Fordulatot ígér Varga Mihály

A következő másfél-két évben a jelenlegi növekedési pályán marad a magyar gazdaság – jelentette ki Varga Mihály a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének rendezvényén.

A miniszter elmondta: nemcsak a kormány mondja azt, hogy a következő évben nem irreális a hazai össztermék (GDP) 3 százalék körüli növekedése; egyre több elemző, külső intézmény – köztük a kormánnyal szemben kritikus intézmények is – beszél arról, hogy "2015-2016-ban Magyarország szempontjából inkább pozitív kockázatokat látnak, jó esély van arra, hogy fölfelé korrigálják a növekedési előrejelzéseket".

Varga hozzátette: a magyar kormány is ezt teszi, a legutóbbi számítások szerint idén 2,8-2,9 százalékkal nő a magyar gazdaság.

 

 

Csökkent az álláskeresők száma februárban

Csökkent az álláskeresők száma, február végén 430,7 ezren, az előző évinél 2,9 százalékkal kevesebben kerestek állást – derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett adatokból.

Az utóbbi 11 évben a mostani februári létszám volt a legalacsonyabb.

A jelentés szerint a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 9,7, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 6,5 százalék volt februárban. A legalacsonyabb továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a mutató, 3, illetve 2,1 százalék.

A múlt hónapban 52,1 ezer pályakezdő szerepelt a nyilvántartásban, arányuk az összes álláskereső között 12,1 százalék volt. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartották nyilván.

Tartósan, egy éven túl 103 ezren voltak a nyilvántartásban február végén, arányuk az összes álláskeresőhöz viszonyítva 23,9 százalék volt, ami 4,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban – derül ki a jelentésből.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma a 2014. november – 2015. januári gördülő negyedévben 330,2 ezer volt, amely 7,4 százalékos, az előző évinél 1,4 százalékponttal alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezett.

A februárban összesen 63,9 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, 9,4 százalékuk első alkalommal regisztrált.

A foglalkoztatók összesen 29 ezer üres álláshelyet jelentettek be februárban, amelynek 43,6 százalékához igényeltek támogatást. Csongrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentették be az állások 36,2 százalékát. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 12,7 ezer volt, amelyből 11,6 ezer a közfoglalkoztatás valamely eszközét takarta.

A tárgyhónapban az újonnan bejelentett, nem támogatott álláshelyek száma 16,4 ezer volt, az összes álláshely 56,4 százaléka. A nem támogatott állások elsősorban az egyszerű ipari, az egyszerű szolgáltatási, a mechanikai gépösszeszerelő, a szolgáltatási és szállítási, az egyéb termék-összeszerelő és egyszerű mezőgazdasági foglalkozásokra vonatkoztak – olvasható a jelentésben.

Összességében februárban 76,4 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon 49,2 ezer maradt betöltetlen.

2015 februárjában a foglalkoztatók 1563 munkavállalót érintő létszámcsökkentési döntést jelentettek be az illetékes munkaügyi kirendeltségeken, elsősorban Veszprém és Pest megyéből.

 

 

 

Nem lehet Orbánék házánál tüntetni, mert belátnának a kertjükbe

Az útdíjjal kapcsolatos demonstrációk szervezője, Büki Zoltán Orbán Viktor házánál szeretett volna tüntetni. A Népszabadság szerint a rendőrségi főtanácsos, Bucsek Gábor ezt azonban nem engedélyezte.

A tiltás okáról többek közt azt közölte:

A demonstráción részt vevő személyek elkerülhetetlenül rálátást, illetve belátást kapnak az ott található családi házak kertjeibe, az ablakokon keresztül a házakba. Ez pedig köztudomásúan azzal jár együtt, hogy a ház lakói nem élvezhetik otthoni pihenésüket.

A főtanácsos arra is hivatkozik, hogy az érintett személyek családi és magánélethez fűződő joga aránytalan korlátozást szenvedne a gyülekezési jog gyakorlásával szemben. Sőt, a házak tulajdonosai akadályozva lennének ingatlanuk szabad birtoklásában és nem állna módjukban kitérni a rendezvényen elhangzottak elől. Azt is írja, a közterületnek nincsen emblematikus funkciója, nincs ott a közélet számára releváns közintézmény. Érvelését pedig azzal zárja, a közelben található iskola is, így a tüntetők véleménynyilvánítása

akár félelmet, szorongást kelthet a gyerekekben.

Büki Zoltán a tiltás érveit nevetségesnek tartja, így a bírósághoz fordul jogorvoslatért, mivel szerinte ez a határozat alapjaiban kérdőjelezi meg a gyülekezési jogot.

Korábban azért nem lehetett Orbán házánál tüntetni, mert a TEK lezárta az utcát. Ezzel kapcsolatban viszont a bíróság 2013 augusztusában kimondta: a területlezáráshoz nem elég egy védett személy jelenléte.

 

 

Kövér: pártos sajtó van Magyarországon

Az Országgyűlés elnöke szerint ma Magyarországon, és egyre inkább a világban is "pártos sajtó" működik, és a közmédia feladata, hogy a lehető legtárgyilagosabban, a lehető legtöbb – elfogultságra ugyan hajlamos –, de elfogulatlan ítéletalkotásra alkalmas emberhez jusson el.

Kövér László erről a Magyar Katolikus Rádió Találkozások című műsorában beszélt szerdán délután.

Az Országgyűlés elnöke szerint tárgyilagos, tényekre törekvő, más vélemények méltóságát is tisztelő orgánum alig akad Magyarországon és külföldön.

Ez alapvetően baj – rögzítette, majd hozzátette: a sajtószabadság abban a formában, ahogyan megálmodták és ahogy a demagógok hirdetik, már régen nem létezik, ma a tulajdonos szabadsága létezik, hogy a saját maga arcára, képére formálja a saját nyers érdekei szerint az adott médiumot.

Mégis egyfajta képmutató megközelítéssel csak az államtól féltik a sajtó szabadságát, és nem hajlandók tudomást venni arról a jelenségről, amelyben nem Simicska Lajos az első számú szereplő a fontossági sorrendben – közölte.

Kövér László azt mondta: felfogásában a sajtószabadság nem az újságírók szabadságát jelenti arra, hogy mindenféle megkötöttség nélkül bármit bárkiről bármikor leírhassanak.

A sajtószabadság a híreket fogyasztó polgárnak a szabadsága arra, hogy a sajtón keresztül a valóságot és összefüggéseket a lehető legobjektívebben megismerhesse – tette hozzá.

Huszonöt éve Magyarországon a sajtószabadságot az újságírók és a tulajdonosok úgy értelmezik, hogy az ő szabadságukra vonatkozik, arra, hogy a valóságot ne megismertethessék, hanem alakítsák, a politikai szereplők közé kéredzkedjenek anélkül, hogy választáson estek volna át – mondta a parlament elnöke.

A blogokat nem sorolta a sajtó szereplői közé, mint mondta, azokat a "mocskolódás szabadságának részeként" könyvelte el a maga számára.

Kövér László beszélt arról is, semmi baj, hogy az ATV elfogult a baloldal javára, hogy a Népszava "pártos revolverlap", de az már inkább sajnálatos, hogy a Népszabadság, amelynek sokkal nagyobb mozgástere volt a kilencvenes évek elején, szintén pártlappá süllyesztette magát, és beszorította magát a balsarokba.

De ez szabad döntés – mondta. Hozzátette: azzal sincsen és volt semmi baj, hogy a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet kifejezetten kormánypárti megközelítésből próbálta meg a híreket értelmezni, és a Hír TV-vel hasonlóan ez a helyzet.

Ehhez képest kellene legyen középen az a mértékadó média, leginkább a közmédia, amelyik nem vádolható sem egyik, sem másik irányban való elfogultsággal. Ha valaki bekapcsolja, és nem akar máshonnan tájékozódni, akkor biztos lehet benne, ami elhangzik, az a valóság része és többé-kevésbé pártatlan – fejtette ki.

A házelnök szerint ez az egyensúly sosem volt igazán meg, és most azzal, hogy a jobboldalon a Magyar Nemzet és a Hír TV megítélésük szerint kiesett a szerepéből, végleg felborult, és ebben a közmédia is nehezebben fogja megtalálni a helyét.

Kövér László azt mondta, hogy a Magyar Televízió és Magyar Rádió teljesítményével sem elégedett.

Közölte: számos, a minőségre és a politikai pártatlanságra vonatkozó kritikája és megjegyzése is lenne, de hagyni kell még egy kis időt, hogy az új helyzetben megtalálják a helyüket.

Szerinte a közmédiának az a feladata, hogy a lehető legtárgyilagosabban, a lehető legtöbb, elfogultságra ugyan hajlamos, de elfogulatlan ítéletalkotásra alkalmas emberhez jusson el.

Kitől lehet elvárni, hogy a kormány álláspontját közvetítse az emberek felé, ha nem a közmédiától? – tette fel a kérdést.

Kövér László azt gondolja, ez elvárás, és ez még a BBC-nél is így van tudomása szerint. Mint mondta, ott egyharmadban a kormánynak, egyharmadban a kormánypártoknak és a maradék egyharmadban pedig az ellenzéknek kell lehetőséget adni. Ennek szerinte kormánytól függetlenül érvényesülnie kell.

Kitért arra is, hogy az oktatásban az a rendszer romlott el, amely 15 éve még talán jól működött.

Azt, hogy az irány jó-e, amit vettek, az idő dönti el – jegyezte meg, hozzátéve: az a politika nem lesz sikeres, amely azt hirdeti, kevesebb munkával több pénzt lehet keresni.

Az útdíjról azt mondta: a támadások, amelyek érték őket – saját kommunikációs hibáikból fakadóan – csak arról szóltak, hány ember életét lehetetlenítik el, és nem arról, hogy a döntő többségnek a megyei matricarendszer jó.

Ez egy sikertörténet, a kommunikációs stáb csődje, hogy nem sikerült azt csinálni belőle – mutatott rá, hozzátéve: a kormány kommunikációs apparátusa nem működött jól, és hibás volt az előkészítés is.

Kövér László felvetette a kérdést: miért nem lehetett az újságíróknak tárgyilagosan, előítélet-mentesen feltenni a kérdéseiket, hogy bár a kormány hibázott, de az állampolgár a valóságot tudhassa meg? A házelnök a helyzet kialakulásáért a kormány hibája mellett a valóságról torz módon tudósító média felelősségét is felvetette.

Kövér László szerint az időközi választások nagyon fontos hőmérői a közhangulatnak, de szerinte sok mindent nem jeleznek előre.

2006 előtt minden időközi voksolást megnyert a Fidesz, az országgyűlési választáson ugyanakkor veszített – emlékeztetett. Kövér László reméli, 2018-ra nyugodtabb közhangulat alakul ki, amelyben az emberek alaposan mérlegelve, felelősen szavaznak majd.

 

 

A Financial Times szerint a tolvajkormány meghajolt Brüsszel akarata előtt Paks-ügyben

A Financial Times írta meg először március 12-én este, hogy az Európai Bizottság keresztbe fekszik a paksi bővítésnek. Az ügy részletei fokozatosan kerültek nyilvánosságra, kiderült, hogy az EU leginkább azt kifogásolja, hogy az orosz-magyar megállapodás szerint az erőműbe csak az oroszok szállíthattak volna üzemanyagot, ez pedig ellentétes az EU versenyszabályaival.

A magyar kormány aztán azzal fenyegetőzött, hogy olyan pert akaszt a Financial Times nyakába, amit megemleget az újság, de pénteken Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben arról beszélt, hogy a magyar kormány – bár a szerződést eredeti formájában is elfogadhatónak véli – hagyott magának mozgásteret a módosításra is. Orbán szerint a paksi erőmű üzemanyag ellátására a finn modell is megfelelő. Finnországban szintén erőművet épít a Roszatom egyik leányvállalata, de az üzemanyagot itt nem kizárólagosan az oroszok biztosítják majd.

Kedden aztán Lázár János találkozott Miguel Arias Canete energiaügyi biztossal, és megállapodtak arról, hogy az oroszok nem 20, hanem csak 10 évig kapnak kizárólagosságot az üzemanyag-szállításra. A Roszatom mellett szóba jövő potenciális üzemanyag-beszállítóknak pedig engedélyezni kell, hogy tesztelhesse, fűtőelemei használhatóak lesznek-e Pakson.

Ezt szerdán Lázár János és a paksi bővítésért felelős kormánybiztos, Aszódi Attila is úgy kommentálta, hogy már küszöbön a megállapodás a finn modell alapján, és hogy minden akadály elhárult a bővítés elől.

A Financial Times (fizetős link) azonban ugyanezt azzal hozta le, hogy

a magyar kormány meghajolt az EU akarata előtt,

emellett arról is írtak, hogy az Uniónak az üzemanyag-ellátás mellett is lehetnek még problémái a paksi megállapodással. Az újság szerint még vizsgálják, hogy miért kaphatott nyilvános pályázat nélkül megbízást a Roszatom, és hogy a megállapodás nem ütközik-e az EZ tiltott állami támogatásokról szóló jogszabályaival.

 

 

Fidesz: újra baloldali provokátorok forgatják fel a fővárosiak életét

A Fidesz szerint újra baloldali provokátorok forgatják fel a fővárosiak életét. Így reagált a nagyobbik kormánypárt szerda esti közleményében a fővárosi Szabadság hídon tartott autós demonstrációra.

A Fidesz azt írta: "a baloldali provokátorok nem bírnak magukkal", az elmúlt évek sorozatos törvénytelen és erőszakos akciói után újra Budapesten balhéznak.

"A lényeg számukra, hogy káoszt okozzanak, az sem érdekli őket, hogy tízezrek estéjét keserítik meg" – fogalmazott a kormánypárt, kiemelve: sokaknak van elegük az ilyen provokációkból, hiszen senkinek nincs joga ahhoz, hogy mások mindennapjait elrontva próbálja elmondani politikai véleményét.

 

 

Lázárék ezentúl minden csütörtökön elmagyarázzák a bizonyítványt

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezentúl minden csütörtökön sajtótájékoztatót fognak tartani, amelyen elmagyarázzák a kormány döntéseit – értesült az Inforádió.

Az oldal információ szerint azért döntöttek így a kabinetnél, mert bár a kormányzás eredményes, a mostaninál hatékonyabban kell elmagyarázni a közvéleménynek, miről szólnak a döntések. A tavalyi választások miatt az úgynevezett szolgáltató típusú kormányzati kommunikáció háttérbe szorult, ezt szeretnék visszaállítani. Így ezeket a sajtótájékoztatók a szokásosnál hosszabbra tervezik, lesz lehetőség kérdéseket feltenni és beszélgetni is.

Az Inforádió arról is ír, a módszerváltást mutatja az is, hogy az államtitkárok többet nyilatkoznak a szakterületeket érintő ügyekről, emellett az egységes kommunikáció miatt rendszeresen egyeztetnek a kormányzati kommunikációért felelős szakemberekkel.

 

 

Die Presse: Orbán már nem úr a saját házában

A Fidesz népszerűségvesztésével és a Jobbik előretörésével foglalkozott több külföldi lap is szerdán, amelyek Orbán meggyengülését látják a folyamatok mögött.

Orbán nyakán a Jobbik címmel közöl írást a Jobbik egyre növekvő támogatottságáról a Die Presse című konzervatív osztrák napilap szerdai száma. A lap budapesti tudósítója, Peter Bognar szerint a Jobbik erősödése a Fidesz népszerűségvesztésének következménye, egy éven belül több mint egymillió választót vesztett el a párt. A szerző úgy véli, ez a veszteség a vitatott kormányzati lépésekkel, a netadó tervezett bevezetésével, a vasárnapi zárva tartás szabályozásával vagy a reklámadó kivetésével magyarázható. A Fidesznek igazán nagy fejtörést okozhat, hogy a harminc év alattiak körében a Jobbik 21, a Fidesz 17 százalékot ért el - írja Peter Bognar, aki szerint olyan hangokat is hallani, amelyek szerint Orbán már nem úr a saját házában, a hatalomvágytól fűtött "ifjútörökök" fokozatosan nyomást gyakorolnak rá.

Orbán csillaga leáldozóban

Leáldozóban Orbán Viktor csillaga címmel közölt a Fidesz népszerűségvesztéséről tudósítást a Le Monde. A francia balliberális lap a vasárnapi zárva tartás bevezetése kapcsán megemlítette, hogy a KDNP javaslata alapján elfogadott törvény a nagy külföldi láncokat érinti főleg. Az intézkedést külföldi nagyvállalatok az Európai Unió versenyhatóságánál megtámadták, de az a Fidesz szavazóbázisát adó vidéki lakosság körében is népszerűtlen, s 10 ezer munkahely megszűnéséhez vezethet - hangsúlyozta a Le Monde, amely szerint ez az epizód jól érzékelteti Orbán "meggyengülését", aki úgy tűnik, elvesztette eddigi varázsát, amely a politikai csaták megnyerése művészeteként jellemezhető.

Az Ipsos március 17-i felmérése, amely szerint a Jobbik 18 százalékos támogatottsággal, felzárkózva a 21 százalékos Fidesz mögé, a második legerősebbé párttá vált Magyarországon, sokkolta a közvéleményt. A lap szerint a sorozatos választási győzelmek után az internetadó elleni megmozdulások voltak az első jelei annak, hogy más szelek fújnak a Fidesz számára, azóta pedig Ózdon jobbikos polgármestert, Veszprémben baloldal által támogatott parlamenti képviselőt választottak, s ezzel a kormánypárt elvesztette a parlamenti kétharmadát, Tapolcán pedig ismét jobbikos győzelem várható.

A tudósító Joelle Stolz azt is szokatlan dolognak tartja, hogy a médiában előtérbe kerültek a Fideszen belüli konfliktusok és az Orbán körüli fiatal politikusok hirtelen meggazdagodási ügyei. A legárulkodóbb jel pedig a Simicska Lajossal való látványos szakítás a tudósító szerint. A cikk felidézte az amerikai kitiltási ügyet, a médiát két hete uraló Buda-Cash és Quaestor botrányt, amely közben a Jobbik a tiszta arculatát hangsúlyozza, s a Fidesz szavazóinak harminc százaléka már szívesen szavazna rá.

A koszovói káosz jól jött

A Le Figaro a Koszovóból az Európai Unióba irányuló legutóbbi menekülthullámról közölt szabadkai riportot. A konzervatív francia lap szerint a Nyugat-Európába igyekvőknek a szerb-magyar határ stratégiai ponttá vált, Dél-Olaszország és Görögország után itt van az Európai Unió harmadik legjelentősebb kapuja a Frontex, az uniós határrendészeti támogató ügynökség adatai szerint. A tudósító megjegyezte, hogy a Balkántól nyugatra Magyarország az első uniós ország, ahonnan a menekültek szabadon közlekedhetnek a schengeni övezetben, miután átjutottak a 150 kilométer hosszú magyar-szerb határszakaszon. Arra is kitért, hogy a Szabadkán jelenleg található afgán menekültek közül senki nem akar Magyarországon letelepedni, de a közelmúltban elsősorban koszovóiak próbáltak átjutni a határon.

A lap szerint "a koszovói káoszt a magyar politika nem mulasztotta el kihasználni", Orbán Viktor miniszterelnök például februárban azt mondta, hogy Magyarországból nem lehet menekülttábor - írta a Le Figaro.

Szakadás

A Jutarnji List horvát napilap Putyin szövetségeseket keres az Európai Unióban (EU) címmel közölt cikket szerdán, amely szerint Oroszország Magyarországban, Szlovákiában, Csehországban és Olaszországban látja "megmenekülését". A lap arról írt, hogy a balti országok, az Egyesült Királyság és Lengyelország idegenkedik Moszkvától, "a Szovjetunióval egykor szövetséges államoknak egy része azonban közel áll a Kremlhez".

Putyin megpróbálja megbontani az EU egységét, ezért az orosz média állandóan az "orosz szövetségeseket" számolja - közölte a lap. A lap szerint a volt szocialista államok között van a legnagyobb szakadás az Oroszországgal kapcsolatos egységes európai politikát illetően.

"Míg a balti országok és Lengyelország a traumatikus történelmi élmények miatt akkor is riadót fújnak, ha egy orosz tankvezető elköhinti magát Szibériában, addig a cseheket, szlovákokat és főleg a magyarokat, akik szintén átéltek némi kálváriát az oroszokkal a történelem során, oroszbarátoknak neveznek" - írta a cikk szerzője, hozzátéve: Moszkva miatt a visegrádi csoport is válságba került. Ebben kiemelkedő szerepe van Magyarországnak, Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki nyíltan kijelentette, hogy neki Putyin imponál és azzal vádolta az EU-t , hogy az a felelős a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének lefújásáért - teszi hozzá. A lap úgy véli, Putyint az "ultranacionalista" Jobbik is támogatja, amely a szerző szerint ellenzi a Nyugat beavatkozását az ukrán válságba és Krím orosz elcsatolása ellen sincs kifogása.

 

 

Habonynak nincs diplomata útlevele

Miután a Külgazdasági és Külügyminisztérium pert vesztett első fokon az LMP-vel szemben, bírósági ítélet kötelezte őket annak elmondására, rendelkezik-e diplomata útlevéllel Habány Árpád, Vida Ildikó, Heim Péter, illetve Giró-Szász András. A minisztérium így tegnap nyilakozatban válaszolt Szél Bernadettnek, aki erről az ATV Start című műsorában beszélt.

A nyilatkozatban az áll: Habonynak, Vidának, Heimnek nincs és nem is volt hivatalos útlevele. Ugyanakkor Giró-Szásznak 2014 decemberéig volt.

Egyébként a tárca közleményében azt is leírja, hogy szerintük nincsen igaza az LMP-nek, mivel nem közérdekű adat, hogy kinek van diplomata útlevele. Azt is kifejtik: ennek ellenére kiadták az információt, mert nem szeretnék, hogy rosszindulatú támadások kereszttüzébe kerüljön a minisztérium.

 

 

 

Orbán a saját pénzét és embereit menekítette

Az MSZP csütörtökre egyeztetésre hívja az ellenzéki pártokat a Quaestor-ügyben - közölte szerda este az MTI-vel Tóbiás József, a párt elnök-frakcióvezetője, kiemelve: a legitimitását vesztett Orbán-kormány körül kialakult helyzetben az ellenzék erőinek közös és összehangolt fellépésére van szükség.

Közleményében azt írta: Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Sopronban beismerte, napokkal a Quaestor csődje előtt ő utasította minisztereit, hogy a brókercégekben levő kormányzati pénzeket vegyék ki, viszont semmit nem tett azért, hogy az emberek megtakarításait mentse. Kiemelte: Orbán Viktor tudta, hogy emberek tízezrei mennek csődbe, de ahelyett, hogy megvédte volna őket, a saját pénzét és embereit menekítette.
   
Tóbiás József szerint a kormányfő "elárulta és cserbenhagyta az embereket".
   
A kormányfő személyesen felelős azoknak a pénzéért, akik a becsődölt brókercégeknél tartották megtakarításaikat - tette hozzá.
   
Az MSZP elnök-frakcióvezetője ezért azt kezdeményezte, hogy az ellenzéki pártok képviselői csütörtökön a Képviselői Irodaházban tárgyaljanak a kialakult helyzetről.
   
Orbán Viktor egy Sopronban tartott szerdai sajtótájékoztatón közölte, ő rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzüket.     A kormány ülésén hozott rendelkezés úgy szólt, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, "állomásoztat-e" náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan, mert ilyen, "dominóhatással fenyegetett" időszakban "egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani" brókercégeknél - mondta a miniszterelnök.
   
A Külgazdasági Külügyminisztérium azt közölte, hogy a minisztérium és háttérintézményei nem rendelkeztek semmilyen törvénytelen információval a Quaestor pénzügyi helyzetével kapcsolatban.
   
A tárca közleményében kitért arra is, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól.
   
E döntésnek köszönhetően a közpénz nem került veszélybe, nem veszett el - írták.
   
Ellenzéki pártok szerdán Orbán Viktor miniszterelnök lemondását követelték, illetve azt közölték, hogy bennfentes kereskedelem gyanúja miatt feljelentést tesznek.

 

Tüntetők foglalták el a Szabadság hidat

A szerdai demonstráció a Szabadság hídon már véget ért, ismét zavartalan a közlekedés – közölte a rendőrség szerdán honlapján. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleményében felidézte: délután 4 órakor 11 személygépkocsi megállt a Szabadság hídon és lezárta az útpálya egy részét. A helyszínen a BRFK és a Készenléti Rendőrség munkatársai segítették a forgalmat.

A rendőrök felszólították a 11 gépjármű vezetőjét, hogy hagyják el a hidat. Velük szemben szabálysértési eljárást indít a BRFK – írta a rendőrség.

Múlt szerda este a Lánchidat torlaszolták el több autóval demonstrálók. Büki Zoltán, a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság vezetője a helyszínen azt mondta: be nem jelentett demonstrációjukkal "az alkotmányos rend visszaállításáért" és az Alkotmánybíróság függetlenségéért tüntetnek. Azt akarják elérni, hogy hívják vissza a testületből a "pártkatonákat", ennek érdekében a következő hónapokban "még rengeteg ilyen" tüntetést fognak szervezni – mondta.

Másnap Kocsis Máté, a Fővárosi Önkormányzat önkormányzati és rendészeti tanácsnoka közleményben tudatta, hogy a főváros a Lánchídon tartott szerda esti, be nem jelentett demonstráció miatt feljelentést tesz.

 

 

 

Kemény pénzeket fognak elkérni az idősektől

A fővárosi önkormányzat több mint félmilliárd forintot szedne be az otthonokba költöző idősektől, valamint rokonaiktól a fekvőhelyekért cserébe – írta meg a Népszabadság.

A Fővárosi Közgyűlés hétfőn tárgyalt az idősek otthonával kapcsolatos egyszeri belépési hozzájárulás bevezetéséről, amelyet el is fogadott. Ez alapján az összeget az intézményekbe költöző új lakóktól a magasabb színvonalú férőhelyekért cserébe kérnék el.

Korábban az állam és az önkormányzatok fenntartói nem szedhettek be pénzt, a belépési díj kizárólag a magánszolgáltatói piacon volt csak ismerős. A szociális törvényt tavaly módosították oly módon, hogy a kormány úgymond átruházta az önkormányzatokra a segélyezést, így végül megadatott a lehetőség, hogy pénzt tudjanak beszedni az idősektől. Első körben a főváros júliustól írja elő az átlagot meghaladó szintű intézményeknél a díjszabást. Ezeknél a helyeknél eleinte maximum hatmillió forintot fizettetnének ki, de a térítési díj havi összege is meg fog emelkedni.

A fizetős helyek a budapesti önkormányzat három legszebb intézményében és tagotthonaiban találhatóak. Összesen 232 férőhelyről van szó.

A hozzájárulási díjat a következő intézmények fogják kérni: kőbányai Halom és Gergely utcai, a XI. kerületi Kamaraerdei és Rupphegyi úti, XII. kerületi Kútvölgyi úti és a III. kerületi Ányos utcai idősotthon.

 

 

 

Pesszimisták a magyarok a nyugdíjukat illetően

A Randstad Workmonitor nemzetközi felmérést készített 34 országgal, mely szerint a magyar munkavállalók nagy része a bevételének mindössze 5 százalékát teszi félre nyugdíjas éveire – tette közzé a 168 Óra Online.

Ez sokkal kevesebb, mint amennyit a kutatásban résztvevő többi ország lakói meg tudnak takarítani. Míg a külföldön élők saját jövedelmük minimum 10 százalékát teszik félre nyugdíjas éveikre, addig a magyarok az államtól és munkáltatójuktól várják az időskori boldogulást.

Kiugrunk viszont a többiek közül abban, hogy az országban élő válaszadók közel 77 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíjba vonulása után is dolgoznia kell majd. Minden hatodik válaszadó arra számít, hogy 70 éves kora előtt nem fogja abbahagyni a munkát és csupán a 41 százalék gondolta úgy, hogy 65 éves koráig vissza fog tudni vonulni. A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok túlnyomó része szerint az 55 évnél idősebbek is ugyanúgy el tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalabbak és betegszabadságra sem mennek náluk többször. Viszont szerintük az új dolgokat már nehezebben tanulják meg, ami kihathat a munkavégzésre. Mindezek ellenére Magyarországon az 55 évnél idősebbek hosszú távú foglalkoztatását célzó program a munkáltatók csupán 39 százalékánál elérhető, amely valamivel alacsonyabb a globális átlagnál.

A felmérés során 2015. január 21. és február 5. között több mint 400, 18-65 éves – legalább heti 24 órában foglalkoztatott és fizetett – magyar dolgozó válaszolt a kérdésekre.

 

 

 

Már a tudomány is felfigyelt Orbán Viktor elmebetegségére

Az elmúlt években megsokasodtak az olyan nyugati elemzések és megszólalások, melyek a Nemzeti Együttműködés Rendszere címke alatt kibomló magyar kormányzást a demokratikus értékektől való fokozatos eltávolodásként értelmezték. Ehhez nyilván nagy lökést adott Orbán Viktor híres tusványosi beszéde is, mára viszont odáig jutott ez a folyamat, hogy már ismert társadalomtudósok is egy újfajta autoriter hatalom megtestesítőjeként tekintenek a magyar miniszterelnökre. Orbán Viktor illiberális demokráciájából gyakorlatilag akadémiai tananyag lett.

Sergei Guriev, a párizsi Sciences Po közgazdászprofesszora és Daniel Treisman, az UCLA politikaitudományi professzora közös tanulmányában egy új hatalomgyakorlási modell alapjait írta le, melyet ők egyszerűen új autoritarizmusnak neveztek el. Ennek lényege, hogy a társadalom elnyomása a nyílt erőszak helyett inkább a tömeges manipuláció eszközével történik, ráadásul úgy, hogy ez nem járt elszigetelődésükkel a világgazdaságban.

A két kutató tanulmányában egy absztrakt játékelméleti modellt vázol fel, képletek segítségével mutatják meg, hogy “A Diktátor” hogyan képes fenntartani hatalmát. Ehhez a modellhez vázolt bevezetésben kerül elő többször is Orbán és Magyarország példája.

A Guriev és Treisman által csak modern diktátoroknak nevezett hatalmi szereplők azért lehetnek képesek akár még visszafogott gazdasági teljesítmény mellett is hatalmon maradni, mert az információalapú diktatúra egy olyan modelljét alkalmazzák, ami jobban illeszkedik a modern társadalmakhoz.

A klasszikus, XX. századból ismert diktátorok archetípusa fölött már eljárt az idő. Ismerni persze még olyan országokat, ahol nyílt erőszakkal nyomják el az ellenzéket, ott van Észak-Korea vagy Szíria, de az elmúlt évtizedekben egy olyan új típusú autoriter hatalmi forma tűnt fel, ami sokkal jobban tudott alkalmazkodni a XXI. század világ olyan vívmányaihoz, mint a nyitott határok, a globális média vagy a tudásalapú gazdaságpolitika.

És az ilyen hatalmi berendezkedésekre példa Guriev és Treisman kutatásában Orbán Viktor is. A perui Alberto Fujimori, a török Recep Tayyip Erdogan, az egykori maláj miniszterelnök-rekorder Mahathir Mohamad és Vlagyimir Putyin mellett. Bennük a szerzők szerint mind az a közös, hogy illiberális rezsimjeiket komolyabb erőszak alkalmazása nélkül voltak képesek konszolidálni.

Ezeknek az új autokráciáknak a szerzők szerint tipikus jellemzője, hogy demokráciának színlelik magukat, de közben olyan választásokat tartanak, ahol a hatalmon lévők gyakorlatilag mindig győznek, a szabad sajtót ahelyett hogy felszámolnák, inkább lefizetik és cenzúrázzák, a versengő politikai ideológiák helyett csupán a Nyugat iránt érzett harag és neheztelés marad meg politikai elképzelésként.

E rendszerek vezetői pedig sokszor kifejezetten népszerűek hazájukban, főleg azután, hogy minden lehetséges ellenfelüket ellehetetlenítették.

A két kutató 2015-ben publikált tanulmányában azzal érvelt, hogy az új típusú autokráciákban a hatalom megőrzésének kulcsa az állampolgárok képzeteinek manipulálásában rejlik.  Ebben persze semmi új nincs, az elérhető információk ellenőrzése, a polgárok megfigyelése, az állami propaganda a régi típusú diktatúráknak is fontos eleme volt. De azokban a rendszerekben az erőszak volt az elsődleges eszköz a kontrollra.

Kutatásukban a diktatúráknak azt a logikáját vizsgálták meg, mely lehetővé teszi a vezető számára, hogy manipulálja az elérhető információkat. Kiinduló feltételezésük szerint az állampolgárok egy kompetens vezetőre vágynak, és foglalkoztatja őket a kormányzás hatékonysága és a gazdasági teljesítmény. Ugyanakkor egy ilyen berendezkedésben a vezető tényleges kompetenciájáról csak viszonylag kevés embernek lehet tényleges tapasztalata, ők alkotják azt a jól informált elitet, ami körbeveszi a diktátort. Az átlag állampolgárok kétféle módon tájékozódnak: egyrészt saját életkörülményeikből szűrnek le információkat, másrészt pedig az állami és a független média információi jutnak el hozzájuk. Ez utóbbi hajlamos azt a képet közvetíteni, amit az informált elit fogalmazott meg a vezető képességeiről. Az is világos a kutatók szerint, hogy ha az állampolgárok egy bizonyos százaléka gondolja már azt, hogy a vezetőjük inkompetens, akkor az idővel a megbukásához vezet.

Egy inkompetens diktátor számára ezért éppen az a kihívás, hogy átverje a lakosságot a kompetenciájával kapcsolatban. Ehhez számos eszköz áll rendelkezésére: a propaganda, a tüntetések ellehetetlenítése, az elit kooptálása, azaz megbízható emberekkel való feltöltése, valamint a cenzúra. Mindezek költséges eszközök, melyek forrása leggyakrabban adóztatás formájából származhat, ami viszont kihat az állampolgárok életkörülményeire. És ez pedig közvetve befolyásolja a diktátor kompetenciájába vetett hitüket. 

Ebből a logikai sémából Guriev és Treisman szerint több dolog is kikövetkeztethető. Egyrészt erre alapozva meg lehet mutatni, hogyan képesek a modern autokráciák túlélni, miközben relatíve kevés erőszakot alkalmaznak az állampolgárok ellen. A hatékony manipuláció esetén ugyanis nincs szükséges tömeges nyílt elnyomásra. Sőt, modelljük szerint ezekben a rendszerekben épp az erőszak megjelenése utalhat arra az ellenzéki erők számára, hogy a rezsim törékeny.

Másrészt az is kiderül mindebből, hogy mivel az informált elit tagjainak együtt kell működniük azzal kapcsolatban, hogy meddig tartsanak ki a rezsim mellett, két alternatív egyensúlyi helyzet is előállhat. Az egyik a kooptált elitre épül, ahol a vezetőhöz való hűséget megfizetik, a másik pedig a cenzúrázott nem-állami médiára, ahol vannak témák, melyről nem írhatnak függetlennek gondolt lapok sem.

Ezek mind megelőző eszközök, arra jók, hogy bizonyos üzeneteket visszatartsanak. De létezik az üzenetek átvitelének direkt módszere is, a propaganda.

Az persze kérdés, hogy miért hisz bárki az ilyen típusú állami propagandának, amikor nyilvánvalóan feltételezhető, hogy a diktátor céljával egybevág, hogy hazudjon. A két kutató magyarázata szerint a propaganda a vezető kompetensségigényéből fakad, azaz hogy a vezetők szeretnének kompetensnek tűnni az állampolgárok előtt. És persze, minden vezető szeret kompetensnek tűnni, még a valóban kompetens vezetők is. Csakhogy ennek a látszatnak a bizonyítékokkal történő alátámasztását egy kompetens vezető sokkal költséghatékonyabb módon meg tudja tenni, hiszen nem kell bizonyítékokat hamisítania. Épp ezért előfordul az is, hogy a diktátorok végül nem is próbálnak meg arra költeni, hogy a kompetenciájuk látszatát fenntartsák, és jelentős forrásokat csoportosítanak át más célokra.

Van még egy modellezett folyamat: ha az inkompetens diktátor képes egy bizonyos időt átvészelni és hatalmon maradni, már ez önmagában elhintheti róla a kompetensség érzetét. És egy ilyen reputáció még esetleges gazdasági visszaeséseket is túlélhet, ha azok nem okoznak túl nagy megrázkódtatást a társadalom számára.

Szintén a modellből levont következtetés, hogy az ilyen típusú rezsimek működésében felerősödhet a cenzúra és a propaganda mértéke, amikor gazdasági nehézségeken mennek át. Törökországban például a növekedés mértéke a 2010-es 7,8 százalékról 2012-re 0,8 százalékra zuhant, ez idő alatt viszont a bebörtönzött újságírók száma tizenkétszeresére nőtt, négyről negyvenkilencre.

A tanulmány összefoglalójának végén Guriev és Treisman arról ír, hogy ezek a diktatúrák sem megdönthetetlenek. Épp azok a modernizációs technológiák bonthatják le őket, melyekhez ezek a diktátorok viszonylag ügyesen alkalmazkodtak. Ahogy az oktatás és az információk egyre több embert képesek elérni, egyre nehezebbé válik az ellenőrzése annak, hogy az informált elit hogyan tud kommunikálni a tömegekkel. Ennek felvázolása döntő lehet annak a régen feljegyzett tendenciának a megértéséhez is, hogy a gazdagabb, jobban teljesítő országok hogyan válnak az idők során politikailag egyre nyitottabbá.

Sergei Guriev és Daniel Treisman How Modern Dictators Survive: Cooptation, Censorship, Propaganda, and Repression című tanulmányát itt lehet elolvasni. (via VoxEU.org)

 

 

 

Quaestor-botrány: még mindig ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség

Továbbra is ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást a Quaestor-ügyben csalás gyanúja miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Az MTI azzal kapcsolatban kereste a rendőrséget, hogy a Magyar Nemzet szerdán arról írt: egyenruhások keresték fel kedd este Orgován Bélát, aki sajtóhírek szerint március közepén átvette Tarsoly Csaba helyét a Quaestor-csoport élén. A lap szerint a nagykátai rendőrkapitányság két járőre ment ki a férfi tápiósági házához, tíz percet töltöttek ott. A helyszínen lévő újságíróknak nem árulták el, miért érkeztek, vélhetően lakhelyellenőrzést tartottak.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata szerdán az MTI-vel annyit közölt, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel a folyamatban lévő eljárásról bővebb tájékoztatást nem áll módjukban adni – tették hozzá.

Március 9-én Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékes vezetőjét arról, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A cég indoklása szerint "a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (...) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit". A Magyar Nemzeti Bank másnap felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek tevékenységét felfüggesztette. A jegybank honlapján közöltek szerint a felügyeleti biztos átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit. Március 11-én a rendőrség házkutatásokat tartott, többek között a Quaestor cégcsoport Váci úti székházában.

A hvg.hu március 23-án arról számolt be, hogy cégbírósági adatok szerint távozott Tarsoly Csaba, felesége és apja is a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. éléről. A cég március 16-án tartott közgyűlési jegyzőkönyve szerint megszűnik az igazgatóság, és Tarsolyék helyett a cég vezérigazgatója a tápiósági lakcímű Orgován Béla lesz. A portál beszámolt arról is, hogy Orgován Béla nevén két frissen alapított céget találni az Opten cégadatbázisában, mindkettőnek ő az egyetlen tulajdonosa és ügyvezetője. Mindkét cég idén január 27-én alakult, és idén februárban jegyezte be a cégbíróság, mindkettőt 3 millió forint jegyzett tőkével. A cégek: ONSZID-MA Kft. (saját tulajdonú ingatlan adásvétele) valamint a KONIMONIKA Irányítástechnika Kft. (ipari gép, berendezés üzembe helyezése). A tápiósági férfiről a helyiek azt mondják, élete nagy részében munkanélküli volt, középfokú végzettsége nincs, és részt vett a közmunkaprogramban.

A Quaestor Csoport fő tulajdonosa az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, hibát követett el, amikor a reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő elfogadásakor. Tarsoly Csaba úgy döntött, hogy vezető tisztségeit visszaveszi annak érdekében, hogy ne merülhessen fel a gyanú bármilyen kár okozására. A cégvezető ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról. Szerdán valamennyi szükséges közgyűlést és taggyűlést megtartanak, a változást a Cégbíróságra csütörtökön lehet benyújtani – jegyezte meg.

 

 

A finn modell alapján véglegesítik a paksi erőmű üzemanyag-ellátási szerződését

A paksi atomerőmű két új blokkjának üzemanyag-szállítási szerződését a finn modell alapján véglegesítik, a megállapodás hamarosan megszülethet az erőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint.

Aszódi Attila kormánybiztos az Energiainfo.hu szakportál szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén elmondta: nincs arra kötelezettség, hogy ne a Roszatomtól, hanem másik szállítótól kelljen az üzemanyagot beszerezni. Ugyanakkor európai uniós elvárás, hogy (a finn modellnek megfelelően) egy adott idő elteltével legyen lehetőség meghívni másik szállítót is, ha van az adott reaktorhoz alkalmazható üzemanyaga. Ennek a pontos szerződéses feltételeiről folyik most az egyeztetés – közölte.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden számolt be az MTI-nek arról, hogy sikerült az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) illetékeseivel minden kérdést tisztázni és parafálni a megállapodást.

A sajtóbeszélgetésen a kormánybiztos emlékeztetett: az Euratom-egyezmény értelmében az üzemanyag-ellátási megállapodásnak nem két, hanem három aláírója van, a vásárló és az eladó mellett az Euratomnak is alá kell írnia.

Az elmúlt időszakban sok egyeztetést folytatott Magyarország az Euratommal annak érdekében, hogy számukra is elfogadható legyen Paks II. üzemanyag-ellátási szerződése – közölte.

Aszódi Attila hangsúlyozta, az Euratom-egyezmény azt rögzíti, hogy a vevő és az eladó által aláírt szerződést az aláírás után 10 napon belül kell benyújtani jóváhagyásra, amit Magyarország megtett. Az egyezmény lehetővé teszi az ESA számára, hogy kifogásokat fogalmazzon meg és módosításokat kérjen.

A keddi tárgyalási forduló azt mutatja, hogy már nincsenek érdemi nyitott kérdések – fogalmazott a kormánybiztos, hozzátéve, hogy a háromoldalú aláírással ellátott megállapodás hamarosan megszülethet.

Aszódi Attila kitért arra is, hogy a finnországi atomerőmű üzemanyag-ellátási szerződésénél szintén kért módosításokat az ESA.

A finn példáról szólva a kormánybiztos kiemelte: fontos kérdés volt, hogy minél előbb lehessen alternatív szállító üzemanyagát tesztelni, valamint tíz év után ténylegesen beléphessenek a versenybe alternatív szállítók.

 

 

Külügy: Kiss Szilárd nem volt Szijjártó munkatársa

Kiss Szilárd soha nem volt Szijjártó Péter munkatársa, beosztottja, soha nem dolgoztak egy intézményben, Kiss Szilárd 2013 októberében hagyta el a minisztériumot, Szijjártó Péter pedig 2014 nyarán kezdett el dolgozni a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) – közölte a szaktárca szerdán az MTI-vel. A minisztérium arra reagált, hogy Barabás Richárd, a Párbeszéd Magyarországért (PM) önkormányzati képviselője szerdán azt mondta: a külügyminiszter Kiss Szilárd egykori agrárattasén keresztül "majdhogynem közvetlenül érintett az orosz szexipar fellendülésében, orosz bűnözők Európába áramlásában".

A KKM közölte, hogy Barabás Richárd azon állítása sem igaz, hogy "Szijjártó Péter és a külügyminisztérium sokszor támogatta a Quaestort alapító Tarsoly Csaba cégeit". Ezzel szemben hangsúlyozták: a moszkvai vízumközpont üzemeltetéséért a Quaestor-csoport egy forint közpénzt nem kapott, az a saját vállalkozása volt. A szaktárca ismertetése szerint a moszkvai kereskedőház a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el. Az elmúlt egy évben folyamatosan folytak tárgyalások arról, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) ehhez a kezdeményezéshez az addigi eseti együttműködéseken túl is kapcsolódik, de szerződés megkötésére nem került sor.

Értelemszerűen így havidíjra sem volt jogosult a Quaestor, és más jogcímen sem jutott közpénzhez. Ez nem jelenti azt, hogy az MNKH nem közvetített orosz relációban ügyletet, "kb. 1 millió eurónyi szállításunk volt Oroszországba, többféle terméket érintve, de ezekben a Quaestor nem vett részt" – írták.

Az isztambuli török kereskedőház annyiban speciális az MNKH hálózatán belül, hogy nem szerződéses-megbízásos viszonyban működött eddig, hanem egy vegyesvállalat jött létre TMTE néven, amelyben az MNKH, Tarsoly Csaba és egy török üzletember vett részt. A múlt idő azért jogos, mert az MNKH már kezdeményezte ennek a vegyesvállalatnak a felbontását. A TMTE a török jog szerinti minimális alaptőkével alakult meg, a működtetéshez eddig néhány ezer eurót használt fel, amelyet a partnerek egyenlő arányban biztosítottak. A KKM és háttérintézményei a Quaestor pénzügyi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információval nem rendelkeztek. A Keleti nyitás sikeres, ezt a számok is alátámasztják – hangsúlyozza a közlemény.

 

 

 

Magyar fuvarozók is tüntettek Brüsszelben

Lengyel, cseh, román és litván kollégáik mellett magyar fuvarozók is részt vettek azon a tiltakozáson Brüsszelben, az Európai Parlament épületénél, amellyel az áruszállítók a Németországban az év eleje óta hatályos, Franciaországban pedig bevezetni tervezett minimálbér-szabályozás ellen emelték fel szavukat.

 


Fel
 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV