Bioorganikus:

Biokertész - Körterozsda és más őszi gombaharamiák

Nincs könnyű dolga, aki vegyszerek nélkül akarja megvédeni gyümölcsösét a kártevőktől. Persze készíthetünk ellenük számos remek bio-permetlevet, de ha egy megátalkodott, nehéz megmenteni a fákat. Mondhatni, az egyetlen járható út, a megelőzés.

A gyümölcsben is érvényes a szabály: az erős, jó kondícióban lévő növények jobban ellenállnak a betegségeknek, mint a gyengék. Könnyen beszélnek az erdők szülöttei, hiszen alattuk senki sem takarít, a lehullott levelek avarrá állnak össze, komposztálódnak és táplálékul szolgálnak. Erről a lehetőségről mi se mondjunk le! A lehullott levél, ahol lehet, maradjon a fa alatt, vagy ha muszáj összegereblyézni – mert például, hogy nézne ki tőle az udvar? – akkor gyűjtsük össze és komposztáljuk. A leveleket azonban még a fán vegyük alaposan szemügyre, s csak akkor hasznosítsuk, ha egészségesek.

Nálunk a körtefák levelét támadta meg egy fura betegség. Először egy vöröses, narancssárga folt jelent meg a színén, aztán a fonákján púpszerű képződmények dudorodtak ki. Először az hittem, valamilyen zsivány rovar lakik bennük, de kiderült, hogy spóratartók, ugyanis egy galád gomba a bűnös. A nevét a betegéről kapta: „körterozsda", s fura egy kórság: „gazdaváltó", önmagában nem élne meg, kell hozzá 100 méteres körzetben egy borókabokor. E rozsdagombák a boróka megvastagodott vesszőiben telelnek át, a spórák áprilisban fejlődnek ki és kelnek légi útra. Ha körtefát találnak, megtelepednek a levelein. A megelőzéshez a borókát is kezelni kell, áprilisban le kell róla vágni a fertőzött ágakat.

Moníliás körte, alatta rozsdától beteg falevél.

A lehullott gyümölcsök is komposztálhatók, feltéve persze, ha nem betegek. A legveszélyesebb kórságot, a moníliát szerencsére még a laikusok is felismerik. Naná, hogy ez is is gombabetegség, ráadásul három különböző módon támadó fajtája van. A leggyakoribb, a Monília frictigena az érésben lévő gyümölcsöt rohanja le: sebparazita, vagyis azokat az áldozatokat támadja, amelyeken valami – például rovar, madár – sebet ejtett. A legapróbb sérülésen át beférkőznek a spórák gyümölcsbe, ahol aztán villámgyorsan elszaporodnak. Hűvös és csapadékos tavasszal a moníliák korán ébredő fajtája, a M. laxa már nyíláskor, terméskötődéskor kivégzi a nyirkos időtől legyengült virágokat. A M. fructicola a legagresszívebb moníliafajzat, virág- és hajtáspusztulással valamint gyümölcsrothadással járhat. A monília esetében nem elég csak a fertőzött gyümölcsöt összeszedni, a fán maradt beteg részeket is drasztikusan, az egészséges részekből pár centit feláldozva le kell vágni és elégetni.

 

 

A világ a magyarok verekedős nemzeti ünnepéről írt

A világsajtó ismét Magyarországgal foglalkozott – számolt be róla a 168 óra Online. Az amerikai Washington Post arról írt, Orbán Viktor hívei összecsaptak tiltakozók maroknyi csoportjával március 15-én. Emellett azt is kiemelték, Orbán az elmúlt években unortodox lépésekhez folyamodott és beszédében saját külön útját dicsérte. Eközben az ellenzék népszavazást akar tartani, hogy ezzel teremtsék meg az új magyar köztársaságot. Az amerikai lap arra is kitért, a paksi bővítés Orbán legújabb viszálya az EU-val.

A francia hírügynökség, az AFP is foglalkozott március 15-tel. Ők azt emelték ki, hogy míg Orbán mellett 2 ezren tüntettek, ellene 6 ezren vonultak fel. Felidézték, 2010 óta a Fidesz-KDNP átfogó változtatásokat hajtott végre, amelyek bírálói kritikái szerint megnyirbálták a demokratikus jogokat. Az egyik ellentüntetőt is megszólaltatták, aki szerint az orbáni rendszer eltorzult, igazságtalan, hiányos a demokrácia, és gondok vannak a sajtószabadsággal is. Ezzel szemben Orbán beszédében azokat ostorozta, akik szerinte a magyar szuverenitást fenyegetik.

A Frankfurter Rundschau című német lap arról számolt be, több ezren tiltakoztak a magyar jobboldali-konzervatív kormány ellen. Idézték Parti Nagy Lajos felszólalását, mely szerint az Orbán-kormány öt éve alatt összeomlott a jogállam, tönkre ment az ország demokratikus immunrendszere. Lattmann Tamás bejelentéséről is írtak, amiből kiderült, az ellenzék 19 kérdésből álló népszavazással bontaná le az orbáni rendszert.

 

Sok a sugárzó vaddisznó Bajorországban

Csaknem harminc évvel a csernobili atomkatasztrófa után még mindig nagyon sok a radioaktív vaddisznó Bajorországban.

A vadhús a kilogrammonként megengedett 600 becquereles (a radioaktivitás mértékegysége) határérték több mint tízszeresét is átlépheti - derült ki a bajor környezetvédelmi minisztérium válaszából, melyet a német parlament zöld pártjának kérdésére adott.

Augsburg térségében 2013-ban a 612 mintának csaknem a fele lépte túl a megengedett határértéket. Abban a tizenkét régióban, melyeket 1986 tavaszán a legnagyobb mértékben ért a Csernobil-felhő, 1332 minta lépte túl a határértéket.

A kilogrammonként 600 becquerel feletti terheltségű vadhús Németországban nem kerülhet forgalomba.

Norvég kutatók nemrég arra hívták föl a figyelmet, hogy a globális felmelegedés újra útnak indíthatja az 1986-os csernobili katasztrófa nyomán a környező erdőkbe került sugárszennyeződést. 

 

Tíz napja nem tudjuk, hol van Putyin

Március 5-én láthatta a közvélemény utoljára Vlagyimir Putyint, Oroszország elnökét, azóta pedig semmi hír nincs róla. Talán beteg? Született egy zabigyereke? Puccs volt Moszkvában, és leváltották? Elment átszabatni az arcát? Elment bulizni? Alszik?

Szombaton egy cikkben gyűjtöttük össze a különböző összeesküvés-elméleteket, és a cikk végén megemlítettük, hogy több helyen is felbukkant az a hír, hogy a Kreml megkérte a külföldi újságírókat: semmiképp se utazzanak haza a hétvégén Oroszországból, máskülönben le fognak maradni egy fontos eseményről.

 

Nagyon érdekli már az Európa Tanácsot a magyar korrupció

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) által létrehozott korrupcióellenes intézmény (Államok Csoportja a Korrupció Ellen, GRECO) pénteken arra emlékeztette Magyarországot, hogy e hónap végéig választ vár azokra a kérdéseire, amelyek a korrupció elleni fellépés terén megfogalmazott ajánlások megvalósítására vonatkoznak – részben a büntetendő cselekmények tekintetében, nagyobbrészt azonban a pártfinanszírozás átláthatóságával kapcsolatban.

A GRECO ismertette Magyarországról szóló, tavaly júniusban elfogadott jelentését, amelyben azt állapította meg, hogy a Magyarországról szóló "megfelelőségi jelentésben" foglalt tizenöt ajánlás közül hatot Magyarország kielégítő módon megvalósított, illetve kielégítő módon kezelt. A fennmaradó ajánlások közül négyet részben, ötöt egyáltalán nem valósított meg. A jelentés szövegét az ET brüsszeli irodája küldte meg az MTI-nek.

A jelentés szerint a büntetendő cselekmények tekintetében négy ajánlásnak kielégítő mértékben lett foganatja, egy ötödiket azonban csak részben valósítottak meg. Ez utóbbit illetően a GRECO sürgette a magyar hatóságokat, hogy mihamarabb zárják le a korrupcióról szóló büntetőjogi egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének a ratifikálását, és ezzel tegyék teljessé a szóban forgó ajánlás megvalósítását.

Ami a pártfinanszírozás átláthatóságát illeti, e vonatkozásban a GRECO szerint rosszabb a helyzet: két ajánlás valósult meg kielégítő módon, három ajánlás részlegesen, öt viszont egyáltalán nem.

"A politikai pártok nyilvántartásai tekintetében az átláthatóság fokozása érdekében meghozott – a Megfelelőségi jelentésben is elismert – intézkedések mellett, a függőben lévő ajánlásokat illetően csupán kisebb előrelépés tapasztalható. Ez különösen elkeserítő annak tükrében, hogy a pártokról szóló törvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény néhány része módosításra került" – olvasható a jelentésben.

A fentiekre tekintettel a GRECO felkérte a magyar felet, hogy a csak részben vagy egyáltalán nem megvalósított ajánlások ügyében legkésőbb 2015. március 31-ig adjon további tájékoztatást.

 

Készültségbe helyeztek 38 ezer orosz katonát

Putyin parancsára a hadrafoghatóság ellenőrzésére teljes készültségbe helyezték az orosz északi flottát – jelentette be az orosz védelmi miniszter. Mindeközben még mindig nem tudni, hogy hová tűnt Vlagyimir Putyin.

 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
Magyaritások
Magyarítások
 

Fel