Nem mindenki Selmeczi Gabriella

Tisztelt dr. Selmeczi Gabriella, legyen szíves befizetni azt a 2 millió forintot az adóhatóságnak, amivel tíz év óta tartozik. A kitalált mese helyett. Tudja, az átlagpolgár hiába mesél, úgy megbüntetik, mint a sicc. A Magyarországon élő emberek többsége ugyanis nem dr. Selmeczi Gabriella fideszes országgyűlési képviselő, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott, valahai magánnyugdíjlopó társtettes és szóvivő.

Hablatyol, hablatyol, közben minden szavát cáfolja a szakember. Ön persze mindent megtett, hogy fizessen, de az APEH ezt meggátolta. Csúnya APEH!

Munkanélküli ismerősömnek annyi pénze nem volt, hogy megcsináltassa könyvelővel a személyi jövedelemadó bevallását, mert ő egyáltalán nem ért hozzá. Még postára sem tudta volna feladni. Úgy gondolta tehetetlenségében, lesz, ami lesz. Lett. Kapott levelet elég gyorsan az APEH-től, amiben tudomására hozták, hogy megbüntetik 100 ezer forintra. Akkor a munkanélküli kért részletfizetést. Megkapta. Azóta is nyögi.

Bizony látom, Selmeczi Gabriella, önre is rossz idők járnak, mert hiába fele Abádszalók az öné erdőstül, földestül és törökbálinti, budaörsi birtoka is van, azért kiderült, hogy ramatyul mennek a dolgai. A takarékbetétje üres és már autója sincs (hová lett?). Dehogy is az ujjamból szoptam, a gondosan kitöltött vagyonnyilatkozatában egyik sem szerepel.

Sajnálom, biztosan nagy törés ez az életében, de van megoldás. Fölül egy buszra vagy vonatra – amelyik tetszik -, csinálják ezt az országban sok millióan, és el tetszik zötyögni az illetékes adóhivatalhoz, viszi magával a kétmilliót, ‘oszt rögvest fizet. Nem olyan nagy ügy ez. Önnek. Ha mégis gondot okozna, kérjen kölcsönt Szijjártó vagy Rogán vagy Lázár vagy Hende vagy Orbán Viktor nevű kollégáitól. Jó tanácsokat az anyagi megszorulásra ifjú fejszámolóművész párttársa, Zsiga Marcell is tudna adni. Tele vannak lével, őket segítik a családtagok, a barátok, a közeli ismerősök, hát miért ne segítenék ki önt is?

Meglátja, jó érzés lesz, sokkal jobb, mint lapítani, magyarázkodni, elvégre ön országgyűlési képviselőként mindannyiunk példaképe lehetne; az erkölcsösség bajnoknője; ezért tíz év után végre ne okozzon csalódást, fizesse be/ki a vásárolt ingatlan után a törvényesen kirótt illetéket, ne szarozzon egy évtizede részletfizetési kérelemmel. Ha 2005. augusztus 30-án megvette törökbálinti emeletes kis vityillóját, akkor borzasztó szociális körülményeire hivatkozva elég röhejes lenne részletfizetést kérni a hatóságtól.

Azon se siránkozzon, hogy „Nagyon sajnálom, hogy Magyarországon ilyen állapotok vannak, vagyis ilyen lassan bírálják el az iratokat.“
Az ilyen, de még olyanabb állapotokat önnek is köszönhetjük. Nem sokat tett azért, hogy meggyőzze Viktort, cefetül mennek dolgaink. Hiába no, kisember ön, nagy szájjal és nyelvvel.

Dr. Selmeczi Gabriella, mégis csak van 997 170 forint képviselői javadalma is, ez például tizenháromszor több, mint a munkanélküliből lett keményen dolgozó ismerősömé. Sejt ilyesmit a Népjóléti bizottság elnökeként?

Olyan sok mindent kap ön a közös pénzünkből képviselői kiváltságként – 700 ezer forintos laptopot, 60 ezres mobilt, hozzá telefonkártyát -, hogy igazán meghálálhatná nekünk azzal, hogy nem károsítja kétmillió forinttal a költségvetést.

Azt a büdzsét, amit jól felduzzasztottak, amikor elvették a zemberek nyugdíjra spórolt pénzét, de hamar a seggére vertek, mert az úgy eltűnt, mint Pali horgász a reggeli ködben.

Gondolkodjon már egy kicsit! Ha nem megy segítek. Ha a bérbe adott földjeiből zsebre tett összeget plusz a fizetésének egy részét összekuporgatja, hopp, megvan az kétmillió.

Legfeljebb naponta eggyel kevesebb kiflit eszik meg. Azt nem tudom, szólt-e önnek Semjén kisöcsike: nehogy vasárnap akarja a kosarába tenni a péksüteményt, mert akkor a Tesco is zárva.

Hajrá, Gabriella! Szerintem, nagyon sokat segítettem.

 

Kövér szerint Simicska kiírta magát a jobboldali közösségből

Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke a Heti Válasznak adott nagyinterjút, ahol azt mondta, szerinte a kormány a választások után ugyanott folytatta, ahol abba hagyta, nem nyitottak új fejezetet. De a kommunikáció nem jó, ahogy például a drogteszt ötlete sem volt az.

A tapolcai választásról azt mondta: kevesebbet kell tévedniük: már az hiba, ha nem értik, mit akarnak az emberek. Simicskával kapcsolatban Kövér úgy fogalmaz:

Nem egy üzletembert látok a közéletben, aki azt hiszi, annyi esze van, mint amennyi pénze. Az említett vállalkozó esetében sem tudom elhessegetni magamtól ezt a gondolatot.

Ugyanakkor szerinte az anyagi erő nem jogosít fel senkit, hogy demokratikusan választott kormányokat próbáljon befolyásolni. Kövér szerint Simicska a vállalkozásait érintő sérelmek miatt döntött a bosszú mellett. Ám Simicska nem jelent belháborút a jobboldalon, mert az Orbánt érintő "teljesen abszurd" ügynöközéssel a jobboldali közösségen kívülre került.

A Mészáros Lőrincet és Tiborcz Istvánt feszegető kérdésekre azt reagálta, hogy minden döntéssel el kell számolni, különösen, ha közpénzről van szó. Leginkább azért, hogy a kormány ellenfelei ne alakíthassanak ki olyan közhangulatot, amely  "valós alapot nélkülöző hecckampányukra" is fogékonnyá válhat. Ezt azok sem felejthetik el, akiket a miniszterelnök környezetéhez szoktak sorolni.

A tapolcai választásról pedig azt mondta: kevesebbet kell tévedniük: már az hiba, ha nem értik, mit akarnak az emberek.

 

Tüntettek a HVG állítólagos rasszizmusa miatt

Negyven tüntető érkezett a HVG székháza elé – számolt be a Hír24. A kiadó egyik munkatársának, Tóta W. Árpádnak a cikke miatt demonstrálnak, melyben a publicista arról ír, Orsós Róbertnek, az MTVA kollégájának a csatorna összeomlása után csak a közmunka marad. Bár Tóta W. cikkét úgy magyarázta, ő nem Orsós származása, hanem inkább tehetségtelensége miatt írta ezt, a tüntetők rasszizmusnak értelmezik írását.

Az egyik tüntető szerint azért a mai napot választották a demonstrálásra, mert ma van a romák napja. A jelenlévők tábláin olyan feliratok olvashatók, mint "say no to racism" (magyarul: mondj nemet a rasszizmusra), "HVG= rasszizmus", "HVG= kuruc.infó" vagy "egységes nemzet vagyunk".

A tüntetők állítólag a Magyar Honvédségtől bérelt busszal érkeztek. A HVG információi szerint a tiltakozást egy magánszemély szervezte: Benga-Oláh Tibor, a Józsefvárosi Roma Önkormányzat elnöke, Lungo Drom-os képviselő.

A demonstráció 11-kor kezdődött és 11.30 már véget is ért.

Tóta W. Árpád Facebookon így reagált az ellene szervezett tiltakozásra:

Tüntetést még nem szerveztek ellenem. Igaz, sehol sem hirdették meg, és egy szál turistabusszal hozták őket spontán, de meg kell becsülni a kicsit is.

Egyúttal úgy érzem, eljött az ideje a bocsánatkérésnek. Nagyon bánom, hogy ilyen csúnya szóismétlés volt abban a mondatban. Egyetlen mentségem, hogy egyszerre siettem és nyerítve röhögtem az M1-en.

Viszont még mindig nagyon furcsállom – különös tekintettel a BBC-standardra –, hogy ha ez ennyire hírértékű a köztévének, akkor hogyhogy pont engem nem kérdeznek meg. Lehet, hogy két mondattal helyre lehetne tenni az egészet. De az is lehet, hogy ez nem cél. :(

 

Fidesz-közeli céget tett gazdaggá a rezsicsökkentés

A Népszabadság számítása alapján hatalmasat kaszálhatott egy Fideszhez köthető cég a rezsicsökkentés nyomán előírt számla audittal. A Hunguard Kft. a Fidesztől egyedüli jogosultságot kapott, így ők végezték el az összes nagy, magyar tulajdonban álló közműcég számlatanúsítását, melyet a cégeknek ez év február végéig kellett végrehajtani.

Még 2013-ban terjesztette elő az igazságügyi tárca a távközlési, áram-, gáz- és víziközmű-szolgáltatók számlaauditjára vonatkozó törvénymódosító javaslatát. Azzal érveltek, hogy szeretnének hibátlanul kitöltött számlákat látni, bár arra nem derült fény, hogy az akkoriban tárcavezetőként dolgozó Navracsicsban, Németh Szilárdban és Lázár Jánosban miért merültek fel kételyek a szolgáltatók számlázási pontosságát illetően. Azt sem tudni, hogy a hulladék- és távhőszámlák miért kerültek érdeklődésük középpontjába.

A Hunguard közzétette, hogy az eddigi adatok alapján 67 közműcég számlázását találta megfelelőnek. Az, hogy a kft. szigorú, számlákkal kapcsolatos vizsgálatának minden szolgáltató megfelelt, csak azt a tavaly felmerült gyanút támaszthatja alá a Népszabadság szerint, hogy a politikusoknak nem volt okuk kételkedni a közműszámlák megbízhatóságával kapcsolatban.

Még a legkisebb szolgáltatóknál is túlléphette a tízmillió forintot a cég által beszedett díj, míg a legnagyobbaknál ez az összeg néhány tízmillió volt. Az érvényesség három év, ez alatt az összeget évente 20 százalékkal kell megnövelniük. A lap számításai szerint a kormány által támogatott kft-hez így közel egymilliárd forintnyi nyereség folyhatott be mindössze néhány hónap alatt.

 

Piac lett a trafikból, hogy vasárnap is nyitva lehessen

Egy kelet-magyarországi városban az egyik trafik tulajdonosa rájött, hogyan kerülhetné meg a vasárnapi zárva tartást – számolt be az atv.hu-nak az egyik olvasójuk. Miután a piacokra a tilalom nem vonatkozik, ezért a trafikot egyszerűen kikiáltották piacnak.

Az ATV megkereste a tulajt, aki nem kívánt nyilatkozni, de annyit megerősített, hogy így vasárnap sem kell zárva tartania, például március 15-én is kinyitott a bolt. A piaccá nyilvánítást így kommentálta:

Pikáns, de törvényes megoldás. Egy hétig olvastam a jogszabályt, mire megtaláltam.

Az esetet megíró olvasó ugyanakkor azt mondja: a jogszabály szerint a piac azt jelenti, hogy több üzlet működik egyszerre, vagy több kereskedő árusít egy helyen. De ebben az esetben ez nincs így: csak ez az egy trafik működik az adott házban, más bolt nincs. Ugyanakkor ha egy üzlet önmagában mégis piac lehet, az mások számára is megoldás kínálhat a törvényi tilalomra.

Az ATV megkereste az önkormányzatot is, ahol a beszélgetésből kiderült, hogy tudtak a piaccá változott trafikról. Ugyanakkor az ügyintéző nem akart nyilatkozni, mert azt csak a jegyző engedélyével teheti, utóbbi pedig elérhetetlen volt, mert értekezleten tartózkodott, ami után pedig lejár a munkaideje.

 

Feljelentést tesznek Tarlósék a Lánchíd lezárása miatt

Feljelentést tesz a főváros a Lánchídon tartott szerda esti, be nem jelentett demonstráció miatt. Budapest vezetése felháborítónak tartja, hogy "néhány magamutogató baloldali provokátor politikai haszonlesésből" több tízezer fővárosi polgárnak okozott kárt és bosszúságot.

Ezt a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatósága arra reagálva közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy szerda este civilek néhány autóval elzárták a Lánchídra vezető utat mindkét irányból. A rendőrség a gépjárművek elől lezárta a Várkert rakpartot és az alagutat az Alagút utca és az Attila út kereszteződésétől a Lánchíd felé, a hídra a gyalogosok sem mehettek fel. A demonstráció miatt a 16-os és a 105-ös busz is módosított útvonalon járt. A tüntetők az Alkotmánybíróság függetlenségét követelték.

A Kocsis Máté, a Fővárosi Önkormányzat önkormányzati és rendészeti tanácsnoka által jegyzett közleményben hangsúlyozták: a tüntetők cselekedete teljesen törvénytelen volt, nem tartották be a gyülekezési törvény előírásait, nem jelentették be előre az akciójukat, és nem adtak lehetőséget sem a rendőrségnek, sem a budapesti polgároknak arra, hogy felkészüljenek a hídlezárásra.

Azt írták: sokaknak elegük van az ehhez hasonló "provokációkból és törvénysértésekből", ezért a főváros feljelentést tesz. A közleményben kiemelték: senkinek sincs joga ahhoz, hogy "mások életét, mindennapjait megkeserítve mondja el politikai véleményét".

 

RTL: A tolmács lehet Hende titkos útitársa

Brüsszelben is méregdrágán utazott Hende Csaba, ám hivatalosan nem árulják el továbbra sem, hogy pontosan hányan és kik voltak Hende Csaba útitársai. Az RTL Híradójával viszont nem hivatalosan azt közölték, egy államtitkár és egy tolmács volt az útitárs.

Nemcsak Párizsban, hanem Brüsszelben is drága luxushotelben szállt meg korábban Hende Csaba – írta a Blikk szerdán. Egy éjszaka ugyanis fejenként 120 ezer forintba került.

Azt nem tudni pontosan, hogy az útra Hendén kívül hányan mehettek el, de általában három fős delegáció szokott menni. A honvédelmi tárca annyit árult el, hogy Siklósi László védelempolitikai helyettes államtitkár tagja volt a delegációnak, és őt is csak azért közölték, mert állami vezetőnek számít.

A harmadik személyt viszont nemzetbiztonsági okok miatt nem árulták el. A tárca csütörtökön is ragaszkodott ehhez a válaszhoz, ám később nem hivatalosan azt közölték az RTL Klubbal, hogy egy államtitkára és egy tolmács kísérte el a minisztert az útra.

A miniszter korábban jelenlegi élettársával, Szajlai Mónikával utazott Párizsba, de a tárca szerint most nem őt vitte.

.

 

 

 

Több mint félmilliárdból reklámozta magát legutóbb a tolvajkormány

A DK független parlamenti képviselője, Varju László azzal a kéréssel fordult Semjén Zsolthoz, hogy árulja el, mennyibe kerültek a kormány legutóbbi kampányának költségei. A miniszterelnök-helyettes válasza alapján a "Magyarország erősödik" elnevezésű médiakampányra a magyar kormány több mint félmilliárdot adott ki – járt utána a hvg.hu.

Semjén a "tájékoztatási sorozattal" kapcsolatos kiadásokat tételesen is felsorolta. Eszerint a kreatív tervezés áfa nélkül körülbelül 20,2 millióba, a médiavásárlással kapcsolatos költségek pedig közel 374,2 millió forintba kerültek. Igaz, hogy ezúttal az óriásplakátok elmaradtak, azonban a nyomtatott sajtóban való megjelenésre 173,4 milliót, az internetes felületekre 23,6 milliót, a rádióra 76, 2 milliót, valamint a televíziós reklámokra 100,8 millió forintot költöttek el.

A számokat összeadva, a 27 százalékos áfával együtt végeredménynek az jön ki, hogy összesen 500 millió 844 ezer forintot adott ki a kormány a "Magyarország erősödik" szlogenű kampányra, amely egyébként nagyrészt mindenben (képi világ, tartalom) hasonlóságot mutat a korábbi "Magyarország jobban teljesít" kampány arculatával. Arra annak idején 792 millió forintot költöttek, majd ingyen átadták a Fidesz parlamenti választási promóciójához.

 

Fidesz: a provokátorok vállalják arcukkal és nevükkel a tetteiket

A Fidesz nem ért egyet Péterfalvi Attilával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökével, a párt szerint arcukkal és nevükkel is vállalniuk kell a tettüket azoknak, akik "provokátorként" bénítják meg egy város életét vagy jelennek meg békés rendezvényeken.

Az adatvédelmi biztos újságírói megkeresésére csütörtökön azt közölte: a magánszemélyek esetében a hatályos jogszabályok nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy a rendezvényeken készült felvételeket továbbítsák abból a célból, hogy a képekből valamely szervezet adatbázist hozzon létre, például a "provokátornak" tartott személyek listáját.

Az adatvédelmi biztos állásfoglalására reagálva a Fidesz csütörtöki közleményében azt kérdezte: mi titkolnivalója van azoknak, akik provokátorként lépnek fel? Hozzátették: arcukkal és nevükkel is vállalniuk kell a felelősséget azért, hogy "a békésen ünneplő emberek nyugalmát próbálták megzavarni és a Lánchíd lezárásával több tízezer embernek okoztak bosszúságot és kárt".

 

Na de hol az a béremelés?

2015. januártól a bruttó közmunkabér 22 ezer forinttal emelkedett. Úgy tűnik, ez az emelés csupán papíron történt meg, ugyanis a közmunkások fizetése most is csak 51 ezer forint. A minimálbérek területén ugyanez a tapasztalat, mivel míg 2010-ben bruttó 73 500 forint volt a dolgozók bére, idén ezt elvileg 105 ezerre emelték – írta meg a hvg.hu.

Bangó Borbély Ildikó az MSZP-ből egy kérdéssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, melyben azt szerette volna megtudni, hogy a Fidesz kormányzása óta hogyan is változott a közmunka- és a minimálbér. Többek közt arra is kíváncsi volt, hogy az Emmiben miért keverik össze a bruttót a nettóval.

Rétvári Bence, a minisztérium parlamenti államtitkára válaszolta meg a kérdéseket. Válaszában kifejtette, hogy a családi adókedvezmény következtében háromnál több gyerek után a nettó azonos a bruttóval. Ugyan az államtitkár azt írta, hogy a családi pótlékkal és adókedvezményekkel együtt már kedvezőnek bizonyul a közmunkások bére, az általa közölt adatokból egyértelműen kiderül, hogy anélkül viszont nem. Mégpedig azért, mert ugyan a kormány a közmunkás béreket 47 025 forintról – bruttó 22 ezerrel – 51 847 forintra növelte meg, ez valójában nettó négyezer forintnyi emelést jelent. A minimálbérek esetében pedig a bruttó 31 500 forintos emelés mindössze nettó 8 ezer forint lett. Ha ebből még lejön a családi adókedvezmény családi adókedvezmény, a 73 500-ból csak 68 775 forint marad.

 

A kormány az EU-nál kilincselt, nehogy bedőljön a költségvetés?

Nagy bajban volt a magyar kormány 2014 decemberének elején – derül ki a 444.hu birtokába jutott EU-s belsős feljegyzésből. A dokumentumban az olvasható, milyen adatokkal és érvekkel készítették fel Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét a magyar kormánnyal való tárgyalásra.

A felkészítő irat arról szól, Junckernek milyen ügyeket kell megtárgyalnia a magyarok delegáltjával, Györkös Péterrel. A találkozó egyik témája a 2007 és 2013 közti EU-s támogatások lehívása volt. A szabály az, hogy ezekkel a pénzekkel 2015 végéig kell elszámolni, így még most is készülhetnek beruházások ebből a forrásból. Ám Juncker felkészítőjéből kiderül: az EU a magyarországi kifizetéseket részben visszatartotta 15-ből 10 operatív program esetében. Ennek oka, hogy az ellenőrzések rendszerszintű szabálytalanságokat tártak fel. Így a kifizetés ilyenkor csak akkor válik lehetségessé, ha ezeket a szabálytalanságokat a magyar kormány rendezi.

Az EU a rendszerszintű szabálytalanságok alatt azt értette, hogy a nagy állami beruházásoknál indokolatlanul korlátozott azok köre, akik képesek lehetnek elindulni a pályázatokon, így nincs igazi verseny a munkákért. Emiatt csak néhány cég fér az EU-s pénzekhez. Ennek eredménye, hogy a beruházások sokkal drágábbak a többi ország hasonló nagyságrendű projektjeihez viszonyítva.

A 444 szerint a szövegből az is jól látszik: tavaly december elején ideges lehetett a kormány: úgy próbálták a brüsszeli kifizetéseket felgyorsítani, hogy a magyar költségvetés összeomlásával fenyegettek, és igyekeztek meghosszabbítani az EU-s pályázatok kifutási idejét is.

A Miniszterelnökség az oldal megkeresésére elmondta, 2014-ben a Bizottság több mint 4,2 milliárd eurót utalt át Magyarországnak, így nem keletkezett számottevő elmaradás. Ez a 444 szerint azt jelenti, hogy december elejéhez képest a hónap végére legalább 1,6 milliárd eurót utalt át mégis Brüsszel.

A portál megkérdezte az Európai Bizottságot is, mi változott a tavaly december eleji helyzethez képest, de csak annyit válaszoltak: az akkori állapot csak egy pillanatkép, azóta sokat egyeztettek a magyar kormánnyal.

 

Zéró tolerancia a korrupt NAV-osokkal szemben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál – amely az államkassza bevételeinek csaknem 93 százalékáért felelős – alapvető követelmény, hogy összes dolgozója feddhetetlen legyen, és a jogszabályok maradéktalan betartásával végezze munkáját. A szabályokat megszegő alkalmazottakkal szemben zéró toleranciát kell alkalmazni – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A fővárosi főügyész, Ibolya Tibor szintén csütörtökön jelentette be, hogy vádat emeltek a NAV volt pénzügyőre és 14 civil társa ellen. A gyanú szerint az alezredes két éven át pénz ellenében nyomozati adatokat adott ki olyan embereknek, akik ellen büntetőeljárás indult, illetve indulhatott volna az adóhatóságnál.

Az NGM közleményében azt írja: az ügyészség által gyanúsított NAV dolgozót megilleti az ártatlanság vélelme, azonban ha a büntető eljárás során beigazolódik a bűnössége, a legszigorúbb jogkövetkezményekkel számolhat. Ugyan az elmúlt években a NAV majd 23 000 dolgozójából mindössze 35-öt mentettek fel szabályszegés miatt a munkavégzés alól, a Nemzetgazdasági Minisztérium célja az, hogy ez a szám tovább csökkenjen, és egyetlen ilyen esettel se kelljen számolni az adóhivatalnál – olvasható a közleményben.

 

Pintér Sándor cégének kavarásai a bíróságot is megzavarták

A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. fegyverével és egyenruhájában tejesített szolgálatot biztonsági őrként Varga Zoltán az OTP egyik budapesti fiókjában. Közel egyéves munkaviszony után „közös megegyezéssel” elbocsátották, és akkor derült ki, hogy papíron olyan alvállalkozó cégeknek dolgozott, amelyekről addig nem is hallott. A bíróság 4 millió forintot ítélt meg neki a kirúgásért, amit azonban nem a fantom alvállalkozóknak, hanem az akkor még Pintér Sándor tulajdonában álló Civil Zrt.-nek kellett kifizetnie. A biztonsági cég nem hagyta annyiban, három évvel a jogerőre emelkedés után, 2013-ban a Kúriára vitte az ügyet, ahol érvénytelenítették a cég számára kedvezőtlen ítéletet.

A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. 2010-ig Pintér Sándor vállalkozása volt. A céget belügyminiszterré való kinevezésekor milliárdos áron eladta, de a tulajdonosváltás nem csökkentette a Zrt. iránti keresletet. Az Orbán-kormány hivatalba lépése után annyi állami intézmény, önkormányzat, bank és állami és magáncég fordult megrendeléseivel hozzájuk, hogy megtriplázódott és 16 milliárd fölé nőtt az éves árbevétel, és mára a legnagyobb forgalmú őrzésvédelmi vállalkozás lett az országban. Hiába nőttek azonban óriási tempóban a megrendelések, a cégadatbázis szerint az alkalmazottak létszáma nem lépte át a 150-et.

Kellett az ember az OTP védelméhez

Az emberigényes ágazatban az alvállalkozók bevonása jelentheti a kulcsot, amely segíthet a költségek lefaragásában.

Emiatt a bonyolult alvállalkozói hálózat miatt kell nyolc évvel kirúgása után ismét bíróságra járnia Varga Zoltánnak is, pedig az egykori biztonsági őr 2010-ben egyszer már jogerősen megnyerte azt a munkaügyi pert, amit elbocsátása miatt indított a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. ellen.

A persorozatban az alvállalkozói kapcsolódások értelmezése volt az egyik fő kérdés, és mint kiderült, a bíróságoknak sem sikerült tisztáznia a helyzetet. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2008-ban, majd másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság 2010-ben bizonyítottnak látta, hogy a biztonsági őrök „különféle kft.-k közötti dobálása” ellenére Varga Zoltán egyértelműen a Civil Zrt. alkalmazottja volt, és ott kell kifizetni az elmaradt béreket és azok kamatait is. A Kúria 2013 nyarán viszont már úgy látta, hogy a két korábbi ítélet nem vette eléggé figyelembe, hogy azt a munkát, amelyet az őrnek kellett elvégeznie, a Civil Zrt.  kiszervezte egy alvállalkozóhoz.

Varga 2006 tavaszán egy újságban látta a Civil Zrt. álláshirdetését, jelentkezett, fel is vették, és májustól 2007 februárjáig fegyveres őrként dolgozott a Civil színeiben az OTP Andrássy úti fiókjában.

Pintér Sándor a 1990-es évektől kiváló személyes kapcsolatban állt Csányi Sándorral, az OTP elnökével. 1997-től tagja lett az OTP Bank Rt. igazgatóságának és biztonsági tanácsadói címet is kapott. Az első Orbán-kormányban betöltött négyéves miniszterség után újra bekerült a bank igazgatóságába, és közben ő lett a Civil Zrt. tulajdonos-elnöke is, így nem meglepő, hogy a bank is rábízta az országos kirendeltséghálózat objektumőrzési feladatait. A Csányi-Pintér kapcsolaton alapuló megbízás keretében toborozták 2006-ban Varga Zoltánt is biztonsági őrnek, jóllehet időközben az OTP irodák védelmét a Civil Zrt. továbbadta a Bittó Védelmi, Nyomozó és Szolgáltató Kft.-nek.

Pintér Sándor a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt. elnök-vezérigazgatója az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának tagja és Csányi Sándor az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója érkezik az OTP Bank Nyrt. évi rendes közgyűlésére a Danubius Thermal és Konferencia Hotel Helia szállóban, 2009. április 24-én.

Az összes okmányolás a Civil Zrt.-nél ment

A Munkaügyi Bíróságon 2008-ban lefolytatott perben kiderült, hogy a két cég párhuzamos jelenléte miatt az alkalmazottak sem nagyon tudták, hogy éppen kinek dolgoznak. A biztonsági őröket egészen addig nem érdekelte, hogy hova jelentették be őket, amíg a hónap végén a kezükbe leszámolták a pénzt.

Vargánál is akkor jöttek a gondok, amikor megmondták neki, hogy nincs több munka. Ekkor egy olyan iratot küldtek ki neki, amelyben az állt, hogy közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonya két olyan cégnél, amelyről korábban nem is hallott. A felmondásról szóló iratot alá sem íratták vele.

A bíróság megállapította, hogy az őr korábban a Civil Zrt. telepén kapta meg az egyenruháját és fegyverét, munkaszerződést nem írattak alá vele, de kiállítottak neki egy munkavégzésre feljogosító megbízólevelet. A vagyonőri igazolványon azonban már a Bittó Kft. neve szerepelt.

Nehezen igazodott el a két céghez fűződő hivatalos kötődései között az őrök területi vezetője, a Varga Zoltán közvetlen felettese is. Vallomása szerint neki volt igazolványa mindkét cégtől, de az őrszolgálati naplót és a nyilvántartást a Civil Zrt.-hez kellett leadnia. Végül ő is úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint Varga munkáltatója a Civil Zrt. lehetett, mert az „összes papírolás, és az összes okmányolás” ott zajlott.

Nem vették figyelembe a zavaros állapotokat

A bíróság hét évvel ezelőtt úgy döntött, nem számít, hogy Varga Zoltán mindig más céghez volt „úgymond bejelentve”, munkáját a Civil Zrt. alkalmazásában végezte. 2,8 milliós forintos elmaradt bért, valamint az összeg kamatait ítéltek meg neki. Az ítéletet a Fővárosi Bíróság is helybenhagyta, de a Civil Zrt. felülvizsgálati kérelme nyomán a Kúria 2013 szeptemberében megsemmisítette mindkét döntést, és új eljárásra kötelezte a Munkaügyi Bíróságot.

A Kúria végzéséből döbbentesen zavaros állapotok rajzolódnak ki:

  • a perekben egyáltalán nem került elő Varga Zoltán munkaszerződése,

  • a vagyonőri igazolványon a Bittó Kft. volt feltüntetve, a ruha viszont civiles volt,

  • a vállalkozási szerződés alapján bizonyítható, hogy a Civil Zrt. alvállalkozóként megbízta a Bittót azzal a kikötéssel, hogy további alvállalkozókat nem vonhat be,

  • a munkaviszony megszüntetési igazolásokon mégis két másik cég, a D-Zone 2006 és a D-Zone Security Kft. neve szerepelt,

  • felbukkant a D-Zone ügyvezetőjének írásos nyilatkozata is, amely szerint Varga 2006 májusától végig az ő alkalmazásukban állt.

A Kúria ezekből a tényekből azt szűrte le, hogy az első- és a másodfokú biróság nem vette eléggé figyelembe az alvállalkozói szerződéseket, és ha Varga Zoltán továbbra is a Civil Zrt.-t jelöli meg munkáltatójaként, akkor ennek bizonyítása a későbbiekben őt terheli.

Az elmúlt hetekben újra kezdődött elsőfokon Varga Zoltán munkaügyi pere, ahol saját ügyvédje is arról győzködte, hogy továbbiakban a Civil Zrt. helyett a D-Zone 2006 Kft.-t perelje. A nyugdíj előtt álló biztonsági őr akkor mondta fel az ügyvéd megbízását, amikor rájött, hogy a felmondását kézbesítő cégek 2002-ben illetve 2005-ben jogutód nélkül megszűntek.

Kizsigerelik a vagyonőröket

A vagyonvédelmi szektor az elmúlt évtizedben köztudottan az egyik legátláthatatlanabb üzletág volt Magyarországon. A kormány idén januárban vezette be az úgynevezett rezsióradíjat azzal a céllal, hogy garantálják: a közbeszerzéseken nem lehessen olyan alacsony vállalási díjat megállapítani, ami nem nyújt fedezetet a vagyonőr minimálbérének és a bér közterheinek a kifizetésére.

Az alvállalkozók beiktatása különösen sok szabálytalanság szűlt. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal az elmúlt években rá is állt az őrző-védő cégre, és nagyjából minden tizedik munkaügyi ellenőrzés a szektorban zajlott. A munkaügyi hatóság 2012-ben az ellenőrzött közel kétezer biztonsági cég 65 százalékánál állapított meg szabálytalanságot, és a biztonsági őrök 61 százalékát foglalkoztatták szabálytalanul.

Arról nem sikerült adat szerezni, hogy a munkaügyi ellenőrzések érintették-e a Civil Zrt.-t, mert a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt 2014-ben megszüntették. A biztonsági őrök tevékenységét a Belügyminisztérium alá tartozó ORFK ellenőrzi.

Szerettük volna megkérdezni a perről a Civil Zrt.-t is, de ott elzárkóztak mindenféle sajtónyilatkozat elől, és a Bittó Kft.-hez eljuttatott kérdéseinkre sem érkezett válasz.

 


Fel
 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV