Titkolják a kórházi fertőzések adatait

Négyszer annyian halnak meg kórházban szerzett fertőzéstől, mint közúti balesetben.

Fittyet hány a tárca korábbi rendeletére az Emberi Erőforrások Minisztériuma: két éve nem hozza nyilvánosságra a kórházi fertőzések adatait és a velük kapcsolatos elemzéseket. Noha az erről rendelkező jogszabály még 2009-ben született, annak valamennyi paragrafusa hatályos, ennek megfelelően „az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések és kórokozóik monitorozására szolgáló országos adatbázist” június 1-jéig hivatalos kiadványban és az Országos Epidemiológiai Központ honlapján közzé kell tenni (értelemszerűen mindig az előző évit).

Elismerten jó fokmérője az egészségügyi ellátás színvonalának a kórházban szerzett fertőzések statisztikája, szakmai nevének rövidítésével NNSR (Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer). Talán épp azért kell az adatokat visszatartani, mert azok sehogy sem akarnak igazodni az igen sikeresnek mondott egészségügymentő Semmelweis-terv „Gyógyuló Magyarország” imázsához.

Az Országos Epidemiológiai Központ szakmai beharangozójából, előzetes összefoglalójából derült ki, hogy a 2012-es évről szóló, 2013. szeptemberi NNSR a korábbihoz képest jelentősen megnövekedett halálozási adatról számol be. Míg 2010-ben 1029, a következő évben pedig 1233, 2012-ben már 2317 beteg vesztette életét az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések miatt. Az akkori államtitkár, Szócska Miklós magához kérette az NNSR teljes anyagát, s ettől fogva az el is tűnt a nyilvánosság szeme elől. Az éves kórházi jelentések gyűjtése, elemzése nem szűnt meg – tudta meg a HVG –, csak „belső használatra” jelzéssel kerül az érdemesnek tartott kórházi vezetők elé. Úgy tűnik, hogy a 2013-ban jobb híján tévesnek kikiáltott infektológiai adatok az idő múlásával sem változtak, sőt egyes területeken tovább romlottak.

Európában nem szokás szemérmesen hallgatni az egészségügyi ellátás során elszenvedett fertőzésekről. Az EU járványügyi és betegségmegelőzési centruma (ECDC) szerint évente 4,5 millióan szednek össze fertőzést az egészségügyi intézményekben, és közülük 37 ezren nem élik túl ezt a találkozást. A szerencsések, akik meggyógyulnak, 16 millió extra kórházi nappal kénytelenek megterhelni a biztosítók büdzséjét. A három legsúlyosabb és legelterjedtebb bajt a Clostridium difficile (CDI) baktérium, a többféle antibiotikummal szemben is ellenálló, úgynevezett multirezisztens kórokozók (MRK), valamint a véráramfertőzések okozzák. E tekintetben Magyarország sem megy szembe az EU-val, a hazai infektológusoknak is ezek okozzák a legtöbb fejtörést.

A CDI a vastagbélben szaporodik el, és hasmenést okoz, amely a legyengült, idősebb betegek esetében végzetessé válhat. A kórokozó a túlzott mennyiségű és gyakoriságú, illetve a helytelenül megválasztott antibiotikum következtében „szabadul el” a bél alsó traktusában. Jellemzően egy–három héttel is meghosszabbítja a kórházi kezelést, és átlagosan minden tizedik esetben halálos kimenetelű. Tőlünk nyugatra ez 2,5–14 ezer eurós pluszköltséget jelent betegenként, itthon – a hazai kórház-finanszírozási tételeket ismerve – biztosan olcsóbban megúszható. A munkával túlterhelt kórházi személyzet, a zsúfolt kórtermek, a nem megfelelő higiéniájú környezet szoros összefüggést mutat az egészségügyi ellátás során összeszedett fertőzésekkel.

Tiszta kezekkel is rosszul áll az ország; ezer ápolási napra 8,2 liter alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználása jut nővérenként. Ezzel a mennyiséggel naponta négyszer lehet kezet mosni, miközben az aktív fekvőbeteg-ellátó intézményben átlagosan napi 5–25 beteggel való kontaktust regisztrálnak, ami világosan mutatja a higiénia elégtelenségét. Így nincs mit csodálkozni azon, ha egyik betegről a másikra viszik át a fertőzést. Fontos mutató az egyágyas kórtermek aránya, mivel a fertőzött, kórokozót ürítő betegek elkülönítése megakadályozhatja a járvány terjedését. Magyarországon azonban a kórtermek alig nyolc százaléka egyágyas, ami jelentős korlátja lehet az elkülönítésnek.

A nemzetközi szakmai ajánlások szerint 250 kórházi ágy mellé legalább egy speciális szaktudású, főállású infekciókontroll-nővér munkájára volna szükség. A 2012-ben összesített, az ECDC nemzetközi vizsgálatában felhasznált adatok szerint Magyarországon 477 ágy mellé jutott egy ilyen szakember. Habár a kórház-higiénikus vagy epidemiológus orvosok számát illetően még nem készült a nővérekéhez hasonló ajánlás, a magyar átlag az egy doktorra jutó 1073 ággyal meglehetősen kedvezőtlen. Még rosszabb a helyzet a bentlakásos szociális intézményekben, ahol eleve magas az egymással szoros kontaktusban lakó idős, krónikus betegek fertőzési kockázata. Az IME című egészségügyi szaklapban 2013 végén megjelent tanulmány szerint a felmérésben részt vett állami szociális intézményeknek a 94, a magántulajdonúaknak pedig a 84 százalékában nem volt infekciókontroll-feladatokkal megbízott szakorvos.

 

 

Hét országból jöttek, hogy a TEK-től tanulhassanak

Terrorelhárító és kommandós egységekben szolgálatot teljesítő egészségügyi dolgozóknak tart ötnapos képzést a Terrorelhárítási Központ (TEK) a Semmelweis Egyetemmel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködve. A hétfőn kezdődő, úgynevezett taktikaimedicina-képzésre hét országból érkeznek résztvevők Budapestre.

A taktikai medicina a sürgősségi egészségügyi ellátás speciális szakterülete - közölte a TEK. Fő célja az életmentés, a műveleti egységekben dolgozó, speciálisan képzett egészségügyi szakembereknek extrém körülmények között is képesnek kell lenniük a súlyos, életveszélyes sérülések azonnali ellátására vagy a maradandó egészségkárosodások megelőzésére.

A péntekig tartó képzés során a résztvevők az előadások mellett szimulált harci helyzetekben is fejleszthetik tudásukat. A speciális anatómiai és élettani tudás mellett a résztvevők elsajátíthatják a többi között a harctéri sebesültszállítás és kimenekítés fogásait, valamint a tömeges sérülések kezelésének legkorszerűbb módszereit. A képzésre hét európai országból érkeznek orvosok, mentőtisztek és egészségügyi ellátók.

A TEK stratégiai partnerként működik együtt a Semmelweis Egyetem (SE) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szakembereivel. Az SE oktatói előadásokat tartanak, és az egyetem korszerű eszközökkel felszerelt gyakorlati helyiségeit is rendelkezésre bocsájtja. Az NKE terrorelhárítási tanszéke a program kidolgozásában és az oktatási anyagok összeállításában működött közre.

 Európában a TEK az első és az egyetlen olyan rendvédelmi szervezet, amely a taktikai medicinát rendszerszinten, mindennapi műveletei során a gyakorlatban is alkalmazza - írták.

 

 

Ma születik meg a döntés Tarsoly előzetes letartóztatásáról

Tarsoly Csabát a napokban gyanúsítottként hallgatták ki csalás bűntett vádja miatt a Quaestor-ügy kapcsán. A cégvezér és ügyvédje panaszt nyújtott be a gyanúsítás ellen.

Tarsoly mellet két másik gyanúsított előzetes letartóztatását is indítványozta a Fővárosi Főügyészség. Azt egyelőre nem lehet tudni, kik az érintettek, de felröppentek olyan hírek is, miszerint a női gyanúsított a cégvezér felesége lehet.

Ahogy az index.hu is megírta, míg az üzletember jogi képviselője, Papp Gábor nem volt hajlandó részleteket közölni az elhalasztás okairól, addig az ügyészség sajtószóvivője közölte, hogy a bíróság tolta át a döntés időpontját vasárnapra, mivel a védelem további bizonyítékok ismertetetését kérvényezte.

A nyomozó- és vádhatóságot ez elmúlt időszakban egyébként többen is kritizálták, mivel szerintük késve tették meg az első lépéseket a brókerbotrány ügyében. Ennek ellenére az ügyészség úgy véli, ők is és a rendőrség is a megfelelő időben kezdtek intézkedni.

 

 

Lázár: Valaki vagy nyalakodik, vagy politizál

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető minisztere interjút adott az Indexnek Hódmezővásárhelyen.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető minisztere interjút adott az Indexnek Hódmezővásárhelyen. A főbb állítások:

  • Nem ért egyet Csányi Sándor állami kitüntetésével. Lázár korábban az ország első számú uzsorásának nevezte az az OTP-vezért, akit március 15-én Orbán Viktor kitüntetett. 
  • Szerinte a Tarsoly Csaba-féle pénzemberek világszerte sündörögnek és nyalakodnak. 
  • Ilyen Simicska Lajos is, aki biztosan próbált személyi döntéseket hozni állami ügyekben, de biztosan nem sikerült neki, állítja Lázár. 
  • „Csak a rendőrségben és az ügyészségben bízhatunk” – a miniszter így reagált arra, hogy hiába robbant ki a Quaestor-botrány, Tarsoly Csabát csak két héttel később vették őrizetbe.
  • Nem zavarja, hogy Orbán Viktor a háza szomszédságába építtetett egy stadiont. Nem volt még focimeccsen, de az „objektumban” kétszer járt, ha már annyit hallott róla. 
  • Szerinte Mészáros Lőrincnek el kell tudnia számolni a vagyonával. A felcsúti polgármester kifelejtett egymilliárd forintot és egy orosz céget a vagyonnyilatkozatából. 
  • A Jobbikot nyilas pártnak tartja, akik soha semmi jót nem hoztak még az országra, a Fidesz pedig sosem fog koalícióra lépni velük. 
  • Elképzelhetetlennek tartja, hogy olyasmi derüljön ki Orbánról, ami megrendíti benne az ő vagy a köz bizalmát. Álljon a támadás mögött Simicska vagy külföldi titkosszolgálat.
  • Ha a Fidesz nyer 2018-ban, hetven-nyolcvan évre meghatározó erő lehet Magyarországon. A miniszter szerint nagy a tét, ezért van most minden vita. 
 

 

A brókerbotrányban érintett vezetők vagyonzárolásáról dönthet a Ház

Az Országgyűlés következő kéthetes ülésének első felében hétfőtől szerdáig ülésezik, a képviselők pedig akár már kedden elfogadhatják a kormánypártok azon javaslatát, amely segítséget nyújt a brókerbotrányban érintett társaságok vezetőinek vagyonának zárolásában.

A parlament ülése hétfőn 13 órakor, a közelmúltban elhunyt Molnár Lajos volt szabaddemokrata országgyűlési képviselőre és egészségügyi miniszterre történő emlékezéssel kezdődik, majd a napirend előtti felszólalásokat követően ezúttal is kétórás interpellációs időszak és az egy órán át elhangzó azonnali kérdések jönnek.

A házelnök javaslata alapján a képviselőknek a napirend elfogadásakor arról is dönteniük kell, hogy a megszokottnál gyorsabban tárgyaljanak és szavazzanak-e a kormánypártok brókerbotrányok áldozatainak kártérítéséről szóló javaslatáról.

Amennyiben a jelenlévő képviselők négyötöde támogatja a házirendtől történő eltérést, akkor az Országgyűlés már hétfőn megvitathatja, kedden pedig akár el is fogadhatja a Fdiesz-KDNP előterjesztését, amelynek célja, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett a vállalatok vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.

Szintén a kedd reggel 9 órakor kezdődő határozathozatali időszakban kerülhet ismét a Ház elé az Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött egyes jogállási törvények módosítása. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt javasolja, hogy a korábban egyszer már elfogadott javaslat mégse szigorítsa a Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) tisztségviselőire és ügyintézőire, valamint az érdekképviseleti szervek tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

A fentieken kívül szavazás várható még további tíz javaslatról, köztük a földgázellátást és a termékdíjat érintő, az elmúlt hetekben tárgyalt módosításokról.

A határozathozatalokat követően kedden arról is vita kezdődhet, hogy a magyar honvédség részt vegyen-e az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben, de a képviselők több más javaslat mellett tárgyalják azt a kormánypárti javaslatot is, amely a világörökségi helyeken működő áruházakra is kiterjesztené a vasárnapi zárvatartási kötelezettséget.

A szerdán terítékre kerülő öt előterjesztés között szerepel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2013-as működéséről szóló beszámoló, valamint a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló határozati javaslat vitája is.

Az Országgyűlés márciustól alkalmazott új munkarendje alapján a második héten ezúttal is csak egyetlen ülésnapot tartanak, ami a húsvéti ünnep miatt ezúttal keddre csúszik. A képviselők ekkor kérdéseket és azonnali kérdéseket tehetnek fel a kormánynak.

 

 

DK: vasárnap legyen tilos a vadászat is!

A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy vasárnap tilos legyen vadászni – jelentette be a párt szóvivője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, hogy így a vasárnap nemcsak az emberek, hanem az állatállomány számára is a pihenés napját jelentené.

Gréczy Zsolt arra hivatkozott, hogy a KDNP nyomására elfogadták a boltbezárásról szóló törvényt, ezért már a második olyan napot érik meg a magyar polgárok, amikor nem ők döntik el, hogy mit szeretnének csinálni.

A döntés meghozatalakor a kormány a családok együtt töltött idejére hivatkozott, pedig a tökéletes családi együttlét eszményét leginkább Semjén Zsolt, a KDNP elnökének "úri hóbortja" fenyegeti igazán – jelentette ki. A DK azt szeretné, ha a vasárnapi pihenés az emberek mellett kiterjedne az állatokra is, amelyek

szintén élelmet szeretnének szerezni és "családjukkal, gyermekeikkel, fiókáikkal szeretnék tölteni a hétvégét".

Gréczy Zsolt azt mondta, tisztában vannak azzal, hogy a vasárnapi vadászat megtiltása érzékenyen érintene bizonyos kormánytagokat, például Semjén Zsoltot vagy Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, de az, hogy "az ő úri hóbortjukra vonatkozik ez a törvényjavaslat, nyilván a véletlen műve". A tervezet ugyanakkor tartalmazza, hogy évente egyszer nekik is lehetőségük lenne vasárnap vadászni, ha azt 15 nappal korábban előre jelzik az illetékes hatóságnak.

 

 

Mi dolgunk van az Iszlám Állammal?

Az Iszlám Állam nevű dzsihádista terrorszervezet háborúja és politikája arra irányul, hogy felmutassa a fejlett világnak: az erőszak és a brutalitás eszköztárával hatalomra lehet jutni a 21. században. Gyűlölethadseregébe az egész világból toborozza katonáit, középkori módszerekkel gyilkol, és egy olyan erőszakos ideológia nevében beszél, amelyet a világ másfél milliárd muszlim lakója elutasít. Az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció ennek az erőszakos hatalmi terjeszkedésnek akarja útját állni.

Az Iszlám Államnak nevezett dzsihádista terrorszervezet Szaddam Huszein volt seregének katonáiból, szélsőséges szunnita törzsi csapatokból és a szíriai polgárháborúban megedződött fanatikus zsoldosokból verbuválódott össze az elmúlt évek során Abu Bakr al-Bagdadi vezetése alatt. Terrorista akciók hosszú sorozata után az eleinte ISIS névre hallgató hadsereg pár hónap alatt elfoglalta a polgárháború sújtotta Szíria területének felét, majd Irak közel egyharmadát. Mára harmincezer főnyi hadsereget toborzott az interneten keresztül, akiknek a fele külföldi. Az Iszlám Állam ambíciója túltesz az Al-Kaidán is. Nem csupán az a célja, hogy a világban élő szélsőséges muszlimok segítségével destabilizálja a fejlett világot, hanem az is, hogy elfoglalja a muszlim államok jelentős részét. E területeken pedig a sária kíméletlen középkori elveire építő kalifátust, államot hozzon létre. Az Iszlám Állam a Szíriában és Irakban elfoglalt olajkutak hasznából, csempészetből és rablógazdálkodásból tartja fenn magát: brutális adókat és vámokat szed az elfoglalt területeken.

Erőszakkal a világ átalakításáért

Az Iszlám Állam terrorista vezetőinek nem tetszik a második világháború óta kialakult, a békés egymás mellett élésre épített világrend. Ez a rendszer az 1990-es évek közepére a valaha volt legbékésebb állapotot alakította ki a Földön. A dzsihádista szervezet ennek az építménynek a feldúlására tör, amikor a világ nyilvánossága előtt szimbolikus, barbár kivégzéseket végez. Ugyanezt teszi akkor is, amikor asszír, jazedi vagy kopt nemzetiségű embereket gyilkol és erőszakol meg. Szimbolikus jelentősége van annak is, hogy az iszlamisták Moszul múzeumait feldúlták: a történelemnek még a nyomait is megpróbálják eltűntetni.

Veszély Európára, veszély a világra

Európát nem csak azért fenyegeti az Iszlám Állam, mert az intenzíven jelen van a közeli észak-afrikai országokban (például Líbiában), hanem azért is, mert dzsihádista szervezetek több terrorcselekményt hajtottak végre az elmúlt években Európa területén is. A legutóbbi párizsi, a koppenhágai vagy a tavalyi brüsszeli merényletek nyilvánvaló európai jelenlétre utalnak.

Az Iszlám Állam sajátos módszereire utal az is, hogy rendkívüli erővel toboroz katonákat Európában. Az Europol szerint az Iszlám Államnak 40 ezer twitter-követője van az Unióban. Eddig 5000 európai állampolgár csatlakozott az Iszlám Államhoz. A toborzás alanyai főként fiatalok, sőt kifejezetten tinédzserek, akik gyakran úgy utaznak a Közel-Keletre, hogy valójában fogalmuk sincs arról, mi vár rájuk. Az Iszlám Állam az északi és nyugat-európai országok mellett sikeresen toboroz a muszlim vallású Boszniában, Koszovóban és Albániában is.

Nemzetközi koalíció az erőszak ellen

Az ISIS-t az ENSZ terrorszervezetnek nyilvánította, és felhívta a világ kormányait, hogy lépjenek fel az dzsihádista toborzással szemben. Tavaly nyáron pedig az iraki kormány fordult a nemzetközi közösséghez, hogy az ISIS támadása elleni önvédelemhez segítséget kérjen.

Mára a világ 60 országa csatlakozott a nemzetközi koalícióhoz, köztük számos közel-keleti muzulmán ország is. A széleskörű nemzetközi koalíció azt üzeni, hogy a világ felelős kormányai nem hagyják, hogy a mai, viszonylag békés világot újra az erőszak kerítse hatalmába.  Minden ország, amely a koalícióban akár csak pár emberrel részt vesz, ezt a törekvést erősíti. A koalíció megpróbélja megállítani az Iszlám Állam további térhódítását és megerősíteni az iraki kormányt és az iraki kurdokat, hogy azok vissza tudják foglalni területeiket és véget vessenek a népirtásnak és az etnikai tisztogatásnak.

Mi dolgunk nekünk, magyaroknak ebben a küzdelemben?

Az Iszlám Állam nem csupán a Közel-Keleten veszélyes, hanem Európában is. Európa pedig mi is vagyunk. Az európai szövetségesi kapcsolatrendszer, amelyet a rendszerváltás után felépítettünk, azt jelenti, hogy mi segítünk európai partnereinknek, ha szükségük van rá. Amikor pedig esetleg Magyarország kerül bajba, szövetségeseink állnak majd mellénk. Különleges érték ez, amelyet mi, magyarok a történelmünk során annyiszor – okkal – hiányoltunk. A rendszerváltás után a NATO és az Európai Unió révén pontosan ilyen szövetség tagjai lettünk.

Az Iszlám Állam elleni koalícióban való részvételről rendkívüli felelősséggel kell döntenünk. Három dolgot mindenképp meg kell fontolnunk. Az első, hogy jogos-e a nemzetközi fellépés. Meggyőződésem szerint ez a fentiek alapján egyértelmű. A második kérdés, hogy Magyarország mekkora felelősséget tud vállalni a tervezett misszióban. A Magyar Honvédség az elmúlt tizenöt évben elsősorban logisztikai és újjáépítő tevékenységet vállalt a nemzetközi katonai együttműködésekben. Az ebben szerzett tapasztalatok alapján a most tervezett logisztikai, védelmi feladatkör és a tervezett 100 fős kontingens ésszerűnek tűnik.

Végül pedig megvizsgálandó, hogy a misszióval járó kockázatokat és veszélyeket a magyar kormány megfelelően tudja-e kezelni. Kapnak-e a magyar katonák megfelelő képzést és védelmi felszereléseket a szolgálathoz? Felmérte-e a magyar kormány, hogy a konfliktus milyen mértékben érintheti Magyarországot és felkészült-e az esetleges veszélyek kivédésére? Együtt gondolkodik-e a magyar kormány a partnereivel azon, hogy ennek a sokrétű konfliktusnak milyen kimenete lehetséges, és a rendezéshez milyen diplomáciai és gazdasági erőfeszítésekre van szükség? Mielőtt a misszió támogatásáról döntünk, ezekről a kérdésekről szeretnék pontosan tájékozódni a kormány tagjaitól.

Nem Magyarország lesz az, amelyik megoldja a Közel-Kelet konfliktusait. Globális biztonságpolitikai erőfeszítésekre és új szövetségekre van szükség, hogy a helyzet érdemben javuljon. Mi, magyarok, úgy tudunk felelős európaiként viselkedni, ha elvi alapon közelítjük meg ezt a kérdést, nem pedig a felelősség cinikus elhárításával vagy a világ valóságától való elfordulással.

 

 

 

Orbán vagyonát is zároltatná az LMP a Quaestor miatt

Az LMP hétfőn törvényjavaslatot nyújt be annak érdekében, hogy azoknak a hivatalos személyeknek, köztük akár kormánytagoknak is zárolni lehessen a vagyonát, akik tudtak arról, hogy Quaestor bedőlni készül, mégsem értesítették a hatóságokat - mondta Schiffer András társelnök.

Az LMP javaslata szerint nemcsak a vezető tisztségviselőknek, hanem mindazoknak a hivatalos személyeknek vagyonát is zárolni kellene, akik "jobb tudomásuk" ellenére nem tették meg a szükséges intézkedéseket a Quaestor-ügyben - mondta Schiffer András, a párt társelnöke. Ez szerinte vonatkozna jegybanki tisztségviselőkre, kormánytagokra és a miniszterelnökre is.

Schiffer András felidézte, hogy hétfőn házszabálytól való eltéréssel tárgyalhatja a parlament Rogán Antal, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője és két frakciótársa, Gulyás Gergely és Tuzson Bence közös javaslatát mely szerint ha pénzügyi intézménnyel kapcsolatban bűncselekmény gyanúja merül fel, a gyanúsítástól függetlenül zár alá lehessen venni a cégcsoport vezetői, a felügyelő bizottsági tagok, de még a könyvvizsgálók vagyonát is.

A zárolt vagyonokat pedig a kárt szenvedett emberek kártalanítására kellene fordítani. 

Ehhez a kormánypárti előterjesztéshez kapcsolódóan nyújtja be az LMP hétfőn a javaslatát. Schiffer András azt mondta, ha Orbán Viktor miniszterelnök tudott arról, hogy a brókercég be fog dőlni, hivatali kötelezettségét elmulasztotta azzal, hogy nem értesítette a felügyeleti szervet és a rendőrséget. Ennek nyomán Schiffer András szerint a Quaestor károsultak vagyonának fedezése érdekében a kormányfő vagyonát is zárolni kellene.

Az LMP társelnöke arra is kitért, hogy számos tisztázatlan kérdés van még a bedőlt brókercégek ügyében. Szerinte egyelőre azt sem tudni, hogy mennyire súlyosbította a Quaestor-csoport helyzetét, hogy a bedőléskor, illetve azt megelőzően a kormányzati szervek kivették vagyonukat.

Schiffer András azt mondta, az említett előterjesztésen kívül az LMP hétfőn további javaslatok benyújtására is készül a bedőlt brókercégekkel összefüggésben. Az LMP társelnöke szerint pártjuk a következő két hétben azon fog dolgozni, hogy konkrét javaslatokkal, konkrét lépésekkel segíthessék a kárt szenvedett embereket.

 

 

Quaestor-károsultak tüntetnek Debrecenben

Keményen dolgozó kisbefektetők tartanak demonstrációt Debrecenben, a Csapó utcában

A Fővárosi Főügyészségen egyébként jelenleg is folyik a döntés arról, hogy előzetes letartóztatásba helyezzék-e a Quaestor-ügyben őrizetbe vetteket. A rendőrök március 26-án csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt vettek őrizetbe három embert, köztük, Tarsoly Csabát, a társaság akkori elnök-vezérigazgatóját.

 
 

Bennfentes Viktor a nemzeti brókerbotrányban

"Nem akarok brókerellenes hangulatot kelteni, de azért láttunk már brókert" (Orbán Viktor, bennfentes miniszterelnök)

A keményen harácsoló nagyemberek legújabb és (kábé két hétig) legnagyobb botrányában, az úgynevezett Quaestor-ügyben, gyakorlatilag minden részlet súlyos visszaélésről, gátlástalanságról és erkölcstelenségről tanúskodik, kivéve egyet. Pont azt támadja mindenki. Legalábbis az a momentum áll a támadások és a „miért igazán botrányos ez a történet?” jellegű magyarázatok középpontjában

„Orbán Viktor cserbenhagyta az embereket, amikor a minisztériumokat arra utasította, hogy vegyék ki pénzüket a Quaestorból, míg az őt megválasztó embereknek nem szólt, hogy veszélyben van a megtakarításuk.” – állapították meg a keményen demagóg pártemberek az ellenzék összevont tanácskozásán. A média botránynarratívájában is a cserbenhagyásos pénzkimentés a központi tétel. A kormány a saját pénzét mentette, a kisbefektetőket viszont nem értesítette a várható összeomlásról – a közhangulat szerint ez a fő szemétség. Amit tetéz a bennfentes kereskedelem vélelme, valamint az a hol kimondott, hol csak sejtetett vád, hogy a kormány gyakorlatilag megkárosította a kisbefektetőket, hiszen ha nem menti ki a saját pénzét, akkor annyival több marad a cégnél a többiek kártalanítására.

Ezen a ponton tegyük félre a valódi botrányt, csak a kormányzati pénzkimentésre koncentráljunk, mint ősbűnre. Különvélemény következik. Induljunk ki abból, hogy a miniszterelnök arról értesül (mindegy milyen módon), hogy csőd közeli helyzetbe került az a pénzpiaci szereplő, amelyik kormányszervek befektetését (mindegy milyen alapon) kezeli. Nincs olyan kormányfő a világon, amelyik ne vetette volna ki a pénzt pánikszerűen. Ebből a szempontból teljesen mindegy milyen úton jutott az információhoz. Ha törvénytelen lehallgatás útján értesül arról, hogy az egyik állami otthonban molesztálják a gyerekeket, akkor is intézkedik (reméljük). Utána ki lehet vizsgálni a törvénytelen lehallgatás, esetünkben a bennfentes információszerzés körülményét. Ha én vagyok a miniszterelnök, én is haladéktalanul megpróbálom visszaszerezni a pénzt.

Az ugyanis nem a kormányé. Szemben azzal az általános elfogadott interpretációval, hogy a kormány a kisbefektetők háta mögött mentette a saját pénzét, természetesen nem a saját pénzét mentette, hanem a spekulatív ügyletektől tartózkodó bátaszéki kisnyugdíjas pénzét mentette, amit más néven közpénznek is hívunk. Ha nem így tesz, akkor de facto közpénzből konszolidál egy csődbe jutott pénzintézetet, anélkül, hogy ennek indokoltságát nyilvánosan bizonyítaná és a garanciális feltételeit (például a tulajdonosi jogok átvételét) tisztázná. Vannak olyan helyzetek, amikor lehet haszna annak, ha az állam pénzpiaci szereplőt ment meg, de annak a módja nem az, hogy sima ügyfélként, befektetési céllal pénzt parkoltat ott, a miniszterelnök kifejezésével élve. Éppen az a botrány, hogy korábban ezt megtette, és nehéz szabadulni attól a gyanútól, hogy már az is túlélési segítségnyújtás volt (a barátoknak), azaz fű alatti konszolidáció, korrupciós együtthatóktól sem mentesen.

Nézzük a népszerű tézis másik felét. Miért nem szólt a kormány az embereknek, miközben a saját (értsd: a nép) pénzét mentette? Ezen háborog a szocialista párt elnöke, a sajtó és az egész internet. Aminek nem is a gyakorlati része a legbizarrabb, tehát, hogy a szólást miként kell elképzelni (hölgyeim és uraim, szabad a pánik, tessenek fiókot rohamozni), hanem az a ki nem mondott elv, miszerint helyesebb lett volna, ha előbb a kisbefektetők mentik a saját, és nem a kormány a nép pénzét.

Máskülönben a felvetésnek nincsen értelme. Mindenki (a magánbefektetők és a kormány) egyszerre nem juthat hozzá az összes pénzéhez, ezért is beszélünk csődről. Ez a kiindulópont. Két szereplő van a színen: a keményen spekuláló kisemberek, akik magas hozam reményében, magas kockázatú papírokba tették a pénzüket önkéntesen, illetve a keményen adózó kisemberek, akik nem spekuláltak a piaci átlagnál nagyobb hozam reményében, mégis kockáztatta a pénzüket a kormány. Ők a magas kockázatú államnak adták az adójukat, de nem önkéntesen.

Nem világos, miért élvezne előnyt az előbbi csoport az utóbbival szemben. Azoknak a pénze lett megmentve, akik semmilyen kockázatot nem akartak vállalni, azokéval szemben, akik mint betétesek, vállaltak. Az egész sötét történetben ez az egyetlen olyan mozzanat, ami nem ab ovo erkölcstelen.

Persze, a dolog ennél bonyolultabb, mert joggal lehet azt mondani, hogy a Quaestor ügyfelei nem azt a kockázatot vállalták ténylegesen, mint ami a papíron szerepelt, hiszen a fiktív kötvény nem része annak a magasabb szintű kockázatvállalásnak, amely alapján elvárható, hogy a veszteséget tudomásul vegyék. Az állam felügyeli ezt a piacot, az állam engedélyével működött ez a cég, az állam jóváhagyásával árulták ezeket a termékeket. A károsultak nyugodtan mondhatják, hogy ők a magasabb hozam reményében a veszteségeket is vállalnák, de itt nem erről van szó, hanem átverésről, amit az állam közreműködése mellett hajtottak végre, ami miatt az állam vezetői nem bújhatnak ki a felelősségvállalás terhe alól.

És ebben sok igazság volna. Éppen ezért okkal vonhat le bárki radikális következtetéseket a kormány alkalmasságának megrendítő hiánya miatt. Nem mintha az alkalmatlanság lenne a legdurvább probléma. Azon már rég túl vagyunk.

Hogy került egyáltalán az a közpénz a Quaestor-hoz? Aki erről döntött érdek nélkül volt hülye, vagy számításból? Ha a kormányzati intézmények állampapírt vettek, miért készpénzt kaptak vissza? Miért nem tettek feljelentést legkésőbb ennél a fejleménynél? Az ügyészség miért nem vette zár alá azonnal a teljes céges vagyont, megakadályozva a vagyonkimentést és biztosítva az igazságos elbírálását az ügyfelek kártalanításánál? Miért adott két hét egérutat a vezetésnek? Van-e szerepe a késlekedésben a legfőbb ügyész családi érintettségének vagy a felcsúti stadion VIP-páholyának? Van-e olyan politikus, államigazgatási vezető, párt közeli oligarcha, beleértve a családtagokat, akinek volt befektetése ennél a brókercégénél, és ebben a megmagyarázhatatlanul hosszúra nyúlt időszakban a pénzéhez hozzájutott, miközben az egyszerű betéteseknek erre már nem volt esélyük? Hol ér össze a Győri Eto-szál, a Szijjártó-szál, az orosz-szál, a keleti nyitás-szál a vagyonnyilatkozatokban felbukkanó rejtélyes családi segítség-szálakkal? Ki, mikor, mennyit kapott, hogy a nemzeti brókerbolt háborítatlanul működhetett?

Mint látható, a valódi botrány nem a közpénz kimenekítése a kisemberek háta mögött, hanem azonkívül minden más. Egyedül arra kellene koncentrálni, hogy ki a felelős mindezért.

Nem akarok Orbán-ellenes hangulatot kelteni, de azért láttunk már Orbánt. Még arról is egy személyben dönt, hogy a Vasas új stadionjában hány soros legyen a lelátó. Ő az egy dominó mind felett. És az utolsó.

Lassan bedől a Fidesz nevű piramisjáték.

 

 

Kedvezményesen végtörlesztett? Fontos határidő közeleg

Már csak két napjuk van a kedvezményesen végtörlesztő ügyfeleknek, hogy tízezer forintos díj ellenében igényeljék pénzügyi intézményüktől az elszámolást.

Azok a banki ügyfelek, akiknek deviza, illetve devizaalapú jelzáloghitel-, vagy lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződése rögzített árfolyamú kedvezményes végtörlesztéssel szűnt meg, a banki honlapokon, az ügyfélszolgálatokon, illetve az MNB honlapján elérhető formanyomtatványon március 31-éig, tízezer forintos díj ellenében igényelhetik az elszámolást a pénzügyi intézményüktől.

Ezt követően az elszámolási értesítőt november 30-áig kell kézhez kapniuk - közölte korábban a jegybank.

Az MNB március közepi tájékoztatása szerint a többi ügyféllel  ellentétben maguknak kell kérniük az elszámolást pénzügyi intézményüktől azoknak, akik kedvezményes végtörlesztéssel éltek. Az egyéb módon lezárt kölcsönszerződések esetében az elszámolási értesítőket automatikusan küldik a bankok, azt nem kell külön kezdeményezni.

A hitelintézeti törvény 2011 őszétől hatályos módosítása tette lehetővé a deviza, illetve devizaalapú jelzáloghitel- vagy lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződéseknél a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztést. A lehetőséggel csaknem 170 ezer szerződés esetében éltek a banki ügyfelek.

A kedvezményes végtörlesztés, az áthidaló kölcsön, illetve egyéb piaci kedvezmény esetében a pénzügyi intézmény jogszabály alapján jogosult levonni az elszámolás összegéből azokat a tételeket, amelyeket korábban kedvezményként biztosított.

A rögzített végtörlesztési árfolyam által nyújtott kedvezmény az érintett fogyasztók többségénél várhatóan meghaladja majd a tisztességtelenül elvont költség és árfolyamrés mértékét, így az elszámolás eredményeként számukra nem lesz kifizethető összeg - közölte annak idején a jegybank.

Ugyanakkor, ha a fogyasztónak a kedvezmények levonását követően mégis visszajár további pénzösszeg, akkor nemcsak azt, de az általa befizetett tízezer forintos díjat is visszatéríti a pénzügyi intézmény - mutatott rá az MNB. Nem kell megfizetnie a díjat a fogyasztónak akkor, ha igazolja, hogy a végtörlesztés érdekében forint alapú hitelkiváltó kölcsönszerződést kötött.

Az MNB korábban azt közölte, a már visszafizetett kölcsönök esetében, ahol a szerződés nem a kedvezményes végtörlesztéssel, hanem egyéb módon szűnt meg, az elszámolás automatikusan, az elszámolás általános szabályai szerint történik. Az erről szóló értesítő leveleket a pénzügyi intézmények külön kérés nélkül küldik meg volt ügyfeleik részére.

A jegybank által a piaci szereplőktől bekért adatok szerint a pénzügyi intézmények áprilisig mintegy 1,703 millió - élő vagy már megszűnt - ügyfélszerződésnél küldenek ügyfélértesítőt és számolnak el. Ez a szám nem tartalmazza a korábban kedvezményesen végtörlesztett mintegy 170 ezer hitelt, amelynél az elszámolás nem automatikus.

Az MNB szerint márciusban összességében mintegy 237 ezer, áprilisban pedig mintegy 1,465 millió szerződésnél történhet meg az elszámolás. A hitelintézetek, a törvény által előírt módon tértivevényes levélben postázzák az értesítőket.

Néhány bank érintett szerződései harmadánál-negyedénél már márciusban teljesíti az elszámolást. A nagyobb ügyfélállománnyal rendelkező bankok ezt hetente azonos nagyságú ügyfélkörre bontva, ütemezve teszik meg a jövő hónap végéig.

 

 

Négy település lakói választanak új polgármestert

Négy településen tartanak ma időközi polgármester-választást: két helyen lemondás, két községben pedig haláleset miatt

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Berentén azért kellett időközi önkormányzati választást kiírni, mert a község októberben megválasztott független polgármestere január 5-én lemondott tisztségéről. A valamivel több mint ezer helyi választópolgár tíz független jelölt közül választja meg a település új vezetőjét.

Ugyancsak lemondás miatt tartanak választást a Győr-Moson-Sopron megyei Bezi községben, ahol a független polgármester tavaly december 31-ei hatállyal mondott le posztjáról. A településen négy független jelöltre 413 választópolgár voksolhat.

A Győr-Moson-Sopron megyei Kisbodakon haláleset miatt van szükség időközi választásra: a település független polgármestere tavaly december 10-én halt meg. A településen 304-en járulhatnak az urnákhoz, és egyetlen jelöltre szavazhatnak: a település független alpolgármesterére, Timár Gáborra.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Urán a tavaly októberben megválasztott polgármester, Mosolygó Miklós (Fidesz–KDNP) január 1-jén elhunyt. A megüresedett tisztségért hatan indulnak: egyikük a Munkáspárt színeiben, öten függetlenként. A választásra jogosult 548 lakos egyetlen szavazókörben adhatja le voksát.

Szavazni reggel hattól este hét óráig lehet. A polgármester-választáson az a jelölt nyer, aki – a megjelent szavazók számától függetlenül – a legtöbb voksot kapja.

 

 

Két hónapon bukta el a teljes nyugdíjat a rokkant határőr

A megváltozott nyugdíjszabályok miatt jelenleg egyetlen forintot sem kap az államtól Tóth László, aki 60 nap híján 25 évig szolgált a határőrségnél, illetve a rendőrségnél. A Helsinki Bizottság sajtóközleménye szerint előreláthatóan 57 éves koráig, azaz 2029-ig így marad ez a helyzet. A férfi most a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Egy igen érdekes esetről számolt be a Helsinki Bizottság sajtóközleményében. Mint ismeretes, 2012. január 1-jétől néhány kivételtől eltekintve az Országgyűlés megszüntette a szolgálati nyugdíjat, és az 57 évesnél fiatalabbaknál szolgálati járandósággá alakította át az addig már szolgálati nyugdíjban részesülők ellátását.

Tóth László szolgálati jogviszonya 1987. március 2-án kezdődött, így 2011. december 31-én 24 év és 305 nap szolgálati idővel rendelkezett. Ugyanakkor összes szolgálati jogviszonya, amit 2014. január 24-i hatállyal szüntettek meg, valójában ennél is hosszabb, 26 év 10 hónap és 23 nap volt. Munkahelyén azért mentették fel, mert egészségileg alkalmatlanná vált feladata ellátására: 38 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, amiből 8 százalékot üzemi balesetnek ismertek el. Tartalékállományba helyezték, és egy évig még havi 68 ezer forintot kapott, amit viszont idén január 24-én megszüntettek. A közlemény szerint Tóth ezentúl egyetlen fillért sem kap – előreláthatóan 57 éves koráig, azaz 2029-ig.

És hogy miért is marad Tóth ellátás nélkül? Ő ugyanis nem minősül nyugdíjjogosultnak, noha bizonyos szabály szerint a 25 év szolgálati idő és a szolgálati jogviszony egészségügyi okból történő megszűnése miatt – függetlenül a törvénymódosítástól – valójában teljes, már rögzített összegű nyugdíjra lenne jogosult (2012-ben ez 132 955 forint lett volna). Tóth, mivel Magyarországon semmiféle jogorvoslatra nincs mód, ezért a Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol azt szeretné elérni, hogy mondják ki, a magyar állam megsértette emberi jogait, mert a hatóságok nem vették figyelembe járulékfizetéssel szerezett társadalombiztosításai jogosultságát, és nincsenek tekintettel megromlott egészségi állapotára sem.

 

 

A brókerbotrány kirobbanásával megszűnt a megélhetési bevándorlás

Remek hírről számolt be az MTI akaratán kívül: megszűnt a megélhetési bevándorlás. Legalábbis ami a címekből kikövetkeztethető, egy ideje ugyanis nem harsogja az állami hírügynökség, hogy jönnének a szerecsenek. Teóriánk szerint a brókerügy miatt kerülhetnek minket. Elmagyarázzuk.

2015. február 24-én közölte a gyorshírt az MTI, hogy a nemzeti bank felfüggesztette a Buda-Cash működését. Ezután rendszeressé és folyamatossá váltak a hírek a százmilliárdos nagyságrendű visszaélésről, aminek folyományaként azóta többeket őrizetbe is vettek.

Ám történt valami más is ebben az időszakban. Hirtelen megszűnt probléma lenni a "megélhetési bevándorlás", amivel a párizsi terrorcselekmények után igyekezett tematizálni a közbeszédet a kormány és a miniszterelnök. Mint ismert, január 7-én fegyveresek rontottak be a Charlie Hebdo nevű francia szatirikus hetilap szerkesztőségébe, ahol több karikaturistát is megöltek. Innentől aztán hirtelen hatalmas veszélyt kezdtek jelenteni Magyarországra is a "gazdasági bevándorlók".

Orbán Viktor január 30-i, szokásos pénteki Kossuth Rádiós beszédében rögtön leszögezte, hogy ő maga új európai bevándorláspolitikát szorgalmaz: "nem akarunk a megélhetési bevándorlók célországa lenni".

Az állami hírügynökségnél már a januári vérengzés után is állandó szófordulat lett a "megélhetési bevándorlás", február 12-től pedig a címeikben is ezzel a fideszes kommunikációból átvett előtaggal számoltak be naponta arról, hogy hol hány határsértőt fogtak el az országban.

Egészen március 2-ig. Azóta se a hírekből, se a politikusok szájából, se idegen országokból nem jönnek a megélhetési bevándorlók.

Ami örvendetes, csakhogy a valóság ezzel szemben az lehet, hogy a kormány (és magyar hangja, az MTI) úgy gondolták, egyszerre elég egy "fontos üggyel" terhelni a közvéleményt. Ez pedig legyen akkor inkább a "szocialista brókerbotrány".

Így oldotta meg Magyarország egy csapásra a bevándorlást.

 

Kidőlt egy ház fala Rákospalotán – fotó

Részben lebontották a tűzoltót az a házat, amelynek kidőlt az egyik fala szombaton a XV. kerületi Palánk utcában. Az épületben senki sem volt az omlás idején.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel