Kevés munkával is százezreket nyernek a haverok

Meglehetősen jól jártak azon politikusok, akik valamilyen fővárosi vagy kerületi tulajdonban álló cégnek lettek az igazgatói vagy a felügyelő bizottság tagjai – írta meg összeállításában a NOL.hu. Ezeket a munkaköröket másodállásnak nevezik, mégis 90-500 ezer forintig terjedő járandóság üti a markukat, csupán havi egy-két ülésen való részvételért.

Ez egy főállású igazgató fizetése pár órányi munkáért cserébe, ráadásul a nagy pénzzel nem jár nagy felelősség, ugyanis ha hiba történik, azt sem rajtuk kérik számon – jegyzi meg a lap. Ezeknél az önkormányzati vállalatoknál minden ciklusban újabb igazgatósági és felügyelőbizottsági helyre jelölnek ki embereket. Ez több mint száz pozíciót jelent.

A NOL.hu szerint míg régen ezek a testületek szakmai szempontok alapján válogattak embereket és a politikai ellenőrzést szolgálták, mára már inkább a vezetéshez való elkötelezettség és hűség a fő szempont a pozíciók kiosztásakor. Így jutott hely a "csapatban" többek közt Kitzinger Adriennek, aki korábban Németh Szilárd rezsibiztos csepeli szóvivője volt.

A csatornázási műveknél is megéri másodállást vállalni, ugyanis az igazgatótanácsi és a felügyelőbizottsági elnöknek havonta 355 ezer forintnyi juttatás jár. Ezek után világos, miért keresettek ezek a munkakörök, hisz nem kevés pénzt kap, aki a vállalatok felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi tagságát megkapja, az elnöki posztról nem is beszélve.

Jelenleg a legnagyobb fizetést a tavaly óta működő Budapest Városigazgatóság Holding Zrt. IT-elnöke viszi haza. Ő 1,9 millió forintot kap havonta fizetésként, de emellett csupán azért, mert betölti a posztot, még plusz 500 ezer forint jár neki alapfizetése mellé. Ez egyébként korábban is ennyi volt. Az igazgatósági tagoknak az eddigi években kapott 357 ezer forint helyett januártól már 450 ezer forint jár.

 

Bepereli a kormány a Financial Times-t

Kormányközeli forrásból úgy értesült a Hír24, hogy a kormány beperli a Financial Timest a paksi bővítés blokkolásáról szóló cikkük miatt.

A lap csütörtökön arról írt, hogy az Európai Unió blokkolta a paksi bővítésről szóló orosz-magyar megállapodást. Ezután a kormány helyreigazításért fordult a laphoz, miközben Navracsics Tibor magyar uniós biztos megerősítette az értesüléseiket.

A Hír24 egy forrástól úgy tudja, a kormány azért perli be a világ leghitelesebb üzleti lapját, mert a paksi bővítésről szóló cikkükkel „kárt okoztak Magyarországnak". Jelenleg a kormány jogászai vizsgálják az ügyet, a per hamarosan megindulhat.

 

Párizsban dőzsölt Hende a titkárságvezetőjével, nemzetbiztonságilag

A titkárságvezetőjével osztozott korábban a párizsi luxusban Hende Csaba honvédelmi miniszter – írja a Blikk. A kétfős delegáció hotelköltsége 252 ezer forintra rúgott a francia fővárosban, ami még az ötcsillagos párizsi luxusszállodák között is kiemelkedően drágának számít.

A lap szerint két eset lehetséges: vagy közös szobában töltötték az éjszakát, ami pikáns, ugyanis Hende Csaba akkor még házasságban élt. Vagy külön szobában aludtak, akkor viszont miért járt ugyanolyan ellátás a titkárságvezetőnek, mint a kormánytag politikusnak – teszik fel a kérdést.

A tárca honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva semmit sem árult el az útról a Blikk közérdekű adatigénylésére, így azt sem, hogy melyik szállodában szálltak meg, és hogy Szajlai Mónika milyen egyéb külföldi kiküldetésekre kísérte el főnökét, Hende Csabát.

A konzervatív politikus és 17 évvel fiatalabb partnere állítólag egy ünnepi Liszt-koncertet látogatott meg, és a beszámoló szerint részt vettek egy szentmisén is. Ami még pikánsabbá teszi az utazást, hogy Hendéék nemcsak az '56-os forradalom évfordulóját ünnepelhették meg Párizsban, hanem Szajlai születésnapját is.

 

Már tavaszra elkészülhet a jövő évi költségvetés

A tolvajkormány április végéig nyújtja be a 2016. évi költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a tervek szerint. A megszokottnál korábbi időpont elősegíti a közpénzügyi tervezhetőséget és kiszámíthatóságot – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére kedden. A tárca tudatta: a parlament a tavaszi ülésszakon elfogadhatja a jövő évi büdzsét.

Orbán Viktor miniszterelnök március 9-én, a rendkívüli nagyköveti értekezleten jelentette be, hogy a tervek szerint a parlament tavaszi ülésszakának végéig elkészül a jövő évi költségvetés.

Az NGM az MTI érdeklődésére közölte, hogy a tárcánál már elkezdődött a jövő évi költségvetés tervezése. Az előrehozott határidőben ugyanúgy érvényesülnek az eljárási garanciák, ahogyan eddig, tehát a törvényjavaslatot a benyújtás előtt a Költségvetési Tanács fogja véleményezni. Az Állami Számvevőszéknek is lehetősége lesz a törvényben foglalt feladatát elvégezni – írták.

Az NGM emlékeztetett: Magyarország áprilisban nyújtja be az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogramot. Ennek megfelelően a költségvetési tervezéssel összhangban zajlik a konvergenciaprogram tervezése, és ez biztosítja a két dokumentum összhangját, hiszen a konvergenciaprogram jóval túlmutat a 2016-os éven, kitekintést nyújt a további pénzügyi-tervezési időszakra is, megteremtve ezzel a főbb költségvetési irányokat – emelte ki a minisztérium.

Közölték: a költségvetés tervezése a kormány politikájának megfelelően a stabilitásra, az államadósság csökkenő pályán tartására, az alacsony államháztartási hiányra, egyúttal bővülő foglalkoztatásra és gazdasági teljesítményre épül.

Önti ki a pénzt a kormány az uniós alapokból

Az idén március közepéig 325 milliárd forint európai uniós támogatás kifizetése és előleg elszámolása történt meg - tájékoztatta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága kedden az MTI-t.

A közleményben rámutatnak: ezáltal már a hónap közepére teljesítették a havi kifizetési ütem (395 milliárd forint) 82 százalékát, és a márciusi kifizetésekkel együtt összesen 7200 milliárd forintot hívott le a magyar kormány a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarország számára rendelkezésre bocsátott forrásokból.

A közlemény szerint a 2015. februári 1716 elmaradt projekthez képest márciusban már csak 1333 késedelemben lévő program van az állami és önkormányzati szektorban, esetükben is több mint 100 milliárd forinttal csökkent az elmaradás a 2014. év végi céloktól.

A minisztérium úgy véli, ez a pozitív irányú változás részben annak köszönhető, hogy februárban a pályázat.gov.hu oldalon közzétették a késedelemben levő, közfinanszírozású projekteket tartalmazó listát, amellyel figyelmeztetni akarták a projektgazdákat.

A tapasztalatok szerint az éves kifizetések több mint fele az év utolsó két hónapjában realizálódik, így jó esély van arra, hogy Magyarország 2015-ben ismét rekordot döntsön a kifizetésekben - jegyezték meg.

 

 

 

 

Jön az újabb földmutyi – a nemzeti parkok következnek

A parlament még ezen a héten tárgyal egy olyan kormányoldali törvénymódosító javaslatról, miszerint a földekkel kapcsolatos botrány egyik főszereplőjére, a Nemzeti Földalapkezelőre (NFA) bíznák a természetvédelmi intézmények teljes földterületeinek vagyonkezelő jogait. Ha megszavazza a parlament a módosítást, onnantól a szervezet fogja kezelni ezen területek eladását, valamint bérbeadását – írta meg a Népszabadság.

Ha a kormány elképzelése megvalósul, akkor a nemzeti parkok pénzügyileg nagy veszélybe kerülhetnek, valamint a természet megőrzési szempontok elsőbbségét sem tudják majd biztosítani. 2015. januártól az eddig független környezet- és természetvédelmi hatóságokat beolvasztották a kormányhivatalokba, pontosabban az irányításuk alá vonták.

A nemzeti parkok forrásainak közel 60 százaléka az uniós földalapú támogatásnak volt köszönhető. Mivel egy intézkedés szerint – ennek is a nemzeti parkok itták meg a levét –, 1200 hektárnál nagyobb birtokoknál az 1200 hektár fölötti részre nem kapják meg ezt a fajta segítséget, így el fogják veszíteni a természetvédelem alatt álló földek feletti rendelkezés jogát.

Sallai R. Benedek, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke a Népszabadságnak elmondta, szerinte ez a változtatás szembemegy minden európai szokással, ugyanis míg az unióban egyre több a természetvédelmi terület, nálunk a törvényjavaslat elfogadása után nagy mértékben csökkenni fog a számuk. Sallai a Hortobágyi Nemzeti Parkot hozta fel példaképp. Ugyanis itt 60 ezer hektár védett föld van, és ha életbe lép a tervezett törvény, mindössze ezer hektár fog maradni a nemzeti park kezelésében, a fennmaradó 59 ezer hektár pedig az NFA kezébe kerül. Az LMP-s elnök szerint így meglehetősen nehéz feladat lesz ezer hektáron megőrizni az őshonos állat- és növényfajtákat, valamint a kipusztuló félben lévő Przewalski-lovak állományát.

Ugyanis a Nemzeti Földalapkezelőhöz átkerülő földek az eddigi történések alapján nem lesznek alkalmasak e természeti kincsek megóvására. Zámpuszta jó példa erre szerinte: ott az új bérlők terepjárókat és munkagépeket vezényelnek ki a természetvédelmi területre, ezzel tönkreteszik a Pannon érintetlen, szikes gyepfelületét.

Felháborodtak a természetvédő szervezetek is, akik hangot is adtak nemtetszésüknek Fazekas Sándornak megírt levelükben. Szerintük a benyújtott törvénymódosítási javaslat nem más, mint radikális visszalépés. 2015. januárban a mezőgazdaságért felelős miniszter még a következőket írta a témával kapcsolatban:

Nincs olyan kormányzati szándék, amely mintegy 50 ezer hektár védett természeti területet csoportosítana át a nemzeti parkoktól a Nemzeti Földalaphoz.

 

200 ezren pártoltak el a tolvajkormánytól tavaly április óta

A teljes népességen belül stagnál a Fidesz népszerűsége, a februárban fennállásának legjobb eredményét elérő Jobbik tovább erősödött – tudható meg az Ipsos március 6. és 13. között, reprezentatív mintán végzett kutatásának összegzéséből.

A kormánypárt februárban is, márciusban is 21 százalékon állt a teljes népesség körében, a Jobbik eközben 16-ról 18 százalékra bővítette táborát. Az MSZP hívei egy hónapja 11, most 12 százaléknyian votak.

Az Ipsos megállapítása szerint mindeközben a Demokratikus Koalíció továbbra is 4, az LMP 3, az Együtt és a PM 1-1 százalékon állt a teljes felnőtt korú népesség körében, és 40-ről 37 százalékra csökkent a pártoktól távolságot tartók aránya.

A mostani adatok azt mutatják, hogy a Fidesznek 1,7 millió, a Jobbiknak közel 1,5 millió, az MSZP-nek 1 millió híve van. A DK mögött 300 ezren állnak, az LMP-nek nagyjából 250 ezres, a PM-nek és az Együttnek körülbelül 100 ezres a tábora – írják.

Először 40 százalék alatt a Fidesz

Az Ipsos adatai szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz a parlamenti választások óta először szorult – a februárban is mért – 40 százalék alá, ebben a körben a kormánypárt márciusban 37 százalékot ér el.

A Jobbik e körben is eddigi legjobb eredményét érte el azzal, hogy 25-ről 28 százalékra javított, míg az MSZP továbbra is a biztos választók 19 százalékára, a DK a februári 6 után 7, míg az LMP 5 helyett 4 százalékára számíthat. Az Együtt, illetve a PM továbbra is 1-1 százalékot kapna a kutatás eredményei szerint.

Az alacsony iskolázottságúak választják a Jobbikot

Az Ipsos szerint a Jobbik sikeréhez nagymértékben hozzájárul, hogy maga mögött tudhatja a tavalyi parlamenti választásokon a pártra szavazók több mint kilenctizedét, s emellett sikerült új támogatókat is gyűjtenie.

A kutatás alapján a tavaly áprilisban a Fideszre voksolók egytizede, körülbelül 200 ezer ember időközben átpártolt a radikális jobboldalhoz, de sikerült maga mellé állítania az urnáktól távol maradók bő egytizedét is, nagyjából 350 ezer szavazópolgárt. A nemzeti radikális párt főleg a húszas-harmincas korosztályt, az alacsony iskolázottságúakat és a munkanélkülieket mozgatta meg, körükben sikerült erős érdeklődést és szimpátiát kiváltania – írják.

 

Húszmilliárdba kerülhet az első évben az Iszlám Állam elleni magyar szerepvállalás

Várhatóan húszmilliárd forintba kerülne első évben a magyar szerepvállalás az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben – erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén.

A tárcavezető elmondta, a felkérés az Egyesület Államoktól érkezett, és arra vonatkozik, hogy száz magyar katona biztosítási feladatokat lásson el észak-iraki szövetséges kiképzőpontnál, és ötven Magyarországon legyen tartalékban. Szijjártó Péter kijelentette: a Magyar Honvédség készen áll, és képes a feladat végrehajtására.

 

Varga Mihály elmondta, mi a legbiztonságosabb megtakarítás

A legbiztonságosabb megtakarításnak nevezte az állampapírt a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezetőjével tartott keddi sajtótájékoztatón, Budapesten. Az államkötvények mögött a magyar állam áll, így teljesen biztonságosak – jelentette ki Varga Mihály.

Kamatai versenyképesek, a Bónusz magyar államkötvény lejárattól függően 3,5-4,5 százalék közötti kamatot fizet. Az új, ötéves lejáratú Prémium államkötvény (PMÁK) 4 százalékos kamatprémiumot fizet az előző év átlagos fogyasztói árindexén felül – sorolta. Ezek az állampapírok hosszú távon is biztos megtakarítást jelentenek a kisbefektetőknek – mondta.

Varga Mihály hozzátette, hogy nem kell brókercégnél számlát nyitni állampapír-vásárláshoz, ezt a Magyar Államkincstárnál közvetlenül meg lehet tenni, ott ráadásul ingyenes az elektronikus értékpapírszámla-vezetés. A miniszter hangsúlyozta: a lakosság a legmegbízhatóbb újrabefektető emellett a kifizetett kamatokat belföldön használják föl, ez pedig kiemelkedően fontos az ország stabilitása szempontjából. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója hozzátette, a megújítási arány 70-80 százalék a lakossági állampapírok körében.

Február végén nagyjából 2500 milliárd forint volt a lakossági állampapírok összesített állománya. A legnagyobb volumene (1105 milliárd forint) az egyéves lejáratú kamatozó kincstárjegynek volt, ezt követte a PMÁK (589 milliárd forint) és a kincstári takarékjegyek (360 milliárd forint) – mondta Varga Mihály. A Bónusz államkötvény 391 milliárd forintos állományából 75 százalék magánszemélyek tulajdonában volt – jegyezte meg a nemzetgazdasági miniszter.

Barcza György hozzátette, az öt évet meghaladó lejárat esetén adómentes a Tartós Befektetési Számlán tartott állampapírra kifizetett kamat. A vezérigazgató elmondta: az elmúlt időszakban – azzal párhuzamosan, hogy csökkent az államadósságon belül a deviza részarány – a hozamok csökkenése oda vezetett, hogy 1300 milliárd forintról 1150 milliárd forintra csökkent az állam éves kamatkiadási kötelezettsége, vagyis ennyivel nagyobb a költségvetési mozgástér.


Fel
 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV