Brüsszel döntött az internetről: az egyik szemünk sír, és a másik is...

Pár napja az Európai Parlament elfogadta az európai kormányfők által ajánlott csomagot, amely 2017 júniusától megszünteti az Európán belüli roaming díjakat, ugyanakkor hatalmas csapást mérhet mindarra, amit ma szabad internetezésen ismerünk. 

A javaslat egyébként a roaming díjak eltörlése mellett épphogy a netsemlegességet igyekezett biztosítani Európában, de a tagállami kormányfők vezette Európai Tanács - köztük Orbán Viktor is - sikeresen csempészték be a javaslatba a telekommunikációs cégek érdekeinek megfelelő passzusokat, amelyekre hivatkozva a netszolgáltatók pénzért árulhatják a gyorsabb elérést bizonyos weblapoknak.

Ezzel a nagyobb cégek monopolhelyzetbe, míg a kis- és középvállalkozások óriási versenyhátrányba kerülhetnek a digitális térben még akkor is, ha a szabályozás ezt csupán objekítv szempontok alapján, a netszolgáltatás minőségének javítása okán engedi meg. 

Miért kell nekünk netsemlegesség, és miért most beszélünk róla?

Alapvető fontosságú, hogy az internetes szolgáltatók azonos módon ítéljék meg az online elérhető tartalmakat és weboldalakat. A netsemlegesség szabályozása kétségkívül a digitális kor egyik legnagyobb kihívása, hiszen az infokommunikációs technológiákban óriási mennyiségű profit van. Ennek megfelelően, ha a döntéshozók, legyenek azok nemzeti vagy összeurópai színtéren, a piacot alapvetően befolyásoló döntést kívánnak hozni, akkor óriási lobbierők mozdulnak meg az iparágban azért, hogy számukra kedvező irányba történjen a változtatás.

A netsemlegesség (net neutrality)

 Az az elv, amely szerint az internetes szolgáltatóknak azonos módon kell megítélniük az online elérhető tartalmakat, weboldalakat és platformokat. Tilos például direkt meggátolni vagy lelassítani konkurens weboldalakat vagy online szolgáltatásokat. 

A kétsebességű internettel ugyanis anyagi erőfölényük bevetésével megvásárolva a gyorsabb adatátvitelt a fogyasztókhoz, óriási versenyelőnyhöz jutnak a nagyobb cégek, míg a kicsi, kevéssé ismert cégek és szolgáltatások pusztán azért maradnak le, mert nincs elég tőkéjük megvásárolni a netszolgáltatóktól a fogyasztókhoz vezető gyorsabb, nagyobb sebességű csatornát. 

A mostani helyzet tipikusan ilyen: ha ugyanis a netsemlegességi törványben benne felejtenek kiskapukat, azzal megnyílik az út a netszolgáltatók számára a kétsávos net megteremtésére, egyes weblapok, szolgáltatások gyorsabb eléréséért pedig pénzt szedhetnek a piac szereplőitől. Ezt azonban nyilvánvalóan csak a vagyonosabb szereplők engedhetik meg maguknak Ez pedig nem csupán a Magyarországon oly népszerű torrent-oldalakat, hanem a kisebb tőkével rendelkező cégeket, alapítványokat és egyéb szereplőket is érinti, hiszen tartalmaik lassabban, alacsonyabb sávszélességgel juthatnak el a fogyasztókhoz.

Két év tárgyalás után idén júniusban a tagállamok képviselői végül felpuhították - lásd lobbiérdekek - a távközlésre vonatkozó szabályok reformját, így az elvileg netsemlegességet garantáló szabályozás vált a netsemlegességet fenyegető legnagyobb veszéllyé. Az EP-képviselők az október 27-i plenáris ülésen vitáztak és szavaztak a Parlament erre vonatkozó jogszabálytervezetéről, és végül elfogadták a Tanács kezdeményezését. 

Melyek a konkrét problémák?

- Specializált szolgáltatások: a jogszabály szerint (amelyet a tagállamoknak majd be kell illeszteniük a joganyagukba) a szolgáltatók felár ellenében ajánlhatnak úgynevezett speciális szolgáltatásokat a cégeknek és a felhasználóknak. Ezáltal bizonyos keretek között lehetővé válik, hogy bizonyos cégek fizethessen azért, hogy magasabb sávszélességet kaphassanak a szolgáltatásaik nyújtására. A szolgáltatás innovatív jellegét ugyanakkor bizonyítani kell, ez azonban egy puha szabály, ezért az innovatív szót biztosan számtalanszor fogjuk hallani még a gumiszabályozás miatti jövőbeli perekben, ahol ügyvédeik ezzel a passzussal fogják védeni a szabályozás kiskapui által gazdagodó netszolgáltatókat. 

- Nullás díjszabás (zero rating): a jogszabály alapján a nullás díjszabás is megengedett lesz, egészen addig, amíg az nem diszkrimináló jellegű. A zero-rating, azaz nullás díjszabás során a szolgáltatók, főként a mobilszolgáltatók bizonyos alkalmazások vagy szolgáltatások használatával generált adatforgalmat nem számolják hozzá a felhasználó adatforgalmához. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy más szolgáltatások kárára biztosítanak ingyenes hozzáférést bizonyos weboldalakhoz és tartalmakhoz. Ilyen például, ha a mobilos adatcsomagjuktól függetlenül elérhetjük a Skypeot, de a Facebook elérése már az adatcsomagból ketyeg. Ezzel nyilvánvalóan a netszolgáltató által (jó pénzért) választott szolgáltatás részesül előnyben.

- Forgalomkorlátozás: a szolgáltatók a jogszabály alapján óiási szabadságot kapnak abban, hogy hogyan kezelik az általuk bonyolított adatforgalmat abban az esetben, amikor a hálózatban torlódás alakul ki. Ezekben az esetekben akár az egyes forgalomfajták teljes felfüggesztésére is jogot kapnak, ami által képesek lehetnek a technológiai problémákra hivatkozni a gazdasági célú döntéseik takargatásaként. 

És akkor íme, a következmény! Mindössze néhány nappal az Európai Parlament kritikus szavazása után közzétette álláspontját a Deutsche Telekom elnök-vezérigazgatója, Timotheus Höttges. A bejegyzés szerint a cég a netsemlegességet féltő aktivisták legrosszabb rémálmait váltja hamarosan valóra, a Telekom azonnal lecsap a beépített kiskapukra és bevételmegosztásos-modellt vezet be - írja a hwsv portál.

A Deutsche Telekom megfogalmazása szerint a jövőben lesz lehetőség arra, hogy egy szolgáltatást garantáltan jobb minőségben foglaljunk le magunknak, néhány extra euróért.

De hogyan szavaztak  magyarok? 

A szólamokban oly harcos Orbán Viktor, ahogy általában, most is a lobbiérdekek mellé állt, amikor megszavazta a Tanácsban a javaslat netsemlegességet érintő puhítását. Az Európai Parlamentben pedig szintén csupán a Fidesz által delegált képviselők (köztük az itthon netkonzultációval megbízott Deutsch Tamás)  szavazták meg teljes mellszélességgel a netsemlegességet felszámoló, előzőleg Orbán által is támogató módosítót. Az LMP, a PM, a Jobbik, DK és az MSZP a netsemlegesség mellett szavazott.

Ennyit tehát a netsemlegességről Európában. Üdv a kétsebességes internet világában, ahol a netadót a képviselőd miatt a szolgáltatódnak fizeted.  

 

 

 
 
Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 
 
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV