Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
Orbán népmesék - Orbán lánya férjhez megy
Orbán - Börtön dal
Dal a Felcsúti törpének

 

 

 

 
 
 

2016 Május 23

Gyorsabban küldené rács mögé a Tolvaj-kormány a bűnözőket

Önálló vagyon-visszaszerzési hatóság vadászna a bűnözők elrejtett vagyonára. Ezt tenné legalábbis lehetővé a készülő büntetőeljárási törvény. A jogszabállyal a kormány szeretné gyorsítani az ügyek feltárását és a bűnözők által okozott kár megtérítését, de az egyszerűsítés helyenként a visszájára is fordulhat.

Kép: Huszár Attila

Információink szerint lényegében elkészült az új büntetőeljárási törvény első tervezete. Az utolsó simításokat végzik rajta az Igazságügyi Minisztérium jogászai, így ha Trócsányi László miniszter áldását adja rá, akár a június 30-i határidő előtt vitára bocsáthatják.

Bár a törvény előkészítésében közreműködő civil szakértők addig nem nyilatkozhatnak, amíg Trócsányi áldását nem adta a végleges szövegváltozatra, a velük folytatott beszélgetésekből arra lehet következtetni, hogy a tervezet híven követi a kormányhatározatban előírt elvárásokat: a gyorsaság, a hatékonyság és az egyszerűség elérése lett a központi szempont. Az új törvény várhatóan más-más eljárási szabályokat fogalmaz meg az egyszerű és a bonyolult ügyekre, azokra, amelyekben a terhelt együttműködik a hatóságokkal, illetve azokra, amelyekben nem.

Az eljárások gyorsítása érdekében néhány, a szakmát már a koncepció elfogadásakor megosztó megoldást is bevezetne a kormány. Például hogy azokat a tényeket, amelyeket a vádlott és a védelem nem vitat, a hatóságoknak nem kell a továbbiakban bizonyítaniuk. Gyakorló ügyvédek szerint ez a szabály azzal a veszéllyel jár, hogy ha valaki mindennemű hatósági presszió nélkül magára vállal egy betörést, el fogják ítélni akkor is, ha nem ő tette. Soha nem derül ki, ha pénzért vagy fenyegetésért vallotta magát bűnösnek más helyett, viszont egy betörő garantáltan szabadlábon marad.

A törvény várhatóan az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet majd arra, hogy a sértettek bűncselekménnyel okozott kára minél nagyobb mértékben térüljön meg. Már az új törvény koncepcióját megfogalmazó kormányhatározat is előírja, hogy a sértettnek egyenjogú alanyának kell lennie az eljárásnak. Azaz egy bűnügy nem a rendőrség, az ügyészség és a bíróság magánügye. Osztanak benne lapot a jövőben a sértetteknek is, akik így rábírhatják a nyomozókat, hogy a mai gyakorlathoz képest több energiát fordítsanak ellopott dolgaik visszaszerzésére. Főleg, hogy a kormány is azt várja az új szabályozástól, hogy javítsa a bűncselekményekkel okozott kár megtérülésének ma még siralmas mutatóit. Jelenleg átlagosan a bűnözők okozta kár tizede térül csak meg. Ennek érdekében az új törvény várhatóan érdekeltté teszi az elkövetőket a kármegtérítésben, enyhébb ítéletre számíthat az, aki a hatóságokkal együttműködik, nem húzza el az eljárást. Másfelől önálló vagyon-visszaszerzési hatóságra bízná a bűnözők elrejtett vagyonának felkutatását.

Várhatóan újraszabályozza a törvény a köznyelvben vádalkuként emlegetett nyomozási alku intézményét, és általában a bűnözőkkel köthető megállapodás menetét. Ma nem érdekeltek a tettesek az együttműködésben, hiszen minden hatóságnak hivatalból el kell járnia velük szemben. Azaz ma még nincs olyan, mint a filmekben, hogy egy maffiavezér feldobásáért a hatóságok nem indítanak eljárást a kisstílű drogdíler ellen. Meglehet azonban, hogy az új törvény valami hasonló megoldással is előáll. Már csak azért is, mert azt a kormány is elismeri, hogy jelentős, szervezetten elkövetett gazdasági és korrupciós ügyek felderítése, a szervezetek valódi irányítóinak az azonosítása pentitók (bűnbánó bandatagok, résztvevők) nélkül olykor szinte képtelenség.

8 év alatt a nyomozások átlagos időtartama 159 napról 221-re nőtt

A kormány szerint azért van szükség új jogszabályra, mert az 1998-ban elfogadott, de csak 2003 óta hatályos törvényt már annyiszor és olyan sok helyen módosították, hogy alkalmazása szinte lehetetlenné vált. Közvetlenül a hatálybalépését követően például csak az ügyészség több mint száz ponton kért változtatást. Másrészt bár az elmúlt években mind a nyomozó hatóságok, mind a bíróságok egyaránt büszkén hangoztatták, mennyi mindent tettek az ügyek gyorsítása érdekében, a statisztika az ellenkezőjéről árulkodik.

A Legfőbb Ügyészség adatai szerint 2005 és 2013 között a nyomozások átlagos időtartama 159 napról 221 napra nőtt. A vádemeléstől a jogerős ítélet kihirdetéséig pedig 369 napról 411-re. A két évnél hosszabb ideig tartó büntetőeljárások aránya sem igazolja a hangoztatott erőfeszítések sikerét: míg 2004-ben az ügyek ötöde (21,3 százaléka) tartott két évnél tovább, 2012-ben már a harmadát nem sikerült ésszerű idő alatt lezárni (33,7 százaléka).

Ha hinni lehet az elmúlt években a Belügyminisztérium által kiadott bűnügyi statisztikáknak, Magyarországon a bűncselekmények száma 2010 óta folyamatosan csökken. Ez tehát nem indokolna új jogszabályt. Valószínűbb tehát, hogy a kódex megalkotásáról szóló tavaly februári határozatban olvasható a helyes megfejtés: a kormány „a szigorú és következetes büntetőpolitikájának megfelelően (…) ki akarja kényszeríteni a neki tetsző szemléletváltást a büntető-igazságszolgáltatásban is”.

Forrás: Nol

 

 

 

 

 
Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

 

 
         
Táborozás
MALOMVÖLGYI TÁBOR

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
Facebook oldalaink
Orbán paródiák
A felcsúti tolvajbálon
Fideszes bûnözök továbbképzése
Orbán - A nép keze utolér