaknem kétmilliárd forintos ügyvédi munkadíjon két nagy iroda osztozik, ám azt a minisztérium nem részletezte, milyen arányban. A perben kulcsszerepet vállalt ügyvéd, Bártfai Beatrix férjéről elnevezett Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodát és a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Irodát összesen 6,2 millió eurós keretszerződés alapján bízták meg a perképviselettel.

A Sárhegyi és Társai névadó ügyvédje, Sárhegyi Zoltán a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja. Az irodának dolgozó Bártfai Beatrix a Sukoró-üggyel kapcsolatos magyarországi perekben külön díjazásért képviseli az államot. Sárhegyi és Bártfai a tulajdonosai a Z. I. B. Consulting Kft.-nek, amely az első, majd a második Orbán-kormánytól is számos állami megrendeléshez jutott. 

A Sárhegyi-irodánál kezdte ügyvédbojtárként Papcsák Ferenc, Zugló volt fideszes polgármestere,  akit nemrég választottak meg a jegybank felügyelőbizottsági elnökévé. A 113 éve alapított New York-i White & Case LLP magyar irodája, a Réczicza White & Case szintén jó referenciákkal rendelkezik az első Orbán-kormány idejéből: Réczicza István irodájának akkoriban az ÁPV adott megbízásokat. 

Egy kisebb stadion ára

A „jogi szolgáltatás” ellenértékeként kifizetett mintegy kétmilliárd forinton felül is volt fizetnivalója az államnak. A nemzetgazdasági tárca közlése szerint további 365,6 millió forintot fizettek ki szakértői díjazásként, és ehhez képest egy kisebb összeget, újabb 8,8 milliót útiköltségként. Ezen felül eljárási díjként a választott bíróság részére az állam 101,8 milliót fizetett ki.

Ez összesen 2,44 milliárd forint, ami ahhoz képest nem tűnik soknak, hogy a bírósági győzelemmel 100 milliárdos nagyságrendű kártérítést úszott meg az állam,  viszont a költségvetés szempontjából nem is kis tétel. Tavaly a legfelsőbb bírói fórumon, a Kúrián dolgozó 323 alkalmazott – köztük 91 bíró és a Kúria elnöke – bérköltsége volt 1,99 milliárd forint, vagyis annyi, amennyit a két ügyvédi iroda kapott.

A 3500 fős felcsúti aréna ugyan 3,8 milliárd forintba került, de a Sukoró-perrel összefüggésben felmerült minden állami költség, az összesen 2,4 milliárd forint talán elég lenne egy kisebb stadionra.

Mire lenne még elég 2,5 milliárd forint?

  • Év végéig 2,5 milliárd forintot költenek Békés megye teljes területén az utak felújítására.
  • A KSH szerint 2014-ben a házi- és szakorvosok 2,5 milliárd forintnyi hálapénzt kaptak.
  • A kormány 2,5 milliárd forinttal támogatta a dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum fejlesztését.
  • Idén 2,5 milliárd forintra pályázhatnak az önkormányzatok óvodai férőhelyek bővítése céljából.
  • A Mátraverebély–Szentkúti Nemzeti Kegyhely fejlesztésére 2,4 milliárdot adtak 2012-ben.
  • Mintegy 2,5 milliárd forintból, nagyobbrészt uniós pályázati forrásból fejlesztik a paksi kikötőt.
  • Az Európai Unió 2,5 milliárd forintot ad Magyarországnak a menekültek adminisztrációjára.
  • A 350 fős Országgyűlési Őrség éves költségvetése az elmúlt években 2,1–2,4 milliárd forint volt.

Többet is veszített az állam

Persze akár úgy is számolhatunk, hogy a beruházás meghiúsulása miatt egy csomó adójövedelemtől esik el az ország. Ha elfogadjuk a befektetők terveit, akkor, ahogy arról az Origo beszámolt, a perhez kapcsolódó 2,4 milliárd forintnyi költség sokszorosát veszítette el a magyar állam azzal, hogy az Orbán-kormány elállt a még a Gyurcsány-kabinet által támogatott beruházástól,  2011 januárjában pedig a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca szerződésszegésre hivatkozva felmondta a kaszinó működtetésére jogosító koncessziós szerződést. 

Ha ugyanis a tervek szerint 2014 elejétől működne Sukorón a King’s City, akkor a 20 évre szóló koncessziós szerződés első 10 évében az adókból – a koncessziós díjból, a szerencsejáték-adóból, az üzemeltető cég társaságiadó-befizetéséből – 50 milliárd forinthoz jutott volna az állam.

Meggyanúsították Gyurcsányt

A Sukoró-ügy politikailag lényeges mellékszála volt, hogy a kaszinóprojekttel összefüggésben az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt.  A hivatali visszaéléssel meggyanúsított Gyurcsány végül nem lett vádlott, csak tanú, mert az ügyészség nem tudta alátámasztani a vádat. 

A vádhatóság arra a vélelmezésre épített, hogy a befektetőkkel folytatott megbeszélésen a miniszterelnök „részéről a beruházás támogatása az utasítás jellegét mutatta”. Korábban a Népszava írt arról, hogy az egyik befektető az ellenzék akkori vezetőjeként Orbán Viktorral is tárgyalt: Martonyi János szadai villájában 2010 elején. Ezt először letagadták, végül elismerték a kormány részéről.

Még nincs végük a pereknek

A Kúria eközben kedden eljárásjogi szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla részítéletét, és a másodfokú bíróságot új eljárásra kötelezte a sukorói kaszinókoncesszió késedelmi kötbére ügyében. Az ítélőtábla szerint a sukorói befektetők a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt kötelesek 131 millió forint kötbért fizetni. 

A felperes magyar állam egyik ügyvédje szerint azonban akkor sem biztos, hogy be lehet hajtani a kiszabott összeget, ha az új eljárásban ismét fizetésre kötelezik a befektetőket. Az állam ugyanis még korábban megindította a koncessziós jog tulajdonosával, a KC Biddinggel szembeni a végrehajtási eljárást, ám a cégnek csak 600 ezer forintos tőkéje van.

Tényleg megnyirbálná a kormány a nyári vakációt

Az Emmi államtitkárának válaszából kiderül, hamarosan napirendre veszi a kormány az iskolai nyári szünet átalakítását, esetleg lerövidítését, a szünetek más elosztását.

Bár a kormány ezzel még nem foglalkozott érdemben, de felmerült az iskolai nyári szünet átalakítása - derül ki Rétvári Bence, az Emmi államtitkárának Ikotity István LMP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.

Az ellenzéki képviselő azt kérdezte, hogy mikor lesz döntés a nyári szünidő lerövidítéséről, Rétvári pedig válaszában kifejtette, hogy a nyári vakáció a jelenlegi formájában nagyjából két és fél hónapos szünidőt jelent, és bár a pihenés szükséges, "felmerült annak a lehetősége, hogy a tanítási napok átalakításával kiegyensúlyozottabban kerüljenek elosztásra az évközi szünetek" - írta.

Rétvári hozzátette, sok család és szülő számára problémát jelent a gyerekek mindennapos elhelyezése, illetve étkeztetése az iskolai szünidők alatt, ezen pedig az "iskolai szünetek átszervezésének újragondolásával" segítene a kormány.

Az államtitkár hozzátette, egyébként ezért hozták létre az Erzsébet-táborokat is, hogy olyan üdülési programra adjanak lehetőséget, amelynek keretén belül a gyermekek elérhető áron megfelelő felügyelet mellett tartalmasan tudják eltölteni a szünidő egy részét.

Czunyiné Bertalan Judit közoktatási államtitkár még júniusban az ATV-ben beszélt arról, hogy lerövidítenék a nyári szünetet.

Patkány csere a NAV-nál

Az amerikai kitiltási botrány kezelése gyengítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mostani vezetését, ezért szükség lehet személyi változásokra is – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Figyelő gazdasági hetilap csütörtöki számában megjelent interjújában.

Varga Mihály szerint meggyengült a közbizalom a szervezet iránt, "és ez mindenképpen lépéseket tesz szükségessé". A NAV működését hatékonyabbá kell tenni, erre vannak elképzeléseik. Az átalakítás után szükség lehet személyi változásokra is, mert a kitiltási ügy kezelése gyengítette az adóhatóság mostani vezetését – mondta.

A tárcavezető Vida Ildikóról, a NAV elnökéről azt mondta, hogy addig látja el feladatát, amíg a kinevező és kinevezett kölcsönös bizalma megvan. Hozzátette: "a kinevezés joga a miniszterelnök hatáskörébe tartozik".

Személyi változások lesznek a nemzetgazdasági tárcánál is, mégpedig több poszton. Az biztos, hogy önálló államtitkársága lesz az adóügyeknek, amely terület jelenleg a pénzügyekkel együtt Orbán Gábor államtitkár alá tartozik.

A Figyelőben megjelent interjúból az is kiderül, hogy a korábban tervezett három helyett egy éven belül értékesítenék az MKB és a Budapest Bank állami tulajdonrészét, lehetőleg magyar befektetői körnek.

A vasárnapi zárva tartásról Varga Mihály elmondta: a kormányzati illetékesek figyelmét felkeltették azok a hírek, amelyek a boltok piaccá alakításáról szóltak. A miniszter szerint az illetékes kormányhivataloknak vizsgálniuk kellene, hogy a jegyzők döntése megalapozott volt-e, vagy kijátszottak egy szabályt.

Épülhet a vasfüggöny, kezdődhet az osztogatás

Beléptünk az év második felébe, amit már alig várt az Orbán-kormány, mert ezzel elérhetővé vállt a költségvetés 100 milliárd forintos tartalékának második része. A Napi.hu azt is összeszedte, mikre fogják költeni ezt a pénzt. 

A tartalékból, amit elvileg előre nem látható kiadásokra tesz félre a kormány minden évben, a törvény szerint az első félévben csak 40 milliárdot lehet felhasználni, ennek pedig a kormány már rég a seggére vert. Ebből jutott a

  • 18 milliárd az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megalapítására,
  • 4 milliárd a nemzeti Filmalapnak,
  • 2,2 milliárd a Liget Projektre,
  • és 500 millió a Budapesti Állatkert meseparkjára.

A kormány már nagyon várta, hogy megint kinyíljon a kincstár ajtaja, mert már több dologra kellene pénz a tartalékból, amihez eddig nem fértek hozzá, a Magyar Közlönyben pedig már meg is jelent, mire megy majd el a maradék 60 milliárd egy része. Kell például pénz a vasfüggönyre a szerb határnál, amire 6,5 milliárdot gondolatban már el is költöttek,  aminek a többsége, 6,4 milliárd anyagi kiadásokra megy majd el, a személyi költségekre pedig csak 135 milliót szánnak eddig. Ezen kívül lehet már tudni, hogy megy majd

  • 600 millió forint kollégiumfelújításra az Óbudai Egyetemnek,
  • 200 millió a Kovács Kogart Gábor művészeti alapítványának,
  • 773 millió pedig  a kalocsai és szombathelyi egyházmegyéknek (arról még mondjuk nincs határozat, hogy ez a tartalékból megy majd, de nagy eséllyel igen).

A Napi.hu úgy számol, hogy a már fejben elköltött összegeket levonva marad 53 milliárd forint a tartalékban, amit el lehet osztogatni és költeni mindenféle liblingprojektekre 2015 végéig.

 

Lázár szerint a CBA hülyének nézi a kormányt

Vihar, illegális bevándorlók, rendkívüli konferencia, Tarlós István, Vida Ildikó, Quaestor-károsultak – nyár közepén sem marad el a Korrmányinfó Lázár Jánossal és Giró-Szász Andrással.

  • Milliárdos károk keletkeztek a tegnapi viharban. Normál esetben másfél hónap alatt kell ennyi helyre kimenniük a katasztrófavédőknek.
  • Lázár János nem zárja ki, hogy a NAV átalakítása után Vida Ildikó távozik.
  • A miniszter visszaszólt Tarlós Istvánnak. „Rendszeresen lehülyéz politikusokat”, de tartsa tiszteletben a választókat.
  • Orbán Viktor részt vesz a vasárnapi EU-csúcson, amelyen a görög helyzetről tárgyalnak.
  • A privatizáció helyett a Volán társaságok megszüntetése is felmerült.
  • A korábbi hírekkel ellentétben nem százezer, hanem 32 ezer károsultja van a Quaestor-ügynek 
  • Augusztus 25-én tartják a rendkívüli kormányzati konferenciát, ahol értékelik az elmúlt egy évet, és kijelölik a következő évek feladatait.
  • A szerb–magyar kerítés építésének előkészítése ugyanis „gőzerővel” zajlik.
  • A nemzeti konzultációt visszaküldők 80 százaléka – az eddigi feldolgozottság szerint – azt szeretné, hogy a kormány kiemelten foglalkozzon az illegális bevándorlással.
  • Vizsgálják a 9 osztályos általános iskola bevezetésének lehetőségét.
  • Nem lehet vasárnap piac egy bolt, a kormány keményen fellép a jelenség ellen.
  • Rendelet készül, mennyibe került a közérdekű adatigénylés.

Súlyos milliárdokba kerül a vihar

A csütörtöki Kormányinfó első felében Lázár János Bakondi Györggyel állt ki. „Minőségi csere” – viccelődött a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki arra célzott, hogy ezúttal nem Giró-Szász András kommunikációs államtitkár áll mellette.

A katasztrófavédelem volt főigazgatója most miniszterelnöki biztos, Orbán Viktor belbiztonsági főtanácsadója, és természetesen a tegnapi viharral kapcsolatos tudnivalókat ismertette.

Bakondi azt mondta, hogy öt megye 33 járásában volt piros riasztás előzetesen, és országos 4500 bejelentés, ebből csak a fővárosból kétezer bejelentés érkezett a katasztrófavédőkhöz. Rengeteg helyre kellett kivonulni, Bakondi szerint „normál esetben másfél hónap alatt kell ennyi helyre kimenni”. Főleg tetők, felsővezetékek, vezetékek rongálódtak meg. 

A legerősebb széllökések 111 km/órásak voltak, a legtöbb csapadék Fehérvárcsurgón esett. Budapesten és környékén 144 ezer szolgáltatáskiesés történt. Lázár János azt mondta, hogy „súlyos milliárdokba fog kerülni” a vihar, de még nem tudni, pontosan mekkora a kár. 

Tarlós rendszeresen lehülyéz politikusokat

Az elmúlt napokban folyamatosan üzengetett egymásnak Tarlós Istán főpolgármester és Lázár János. Nem meglepő, hogy több újságíró is rákérdezett erre.

Tarlós úrtól abszolút nem ritka, ő rendszeresen hülyéz le politikusokat, én is ebbe a sorba kerültem most bele 

– reagált Lázár. „Többen vannak azok, akiket lehülyézett, mint akiket nem.” Szerinte Tarlós István nemcsak lehülyézi, de le is szokta nézni a politikusokat. „Úgy tűnik, én már úgy fogom leélni az életemet, hogy nem érem el az ő szellemi képességeit " – szólt vissza Lázár. A miniszter azért azt kérte, hogy a fővárosi politikus tartsa tiszteletben a vidéki választók véleményét, ők ugyanis hétszer megválasztották – utalt a szerinte ízléstelen Mary Poppins-hasonlatra.

Egy másik kérdésre, hogy mi lehet a baja Tarlósnak, Lázár azt mondta, nem tudja. A főpolgármester korábban sikeres együttműködésről beszélt, aztán

egyszer csak azt vettem észre, hogy hülye vagyok. 

Lehet, hogy tényleg a szellemi képességeimmel van a baj – tette hozzá.

Lázár azt is mondta, annyit tud tenni, hogy Tarlós Istvánt Orbán Viktorhoz küldi, mert ő  hiába próbálta rendezni a viszonyát a főpolgármesterrel. „Orbán Viktorhoz tudom küldeni, aztán várom a sorsomat."

Lázár a melegekről

A miniszter kapott egy kérdést arról, egyetért-e a Budapest Pride megrendezésével, a helyszínnel, vagy inkább Tarlós István véleményét osztja, aki az egészet visszataszítónak tartja.

Mások magánéleti viszonyával sohasem foglalkozom, tiszteletben tartom, de nem vagyok rá kíváncsi.

Ennél többet nem kívánt mondani.

Orbán Viktor részt vesz a vasárnapi EU-csúcson

Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz az Európai Tanács vasárnapi ülésén, amelyen az Európai Unió állam- és kormányfői a görög helyzetről tárgyalnak majd – közölte Lázár. Azt mondta: a magyar kormány komolynak értékeli a görög ügyet.

Jelezte egyúttal, hogy Görögország ugyanabból a helyzetből indult 2010-ben, mint Magyarország. Magyarország azonban elvégezte a Berlin és Brüsszel által kiszabott feladatokat – mondta.

Miközben az Európai Tanács vasárnap Görögország csődjét tárgyalja, a magyar kormány reményei szerint Magyarországot ősszel felminősíthetik hitelminősítő intézetek – jegyezte meg Lázár János.

Megszűnhetnek a Volán-társaságok?

Meglepő dolgot válaszol egy közlekedési kérdésre. A privatizáció helyett a Volán társaságok megszüntetése is felmerült - mondta. Egyszerűen megszüntetik őket, és majd lesz helyettük MÁV - fogalmazott a miniszter. Ezután aztán finomított a dolgon, hiszen szerint van másik három variáció is a MÁV és a Volán rendszerének átalakítására, de döntés nincs. Vitézy Dávidot kérték meg, készítsen erről anyagot. 

Csupán 32 ezer Quaestor-károsult van

A korábbi hírekkel ellentétben nem százezer, hanem 32 ezer károsultja van a Quaestor-ügynek - derült ki a legfrissebb összesítésből, mondta Lázár. Eddig 88 milliárd forint értékű kártalanítást fizettek ki a károsultaknak, esetükben a 20 ezer eurós értékhatárig.

Augusztusra napolták a kormányzati konferenciát

Augusztus 25-én lesz az az egész napos kormányzati konferencia, amelyet július elején tartottak volna – jelentette be Lázár János. Az OECD és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen készült jelentés alapján vitatják majd meg a kormány elmúlt egy évét, és jelölik ki a következő három év feladatait. Nemcsak a minisztere és államtitkárok, hanem az MNB és az Állami Számvevőszék vezetője is részt vesz az ülésen.

Köszönet Angela Merkelnek

Lázár János megköszönte Angela Merkel német kancellár szavait bevándorlásügyben, ezek szerinte alátámasztják, hogy a magyar bevándorlási helyzet súlyos. 

Merkel Aleksandar Vučić szerb kormányfővel folytatott megbeszélése után azt mondta: „Korábban Olaszország és Görögország volt a bevándorlók első számú célpontja, de júniusban és júliusban a helyzet sokat változott, a migránsok egyre inkább megpróbálnak a Nyugat-Balkán országain keresztül átjutni, így ezután segíteni fogjuk ezeket az országokat." 

Épül a kerítés, értékelik a konzultációt

Lázár azt nem említette, hogy Merkel azt is mondta, hogy a falak építése ugyanakkor nem jelent megoldást. A kerítés építésének előkészítése ugyanis „gőzerővel” zajlik. Azon a területen, ahol a kerítés majd épül, az állam használati jogot kap, de ezért fizetni fog a tulajdonosoknak – mondta Lázár. Az erre elkülönített majdnem 6,6 milliárd forint egy keretösszeg, ha nem lesz elég, megemelik majd.

A miniszer egy kérdésre azt mondta, hogy Merkellel egyetért, az ideiglenes határzár nem megoldás, így az csak a megoldásig létesül. A miniszter szerint akár 200 ezren is érkezhetnek az idén az országba.

Zajlik a nemzeti konzultáció feldolgozása. Nyolcvanszázalékos feldolgozottságnál az derült ki, hogy az visszaküldők szeretnék, ha a kormány kiemelten foglalkozzon az illegális bevándorlással – mondta Lázár.

Rendelet készül, mennyibe került az adatigénylés

Szóba került az is, hogy a parlament fizetőssé tette a közérdekű adatigénylést. Giró-Szász András szerint azért volt szükség erre, mert több hivatal is panaszkodott, hogy a sajtó adatkérései elviszik a munkaidő nagy részét.

Lázár azt mondta, a fizetendő díjakat majd kormányrendelet rögzíti. A miniszter szerint az adatok megismerése alapjog, de nem szabad ezzel visszaélni.

Vizsgálják a 9 osztályos általános iskolát

Az oktatási államtitkárság készített egy jelentést a 9 osztályos általános iskola bevezetésének lehetőségéről. A jövő heti kormányülésen erről szó lesz, döntés pedig augusztusban születhet a dologról.

Nem lehet vasárnap piac egy bolt

A bolt az bolt, a piac pedig piac, és nem helyes, ha egyes piaci szereplők hülyének nézik a kormányt – mondta a miniszter arról a jelenségről, hogy például a balatonfenyvesi CBA piaccá változott egy vasárnap. Lázár János szerint a jelenség ellen keményen fellépnek. De ez azért nem jelenti azt, hogy módosítják a jogszabályt.

 

 

Szijjártó: Mélyponton vannak a magyar–horvát kapcsolatok

Mélyponton vannak a magyar–horvát kétoldalú politikai kapcsolatok  –  mondta Szijjártó Péter. Mint arról az MTI beszámolt: a külgazdasági és külügyminiszter a horvát ellenzékkel folytatott tárgyalásokat, egészen pontosan Tomislav Karamarkóval, aki az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke. 


Szijjártó szerint Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Horvátországra erős stratégiai szövetségesként, erős stratégiai partnerként számíthasson.

„Szomszédok vagyunk, mindketten európai uniós tagállamok, de mivel a politikai kapcsolataink mélyponton vannak, mindez kihat az egész kapcsolatrendszerre” – mondta.

Az ellenzékhez húzunk most

Szijjártó elmondta: azért találkozott az ellenzéki vezetővel, hogy amennyiben a HDZ nyerné a jövő évi választásokat, ne a nulláról kelljen kezdeni a tárgyalásokat.

A miniszter szerint a magyar–horvát kapcsolatoknak három fő területük van. Az első az energia. Ezen a téren Horvátország jelenleg nem teljesíti sem kétoldalú alapon vállalt, sem európai uniós kötelezettségeit. És például az, hogy Horvátország nem végzi el azt a beruházást, amellyel kétirányúsítaná a horvát–magyar gázvezetékeket összekötő interkonnektort, hazánknak is rossz.

„Rendkívül barátságtalan lépésnek tekintjük a horvát kormány részéről, hogy az Európai Bizottságtól újabb felmentést kért, holott az unió szabályai szerint 2013. december 31-ig minden interkonnektort meg kellett volna valósítani az EU területén” – közölte.

Aztán arról beszélt, hogy egész Közép-Európa energiabiztonsága szempontjából kritikus fontosságú, hogy Krk szigetén megépüljön a cseppfolyósítottgáz-terminál (LNG), amihez Magyarország kész minden támogatást megadni.

Szijjártó nem tud megegyezni

De igazából az Mol–INA-ügy jelenti afő feszültségforrást a két ország viszonyában. „Mi viszont azt szeretnénk, ha a két olajtársaság kapcsolata erőforrás lenne országaink együttműködésében” – mondta. Szerinte ugyanakkor a tárgyalások jelenleg nem úgy állnak, hogy rövid távon megoldást lehetne találni a vitás kérdésekre.

Volt még szó a határátkelők számának bővítéséről, a 355 kilométernyi határszakaszon csak hét átkelő van, ami nagyon kevés. Szijjártó még a határ menti szénhidrogén-kutatásokról is beszélt, hogy azokat fel kell gyorsítani, és közös vasútfejlesztés is lehetséges lenne majd szerinte .

Erős a kapcsolat

Magyarország a harmadik legjelentősebb befektető Horvátországban, és a Magyarországról külföldre irányuló befektetések esetében a második legfontosabb célpont Horvátország. A külügy adatai szerint a kereskedelmi forgalom tavaly megközelítette az 1,6 milliárd eurót, abból a magyar export az 1,17 milliárd eurót, és idén az első négy hónapban újabb 34 százalékkal nőtt a horvátokhoz menő exportunk.

 

Kövér László büntetési gyakorlatát tárgyalták Strasbourgban

LMP-s politikusok perelték be Starsbourgban a magyar államot a parlamentben alkalmazott szankciók miatt. Az európai bíróság első fokon már az ellenzéknek adott igazat, a magyar állam azonban fellebbezett, és a mostani tárgyalás érdekes érvekkel próbálták alátámasztani, hogy kiszámítható Kövér László büntetési gyakorlata.

A magyar parlamentben alkalmazott büntetési gyakorlatról tárgyalt szerdán az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi székhelyű bírósághoz még évekkel ezelőtt az LMP fordult, ugyanis túlzónak, szigorúnak, kiszámíthatatlannak tartották Kövér László büntetési gyakorlatát.

Mint ismert, a házelnök évek óta előszeretettel ró ki pénzbírságot az ülésteremben szerinte rendetlenkedő képviselőkre. Kizárólag ellenzékiekre, hiszen a kormánypártiaknak nincs okuk ezzel felhívni magukra a figyelmet.

Kicenzúrázták Orbán Viktor lelövését a Filmalap által támogatott filmből

Nemes Gyula Zero című filmjének első vetítésére a Karlovy Vary-i filmfesztiválon került sor. A Vs.hu azt írja, a Filmalap által 180 millió forinttal finanszírozott filmből az utolsó vágás jogán kisatíroztatták az a jelenetet, amelyben szimbolikusan lelövik Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. 

Nemes Gyula azt mondta, a Filmalaptól tájékoztatták, hogy ha nem vágja ki a filmjéből azt a részt, amiben lelőnek egy politikust, akkor vissza kell fizetnie a támogatást, amit kapott tőlük.

A Vs.hu cikke szerint elővett egy golyóstollat, és megmutatta, hogy azzal satírozta ki a filmből a politikus arcát, akit, reméli, ennek ellenére mindenki felismer majd.

A rendező egyszer sem mondta ki Orbán Viktor nevét, de amikor az ominózus jelenetre került sor, amelyben politikusok görögdinnyékre erősített arcképeire lődözik a főszereplő, látni többek közt Putyint, az egyik fej valóban teljesen ki van satírozva.

A lapnak, egy filszakmában dolgozó forrás azt mondta, itt közel sem viccről van szó. Hónapokkal ezelőtt, még nem végleges állapotában látta a filmet és megerősítette, hogy abban a verzióban, amit ő látott, még a magyar miniszterelnök feje virított a képen.

Élve elégették

Már fekvő áldozatukra mikrohullámú sütőt dobtak, székkel, bottal, sörösüveggel verték. Több tucatszor sújtottak le a gyilkos kezek, majd a haldoklóra rágyújtották a házát. Hiába akarták eltüntetni a nyomokat, a zsaruk néhány óra alatt elfogták őket.

A nyomozás adatai szerint a 73 éves pusztaszemesi férfit hatezer forintért és néhány bizsuért ölték meg június 30-án délután. A haláláért felelős fiatalok mindenáron pénzt akartak. Pénzt, hogy szórakozhassanak. Kellett. A két fiúnak és a  társaságukhoz tartozó lánynak reggel még volt néhány ezer forintja, pizzát és gíroszt ettek, cigarettát vásároltak, majd délben elindultak Pusztaszemesre az idős férfihoz, akit felületesen ismertek. Tudták róla, nem kevés nyugdíjat kap, és bolondnak tartották, akit meg lehet lopni. Korábban is jártak nála, akkor 120 ezer forintot vittek el a házából. A somogymeggyesi D. Kálmán (20) és 17 éves bedegkéri társa azt tervezték, hogy a velük tartó, mindössze 13 éves lány kihívó öltözködésével és viselkedésével eltereli a férfi figyelmét, míg a fiúk az ingatlanból pénzt, értéktárgyakat hoznak ki. Az ötletet megvalósították, ám a házba az egyik ablakon bemászó D. Kálmán csak hatezer forintot talált. Kevesellték. Elhatározták, hogy visszamennek.

 – Ekkor került szóba, hogy az idős férfit megölik – mondja Bebes Zoltán őrnagy, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. – A gyanúsítottak egymásnak tulajdonítják az ötletet, de megállapítható, hogy az erőszaktól egyik fiú sem zárkózott el. Gyermekkorú társuk a támadás kitervelésében és végrehajtásában nem vett részt, a figyelést vállalta. D. Kálmán és fiatalkorú társa azt latolgatták, hogy miután megszerezték a pénzt, mi legyen a férfival. Felmerült, hogy miután az idős embert harcképtelenné tették, autója csomagtartójába gyömöszölik, majd a kocsit elsüllyesztik a Dunában vagy a Balatonban. Visszamentek a házba, a nyomozás jelenlegi adatai szerint elsőként a 17 éves gyanúsított sújtott le a nyugdíjasra egy söröspalackkal, az orrnyergén találta el többször.

Egy széket is eltörtek az idős emberen

A férfi egy darabig talpon maradt, a vallomások szerint azonnal átlátta a helyzetet. „Mi van, meg akartok ölni?” – kérdezte, sokkal többet mondani-tenni azonban nem tudott. A fiatalkorú mellbe rúgta, majd a földre esett embert ütlegelte. Húszéves társa felemelte a lakásban talált mikrohullámú sütőt, és lesújtott vele az áldozat fejére, mellkasára, majd egy széket is összetört a férfin, közben a fiatalkorú egy járóbottal ütötte az áldozat karját. A brutálisan összevert, vérző és hörgő férfit sorsára hagyták, értékek után kutattak a lakásban. Néhány ékszert vettek magukhoz, majd nyomaik eltüntetése céljából hígítót locsoltak szét a padlón és az ágyon, és rágyújtották a házat a még élő emberre. A tűzről az arra felfigyelő állampolgárok értesítették a rendőrséget.

Nyomaik eltüntetése érdekében felgyújtották a házat

– Szűcs Ferenc alezredes, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának helyettes vezetője a helyszínre tartva egy közeli buszmegállóban vett észre három fiatalt – folytatja Bebes őrnagy. – Ekkor még nem tudtuk, hogy emberölés történt, nem kerestünk elkövetőket. A hármast egy járőr igazoltatta, semmi nem utalt arra, hogy bűncselekményt követtek el. Mint később kiderült: véres ruháikat és a bizsunak gondolt ékszereket időközben egy bozótosba, illetve szemetesekbe dobták, vérszennyes nadrágszárát D. Kálmán egy manikűrollóval levágta. A tűzoltóktól kaptunk jelzést, hogy a lángok megfékezése közben egy holttestet találtak a házban. Amint megbizonyosodtunk az idegenkezűségről, keresni kezdtük a tetteseket. A környéken megkérdezett tanúk három fiatalt láttak a környéken, ezt az adatot összefüggésbe hoztuk az igazoltatott hármassal. A fiúk lakóhelye közelébe, Tabra érkező esti buszt már rendőrök várták, a gyanúsítottakat ott fogtuk el, előállítottuk, majd őrizetbe vettük. A két fiatal ellen emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indítottunk eljárást, a bíróság július 3-án elrendelte előzetes letartóztatásukat. Gyermekkorú társukat tanúként hallgattuk ki, szerepét az emberölésben, valamint a korábbi lopásban vizsgáljuk.

 

 

 

 

 

 

 

A magyar egyetemisták fele készül külföldre, 37 százalékuk hajlandó lenne végleg elhagyni az országot

Átlagosan havi ötvenezer forintból élnek a magyar egyetemisták és főiskolások, akik a szűkös anyagi lehetőségeik ellenére is pozitívan látják a jövőjüket, elhelyezkedési esélyüket – írta a Magyar Nemzet csütörtöki számában az Aktív Fiatalok Kutatócsoport felmérésére hivatkozva. 

A megkérdezettek hatvan százaléka mondta, hogy a pénze okos beosztásával jól kijön, egynegyedük azt állította, hogy anyagi gondok nélkül él. 

A diákság legnagyobb hányada étkezésre és utazásra költi a pénzét, havi átlagban 16 és 8 ezer forintot, emellett a lakhatás jelenti a legnagyobb kiadást, átlagosan havi 26 ezer forintot költenek erre a hallgatók. 

A diákok 11 százaléka tanult már külföldön, 18 százalék pedig a közeljövőben szeretne kimenni valahova a felmérés szerint. A megkérdezettek 63 százaléka szeretne rövidebb ideig, 52 százalékuk hosszabb távon külföldön munkát vállalni. A diákok 37 százaléka végleg is hajlandó lenne más országban letelepedni a kutatás szerint.

 

 

 

 

Mamut az asztalon

Hanesz József, a KLIK elnöke: Előfordultak kisebb anomáliák

Az eddigi mértéktelen központosítás után fordult a kocka: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) decentralizál, a közoktatás mindennapi problémáit a jövőben megyei szinten kezelik majd. Hanesz József, Európa egyik legnagyobb intézményének elnöke azt mondja: semmi baj nincs azzal, hogy lemetszették róluk a szakképzést és csorbították a jogköreiket.

– Hogyan határozná meg, mi a KLIK?

– Ha röviden kellene válaszolnom: lehetőség.

– Mire?

– Egyrészt az egyenlő tanulói esélyre. Bár kis ország vagyunk, a múltban a köznevelésben rejlő adottságok földrajzilag és a gazdasági fejlettség tekintetében nagyon eltérőek voltak. A felzárkózást és a tehetséggondozást az önkormányzatok gazdasági lehetőségei és szakmai kompetenciakülönbségei határozták meg. Míg az önkormányzat volt a fenntartó, az állam normatív módon, az önkormányzatok pedig anyagi eszközeikhez mérten járultak hozzá a működéshez. Amelyik település gazdagabb volt, az többet fektethetett az oktatásba, amelyik szegényebb, az kevesebbet. Most ez a különbség megszűnt. A másik lehetőség pedig az, hogy a KLIK „egymunkáltatós”, így jóval egyszerűbb a munkaerőt átcsoportosítani, a szükségletek szerint mobilizálni. A korábbi rendszerben ez nehezebben működött.

– Nem túl komoly ez a lehetőség, ha azt nézzük: a KLIK a „mindent mi irányítunk majd” nagyszabású tervével indult, most viszont lemetszették róla a szakképzést, csorbították a jogköreit, és vége a centralizálásnak is.

– Semmi baj nincs azzal, hogy a feladataink változnak. Most kerültek oda, ahová igazából valók.

– Eddig rossz helyen voltak?

– Eddig az állami közoktatáshoz tartozott például az egyes gyermekotthonoktól kezdve a szakképzőn át a kollégiumokig minden. Hatezer feladatellátási helyet kezeltünk. Most van erő arra, hogy kicsit átalakítsuk a működésünket.

– Épp a túlzott centralizáció volt a fő kritika a KLIK ellen, hiszen 136 ezer munkavállalójával talán Európa legnagyobb intézménye. Induláskor a központosítás mellett érveltek, most az ellenkezőjét szajkózzák.

– A szervezetépítés egyik elfogadott eszköze, hogy jelentős centralizációval teljes körűen felmérik a helyzetet, majd decentralizációval alakítják ki a hatékonyabb működést. Itt is erről van szó. A több mint kétezer önkormányzat intézményeit csak így lehetett egységesen állami fenntartásba venni.

– Ön azt nyilatkozta: a mostani változtatás lényege, hogy a KLIK és az iskola közé beiktatják a megyei szintet.

– A megyei szint eddig is működött, csak funkcionálisan megerősítjük.

– Azt is hozzátette: a KLIK így részfeladatok helyett stratégiaalkotással foglalkozik majd. Milyen stratégiát alkotnak?

– A KLIK központjának valóban ez lesz az egyik alapvető feladata. Épp az operatív tevékenység volt a szűk keresztmetszet, hisz egy központ és 198 tankerület működött. Ha mindenhol csak egy kérdés fogalmazódott meg egy témával kapcsolatban, a gyors válaszadást sem lehetett menedzselni. A decentralizálás szükségességét még az ellenzéki politikusok is elismerik.

– Szóval milyen stratégiát alkotnak?

– A forráselosztás megtervezése lesz a központ feladata. De a kifizetés már nem.

– Önök döntik el, melyik iskola mennyi pénzt kap?

– Igen. Intézményi szintű költségvetést készítünk.

– Csak ezért nem kellene fenntartani a mamut KLIK-et. A források elosztását az államtitkárság egyik főosztálya is el tudná végezni.

– Nem így gondolom.

– Miért?

– 136 ezer munkavállaló ügyeit csak humán oldalon is komoly feladat menedzselni. Emellett egymillió gyerek van a rendszerben. Egy csaknem 580 milliárdos központosított szervezetben azért, hogy 15 ezer forint eljuthasson egy vidéki általános iskolába, az igénytől a kifizetésig oda-vissza hosszú az út. Ezért az operatív feladatokat decentralizáljuk, hisz ezek befolyásolják egy intézmény mindennapjait. És ezért vezetjük be az intézményvezetők által szabadon használható kincstári kártyát is.

– Mennyi pénz kerül rá?

– Az intézmény paramétereitől függ.

– Nagyságrendileg?

– Minden iskola más összeget kap. Sok szempont befolyásolja a nagyságát: az intézmény mérete vagy akár az épület kora.

– Sok iskolában az ilyen típusú számítások miatt nem volt vécépapír, kréta, villanykörte.

– Ez a vécépapírtéma inkább csak egy – a kákán is csomót kereső – kommunikációs panel.

– Kinek a részéről?

– Azt nem tudom, ki vezette be a köztudatba.

– A diákönkormányzatok üléseinek jegyzőkönyvei tele vannak ilyen kritikákkal. Őket csak nem kommunikációs szempontok vezérlik.

– Semmiképp nem szeretnék ellentmondani, de én ott ültem az ominózus diákönkormányzat plenáris ülésén, és nem erről szólt a diákparlament. A tanulók ennél jóval okosabbak, így lényegesebb ügyekkel foglalkoztak, a kérdés ilyen vonatkozásban csak érintőlegesen merült fel. A probléma nem KLIK-sajátosság, korábban is voltak tárgyi hiányok a köznevelésben. De emiatt egyetlen óra sem maradt el. Tény, hogy a centrális működésből eredően előfordultak kisebb anomáliák. Ezek arról szóltak, hogy a már említett hosszú adminisztrációs út miatt nehéz volt betartani a fizetési határidőket. Most különféle mutatók alapján megyei szintre osztjuk le a források jelentős részét.

– Hiller István szerint az önkormányzati oktatási rendszer hétszázmilliárdból működött. Ehhez képest a KLIK 2013-as megalakulásakor a költségvetése 523 milliárd forint lett, az önkormányzatok hatvanmilliárdot tettek bele. Tehát százmilliárdot kivettek a rendszerből, ami szőrén-szálán eltűnt.

– A korábbi önkormányzati működés pontos köznevelési költségvetését csak megközelítőleg ismerjük, nem a mi hibánkból. A rendszer – véleményem szerint – hatszázmilliárdból tisztességesen működtethető.

– Tehát tényleg eltűnt százmilliárd?

– Ezt ön állítja.

– 2014-ben Szabó Balázs, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kinevezett miniszteri biztos átvilágította a KLIK-et. Jelentésében az állt: esetleges visszaélések fordulhattak elő, szakszerűtlen gazdálkodás folyt, tele hibás gazdasági döntésekkel, nem volt hatékony a pénz felhasználása, ezért kódolt lett a költségvetési hiány.

– Ezt nem kommentálnám. Látszott, hogy ekkora, a köznevelést érintő feladatot senki nem hajtott még végre. Azért van ez az ajándék mamut itt az asztalomon, mert a KLIK is valahol az. Amikor elindul, nem tud könnyen irányt váltani – de még egyszer: most már igen, van hozzá ereje.

– Milyen erő? Hiller azt is állítja, hogy az oktatáspolitikusok és szakemberek semmilyen döntésbe nem szólhatnak bele.

– A KLIK nem oktatáspolitikával, hanem intézményfenntartással foglalkozik. Az a dolga, hogy az oktatáspolitika által kijelölt irányok mentén megteremtse a működés feltételeit.

– Akkor ön nem is ért az oktatáshoz?

– Ugye nem baj, ha az ember ahhoz ért, amit végez... Újra mondom: a mi feladatunk elsősorban intézményfinanszírozás, -fenntartás és sok esetben -működtetés. A kollégáimnak sem javaslom, hogy oktatáspolitikai kérdésekben állást foglaljanak. Nem ez a dolgunk.

Több ezer viharkár-bejelentés érkezett a biztosítókhoz

Csütörtök délelőttig több ezer kárbejelentés érkezett a szerda délutáni vihar miatt a biztosítókhoz – derül ki az MTI által megkérdezett biztosítók közleményeiből.

A lakásbiztosításokban piacvezető Aegon Magyarországhoz közel 800 kárbejelentés érkezett, az ország középső részét sújtó vihar után. A kárigény közel 200 millió forintot tesz ki. A legtöbb kárbejelentés Budapestről, Pest megyéből és Székesfehérvárról érkezett.

A K&H Biztosítóhoz eddig 360 kárbejelentést nyújtottak be, a károk értéke pedig – az első becslések szerint – mintegy 40 millió forintot tesz ki. Ennél a biztosítónál idén eddig a viharkárok miatti kifizetések átlagos összege 42 ezer forint volt.

A Generali biztosítóhoz délelőtt 10 óráig 1100 bejelentés érkezett, melyek összértéke meghaladja a 200 millió forintot.

Az Allianz Hungáriához pedig mint 800 bejelentés érkezett, az egy kárra jutó összeg 100 ezer forint. A szerdai vihar – az ügyfelek kárbejelentései alapján – elsősorban Veszprém, Fejér és Pest megyében, továbbá Budapesten okoztak kiemelkedő károkat.

A kárbejelentést legkésőbb 3 napon belül kell megtenni, és a további károk keletkezését meg kell akadályozniuk a biztosítottaknak – hívja fel a károsultak figyelmét a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft., amely az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy véli, ezúttal az átlagosnál több vitás eset lesz, amelyet hosszabban fognak vizsgálni az óvatosabb biztosítók.

Lakott területen kívülre költöztetik a menekülttáborokat

A Belügyminisztérium közölte, hogy a kormánynak az a célja, hogy az eddigi, lakott területeken lévő menekülttáborokat elköltöztesse. Mint az MTI beszámolója szerint írták, a kerítés elkészültéig ideiglenes elhelyezést biztosítanak ezeknek lakott területen kívül. Arról nem szól a közlemény, hogy a táborokat mikor költöztetik el.

A döntés mögött feltehetően a debreceni menekülttáborban történt zavargás állhat. Mint ismert, június végén két férfi vallási alapú konfliktusa annyira elmérgesedett, hogy egy kb. százfős csoport kiment a táborból a Sámsoni útra: parkoló autókra támadtak, kukákat borogattak és gyújtottak fel. A debreceni önkormányzat ezután közölte, hogy 15 kamerát vásárolnak és helyeznek ki a tábor környékére. A debreceni tábor egyébként nagyon túlzsúfolt, a befogadó állomást 800 emberre tervezték, a konfliktus idején azonban 1900-an voltak benne elhelyezve. 

Az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága, az ECRI júniusi jelentésében nagyon komolyan elmarasztalta Magyarországot a befogadóállomásokon tapasztalható körülmények miatt. Mint írták, a létesítmények túlzsúfoltak, a higiénia és a biztonság gyors romlásnak indult. Durva a bánásmód, nincs elég mód jogi segítség vagy civil társadalmi támogatás igénybe vételére.

Menekültek: Támogatást kérnek a csongrádi polgármesterek a pluszköltségek miatt

Segítséget várnak a kormánytól azok a Csongrád megyei településeket, amelyeket kiemelten érint a menekültügyi helyzet. Egyebek mellett a szemét elszállításának költségeihez kérnek támogatást, de tűzoltóautókra és tűzoltóeszközökre is szükségük lenne – hangzott el azon a konzultáción, amelyet a migrációval kapcsolatban tartottak Csongrád megye polgármestereinek csütörtökön, Szegeden. A megbeszélést a megyei kormányhivatal szervezte, 43 település képviselői voltak ott. A konzultáción a résztvevők meghallgatták a rendőrség és a bevándorlási hivatal beszámolóját is.

Lukács János megyei rendőrfőkapitány elmondta: az illegális bevándorlással együtt az embercsempészet mértéke is megnövekedett. Azt azonban mindenkinek tudnia kell – fogalmazott –, hogy az ítélkezésben a közelmúltban lezajlott egyeztetés után az embercsempészés miatt az ügyészség indítványára a bíróság végrehajtandó szabadságvesztést szab ki.

A megbeszélésen Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere elmondta: az önkormányzatok a megyében – pártállástól függetlenül – közbiztonsági egyeztető fórumot működtetnek. A polgárőrök, a mezőőrök, a gazdaegyesületek helytállnak, és igyekeznek a hangulatot is kezelni.

A polgármester elismerően szólt a civil szervezetekről is, amelyek részvételével a humanitárius segítségnyújtás megvalósul, valamint arról, hogy a helyben élők is igyekeznek segíteni a menekülteknek. A rendőrség tanyaprogramját ugyancsak nélkülözhetetlennek nevezte, hiszen a migráció főleg ennek a térségnek a lakosságát érinti.

További támogatást szeretnének igényelni ugyanakkor a szemét elszállításához, emellett szükségük van tűzoltóautókra, -eszközökre, mert a nyári időszakban az erdőket járó határsértők miatt fokozott a tűzveszély. A civil szervezetek lassan kifogynak a saját forrásokból, így némi működési támogatást igényelnének – mondta.

Hozzátette: hamarosan a polgármesterek közösen fordulnak a kormányhoz, és kérik, hogy dolgozzanak ki mezőgazdasági kárenyhítési rendszert.

Juhász Tünde kormánymegbízott azt mondta, a konzultáción elhangzott problémákat a kormányhivatal csütörtökön összegzi és megküldi a kormánynak.

 

 

Nem tud az OMSZ saját mentőt küldeni a Balaton Soundra

Három napig nem a jogszabályban előírt végzettségű ember ül a Balaton Soundra kivezényelt egyik rohamkocsiban. A rendezvény saját orvosa azt mondja, mindenki biztonságban van. Ők megoldják.

Ha egyszerre több ember van egy rendezvényen, akkor - az előírt szabályozás szerint - annak gazdája köteles egészségügyi személyzetet is biztosítani, hátha szükség van rá. Ilyen tömegrendezvény lehet a Sziget Fesztivál, vagy akár a Balaton Sound, de egy futóverseny a fővárosban és egy nagyobb politikai tüntetés is. Eddig a rendezvényszervezők magáncégeket is megbízhattak a szakszerű biztosítás ellátásával. Május óta azonban csak az Országos Mentőszolgálat végezheti a nagy rendezvények biztosítását. De a jelek szerint nem megy nekik.

„200 000 fő feletti létszám esetén minden megkezdett 100 000 főnként további egy-egy roham- és egy-egy esetkocsi, valamint két mentőgépkocsi szükséges, figyelembe véve azt is, hogy a mentőegységek elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen. Ebben az esetben az egyik rohamkocsi mentőorvosi gépkocsival helyettesíthető."

A most kezdődött Balaton Sound-on például három napig egy olyan orvos dolgozik a rohamkocsin, akinél magasabb végzettségű orvost ír elő a jogszabály. Ráadásul nem is az OMSZ autói állnak a fesztiválon, hanem egy magáncég mentői.
Szeles Géza a rendezvény egészségügyi biztosítását vezeti. Ő azt mondja, mindent megtesznek azért, hogy a fesztiválozók biztonságban legyenek, és megfelelő ellátást kapjanak. Azt ő és a csapata nem tudják befolyásolni, hogy az OMSZ hogyan oldja meg a jogszabályban előírt feladatait. Ahogyan arról sem egyeztetett velük senki, hogy milyen cég milyen személyzettel lesz kint a Balaton Soundon.

„Mindenki biztonságban van, az én kollégáim mindenre fel vannak készülve, jó szakemberek" – teszi hozzá Szeles.

Az OMSZ látja el

a) az állami rendezvények,

b) az európai vagy nemzetközi sportrendezvények,

c) az autómotor-, illetve lovassport-rendezvények,

d) az egyidejűleg több helyszínen megvalósuló szabadtéri rendezvények,

e) a kiemelt védelemben részesülő diplomáciai személyek vagy csoportok belföldi látogatását kísérő rendezvények,

f) az előre láthatóan 10 000 fő egyidejű részvételét meghaladó szabadtéri rendezvények,

g) a 2. melléklet 1.6.8. pontja szerinti, mentőhelikopter készenlétét megkövetelő rendezvények,

h) a nemzeti ünnepek, valamint a kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítésének és lebonyolításának rendjéről szóló kormányhatározat szerinti rendezvények egészségügyi biztosítását.

Ez egy szolgáltatás

Maga a szabályozás csak néhány hónapja él, de voltak már hasonló problémák. A Miskolci Rallyt korábban biztosító magáncég vezetője már a szabályozás bevezetésekor arról beszélt nekünk, hogy szerinte az OMSZ több olyan szolgáltatást nem tud nyújtani, amit a sokéves tapasztalattal rendelkező magáncégek igen. Például egy nemzetközi sportrendezvényen, ha egy sportoló mondjuk egy gumifáslit szeretne, akkor az ő kollégái tudnak ilyet adni. Nem kötelező a kocsin, de mivel évek óta csinálják, van ilyen a fedélzeten. Az OMSZ-nál nincs rendszeresítve. Mint ahogyan sok más, például speciális fájdalomcsillapítók sincsenek. Csak ami kötelező. Pedig a rendezvénybiztosítás szolgáltatás is. Vagyis fontos az elégedettség.

Eddig piac volt, verseny

Azt sem lehet tudni, hogy ha az OMSZ-nak nincs a feladat ellátásához elég kocsija, akkor mi alapján bíz meg magáncégeket. Mert eddig maguk a rendezvényszervezők dönthettek arról, ki biztosítsa a saját rendezvényeiket. Volt egy piac, és a szolgáltatás minősége, illetve az ára döntötte el, hogy például a Sziget kivel szerződik a fesztiváljaira. Most azonban nem tudni, mi alapján, kit küld maga helyett az OMSZ. Korábban Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője az ezt firtató kérdéseinkre ennyit válaszolt: „Amennyiben külső szolgáltató bevonása szükséges, az érintett szervezettel együttműködési megállapodást kötünk, melynek feltételrendszere garanciát jelent az Országos Mentőszolgálattal egyenlő színvonalú feladatellátásra." Vagyis mi alapján választanak és milyen cégek közül, azt pont nem tudni.

Életveszély miatt

Külön csavar, hogy a jelek szerint az OMSZ olyan cégeket bíz meg maga helyett a rendezvények biztosításával, amelyek korábban is ezzel foglalkoztak. Sőt, olyan cégeket, amelyek rossz működése miatt kellett az egész rendezvénybiztosítást az OMSZ-nak adni. Legalábbis erről beszélt Győrfi Pál korábban nekünk, amikor ezt írta: „a rendezvénybiztosításra vállalkozó magáncégek sok esetben nem voltak megfelelően felkészülve a feladat ellátására, a tervezés hiányos volt, a helyszíni mentőkapacitás elégtelennek bizonyult, az életmentésben, a sérültek kórházba szállításában az Országos Mentőszolgálatnak kellett segítséget nyújtania". Vagyis az OMSZ szerint életveszélyben voltak a nagy rendezvények résztvevői addig, amíg nem ők végezték a rendezvénybiztosítást. Persze ezek szerint most sem ők végzik.

Kérdések

Kerestük az Országos Mentőszolgálatot. Győrfi Pálnak a következő kérdéseket tettük fel a Balaton Soundon lévő helyzettel kapcsolatban:

Mi alapján választotta ki az OMSZ a magáncéget a feladat ellátására? Volt-e nyilvános és átlátható pályázat a munka elvégzésére? 

Az Országos Mentőszolgálat a rendezvények egészségügyi biztosítását a módosított 5/2006 EüM rendeletben foglaltak szerint végzi, a rendezvények egészségügyi biztosításába jogszerűen vonunk be együttműködő partnereket. Együttműködési szándékával számos magáncég megkereste az Országos Mentőszolgálatot, sokukkal már megállapodást kötöttünk, jelenleg is többükkel is folytatunk tárgyalásokat. A konkrét esetben valamennyi, az adott feladat ellátására képes együttműködő partnerünket megkerestük, majd az alkalmas, feladatra pályázó céggel szerződést kötöttünk.

Tisztában van-e az OMSZ azzal, hogy a rendezvényen július 8-9-10-én nincs a rohamkocsin a jogszabályban előírt képzettségű személyzet?

Eddig ilyen bejelentés nem érkezett, amennyiben érkezik, annak valóságtartalmát kivizsgáljuk.

Miért nem az OMSZ végzi a biztosítást? Előfordulhat-e a jövőben is, hogy az OMSZ nem tud kiállítani saját eszközt rendezvénybiztosításra? Sziget, Forma 1, stb...

A „kiemelt kockázatú” rendezvények egészségügyi biztosítását a fent nevesített jogszabály szerint az Országos Mentőszolgálat végzi, szükség esetén más, szerződött egészségügyi szolgáltatók bevonásával. Nincs ellentmondás az OMSZ idézett tartalék kapacitása és a külső szolgáltatók bevonása között, hiszen a tevékenységhez a mentőkocsik mellett megfelelő humán erőforrás és egyes esetekben speciális ellátási formák is szükségesek lehetnek.

Ha valóban ilyen nagy a plusz kapacitása a Mentőszolgálatnak, akkor mi szükség van magáncégeknek átengedni ezt az egyébként bevételt generáló szolgáltatást?

A rendeletmódosítás célja nem a vállalkozások ellehetetlenítése, hanem a magas kockázatú rendezvények résztvevőinek lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi biztosítása, az életbiztonság szavatolása volt, melyre az Országos Mentőszolgálat szerepvállalása az együttműködő partnerek szükség szerinti bevonása mellett is garanciát jelent.

(Hogy miért nem pályázaton dől el, melyik cég mehet az OMSZ helyett rendezvényt biztosítani, nem tudtuk meg a cégtől.) 

 

Facebookon próbálja összeszedni a hazatérő fiatalokat a kormány

Facebookos és Google-hirdetésekben próbálja népszerűsíteni a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését a kormány. Eddig még mindig csak 4 fiatalt sikerült hazahozni, de Czomba Sándor szerint türelmesnek kell lenni.  

Több mint másfél millió forintot költött a kormány a "Gyere haza fiatal" program hirdetéseire – írta Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár Szél Bernadett és Ikotity István LMP-s képviselők írásbeli kérdésére.

Azt ellenzéki képviselők azt firtatták, hogy mennyit költött a kormány a Gyere Haza program 100 milliós költségvetéséből hirdetésekre, Czomba pedig azt válaszolta, hogy a program keretében kizárólag online PR tevékenység ellátására kötöttek szerződést az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, idén december 31-ig pedig 1 550 000 forint plusz áfát fizetnek a cégnek, Facebook-marketingtevékenység ellátásáért, Google AdWords-marketingtevékenység ellátásáért, valamint keresőmotor optimalizálásért.

Czomba kifejtette, a program indulása óta még mindig csak 4 pályázó hazaérkezését és munkába állását segítették, de további 80 hazatérni tervező fiatalt közvetítettek ki konkrét munkahelyre, az ő esetükben viszont még a munkáltató pozitív döntésére várnak.

A programra Czomba szerint eddig közel 1 600 fő regisztrált, de az államtitkár türelemre int, mint írja, a fiatalok valószínűleg a kiutazásról sem néhány nap alatt döntöttek.

A programról itt olvashatnak bővebben.

 

 

Habony Árpád újságában megjelent minden idők egyik legsúlyosabb újságcikke

  • Ha azt hiszed, hogy már mindent olvastál – olvasd el ezt.
  • Ha azt hiszed, hogy már mindent láttál – eddig gyakorlatilag vakon éltél.
  • Ha hiszel még valamiben – gondold át.

Megúszták a terrort

Ezzel a címmel hozta le Habony Árpád politikai sztártanácsadó megdöbbentően furcsa újsága a legdurvább cikket, amit csak össze lehetett hozni terrorizmus-bevándorlás-nyaralás témában.

Arról szól, hogy egy házaspár MAJDNEM belehalt a nászútba. Ugyanis igent mondtak egy egyhetes, olcsó tunéziai útra, mielőtt június 6-án megházasodtak. Mint tudjuk, június végén 38 embert megöltek a terroristák Szúszában, ahova a házaspár is menni akart. Csakhogy – mivel Észak-Afrikában ilyenkor túl meleg van – nekik szeptemberre volt foglalásuk.

És ez mentette meg az életüket.

De itt még nem ért véget a kálváriájuk: a terrortámadás után inkább új úticélt kerestek, és az irodában a dél-görög szigeteket ajánlották. Ám Kürti-Bíró Kata és férje résen volt: tudomásuk szerint Rodoszon és Krétán most éppen a bevándorlók okoznak gondot, ők pedig nem akartak odamenni, ahol rossz a közbiztonság és a pénzügyi helyzet. Ahogy Olaszországba sem, ahol szintén sok a menekült, és még drága is.

Most már túl vannak a legnagyobb kétségbeesésen, és talán meg is találták a legszebb közös kalandot, ahogy azt Kata a Lokálnak elmondta: „Lehet, hogy a végén visszakérjük a befizetett összeget, beletankoljuk az autóba, és útnak indulunk Európában. Kis panziókban alszunk, de legalább úgy érezzük magunkat, ahogy egy nászúton szeretné az ember. Egyelőre ez tűnik a legbiztonságosabbnak.”

Összefoglalva:

Terroron át megy az út délre, 2015: az újságírás vége.

A legszebb, hogy a máris legendás – szerző nélküli – Megúszták a terrort (ami itt teljes egészében végigizgulható) mellett két cikk van még az oldalon: a fenti arról szól, hogy a magyar vendéglátás nem profitál a krízisből, a lenti pedig arról, hogy a külügyminisztérium szerint minden marad a régiben, Tunézia nem lett veszélyesebb, mint amilyen volt.

Én mostantól hiszek Habony Árpádban.

 

Az egészségügyben hamarosan minden jó lesz

Magyarországon az egészségügyi dolgozók eltérő feltételek mellett végzik munkájukat, de az intézményi fejlesztéseknek köszönhetően ezek kiegyenlítődnek a jövőben - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára csütörtökön Balassagyarmaton.

Zombor Gábor a Dr. Kenessey Albert Kórház struktúrájának modernizálását célzó, 1 milliárd 780 millió forintból megvalósuló beruházás alapkőletételén közölte: Magyarországon különösen nehéz helyzetbe kerültek a kórházak az elmúlt időszakban, vannak olyan nagy intézmények, amelyekben az elmúlt évtizedekben nem történt jelentősebb felújítás.

Hozzátette, hogy az elmúlt években az uniós forrásoknak köszönhetően több pénzt sikerült az egészségügyi intézmények fejlesztésére fordítani, mint az azt megelőző húsz év alatt. Ennek köszönhetően a két nagy Nógrád megyei kórház, a balassagyarmati és a salgótarjáni is megújulhat. Zombor Gábor bízik abban is, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően rövidesen kiegyenlítődnek a régiós különbségek, a hivatásukat nehéz körülmények között végző egészségügyi dolgozók azonos feltételek mellett dolgozhatnak az emberekért.

Szlovák betegeket is várnak

Szabó Géza, a balassagyarmati kórház igazgatója elmondta: a megújuló intézménybe a szabad orvosválasztás jogát gyakorolva szlovákiai betegeket is várnak, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Ezzel együtt a Nógrád megyei ellátás koncepciójával összhangban működnek. Kiemelte, hogy a projektnek köszönhetően hatékonyabbá válik mind az orvosszakmai, mind a gazdasági működés, javulnak a betegellátás feltételei, nő a szervezettség, fejlődik a hospice-ellátás. Az ápolási tevékenység minősége sokat korszerűsödik, mert ezen a téren - mint fogalmazott - 18-19. századi viszonyok uralkodtak eddig.

Októberig végeznek

Balla Mihály (Fidesz) országgyűlési képviselő kifejtette: Nógrád domborzati viszonyai, a közlekedés útvonalai miatt alapvető az igény arra, hogy két nagy és jól felszerelt kórház működjön a megyében, így a betegek könnyebben eljuthatnak az intézményekbe. Az uniós támogatásból megvalósuló beruházás befejezési határideje 2015. október 31.

Egymillió tonna kukoricát tehetett tönkre a hőség

Nemcsak mi viseltük rosszul az elmúlt napok iszonyatos hőségét, hanem a növényeink is, például a kukorica, amiből egymillió tonna gyakorlatilag elégett a földeken – írja a Világgazdaság. A lapnak nyilatkozó szakember minden kánikulai nap 200 ezer tonnával veti vissza a termést.

Az volt a baj az elmúlt napokban, hogy a nappali hőség után éjszaka sem ment 25 fok alá a hőmérséklet, és nem volt semmi csapadék, még harmat sem, így károsodott a kukorica pollenje.

Azt még nem tudni, hogy pontosan mekkora a kár, de már biztos, hogy nem jön össze a 9 millió tonnás kukoricatermés, amivel a gazdák eddig számoltak. A kár úgy 35-40 milliárd forint is lehet.

Három évre jelölheti ki a szemétszállítókat a katasztrófavédelem

Az eddigi 1 év és 9 hónap helyett 3 évre jelölheti ki a szemétszállítót a katasztrófavédelem azokon a településeken, ahol az önkormányzat nem tudta megoldani a szemét elszállítását – egyebek között ezt tartalmazza az a kormányrendelet, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A parlament 2013 júliusában hozott törvényt arról, hogy ahol az önkormányzat nem tudja megoldani a szemétszállítást – mert azt csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cég végezheti –, ott a katasztrófavédelem helyi szervezete jelöli ki a szállítót. A közérdekű szolgáltatónak nevezett kijelölt társaság a szolgáltatást az érintett területre irányadó közszolgáltatási díj fejében köteles elvégezni.

Az ideiglenes ellátásra való kijelölés az új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés – önkormányzat általi – megkötéséig, de legfeljebb 9 hónapra történhet. A kijelölés ezt követően háromhavonként, legfeljebb egyéves időtartammal meghosszabbítható. A kijelölés teljes ideje tehát 1 év és 9 hónap lehet.

A katasztrófavédelemnek a kijelöléssel kapcsolatos eljárását a törvény végrehajtási rendelete szabályozza, amely szintén két éve született. A most megjelent rendelet ezt módosítja úgy, hogy a kijelölési időt megemeli 3 évre.

Az új jogszabály továbbá rendelkezik a kijelölt szolgáltató többletköltségének megtérítéséről is. Ezt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) kell benyújtani, és ez a szervezet ellenőrzi. Ha a kijelölés során növekszik a többletköltség, akkor a korábbi költséget módosítani lehet.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője azt mondta, hogy 2013 nyara óta a hulladékszállítás folyamatos biztosítása érdekében országszerte 566 hatósági kijelölési eljárást folytattak le a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok.

Hozzáfűzte, hogy ez nem ugyanennyi szolgáltató kijelölését jelenti, a többi között azért, mert valamennyi település esetében külön határozatot kell hoznia a hatóságnak, és egy-egy kijelölt szolgáltató több településen is végzi a szemétszállítást.

Az intézkedések hatására valamennyi érintett településen megnyugtató módon rendeződött a helyzet, és folyamatosan biztosított a hulladékszállítás – tette hozzá.

Közlése szerint jelenleg 105 településen a katasztrófavédelem által kijelölt közérdekű szolgáltató végzi a szemétszállítást. Ugyanakkor időközben 208 településen már megszűnt a kijelölés, mivel az önkormányzat és a hulladékszállítást végző cég meg tudott egyezni és szerződést kötött a közszolgáltatás ellátásáról – mondta a helyettes szóvivő.

 

L. Simon: a baloldal hazudik, amikor négymillió szegényről beszél

Ha igaz az, amit önök mondanak, hogy négymillió szegény él ebben az országban, akkor miért is követelik azt, hogy vasárnap vásárolni lehessen?” – ezt mondta hétfőn a parlamentben L. Simon László az MSZP frakcióvezetőjének napirend előtti felszólalására reagálva.

Az államtitkár az ATV Startban azt mondta, a baloldal hazudik, amikor négymillió szegényről beszél Magyarországon, miközben folyamatosan arra ösztönzi az embereket hogy vasárnap is pénzt költsenek, ráadásul olyan multiknál, amik nem magyar tulajdonban vannak. L. Simon szerint a kormány és a baloldali ellenzék közötti értékrendbeli különbségeket jól mutatja, hogy míg az ellenzék a vasárnapi zárva tartást támadja, addig a kormány vasárnapi pihenőnapról beszél, amely több évszázados hagyományaink alapján a családokat és a kereskedelemben dolgozókat is megilleti.

Az államtitkár a budai várnegyed rekonstrukciójával kapcsolatban elmondta, a tervek szerint több évig tartó beruházásra összesen több, mint 11 milliárd forint áll rendelkezésre, de miután korábbi kormánydöntéseknek köszönhetően költségvetésen felüli források is rendelkezésre állnak, a jövő évi költségvetésben csak a fennmaradó mintegy 3,4 milliárdot kell biztosítani. L. Simon szerint a rekonstrukció keretében a nem használt épületek felújításával olyan épületeket vonnak be a kulturális térbe, amelyek korábban vagy romosak voltak, vagy egészen más funkciót töltöttek be. A felújított épületek egyúttal visszakapják régi arculatukat, a várnegyed területén lévő kulturális intézmények pedig új helyre kerülnek. Ezzel a kulturális tér többszörösére bővül, hiszen például felépül egy új Nemzeti Galéria a Ligetben, a jelenlegi Galéria területe pedig újabb kiállításoknak adhat majd helyet – magyarázta az államtitkár.

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV