Giró-Szász elhozta az ATV-be Tarsoly Orbánnak küldött levelét

Megmutatta az ATV Szabad szemmel című műsorának pénteki felvételén Tarsoly Csaba Quaestor vezér Orbán Viktornak írt levelét Giró-Szász András.

Az államtitkár odaadta Mészáros Antóniának az állítólag Tarsoly Csaba által Orbán Viktornak írt levelet, melyből a műsorvezető néhány mondatot fel is olvasott, ám a teljes tartalom ismertetéséhez Giró-Szász nem járult hozzá.  

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezt azzal indokolta, hogy szerinte ez egy magánember írása a miniszterelnöknek. Mészáros Antónia néhány mondatban azonban összefoglalta a levél tartalmát, eszerint egy pénzügyi cselekvési tervet vázolt fel  Quaestor-vezér a csőd elkerülésére.

A száraz, hivatalos nyelvezetű levélen március 9-i dátum szerepel. Giró-Szász András szerint ezt a levelet kapta Tarsoly Csabától a miniszterelnök. Az államtitkár ugyanakkor azt állította: Szijjártó Péter nem kapott levelet Tarsolytól.

Ha valóban március 9-én keletkezett a levél és azt valóban Tarsoly Csaba írta, akkor

- Tarsoly Csaba 13 nappal az után írt Orbánnak, hogy a kormányfő állítólag „elrendelte” a minisztériumi pénzek kivonását a brókercégekből

- és 4 nappal az után, hogy a miniszterelnöki rendelkezést követő kilencedik napon a külügy eldöntötte, hogy eleget tesz Orbán óhajának

- és konkrétan aznap, amikor a külügyi tárca cége, Magyar Nemzeti Kereskedőház jelezte, hogy kiveszi a Quaestorból 3,8 milliárd forintnyi államkötvényét. Végül az állami cég nem állampapírt, hanem készpénzt kapott vissza.

A beszélgetést vasárnap 19.15-kor láthatják az ATV Szabad szemmel című műsorában.

 

Az is cinkos, aki rávillant a gyorshajtókra

Jámbor István rendőr alezredes, a Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője az új traffipaxok első éles bevetésén azt mondta az Origónak, hogy szerinte nem a bírságoktól, hanem a balesetektől kellene félniük a gyorshajtóknak. Elismerte, hogy problémák léptek fel a fix traffipaxok telepítésével, de ha elkészül a rendszer, minden szabálysértésről automatikusan érkeznek majd a csekkek.

  • Az új mobil traffipaxok a gyorshajtás mellett más szabálytalanságokat is rögzíteni fognak.
  • Nem mindenhová tudnak fix készüléket telepíteni, ahová akartak.
  • Mindenhol tábla fog figyelmeztetni a fix kamerákra.
  • Az M1-es autópályán nem lesz új fix kamera, a régieket használják majd tovább.
  • Tavaly 626-an haltak meg a magyar utakon, ebből 300-an ártatlanul.
  • Jámbor szerint a gyorshajtás fő következménye a baleset, és nem a bírság.

Milyen tapasztalatokat szereztek az új traffipaxok tesztüzeme alatt?

Összetett rendszert vizsgáltunk, a mobil traffipax nem önmagában működik, hanem kapcsolatban áll egy informatikai háttérrel. Az adatok először ide kerülnek be, majd továbbítják őket egy másik hasonló rendszerbe - ezt már a közigazgatósági hatósági szolgálatok használják. Össze kellett hangolni a három elemet, hogy megfelelő legyen köztük a kapcsolat. Persze a teszt vonatkozott magára a készülékre is. 

A pontosság mellett érdekünk, hogy ha egyszer egy szabálytalanságot elkövetnek, akkor arról szülessen is pontos dokumentáció. Nem fordulhat elő az, hogy elhajt 100 gyorshajtó, és abból csak 20-at rögzít az eszköz. Fontos, hogy kellő mennyiségű bizonyíték legyen: a rendőr nem lehet bizonytalan abban, hogy történt-e szabálytalanság, vagy sem, mert ilyenkor meg kell szüntetni az eljárást.

Ez nem egy egyszerű videokamera, ami olyan felvételt készít egy közlekedési lámpáról, amit aztán valakinek meg kell néznie, ki kell elemeznie. Magától kell felismernie az eszköznek, ha például egy piros jelzésnél átlépték a vonalat. A kezelőnek csak a megfelelő beállításokat kell elvégeznie az üzembe helyezés előtt, de a szabálytalanság észlelésének és rögzítésének automatikusan kell megtörténnie.

Mi történik az után, hogy a készülék lefotóz egy gyorshajtót?

Megjelenik egy ügy a közigazgatósági hatóságnál. Ott van a felvétel a kapcsolódó adatokkal (helyszín, időpont, eszköz kezelője, jármű üzembentartója), a kollégáknak már nem kell átnézniük a képeket, mert csak a valódi szabálytalanságok érkeznek be. Épp ezért nem is fut be minden fotó automatikusan a helyszínről, csak akkor kerül be a rendszerbe, amikor a rendőr a műszak végén bemegy az őrsre, és rácsatlakoztatja a mobil traffipaxot a belső hálózatra. Akár a képeket is továbbíthatnánk a helyszínről mobilinterneten, de nem tartjuk szükségesnek, mert nagyobb adatforgalmat és költséget generálna.

Az új traffipaxok kiegészítő funkciói (tilos jelzésen történő áthaladás, záróvonal-átlépés, be nem kötött biztonsági öv észlelése stb.) fokozatosan lesznek bevezetve?

Egyetlen határidő van megadva minden kiegészítő funkció bevezetésére, ez pedig a harmadik negyedév, de alapos teszteknek kell majd megelőzniük az éles üzemet. A most befejezett tesztelésen csak a gyorshajtásra összpontosítottunk, az új funkcióknál sokkal több dolgot kell majd ellenőrizni, mert teljesen más dokumentálást igényel a záróvonal átlépése, mint a piros jelzésen áthajtás. Utóbbinál lennie kell például olyan felvételnek, amikor már tilos a jelzés, de a jármű még nem haladt át a vonalon, és persze kell egy tisztán látszódó kép arról is, amikor már (jól felismerhető rendszámmal) áthajtott rajta.

Ezeket a szabálysértéseket tehát bonyolultabb lesz rögzíteni, mint a sebességtúllépést. Bizonyos kamerák már korábban is automatikusan továbbították az adatokat, az új eszközökben épp az lesz az újdonság, hogy egyszerre többféle jogsértést is tudnak rögzíteni. Más országokban is kifejlesztettek már hasonló képességű készülékeket, de azok mérete többszöröse a miénknek. Külföldön egyébként inkább a specializált kamerák jellemzőek, amelyek csak egyféle szabálytalanság rögzítésére vannak beállítva.

Bővítették-e a háttérben dolgozó alkalmazottak számát az új traffipaxok érkezésével?

Igazából nem volt rá szükség, mert tavaly jelentősen csökkent a sebességmérőink száma. 2013 végén még körülbelül 150-et üzemeltettünk, de a bérleti szerződések lejárta miatt 2014. január 1-jétől 50-nel kevesebb maradt. Tavaly tovább csökkent a számuk, mert meghibásodtak régi traffipaxok, és már nem lehetett őket javítani. A most beszerzett 160 készülékkel nem emelkedett a sebességmérők száma új magasságokba, mivel volt olyan év, amikor 190-et működtettünk.

Született már döntés arról, hogy az ősszel érkező 365 fix kamerát hova telepítik majd?

130 helyszínen 365 sávot fognak figyelni a kamerák, a helyszínek kiválasztása most is folyamatban van, ami nem is olyan egyszerű. Nekünk is csak a kezdetekkor derült ki, milyen lassan halad az engedélyek beszerzése. Maga a telepítés viszi el a legkevesebb időt, sokkal hosszadalmasabbak a szövevényes engedélyezési eljárások.

Sajnos nem minden esetben tudjuk majd oda tenni őket, ahová a legszükségesebb lett volna, több esetben a közművek, azaz a gáz- és vízvezetékek meghiúsítják a telepítést. A másik probléma az, hogy - mivel az eszközöket az Európai Unió finanszírozta - oda nem lehet felszerelni őket, ahol szintén uniós forrásból korábban már megvalósult valamilyen közlekedésbiztonságot javító beruházás, például az út kiszélesítése. Kettős finanszírozásnak minősülne, ami tilos.

A régi fix kamerák használatban maradnak majd ősztől, amikor megérkeznek az újak?

Egyelőre igen, és annyit elárulhatok, hogy az M1-es autópályára nem telepítünk az újakból, ott a régieket biztosan tovább fogjuk használni.

Számításaik szerint az új traffipaxokkal mennyivel fog nőni a bírságokból származó bevétel?

A rendőrségnek nem feladata az efféle kalkulációk elkészítése, a közlekedésbiztonsági helyzeten kell javítanunk, és csökkenteni a balesetek számát, az Európai Unió is ezért adott anyagi támogatást a projekthez. Nekünk a gyorshajtási ügyek csak költséget jelentenek, mivel a saját költségvetésünkből kell fizetnünk az ügyintézők bérét, a nyomtatókat, a papírt, a postaköltséget, egy-egy ügy akár több ezer forintos költséget is jelenthet, emellett sok időnket is elveszi. 

Folytatni fogják azt a gyakorlatot, hogy a Police.hu honlapon közzéteszik a hónap elején a mérési helyszínek és időpontok listáját?

Igen, ezután is fönt lesznek a honlapunkon, de ez nem azt jelenti, hogy máshol ne kellene mérésekre számítani. Van, hogy egy baleset vagy útfelbontás miatt le kell mondanunk egy bejelentett helyszínről, de pazarlás lenne a részünkről, ha ilyenkor nem mennénk ki máshová. A rendőrség belső normája arról rendelkezik, hogy minden hónapra előre tervet kell készíteni a helyszínekről és időpontokról megyékre lebontva, és erről az ORFK sajtószolgálatát is értesíteni kell, mert ők teszik fel a honlapra a listákat.

A KRESZ előírása miatt kötelező lesz kihelyezni a Traffic control táblát a fix készülékek előtt. Olyan távolságra lesznek, hogy le tudjanak lassítani az esetleges gyorshajtók?

Ezt a KRESZ a tájékoztatást adó jelzőtáblák körébe sorolta be, ezért nincs arra szabály, hogy milyen messze kell kitenni a sebességmérőtől, ilyen előírások csak a veszélyt jelző táblákra vonatkoznak. Persze nyilvánvaló, hogy céltalan lenne olyan közelre rakni, hogy a figyelmes járművezető ne tudjon rá reagálni. Ugyanakkor kérdés, hogy mekkora ez a távolság - nem lenne ugyanis helyénvaló, hogy az autópályán olyanok is le tudjanak lassítani időben 130 km/h-ra, akik 200-zal érkeznek a kamera felé.

Az egy autóra jutó traffipaxok számát tekintve hol állunk majd Európában, ha a negyedik negyedévtől több mint 500 új készülék lesz használatban?

Ezt nem tudom megmondani, de például Ausztriában kétezer sebességmérőt használ a rendőrség. Persze ezt is több szempontból lehet nézni, az autósok biztosan nem szeretnék, ha ennél is több készüléket szereznénk be. Viszont rövidlátó az, aki azt gondolja, hogy a sebességtúllépéseknek vagy az egyéb szabálysértéseknek semmi más következményük nem lehet, csak a bírság. Ha ez így lenne, akkor nem történnének balesetek. A balesetek 99 százaléka a KRESZ szabályainak megszegésére vezethető vissza, ezért a közlekedési szabálysértések reális következménye nem a bírság, hanem a baleset.

Annak, aki gyorsan hajt, nem a 30 ezer forintos bírságtól kellene tartania, hanem attól, hogy balesetet okozhat a tettével, amiben meg is halhatnak emberek. 2014-ben 626-an vesztették életüket a magyar utakon, ebből 300-an ártatlanul, mivel semmiféle szabálysértést nem követtek el a baleset időpontjában. Tavaly az összes baleset 28 százaléka a gyorshajtás miatt következett be, és ebben nincsenek benne azok az esetek, ahol történt ugyan sebességtúllépés, de nem az volt a kiváltó ok.

Közhely, de a közlekedés egy össznépi játék, és mindnyájunknak az az érdekünk, hogy minél kisebb kockázattal vegyünk részt benne. Felemás szemmel nézek a cinkosokra, akik villogtatással figyelmeztetik a szembe jövőt a sebességmérésre, mert lehet, hogy a sofőr a következő utcasarkon már az én gyerekemet fogja veszélyeztetni azzal, hogy ismét felgyorsít.

 

Düh és dac: Mégis kinek jó a nonstop boltok kinyírása?

A vevők dühöngenek, az alkalmazottak elkeseredettek, a tulajdonosok leszegett fejjel beállnak a pult mögé, hogy legalább csökkentsék veszteségeiket. Az új nyitvatartási rezsim a nonstop üzletekben mindenkinek rossz: a vásárlók nem tudják megvenni, amit akarnak, az alkalmazottak egy részét kirugdossák, akik marad(hat)nak, azok is elvesztik az esti/éjjeli többletpénzüket. Van, aki állítja, az önkormányzatnál kapott túlélési tippet. Folytatás

 

 

Orbán: az EU tett olyan megjegyzéseket, amelyeket érdemes megvizsgálni

Ha a kormány az idén sikerrel jár a költségvetés nyári elfogadásával, akkor ezentúl minden évben így készíti majd a büdzsét – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt pénteken a Kossuth Rádióban.

A kormányfő szerint a magyar gazdaság jó pályán halad, az emberek jól dolgoztak az elmúlt évben, a magyar gazdaság egy nagy korszak, egy emelkedő pálya elején tart, ami lehetővé tesz egy az embereknek könnyebb, jobb és biztonságosabb életet adó költségvetést.

Megemlítette, hogy már az idén komoly esemény lesz az egyenruhások, a katonák, rendőrök életpályarendszerének megalkotása.

A reggeli rádióinterjúban téma volt a paksi atomerőmű-bővítés és a fűtőanyag-szállítás kérdése is, amelyről Orbán Viktor kifejtette: mind a magyar, mind az orosz fél elfogadta azt a megoldást, amelyet a szintén oroszok által épített finnországi erőmű szerződésének idevonatkozó szakasza tartalmaz, az Euratom ügynökség pedig elvileg jóváhagyta ezt.

Az oroszokkal megállapodtunk

- mondta arra a felvetésre, hogy az oroszok esetleg nem engednének a korábbi megállapodásból.

Az M4-es autópálya projektjének európai bizottsági elutasítása ügyében a miniszterelnök úgy fogalmazott: azzal a ténnyel nem tudnak mit kezdeni, hogy az Európai Unió nem adja oda a pénzt erre a beruházásra.

Nekünk egyetlen lehetőségünk van, amit most majd meg kell fontolnunk, hogy a magyar adófizetők költségvetésbe befizetett forintjaiból kifizetjük-e ezt az összeget, és minden megy tovább. (...) Vagy pedig azt mondjuk, hogy az EU tett olyan megjegyzéseket, amelyeket érdemes megvizsgálni, és ezért újragombolni a mellényt.

- mondta, utalva az Európai Bizottság kartellgyanújára.

Azzal kapcsolatban, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a földtörvény tulajdonszerzési korlátozásai miatt, Orbán Viktor közölte: a következő kormányülésen döntenek arról, mely pontokon fogadják el a brüsszeli érvelést.

A Modern Városok nevű programról a miniszterelnök azt mondta: modern vidéki városok nélkül nem lesz sikeres magyar vidék.

 

Igazolatlan járhat, ha a betegszállító miatt késik a gyerek

Igazolatlan óra járhat az országos hatáskörű budapesti Mozgásjavító Iskolában, ha a betegszállító hibája miatt késik a reggel 8 órai iskolakezdésről a diák. A mozgásszervi betegséggel küzdő gyerekeket hétvégére hazaviszik, de az állam a hétvégi betegszállítást nem finanszírozza. Így marad a hétfő hajnali indulás Budapestre, ami néha tarthatatlan. A késésekért igazolatlan óra jár, az igazgató ezt tagadja, szerinte csak dokumentálják a mulasztott órákat.

Bence (a nevet a család kérésére megváltoztattuk) még nincs 14 éves, izomsorvadásban szenved, ami miatt nem tud egyedül vonatozni, buszozni, csak speciális autóban tudják szállítani. A fiú a budapesti Mozgásjavító Általános Iskolába jár, bentlakásos, de hétvégére hazautazik a 200 km-re lakó szüleihez. A társadalombiztosítás ezeket az utakat támogatja. Bence január végéig vasárnap várta, hogy mikor jön érte az autó, de akkor változott a rendszer, most hétfő hajnalban teheti ugyanezt.

Két hónappal ezelőtt a Mozgásjavító Iskola igazgatója értesítette a szülőket, hogy az előző szállító kapacitáshiány miatt a szállítói feladatokat – néhány körzet kivételével – átadta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) regionális szerveinek, illetve más betegszállító cégeknek. A levél arról ugyan nem szólt, hogy ez azzal fog járni, hogy nem vasárnap, hanem hétfő hajnalban viszik el a gyerekeket, de az igazgató reményét fejezte ki, hogy „a változások nem borítják fel sem a családok, sem az intézmény életét”.

A törvény szerint az OEP csak sürgős esetben finanszírozza a betegszállítást hétvégén, ez pedig nem az. Hogy az eddigi szolgáltató a hétvégi szállítást mégis hogyan oldotta meg, azt nem tudni, az OMSZ és a többi újonnan megjelent betegszállító ezt nem tudja ugyanabból a pénzből megoldani. Ezért februártól hétfőn szállítják vissza a gyerekeket az iskolába. Bencét például hajnali fél 4-kor veszi fel a mentős. „Nekünk mondjuk, ez jobb is, mert vasárnap még együtt lehetünk, amúgy is korán kelőek vagyunk, a fél 4 még kibírható valahogyan. A fiunk még szundikálni is tud valamennyire” – meséli Bence édesanyja.

A kényelmetlenséget mégsem ez okozza, hanem az igazgatói levél utolsó mondata, ami arról szól, hogy ha a gyerek nem ér be hétfő reggel 8-ra az iskolába, akkor jön az igazolatlan óra. „Felhívjuk továbbá a figyelmüket, hogy az iskolai tanítás – néhány különleges eset kivételével, amelyről minden esetben külön értesítést küldünk – hétfő reggel 8.00 órakor kezdődik. Az iskola a betegszállító okozta késéseket nem tudja igazolt hiányozásként elkönyvelni” – állt a január 23-i levélben, amit Locsmándi Alajos intézményvezető küldött a szülőknek. Az igazolatlan órák számára mindig is oda kellett figyelni, de néhány éve ez már komolyan a családok zsebére megy: 10 igazolatlan után a jegyző figyelmezteti a családot, 50 után pedig felfüggesztik a családi pótlék kifizetését.

Bence egyelőre csak egyszer késett, akkor a betegszállító 10 órára ért be, de nem kapott igazolatlan órát. Ellentétben másokkal. Információink szerint ugyanis az igazgató többször felhívta a tanárok figyelmét arra, hogy könyveljék el a késésekből adódó igazolatlan órákat. Úgy tudjuk, eddig több mint 10 gyerek igazolatlant is kapott, az általunk megkérdezettek szerint csak azért, mert a tanárok jószívűek voltak. Volt olyan gyerek ugyanis, aki hétfő délben vagy még később ért be.

A betegszállítók viszont állítják, ők minden tőlük telhetőt megtesznek. Csák Zoltán, a Keleti Sanitas vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, panaszt egyáltalán nem kaptak az iskolától, és szinte már alig fordul elő, hogy késnek a gyerekek. Ők a vonatkozó törvény alapján járnak el: a szülőktől és az iskolától nem kapnak pénzt a szállításért, azt ugyanis az állam állja a tb-n keresztül, de csakis hétköznap. Így sem üzlet a betegszállítás, azt pedig a betegszállítók és az Országos Mentőszolgálat részlegei sem tudják bevállalni, hogy ők állják a hétvégi munkáért a cechet.

Marad tehát a hétfői utaztatás. „Próbálunk mindent megtenni, hogy éjfél után elindulhassunk a gyerekekért, felvegyünk mindenkit, és elérjünk Budapestre. Ez több száz kilométernyi utat jelent, a gyerekekért városról városra megyünk, és nem mindenki alkalmazkodik a korai keléshez” – meséli az egyik betegszállító. Azt az iskola vezetése is elismerte, hogy voltak jelentős késések, ám állításuk szerint kezdeményezték, hogy az újonnan belépő betegszállítók is vasárnap hozzák vissza a tanulóikat.

Ugyanakkor Locsmándi Alajos igazgató a hvg.hu megkeresésére közölte, hogy egyetlen igazolatlan órát sem kapott egyetlen diák sem. Mint írta: "Az iskolában a tanítás reggel 8 órakor kezdődik, a mulasztott órák dokumentálása az intézmények kötelessége, de igazolatlan órát egyik diák sem kapott. A tankerületi igazgató utasítása szerint a diákokat hátrány nem érheti” – írta a válaszlevelében.

 

Orbán február végén utasította a minisztériumokat a pénzkivételre

A Buda-Cash-ügy kirobbanásának másnapján, a február 25-én tartott kormányülésen utasította Orbán Viktor a minisztereket, hogy vizsgálják meg, van-e pénz kockázatos helyeken, és ha igen, azokat vegyék ki – hangzott el a kormányülés emlékeztetőjére hivatkozva az M1 aktuális csatorna péntek déli híradójában.

Az M1 híradójában hozzátették: a miniszterelnöki utasítás tehát két héttel a Quaestor-ügy kirobbanása előtt történt. Orbán Viktor egy szerdai, soproni sajtótájékoztatóján beszélt arról: ő rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzüket. A kormány ülésén hozott rendelkezés úgy szólt – mondta szerdán a miniszterelnök –, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, "állomásoztat-e" náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan, mert ilyen, "dominóhatással fenyegetett" időszakban "egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani" brókercégeknél.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A rendőrség csalás és a számvitel rendje megsértésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást az ügyben.

A jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta. A Quaestor-ügyben a nyomozás március 11-én indult el, a Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtökön három embert gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vette őket üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.

 

 

 

Bayer: Orbán csak azt nem tehette, amit a "gazemberek" számon kérnek rajta

A Magyar Hírlap publicistája, Bayer Zsolt most a Quaestor-ügy kapcsán fejtette ki véleményét. Pár dolgot még hozzáteszünk, ami a gyíkvállunkat nyomja.

Értelmezése szerint szocialista brókerbotránnyal állunk itt szemben, ráadásul "a csalást lehetővé tévő legnagyobb gazemberek követelik, hogy a csalást feltárók mondjanak le". Bayer szerint azért csak most borult ki a bili, mert a kormány most jutott el oda, hogy ellenőrizhesse a brókerházak működését. Eddig tehát öt éven át valakik lefogták, kikötözték, elzárva tartották mindkét kétharmados kormányt, ha jól értjük.

Bayer írásában arra már nem tért ki, amire Veres János egykori pénzügyminiszter is emlékeztetett meghallgatásán: a 2009-ben hozott törvénymódosítás, amely a pénzügyi szervezetek legalább ötévenkénti ellenőrzését írta elő, nem puhítást, hanem szigorítást tartalmazott. A "legalább" ugyanis nem azt jelenti, hogy ne lehetne gyakrabban. A módosítással egyébként akkor a Fidesz-frakció is egyetértett, megszavazták, és azóta sem módosítottak rajta.

A Magyar Hírlap szerzője arról is megfeledkezett, hogy Windisch László, a mostani jegybank-alelnök maga írta alá a Questor kamukötvényeinek kibocsátását, akinek valahogy akkor (és azóta sem) volt gyanús a 70 milliárdos ügylet. Pedig a hvg.hu szerint is már régóta pletykálták a piacon, hogy nincsen minden rendben a Quaestor háza táján.

A publicista írásában jótékonyan hallgatott a külügy quaestoros összefonódásairól és arról is, hogy a tárcának legkésőbb akkor tudnia kellett volna, hogy sikkasztás vagy csalás történt, amikor március 9-én állampapír helyett 3,8 milliárd forintnyi készpénzt kaptak vissza a brókerháztól.

Bayer legfőbb érve egyébként, hogy ha Orbán Viktor valóban megtette volna, amit az ellenzék most számon kér rajta, és kiáll egy sajtótájékoztatón csőddel riogatni, akkor Bayer szerint "két órán belül összeomlott volna a magyar bankrendszer".

Amiben még lehet is igazság, csakhogy ettől még – gazemberek ide vagy oda – egy nagy büdös kormányzatilag támogatott piramisjáték tűnik fel a háttérben, és legkevésbé sem az elmútnyócévből. Úgyhogy: fussunk ennek neki még egyszer.

 

 

Súlyosan depressziós volt a tömeggyilkos másodpilóta

A német Bild bulvárlap hivatalos dokumentumokra hivatkozva azt állítja, Andreas Lubitz, a lezuhant Germanwings gép pilótája hat éve súlyos depresszióban szenvedett. Azóta "különleges és rendszeres" orvosi kezelésben részesült.

A napi.hu szemléje azt írta, Lubitz 2009-ben még pszichiátriai kezelés alatt is állt. Carsten Spohr, a Lufthansa elnöke szerint Lubitz 2008-ban meg is szakította rövid időre a pilótaképzését, feltehetően depressziója és szorongása miatt, később viszont rendben befejezte.

A Bild cikkéből új részletek is kiderülnek a tragédiáról: a gép kapitánya baltával próbálta betörni a pilótafülke ajtaját, hogy visszajuthasson. A balta egyébként része a repülők fedélzeti mentőfelszerelésének.

 

Szijjártó ezért a vádlottak padjára kerülhet

Szijjártónak és a külügynek legkésőbb március 9-e óta büntetőjogi felelőssége lehet a Quaestor-ügyben – fejtegeti a Cink. Ennek oka, hogy Tarsolyék aznap fizettek vissza a külügy alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőháznak 3,8 milliárdot, de nem államkötvényben, hanem készpénzben. A készpénz tényét Lázár is elismerte csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A Miniszterelnökség azt állította: a brókerházak nem nyúlhattak az állampapírokhoz, nem fektethették be őket kockázatos részvényekbe, így az emberek pénze biztonságban volt. Ezt viszont cáfolja, hogy készpénzben kapták őket vissza, tehát a Quaestor egyértelműen hozzá nyúlt a papírokhoz.

A Jogszolgáltatás blog szerint a Quaestor így jogtalanul használta fel az állampapírokat és a készpénz megérkezése után Szijjártóéknak is világossá kellett, hogy váljon: sikkasztás vagy csalás történhetett. Ekkor azonnal feljelentést kellett volna tenniük, amit elmulasztottak, így innentől kezdve őket is büntetőjogi felelősség terheli.

Az Origo megkeresésére a külügy azt mondta, meglepve tapasztalták, hogy nem állampapírt, hanem készpénzt kaptak vissza, ami felveti annak gyanúját, hogy a Quaestor nem a szerződésnek megfelelően kezelte a külügy pénzét. Ezért a kereskedőház megtette az első jogi lépéseket. Ám a külügy ezeket a lépéseket március 25-re datálta, ami azt jelenti, 16 napon át nem csináltak semmit, csak akkor, mikor a sajtó rákérdezett. Ennyi idő pedig elegendő sok bizonyíték eltüntetéséhez. Ezért a Cink szerint nem meglepő, hogy sokan azt gondolják, Tarsolyékat központilag segítik.

A lap még azt is kiemeli, ezeknek a fényében az is érdekes, hogy Lázár azt is ismételgette csütörtökön, a kormány nem járult hozzá tevőlegesen a Quaestor bedöntéséhez, mivel állampapírokat vontak ki onnan, tőkét nem. Ám mint tudjuk, ez a kereskedőház esetében biztosan nem volt igaz.

 

Fidesz: politikai cirkusz helyett az ellenzék inkább támogassa a kormány erőfeszítéseit!

A Fidesz arra szólítja fel az ellenzéki pártokat, hogy politikai cirkusz helyett inkább vegyenek részt az érdemi munkában, támogassák a kormány erőfeszítéseit azon törvények megalkotásában, amelyekkel rendet kíván tenni a brókerpiacon.

A nagyobbik kormánypárt frakciója pénteki közleményében arra hívta fel az ellenzéket, politikai színjáték helyett inkább támogassa azt a javaslatát, amely lehetővé teszi, hogy "az összes szélhámos összes cégének vagyonát", és akár személyes vagyonát is zárolni lehessen már folyamatban lévő ügyekben is.

A Fidesz szerint az ellenzéknek saját politikai érdekeinél most fontosabb kellene hogy legyen az évtizedes pénzügyi korrupció károsultjainak kártalanítása és a felelősök felelősségre vonása. Azt írták, a kormány, a nyomozó hatóságok, a jegybank, a kártalanító alapok, a kormánypárti frakció mind teszik a dolgukat, és véget vetnek annak az évtizedes pénzügyi korrupciónak, ami a szocialisták idején zavartalanul folyhatott.

Véleményük szerint az évtizedes pénzügyi korrupcióért felelős szocialisták azt a miniszterelnököt és azt a kormányt akarják bemocskolni, amelyek elszámoltatják a felelősöket és rendet tesznek a brókerpiacon.

A Fidesz szerint a parlamenti vizsgálóbizottság előtt a szocialisták hamarosan végre felelhetnek arra is, vajon miért hunytak szemet az évtizedes pénzügyi korrupció fölött, miért ültettek brókereket a kormányukba és mit keresnek az embereik a brókercégek hálózatában.

Közölték: sokakkal együtt üdvözlik, hogy a hatóságok napról napra egyre előrébb tartanak a nyomozásban, és egymás után kattan a bilincs a brókerbotrány érintettjein, így mielőbb választ kaphatnak arra, kik és hová tüntették el az emberek pénzét.

A Fidesz azt követően adott ki közleményt, hogy Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke egy pénteki sajtótájékoztatón azt közölte, pártja kikéri Tarsoly Csabának, a Quaestor elnök-vezérigazgatójának Orbán Viktor kormányfőnek küldött levelét, illetve a február 25-ei kormányülés szó szerinti jegyzőkönyvét és hangfelvételét.

A Jobbik kezdeményezésére, miszerint a politikusok nyilatkozzanak: ők vagy családtagjaik vettek-e ki pénzt a Quaestorból március 1. és 9. között, Lukács Zoltán úgy reagált, köszönik a Jobbiknak, hogy akciójukat felkarolta, hiszen az MSZP már napokkal ezelőtt kezdeményezett egy hasonló nyilatkozatot.

 

Törvényellenes lehet a vasárnapi zárva tartás

Az Alkotmánybírósághoz fordul a vasárnapi zárva tartás miatt a Liga Szakszervezetek és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, mert álláspontjuk szerint az erről szóló törvénynél nem volt előzetes hatásvizsgálat, és nem volt elegendő idő a felkészülésre; ezek pedig a jogalkotási törvénybe ütköznek – jelentette be Gaskó István, a Liga elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.

Mint mondta, beadványuk összeállítása folyamatban van, az ombudsmannak is jóvá kell hagynia az érvelést; erről nemsokára egyeztetnek. Hozzátette: azért is az Ab-hez fordulnának, mert álláspontjuk szerint a törvény különbséget tesz a vállalkozások között méret és tulajdonosi kör alapján.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára kiemelte: nemcsak a munkavállalók és vállalkozók "tömegei", hanem a vásárlók is rosszul járnak a zárva tartással, és már az első hétvége tapasztalatai megmutatták a szabályozás elhibázottságát.

 

Érdekes fordulat a dugódíj ügyében

A Népszabadság egy pénteki cikkében azt írta, a városvezetés koncepcióra vár a BKK-tól a behajtási és parkolási díjak összeolvasztásának lehetőségére.

Az elképzelés megvalósításával azt szeretnék elérni, hogy aki a dugódíj árát befizeti, annak a parkolásra nem kéne már külön pénzt kiadnia. A döntéshozók úgy gondolják, ezzel a kedvezményadással könnyebben elfogadnák a dugódíj gondolatát. A tervek szerint a jegyet parkolóőrök ellenőrzése alatt a parkolóautomatákból lehetne beszereznie a sofőröknek, így az infrastruktúrával kapcsolatban is kevesebb lenne a kiadás. Az viszont egyelőre még kérdéses, hogy mit tudnának tenni azokkal, akik megállás nélkül hajtanak át a kijelölt zónán. 

Ezzel szemben a szakértők állítják, hogy mindaddig, amíg a szükséges feltételeket nem teremtik meg az autók parkolásához, nem lehet a behajtási díj bevezetéséről beszélni. Jelen pillanatban ugyanis Budapest területén mindössze 4-5 ezer P+R parkoló van, a bevezetéshez viszont minimum 15-25 ezer helyre lenne szükség.

Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke erről úgy nyilatkozott, hogy bár a dugódíj bevezetése ellen nem tudnak mit tenni az emberek. Perre viszont van lehetőség, ha egy adott jogszabályhoz nem biztosítják a szükséges körülményeket, ezáltal a rendeletet nem tudják racionálisan végrehajtani.

A lap szerint az NGM is támogatná a dugódíj bevezetését, mivel így a BKV-nak 2016-ban már 25 milliárddal kevesebb támogatást kéne adnia.

 

4000 helyre jelentkezett Sára, mégsem talált állást

Állítása szerint országszerte 4000 helyre küldte el egy év alatt jelentkezését egy eperjesi anyuka, akinek ráadásul több szakmája is van – írja a Délmagyar.hu. A munkahelyek 95%-a egyáltalán nem is válaszolt a nőnek, ahova meg felvették volna, azt a 12 órás műszak miatt nem tudta vállalni, mert egyedül neveli 2,5, illetve 7 éves kisfiait.

Sára szülei már meghaltak, így nincs segítsége a gyermeknevelésben. Kevés pénzből élnek: mindössze a gyes, a családi pótlék és a gyermektartási díj a bevételük. Még tavaly januárban kezdett munkát keresni, miután tudta, hamarosan közeleg a gyes vége. A nőnek többféle végzettsége van, például általános ápoló, gyógypedagógiai asszisztens, eladó és saját bevallása szerint bármilyen munkát elvállalna.

Budapesten sikerült volna 8 órás munkát találnia néhány egészségügyi intézményben, de ezekkel az volt a probléma, hogy gyermekeit nem vihette magával a nővérszállásra, albérletet pedig nem tudott volna kifizetni.

Az anyuka azt tervezi, ha a gyes végéig nem talál állást, inkább külföldre költözik, ahogy nővére és húga is ezt tették családjaikkal együtt.

 

 

Vajna: Simicska gecizése modortalan baromság volt

Andy Vajnával az Origo készített igencsak terjedelmes interjút. Ebből kiderült, Vajna még mindig nem tartja irreálisnak, hogy 400-600 ezres nézőszámokat produkáljanak a magyar mozik, "csak még jobb filmeket kell készíteni". A mostanában készült művekből nem műfajokat hiányol, hanem azt a karaktert és minőséget, ami érdekli a nézőket. Geszti Péter a Filmalap marketing-tanácsadója, de Habony Árpádtól sosem kapnak tanácsot.

Hogy főnökeinek, Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak melyik film tetszett eddig legjobban a filmalapos alkotások közül, azt nem tudja, erről soha nem beszélt velük.

A magyar filmesek hozzáállásában az bosszantja leginkább, hogy nagyon gyengék a forgatókönyvek, amin ők próbálnak segíteni, ez "néha sikerül, néha kevésbé". Vajna egyébként tervez gyakorlati alapú mesterképzést indítani a rendezőknek, hogy mire kijönnek az iskolapadból, legyen egy kis tapasztalatuk. Ehhez szeretnének sok külföldi oktatót meghívni, mert nekik van sokrétű tapasztalatuk.

Arnold Schwarzenegger és Orbán Viktor kapcsolatáról így nyilatkozott:

Mikor Viktor először volt miniszterelnök, akkor Arnold meglátogatta, és összebarátkoztak. Mikor Viktor elkezdett újra kampányolni hat évvel ezelőtt, akkor kijött Los Angelesbe, és meglátogatta Arnoldot, aki akkor még kaliforniai kormányzó volt. Ez egy olyan kapcsolat, hogy ha egyikük a másik városába utazik, meglátogatják egymást.

A szakmára visszatérve Vajna szerint mikor még csak producerként jött Magyarországra, mindenki a véleményére volt kíváncsi, mikor kormánybiztos lett, akkor meg visszakoztak. Most szerinte megint változás állt be: attól fél a szakma, hogy mi lesz, ha ő haza megy. Egyébként jelen pillanatban Magyarországot tekinti otthonának, nem Los Angelest.

Arra a kérdésre, hogy '56-os menekültként aggódva figyeli-e a keleti nyitást, azt felelte: ő nem politikus, a békét szereti.

Az ő és felesége urizáló életmódja miatti kritikákról úgy gondolkodik:

Ha az embereknek nincs más dolguk, mint hogy a Facebookon hülye kommenteket írjanak, és ez őket boldogítja, akkor csinálják. Engem nem zavar.

Neki senki nem adott semmit az életében, "minden egyes filmet a saját energiájából, saját véréből rakott össze", így jutott el oda, ahova. Szerinte ő "egy kis magyar srác" volt, aki megérkezett Hollywoodba, nem is tudott angolul, és "húsz éven belül olyan filmproducer lett, akit a világ respektál".

Arra a felvetésre, hogy gyakran elalszik különböző eseményeken, azt mondta, nem aludt el a miniszterelnök évértékelő beszédén, "csak ült és kész, és hallgatott".

Vajnától azt is megkérdezték, szórakoztatónak találta-e a napot, amikor Simicska mindenkit legecizett. A kormánybiztos ekkor újra elmondta, ő nem politikus, nem olvas újságot, csak hallotta a hírekben, de "szerinte modortalan baromság volt", amin "sírni kéne, nem nevetni".

 

 

2500 milliárddal tartozunk a NAV-nak

2014-ben az adóhatóság 2500 milliárd köztartozást tartott nyilván, melynek maximum az ötöde futhat be az államkasszába – jelent meg a Magyar Nemzetben.

A lap pénteki számában a NAV adataira hivatkozva azt írták, hogy a köztartozásból csak a magánszemélyek közel 200 milliárdnyi, a vállalkozások pedig 300 milliárd forintnyi tartozást halmoztak fel. Mintegy 2000 milliárd forintot az adóhatóság álláspontja szerint a felszámolás alatt álló, vagy más okból kifolyólag megszűnésre ítélt vállalkozásoktól kell behajtani a jövőben.

Kis Péter András szóvivő nyilatkozata szerint 2014-ben 1,2 millió végrehajtást indítottak el, ezek során körülbelül 360 milliárd forintot tudtak beszedni. Azt is hozzáfűzte, hogy az adóhatóság főként a működő vállalkozásoknál, valamint a magánszemélyeknél tud eredményesen fellépni. A megszűnés előtt álló cégektől a tavalyi év során 5, 5 milliárd forintot sikerült behajtani az ezer milliárdos nagyságrendű köztartozásból.

A NAV adatai alapján 2014-ben mintegy 10 milliárd forinttal ugrott meg a magánszemélyek tartozása, viszont a működésben lévő vállalkozásoké csaknem 40 milliárddal csökkent.


Fel
 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV