Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Az elmutyizott pénzeket bemutató Nemzeti Korrupciós Múzeum indul

Demokratikus Koalíció Nemzeti Korrupciós Múzeum néven vándorkiállítást indít, hogy bemutassa a kormánynak, hol vannak azok a források, amelyekkel segíteni lehet a magyar gazdaságot – közölte keddi, budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke.

Varju László szerint ma Magyarországon az éves korrupciós költségek elérik az ezermilliárd forintot.

A sajtótájékoztató alatt a DK aktivistái fotókat, feliratokat megjelenítő képeket tartottak, amelyek Varju László elmondása szerint a kiállítás részei lesznek. Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa már a kormánydöntés előtt elnyerte a vízi világbajnokság előkészítését, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester pedig a gazdasági élet minden területén igyekszik jelen lenni, miközben "személyre szabott döntéssel segítik az ő munkáját" – hozott példákat, hozzátéve, a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző "nem átall, most már nem első alkalommal" Natura 2000-es területen bányát nyitni.

A korrupció "legnagyobb melegágyának" az adóhatóságot nevezte, és bírálta a stadionépítéseket.

 

 

 

 

Kósa nem érti, miért nem repülővel jönnek a menekültek

Kósa Lajos és az MSZP-s Harangozó Tamás volt a vendége hétfőn a Kossuth Rádió Ütköző délben című műsorának. 

A műsor fő témája a bevándorlók és menekültek ügye volt. Az Origo észrevette, hogy a műsorban az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke és alelnöke néhány olyan megjegyzést tett, ami miatt érdemes volt végighallgatni az egészet.

Kósa nem értette, hogy ha valakinek van egymillió forintja, akkor miért nem száll fel egy repülőre, és miért adja a pénzét embercsempészeknek.

Szerint az is baj, hogy ezek az emberek azt hiszik, hogy Európában jobb élni, és nem a saját hazájukban keresik a megélhetést, hanem máshol.

Harangozó Tamás azért próbálta elmagyarázni neki, hogy azok, akik politikai menedékjogot kérnek, nem fogják magukhoz venni a gyakran nem is létező papírjaikat, nem sétálnak ki a repülőtérre, hogy elbúcsúzzanak az országtól.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Balog megígérte, hogy szeptembertől minden gyerek napi háromszor fog étkezni

Szeptembertől nem fordulhat elő Magyarországon, hogy egy gyereknek anyagi okok miatt nem biztosítják a napi háromszori étkezést – mondta az emberi erőforrások minisztere egy keddi budapesti háttérbeszélgetésen.

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy egy év alatt 25 százalékkal nőtt a gyermekétkeztetésre biztosított költségvetési forrás, és jövőre már 72 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.

Ahhoz, hogy el tudják érni a teljes körű étkeztetés biztosítását, be kellett vezetni a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, továbbá – szinte minden család számára – ingyenessé kellett tenni a közétkeztetést – mondta a miniszter, emlékeztetve: a díjmentes étkezést magas – önbevalláson alapuló – jövedelemhatárhoz kötötték, így a szolgáltatás gyakorlatilag minden gyerek számára biztosított.

Czibere Károly, a tárca szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára azt közölte, míg eddig mintegy 92 ezer gyerek ehetett ingyen a bölcsődékben és az óvodákban, szeptembertől már 320 ezer gyermek.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arról beszélt, az étkeztetési program nem csak felzárkózási célokat szolgál, hiszen az minden családnak komoly anyagi segítséget jelent.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy átlagos kétgyermekes család esetében az ingyenes étkezés biztosítása havonta akár 15 ezer forint megtakarítást jelenthet. Novák Katalin tájékoztatása szerint a jövő évi költségvetéshez csatolt függelék szerint 1525 milliárd forint áll a családok rendelkezésére a gyermekneveléssel járó terhek csökkentésére.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magáncsőd, biztonságos tranzitországok, közmunka: rohadt fontos dolgokról szavaztak az ingyenélők a parlamentben

Törvényt hozott kedden a parlament a családi csődvédelemről, amely első lépcsőben szeptemberben lép hatályba. A KDNP javaslatát 142 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház. Igennel az előterjesztők mellett a fideszesek és a jobbikosok voksoltak, a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek többsége tartózkodott, míg az egy nem szavazatot a szintén független Fodor Gábor adta le.

A törvény adósságrendezési eljárást biztosít azzal a céllal, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adóssága szabályozott keretek között rendeződjön, fizetőképességük helyreálljon. A magáncsődeljárás elsősorban a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozók adósságcsapdából kikerülését tűzi célul, mivel őket a végrehajtási és kényszerértékesítési eljárások nehéz helyzetbe sodorják – írták javaslatuk indoklásában a kereszténydemokrata előterjesztők.

A magáncsődvédelem feltételei

Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.

A kritériumokkal kapcsolatban az előterjesztők hangsúlyozták, hogy a magáncsődtörvény nem célozhatja sem a többszörösen eladósodott, sem az átlagosnál jóval nagyobb vagyonú lakossági csoportok megmentését.

Csődvédelem alatt – sorolták – az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, továbbá nem kell tartania kilakoltatástól.

A magáncsőd jogintézménye bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad.

A KDNP-sek szerint a törvény arra ösztönzi az adóst és a hitelezőket, hogy az adósságrendezést először bírósági eljáráson kívül, rugalmasabb, kötetlenebb és költségtakarékos formában, megállapodás megkötésével kíséreljék meg. Ennek során megegyezhetnek a fizetéskönnyítő megoldásokról, a hitelszerződést átstrukturálhatják, az adós kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt részbeni tartozáselengedésben is részesülhet.

Érkezik a családi vagyonfelügyelő

Bíróságon kívüli sikertelen egyezkedés esetén indul meg a bírósági adósságrendezési eljárás. Ebben az esetben az adós mellé kirendelt, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt úgynevezett fizetésképtelenségi szakértő, a családi vagyonfelügyelő látja el az adós gazdálkodásának felügyeletét, támogatja őt az eljárási kötelezettségei és jogai gyakorlásában. A vagyonfelügyelők feladatai között van a bírósági döntéshozatal előkészítése is, továbbá a magáncsődegyezség előkészítése, az egyezségkötési eljárás lebonyolítása és az értékesítési bevétel hitelezők közötti felosztása.

A családi vagyonfelügyelői tisztség csak jogi vagy közgazdasági végzettséggel tölthető be, 2018-ig pedig közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát is elvárnak tőlük.

Fegyelmezett törlesztés

Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt – és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez –, a bíróság mentesítheti őt a fennmaradó adósságai megfizetése alól.

A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: idén szeptemberétől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője korábban azt mondta, tízezreknek nyújthat segítséget adósságuk rendezéséhez a családi csődvédelemről szóló törvény.

Kósa Lajos és a biztonságos tranzitországok

Az Országgyűlés kedden arra is felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a biztonságos migrációs tranzitországokat, ahonnan érkezők nem igényelhetnek politikai menedékjogot.

A képviselők 140 igen szavazattal, 14 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el a menedékjogi törvény ezt tartalmazó módosítását, fideszes képviselők javaslatára. Igennel a kormánypártiak és a jobbikosok voksoltak, az LMP-sek és a függetlenek nemet nyomtak, a szocialisták pedig tartózkodtak.

Az előterjesztők nevében korábban Kósa Lajos azzal indokolta a biztonságos harmadik országok listájának létrehozását, hogy "aki valóban menekült, annak ott kell megállnia, ahol már nem fenyegetik az életét". Magyarország nem lehet befogadója a világ összes illegális bevándorlójának – mondta a kormánypárti politikus, aki szerint ezt az "áradatot" le kell fékezni, az érkezők kevesebb mint egy százalékát jelentő politikai menekülteket pedig be kell engedni.

Mert lehet, hogy valaki Szíriában még veszélyben volt, de ha onnan eljön, áthalad Görögországon, végül megérkezik Szerbiába vagy egy másik balkáni államba, ott már nem fenyegeti veszély az életét. Aki tehát olyan helyről jön, ahol üldözik, az élete veszélyben van, annak menedéket kell nyújtani, de megélhetési bevándorlókat nem tud befogadni Magyarország

- olvasható az elfogadott javaslat indoklásában.

A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A közmunkások ezentúl idénymunkára is mehetnek – akinek nem tetszik, kizárják

Az is átment a parlamenten, hogy közfoglalkoztatottakat is lehessen alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatásban .

Pintér Sándor belügyminiszter azzal indokolta a módosítást, hogy egyrészt lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb számban tudjanak részt venni például a mezőgazdasági idénymunkákban, másrészt a közfoglalkoztatási program ne akadályozza a munkáltatók szezonális munkaerő-igényének kielégítését.

Ha valaki nem fogadja el az egyszerűsített foglalkoztatásban felajánlott munkalehetőséget, három hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból. A módosításokat a képviselők 117 igen szavazattal, 64 ellenében fogadták el.

A jogszabály-változás szerint a munkáltatók minden év október 31-ig bejelenthetik a megyei foglalkoztatási szerveknél a következő év május 1. és október 31. közötti terveiket azzal kapcsolatban, hogy hol, munkakörönként milyen létszámban és milyen ütemben szeretnének egyszerűsített foglalkoztatást. A munkáltatók a polgármestereknek is jelezhetik ezeket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán még mindig a válaszainkat várja

A kormány július 15-éig meghosszabbította a bevándorlásról szóló konzultációs kérdőívek visszaküldésének határidejét.

Szó sincs arról, hogy nem válaszolnánk elég aktívan a kormányfőnek, sőt. A Kormányzati Információs Központ szerint a hosszabbításra a nagy érdeklődés miatt van szükség. Az MTI-vel közölték: változatlanul nagy számban érkeznek vissza a kérdőívek, az elmúlt héten volt olyan nap, amikor 56 ezer kérdőív érkezett be.

A kitöltött ívek száma már meghaladta az egymilliót, ebből világosan látszik, hogy a magyar családok fontos, a saját életüket jelentősen befolyásoló kérdésnek tekintik a bevándorlás ügyét – idézi a közleményt a távirati iroda.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teljes fejetlenség a budapesti olimpia miatt a baloldalon

Össze-vissza beszélnek MSZP-s és PM-es politikusok az olimpia ötletéről. Korábban Kunhalmi Ágnes fővárosi MSZP-elnök, Horváth Csaba volt főpolgármester-jelölt és Botka László szegedi polgármester is kiállt a rendezés mellett, az MSZP-frakció most viszont visszakozik. A PM-es Karácsony Gergely úgy szavazta meg az olimpiáról szóló előterjesztést a közgyűlésben, hogy az általa vezetett párt elutasítja azt.

Lassan már teljesen követhetetlen, hogy a baloldali pártok és politikusaik melyik nap éppen mit gondolnak a 2024-es budapesti olimpia ötletéről: most éppen az MSZP elnökhelyettese, Gőgös Zoltán nyilatkozott arról, hogy a szocialista frakció elutasítja azt. 

Összeszedtük, ki, mikor, mit mondott.

MSZP: minden eszközünkkel támogatjuk

A szocialisták honlapján olvasható, Kunhalmi Ágnes és Horváth Csaba bfebruári közleménye szerint

„Mélyen egyetértünk a MOB határozatában foglalt célkitűzésekkel. Az olimpia Magyarországra hozatala egy olyan nemzeti ügy, mely átfogó társadalmi párbeszédet és így új minőséget hozhat a hazai közélet mindennapjaiba. (...)

Ezért támogatjuk minden eszközünkkel a kezdeményezést. (...) Menjünk fel a pályára!

Kunhalmi Ágnes még a napokban is arról beszélt, hogy az olimpia nem pártpolitikai kérdés:

Én az MSZP budapesti elnökeként is azért támogatom ezt az ügyet, hogy ne utáljuk annyira egymást, hanem egy kicsit szeressük egymást

Hozzá hasonlóan Horváth Csaba budapesti frakcióvezető, volt főpolgármester-jelölt és Botka László, Szeged polgármestere is határozottan kiállt az olimpia mellett. 

Az MSZP a fővárosi közgyűlésben támogatta az olimpiarendezésről szóló előterjesztést.

MSZP: nem támogatjuk

Az MSZP-frakció ezek után a hétfői ülésén tárgyalta a 2024-es budapesti olimpia megrendezésének kérdését, és az MTI szerint Gőgös Zoltán elnökhelyettes bejelentette: a többségi álláspont alakult ki, hogy nem támogatja azt.

A kedden megkezdődött parlamenti vitában a szocialista felszólaló már az olimpiával szembeni fenntartásait hangoztatta. Gőgös azt mondta, a homlokegyenest máshogy nyilatkozó Kunhalminak és Horváthnak "önálló döntési joga van" a fővárosi közgyűlésben, a parlamenti frakcióban viszont az a többségi álláspont, hogy elutasítják nem támogatják a 2024-es olimpiát,

mert ennél számos fontosabb dolog van. Nem lehet olimpia rendezéséről álmodozni még tíz év távlatában sem ott, ahol 4,2 millió szegény ember él

– mondta Gőgös, aki hozzátette, az ettől eltérő állásponton állókat sem zárják ki azért a pártból.

És még mindig nincs vége: az MSZP álláspontjába további változhat, mert az országos elnökség csak szerdán tárgyal az olimpiáról. Kunhalmi Ágnest egyébként felmentést kért a parlamenti szavazás alól a frakciótól, és ezt meg is kapta.

PM: nem, Karácsony Gergely: igen

Az MSZP-hez hasonló mutatványt láthattunk a Párbeszéd Magyarországért Párttól is, akik élesen elutasítják a budapesti olimpia megrendezését. A párt szerint:

  • Tele vagyunk pazarló, kihasználatlan, pénzügyileg fenntarthatatlan, pusztulásra ítélt sportlétesítményekkel.
  • A magyar állami nagyberuházásoknak két atombiztos jellemzője van: nem készülnek el időben, és sokkal többe kerülnek a tervezettnél (4-es metró, Margit híd stb.) Egyik sem predesztinál minket olimpiarendezésre.
  • Magyarország közlekedési infrastruktúrája nem bírna el egy olimpiát.
  • Az európai szemszögből vállalhatatlanul bizniszközpontú atlantai volt az utolsó nyereséges olimpia.
  • Magyarországon ebből garantáltan gigantikus ráfizetés lenne, amit végletesen eladósodott országként nem engedhetünk meg magunknak!

Ezek után Karácsony Gergely PM-es zuglói polgármester a fővárosi közgyűlésben szintén megszavazta a 2024-es olimpiáról szóló előterjesztést. Indoklása szerint „a részletes vezetői összefoglalóban túlnyomó részt olyan budapesti fejlesztések szerepelnek, amelyekre az olimpia nélkül is szüksége van a fővárosnak″. Elismeri, hogy pártja (melynek ő nem mellesleg társelnöke) elutasítja az olimpiai pályázatot, de az ő „városvezetői személyes véleménye" ettől eltér:

Felelős városvezetőként azonban igyekszem a politikai előítéletektől elvonatkoztatva mindig a konkrét ügyet nézni. Most is ezt tettem: alaposan végigolvastam a közgyűlés elé került előterjesztést. 

LMP, Együtt, DK: Nem, nem, nem

Az LMP és a többi baloldali párt, az Együtt és a Demokratikus Koalíció egyértelműen elutasítja az olimpiai pályázatot. Gyurcsány Ferenc pártja többek között azért is mond rá nemet, mert a fővárosi közgyűlés képviselőinek is kiosztott anyagból is kiderül, hogy egy Quaestor-érdekeltségű területen épülne a létesítmények egy jó része:

A 2024-es budapesti olimpia PWC-s tanulmánya szerint a kormány a Quaestor telkén építene olimpiai falut. A fideszes bróker telkét korábban már a Duna-City nevű fantomberuházás helyeként reklámozta barátja, Szijjártó Péter külügyminiszter.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A NATO is nehezményezi, hogy nincs elég helikopterünk

A Népszabadság úgy tudja, hogy egy friss NATO-elemzés szerint a Magyar Honvédség legnagyobb problémája a helikopterek hiánya. Az állítást Hende Csaba honvédelmi miniszter is megerősítette a lapnak.

Ugyanakkor a jövő évi költségvetésben nincs nyoma a 170 milliárd forintos beszerzésnek, és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt válaszolta nemrégiben egy újságírói kérdésre, hogy a helikoptertenderről egy jó ideig még nem is lehet majd hallani. Hende szerint viszont dolgoznak a helyzet megoldásán, de azt nem árulta el, hogyan.

A lap szerint a különböző szervezetek üzemeltetésében lévő állami helikopterflotta műszaki állapota ma olyan siralmas, hogy az egyetlen szóba jövő megoldás az új helikopterek vásárlása lenne. A honvédelmi tárca korábban 36 kis- és közepes méretű helikopter beszerzését készítette elő, de a tendert másfél éve nem írták ki.

Ahogy azt korábban megírtuk, Orbán Viktor februárban azt mondta, hogy a helikopterek beszerzésére nemzetközi verseny lesz, de ahhoz, hogy ki merjük írni a tendert, néhány hétnyi megfontolás és előkészítő munka szükséges – ez a néhány hét azonban már rég letelt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hatszáz napig várhat térdprotézisre

Bár a szaktárca ötmilliárd forintot költ a műtéti kapacitások bővítésére, a várólisták nem akarnak látványosan rövidülni, pedig az új elvárások szerint a kisebb operációkra maximum két-három, a nagyobbakra legfeljebb hat hónapot kellene várni a betegeknek – írja a Blikk.

Ehhez képest az Országos Egészségbiztosítási Pénztár friss adatai szerint egy térdprotézisre több mint hatszáz nap a várakozási idő – írja a lap.

A legtöbbet az ortopédiai, a szaruhártya- és a gerincstabilizáló műtétekért kell „sorban állni”. Az OEP szerint még egy év, mire lerövidülnek a listák.

A Blikk próbaképpen a heves megyei Markhot Ferenc Kórháznál kérdezett rá egy képzeletbeli idős asszony csipőprotézis-műtétjének legkorábbi dátumára. Itt 2017 áprilisát jelölték meg a beavatkozásra. A budapesti Szent István és Szent László Kórházban ugyanezt a műtétet fél éven belül vállalták volna. A lap szerette volna megtudni, miből adódik a különbség, de nem kapott választ.

Egy neve elhallgatását kérő orvos azt nyilatkozta nekik: semmi sem indokolja, hogy éveket kelljen várni egy ilyen operációra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Négy fiatal hallotta meg a kormány hívó szavát

„Ha hozzácsapott volna az állam a fizumhoz egy 100-ast, meg állta volna az utazási költségemet (havi 30) akkor nem mentem volna ki. De aztán kint megtapasztaltam, milyen az, amikor az embert megbecsülik a munkájáért. Jelenleg 50 szabadnapom van pl. és a munkaidő aznap akkor ér véget, amikor haza támad kedvem menni. Szép házban élek, és annyit tudok FÉLRETENNI egy hónap alatt, mint amit otthon 2 hónap alatt összesen megkerestem. És nem, az élet kint nem annyival drágább, de még ha az is volna, az egész még mindig sokkal élhetőbb. Van az a pénz, amiért hajlandó lennék újra Magyarországon kamatoztatni az IT-mérnöki tudásom.

De az új tapasztalatok fényében már havi 1 milliós támogatás volna az, ami haza tudna vonzani. Az ócska körülményeket valamivel kompenzálni kell

– ezt egy Angliában dolgozó magyar kommentelte a Gyere haza, fiatal! program hivatalos Facebook-oldalának posztja alá. Erre a kormány fiatal-hazacsábító programjának adminjai tisztességesen válaszoltak is: azt írták, a honlapjukon van egy csomó potenciális állásajánlat, ha a kommentelő esetleg hazajönne. Ilyen kommentekkel egyébként tele van a program oldala, és ez is azt mutatja, hogy nincs könnyű helyzetben a kormány, ha a külföldön dolgozó 350 ezer magyart igyekszik hazacsábítgatni.

Akkor végül is mennyi az annyi?

A program körül ráadásul eddig sokkal többet lehetett olvasni a bénázásáról, mint az óriási sikersztorikról. Az egész azzal kezdődött, hogy Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásügyi államtitkára azt nyilatkozta, hogy már 40 ezren jelentkeztek a programra, aztán viszont kiderült, hogy

Czomba csak összekeverte a Facebook-elérést (reach – tehát, hogy mennyien látták az oldal reklámját) a jelentkezők számával, ami ekkor 581 volt.

A számháború viszont itt még nem állt meg a kormány 100 millió forintos büdzséből gazdálkodó programja körül.Arról, hogy konkrétan hány fiatalt tudnak hazahozni össze-vissza záporoztak a számok: Pákozdi Szabolcs, a programot szervező Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezetője a Hvg.hu kérdésére azt mondta, 75 olyan fiatalnak a közvetítése van folyamatban jelenleg. Az NGM pénteki közleménye szerint viszont 50 fiatal és 51 cég van benne a programban, a 444.hu 21, az Index pedig 24 főről tudott. Ezért mi is rákérdeztünk az OFA-nal, hogy tisztázzuk a dolgot. A válaszuk szerint:

  • Június 17-ig a program honlapján 1302 fő regisztrálta magát.
  • A programhoz 86 fő csatlakozott, tehát ők töltötték ki a szükséges nyilatkozatokat.
  • Ebből videokonferencián 82 fő vett részt, ez az elsődleges szűrés a programban.
  • Konkrét munkahelyre eddig 55 főt közvetítettek ki, ebből 4 fő meg is kapta az állást.
  • A partnercégek száma 52 darab, náluk összesen 842 betöltetlen állás van.
  • A Facebook-elérések száma 116 ezer fölött van.

Oké, de pontosan mi ez az egész?

A KSH tavaly októberben állt elő egy hosszú, hivatalos adatok nélküli találgatásokkal teli időszak után egy becsléssel azzal kapcsolatban, hogy hány magyar állampolgár költözött külföldre a rendszerváltás óta. A 350 ezres szám a kormányt is arra ösztönözte, hogy csináljon valamit, így született meg a Gyere haza, fiatal! program, aminek a lényege nagyjából annyi, hogy az OFA Angliában dolgozó magyar fiatalokat igyekszik elérni, hogy segítsenek nekik abban, hogy a programra jelentkezett cégeknél meghirdetett állásokra jelentkezzenek.

Ezek az álláshirdetések egyébként nyitottak, ezért fel is merült, hogy előnyt jelent-e az, ha valaki a programon keresztül jelentkezik, és ha igen, akkor miért éri meg a cégeknek valakit csak azért felvenni egy esetlegesen erősebb jelentkezővel szemben, mert a kormány programjában vesz részt.

Erre rá is kérdeztünk az OFA-nál. Azt írták: „A munkáltatók az állást betöltőknél előnyben részesítik az angol nyelv ismeretét, a megfelelő szakképzettséget, a külföldi munkakultúrában töltött időt, a mobilitási szándékot. Mivel éppen ők képezik a program célcsoportját, és mi előszűrést végzünk, könnyebb és gyorsabb a kapcsolatfelvétel, ami a mai világban nagy előnyt jelent, egy »átlagos« CV-hez képest, amelyet a HR-es lehet, hogy félrerakna, és a jelölt el sem jutna az állásinterjúig."

Az OFA válasza szerint a program hozzáadott értéke továbbá, hogy a meghirdetett állások egy helyen megtalálhatóak, célzottan a célcsoport számára lettek összegyűjtve, gyorsan fel tudják venni a megfelelő jelentkezők a vállalatok releváns HR-szakembereivel a kapcsolatot. A vállalatok viszont minden esetben azt veszik fel, aki leginkább megfelelő az adott munkakör betöltésére.

Nem is kértünk természetesen semmilyen megkülönböztetést. A jelentkezők számára is többször hangsúlyoztuk, hogy ezen állások betöltése során egymással és a Magyarországon élő honfitársaikkal is versenyezniük kell.

 – írta az OFA a kérdésünkre. A program hosszabb távú célja az állami cég szerint az, hogy valamennyi olyan magyarnak segíteni tudjanak a hazatérésben, aki ezt igényli. „A kísérleti programunk keretében minimálisan 50 fővel számoltunk, amelynek tervezett ideje 2017. december 31. Bővítés esetén azonban ez a szám és a dátum is módosulhat” – írták. Azzal kapcsolatban, hogy Anglián kívül is tervezik-e a bővítést, azt írták, hogy az eddig tapasztalatok alapján javasolni fogják, hogy más országokból is megpróbáljanak fiatal magyarokat hazahozni, és úgy látják, az Egyesült Királyságon túli országokból is van igény a programra.

88 ember hívott haza 86 fiatalt

Az Index úgy értesült, hogy a programban dolgoznak Czomba Sándor államtitkárhoz köthető személyek is. Konkrétan Fehér Jánosról, a „Foglalkoztatási válsághelyzetek kezelése, javítása” nevű program pénzügyi munkatársáról tudtuk úgy, hogy ő Czomba Sándor titkárnőjének a testvére, illetve azt hallottuk, hogy Barna Zsuzsa OFA-alkalmazott pedig Czomba Sándor keresztlánya.

Az OFA ezt nem is tagadta, annyit pontosítottak, hogy Fehér Czomba Sándor korábbi titkárság-vezetőjének testvére. Fehérről azt írták: „gazdasági diplomával rendelkezik és több jelölt meghallgatása után került felvételre, mint a legalkalmasabb munkatárs. Munkáját kiválóan ellátja." Barna Zsuzsáról pedig azt írták, hogy „szakmai munkatársként végzi a munkáját egy másik programban, munkájáról a programban részt vevő partnerek csak pozitívan nyilatkoztak.

Ezenkívül az OFA azt is elismerte, hogy kollégájuk, Rezsőfi Zoltán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályát vezető dr. Rezsőfi István volt helyettes államtitkár fia. Róla azt írták, „a Corvinus Egyetemen szerezte diplomáját, felsőfokú nyelvtudással és átlagon felüli munkabírással rendelkezik. Kivétel nélkül mindegyik programhoz csatlakozott egyéntől csak pozitív visszajelzést kaptunk vele kapcsolatban."

A cég ehhez még annyit tett hozzá, hogy 88 fő munkatárs dolgozik jelenleg náluk, akik „kivétel nélkül tisztességgel és legjobb szakmai tudásuk teszik a dolgukat". Azt írták, minden munkavállalót a saját teljesítménye és nem a privát kapcsolatai alapján ítélnek meg. „Mások mellett nálunk dolgozik egy mostanában sokat idézett ellenzéki blog alapító szerkesztőjének közvetlen családtagja, egy korábbi kormánytag szocialista politikus egykori titkárnője, továbbá egy vidéki ellenzéki politikus gyermeke is, és számosan korábbi kormányok volt minisztériumi munkatársai” – írták.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tiborczék milliárdjai után nyomoz az unió is

Az egykor a miniszterelnök vejének kezében lévő Elios Zrt. őrületes sikerszériája felkeltette az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak is a figyelmét – írja az Index annak ellenére, hogy értesülésüket az OLAF hivatalosan nem erősítette meg.

Annyi biztos, hogy a magyar Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya nyomozást indított az Elios Innovatív Zrt. négy közbeszerzési ügyében – derült ki még március elején. Az ORFK tájékoztatása szerint a nyomozás "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban" bűntett elkövetésének gyanújával indult. A lap úgy tudja, hogy a nyomozás azóta több tanúmeghallgatással folytatódott, amelyekkel a rendőrök főként az Elios szekszárdi üzletének hátterét próbálták feltárni.

Tiborcz István ma már nem tulajdonosa a Green Investment & Solutions Kft.-n keresztül az Elios Zrt.-nek, eladta a West Hungária Bau Kft.-nek., így a cégek a 79. leggazdagabb magyarhoz, Paár Attilához kerültek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Seggfej Lázár bbocsánatot is kérhetne! Jogszerűen működtek a feljelentett civilek

Az ügyészségi vizsgálat szerint a Norvég Civil Támogatási Alaptól érkező pénzek elosztásában közreműködő három magyar civil szervezet működése teljesen megfelel a magyar jogszabályoknak – írja a Magyar Nemzet.

A vizsgálat kiderítette, hogy a Norvég Civil Alap pénzeinek elosztásában résztvevő szervezetek jogszerűen működtek, csupán adminisztratív hiányosságokat talált náluk a Fővárosi Főügyészség. A MN információit az ügyészség szóvivője is megerősítette.

A kormány, nevezetesen Lázár János, és az általa felügyelt Kehi azért szállt rá tavaly a norvég alaptól érkező civil pénzek hazai elosztásáért felelős civil szervezetekre, mert LMP-s kötődéssel gyanúsította őket.

Büntető feljelentést is tettek jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt, ennek nyomán szállt ki nagy erőkkel a rendőrség az Ökotársnál folytatott házkutatás miatt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Balog Zoltán úgy cselekszik, ahogy Orbán is

Az emberi erőforrások minisztere az egy éves kormányzati munka júliusi értékelése után is a jelenlegi államtitkárokkal akar tovább dolgozni.

Balog Zoltán erről egy keddi, budapesti sajtóbeszélgetésen egy kérdésre válaszolva azt közölte, nem tervez változtatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkári karában.

A miniszter azt mondta, alapvetően elégedett államtitkárai munkájával, és biztos abban, hogy tárcájánál államtitkári szinten mindenki a helyén marad.

Arról beszélt, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök, úgy ő sem szól bele abba, hogy ki kivel dolgozik, mert az azt vezető felelősségének tekinti. Jelezte, így az államtitkárai is szabadon dönthetnek arról, kik legyenek a helyettes államtitkáraik. Közölte továbbá, még a nyáron minden államtitkárával személyesen leül majd, hogy az adott területek jövőbeni működését átbeszéljék.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Medián: egyre több embernek van elege a vasárnapi zárva tartásból

Akármennyire is sikerként hirdeti a KDNP, nagyon úgy tűnik, hogy minden társadalmi csoportban, beleértve a pártállás szerinti csoportokat is, egyértelmű többségben vannak azok, aki ellenzik a korlátozást.

2015 kora tavaszán egy magánszemély kezdeményezésére és az általa megszervezett közösségi finanszírozás révén három közvélemény-kutató intézet is feltette ugyanazt a kérdést országos reprezentatív felmérésben:

Azt, hogy a boltok továbbra is nyitva tarthassanak vasárnaponként, Ön támogatja vagy nem támogatja?

A támogatók aránya március elején az Ipsosnál 64 százalék, március végén a Mediánnál 62 százalék, április közepén a Tárkinál 59 százalék volt. A különbségek elhanyagolhatók, de mivel egy irányba mutatnak, vagyis a nyitva tartást támogatók aránya csökken, akár az is feltételezhető lenne, hogy az emberek egy része fokozatosan hozzászokik a vasárnapi zárva tartáshoz, és lassan elfogadja azt.

A Medián legutóbbi adatai viszont igencsak  megcáfolják ezt a feltételezést: a május végi, 1200 fős országos felmérésben a megkérdezettek 72 százaléka állt ki a vasárnapi nyitva tartás mellett.

A legnagyobb mértékben épp a kormánypárti szavazók véleménye változott: míg márciusban a fideszesek körében kisebbségben voltak a vasárnapi nyitva tartás hívei (45 százalék), májusra már közel kétharmadosra nőtt az arányuk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Másfél éve 170 000 menekült elhelyezésére is késznek érezte magát a balfasz kormány, most 40 000-rel sem tud mit kezdeni

Pintér Sándorék 170 000 ukrán menekülttel számoltak, akiket szerintük mindössze három megyében és Budapesten el lehetett volna helyezni. Most viszont 40 000 menekült után kitennék a megtelt táblát.

2014. január 29-én Orbán Viktor operatív törzs (OT) létrehozására szólította fel Pintér Sándor belügyminisztert. Az OT feladata az akkor kibontakozóban levő ukrán válságra való felkészülés volt. Ekkor még előtte voltunk Janukovics bukásának, a Krím elszakításának és a kelet-ukrajnai háborúnak.

Az OT január 30-i ülésén már azzal az eshetőséggel számoltak, hogy Ukrajna kettészakad, Magyarországra pedig menekültáradat indul. Az ülésen elhangzott, hogy

Magyarország szükség esetén 170 000 menekült befogadását is meg tudja oldani.

Akkor úgy számoltak, hogy ezt a 170 000 embert a három keleti megyében – Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg -, illetve Budapesten helyeznék el. Magyarán, az akkori számítások szerint

170 000 menekültet az ország kisebbik része is...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kormány szembefordult a nagybirtokosokkal

Egyelőre nem tudni, hogy a kormánynak, vagy magának Lázár Jánosnak vannak becsípődve Magyarország legnagyobb földbirtokosai, de tény, hogy a vidékfejlesztési támogatások következő hétéves ciklusának beélesítése előtt a kabinet újragombolta a földalapú uniós támogatások hazai rendszerét. Az atv.hu-nak nyilatkozó agrárszakértő szerint eddig minden kormányzat érdekelt volt a mezőgazdaság kaotikus struktúrájában, és a tervezett korlátozások, illetve arányosítások önmagukban nem lesznek elegendőek az átláthatósághoz.

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter egy hónapon belül kétszer is szóba hozta sajtótájékoztatóján, hogy mekkora aránytalanságok uralkodnak a sok ezermilliárd forintos földadalapú támogatások rendszerében. Erre a következtetésre a 2007-2014 között legtöbb agrártámogatásban részesülők 500-as listája alapján jutott.

Az első meglepetés állítása szerint akkor érte a minisztert, amikor azzal szembesült, hogy a táblázatban nem szerepelnek magánszemélyek, vagyis

2010 után is a nagy agrárvállalatok voltak a nyertesei a finanszírozási modellnek.

75 százalék az 5 százaléké

2007 és 2013 között 4400 milliárd forint került kifizetésre több mint 321 ezer ügyfél részére.

Az összes támogatott egy százaléka kapta a támogatások ötven százalékát (2211 milliárd).

A rendelkezésre álló uniós források 75 százaléka a jogosultak 5 százalékához került (3249 milliárd). 495 ügyfél kapott 1 milliárd forint fölötti támogatást és 11 esetben az ország legnagyobb földbirtokosai több mint 10 milliárdos támogatást hívtak le.

A kormány két megoldást is talált arra, hogy a következő hét évben máshogy alakuljanak a fenti arányok. Meghatározott területnagyság – jelen állás szerint 1200 hektár – fölött nem kapnak támogatást a földhasználók, illetve az Európai Bizottság jóváhagyásával bekerül a magyar vidékfejlesztési operatív programba, hogy a források 80 százaléka a kis gazdaságokat illeti, és a maradék 20 százalék juthat csak nagyobb gazdaságoknak. Ennek biztosítékaként a kormány olyan támogatási szerződéseket köt az érintettekkel, amelyek a 2018-as választások után sem lesznek felülvizsgálhatók.

Gyurcsány, Bajnai, Antall

A területre rálátó kormányzati forrásunk elmondta, hogy hatalomra kerülésekor a második Orbán-kormány nem tudott belenyúlni a 2007-ben elfogadott vidékfejlesztési forrástáblába, mert az már lényegében üres volt, viszont ígéretet tett a támogatási rendszer 2014 utáni átalakítására. Ugyanakkor az elmúlt négy évben a sokak által Fidesz-közelinek mondott agrároligarchák a földalapú támogatások nyertesei voltak.

"A DK és az Együtt viszont ne farizeuskodjon a szisztéma haszonélvezőit kárhoztatva – mondja forrásunk –, hiszen Gyurcsány és Bajnai tehetnek arról, hogy ekkora játszmák zajlottak az uniós forrásokkal".

A mezőgazdasági nyilvántartásokat az Antall-kormány földművelésügyi minisztere, Nagy Ferenc József szüntette meg egy tollvonással. Azóta sem tudjuk pontosan, hogy ki és mekkora termőföldet használ. Ráadásul a 2004-es uniós csatlakozásunk után úgy sikerült rendeletbe foglalni a vonatkozó EU-s szabályokat, hogy az eredeti szándék szerinti "üzem-alapú" nyilvántartás itthon "gazda-alapúvá" transzformálódott. Így aztán 11 éve nem tudja senki, hogy hány mezőgazdasági üzem van Magyarországon – mondta az atv.hu-nak nyilatkozó agrárszakértő. 

Sötétben tapogatózunk

Az Agrárkamarának körülbelül 340 ezer tagja van. Ebből körülbelül 5 ezren termelik meg az ágazati GDP 76 százalékát és fizetnek 1 millió forint fölötti kamarai tagdíjat. Az is nagyjából valószínűsíthető, hogy a jelenlegi 190 ezer területalapú támogatási igényből legfeljebb 70 ezer az üzem. De hogy a zsebszerződések mögé rejtett tulajdoni viszonyok folytán hány gazda veszi fel hány cég nevében a támogatásokat, arra senki nem merne fogadni. A szakértő úgy látja, a földalapú támogatás értelme csak 300 hektár alatt érvényesül, a többi uniós forrást pedig át kellene csoportosítani vidékfejlesztésre.

Ha komolyan gondolja a kormány, hogy visszatér a Római Szerződés 33. cikkének eredeti tartalmához (a közös agrárpolitika célkitűzései), akkor a szakértő szerint azzal kell kezdenie, hogy kideríti: ma Magyarországon konkrétan kinek, konkrétan mekkora birtoka van.

Ehhez elkerülhetetlen, hogy a kormány hajlandó legyen összevezetni a földnyilvántartást, a földhasználati nyilvántartást, a kamarai tagnyilvántartást, a földalapú támogatási nyilvántartást és a NAV adatbázisát. Valódi földhasználati és üzemtérkép nélkül ugyanis egyfelől marad a káosz és a zsebszerződések, másfelől pedig a jövőben sem lehet az üzemekhez igazítani a támogatásokat.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkársága arról tájékoztatta az atv.hu-t, hogy a nagyméretű gazdaságoknak kedvező támogatáspolitika felülvizsgálata a vidékfejlesztési célú forrásokra is vonatkozik. Érvelésük szerint a szocialista kormányzatok tervezték a 2007-2013-as támogatási időszak alapjául szolgáló Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot, amelynek köszönhetően a főként szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó nagy agrárcégek hívták le az elérhető források nagyobb hányadát. A Vidékfejlesztési Program elfogadását követően nyár végén, ősszel megjelenő új pályázatoknál a források 80 százaléka a kis- és közepes gazdaságok számára lesz elérhető - ígéri az államtitkárság.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Új eszközzel tartaná itthon a nővéreket a kormány

Tízmilliárd forintból 2140 nővérszálló-férőhely újulhat meg a következő öt évben, valamint további 360 új szálláshelyet is létesítenének – közölte a Népszava.

Előzetes felmérést végeztek a központhoz tartozó több mint 100 egészségügyi intézményben – írta a lap az Állami Egészségügyi Ellátási Központra (ÁEEK) hivatkozva.

Ennek alapján úgy látják, az Emberi Erőforrás Operatív Program uniós forrásaiból tízmilliárd forint szükséges 2020-ig, amiből 8,6 milliárdot a szállók felújítására, 1,4 milliárdot új szálló létesítésére fordítanának.

A lap szerint a fejlesztések Dél-Dunántúlon, Dél-Alföldön, Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon valósulnának meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A zöldhatárra terelik a szerb rendőrök a menekülteket

A Délmagyar.hu lefotózott olyan szerb rendőröket, akik az illegális határátkelő felé terelik a busszal érkező menekülteket.

A lap újságírói a szerbiai Magyarkanizsán várakoztak a Belgrádból érkező buszra, mert arra számítottak, hogy oda érkezik majd a menekültekkel teli járat. Ám a jármű meg sem állt a főtéri megállónál.

A busz három kilométerre ment el a településtől, majd megállt, leszálltak róla a rendőrök, akik közül egy a forgalmat lassította, a többiek pedig elmutogatták, merre kell menniük.

A lap munkatársainak a menekültek azt nyilatkozták, hogy a szerb rendőrök annyit mondtak, sétáljanak a folyó mentén, és akkor eljutnak oda, ahová indultak. A fotót itt tudja megnézni!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzt, határőröket és sátrakat küld az EU

Nyolcmillió euróval segíti az EU a menedékkérők fogadását a tagállamokban. Szijjártó Péter szerint minden EU-kötelezettséget teljesítünk a bevándorlók fogadásával kapcsolatban, de „furcsa lenne”, ha hozzánk telepítenének migránsokat Görögországból és Olaszországból. A megállapodás szövege alapján azonban nem húzhatnánk ki magunkat teljesen a terv alól.

„Magyarország nincs többé egyedül, Európa Magyarország mellett áll” - jelentette ki a görög Dimitrisz Avramopulosz, a migrációért, uniós belügyekért és polgárságért felelős uniós biztos június 30-án Budapesten. A biztos arról beszélt, hogy most már jobban érti az itteni helyzetet. Eddig csak Görögországról és Olaszországról volt szó migránsügyben, de most már Magyarországról is. Bejelentette, hogy az Európai Unió nyolcmillió eurót (átszámítva nagyjából 2,5 milliárd forintot) ad a menedékkérők fogadásának megkönnyítésére, és embereket is küldenek, akik segítenek a menedékkérelmek feldolgozásában vagy például az ujjlenyomatok felvételénél. Az EU civil védelmi mechanizmusán keresztül pedig többek között sátrak érkezhetnek.

Dimitrisz Avramopulosz arra figyelmeztetett, hogy

az egyoldalú megoldások csak áttolják problémát a szomszéd országokra.

A határőrizet viszont nemzeti feladat: próbálnak európai megoldásokat találni, de ez nem akadályozza a tagállamokat, hogy saját válaszokat adjanak ezen a téren, és a görögök, valamint a bolgárok is építettek korábban kerítést.

Szijjártó: minden EU-kötelezettséget teljesítünk

Magyarország teljesíti minden uniós kötelezettségét, utalt Szijjártó Péter arra a döntésre, hogy a nyugatról visszaküldött menedékkérők fogadását ideiglenesen felfüggesztették. Az EU-s rendelet (Dublin III) szerint oda kell küldeni a menedékkérőket az eljárás lefolytatására, ahol átlépték az EU határát. Ugyanakkor vitatta, hogy ide kellene őket visszairányítani, mert előbb minimum át kellett jönniük Görögországon, Macedónián, Szerbián. Görögországba viszont egyetlen tagállam sem küld vissza menedékkérőket, mert úgy ítélik meg, nem adottak a körülmények a fogadásukra.

Több mint 67 ezren jöttek idén

Ma reggelig már kicsivel több, mint 67 ezer migráns érkezett, túlnyomó többségük Szerbia felől, ismertette a friss adatokat Szijjártó Péter, ami komoly nyomást jelent a magyar költségvetésre, idén ebből 15,8 milliárd forint pluszkiadás volt.

Ilyen helyzetben muszáj fizikai akadályt képezni, érvelt a kerítés mellett, de szerinte ez nem gátolja azokat, akik törvénytisztelő módon, útlevéllel jönnek egy határátkelőn keresztül.

Szijjártó Péter köszönetet mondott a biztosnak, amiért támogatja, hogy az afrikai migrációval foglalkozó magas szintű konferencia mellett Budapestre is szerveznek egyet, és itt a balkáni útvonalról lesz szó. Azt is bejelentette, hogy délután Pintér Sándor belügyminiszter a szerb és osztrák kollégájával fog találkozni, ahol a szerb-macedón és a szerb-magyar határőrizet erősítéséről fognak tárgyalni. Macedóniából olyan hírek érkeznek, hogy szerb, osztrák és magyar határőrök közösen védik a szerb-macedón határt, és nem engedik tovább a menedékkérőket. Úgy sejtjük, a macedón hatóságok nem repesnek az örömtől. Erről beszélt az EU-biztos, amikor a probléma másra hárítását emlegette.

Van mi elől futni

Azt Dimitrisz Avramopulosz is elmondta, hogy főleg Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkeznek migránsok. Arról, hogy ezekben az országokban mennyire valós életveszélyben vannak emberek, az elmúlt pár héten többek között itt, itt és itt írtunk.

Mennyire lettünk különleges eset?

Dimitrisz Avramopulosz az európai szolidaritás jelét látta abban, hogy a múlt héten az uniós állam- és kormányfők megállapodtak migránsok áttelepítéséről. Az eredeti tervet azért felvizezték a kormányfők. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy negyvenezer embert vegyenek át a tagállamok a görög és olasz befogadóállomásokról kvóták alapján és további húszezret válságövezetekből, de végül egy önkéntes rendszerben állapodtak meg, ráadásul Magyarországot (és részben Bulgáriát) különleges esetnek minősítették. „Mégiscsak furcsa lenne, ha olyan országokból küldenének ide bevándorlókat, ahová kevesebben mennek, mint hozzánk” – mondta Szijjártó Péter, mert már többen jönnek a balkáni útvonalon, mint a Földközi-tengeren.

Ezek szerint magyar olvasatban a különleges eset azt jelenti, hogy senkit nem kell fogadnunk a két országból, ám az Európai Tanács végkövetkeztetése a húsz- és a negyvenezres programnál is azt írja, hogy azokban „minden tagállamnak részt kell vennie”. Csak a bel- és igazságügyi együttműködésből kimaradt Dániának, Írországnak és az Egyesült Királyságnak enged teljes kimaradást a görög-olasz programnál, Magyarországnak nem. Egy, a csúcstalálkozón részt vett forrás is arról beszélt az Eurologusnak az ülés után, hogy a kivétel valószínűleg azt jelenti, a korábban javasoltnál kevesebb menedékkérőt kell majd befogadnunk.

(A cikket az EUrologus Facebook-oldalán kommentálhatja.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lezárták a debreceni menekülttábort

A debreceni migrációs táborban hétfő délután történt incidens miatt ideiglenesen lezárták a befogadóállomást – számolt be az eseményekről az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója. 

A táborlakók bemehetnek a befogadóállomásra, de onnan csak alapos indokkal engednek ki bárkit is.

Este fél 7-kor megérkezett a táborba Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott és Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere. Ők egy rendőri vezető kíséretében bementek a befogadóállomásra.

A helyzet este már nyugodt volt, a rendőrök nagy erőkkel voltak a helyszínen. A tábor kapujánál mintegy két tucat migráns tartózkodott.

Délután a migrációs tábor mintegy száz lakója, botokkal a tábor melletti 471-es számú úton garázdálkodott. Botokkal ütötték és megdobálták a leálló személyautókat és autóbuszokat, és felgyújtották az út menti kukákat. A konfliktusban egy rendőr könnyebben megsérült, kővel dobták meg.

Azt többen is megerősítették az MTI tudósítójának, hogy az alapkonfliktus két migráns között alakult ki, amiatt, hogy egyikük megtaposta a Koránt.

Papp László, miután kijött a táborból, az MTI tudósítójának elmondta: a rendőrség ura a helyzetnek, a tábort lezárta, és a következő napokban Debrecen egész területén megerősített járőrszolgálat lesz.

A polgármester szerint csupán idő kérdése volt, hogy mikor alakul ki konfliktus a túlterhelt befogadóállomáson.

Debrecen számára elfogadhatatlan ez a helyzet, a városban nincs helye ennek a tábornak – mondta a polgármester.

Ugyanakkor hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy Magyarország rendkívül jelentős migrációs nyomás alatt van, ezért támogatják a kormány azon törekvését, hogy a déli határszakaszon fizikai akadállyal nehezítsék meg a migránsok beáramlását.

Rácz Róbert az MTI-nek elmondta: pattanásig feszült a helyzet a mintegy 800 ember befogadására alkalmas állomáson, ahol hétfőn reggel már 1900-an voltak.

Az világosan látszik, ha a határon nem sikerül a migránsokat megállítani, akkor a határon belül ezt a problémát már nem lehet kezelni – fogalmazott. A hajdú-bihari kormánymegbízott is hosszú távon a debreceni tábor bezárásában látja a megoldást.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Plakátkampány-mutyit sejt az LMP, feljelentést tesznek

A közbeszerzési törvény megszegésére hivatkozva, ismeretlen tettes ellen ügyészségi feljelentést tesz az LMP a nemzeti konzultációhoz kapcsolódó plakátkampány tendereztetése ügyében.

Az ellenzéki párt jogi lépését Hadházy Ákos, az LMP elnökségi tagja jelentette be vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Kiemelte, hogy a jogszabályok értelmében a 300 millió forintos plakátkampány esetében nyílt pályázatot kellett volna kiírni, a hirdetményes tárgyalásos tender helyett, amelyen – közlése szerint – Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szomszédjának cége is részt vett.

Hadházy Ákos úgy fogalmazott, vannak olyan "faék egyszerűségű" ügyek, amikor az ügyészség nem utasíthatja el a feljelentést. A kabinet sürgősségre vonatkozó védekezése ráadásul nem állja meg a helyét – mondta az ellenzéki politikus –, mivel a kormánynak volt ideje megtervezni kampányát.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Családbarát közgondolkodás: Jön az újabb kormánykampány

A „családbarát szemléletformálást célzó” országos kampánysorozatot indítana a kormány, valamint a családpolitikai eredményekkel is kampányolna – derül ki a Magyar Közlöny keddi számában közzétett kormányhatározatból.

A határozat szövege szerint a kormány egyetért azzal, hogy a  családbarát közgondolkozást erősítő, a  családbarát szemléletformálást célzó országos kampánysorozatot indítsanak. Támogatja „a családpolitikai eredményekről szóló tájékoztatási tevékenységet” is.

Az érintett miniszterek feladata lesz a kampányok feltételrendszerének kidolgozása valamint a végrehajtásukhoz szükséges szerződések megkötésére.

A kampány felelőse lesz a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az emberi erőforrások minisztere, akinek be kell vonnia a munkába a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnökét. A szükséges szerződéseket augusztus 31-ig kell megkötni.

 

 

 

 

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV