Rövid hírek Orbániából

2015 március 13

Vasárnapi boltbezárás, Balog Zoltán beismerte, hogy Magyarországon létezik szegénység, Paks 30 éves titkosítás, Elmebeteg CÖF paraziták fenyegetik a diákokat

Megtiltották az ünnepségre rendelt diákoknak, hogy nyilatkozzanak

A hvg.hu videósa próbált megszólaltatni néhány középiskolást, így kiderült, voltak, akiknek a szervezők megmondták, hogy nem nyilatkozhatnak. Azok közül, akik mégis szóba álltak a stábbal, páran elmondták, küldte őket az iskola, de maguktól is szerettek volna jönni.

 

Megfeddte a tiltakozó váci iskola vezetőit a fideszes polgármester

A váci Madách Imre Gimnázium nyílt levélben írta meg a KLIK-nek, hogy nem hajlandó diákjait a március 15-ei állami ünnepségre küldeni, mert szerintük a rendezvény politikai színezetű. Ám ezzel úgy tűnik, magukra haragították Vác fideszes polgármesterét – írja a Kettős Mérce blog.

A blog információi szerint Fördős Attila, Vác Fidesz-KDNP-s polgármestere behívatta magához a gimnázium vezetőit és számon kérte rajtuk a "hazafias nevelést". Állítólag azt is meg akarta tudni, hogy pontosan ki írta az iskola KLIK-nek szóló nyílt levelét. Végül közölte, hogy ezek után ő többet nem hajlandó betenni a lábát az iskolába. Pedig a blog szerint idén lesz az iskolában a végzős fia ballagása.

A Kettős Mérce próbálta telefonon elérni a polgármestert, ám nem jártak sikerrel.

A Népszabadság korábban azt írta, tömegével intettek be az iskolák a Kliknek: 263 iskola jelezte, hogy nem kívánnak biodíszletet szolgáltatni az állami ünnepséghez. A legnagyobb visszhangot azonban a váci Madách gimnázium tantestületének válaszlevele keltette.

 

Kétféle segélytől búcsúzhatnak a budapesti hajléktalanok

Új rendelet készül Budapesten az itt élő hajléktalanok segélyezéséről, márciustól már életbe is kellene lépnie. A tervezet alapján elég nagy változás várható. Az előterjesztés szerint a törvény megváltozása miatt az önkormányzatnak nincs más választása, mint két régi segélyfajta megszüntetése. Közben viszont kibővítenék a jogosultak körét, és több új segélyfajtát is létrehoznának, például lehetne temetéshez is pénzt igényelni.

A Budapesten élő hajléktalanok is meg fogják érezni a segélyrendszer nagy átalakítását. Ahogy megírtuk, február végéig az ország összes önkormányzatának muszáj új segélyrendeletet hoznia, és a helyi önkormányzatok által adott pénzeknek ezentúl új egységes neve lesz: települési támogatás. Budapesten az önkormányzati segélyezés alapvetően a kerületek dolga, Angyalföld például az elsők között már meg is hozta az új rendeletét, Zugló pedig minimumjövedelemben gondolkodik. A hajléktalanok segélyezését viszont a Fővárosi Önkormányzatnak adta feladatul a szociális törvény.

Így most a fővárosi képviselők dolga lett az is, hogy ezt az új rendszerhez igazítsák a február 28-i határidő előtt. Február 24-én ül össze a városházán az emberi erőforrások bizottsága, és az ülésen napirendi pont lesz a "Javaslat a Budapest főváros területén tartózkodó hajléktalanok rendkívüli települési támogatásáról szóló rendelet megalkotására". Az előterjesztést Orbán Gyöngyi, a Fidesz-KDNP képviselője jegyzi.

A budapesti hajléktalanok segélyezéséről most egy 2009-es rendelet szól. Az új rendelettervezet sok mindent átalakít ehhez képest: segélyformákat szüntet meg, újakat hoz létre, feltételeket változtat meg.

Ami megszűnhet

A tervezet szerint megszűnik

  • a hajléktalanok lakhatáshoz jutását támogató önkormányzati segély és a rendszeres ellátást kérelmező hajléktalanok önkormányzati segélye.

A hajléktalanok lakhatáshoz jutását támogató önkormányzati segély arra való, hogy a lakásba költözés után, a kezdeti időszakban könnyebb legyen kifizetni a bérleti díjat. Elég sok feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy járjon, például az kell, hogy az illető a kérelem beadása előtt legalább fél évig budapesti hajléktalanszállón lakjon, legyen rendszeres jövedelme, és a várható lakhatási költség a jövedelme 35 százalékánál magasabb legyen. Ezt a segélyt legfeljebb hat hónapig lehet kapni, havonta fizetik, és a havi összeg minimum 7125,  maximum 28500 forint.

Nem volt egy túl gyakran kiutalt segélyfajta. A tervezethez mellékelt hatásvizsgálat szerint 2014-ben 8 esetben összesen 171 200 forintot fizettek ki ezen a címen, 2015 első hónapjaiban pedig (amíg még létezik, márciusig) 3-an kapnak összesen 85 500 forintot.

A másik megszűnő segélyfajta már sokkal nagyobb tömegeket érint. A rendszeres ellátást kérelmező hajléktalanok önkormányzati segélyének az a lényege, hogy segítsen átvészelni a hajléktalannak a lassú bürokratikus ügyintézés hónapjait. Azoknak jár, akiknél már folyamatban van valamiféle rendszeres ellátás (például társadalombiztosítási vagy munkanélküli) megállapítása, de pénzt még nem kaptak. Az önkormányzati segély arra az időszakra jár, ami a kérelem beadásától a rendszeres jövedelem folyósításának kezdetéig tart, de legfeljebb 10 hónapig. Összege havi 11400 forint.

A hatásvizsgálati lap szerint

tavaly 1728 esetben összesen 19 millió 658 ezer forintot fizetett ki ezen a címen a főváros. A becslés szerint 2015-ben még 300 esetben adhatnak ilyet márciusig, amíg ez a segély is meg nem szűnik.

A két segély megszüntetését az előterjesztés lényegében azzal indokolja, hogy az új segélyezési rendszerben, a törvény megváltozása miatt az önkormányzatnak nincs más választása.

"A Fővárosi Önkormányzat számára csak a rendkívüli települési támogatás nyújtását teszi lehetővé a törvény, tehát azon korábbi segélyezés esetek, melyek a törvény szerinti rendkívüli élethelyzetnek nem felelnek meg, a továbbiakban nem nyújthatók (lakhatást támogató segély, rendszeres ellátást kérelmezők segélye)" - áll az előterjesztésben.

Napi 100 hajléktalan

Ezeket a segélyügyeket a Könyves Kálmán körúti Hajléktalanok Információs Irodájában kell intézni. Itt kell beadni a kérelmeket, és itt is fizetik ki a megítélt segélyt, készpénzben. A hatásvizsgálati lap adatai szerint az ügyfélszolgálaton naponta 100 ügyfelet fogadnak. A tapasztalatok szerint eddig nagyjából 100-ból 60-an kaptak segélyt.

Szerdán megkérdeztük az emberi erőforrások minisztériumát, hogy helyes-e ez a jogértelmezés, tényleg nem lehetséges-e, hogy ezeket a segélyeket ezentúl is adja az önkormányzat. Amint megérkezik a válasz, frissítjük a cikkünket.

Többen lesznek jogosultak segélyre

Az új fővárosi rendelettervezetnek van több olyan pontja is, ami kedvező a hajléktalanok szempontjából. A legfontosabb ezek közül az, hogy kitágítják az önkormányzati segélyre jogosult hajléktalanok körét. Most az a szabály, hogy az a hajléktalan kaphat önkormányzati segélyt, akinek a megélhetése más módon azért nem biztosított, mert vagy nincs egyáltalán jövedelme, vagy van ugyan, de kevesebb mint az öregségi nyugdíjminumum 130 százaléka, azaz most 37050 forint. Az új rendelet ezt a jövedelmi határt emelné meg: családnál egy főre jutó 42 750 forintra, egyedülállónál 48450 forintra.

Jobban jár, aki épp dolgozni kezd

Meg akarják emelni az épp munkába álló hajléktalanoknak adható segély összegét is havi 14300 forintról 25000 forintra. Ez a segély azt a pár hetes időszakot könnyíti meg, amikor a hajléktalan már dolgozik, de még nem kapta meg az első fizetését. Ebben az időszakban nagy szükség van a pénzre, mert megszokott régi kedvezmények (például bérlethez) már nem járnak, és a munka mellett már nem érnek rá többé elmenni kedvezményesen ebédelni. Ez a segély értelemszerűen legfeljebb egy hónapra adható.

A hatásvizsgálati lap adatai szerint 2014-ben 492 esetben fizetett ki a főváros ilyen pénzt, összesen 7 millió 35600 forintot. A 2015-re vonatkozó becslés az, hogy a nagyobb összeg nagyobb vonzereje és a közmunkaprogramok miatt nőni fog az esetszám, és 800 esetben adnak majd ilyen segélyt, ami összesen 20 millió forintba fog kerülni.

Új segély temetéshez és gyerekhez

Az új rendelet bevezetne új segélyfajtákat is. Újdonság lesz a temetési segély, amelyet olyan hajléktalanok kaphatnának, akik közeli hozzátartozójuk eltemettetéséről kell gondoskodjanak. A segély összege a Budapesti Temetkezési Intézet adatai szerinti legolcsóbb temetés költségének 20 százaléka, 2015-ben legalább 35-40 ezer forint. A hatásvizsgálatban úgy számolnak, hogy 2015-ben 10-en kapnak majd temetési segélyt, 40-40 ezer forintot.

Újítás lenne három, gyerekekkel kapcsolatos krízis segélyfajta is. Évente egyszer 7-7 ezer forintot kaphatnának

  • a várandós anyák (a becslés szerint 200 eset várható),
  • azok, akik kiskorú gyereket nevelnek a családjukban, és a gyerek iskoláztatásához, eltartásához segítségre van szükség, és ezt a gyerekjóléti szolgálat is igazolja (a becslés szerint 400 eset várható)
  • azok, akiknek a gyereke állami gondozásban nevelkedik, és a kapcsolattartáshoz kellene a pénz (például az odautazásra) (a becslés szerint 400 eset várható).

A főváros költségvetésében 2014-ben 85 millió forintot különítettek el a hajléktalanok segélyezésére, de ebből csak 55 millió 309 ezer forint fizettek ki ténylegesen, összesen 6047 esetben. Az előterjesztés szerint az új rendelet alapján idén 70 millió forint költségvetési forrásra lesz szükség, és 6413 eset lesz összesen.. A hatásvizsgálat szerint a jövedelmi felső határ megemelése miatt kell majd összességében több pénzt kifizetni.

 

 

Az emberek kétharmada ellenzi a vasárnapi zárvatartást

A felnőtt lakosság több mint kétharmada nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással – ez derül ki az Ipsos hónap elején végzett reprezentatív kutatásából.

A válaszadók 77 százaléka jellemzően otthon tölti a vasárnapot, de 22 százalékuk ekkor vásárol. Utóbbiak közül a többség olyan nagyobb üzleteket látogat, amelyek ezentúl kötelesek lesznek ilyenkor zárva tartani: hipermarketeket, nagyobb élelmiszerüzleteket, szupermarketeket, diszkontokat – írja összefoglalójában a Hír24.

"A vasárnapi élelmiszervásárlások túlnyomó többsége rendszeres, tervezett „túra”: a hét utolsó napján vásárlók 85 százaléka állította, hogy előre megtervezett nagybevásárlást vagy kisebb készletfeltöltést intéz ilyenkor. Megállapítható, hogy a vasárnapi bevásárlás jellemzően nem egy „jaj, most jutott eszembe, hogy nincs otthon tej” helyzet eredménye, hanem tudatosan megtervezett, szükséges elintéznivaló" - írta a kutatás egyik konklúziójáról az Ipsos.

 

Orbán geci táblával érkeztek Orbán süketelésére, majdnem meglincselték őket a narancsködös zombik!

A 444.hu kapta el a pillanatot, amikor farkasok férkőztek a zombi nyájba: két férfi "Orbán geci" táblával szeretett volna részt venni az állami ünnepségen a Nemzeti Múzeum előtt. A várakozók ezzel nem annyira értettek egyet.

A kormány leváltására buzdítottak Pécsen

A kormány leváltására buzdítottak a Talpra Pécs! elnevezésű tüntetés szónokai a baranyai megyeszékhelyen vasárnap.

Juhász Péter, az Együtt alelnöke a civilek által a Facebook közösségi portálon szervezett demonstráción azt mondta: a kormány ellenzőinek nincs más dolga, mint alulról szerveződni és nem elhinni, hogy a hatalmon lévők megállíthatatlanok, legyőzhetetlenek.

"El lehet őket kergetni, és el is fogjuk, mert nem hagyjuk, hogy az országunkat elrabolják" – fogalmazott a Széchenyi téren összegyűlt mintegy ezerötszáz ember előtt.

A demonstrálók közül többen nemzeti, európai uniós lobogót tartottak a magasba, de a tömegben feltűnt a Demokratikus Koalíció zászlója is. Voltak, akik "Jogállamot!", "És Orbán? – Az is Gucci!", és egyebek mellett a Pécs közelébe tervezett radioaktívhulladék-tárolóra utalva "Atomtemetőt a Mecsekbe, kösz, nem!" feliratú transzparensekkel érkeztek.

Juhász Péter azt mondta: ki kell találni, milyen Magyarországot szeretnénk, a megoldást azonban nem csak egy párttól, hanem az összestől és magunktól várhatjuk.

Összefogásra, szolidaritásra, együtt gondolkodásra, s olyan vízióra van szükség, amely egyaránt tetszik a konzervatívoknak, a liberálisoknak, a jobb- és baloldaliaknak is, mert Magyarország mindannyiunké – mondta.

Juhász Péter szavai szerint a mostani kormány a magyar történelem "legkorruptabb, legcinikusabb, kizárólag bűnözésre épülő undorító tákolmánya".

"Nincs más, ami motiválná őket, kizárólag a pénzszerzés, nincsen semmilyen eszme, ami őket meghatná, nincsen semmi céljuk, csak hogy minél gazdagabbak legyenek, de nem fogjuk hagyni "- mondta.

Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke arról szólt, hogy Magyarország bizonyos értelemben hasonló helyzetben van, mint 1989-ben volt, amikor tüntetéseken ezrek követeltek demokráciát. Úgy vélte: ma egy új, demokratikus Magyarország építésére van szükség, ahol kezet fognak az alkotmányos erények, azaz a szabadság és a honpolgári erény.

Magyarországon világviszonylatban is példaadó alkotmányos demokrácia jött létre 1989-1990-ben, és bár "a harmadik köztársaság elbukott, de nem az alkotmányos rendszere, hanem a züllöttsége miatt" – jelentette ki Majtényi László.

Azt mondta: "ettől a züllöttségtől kellene végre megszabadulnunk, mert ha az elgyengülő Fidesz az elgyengülő baloldali pártokkal szövetségben meghosszabbítaná ezt az agóniát, abból (...) semmi jó nem sülhet ki".

Tamás Gáspár Miklós filozófus azt vetette fel, hogy "mielőtt a Fidesznél is rosszabb Jobbik-kormánynak adjuk át a hatalmat, a közöny, a félelem, a reménytelenség, a pesszimizmus arra késztet, hogy elforduljunk a közügyektől, és ne higgyünk a közjóban, a polgártársainkban", nem volna-e jobb, ha maga a nép venné át a kormányzást, és korrupt apparátusok helyett maga kormányozná Magyarországot.

"Azt hiszem, ennek az ideje elérkezett, és együtt meg kell találnunk azokat a formákat, amelyekben sikerül átalakítani az államunkat anélkül, hogy vér folyna, épületek roskadnának össze, kitörne a törvénytelenség, szegények és gazdagok vágnák egymás torkát" – fogalmazott. Hozzáfűzte: most még van egy kis idő.

Tamás Gáspár Miklós hangoztatta, csak olyan kormány fogadható el, amely visszaállítja a szociális ellátórendszert, megváltoztatja az igazságtalan adórendszert és emeli a béreket.

A tüntetők felavatták Tiborc, a lámpagyújtó szobrát. A lámpaoszlophoz támasztott létrán mászó bábuval a szervezők arra utaltak, hogy tudomásuk szerint Orbán Viktor kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó vállalkozások végzik számos hazai település közvilágításának korszerűsítését.

 

Rendszerbontó népszavazásokkal bomlasztanák Orbán rendszerét a civilek

Tizenkilenc "rendszerbontó" népszavazási kezdeményezést indítanak a március 15-ei civil demonstráció szervezői az Orbán-rendszer lebontásáért, az "új magyar köztársaságért". A kezdeményezést vasárnapi, a budapesti Astoriánál tartott tüntetésükön jelentették be a rendezvény szónokai.

Civil szervezetek és ellenzéki pártok szimpatizánsai "Új magyar köztársaságot!" mottóval kezdtek demonstrációt vasárnap délután. A rendezvény részvevői a Keleti pályaudvartól az Astoriáig vonultak, ahol művészek, tanárok és civil szervezetek képviselői szólaltak fel.     A szervezők népszavazási kezdeményezéséről elsőként Lattmann Tamás nemzetközi jogász beszélt, aki elmondta: a népszavazásra azért is van szükség, mert "a mostani rendszer árt a hazának," a gazdaságnak és az embereknek, akiket megfoszt a valódi polgárosodás lehetőségétől.

A népszavazási pontok egyik csoportjaként említette a korrupció elleni fellépésre vonatkozó kérdéseket, amelyek valódi vagyonnyilatkozatokat, nyilvános és átlátható közbeszerzéseket szorgalmaznak, "európai ügyészség" létrehozását, továbbá azt kívánják elérni, hogy ne lehessen titkosítani a nagy állami beruházások iratait.

A sikeres népszavazás után az Orbán-kormány ugyan nem bukik meg, viszont annak lényege igen – hangsúlyozta Lattmann Tamás.

Vajda Zoltán, a "60ezren a magánnyugdíjukért" Facebook-csoport képviselője úgy fogalmazott, az ország nem "idegen megszállók, hanem hazai megszállottak" ellen küzd, akik csak a hatalmukat mentik.

Közölte, népszavazási kérdéseikkel érnék el a kötelező kamarai tagság eltörlését, az egyéni magánnyugdíj-számlák létrehozását, az ingyenes elkerülő utakat és autópálya-szakaszokat, az állam dohánymonopóliumának megszüntetését, a boltok zárva tartásának feloldását, valamint azt is, hogy "Orbán a Várba költözzön". Utóbbi felvetésre a tömeg "Börtönbe, börtönbe!" skandálással reagált.

Gulyás Balázs, a "Százezren az internetadó ellen" elnevezésű Facebook-csoport aktivistája kijelentette: Orbán Viktornál félelmetesebb ellenség a közöny, és szólt arról is, hogy meg kell védeni Magyarország függetlenségét. Népszavazási kezdeményezésük ismertetését folytatva elmondta, nyilvánossá tennék az ügynöklistákat, valamint a paksi bővítés dokumentumait, megszüntetnék a közmunkások kizsákmányolását, a tankötelezettséget pedig visszaállítanák 18 éves korig.

Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas költő, drámaíró úgy fogalmazott, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének öt éve alatt szétesett a jogállam, "teljesen szétmállott az ország immunrendszere". Hozzátette, már készülődik az a demokratikus erő, amely leváltja az Orbán-rendszert és megalapítja az új magyar köztársaságot.

A rendezvény 15 órakor a Keleti pályaudvarnál kezdődött, ahonnan a szervezők becslése szerint 5-10 ezres tömeg, Új magyar köztársaság feliratú molinó mögött vonult a Rákóczi út és az Astoria kereszteződésében felállított színpadhoz.

Ezt megelőzően a Keleti pályaudvarnál Kész Zoltán, a veszprémi időközi választáson baloldali pártok támogatásával parlamenti mandátumot szerző független képviselő diktátornak nevezte Orbán Viktort, és arról beszélt, hogy a kormányfő eredetileg is keletre, Moszkvába akarta vezetni az országot.

A demonstrálók a rendezvény ideje alatt nemzeti és uniós zászlók mellett a DK, az Együtt, a PM, a Liberálisok, a Szolidaritás és a MoMa lobogóit lengették. A tüntetők tábláin "Mocskos Orbán, a tolvajok fejedelme" és "Miatyánk, ments meg az orosztól!" feliratok voltak olvashatók, a két helyszín közötti vonulás közben pedig az "Orbán takarodj!" és a "Mocskos Fidesz!" rigmusokat skandáltak.

A Nemzeti Választási Iroda az MTI megkeresésére közölte, pénteken tizenkilenc népszavazási kezdeményezés érkezett hozzájuk, amelyek elbírálására a Nemzeti Választási Bizottságnak harminc napja van.

 

Varga Mihály: új korszakba lépett a magyar nemzet

A magyar nemzet egy új korszakba lépett, amely az utóbbi évek közös erőfeszítésével valósult meg – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap Szabadkán.

Ünnepi beszédében a politikus kiemelte: a magyarok számára a szabadság az egyik legfontosabb érték, a személyes szabadság azonban nem létezhet a „nemzeti önrendelkezés őrző bástyái nélkül”. Mint fogalmazott: a kormány a nemzeti eszmét megtartva alkotja újjá Magyarországot, és az utóbbi években bizonyosságot nyert, hogy „az önálló, az önrendelkezés jogára építő politika nem kudarcos, hanem ellenkezőleg, Magyarország és a magyarság sikeréhez vezető út”.

„Mára már elmondhatjuk, hogy van saját nemzeti alaptörvényünk, saját nemzeti gazdaságpolitikánk, amely révén a saját lábunkon állunk, egyesítettük a világban szétszórt nemzetünket, és vannak saját erőből megvalósított eredményeink, amelyeket senki sem kérdőjelezhet meg. Beléptünk tehát a magyar nemzet egy új korszakába, amelyet az elmúlt évek közös erőfeszítésével teremtettünk meg. Az, hogy milyen lesz ez az új korszak, tőlünk függ. A magyar kormány ezért nem ország-, hanem nemzetstratégiában gondolkodik. A nemzeti gondolat áll a politikai akarat mögött, a nemzeti gondolat jelenik meg a mindennapok gyakorlatában” – fogalmazott beszédében Varga Mihály.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy egy nemzet életében egyetlen bűn van: az önfeladás. Beszédében kitért Szerbia és a vajdasági magyarság nehéz gazdasági helyzetére és a megoldandó gondokra.

Megfogalmazása szerint a vajdasági magyarságnak a jelenlegi helyzetben reálisan kell felmérnie helyzetét, egymásba kell kapaszkodnia, meg kell valósítania a magyar kormánnyal közösen megfogalmazott programokat, és akarnia kell együttműködni a szerbiai partnerekkel. „Amire most leginkább szükségünk van, az a kohézió. Mert csak akkor tudunk szembemenni a negatív folyamatokkal, lassítva, megállítva azokat” – szögezte még le a vajdasági politikus.


Fel
 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV