A tolvajkormány hallani sem akar az áfacsökkentésről

A magyar kormány előrehozta a jövő évi költségvetés és az adótörvények megvitatásának időpontját – értesült a hvg.hu. A gazdaság szereplői ezek szerint a tervezetthez képest már fél évvel korábban elkezdhetik a felkészülést. A párt azzal érvelt, hogy ezáltal a jövőre nézve kiszámíthatóbbá válik az ország gazdaságpolitikája.

A költségvetésről szóló tárgyalást elmondásuk szerint azért rendezik meg előbb, mert nem akarnak két éles vitát is felvállalni a parlamentben. Június második felében és július elején rendkívüli ülésszakot is be fognak iktatni.

Az unióban rekordernek számító 27 százalékos áfakulcs – Varga Mihály által javasolt – csökkentésének lehetőségéről a Fideszben hallani sem akarnak, nincs támogatottsága a párton belül a javaslatnak. Véleményük szerint, ehelyett inkább a gyermekek után járó adókedvezményeket kell bővíteni, valamint a szociális munkások és a közalkalmazottaknak számára életpályamodelleket kell kidolgozni.

A reklámadóról a kormány április 8-án fog tárgyalni. A Nemzetgazdasági Minisztérium az idei évre tervezett összeget mindenképpen beszedné, ezzel ellentétben Lázár János és Rogán Antal a kis cégeket mentesítené a fizetési kötelezettség alól, amely ellenben bevételkiesést eredményezne. Tervük szerint a kulcs 50 millió forintos reklám-árbevételig 0 százalékos lenne, az összeg fölött pedig 5,3-5,5 százalék.

 

 

Mini birkanetet tartott a CÖF Sümegen

Lélektanilag lenne fontos, hogy az április 12-ei tapolcai időközi választást megnyerje a Fidesz-KDNP – mondta Bayer Zsolt újságíró a Civil Összefogás Fórum és a Békemenetet szervezők nagygyűlésén hétfő este Sümegen.

A helyi művelődési házban több mint 250 ember előtt a publicista hangsúlyozta: azért fontos ez a mandátum, hogy a jobboldali közösség visszanyerje önbizalmát.

Hétfő délután a szervezők autóval érkeztek Sümegre, ahol a kegytemplomban tartott szentmise után több százan vonultak át zászlókkal a művelődési házba.

Bayer Zsolt a veszprémi időközi választás eredményét úgy értékelte: a voksolás megmutatta, hogy az egyesült összbaloldal "egy darabbal több embert nem vitt el az urnákhoz", viszont azokat, akik korábban elmentek rájuk szavazni, most is elvitte.

A Fidesz-szavazók közül viszont tízezer ember otthon maradt, kivárt, de nem ment el másra voksolni – tette hozzá.

Ennek hátterében Bayer Zsolt egyrészt azt látta, meg akarták büntetni a Fideszt, másrészt azt, hogy három nyert választás után a fideszes szavazók nem voltak motiváltak.

Az ellenzék viszont úgy vágyott a sikerre, mint egy falat kenyérre, mert 2006-óta nem nyertek semmit sem – mondta.

Ifj. Lomnici Zoltán, a szervezet szóvivője a sümegi felvonulás kapcsán kijelentette, az itt vonuló néma, nyugodt tömeg tanúbizonyságát adja, hogy az erőt fel lehet mutatni csendben és békésen is, nem csak hangosan és kiabálva.

Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum elnöke kijelentette: a keményen dolgozó magyar embereknek a nyugati szakmai körök szerint is jó kormánya van, amit Magyarország felminősítése is mutat.

A magyarországi demokrácia erős többségű társadalmi kohéziót jelent, miközben érvényesülnek a jogállamiság kritériumai. Az ország 2010 óta elindult fejlődése az addig még soha nem látott nemzeti összefogásnak köszönhető – vélekedett.

Fenyvesi Zoltán, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje a választás tétjeként azt jelölte meg, hogy a 12 ezer milliárd forintos fejlesztési forrásokból mennyit sikerül a választókerületbe hozni. Várakozásai szerint óriási lesz a harc, mert mind a 106 választókerület képviselője szeretne minél több támogatást térségének.

Legfőbb céljaként a munkahelyteremtést jelölte meg. Hangsúlyozta, minden olyan programot támogat, amely "a korán kelő, keményen dolgozó embereket", akik "a vállukon viszik az országot" segíti.

Veszprém megye 3-as számú országgyűlési egyéni választókerületében azért kell időközi választást tartani, mert a térség tavaly áprilisban megválasztott fideszes országgyűlési képviselője, Lasztovicza Jenő januárban elhunyt. A választást április 12-én tartják.

 

 

Levonta a kormány a következtetést a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban

És arra jutottak, hogy világörökségi területeken sem tarthatnának nyitva az üzletek vasárnap. Állítólag a "beérkezett észrevételek" alapján döntöttek így, noha a közvélemény és az internet éppen ellenkező tartalmú észrevételektől hangos.

A világörökségi területekre is kiterjeszti a vasárnapi munkavégzés tilalmát a kereskedelemben kormány az Országgyűlés elé kedden beterjesztett törvényjavaslatban.

A javaslat indoklása szerint a beérkezett észrevételek alapján megállapítható, hogy a törvény szövege elvi alapon nem indokolható különbséget tesz a vasárnapi munkavégzés tilalma szempontjából a világörökségi és a nem világörökségi területen található üzletek között.

A kormány áttanulmányozta a beérkezett észrevételeket,

és álláspontja szerint ugyanazokat a feltételeket kell biztosítani világörökségi és nem világörökségi területen a kereskedelemben dolgozók számára – áll a javaslatban. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

 

5 nagyon súlyos dolog, amit megtudtunk ma arról, ahogy az állami vagyont kezelik

Egészen felfoghatatlan reakciót küldött Külgazdasági és Külügyminisztérium arra az értesülésre, miszerint a tárca alá tartozó állami vállalatok pénzt tartottak a Quaestornál.

A legelső sokk az, hogy az értesülésnek ezt a részét nem tagadták.

A KKM elismeri, hogy Magyar Nemzeti Kereskedőház a Quaestornál tartotta a tőkéjének egy bizonyos részét. Azt már tagadták, benn is ragadtak volna a pénzzel a cégnél, amiről nemrég kiderült, hogy inkább hasonlít egy hatalmas pilótajátékra, mint egy legális befektetési szolgáltatóra, és az országban hallatlan, de nemzetközi szinten is jelentős 150 milliárd forintos csalást követett el. Ez a kulcsmondat:

“Azonban az MNKH [a nemzeti kereskedőház] vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket, és ennek megfelelően kivették a tőkét a Quaestortól.”

Ez nagyon durva beismerés, és több kérdést nyit ki, mint amennyit megválaszol. Itt van néhány dolog, amire következtethetünk a KKM reakciójából.

1. A minisztérium szerint teljesen oké magas kockázatú vállalati bóvlikötvényben tartani az állampolgárok pénzét. Vagy ilyen kötvények által finanszírozott pénzintézetekben.

Azokat a kötvényeket, amelyeket kockázatos, kétséges és kipróbálatlan projektek magvalósítására bocsájtanak ki a vállalatok, Amerikában junk bondnak hívják, ezt magyarul bóvlikötvénynek szokták nevezni. A Quaestor kötvényei, amelyeknek a vállalat saját másodpiacot tartott fenn, ahol a kötvényeket vásárlók adhatták-vehették a papírokat, éppen ilyen bóvlikötvények voltak.

Azok a befektetők szoktak jellemzően ilyen kötvényeket vásárolni – tehát pénzt kölcsön adni ilyen vállalatoknak –, akiknek könnyen jön a pénz: bírják a magas kockázatot, aminek felvállalásáért cserébe magas hozamot szeretnének elérni. A bóvli vállalati kötvények tényleg a legkockázatosabb befektetési eszközök közé tartoznak, mivel a befektető elfogadja azt, hogy könnyen lehet, ha picit szerencsétlenül alakulnak a dolgok, akkor a teljes befektetését elveszíti.

Mint ma kiderült, a magyar állam egyik entitása úgy gondolja, hogy nyugodtan tarthatja a pénzünket ilyen, hulladék minőségű pénzügyi eszközökben: akár konkrétan a Quaestor kötvényeit vették, akár az azok által finanszírozott vállalatcsoport más részeiben – mondjuk a nemrég megvásárolt Credigenben, amiből a Quaestor Bank lett – tartották a pénzt betétként. Szerintük ezzel nincs semmi gond.

Vajon milyen helyeken lehet még az állami vállalatok, és egyéb nehezen átlátható állami entitások pénze?

MINDENKI MENEKÜLJÖN!!!

2. A minisztériumnak vannak saját bennfentes értesülései, amelyek alapján befektetési döntéseket hoz. És talán azt is tudták, hogy a Quaestor sáros.

Mielőtt a Quaestor bedőlt volna, a KKM alá tartozó kereskedőház – ami aligha hoz ilyen horderejű döntéseket a munkáját felügyelő miniszter tudta nélkül – észlelte a bajt, és kivette pénzt. Örülünk hát, hiszen nem ragadt be a közpénz, sugallja a minisztérium reakciója.

Pedig ez még sokkal aggasztóbb. Mennyire tarthatja az állampolgár felelősnek azt a bennfentes kereskedőhöz hasonlóan működő állami szereplőt, aki a nyilvános információk közzététele előtt, suttyomban, titkolózva hoz meg befektetési döntéseket? A Buda-Cash és a Hungária Értékpapír ügyéből önmagában egyáltalán nem következett volna, hogy a Quaestor bedőljon. Ehhez sejteniük kellett valahonnan, hogy baj van a Quaestorral. Akkor viszont miért raktak bele pénzt eredetileg?

Mellérendelhető kérdés: a KKM ilyen jól és időben ráérzett a Quaestor-építmény megingására, és a kockázatokat érezve időben kivették a tőkét, akkor mégis miért vártak addig a Quaestorral kötött, az isztambuli és a moszkvai kereskedőház üzemeltetéséről szóló szerződések felmondásával, amíg a Quaestor, majd rövidesen az MNB is terítette lapjait, és a nyilvánosság számára is kiderült, hogy gond van a céggel?

3. A minisztérium részt vehetett akár a Quaestor-pilótajáték bedöntésében is.

Bár a KKM válaszából nem derül ki, hogy egészen pontosan mennyi tőkét tartottak a Quaestornál, amit aztán kivettek, de nem csekély mennyiségű pénzről lehet szó. Az NMKH mérlege alapján könnyen lehet, hogy akár tízmilliárd forintot megközelítő összeget is elhelyeztek a csaló cégnél. Ez alapján nem kizárt, hogy a Quaestor a pénz gyors visszahívásával (vagy a kötvények beváltásával) hozzájárult ahhoz a befektetői pánikhoz, ami aztán gyorsan elsodorolta a kétszáz milliárd forintos építményt.

A pilótajátékok minél hamarabb dőlnek be, annál jobb, de azért felvetődik a kérdés, hogy mennyire etikus, ha az állam a saját pénzének védelmében dönti be azt. Már ha így volt. De a következő probléma mindenképpen felvetődik:

4. A minisztérium szerint fontosabb, hogy megmentse a saját maga által rosszul elhelyezett pénzt, mint hogy tájékoztassa a károsult, nem bennfentes betéteseket.

Mit szóljanak azok a mezei állampolgárok, akiknek nem voltak ilyen jó értesüléseik, mint az államnak? Milyen az az állam, amelyik saját állampolgárait közvetetten megkárosítva titkol el kulcsfontosságú információkat?

5. Emberek! Az ország történetének legnagyobb pénzügyi csalását finanszírozta az állam!! Az isten szerelmére!

Bizony, pénzt tettek egy olyan cégbe, amelyik első ránézésre is döcögős teljesítménnyel, hatalmas eladósodottság mellett, átláthatatlan, részben offshore cégstruktúrával finanszírozott papíron kimutathatóan szinte kizárólag veszteséges projekteket. Méghozzá azzal az indoklással, hogy “náluk volt díjmentes a számlavezetés”. Abba a cégbe raktak pénzt, ami nemzetközi összehasonlításban is komoly csalást hajtott végre, és olyan embereket hagyott maga után, akiket könnyen lehet, hogy senki nem fog kártalanítani. Miközben a cég vezetője épp aktívan tünteti el a nyomokat.

És az azért felelős miniszter, meg a miniszterelnök még mindig nem adta be a lemondását. Sőt, még egy halk bocsánatkérés sem hangzott el.

FRISSÍTÉS március 24.

A külügy azóta elismerte, hogy az Eximbank 18 milliárdos tőkeemeléséhez szükséges értékpapír számlát is a Quaestornál vezették, az MNKH pedig 3,8 milliárd tartott a csaló cégnél. A pénzt március 5-én vették ki, négy nappal az első bejelentések előtt.

 

 

Jön az újabb pénztárgép-hullám?

Még 2015-ben kötelezővé tehetik az online pénztárgépeket a fodrászoknak és a taxisoknak is, így újabb 20 milliárdos többletbevétellel számolhat majd az állam. Ez a jogszabályok további módosítását és új gépek fejlesztését fogja maga után vonni, mivel e két szakmának speciális gépeket igényel – írta meg a Világgazdaság.

A taxisoknál a többek közt a megtett út és eltelt idő alapján is kell számlázni, a fodrászatokban és szépségszalonokban pedig általában több vállalkozó tevékenykedik – úgynevezett székbérlés folyik –, ezért érdemes lehet a szerkezeteket és a szabályokat ez alapján mérlegelni és kifejleszteni.

A lap szerint már volt szó arról, hogy márciusban módosítanak és júliusban vezetik be az új szabályt.

Ez az újabb húzás további 50 ezer pénztárgép eladását eredményezheti. A jelenleg piacvezető Micra-Metripond Kft. ügyvezetője elmondta, felkészültek a gyártók a fejlesztésre és abban reménykednek, hogy hagynak elegendő felkészülési időt a kivitelezésre és engedélyeztetésre. Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke úgy nyilatkozott, a szaktárca még nem kereste fel őket, holott a kamara és az érdekképviseletek már sürgette az ügyben való egyeztetést. Metál azt is elmondta, hogy az online számlázás nem okozna nagy változást a taxisok számára, hisz a NAV már most is lekérheti a taxaméterek adatait.

Berendi László, az Országos Fodrász Ipartestület elnökének korábbi álláspontja szerint az intézkedés a kis vendégkörrel rendelkező vállalkozókat akár a szürke- vagy a feketegazdaság tevékenységére is sarkallhatja, hisz bevételeik nagy eséllyel nem vagy alig fedezik az újabb jelentős kiadást és a kommunikáció havi költségét. 

 

 

Nemsokára megtudhatjuk, van-e Habonynak diplomata útlevele

Mióta 2014 októberében kirobbant az amerikai kitiltási botrány, mindössze egy emberről derült ki, hogy nem utazhat többet az USA-ba: ő pedig Vida Ildikó, a NAV vezetője. A többi kitiltottal kapcsolatos találgatások során felmerült Habony Árpád neve is, aki ezt egy fotóval cáfolta, amelyen a Wall Street Journal egyik számát olvassa Washingtonban. Az LMP-t ez viszont nem győzte meg.

Még pedig azért nem, mert a párt szerint, ha Habony rendelkezik diplomata útlevéllel, akkor a kitiltás ellenére, vízum nélkül is beutazhatott Amerikába. Így pert indítottak azért, hogy megtudják, van-e Habonynak ilyen útlevele. Ezt a pert most meg is nyerték – írta a hvg.hu.

Az LMP győzelme azt jelenti, hogy az adatokat 15 napon belül ki kell adnia az illetékes szerveknek. Tehát el kell mondaniuk, hogy az adott személynek van-e diplomata útlevele és ha igen, akkor ezt milyen jogcímen kapta. Szél Bernadett, az LMP politikusa azt mondta a hvg.hu-nak, hogy ez egy "precedens értékű" ítélet és lavinát indíthat el.

Mindeközben a minisztériumnak ugyancsak 15 nap áll a rendelkezésére, hogy fellebbezzen az ítélet ellen. Szél szerint ezt valószínűleg meg is fogják tenni, hiszen eddig is az "időhúzásra játszottak".

Az LMP egyébként nemcsak Habonyra volt kíváncsi, így az is kiderülhet, hogy van-e diplomata útlevele Vida Ildikónak, Giró-Szász Andrásnak, illetve Heim Péternek.

 

 

"Most fognak eltemetni" -- Hogyan mondja meg az orvos a betegnek?

Súlyos beteg ember, akinek öt perce van arra, hogy mindent megtudjon a diagnózisról és a terápiáról. Agyonhajszolt orvos, akinél sorban állnak a páciensek, és aki naponta több tucat döntést hoz élet-halál kérdésekben. Nem csoda, hogy a találkozásuk néha felér egy karambollal, különösen, ha súlyos, gyógyíthatatlan betegség az apropója. Hogyan lehet egy ilyen beszélgetést emberibbé, hatékonyabbá tenni? A Magyar Hospice Alapítvány új programja ezt szeretné megtanítani.

„Az orvos leültetett az irodájában, és azt mondta: ’Szedor úr, nagyon sajnálom, de önnek rosszindulatú daganata van.’ A doktor is meg volt döbbenve, az mondta még sosem találkozott senkivel, akinek ilyen fiatalon ilyen komoly problémája lett volna. 36 éves voltam akkor, tüdőrákkal diagnosztizáltak” – meséli a ma már egészséges Szedor Ferenc, akinek műtéti úton eltávolították a tüdeje 40 százalékát.

Elmondása szerint szerencséje volt, a hazai mellkas sebészet egyik legjobbja műtötte, akivel mindent megbeszélhetett. Kezelőorvosa közlési módja viszont hagyott maga után némi kívánnivalót. „Semmilyen empátiával nem rendelkezett. Akárhányszor odajött hozzám és megszólalt, mindig azt hittem, most fognak eltemetni. Még akkor is, amikor jó hírt közölt” – meséli Ferenc, aki ennek ellenére a kórházi személyzet munkájával maximálisan elégedett volt.

Ez egy daráló

Bár a hvg.hu által megkérdezett egykori rákbetegek mind nagy hálával emlékeztek vissza orvosaikra, fontosan tartották elmondani, ha nem küzdenek magukért, és nem találják meg a megfelelő szakembert, akkor elvesznek a rendszerben. „Meg kell találni a szakma legjobbjait, ami nem könnyű, és kell hozzá egy adag szerencse is. Aki tájékozatlanul megy be az állami gépezetbe, vagy akár a magánkórházba is, és nem jut el a számára megfelelő orvoshoz, annak úgy három perce van megbeszélni adott esetben egy több hónapig tartó kemoterápiát. Gyakran rázták le őket, hogy az orvos nem elérhető: ezren állnak sorba, ha egy beteg kihullik, még akkor is 999-et kell ellátniuk. Ez egy daráló” – meséli a ma már szintén gyógyult beteg Bebesi Balázs, aki szeretettel emlékezett vissza a Dél Pesti Kórházra és az Országos Onkológiai Intézet egyik főorvosára, aki szakított arra időt, hogy mindent részletesen elmagyarázzon, és ezalatt a beteg úgy érezhesse magát, hogy ő a legfontosabb. „Rengeteget kérdeztem – és kérdezhettem is –, ami sokat segített a gyógyulásban, és a rám váró nehézségek megértésében és elfogadásában” – mondta Balázs.

A jó orvos-beteg kommunikáció kiemelkedően fontos, különösen a komoly betegségekkel szembesülő páciensek esetében. A Magyar Hospice Alapítvány ezért nemrég egy orvos-beteg kapcsolat programot indított, amely segíti a betegek önérvényesítését, de azt is vizsgálja, hogy az orvosok hogyan látják magukat a tragikus hírvivői szerepben, és az ő kommunikációjukat miképp lehet javítani.

A rossz kommunikáció bizalomvesztéssel jár

„25 éve dolgozom rákbetegekkel. Nagyon nem mindegy, milyen kapcsolat alakul ki az orvos és a beteg között, ami nagyban függ attól, az orvos tudja-e a helyzetet jól kezelni, a beteg pedig tud-e felnőttként viselkedni, vagy egy olyan paternalisztikus viszonyt fogad el, melyben mindent ráhagy az orvosra, történjen vele, amit ő akar” – mondta a hvg.hu-nak Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány igazgatója.

Ruzsa Ágnes, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke szerint a diagnózis közlésének módja sokszor száraz, egyszerű tényeken alapul, amiről a beteg azt gondolja, nem nyújt elég kapaszkodót a megoldásban. Gyakran előfordul az is, hogy a teljes igazságot a hozzátartozó ismeri csupán, ami akkor lenne rendben, ha az külön a beteg kérése lenne, vagyis ő döntene arról, hogy az orvos kit tájékoztasson teljes körűen. „A nem megfelelő kommunikáció bizalomvesztéssel jár, elindítja a beteget az egyik orvostól a másikig. A beteg elbizonytalanodhat a hagyományos orvoslásban, ami az életét veszélyeztető paramedicinális terápiákhoz vezetheti” – mondta a hvg.hu-nak Ruzsa Ágnes. Az Onkológiai Társaság elnöke szerint az onkológus a hosszú betegségfolyamat alatt megismeri annyira a betegét, hogy tudja, mit bír el, milyen információra van szüksége, és azt hogyan közölje.

Másképp látja ezt Muszbek, aki szerint sokszor az orvos nem tudja kommunikálni, hogy a beteg már gyógyíthatatlan, ezért inkább elbújik a probléma elől és az utolsó pillanatig aktívan kezeli a beteget. „Magam is emlékszem rá, mikor az első beteggel közöltem, hogy a betegsége gyógyíthatatlan, végstádiumban van. Nem tudtam, szabad-e nekem ilyet mondanom, de a beteg hihetetlenül megkönnyebbült és megértette, hogy a fiatal kezelőorvos kolléga miért nem akart leülni vele beszélgetni.” Amikor Muszbek Angliában járt, megdöbbenve tapasztalta, ott milyen nyíltan beszélgetnek a beteggel. Aztán itthon is elkezdtek hasonló módon dolgozni.

Őt az érdekli, elmehet-e az unokájáért

Horváth Orsolya onkológus szerint jó lenne, ha jutna arra egy órája, hogy zavartalanul, csak a betege problémáival foglalkozzon, de szerinte ez az állami egészségügyben jelenleg utópisztikus gondolat. Horváth szerint ennek ellenére az orvosoknak tudatosítaniuk kellene magukban, nemcsak az a munkájuk része, hogy mindent tudjanak például az autoimmun betegségekről, hanem az is, ahogy a beteggel beszélnek. Az onkológus szerint az orvos sokszor nem érti, a beteg mire kíváncsi. „Engem az érdekel, milyen hatással lesz a fehérvérsejtjeire, ha bizonyos dózist adok neki, őt viszont az, hány nap alatt folyik le a kemo, és hogy elmehet-e holnap az unokájáért. Meg kell próbálnunk beleképzelni magunkat az ő életükbe. De jó lenne, ha ők is mernének kérdezni, listát írni arról, mit szeretnének tudni” – mondta Horváth.

Az onkológus szerint az embernek vagy szerencséje van, és vannak tanárai, példaképei, akik megmutatják neki, hogyan kell kommunikálni, vagy eleve rendelkezik ilyen készséggel, ami kijön a gyakorlatban. "Valójában ez tanulható dolog, mégpedig az egyetemen kellene oktatni, mert amikor már ügyel és sürgősségizik egy orvos, nem lesz erre ideje.” Az egyetemen orvosi kommunikációt az első félévben tartanak, ami Horváth szerint túl korai, „harmadévig beteget sem látunk”. Egy orvosi egyetemista a hvg.hu-nak elmondta, első nyári gyakorlatán ő sem tudott mit mondani a betegnek, amikor az elsírta magát, inkább „elmenekült”. De aztán egy hónap alatt sokat fejlődött.

Egy másik orvostanhallgató szerint rémisztő példák is vannak: „Az egyik fővárosi oktatókórházban éppen egy beteget vizsgáltunk a csoporttársaimmal, mellettünk pedig haldoklott egy néni. A férje is ott volt vele, az utolsó percei peregtek. Aztán hirtelen beviharzott egy orvos a csoportjával, aki kiküldte a férjet, odaállt a nénihez és elkezdte magyarázni a hallgatóknak, hogy épp az utolsó lélegzetvételeket látják. Akkor bejött egy nővér, és elmondta, a férj szeretné az utolsó perceket a feleségével tölteni, úgyhogy ne rajta oktasson. Persze fontos, hogy lássuk azt is, hogy hal meg a beteg, de azért ez megdöbbentő volt.”

A dizájner is segíthet

A Magyar Hospice Alapítvány orvos-beteg kapcsolat programja több elemből áll: azon kívül, hogy orvosokkal készítenek mélyinterjúkat, valamint orvosoknak, betegeknek és hozzátartozóknak szerveznek képzéseket (szituációs gyakorlatok, módszertani filmek vetítése), nagy hangsúlyt fektetnek a tudatformálásra, az érzékenyítésre, a társadalmi párbeszéd elindításába. Ez utóbbiban nyújt segítséget az társadalmi kampány, mely a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) együttműködve valósul meg. A diákoknak egy féléves kurzus keretében figyelemfelhívó plakátkampányt, illetve központi terekre kitehető installációkat kellett megálmodniuk a témával kapcsolatban. (Ezeket a grafikákat használtuk a cikkben illusztrációként – a szerk.). Koós Pál, a MoMe formatervező tanszékének vezetője a hvg.hu-nak elmondta, elkezdtek azon gondolkodni, hogyan kommunikál ma egymással orvos és beteg, és hogyan lehet a javító folyamatok tevőleges részese egy dizájner. "Nem tartom kizártnak, hogy tervezőként, kreatív kérdésfeltevéssel és válaszadással el tudunk jutni a probléma gyökeréig, a gyakorlatban például egy orvosi rendelő berendezésével, vagy egy tér létrehozásával, ami megkönnyíti ezeket a kommunikációs helyzeteket. Remélem, be tudunk mozgatni valamit, aminek az eredményei hosszabb távon meg tudnak jelenni a hazai orvoslásban” – mondta Koós, akinek élénk gyerekkori emlékei vannak egy kis falu életéről, arról, hogy ott mennyire emberi, meghitt módon kezelték a halál kérdését. "Volt egy szertartásrendje, ami megadta a közösségnek a fogódzókat. Ma az ember kevés ponton kap olyan segítséget, amivel az élet legnagyobb kérdése magyarázható lenne” – tette hozzá a tanszékvezető.

 

 

 

Vezető nélkül tesztelik a 4-es metrót, leszerelnék a sofőrfülkéket áprilisban

Hatósági tesztek miatt a hétvégén pótlóbuszok járnak a 4-es metró teljes vonalán - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kedden.

A második szakaszához érkezett az úgynevezett járműkísérői beavatkozás nélküli tesztidőszak, a március 28-29-ei hétvégén a teljes vonalon járműkísérő nélkül fognak futni a szerelvények.

A speciális próbákra a végleges használatbavételi engedély megszerzéséhez van szükség. A vonalnak bizonyítania kell, hogy éles helyzetben is biztonságosan és kiszámíthatóan működik a rendszer emberi beavatkozás nélkül.

Megjegyezték, hogy a jelenlegi utasforgalmi próbaüzemben is automata üzemmódban közlekednek a járművek, a szerelvényeken van ugyan ideiglenes vezetőfülke, az abban tartózkodó járműkísérők feladata azonban csak annyi, hogy felügyeljék a járművek mozgását és probléma esetén beavatkozzanak, a szerelvények mozgatását, irányítását a központi automata vonatvezérlő rendszer látja el.

A végleges használatbavételi engedély kiadása után elbontják az ideiglenes vezetőfülkéket, és az automata üzemmódban történő vonatmozgásokat felügyelő járműkísérők helyett a központi és az állomási diszpécserek biztonsági felügyelete mellett járnak majd a szerelvények. Hozzátették, a csaknem egy év során semmilyen biztonságkritikus probléma nem történt.

Ha az eljárások során nem tapasztalnak rendellenességet a szakemberek, akkor várhatóan április közepén indul a kéthetes, utasforgalomban zajló próbaüzem.

A metró helyett a BKK pótlóbuszokat állít forgalomba, amelyek Újbuda-központot, a Fővám teret és a Kálvin teret nem érintik majd, ezek a megállóhelyek a 47-es és a 49-es villamossal közelíthetőek meg, amelyek kétszer gyakrabban járnak, 3-4 percenként követik egymást.

 

 

Balog: "Megrendült az önbizalmunk"

Balog Zoltánnal készített interjút a Mandiner. Ebben az EMMI vezetője többek között arról elmélkedett, hogy az elmúlt hónapokban "sokaknak megrendült az önbizalma" a jobboldalon és "elkényelmesedett a tábor". Szerinte erre mondta a miniszterelnök, hogy "ha valakinek fontosak az értékei, nosza, tessék harcolni értük".

Balog a Jobbikot szélsőséges pártnak címkézte, "legalább annyira szélsőbal, mint amennyire szélsőjobb", a kettő összeér, de a választók percepciójában szélsőjobb – mondta. A Jobbik és a Fidesz eredményeit összeadva viszont jobboldali fordulat látható Magyarországon. De ahogy fogalmazott:

A Jobbik megerősödése persze nem siker. Az a mi bírálatunk.

A Hír Tv fideszes bojkottjával kapcsolatban úgy vélte: részéről nincs bojkott, ahol tisztességes tájékoztatásra számíthat, ott rendelkezésre áll. A Simicska-Orbán háborúra utalva azt mondta: a tulajdonost és az újságot nem lehet elválasztani. Szerinte az a pénzügyi világ, amely úgy gondolta, hogy érdeke a Fidesz hatalmon maradása, veszteségeket szenvedett, ekkor robbant ki a konfliktus. Így a kérdés szerinte az, hogy gazdasági érdekcsoportok irányítják a politikát vagy azok, akiket választottak a vezetésre. Elemi érdek, hogy az utóbbi legyen, ha ők ezért tesznek, harcolnak, akkor morálisan jó döntést hoznak – fogalmazott. Balog szerint például a reklámadó nemzeti érdek, "főleg azért, mert elvről van szó".

Az M1-gyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, nem szokott tévézni, ha fontos valami, átküldik neki Youtube-on. Annyit olvasott, hogy nem sikerült jól a csatorna indulása.

Tapolcával kapcsolatban lépni fognak, hogy legyen legalább sürgősségi ellátás a városban. Arra a felvetésre, hogy mindez az időközi választások előtt történik, azt felelte, ez nem nélkülözné a "politikai logikát", de nem ez a lényeg. Egyébként pedig ki fogják fizetni hamarosan a kórházak 60 milliárdos adósságát.

Balog arról is nyilatkozott, hogy nem igaz, hogy szótárt adott volna ki a tiltott szavakról. "Túlbuzgó kommunikációs szakember volt", aki a gyűjteményt, amelyet valóban ő kért, összeszerkesztette szótárrá. Egyébként a szószedet értékrendi kérdés, de olyan cenzúrát, amellyel a sajtó megvádolta, nem vezetett be. A Bibliában több mint kétszázötvenszer szerepel a "szegény" szó, úgyhogy nem is tudná elkerülni.

 

 

Burány: kormánytagok is nyakig benne lehetnek a Quaestor-ügyben

Könnyen lehet, hogy a Külügyminisztérium közvetlenül is közreműködött a Quaestor-cégcsoport bedőlésében, állítja az MSZP országgyűlési képviselője. A Külügyminisztérium állítja, hogy semmilyen törvénytelen információhoz nem jutottak hozzá az ügyben.

Burány Sándor az ATV Startban azt mondta, a Quaestor működésében nyilvánvaló kormányzati szálak is kimutathatók, olyannyira, hogy maga a Külügyminisztérium is tartott ott pénzeket.

A Költségvetési Bizottság elnöke szerint az a tény, hogy a Külügyminisztérium "nyilvánvalóan bennfentes információk alapján" az utolsó pillanatban, nagy tételben ki tudta vonni a Quaestornál tartott pénzét, arra utal, hogy egyrészt komoly információi lehettek arról, hogy baj lesz, másrészt a pénzkivonásnak nagy szerepe lehetett a cégcsoport bedőlésében.

KKM: nem láttuk előre a csődöt

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és háttérintézményei a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információnak nem voltak birtokában, semmilyen információt nem titkoltak el. A tárca kedden közleményben reagált Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottsága szocialista tagjának nyílt levelére, amelyben a politikus azt kérte: a KKM haladéktalanul hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a tárca háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Quaestornál lévő befektetéseinek kivonását, illetve a számla megszüntetését. A tárca azt közölte: a minisztérium a Quaestor csődjét nem látta előre. Megismételték: a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetői azt látták, hogy a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, a Quaestor ügyfeleinek jelentős része kivette a pénzét a cégtől. A kereskedőház vezetői látva ezt a folyamatot, döntöttek úgy, hogy az a biztos megoldás, ha ők is kiveszik a tőkét a Quaestortól.

Burány szerint, míg más ügyekben a hatóságok akár órákon belül eredményre jutnak, ha a politikai érdek úgy kívánja, addig a Quaestor-ügy felelőseit törvényjavaslatnak álcázva próbálja keresni a kormány, csak épp nem ott ahol kellene, a saját soraiban. Ráadásul most elsősorban nem a felelősöket kellene keresni, hanem a befektetők pénzét kellene menteni – tette hozzá az MSZP-s képviselő, aki szerint, miután horribilis összegek tűntek el egy olyan cégnél, amelynek vezetője mindvégig jó kapcsolatot ápolt fideszes politikusokkal, nem túlzás azt feltételezni, hogy egyes politikusok magánemberként is együttműködtek azzal a céggel, „amelyiknek a vezetőjével együtt fotózkodnak”. Burány szerint, ha egy egyszerű állampolgár körültekintően eljár, és azt látja, hogy egy olyan brókerházról van szó, ahol a kormány egyes minisztériumai is benntartják a pénzüket, akkor nem csoda, hogy megbízik a befektetéseiben.

 

 

Egy börtönviselt közmunkásnak adták át a Quaestort a csőd napján

A 444 azt írja, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. élére március 16-án új vezérigazgató került, Orgován Béla személyében. A cégjegyzék szerint azonban már március 9-én kinevezték a titokzatos egykori közmunkást, éppen aznap, amikor este elindult a lavina.

Mindezek alapján könnyen előfordulhat, hogy az újonnan feltűnt férfi viheti el a balhét a 150 milliárdos csalásért. A 444 utánajárt, és kiderült: a 38 éves Orgován Béla Tápióságon, egy 2500 lelkes Pest megyei faluban él és a helyiek sem akarják elhinni, hogy vezérigazgató lehetett belőle. Ez nem csoda, hiszen sokak szerint még az általánost sem fejezte be, abban pedig szinte mindenki biztos, hogy középfokú végzettsége nincs. Gyakorlatilag egész életében munkanélküli volt, majd közmunkán kapott lehetőséget az államtól.

A céginformációs adatbázis szerint mégis ő most a zrt. vezérigazgatója:

Orgován Béla (an.: Steinhauser Anna)
Születési ideje: 1976/11/30
2253 Tápióság, Szabadság utca 7.
Adóazonosító jel: 8401454980
A képviselet módja: önálló
A képviseletre jogosult tisztsége: ügyvezető (vezető tisztségviselő)
Jogviszony kezdete: 2015/03/09
A változás időpontja: 2015/03/09

A 444-nek több helybéli is azt mondta, hogy Orgován börtönviselt, utoljára másfél éve szabadult. Van aki úgy emlékezett, hogy

több időt töltött életében bent mint kint.

Mostanában azt mesélte a faluban, hogy Pesten kapott munkát, ráadásul olyat, amihez egy szürke Opelt is adtak neki, hogy azzal járjon dolgozni.

Amennyiben iratok tűntek el az utóbbi hetekben, akkor ez már az ő felelőssége lesz – jegyzi meg a lap. Orgován Béla előtt a Fidesz-közeli üzletember, Tarsoly Csaba, illetve Tarsoly felesége és édesapja vezették a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-t, ám ők mostanra kikerültek a cég irányításából.

 

 

Kifizeti az állam a kórházak adósságait

A jövő héten kezd el tárgyalni az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a beszállítókkal a kórházi adósságok rendezéséről, így teljesülhet a kormány tavalyi ígérte, amely szerint az első negyedévben rendezik az intézmények adósságait. Kérdés, hogy a továbbra is folyamatosan emelkedő teljes adósságállomány kiegyenlítésére elegendő lesz-e a betervezett 60 milliárd forint, és hogy az adósság nem termelődik-e újra.

A jövő héten kezd el tárgyalni a kórházi kintlévőségekről a beszállítókkal az Állami Egészségügyi Ellátó Központ – jelentette ma be egy konferencián az egészségügyért felelős államtitkár kabinetvezetője.  Mészáros János elismerte, hogy a kórházak adósságai meghaladják a fenti célra beállított 60 milliárdot. A Világgazdaság információi szerint csak februárban 5 milliárd forinttal emelkedett a kórházak adóssága, és így annak összege a második hónap végére elérte 76 milliárdot – ebből pedig 36,6 milliárd forint a 60 napon túli tartozás.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár tavaly év végén jelentette be, hogy a kórházi tartozásokat a korábbi GYEMSZI-ből létrehozott Állami Egészségügyi Ellátó Központ veszi át, a számlák rendezését pedig az első negyedévre ígérték. Ugyanakkor a konszolidáció egyik „feltétele”, hogy átalakul a kórházi struktúra. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ún. lakosságarányos módszertant dolgozott ki a finanszírozásra. Ez alapján jöttek létre az év elején a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok, amelyeknek a feladata meghatározni, hogy az adott megyében mely intézmények, milyen profillal és mekkora ágyszámmal látja el a lakosságot. A 19+1 (megyék+ főváros) bizottságnak február végén kellett az első egyeztetési köröket lezárniuk. A Napi Gazdaság keddi konferenciáján Mészáros elmondta, hogy a beérkezett anyagokból tizenhárom alkalmas egyeztetésre és továbbgondolásra.  A bizottságok munkája egyébként itt nem ér végett, ugyanis az OEP-pel és az intézményekkel együtt kell majd a konkrét kapacitást és finanszírozást meghatározni, ezzel együtt pedig feladatuk lesz a kórházak gazdasági működésének a vizsgálata is.

 

 

Tarlós: azért küzdünk, hogy ne legyen dugódíj

A főváros azt kívánja elérni az Európai Uniónál (EU), hogy ne kelljen bevezetni a dugódíjat – mondta a főpolgármester hétfő este a HírTV Magyarország élőben című műsorában.

Tarlós István úgy fogalmazott, Brüsszelben közölték a napokban helyettesével: "nemcsak, hogy benne volt a megállapodásban, és az uniós bizottság határozatában (...), hanem egyenesen a korábbi városvezetés ajánlotta a dugódíjat az Európai Unió számára".

Ezt most az EU hivatalosan be is jelentette – fűzte hozzá.

Tarlós István úgy fogalmazott: "mi pedig most valóban küzdünk azért, hogy esetleg el lehessen hagyni a dugódíjat".

Mint mondta, nem tudja, hogy az EU eltekint-e a dugódíjtól vagy nem. "Jogában áll nem eltekinteni" – mutatott rá a főpolgármester, megjegyezve: folynak az "egyezkedések", "van egy hallgatólagos határidő-módosítás".

Tarlós István közölte, nem született még semmilyen döntés a dugódíjjal kapcsolatban: sem a zónahatárokról, sem a díjak mértékéről.

Három alternatíva van a zónahatárokra, azok között van a Hungária körúti zónahatár. A három közül ez az egyetlen életképes – mondta a főpolgármester, hozzátéve: ez nem azt jelenti, hogy ilyen döntést hoztak volna, pusztán csak az az egy életképes.

Kitért arra, hogy a dugódíjnak kettős célja van: az egyik, hogy "értelmezhető nagyságú" területen mentesítse az autóktól a várost. A másik, hogy "értelmezhető" bevétel származzon belőle.

Hangsúlyozta: kényszerhelyzetben van a főváros.

Tarlós István szólt arról is, nem hiszi, hogy ebben a ciklusban várható a Déli pályaudvar kiváltása.

Elmondta, nincs olyan információja, hogy a pályaudvar megszűnik, de azt tudja: van erre irányuló szándék, és annak van életszerű alapja.

 

 

Elemzők: új jobboldali párt alakulhat

A Méltányosság Politikaelemző Központ egy elemzést készített arról, mekkora esély van egy új jobboldali párt kialakulására. Ennek alapján a szakértők egy új jobboldali párt berobbanását jósolják – írta meg a hír24.

Mivel a baloldal már jó ideje belülről bomlasztja magát, ezért a Méltányosság szerint mihamarabb egyesülniük kellene, ha még szeretnének bármiféle esélyt a megerősödésre. A Jobbik folyamatos emelkedése is jól látható. A Fidesznek viszont a megállapítás szerint nincs jelenleg ellenfele, a párt most úgy tűnik, felosztja magát. A szakemberek úgy gondolják, ez azért szükségszerű a számukra, mert egyrészt nem tudnak már tovább terjeszkedni, másrészt a vezetés nem is akarja egybe tartani a Fidesz, ezért már készülnek a "visszaépítésre". Ezzel a húzással mindenki előtt egy lépéssel fognak járni. A központ szerint a folyamat elindulásának egyik jele a nemrég kirobbant Simicska-Orbán-konfliktus, amely, ha jobban megnézzük, nem más, mint a plebejus-keresztény-nemzeti és a szabadelvű-konzervatív táborok között kiéleződő harc.

A történelem során a mindenkori, túlméretezett magyar "állampártok" gyakran osztották fel soraikat, ha a belső konfliktusok kiéleződtek. Ezt akkoriban – ugyanúgy, mint most – a gyenge ellenzéki erő miatt tudták megtenni. Orbánék a politikaelemzők meglátása szerint valószínűleg ezekből a történelmi példákból is meríthetnek.

A megállapítás állítja, a nagy eséllyel megjelenő új jobboldal egyszerre szolgálná a Fidesz párton belüli, letisztulási terveit, valamint ezzel párhuzamosan a Jobbik erősödését is visszaszorítaná.

Az elemzés a következő mondattal zárul:

"Egy ilyen lépéssel a Fidesz nemcsak megőrizné tematizációs monopóliumát, de meglehetősen nagyot szóló választ is adna az ellanyhulásáról szóló hírekre" 

 

 

Ezt csak a Viktor-hívők veszik be

A jegybank és a nyomozó hatóságok eddig nem közöltek konkrétumokat a brókerbotrányról, amiről tudunk, az Matolcsy György és a Fidesz felelőssége, véli a volt pénzügyminiszter. Veres János szerint, ha 2010 előtt is történtek jogsértések, akkor a pénzügyi felügyelet akkori vezetői is felelősek, és a brókercégek ellenőrzését nem úgy kellene szigorítani, ahogy a Fidesz tervezi. Az MSZP és a Fidesz közti kommunikációs háborút a Fidesz kezdte.

Bővebben.

 

 

Lezuhant egy utasszállító a francia Alpokban

Az AFP a Twitteren írta meg, hogy hivatalos, miszerint egy Germanwings gép, ami Barcelonából tartott Düsseldorfba, 144 utassal és 6 fő személyzettel a fedélzetén lezuhant.

A részletek egyelőre nem ismertek, azt sem lehet tudni, hogy túlélte-e valaki a balesetet. A Lufthansa tulajdonában lévő fapados cég egy Airbus 320-assal repült, ami a francia Alpok déli részén zuhant le.

A gép 10:41-kor tűnt el a radarokról,

miután percenként 1000 métert vesztett a magasságából.

A Le Monde szerint a percenkénti 1000 méteres ereszkedés gyors, de zuhanásnak semmiképp nem tekinthető. A nyomvonalat itt lehet követni. A francia közlekedési miniszter szerint a zuhanás előtt küldtek vészjelzést a gépről.

Főleg németek utaztak rajta

A spanyol közszolgálati televízió azt jelentette, többségében németek utaztak a Franciaországban lezuhant repülőgépen, de spanyol állampolgárok is voltak rajta. A pontos utaslistát azonban egyelőre nem közölte a légitársaság.

A katalán kormányzat bejelentette, hogy egy segélyvonalat hozott létre, amelyen felvilágosítást és segítséget kérhetnek a gép utasainak hozzátartozói.

VI. Fülöp spanyol király éppen kedden érkezett hivatalos látogatásra Franciaországba. Az uralkodó a tervezett programot megszakítva a katasztrófa helyszínére utazik – közölte a televízió.

 

 

Ki nem találná, hol jöhet létre az új budapesti kórház

Az új budapesti kórház megépítésére több elképzelés is szerepel a minisztériumi előterjesztésben, de valószínűleg a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI) adhat majd helyet az új intézménynek – értesült az InfoRádió.

A nyolc éve bezárt OPNI adhat majd helyet a tervezett új budapesti kórháznak – jelentette az InfoRádió. A beszámoló szerint az egészségügyi államtitkárságnak március 31-ig kell kidolgoznia a részleteket és a rádió információi szerint a beruházás 30-40 milliárd forintba kerülne.

Az elmúlt időszakban több megoldás is felmerült, hogy hol épülhetne meg az új budapesti kórház, amely egy megyei úgynevezett multidiszciplináris intézményhez hasonlítana. Korábban felmerült, hogy egy budai üres telken kezdenék meg a beruházást, de szóba került a Nagyvárad téri helyszín is, ahol a dél-pesti régiók kórházait vonnák össze, és egy Észak-Pesti helyszín a Megyeri híd közelében.

Az InfoRádió úgy tudja, az Emberi Erőforrások Minisztériumának előterjesztése szerint Lipótmezőn is létrejöhetne az új budapesti kórház. A 40 hektáros területen álló épületet teljes egészében felújítanák és kibővítenék, egyúttal feltámasztanák az egykori pszichiátriai és neurológiai ellátást is.

Az OPNI-t 2007-ben záratta be a Gyurcsány-kormány, a műemléki épületet azóta nem sikerült eladni; értékét néhány éve nyolcmilliárd forintra becsülték – idézte fel a csatorna.

Az InfoRádió információi szerint az új kórház legalább 1000-1500 ágyas intézményként működne, hogy egy nagyszabású sportesemény sikeres magyarországi pályázata esetén hatalmas tömegek rövid időn belüli ellátását biztosítani tudja.

Az új budapesti kórház azonban máshol is megvalósulhat, a minisztérium által kevésbé favorizált ötletek között van például a Kelenföldi Pályaudvarhoz közeli üres telkek egyike, vagy a Kútvölgyi-tömb és annak bővítése egy új épülettel a Semmelweis Egyetemmel közös beruházásként, de szóba került a Sportkórház felújítása is, bár úgy tudni, a kis ágyszám és a szintén kis méretű diagnosztika és labor miatt e beruházás megindításának kevés az esélye.

 


Fel
 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV