Mindenkit szívat a tolvajkormány

Rövid hírek Orbániából. Tartalom:

- A tolvajkormány megpróbálja megmagyarázni az elmebeteg KDMP ötletét.
- A dolgozó diákokba is belerúgnak a vasárnapi bolt bezárással.
- Létminimum alatt él a súlyos fogyatékos gyermekeket nevelő családok döntő része

 

Lázár szerint "mese" a vasárnapi boltbezárás bukása

Ahogy hétfőn reggel megírtuk, sajtóértesülések szerint Lázár János egy zártkörű rendezvényen azt mondta, ha népszavazás lesz a vasárnapi zárva tartásról, azt a kormány el fogja bukni. A Népszabadság megkereste ezzel kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető minisztert.

Lázár János a lap megkeresésére úgy reagált erre: "mese". Ugyanakkor azt elismerte a fideszes politikus, hogy részt vett a Szeretem Magyarországot Klub hétvégi rendezvényén, de továbbra is tagadta, hogy ilyet mondott volna. A lap kérdésére Lázár nem kívánta megjósolni, hogy mi lenne egy vasárnapi zárva tartással kapcsolatos népszavazás kimenete. De szerinte ha lesz ilyen népszavazás, annak az eredményét tiszteletben kell tartani.

A miniszter arra is emlékezett, ő személy szerint támogatta a zárva tartás bevezetését és úgy látja, a "társadalmi fogadtatás kedvező". Mikor a Népszabadság visszakérdezett, hogy ezt mire alapozza, Lázár azt válaszolta: "ki szeretne vasárnap dolgozni?". Pozitív visszajelzéseket pedig állítólag akkor kapott, mikor a választókörzetében személyesen beszélgetett sok emberrel.

 

A BKK elárulta, miért kell elviselni a közlekedési káoszt

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint halaszthatatlanok a karbantartási munkák a nagykörúti villamosvonalon, és azzal, hogy mindegyiket egyszerre végzik el, időt és pénzt spórolnak a budapestieknek. Ezt azután közölték az MTI-vel, hogy a Fővárosi Közgyűlés hétfői ülését megelőzően ellenzéki politikusok sajtótájékoztatókon bírálták a fővárosi felújítások ütemezését.

A 4-es és 6-os villamos mintegy két hónapon keresztül a dél-budai végállomásról csak az Oktogonig közlekedik a Széll Kálmán tér felújítása, a budai fonódó villamoshálózat kiépítése, valamint a Szent István körúti és a Teréz körúti vonalszakasz karbantartási munkái miatt. Az érintett területeken a Nagykörúton irányonként csak egy sáv járható, mivel egyet buszsávnak jelöltek ki.

Hétfői közleményében a BKK azt írta, hogy a nagykörúti villamosvonal felújítását a felső szakaszon a legutóbb másfél évtizede végezték el, a Margit hídon pedig a hőtágulás miatti mozgásokat kiegyenlítő (úgynevezett dilatációs) szerkezeti elemeket cseréli ki garanciálisan a híd felújításának korábbi kivitelezője, mindkét karbantartási munka halaszthatatlan.

Közölték továbbá: szándékosan végzik el egymással párhozamosan a szükséges munkálatokat, kihasználva a már meglévő lezárásokat, összességében a felújítások így okozzák a legkisebb kényelmetlenséget.

Horváth Csaba (MSZP) hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, a BKK "megadta a kegyelemdöfést Budapestnek" azzal, hogy szombattól három jelentős fejlesztés is nehezíti a fővárosi közlekedést.

A jobbikos Tokody Marcell közölte, a felújításnak örülnek, a beruházások csúszásának már nem. A politikus szerint ugyanis azok nemcsak kellemetlenséget okoznak a budapestieknek, hanem az uniós források felhasználását is veszélyeztetik.

Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője szintén úgy vélte, hogy a főváros "fut a pénze után", hiszen a szóban forgó beruházásokat hamarabb is el lehetett volna kezdeni, a csúszásban pedig a BKK korábbi vezetőjének és a főpolgármesternek is felmerül a felelőssége.

Az LMP-s Csárdi Antal azt mondta, hogy bár örül a felújításoknak, szerinte azokat "rettenetesen amatőr módon" szervezték meg.

Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés hétfői ülésén azt közölte: a budai oldal közlekedésfejlesztési munkálatai – a Margit hídi garanciális javításokat leszámítva – nem több, hanem egy beruházás keretében zajlanak.

Ugyanakkor közölte, jelentést kért arról, mi indokolja a Jászai Mari tér és az Aradi utca közötti vágányfelújítást. Szavai szerint "valóban kaotikus állapotok várhatóak egy ideig". Tarlós István azt mondta: főpolgármesterként elnézést kér a budapestiektől, de az ilyen munkák mindig kényelmetlenséggel járnak.

 

EU-s milliárdokból fejlődhet a magyar vasút

A jelenlegi uniós programozási időszakban a közlekedésfejlesztésre fordítható uniós és hazai forrásból származó 1200 milliárd forint legnagyobb részét, 37,8 százalékát, 450 milliárd forintot a transzeurópai közlekedési hálózat vasúti elérhetőségének javítására különítettek el – közölte az Integrált Közlekedésfejlesztési és Operatív Program (IKOP) szakmai értékelését végző MultiContact Consulting Kft. hétfőn az MTI-vel. Ebbe a projektbe tartozik például a lassújelek felszámolása, vagyis az, hogy ne legyen egyetlen olyan vasúti szakasz sem, ahol a pálya minősége miatt sebességkorlátozásra van szükség.

A programban további motorvonat-beszerzések, vasúti csomópontok korszerűsítése, valamint vasútinformatikai és biztonsági fejlesztések is szerepelnek. Konkrétabban: a MÁV 200 és 300 férőhelyes motorvonatokat szerez be, fejlesztik a megyei jogú városok vasútállomásainak átszállási kapcsolatait, továbbá P+R parkolókat alakítanak ki a megyeszékhelyek elővárosi körzetében.

A program része a Rákospalota-Újpest – Veresegyház – Vác vasútvonal korszerűsítése, a szobi vonalnak a Hungária körút és Rákospalota-Újpest közötti szakaszának a felújítása, illetve a Kőbánya-Kispest – Lajosmizse – Kecskemét vasútvonal szűk keresztmetszetének a kiváltása, továbbá ennek a vonalnak a villamosítása is.

A második legnagyobb összeget – 330 milliárd forintot, a teljes összeg 27,2 százalékát – a fenntartható városi közlekedés és az elővárosi vasútvonalak fejlesztésére fordítja a kormány. A tervezett konkrét intézkedések között szerepel a korszerű városi, helyi közösségi közlekedési járművek – villamos, HÉV, busz – beszerzése. Ide tartozik a Budapest elővárosi HÉV vonalak fejlesztése, felújítása is.

A harmadik a sorban a források 25,9 százalékával, 310 milliárd forinttal a közúti transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat fejlesztése. Ebben szerepel a gyorsforgalmi útszakaszok országhatárokig történő meghosszabbítása, valamint a meglévő közúthálózat kapacitásbővítése is. Így például megvalósul az M30 autópálya Miskolc és az országhatár közötti szakaszának első üteme, továbbá 2x2 sávosra bővül az M2 Budapest és Vác közötti szakasza.

Végül, valamivel több mint 100 milliárd forintot, a források 9,1 százalékát fordítja a kormány arra, hogy a transzeurópai közlekedési közúti hálózatnak részét nem képező, de arra rácsatlakozó, legfeljebb 20 kilométeres közútszakaszokat is fejlessze.

 

Három hónapja nem kapnak fizetést az ápolók, tüntettek a Parlamentnél

Egy 2013-as szolnoki vizsgálat szerint néhány ápoló adminisztratív szabálytalanságot követett el. Ez az oka annak, hogy 2014 decemberében a teljes Kelet-Magyarországi házi gondozó rendszer támogatását leállították – írja a Hír24.

 

Az MSZP-DK jelöltje nyert az újpesti időközi választáson

Az MSZP és a DK közös jelöltje, Barrel Zoltán nyerte az újpesti időközi önkormányzati képviselő-választást – tájékoztatta Tahon Róbert, a IV. kerület jegyzője vasárnap este az MTI-t. Újpest 2. számú egyéni választókerületében 6241-en voltak jogosultak szavazni, közülük 1499-en jelentek meg az urnáknál.

A jegyző tájékoztatása szerint Barrel Zoltánra 845 érvényes szavazat érkezett; Jánszkyné Ulman Mária, a Fidesz és az Újpestért Egyesület jelöltje pedig 363 voksot kapott. A jobbikos Gál Györgyre 133-an; az LMP-s Kanász-Nagy Mátéra 84-en; Antal Gáborra, az Együtt jelöltjére 50-en; a Magyar Liberális Párt színeiben induló Körmendi Istvánra 16-an, a Magyar Munkáspártot képviselő Janoviczki Imrénére 5-en szavaztak. Tahon Róbert azt is elmondta: a szavazás során nem történt rendkívüli esemény.

A képviselő-választást azért kellett kiírni, mert tavaly novemberben Horváth Imre önkormányzati képviselőt országgyűlési képviselőnek választották az elhunyt Kiss Péter szocialista képviselő megüresedett helyére. Mivel pedig az önkormányzati és az országgyűlési képviselői mandátum összeférhetetlen, Horváth Imre lemondott helyi képviselői megbízatásáról.

 

Felemás döntések a Fővárosi Közgyűlésben

A fontosabb közgyűlési döntések közül pár az első nézésre örömtelinek tűnik, de közelebbről nézve már nem olyan rózsás a kép. Döntött a közgyűlés a Duna-part revitalizálásának újabb lépéseiről, visszakaptak a a hajléktalanok is egy segélyt a kettő eltörölt közül, és lesznek fizetős helyek a fővárosi fenntartású idősek otthonában.

Megújul vs. "ennyire fussa"

Megújul a pesti oldali Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakasza, adja hírül az MTI. A szakasz megújítására vonatkozó tervpályázatokat ki fogják írni, erről döntött ma a Fővárosi Közgyűlés. Az útpálya 2,4 km-en újulna meg a járdával, kerékpárúttal és a zöldfelülettel egyetemben. A Duna-part megújulásával "oldódna a part és a mögöttes városrészek elszigeteltsége", értsd: nem vágná el a Dunát a gyalogosoktól egy forgalmas alsó rakpart.

A cél az, hogy a Duna-parti területeket vonzóbbá tegye a Főváros, és hogy jobban integrálja a gyalogos- és kerékpáros-forgalom rendszerébe. Mindezt "a pesti alsó rakpartok forgalomcsillapítása, a kikötők rendezése, a kerékpáros és gyalogos közlekedés, valamint a városi és elővárosi hajózás fejlesztése révén". Ezért is tartozott a fejlesztés az integrált szemléletű (a közlekedést és résztvevőit rendszerként szemlélő és így szervező) BKK hatáskörébe, ám amikor Vitézy Dávidot elmozdította a közgyűlés, egyben a BKK hatáskörét is megnyirbálták. Ezért ez a projekt is visszakerült a Városházára. Ahogy az előterjesztésben is olvasható, "A Fővárosi Önkormányzat 2014. évi költségvetésében a 'Dunapart fejlesztése, tervezés' feladat 500 000 ezer forintos teljes költséggel szerepelt, a BKK-val fennálló Fejlesztési megállapodás keretében való felhasználásra". Ez az 500 milliárdos keret csökkent 106,8 milliárd forintra, amiből már persze nem tellett az eredeti projekt (tervpályázat, engedélyezési és kiviteli tervek elkészíttetése) végigvitelére, csak a Fővám tér–Kossuth tér szakasz komplex megújításának tervpályázata és az építési engedélyezési tervek előkészítésére. Ám ezek még csak a tervek és engedélyek, az építkezés pénzügyi hátteréről még mindig nincs hír.

Visszaadják a fontosabb segélyt

Az LMP kezdeményezésére visszaállították a rendszeres ellátásért folyamodó hajléktalanok átmeneti, havi 11 ezer forintos támogatását. Amint mi is megírtuk, a Főváros még februárban szüntetett meg két átmeneti élethelyzetre kitalált segélyformát, az egyik a lakhatási támogatás volt (melyet akkor igényelhetett egy – volt – hajléktalan, ha sikerült albérletre lelnie), a másik pedig az átmeneti támogatás volt, amit a nyugdíjra jogosult, de még elbírálás alatt álló hajléktalanok igényelhettek. Az utóbbi volt a nagyobb tétel, évi 19 millió forint – ezt állították vissza most, az előbbi csak 170 ezer forintjába került Budapestnek. A Főváros annak idején azzal indokolta a segélyek eltörlését, hogy az Emmi új szabályozása erre kötelezi őket, aztán az Indexnek adott válaszában a minisztérium ezt cáfolta. A lakhatási támogatás visszaállításáról nincs hír, pedig ennek visszaállítása igazán nem lenne megterhelő költségvetési tétel.

Pénzes helyek idősek otthonában – akár szimpla helyekért is

Lehetősége lesz bizonyos, a fővárosi fenntartású idősek otthonainak ún. belépési hozzájárulást kérni. Ez azt jelenti, hogy 158 (a közgyűlés javaslata szerint emelt szintű vagy átlagot meghaladó színvonalú) férőhelyet maximum 8 millió, de gyakorlatilag évi 2-6 millió forintot kell fizetni azért, hogy valaki egy közelebbről meg nem határozott emelt szintű helyet kapjon egy idősek otthonában. A hozzájárulás arányos része visszajár, ha a gondozás három éven belül megszűnik. A pénzt egyfelől csak az intézmény javára lehet költeni, másfelől viszont épp a visszafizetési időszak miatt tartalékot kell belőle képezni. Az elfogadott rendelet azt is rögzíti, hogy a férőhelynek amúgy nem kell emelt szintű elhelyezési körülményeket biztosítania, csak azért, mert a fenntartó hozzájárulást ír elő – azaz szimpla férőhelyeket is el lehet adni. Kérdés, hogy ez hogy egyeztethető össze azzal a törekvéssel, mely a rendeletben úgy jelenik meg, hogy "az ellátási kötelezettség fennállása esetében az ellátás nem tagadható meg a belépési hozzájárulás megfizetésére nem képes igénylőtől".

Jelenleg öt olyan idősek otthoni székhely vagy telephely van a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában, amelyekben még emelt szintű férőhelyekre rendelkeznek működési engedéllyel: ilyen az Alacskai úti Idősek Otthona Virág Benedek utcai telephely "A" épülete; a Halom utcai Idősek Otthona Gergely utcai telephelye; a Kamaraerdei úti Idősek Otthona "C" épülete; a Kútvölgyi úti Idősek Otthona székhely intézménye, valamint a Kútvölgyi úti Idősek Otthona Ányos utcai telephelye.

 

Vida Ildikó nem jelent meg a költségvetési bizottság előtt

Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke nem jelent meg hétfőn a parlament költségvetési bizottsága előtt, levelében azt írta, nem kíván élni a meghallgatás lehetőségével.

Vida Ildikót a NAV belső vizsgálatáról és annak eredményeiről kívánta meghallgatni a bizottság. A meghallgatást Schmuck Erzsébet (LMP), Szelényi Zsuzsanna (független), Hegedűs Lórántné (Jobbik) és Burány Sándor (MSZP) kezdeményezte. 

A Burány Sándor (MSZP) bizottsági elnök által ismertetett levél szerint a NAV elnöke azt írta: az adóhivatal minden kétséget kizáróan megállapította, hogy minden a legnagyobb rendben van, a meghallgatás lehetőségével nem kíván élni. 

Érkezett egy másik levél is a kormánytöbbségtől a bizottsághoz, amely arról tájékoztatta a testületet, törölni kívánják a NAV-elnök meghallgatására vonatkozó napirendi pontot, amit a bizottság elfogadott.

 

"Magánéletet élt" a vásárlás helyett vasárnap Harrach Péter

Kormánypárti képviselőket kérdezett a hvg.hu arról, hogy mivel töltötték az első vásárlásmentes vasárnapjukat. Harrach Péter magánéletet élt, Nyitrai Zsolt vásárolt (is), Pócs János pedig a HVG-ről gondolkodott.

 

150 katonát küldünk az Iszlám Állam ellen

Hende Csaba honvédelmi miniszter hétfőn benyújtotta a parlamentnek az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való magyar részvételről szóló javaslatot.

A parlament honlapján olvasható dokumentum szerint a javaslat elfogadásával az Országgyűlés hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Magyar Honvédség az Iraki Köztársaság területén katonai kontingenst hozzon létre "az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletek elősegítése érdekében, partner képesség építési feladatok" ellátására.

A szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott legfeljebb 150 – váltási időszakban 300 – katonából álló kontingens, az erbili kiképző központban állomásozna. A javaslat értelmében a magyar katonák 2017. december 31-ig látnák el feladatukat.

A határozati javaslat kitér arra is, hogy a kormánynak a döntéseiről és intézkedéseiről, valamint a kontingens működéséről – igény szerint – az Országgyűlés Külügyi bizottságát, valamint Honvédelmi és rendészeti bizottságát is tájékoztatnia kell. Továbbá a határozati javaslat alapján az Országgyűlés a meghozott döntéssel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt, hogy a szükséges intézkedéseket mind a Magyar Honvédség állományából résztvevők biztonsága, mind a feladat teljesítése érdekében haladéktalanul tegye meg.

Hende Csaba indoklásában ismerteti, hogy az al-Kaida iraki szárnyából 2013 áprilisában kivált Iszlám Állam elnevezésű szélsőséges szunnita terrorszervezet megalakulásától számítva rövid idő alatt jelentős nagyságú területek felett vette át az uralmat Szíria keleti és Irak észak-nyugati részén. Ezeken a területeken az Iszlám Állam a keresztények és a szunnitáktól eltérő más vallási felekezetek tagjai ellen szisztematikusan hajtott végre emberi jogi jogsértéseket, sőt népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket. Az Iszlám Állam terrorszervezet eredeti iraki és szíriai működési területe mellett a legutóbbi időben más államokban is elkezdte kifejteni tevékenységét, amellyel az iraki és szíriai bűncselekmények mellett egyre nagyobb mértékben veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot.

A honvédelmi miniszter indoklásában – az ENSZ Biztonsági Tanácsának két határozata, az iraki kormány tavaly június 25-én az ENSZ tagállamaihoz intézett felkérése mellett – kiemelte, hogy az Iszlám Állam elleni koalíció vezető nemzete, az Amerikai Egyesült Államok "egyértelmű szövetségesi igényét fejezte ki Magyarország hozzájárulására". Ez a felkérés az észak-iraki kurd régió fővárosa mellett működő kiképzőtábor biztosítási feladatának ellátásáról szól. Emellett viszont a kiképzési feladatokkal összefüggésben még egyéb vállalásról is zajlik az egyeztetés – jegyezte meg.

Hende Csaba határozati javaslata szerint a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni műveletben való részvételéhez – az alaptörvény alapján – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának döntése szükséges.

 

Harrach végighallgatta a "Baszódjál meg KDNP"-t

A kommentek virtuális kocsmává silányították az internetet, a magyar családok hosszú távú boldogsága de hogyan, k-betűs szavak törnek elő - képviselőket kérdeztünk a Parlamentben a KDNP-t gyalázó zeneszámról, Rétvári Bence kommentjeiről és az orosz kitiltásokról.

 

 

 

 

Negyedmillió közmunkás lesz nyárra

Akár tetszik, akár nem, szükség van a közfoglalkoztatásra, mert e nélkül alacsonyan képzett emberek tízezrei maradnának munka nélkül – állítják a belügyi tárcánál. Az idén nyáron több mint negyedmillió embert kívánnak foglalkoztatni.

Az idén a közfoglalkoztatottak száma havi átlagban 213 ezer fő lesz, és a nyáron várhatóan 260 ezer embernek adhatnak munkát – tudtuk meg belügyi forrásból. A kormány céljai között szerepelt, hogy a tavalyinál is több ember dolgozhasson – hangsúlyozzák a tárca illetékesei –, így a korábbinál 35 ezerrel kevesebb állástalannak kell beérnie a foglalkoztatást helyettesítő támogatással, ami 23 ezer forintnál kevesebb.

A rendelkezésre álló keret – ez az idén 270 milliárd forint – elosztásánál a minisztérium figyelemmel volt a jelentős területi különbségekre, tehát a hátrányos helyzetű kistérségek számra nagyobb összeget bocsátanak rendelkezésre. Így például Borsod, Hajdú, Szabolcs, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya és Somogy megye több támogatásra számíthat.

A közfoglalkoztatás egyébként jóval több, mint aminek sokan látni akarják: ez állami munkahelyteremtés, ugyanakkor fontos szerepe van a terület- és vidékfejlesztésben is – állítják a tárca illetékesei. Szerintük tudomásul kell venni, hogy

az ország bizonyos területein vagy ilyen módon adnak munkát az embereknek, vagy sehogy, és akkor marad a segély.

Ezért a gyakorlati szakemberek nem kizárólag azt tartják fontosnak, hogy a közmunkából mennyien kerülnek vissza az elsődleges munkaerőpiacra.

Álláspontjuk szerint sok tízezerre tehető azok száma, akiket a versenyszférában a képességeik alapján valószínűleg nem alkalmaznának. Ha pedig valakinek van a piacon értékesíthető szakképzettsége, a tapasztalatok szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb állást találjon. Ez a saját érdeke is, hiszen a körülbelül ötvenezer forintos nettó közfoglalkoztatotti bér a segélynek több mint kétszerese ugyan, de alacsonyabb a minimálbérnél.

A közfoglalkoztatás értékteremtő tevékenység – állítják a minisztériumban –, hiszen például a hosszabb időtartamú foglalkoztatás keretében a helyhatóságok nagyjából negyvenezer főt alkalmazhatnak kifejezetten a törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladatok elvégzésére. Ezzel kapcsolatban többször felmerült, hogy

elbocsátanak embereket, s azután az ilyen munkát állami pénzből végeztetik el

A tárcánál másként látják, mert leépítés után ugyanarra a tevékenységre nem lehet közfoglalkoztatottat alkalmazni. Mindazonáltal nem zárják ki, hogy ez néhol előfordulhat – bár ezt a támogatásra vonatkozó hatósági szerződésekben tiltják –, viszont sokkal rosszabbnak tartanák, ha valahol források hiányában ellátatlanul maradnának önkormányzati feladatok.

A kistérségi Start mintaprogramok keretében – kizárólag a hátrányos helyzetű településeken – körülbelül nyolcvanötezer ember dolgozhat. Támogatást adnak egyebek mellett belvízrendezésre, belterületi és mezőgazdasági utak karbantartására, illegális szemétlerakók felszámolására, a megújuló energia hasznosítására és mezőgazdasági projektekre is.

Az utóbbiakat a szakértők szerint azért is érdemes bővíteni, mert ez valódi kitörési lehetőséget teremt. A közmunkások ugyanis szociális szövetkezetet hozhatnak létre – eddig körülbelül százat alapítottak meg a Start-programok alapjain –, s akkor haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenes használatba kapják a termőföldet, az állatállományt és a termeléshez szükséges valamennyi eszközt is.

KSH: kevesebben lettek

Januárban 12,5 ezerrel esett vissza a közmunkások száma decemberhez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. Összesen 176,1 ezer embert foglalkoztattak közmunkaprogramban, közülük 18 ezer a verseny-, illetve a nonprofit szférában dolgozhatott. Folytatódott a részmunkaidőben foglalkoztatottak számának csökkentése, állományuk az egy évvel korábbi ötezerről alig hatszázra esett vissza. Pozitív hír viszont, hogy tavaly fél év elteltével ismét meghaladta a 80 ezer forintot a közfoglalkoztatottak bruttó átlagfizetése – igaz, csak 48 forinttal. (K. B.)

Ők a közfoglalkoztatotti státus mellett tagként munkavégzésre irányuló jogviszony mellett dolgozhatnak akár a korábbinál magasabb jövedelemért. Arra a kérdésre, hogy ezzel nem teszik-e tönkre a piaci alapon működő helyi gazdákat, forrásaink leszögezték: a mezőgazdasági termelők jelentős mértékű támogatáshoz juthatnak, ezért nem gondolják, hogy a szociális szövetkezetek indokolatlan versenyelőnyhöz jutnának.

A közfoglalkoztatás harmadik lábát az országos mintaprogramok jelentik. Elsősorban a vízügyi igazgatóságok, vízi társulatok, az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok kínálnak munkaalkalmat, de sokan dolgoznak a MÁV-nál és az állami, valamint önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott gazdálkodó szervezeteknél is. Ez összességében további hatvanötezer álláshelyet jelent.

Idén is igen jelentős számban vehetnek részt különféle, zömében uniós forrásból finanszírozott képzéseken az állástalanok. A tárca tájékoztatása szerint március végéig csaknem harmincezer fő vesz részt tanfolyamokon, míg a tervek szerint júliustól körülbelül ötvenezer főt vonnak be; ők akár államilag elismert szakképesítést is szerezhetnek. Nem kevesen vannak azonban olyan emberek is, akiknél az alapkompetenciák fejlesztésére van szükség, mert az írás, az olvasás, a szövegértés és a számolás is gondot okoz nekik. Számukra betanító képzést szerveznek, és így alkalmassá válnak egyszerűbb, élőmunka-igényes feladatok elvégzésére.

 

Orbán: a felelősök nem úszhatják meg

A Fidesz javaslata alapján egy vagyonalapba vonnák be a brókerbotrányban érintett cégcsoportok vagyontárgyait, köztük "a hatalmukkal visszaélő" brókerek, felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgálók, valamint más felelősök magánvagyonát is, majd ebből a vagyonalapból kártalanítanák a károsultakat – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt hétfőn az M1-nek nyilatkozva.

A brókerek visszaéltek a pénzügyi hatalmukkal, a károsultak száma pedig meglehetősen nagy, ezért nincs vesztegetnivaló idő, meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel meg lehet óvni a "kimenekítéstől" a kártalanítás alapjául szolgáló vagyontárgyakat – mondta a kormányfő, a Fidesz elnöke.

"Ilyenkor az szokott történni (...), hogy azok, akik kicsalták az emberek pénzét, valahogy mindig megússzák. Azért tudják megúszni, mert valahogy az a vagyon, amelyből kártalanítani lehetne az embereket, kézen-közön ilyenkor el szokott tűnni: tág tere nyílik a jogászkodásnak, és mire a kormány vagy a felügyeleti szervek intézkednének, kiderül, már nincsenek is meg a vagyontárgyak" – fogalmazott Orbán Viktor. A Fidesznek a kormány által is támogatott javaslata éppen azt célozza – folytatta a miniszterelnök –, hogy ez ne fordulhasson elő, és azonnal vonják be egy vagyonalapba ezeket a vagyontárgyakat, ideértve "a hatalmukkal visszaélő" brókerek, felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgálók, valamint más hibázók, felelősök magánvagyonát is. E vagyonalapból kártalanítanák azokat, akiknek eltűnt a pénze "ebben az évtizedes korrupciós visszaélésben" – mondta.

Ha az ellenzék is támogatja, a parlament már jövő kedden szavazhat a törvényjavaslatról, majd egy napon belül megszületnek a végrehajtási rendeletek, s azonnal megkezdődhet a vagyontárgyak zár alá vétele, a magánvagyonok bevonása a kártalanításba – közölte Orbán Viktor. A kormányfő megismételte: a legfontosabb, hogy a felelősök ne úszhassák meg, és ne úgy végződjön ez a történet is, mint az elmúlt húsz évben szinte minden hasonló pénzügyi visszaélés végződött.

 

Szijjártó: Németország és a visegrádi négyek együttműködése a jövőben az európai növekedés motorja lesz

Németország eddig is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a közép-európai országok az európai átlagnál jobb gazdasági teljesítményt nyújtsanak, a jövőben pedig Németország és a visegrádi négyek együttműködése az európai növekedés motorja lesz – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Pozsonyban a visegrádi négyek külügyminisztereinek kibővített – a német diplomácia vezetőjének részvételével – tartott pozsonyi találkozóa után.

A magyar diplomácia vezetője az újságírókat tájékoztatta arról, hogy a találkozón az együttműködési lehetőségek, az energiabiztonság megteremtése, az ukrajnai helyzet, valamint a keleti partnerséget és a Nyugat-Balkánt érintő kérdések kerültek terítékre. 

A térség energiabiztonságának megteremtésével összefüggésben a külügyminiszter Európa közreműködését nagyon fontosnak, az észak-déli gázfolyosó kiépítését pedig elkerülhetetlennek nevezte.

 

Küszködő városok, kérjetek börtönt!

Tiszalök lehet a példaképe azoknak a magyar városoknak, ahol fontolgatják, beszálljanak-e az ötszáz férőhelyes új börtönökért folyó versengésbe. Az önkormányzatok március végéig pályázhatnak ingyen felajánlott telkükkel a belügynél. Tiszalökön hét éve nyílt meg az új börtön, a helyiek szerint pénzt, munkahelyeket, forgalmat, állásukat sikeresen megőrző pedagógusokat és túlélő vasútvonalat köszönhet neki a város. Azt mondják, alaptalan félteni a közbiztonságot: se a rabok, se a látogatóik nem zavarnak sok vizet.

Fehér a bőre és értetlenül nézi a fém kétszázast

– innen ismerik fel a szorgalmatosi kocsmában a börtönből frissen szabadult rabot. Hét éve gyűlik a tapasztalat: 2008-ban nyílt meg a Tiszalöki Országos Büntetés-Végrehajtási Intézet, azóta a tiszalökiek és mellettük a szorgalmatosiak egy több mint 700 embert fogva tartó óriásintézmény szomszédjában élnek. Itt már túl vannak azon, amibe Magyarország vagy egy tucat városa készül belevágni most, hogy a Belügyminisztérium pályázaton keres telket vadonatúj, 500 férőhelyes börtönöknek.

Miközben az ország különböző pontjain paprikás hangulatú lakossági fórumokon, testületi üléseken és helyi népszavazáshoz hasonló felméréseken latolgatják, jól járnának-e egy ilyen börtönnel, Tiszalöknek a maga részéről már elég határozott válasza van. „Nem volt rossz döntés” – mondta az Indexnek az 5400 fős nyírségi város polgármestere, Gömze Sándor.

A tiszalöki börtönt 1436 méternyi, magas bástyafal veszi körbe, úgy néz ki, mint valami erődítmény. Fogház, börtön és fegyház fokozatban tartott elítéltek egyaránt vannak a falak mögött. Egy ideig itt raboskodott Damu Roland, és a helyiek azt mondják: Magda Marinkót még mindig itt őrzik.

A tiszalöki építkezésnek ugyanaz volt az oka, mint a mostani pályázatnak: a túlzsúfoltság. A bv. honlapján szereplő adatok szerint amikor 2008-ban megnyílt a 700 fős tiszalöki és a 800 fős szombathelyi új intézet, az addigi 135 százalékos zsúfoltság 120 százalékra csökkent. Most újra 140 százalék körüli az átlagtelítettség, és épp márciusban kötelezte Strasbourg egy fontos ítéletben Magyarországot arra, hogy kezdjen valamit az embertelen fogvatartási körülményeket okozó problémával.

Míg az emberi jogokkal foglalkozó civilek szerint elsősorban az egyre szigorodó büntetőpolitika oldaláról kellene megfogni a dolgot, és azt kellene elérni, hogy ne kerüljenek emberek értelmetlenül rács mögé, a kormány elsősorban férőhelybővítésben gondolkozik. A rabok összlétszáma ma 18 204. A terv az, hogy 2019-re elérjék a 19 ezres férőhelyszámot. A bővítési program egyik kulcsa, hogy 8 darab új, 500 fős börtönt készülnek kialakítani.

Az önkormányzatokat megszólító felhívást január végén tette közzé a Belügyminisztérium. Legalább 4 hektáros, 100 százalékos önkormányzati tulajdonú, közművesített telket keresnek, amelynek egy sereg egyéb feltételnek is meg kell felelnie a kommunális hulladék elszállíthatóságától az ivóvízfogyasztás biztosításáig. A telekért az állam egy fillért nem fizet, a pályázat vonzereje ebben a félmondatban áll: „a működtetés humánerőforrás igénye mintegy 250 fő”. Vagyis 250 munkahely az, amiről szó van.

Tiszalököt is a munkahelyek vonzották. Az akkori igazságügyi miniszter a projekt 2004-es bejelentésekor azt mondta: a börtönnek 280 hivatásos alkalmazottja lesz. Az ígért munkahelyek tényleg meglettek: 2014-es bv.-adatok szerint a tiszalöki börtönben 265-en dolgoznak. A foglalkoztatás szempontjából Tiszalök még azzal együtt sem járt rosszul, hogy távolról sem mind helyiek. Ez egyébként jól látszik a börtön dugig tömött parkolójából, ahol hosszan-hosszan sorakoznak az itt dolgozók kocsijai. Nyíregyházáról, Miskolcról, Szerencsről is járnak be.

A polgármester azt mondja: a börtönben dolgozók körülbelül egyötöde helyi. Amikor megnyílt a börtön, rengetegen belevágtak, aztán csalódtak, lemorzsolódtak. Vagy anyagilag kalkulálták el magukat, vagy nem számoltak azzal, hogy mivel jár börtönben dolgozni. Igen nagy volt tehát a fluktuáció, Gömze Sándor szerint csak most, 7 év elteltével kezd beállni a rendszer: most már többnyire tisztában vannak az emberek azzal, hogy mire jelentkeznek. A tiszalökiek egy része a PPP-konstrukcióban működő börtönt üzemeltető cégnél, a Szent Adorján Kft.-nél dolgozik: beszerzésen, adminisztrációs munkakörben vagy a szakmájában, például mint villanyszerelő, gépész. De akadnak tiszalökiek a hivatásos állományban is.

A börtönbeli munka néhány letelepedőt is hozott a városnak: 7-8 család érkezett így. Akár helyi, akár bejárós az illető, Tiszalök abból a szempontból minden börtönben dolgozóval jól jár, hogy ők jó eséllyel mind költenek az itteni kereskedelemben.

A polgármester szerint további előnyei is származnak a településnek a börtönből. A tiszalöki általános iskola tanárai például bejárnak alapfokú oktatást tartani, körülbelül 70-75 fogvatartottnak. „Ez azért jó, mert több pedagógusnak így megvan a kötelező óraszáma, tehát nem kell elbocsátani őket" − mondta Gömze, hozzátéve, hogy a településen a csökkenő gyermeklétszám miatt ez életmentő. Persze az elején hozzá kellett szokniuk a tanároknak, de a börtön is kiszűrte azokat az oktatásból, akik nem tudtak alkalmazkodni az elvárásokhoz. Ugyanígy a helyi gimnáziumból is bejár több tanár is középiskolai tananyagot tanítani. Körülbelül 40 fogvatartott vesz részt középfokú oktatásban.

A börtön és a város vezetése folyamatosan keresi az együttműködés lehetőségét. Legutóbb például abban egyeztek meg, hogy a börtön fenntartója egy önkormányzati hétvégi telken található rossz faházat lebont, helyette konténerházakat tesz oda, cserébe a bv.-dolgozók használhatják hétvégente, ahogy az önkormányzati dolgozók is. De a helyi vízügy is szerződött már velük: fogvatartottak végeztek közmunkában csatornatisztítást, gallyazást a Keleti-főcsatorna mentén. A napokban pedig egy olyan együttműködési megállapodást írtak alá, ami lehetővé teszi a bűnmegelőzési célú börtönlátogatások szervezését. (Hasonlóval lett egyébként ismert a „köcsögmentesítőként" elhíresült cserdi polgármester.)

A tiszalöki börtön még PPP-konstrukcióban épült, így a településnek komoly adóbevétele származik belőle a mai napig. Az intézmény működtetője helyi vállalkozási adót fizet a városnak, amihez hozzájön a település határozata szerinti építményadó. A polgármester szerint ez a bevétel csak plusz; segített a településnek, a börtönnek szánt telek megvételére szánt pénz megtérült

A tiszalöki börtön nagyjából félúton van a tiszalöki és a szorgalmatosi buszmegálló között, nem túl közel egyikhez sem, minimum 10-15 perc gyaloglással muszáj számolnia annak, aki nem kocsival jön. Rossz időben nem lehet túl kellemes megtenni ezt a sétát, és esőben a bejárat előtt kialakított látogatói váróhely sem ér sokat: padok vannak, de fedél nincs. Hétfő délelőtt ketten ücsörögtek itt: egy fiatal férfi és egy nő: együtt jöttek ugyanahhoz a rabhoz, 250 kilométerről, kocsival. Három éve mindig eljönnek havi egyszer egy órára. Az emberük azelőtt másik, régebbi börtönben volt. Szerintük a tiszalöki börtönben annyi a jó, hogy legalább szép.

A helyiek szerint a börtönlátogatók úgy általában nem sok vizet zavarnak, többnyire sietnek a buszukhoz, a vonathoz. Szorgalmatoson nincs épület a vasútállomáson. Tiszalökön van, de a büfé rég bezárt, a várótermes kassza üvegére kitett papír szerint jegyárusítás pedig 2013 vége óta nincs, akinek jegy kell, a vonaton vehet. A legközelebbi kocsma pultosa szerint a város azt is csak a börtönlátogatók generálta forgalomnak köszönheti, hogy a vasútvonal maga egyáltalán létezik még, és nem zárták be. Azokkal a rabokkal sem volt még soha probléma, akik eltávot kaptak: nekik legtöbbször már csak néhány hetük, hónapjuk van hátra, nem akarják ezt kockáztatni.

A helyi kocsmákban a látogatók túl nagy forgalmat nem csinálnak. Mielőtt bemennek a börtönbe, alkoholt nem is ihatnak. Szondáztatják őket, aki részeg, hiába jött. Inkább olyankor venni észre őket, amikor szabadul, akihez járnak: olyankor fogy whiskey, pezsgő, láda sör. Vagy feltűnik néha egy-egy férfi pólóban a tél közepén: valószínűleg nyáron került be. A szorgalmatosi kocsmában emlegetik még azt a társaságot, akik zenészekkel várták a börtön kapujában a szabadulót. De a kocsma még ilyenkor is csak gyors köztes állomás: akik kijönnek, haza igyekeznek.A polgármester szerint volt ugyan némi félelem a lakókban, hogy esetleg a kijáró fogvatartottak, vagy a látogató családok miatt romlik majd a közbiztonság, de ez egyáltalán nem igazolódott be, sőt Gömze Sándor szerint

nem is volt az utóbbi években olyan bűncselekmény, ami a fogvatartottakhoz vagy azok családtagjaihoz kapcsolódott volna.

Az alapállás mégis – úgy tűnik – sok helyen a félelem. Ózdon − ahol a jobbikos polgármester, Janiczak Dávid szeretné, ha ott épülhetne az egyik új börtön − a volt fideszes polgármester, Fürjes Pál is épp ezzel érvelt a börtön ellen. A maga stílusában: „Lehet, hogy a látogatók eljönnek, és elkérik a boltból az árut, fizetni meg elfelejtenek, nem tudom."

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál március 31-ig várják az önkormányzatok telekajánlatait. A kiírás szerint a projekt kezdésének várható időpontja 2017, és az új a börtön 2018–19-ben kezdhet működni. A BVOP a pályázat lezárultáig nem ad semmilyen információt a jelentkezőkről, hiába kérdeztük, még azt sem lehet pontosan tudni, hányan is vannak.

Sorakoznak a jelentkezők, szavaznak a lakók

De mióta megjelent a kiírás, szinte nem telik el úgy hét, hogy ne jönne hír egy-egy új érdeklődőről.

Balassagyarmatnak már van egy börtöne, de még egyet akar. Biztosan pályázik még Dombóvár, Cegléden egyelőre tájékozódó tárgyalások lefolytatásáról döntöttek. A legnagyobb jobbikos vezetésű város, Ózd polgármestere az első közt kapta fel a fejét a lehetőségre. Janiczak Dávid egy 15 ezer példányban szétküldött szórólap segítségével megszavaztatta a lakosságot, mit szólnának, ha Ózd határában börtön létesülne. Az ózdiak felsorakoztak a börtön mögött: 2144 papírt kaptak vissza, 80,97 százalék válasza az volt, hogy támogatnák.

Kérdőívet kaptak börtönügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértó lakosai is. Itt is taroltak az igenek: az 594 érvényes véleményből csak 102 volt tiltakozás. Újfehértó annyira lelkes, hogy itt még pénzt költeni is hajlandóak lennének: megfelelő saját telek híján földet vásárolnának a pályázáshoz a benzinkút melletti ipari területből.

A Nógrád megyei Bátonyterenye polgármesterének is tetszik a börtön gondolata. Ő megkereste Gömze Sándort, hogy kikérdezze a tiszalöki tapasztalatokról, még írásban is feltette neki a kérdéseit. A város honlapjára kikerült hirdetmény szerint közben egy bátonyterenyei férfi a múlt héten hivatalos népszavazást kezdeményezett az ügyben a helyi választási irodánál.

Volt már példa egyébként börtönügyben népszavazásra. Tiszaújvárosban abban az időben tartottak egy ilyet, amikor Tiszalök jelentkezett a börtönért. A tiszaújvárosi részvételi arány ugyan nem érte el az érvényességhez szükséges ötvenszázalékos küszöböt, de mivel a szavazók nyolcvan százaléka nemet mondott, az önkormányzat elállt a beruházás támogatásától.

Komlón a Dunántúli Napló cikkei szerint kezdetben nem repesett az örömtől a börtön ötletétől a lakosság. Az ingatlanok elértéktelenedésétől, lopásoktól, betörésektől félnek. A március eleji lakossági fórumon a tudósítás szerint puskaporos volt a hangulat, a körtvélyesi óvoda tornaterme teljesen megtelt, még a folyosón is szorongtak emberek. A megoldás végül az lett, hogy megcsinálják itt is a szavazólapos véleménybekérést. Március 19-én zárult le ez a kvázi népszavazás Komlón: 73 százalékkal győztek az igenek, nagyjából 4400 ember szavazott a börtönre.

Tiszalök polgármestere mindenesetre azt mondta: ha nem lenne még meg a börtönük, de tudnák, amit most tudnak, újra belevágnának, Tiszalök is a pályázók között lenne.

 

Okoznak-e meglepetést kedden Matolcsyék?

Kamatdöntő ülést tart az MNB, miközben a határon túlról csak úgy özönlenek a makroadatok.

Magyar szempontból két fontosabb esemény lesz: egyrészt az MNB Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart. Az ülés fokozott figyelmet kap a piaci szereplők részéről, mivel az elemzők többsége arra számít, hogy a jegybank mérsékli az alapkamat tavaly július óta változatlan 2,10 százalékos szintjét, a konszenzus szerint 20 bázisponttal. A távolabbi előrejelzések szerint a következő hónapokban tovább csökkenhet az irányadó ráta, akár 1,50 százalékig. Az MNB az üléssel egy időben nyilvánosságra hozza legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseinek fő számait is.


Fel
 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV