Perelnek a pedagógusok, hogy megkapják a nekik járó juttatást

A pedagógusok közül többen is úgy döntöttek, pert indítanak azért, hogy megkapják a bankszámlavezetésük díját. Most ugyanis ennek csak a felét fizeti ki nekik az állam, holott a teljes összeg járna nekik. Ez akár 80 ezer forintot is jelenthet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint – derült ki az RTL Klub híradójából.

A tanárok szerint a probléma, hogy a KLIK késik a kifizetésekkel, ráadásul azokból adókat és járulékokat is levonnak. Ez ellentétes a Kúria 2013-as határozatával, amely szerint a számlavezetési díjat, a bankkártya díját és a tranzakciós díjat csökkentés nélkül kellene minden közalkalmazottnak utalni.

A közszférában a bérek kifizetéséhez kötelező bankszámlával rendelkezni, melynek költségeit a munkáltatónak kell állnia.

 

 

Varga Mihály szerint optimista vállalkozásokra van szükség

Ambíciózus, a kilátásokat optimistán megítélő vállalkozásokra van szüksége a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy a növekedés fenntartható legyen – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten, a Díj a sikeres vállalkozásokért februári elismeréseinek átadásán.

Hozzátette: Szükség van a 2014-2020 között Magyarországra érkező uniós források optimálisabb felhasználására is, szeretnék elérni, hogy a vállalkozások minőségfejlesztére, foglalkoztatásbővítésre és innovációra is költsenek a pályázati pénzekből.

Idén közel 2900 milliárd forint összegben lesznek elérhetők a források, amelyekből a Nemzetgazdasági Minisztérium 830 milliárd forint keretösszegben 68 pályázati felhívást hoz nyilvánosságra a következő hónapokban – mondta.

 

40 beteg jut egy ápolóra

Májusban az utcára vonulnak az egészségügyi szakdolgozók, ha követeléseik továbbra is süket fülekre találnak. Nagygyűlésükön nyílt levelet írtak, amelyben többek között bérrendezést, a létszámgondok megoldását és a szakma erkölcsi megbecsülését követelik.

Nyílt levelet írt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara a kormányhoz, az egészségügyért felelős államtitkársághoz és a magyar társadalomhoz. Ebben arra hívják fel a figyelmet: az egészségügyi szakdolgozók számára kidolgozott életpályamodell nélkül már rövid távon sem garantálható a biztonságos betegellátás.

„Az egészségügyi szakdolgozók közel 70 százaléka él a garantált bérminimum összegéből, ami a minimálbérnél csak 10 százalékkal magasabb. Az illetményen felül adható juttatások évek óta eltűntek a rendszerből. Napjainkra az egészségügyi szakdolgozók a középosztály helyett már a leszakadó, elszegényedő réteghez tartoznak" – áll a levélben, amelyben az érintettek mielőbbi megoldást sürgetnek.

Ebben pedig az életpályamodellen és a bérrendezésen kívül a létszámgondok megoldását is szorgalmazzák, hiszen a jelenlegi gyakorlat az, hogy egy ápoló akár 40 beteget is ellát egyedül vagy másodmagával, számos esetben ráadásul nem megfelelő szakképzettséggel. Emellett többek között védő- és munkaruhát, közösségiközlekedés-támogatást, valamint cafeteriát is kérnek.

– A szakdolgozói diploma ér hazánkban a legkevesebbet. Gyógytornászdiplomával 100 ezer forintot keres egy pályakezdő, ami két évtizednyi munka után sem éri el a nettó 130 ezer forintot. Ha pedig egy diplomás ápoló végzettségű kolléga műtőben dolgozik, akkor csak segédápolói fizetést kaphat – sorolta a problémákat a szakdolgozók nagygyűlésén is felszólaló Irinyi Tamás.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara megyei területi szervezetének elnöke hozzátette: hamarosan el is fogynak a rendszerből, hiszen már most 15-20 ezer szakdolgozó hiányzik a biztonságos működéshez. – Ráadásul a szakdolgozók átlagéletkora megközelíti az 50 évet, 10 év múlva pedig további 20 ezer kolléga fog hiányozni a nyugdíjba vonulás miatt.

– Az alacsony létszám, a sok munka, a nagy felelősség, a rossz munkakörülmények a kollégákat testileg és lelkileg is megnyomorítják. Ezzel sem foglalkozik senki. A munkáltatók szinte semmit nem tesznek, hogy ne kiégett, elfásult kollégák álljanak a betegágy mellett. Egyre több betegpanasz van a szakdolgozókra. Sajnos be kell látnunk, hogy a panaszok jogosak. Azonban az eddig felvázolt körülmények között elvárható az, hogy jól teljesítsenek a kollégák?

A területi elnök úgy fogalmazott: első lépésként tisztességes munkabérre lenne szükség. Szektorsemleges bértáblára, ami a mindenkori minimálbérhez igazodik, figyelembe veszi a végzettséget és a szakmai tudást. – Elég volt az ígérgetésből. Húsz éve csak ígéret van, de cselekvés nincs. Elfogyott a türelmünk, ezért májusra utcai demonstrációt tervezünk.

 

 

Mészáros Lőrinc szerint vagyonnyilatkozata megfelel a valóságnak

A vagyonnyilatkozatában szereplő adatok valódiságát hangsúlyozta az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester. A politikus-vállalkozó a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel készített Index-interjúra reagált.

"A vagyonnyilatkozatomban szereplő adatok a törvényes helyzetet tükrözik, és a valóságnak mindenben megfelelnek. A tulajdonomban vagy érdekkörömben működő gazdasági társaságok vagy társadalmi szervezetek a hatályos magyar törvényeknek megfelelően jöttek létre, azok szerint működnek és adóznak" – írta Mészáros Lőrinc.

Lázár János egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy mindenkinek el kell tudnia számolnia vagyonával. Az Index újságíróinak felvetésére, hogy Mészáros Lőrinc az elmúlt három évben bekerült a száz leggazdagabb magyar közé, illetve "kifelejtett" egymilliárd forintot és egy orosz céget a bevallásából, Lázár János megerősítette: nem turkál senki zsebében, de akinek pénze van, annak el kell tudni számolnia azzal.

 

 

Nyugdíj: a kivándorlástól is csak rosszabb lesz a helyzet

Azért is sürgető a minél előbbi nyugdíjreform megvalósítása, mert az alacsony születésszám mellett a folyamatos kivándorlás is veszélybe sodorja a társadalombiztosítást, emiatt peidg 2030 után jelentősen romlani fog a nyugdíjasok helyzete - figyelmeztet a Népesedési Kerekasztal.

A Népesedési Kerekasztal a nyugdíjreform mielőbbi napirendre tűzését szorgalmazza, mert úgy látják, az alacsony születésszám és a kivándorlás veszélyezteti a társadalombiztosítás jövőjét, a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a kérdés rendezése politikai ciklusokon messze túlnyúló kormányzati felelősséget jelent.

Benkő Ágota, a testület koordinátora pénteken juttatta el az MTI-hez a népesedéspolitika és az államháztartás kapcsolatáról készített állásfoglalásukat. Az állásfoglalás összegzésében azt írták: miközben elismerik a kormányzat erőfeszítéseit a népesedési helyzet javítására, a gyermekes családok helyzetének könnyítésére, úgy látják: 2030 után a nyugdíjasok jövedelmi helyzete jelentős mértékben romlani fog.

Megítélésük szerint a jelenlegi helyzetben segítséget jelenthetne egy olyan nyugdíjreform megvalósítása, amely pozitívan hathatna vissza a népesedési helyzetre, és korrigálna egy alapvető igazságtalanságot. Mint írták, a gyermeket vállalók viselik a terheket a jövő munkaképes generációjának felnevelésében, ugyanakkor ez rosszabb helyzetbe hozza őket nyugdíjas korukra. A társadalombiztosítás nem kedvezményezi eléggé a gyermeket vállaló szülőket - tették hozzá.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a külföldi munkavállalás tömegessé válása előbbre hozhatja és súlyosbíthatja az államháztartás gondjait. Ennek oka szerintük az, hogy a kivándorlók kinti munkavégzésük alatt nem a magyar rendszerbe fizetnek járulékot, adót, ez a kiesés pedig az államháztartást terheli.

Kitértek arra: mivel a szabad munkaerőmozgásnak ez a negatív hatása általános kelet-európai probléma, egységes stratégiai lépésekre lenne szükség az érintett uniós országok részéről. Nem igazságos, hogy az Európai Unió nyugati országai demográfiai deficitjüket a kelet-európai munkaerő elszívásával oldják meg - írták.

Azt javasolják a kormányzatnak, hogy a demográfiai problémák megoldása iránt elkötelezett szakmai társadalmi partnerekkel a lehető legsürgősebben készítsék elő a valós hozzájáruláson alapuló nyugdíjrendszer bevezetését, alakítsák ki a gazdasági-demográfiai kihívásokat kezelő migrációs politikát. Jelezték: a kerekasztal felajánlja szakértőinek közreműködését, beleértve a társadalmi párbeszédet.

A Népesedési Kerekasztalt 2009 novemberében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke hívta össze az azóta elhunyt Kopp Mária pszichológus, orvos kezdeményezésére. A civil, egyházi és kormányzati szervezeteket is tömörítő kerekasztal korábban több olyan javaslatot is kidolgozott a kormányok számára, amelyet figyelembe vettek a népesedéspolitikai döntéseknél.

 

 

Előkerült a Fidesz 2014-es választási programja

Mint közismert, a választások előtt a politikai pártok össze szokták foglalni, hogy mit készülnek elvégezni az elkövetkező négy évben; tájékoztatják potenciális szavazóikat terveikről, hogy azok a program alapján el tudják dönteni, kire bízzák az ország irányítását. A pártok ilyenkor ígérgetnek, fogadkoznak, hazudoznak vagy igazat mondanak, a lényeg, hogy később számon lehet kérni rajtuk, ami a programjukban szerepelt, és ha túl sokat hazudtak, ennek alapján el lehet őket zavarni a vérbe.

Van persze kivétel is. Egy évvel ezelőtt az akkor már négy éve hatalmon lévő Fidesz úgy indult neki az újabb országgyűlési választásoknak, hogy egyáltalán nem tett közzé programot. És amikor ezt számon kérték rajta, Orbán Viktor mindössze annyit üzent a Facebookon:

“Én most itt csalódást fogok okozni Önöknek, mert a mi programunk egyetlen szóban foglalható össze, s ez úgy hangzik: folytatjuk.”

Illetve rögtön pontosított is, nehogy a végén még túl pökhendinek hangozzék:

Szerényebben fogalmazva két szóban foglalható össze: folytatni szeretnénk.

Eltelt egy év, és mit ad isten, előkerült a Fidesz 2014-es választási programja. Itt van pontokba szedve. Aki 2014 áprilisában a Fideszre szavazott, erre a programra szavazott. Vagy nem erre szavazott?

Klikk a képre.
1 2

 

 

Orbán: csütörtökön kiderül, mely állami intézmények tartottak pénzt brókercégeknél

Csütörtökre ígérte Orbán Viktor miniszterelnök a közvélemény tájékoztatását arról, mely állami háttérintézményeknek volt pénzügyi kapcsolata brókercégekkel. A kormányfő ezt hétfőn mondta el a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában. Orbán Viktort emellett a hortobágyi földpályázatokról és az ügynökvádról is faggatták ellenzéki képviselők.

A kormányfőtől a szocialista Tóth Bertalan kérdezte egyebek mellett azt, volt-e konkrét információja arról, hogy a minisztériumok tartottak közpénzt brókercégeknél, "vagy csak a megérzésére hagyatkozott".

A miniszterelnök válaszában először megerősítette: szükségesnek tartana egy olyan modern kincstári rendszert, amely megfelelő hátteret biztosítana a költségvetési pénzekkel gazdálkodó szervezeteknek, így azoknak nem kellene bankoknál vagy brókercégeknél "parkoltatniuk" a közpénzt.

"Egyszer s mindenkorra legyen világos: a költségvetésből kiutalt pénzeket nem lehet sem bankokban, sem pedig befektetési alapokban parkoltatni, hanem egy ellenőrzött csatornán keresztül kell átláthatóan gazdálkodni velük" – fogalmazta meg az általa kívánatosnak tartott célt.

Miután kiderült – folytatta, utalva a Buda-Cash-ügy helyhatósági károsultjaira –, hogy számos önkormányzat esetében nem ez a helyzet, "felmerült a fejünkben azonnal az a kérdés: és mi van a központi közigazgatással". Ekkor rendelte el – idézte fel utasítását –, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, "állomásoztat-e" náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan.

Ha minden igaz, a minisztériumokban zajló, erre vonatkozó adatgyűjtések szerda estére, csütörtök reggelre véget érnek, így csütörtökön lehet majd tájékoztatni a közvéleményt arról, mely háttérintézmények hogyan érintettek az ügyben, és hogy megvan-e a pénz – fejtette ki Orbán Viktor.

A jobbikos Hegedűs Lorántné ugyancsak a brókerbotrányok miatt, a károsultak kártalanítása ügyében fordult a kormányfőhöz. Hiányolta egyebek mellett az önkormányzatok kártalanítását, tájékoztatását.

A miniszterelnök azt felelte: a kormány időben intézkedett, és az állami közpénzeket igyekezett biztonságba helyezni, ami helyes, mert ez az emberek pénze.

Kifejtette: a Buda-Cash ügyében a betétesek 96,5 százalékát kártalanították 30 millió forint erejéig. A Quaestor-ügyben ő is szorgalmazta, hogy a Befektetővédelmi Alap 6 millió forintig kártalanítsa az ügyfeleket, ami 22 ezer kisbefektető teljes kártalanítását jelentené. A fennmaradó 9500 embert a Fidesz által javasolt vagyonalapból kártalanítják majd – jegyezte meg. Hozzátette, az önkormányzatokat sem hagyták "az út szélén".

A Jobbik emellett ismét faggatta az ügynökvádról Orbán Viktort, Mirkóczki Ádám konkrétan azt a kérdést tette fel neki, hogy a sorkatonaság alatt együttműködött-e bármilyen szinten a III/IV-es csoportfőnökséggel.

A miniszterelnök reagálásában azt mondta: azért utasítja vissza még a kérdést is, mert abszurdnak, nevetségesnek és valótlannak tartja. "Soha senkivel egyetlen egy magyar állampolgár rovására sem működtem együtt sem fiatal koromban, sem miniszterelnökként" – közölte.

Orbán Viktor megerősítette egyúttal, hogy a Fidesz álláspontja változatlan az ügynöklisták, jelentések ügyében. "Mi a nyilvánosság hívei vagyunk. Az a kérdés, kinek adjuk meg a nyilvánosságra hozás jogát. A mi álláspontunk az, hogy minden egyes sértettnek – akit megfigyeltek, akiről dokumentumot készítettek, és azon mindenfajta adatok szerepelnek –, meg kell adni a teljes jogot, hogy ő (...) teljes nyilvánosságot gyakorolhasson, ha úgy gondolja" – fejtette ki a pártelnök-miniszterelnök.

Egy másik MSZP-s képviselő, Harangozó Gábor a miniszterelnököt a hortobágyi földpályázatokról kérdezte, amelyekben szerinte "szégyenteljes mutyi" történt.

Válaszában Orbán Viktor megismételte: az ügyben lezárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata, és azokat az értékelési szempontokat, amelyeket a Kehi nem talált kellően alaposnak, azokat a szakminisztérium módosította. A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának most az a feladata – folytatta –, hogy azon pályázók esetében – ez 14 birtoktestet érint –, akik a pályázati feltételeknek nem felelnek meg, felmondja a szerződést, és újrapályáztassa a birtoktestet.

A kormányfő azt is mondta, hogy míg a szocialisták idején az általuk "kivételezett zöldbárók bérelhették az állami földeket", addig ma az állami földek 75 százaléka őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók és családi gazdálkodók bérletében van. A szocialisták kormányzatához képest megtízszereződött az állami földet bérlők száma – tette hozzá.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt a kérdést tette fel a miniszterelnöknek, hogy "ki kormányzott 2010-2014 között". Felvetését azzal indokolta, hogy "a sajtó szerint 2011-2012-ben a kormányzati pozíciókban 25 olyan ember volt, aki a Simicska-Nyerges-tengelyhez kötődött, ezek közül az emberek közül már csak hárman vannak pozícióban".

"Először is érdekelne, ki az a három" – kezdte válaszát Orbán Viktor, aki szerint inkább azt kell feleleveníteni, ki nem kormányzott 2010-től Magyarországon. Nem kormányzott a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Washington, Moszkva, nem kormányoztak az eurobürokraták, a multik, az oligarchák, és nem kormányzott sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon – sorolta. A választók a Fideszt és a KDNP-t hatalmazták fel a kormányzásra, a pártok a munkát elvégezték, tavaly pedig a választók ezt értékelték – tette hozzá. Azt is mondta, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása alatt nem lehetnek és nincsenek is személyes vonatkozások a kormányzati munkában.

 

 

 

Oda kell figyelnie a devizahiteleseknek a holnapi határidőre

Igaz, hogy a devizásoknak külön nem kell kérvényezni az elszámolást, mert elméletileg az összes folyamat automatikusan és költségek nélkül fog működni, azonban a kedvezményesen végtörlesztők kivételt képeznek ez alól. Ők legkésőbb március 31-én, vagyis holnap igényelhetik utoljára az elszámolást és nem mindenki számára lesz ingyenes a folyamat – figyelmeztetett a portfolio.hu.

2012 márciusában statisztikák jelentek meg a kedvezményes végtörlesztések kapcsán. A táblázatból kiderül, hogy azok, akik kedvezményes árfolyamon szabadultak meg deviza-tartozásuktól, közel 170 ezer főt számlálnak, rájuk vonatkozik a holnapi határidő is.

A kedvezményes végtörlesztőknek két határidőt kell figyelembe venniük:

2015. március 1. – március 31. – az érintetteknek ez idő alatt kell jelezniük egykori bankjuknál, hogy elszámolást szeretnének.

2015. november 30. – eddig kell az elszámolást megtennie a banknak, úgyhogy valószínűleg el is fogják ezt húzni a határidőig.

Az elszámolás igénylése kizárólag azok számára költségmentes, akik a végtörlesztésüket annak idején hitelből, vagy részben hitelből fizették. Akik viszont ugyanezt készpénzzel rendezték, azok számára 10 ezer forintba fog kerülni az igény benyújtása a bankhoz.

A porfolio.hu azt is kiemelte, hogy ezt az összeget kizárólag akkor térítik vissza, ha kiderül: a végtörlesztés során igénybe vett árfolyamkedvezményt meghaladja a most visszajáró elszámolási összeg. Mivel ennek a kiszámítása úgy zajlik, hogy az elszámolási összegből ki kell vonni a végtörlesztés során igénybe vett árfolyamkedvezményt, így végeredményben nincs túl sok esély arra, hogy bárki visszakapja ezt a benyújtáshoz befizetett pénzt.

 

 

Április elsején indulhat a nemzeti közműszolgáltató

Április elsején megkezdheti működését az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. a gázüzletágban, miután a cég hétfőn megkapta az ehhez szükséges energiahivatali engedélyt – jelentette be Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.

A fogyasztók a Főgáz ügyfélszolgálatain és a Magyar Posta egységeiben megnyitott ügyfélszolgálati pontokon tájékozódhatnak a lehetőségről. A szolgáltató váltásának helyszíneit – a kijelölt postahivatalokat – pedig a Főgáz és az ENKSZ honlapján teszik majd közzé, várhatóan még a héten – ismertette.

Németh Lászlóné beszámolt arról is, hogy következő lépésként a nemzeti közműszolgáltató az év végén, a jövő év elején jelenhet meg az áramszolgáltatásban. Harmadik lépcsőként pedig a távhőszolgáltatásban jelent majd alternatívát a cég, ennek pontos időpontját azonban egyelőre nem tudta megmondani az államtitkár.

 
 

Kit vizsgálna a Fidesz Quaestor-ügyben? Hát Gyurcsányt!

A kormánypárti képviselők szerint jól tették, hogy nem szóltak a Quaestor bedőléséről, mert így ki tudták menteni az emberek pénzét.

Tarsoly és a Fidesz közt nincs kapcsolat, bezzeg Gyurcsány!

 

 

Ombudsman: nem sérti az emberi méltóságot a települési adó kivethetősége

Az ombudsman szerint nem sérti az emberi méltóságot a települési adó kivethetősége, ezért az ügyben nem is fordul az Alkotmánybírósághoz (Ab) – tájékoztatta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-t.

Az ombudsmannál egy országgyűlési képviselő kezdeményezte, hogy forduljon az Ab-hez és kérje a helyi adókról szóló törvényben szereplő felhatalmazó rendelkezés megsemmisítését – olvasható a közleményben.

A hivatal utalt arra: a helyi adókról szóló törvény január elsején hatályba lépett módosítása felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy települési adókat határozzanak meg. Más adónemekkel ellentétben a törvény nem részletezi, hogy milyen vagyontárgyak, források adóztathatók és a mértéküket sem rögzíti.

A vizsgálat során Székely László alapjogi biztos áttekintette a közteherviselési kötelezettség tartalmát. Megállapította, hogy a helyi adókról szóló törvényben szabályozott települési adó közteher, és az Ab gyakorlata következetes abban a tekintetben, hogy a jogalkotót széles mérlegelési jog illeti meg, mit választ a közteher tárgyának, forrásának, alanyának és mértékének.

Az alaptörvény a közterhekkel kapcsolatos jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatát csak kivételesen teszi lehetővé, ezért az ombudsman csak arról foglalt állást, hogy az emberi méltóságot sérti-e a helyiadó-törvény vonatkozó szabálya – mutattak rá a közleményben.

Az ombudsman "ennek során nem találta megállapíthatónak, hogy a törvény települési adó előírására felhatalmazást adó rendelkezése az adóalany olyan szintű kiszolgáltatottságát eredményezné, amely ellentétes lenne az emberi méltóság alaptörvényben foglalt sérthetetlenségével". Mindezekre tekintettel az alapvető jogok biztosa nem kérte az Ab eljárását – írták.

Az ombudsman hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a helyi adókról szóló törvény a települési adóra vonatkozó legfontosabb részletszabályokat sem tartalmazza. Így az egyes egyedi ügyek vizsgálata során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a "települési adó gyakorlati alkalmazása a jövőben ne legyen parttalan, kiszámíthatatlan, hiszen az adó alapjának és mértékének meghatározása teljes egészében az önkormányzat belátásán múlik" – áll a közleményben.

A Jobbik országgyűlési képviselője, Hegedűs Lorántné január 21-én sajtótájékoztatón közölte: azt kérik Székely Lászlótól, hogy kezdeményezze a települési adó kivetését lehetővé tevő jogszabály alaptörvény-ellenességének kimondását az Ab-nál. Az ellenzéki politikus akkor arra szólította fel az önkormányzatokat, hogy ne vezessenek be települési adót, a Fideszt pedig a törvény megsemmisítésére kérte.

 

 

Ovisoknak kellett versben hálálkodni a kormányablakért

Óvodásokat tanítottak be arra Mórahalmon, hogy dicsőítő verset mondjanak a kormányablakról, ezt pedig be is mutatta a helyi tévé – számolt be az Origo. A felvételen az látható, hogy a kormányablak átadása alkalmával rendezett megnyitón ünneplőbe öltöztetett kisgyerekek szavalnak, énekelnek és teljes ügymeneteket is eljátszanak. A produkción jelen volt Baltay Tímea, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is.

A gyerekek többek közt azt skandálták:

Hálával tartozunk szüleink nevében, mert szívesen segítenek családunk ügyében.

De arról is szó van az előadásban, hogy "a hivatalban sok humánus ember, minden kérdésre készségesen felel".

Az Origo érdeklődésére, hogy a szülők a produkcióhoz hozzájárultak-e, a mórahalmi óvoda azt mondta:

Minden valószínűség szerint, ebből nem szokott gond lenni nálunk.

A település fideszes polgármestere, Nógrádi Zoltán úgy nyilatkozott az üggyel kapcsolatban:

Ez teljesen elfogadott, az óvodás csoportunk szinte minden egyes beruházás megnyitóján fellép, ahogy a parasztkórusunk is. Így szoktunk kedveskedni a település fejlesztőinek.

Azt is hozzátette, az önkormányzat szervezte az óvodások március 6-i fellépését a szülők engedélyével. Az Origónak Nógrádi nem engedélyezte a felvétel bemutatását, mert nem akart hozzájárulni a "politikai botránykeltéshez", de ide kattintva megtekinthető.

 

 

Orbán az ügynökvádról: abszurd és nevetséges

A Jobbik ismét faggatta az ügynökvádról Orbán Viktort a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Mirkóczki Ádám azt a kérdést tette fel a miniszterelnöknek, hogy a sorkatonaság alatt együttműködött-e bármilyen szinten a III/IV-es csoportfőnökséggel.

Orbán reagálásában azt mondta: azért utasítja vissza még a kérdést is, mert abszurdnak, nevetségesnek és valótlannak tartja. "Soha senkivel egyetlen egy magyar állampolgár rovására sem működtem együtt sem fiatal koromban, sem miniszterelnökként" - közölte.
    
Orbán Viktor megerősítette egyúttal, hogy a Fidesz álláspontja változatlan az ügynöklisták, jelentések ügyében. "Mi a nyilvánosság hívei vagyunk. Az a kérdés, kinek adjuk meg a nyilvánosságra hozás jogát. A mi álláspontunk az, hogy minden egyes sértettnek - akit megfigyeltek, akiről dokumentumot készítettek, és azon mindenfajta adatok szerepelnek -, meg kell adni a teljes jogot, hogy ő (...) teljes nyilvánosságot gyakorolhasson, ha úgy gondolja" - fejtette ki a pártelnök-miniszterelnök.

 

 

Orbánnal megy Kazahsztánba Mészáros Lőrinc és Mészáros Lőrincné is

Orbán Viktor közel 100 fős delegációt visz magával Kazahsztánba – értesült az Index. A delegáció tagjai leginkább építőipari, gépipari és mezőgazdasági üzletemberekből állnak.

A miniszterelnök népes kísérete közül ugyanakkor Mészáros Lőrinc az egyetlen, aki magával viszi feleségét. Mészáros és felesége, Mészáros Beatrix az út során a Búzakalász 66 Kft.-t fogja képviselni, amely mostanában nyitotta meg európai színvonalú sertstelepét.

Kazahsztán gazdasági erejét főként kőolaj-, földgáz-, és ásványkincs-készlete adja. Ám az emberi jogok tekintetében elég sötét képet fest az ország. Egy törvény kimondja, a most hatalmon lévő Nazarbajev élete végéig gyakorolhatja a köztársasági elnök minden jogosítványát, ráadásul ő is jelölheti ki saját utódját. Az országban a sajtót cenzúrázzák, az ellenzéki weboldalakat blokkolják, gyakoriak a halálos ítéletek.

 

 

A parlament feloszlatását kezdeményezik ellenzékiek

A parlament feloszlatásáról szóló határozati javaslatot nyújtanak be ellenzéki képviselők.

Ezt Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke közölte hétfőn sajtótájékoztatón, jelezve: az indítványhoz a szocialista Tóth Bertalan és két független képviselő, a DK-s Varju László és az együttes Szelényi Zsuzsanna is csatlakozott.

Szabó Tímea azt mondta, Orbán Viktor azt nyilatkozta, mindent tudott a Quaestor-ügyről. "Mindent előre tudott, de nem tett semmit" annak érdekében, hogy segítse az embereket – jelentette ki, hozzátéve: szerintük a miniszterelnök és a kormány méltatlan és alkalmatlan arra, hogy tovább vezesse az országot.

Emlékeztetett: a múlt héten több ellenzéki párt is felszólította a kormányfőt, hogy kezdeményezzen bizalmi szavazást önmaga ellen az Országgyűlésben. Hétfőig adtak határidőt a kormányfőnek, de miután ezt nem tette meg, benyújtják a parlament feloszlatásáról szóló javaslatot.

Orbán Viktornak a Quaestor-botrányért és az "elvett évekért" vállalnia kell a teljes politikai felelősséget

- hangoztatta Szabó Tímea.

 

 

A DK elvenné Orbán és Matolcsy vagyonát

A Demokratikus Koalíció hiányosnak tartja a Fidesz vagyonzárolási javaslatát. "Vannak olyan személyek, akik államigazgatási tevékenységi körben" hozzájárulhattak ahhoz, hogy a Quaestorral kapcsolatos helyzet kialakuljon – mondta hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Varju László, az ellenzéki párt alelnöke.

A független képviselő közölte, olyan módosító javaslatot készítettek, amely szerint Orbán Viktor kormányfőnek Matolcsy György jegybankelnöknek saját vagyonukkal kell felelniük a Quaestor csődjéért.

A politikus azt mondta, az ügy károsultjainak kezdettől fogva azzal kellett szembesülniük, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy kibújjon a felelősség alól.

A Fidesz egy "látvány-törvénytervezetet" nyújtott be, amivel megpróbálja elfedni, amit az elmúlt hetekben elmulasztottak – jelentette ki Varju László aki szerint a javaslat nem tesz meg mindent azért, hogy a felügyeleti oldal korán tudjon figyelmeztetni, nem tesz a bennfentes tevékenység hatékonyabb szabályozásáért és nem ad választ a közpénzek külső kihelyezésére. Hozzátette: olyan széles körű hatósági jogosítvány kialakítása, mint ami az előterjesztésben szerepel, az egész vállalkozói szektort veszélyezteti.

 


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel