A feketekereskedelem nagy évét hozta el a menekülthelyzet

Nem csak az embercsempészek gazdagodnak meg a menekülthelyzeten. Sokaknak ugyanis nem lenne elég pénzük arra, hogy Szíriától egészen Európáig utazzanak, ezért illegális kereskedelembe fogják őket. A Keleti pályaudvaron beszélgettünk menekültekkel arról, hogyan lett belőlük egy fuvar erejéig kábítószer-, gyógyszer- vagy éppen cigarettacsempész. A legtöbben ezzel együtt spórolt pénzükön vagy törökországi keresetükből jutnak el hozzánk.

Visszavonták a fekete ruhában tiltakozó ápoló, Sándor Mária ellen indított etikai eljárást – írja a Népszava.

A lapnak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke azt mondta, az elmúlt huszonnégy órában olyan támadások érték, amelyek szerinte komoly fenyegetettséget jelentettek számára. Hozátette, szerinte igaztalan dolgok hangzottak el egy olyan ügyről, amelyről még semmi nem derült ki, csupán találgatásokra hagyatkozott mindenki.

Balogh szerint nem politikai megrendelésre történt a kezdeményezés, hanem azért, mert a fekete ruhás nővérként ismertté lett Sándor Mária olyan kijelentéseket fogalmazott meg a szervezetükkel szemben, amelyeket nem hagyhatott szó nélkül. Az elnök azt is elárulta, hogy belül szerették volna kezelni az ügyet, nem akartak belőle "pártpolitikai csihi-puhit", de végül ez lett belőle.

Hétfő este az ATV-nek nyilatkozott az ápolónő, aki ellen nyilatkozatai miatt etikai eljárást indított a kamara. Sándor Mária azt mondta, hogy korábban Zombor Gábor egészségügyi államtitkár felajánlotta számára, hogyha bármilyen sérelem éri a felszólalásai miatt, megvédi őt. Az ápolónő hozzátette: az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvétele után az államtitkárhoz fordultak.

Kaptam egy zsák gyógyszert, amit át kellett vinnem Törökországba. Az izmiri táborban vették meg tőlem.

Ahmed körülbelül ezer dollárt (250 ezer forintot) kapott azért, hogy Szíriából csempészett át antibiotikumokat és antidepresszánsokat. Ebből a pénzből fizette saját, felesége és két kislánya útját a török határtól egészen Magyarországig. Ennek nagy része Budapestre már teljesen elfogyott: majdnem 400 dollárba (100 ezer forintba) került, hogy hajón átvigyék őket Görögországba, a macedón rendőrök megvesztegetésére még 200 dollár (50 ezer forint) ment el, a maradékból élelmiszer, vonatjegy és cipő lett.

Ahmedé nem egyedi eset: van, aki gyógyszert, esetleg kábítószert, van, aki cigarettát visz át a török határon az orgazdáknak. Az ember- mellett az árucsempészetre is ipar épült Szíriában. Sokszor ez a kettő egybemosódik. A szír családfő például az izmiri cserekor kapta meg egy papírlapra írva azt a címet, ahol azzal találkozott, aki később hajóval vitte el őt és a családját egészen a görög partokig.

Ahmed többnyire hamis gyógyszereket csempészett: ezekre azért nőtt meg a kereslet, mert lényegesen olcsóbbak, mint a török patikákban kapható termékek, de megszólalásig hasonlítanak azokra. A háború előtt a szíriai kamu orvosságok legnagyobb részét Damaszkuszban készítették. A CNN egy korábbi riportja szerint több tízmillió dolláros bevételük volt a gyártóknak 2003 és 2009 között. Jelenleg viszont lehetetlen pontosan megbecsülni, hogy mekkora forgalommal dolgozhatnak.

2014-es adatok szerint Törökországban 600 millió dollárnyi (mintegy 150 milliárd forintnyi) illegális árut – dohánytermékeket, gyógyszereket stb. – fogtak meg a hatóságok. Ez töredéke lehet a csempészet valódi forgalmának, mert a szállítmányok nagyobbik része nem akad fenn az ellenőrzéseken.

A menekülthelyzet miatt most lényegesen nehezebb a török–szír határ védelme, sőt nem egyszer a menekülteket használják ki a csempészek arra, hogy átjuttassák az árut a célállomásokra. Köszönhetően annak, hogy idén 150 százalékkal több menekült érkezett Szíriából, mint egy éve, szinte biztosra vehető, hogy a csempészet forgalma is nőtt.

A kábítószer, ami a szíriai háborút hajtja

Ez itt Captagon, valami drog. Egy darab 5 dollár

– mutatott egy fehér tablettára Szádik, egy tizenhat éves szír fiú. Több csomaggal kapott még Aleppóban, ahonnan egy hónapja elindult, miután a családja meghalt egy robbantásban.

Gyógyszeres dobozokat adtak neki, hogy azokban vigye át a török határon a Captagont: egy közeli török falu borbélyüzletébe küldték, ahol aztán megvásárolták tőle a szállítmányt.

Egy darabot nekem adtak a munkáért

– mesélte már a Keleti pályaudvar fogadócsarnokában, méterekre a peront lezáró rendőröktől. A botcsinálta drogcsempész állítja, ő nem tudta, hogy mit szállít, azt mondták neki az út előtt, hogy gyógyszert visz. Csak akkor tudta meg, hogy mi is volt a táskájában, amikor kifizették. Ő 500 eurót (150 ezer forintot) kapott a szállítmányért, ami a készlet értékének nagyjából a 10 százaléka. „Még az út előtt megmondták, megölik az összes ismerősömet, ha lelépek vagy megfognak az áruval” – mesélte Szádik.

A Captagon Európában szinte ismeretlen amfetaminszármazék, a Közel-Keleten viszont az egyik legnépszerűbb kábítószer. Törökországban és az öbölországokban óriási iránta a kereslet: pontos adatok nincsenek, de az ENSZ kábítószerekért illetékes szervezete szerint 100 milliós lehet az amfetaminszármazék piaca. A becslések alapja, hogy Szaúd-Arábiában évi nagyjából 55 millió tablettát vásárolnak fel: ez viszont még mindig csak a piac 10 százaléka.

A szíriai háború 2011-es kezdete óta folyamatosan települtek át a droglaborok Libanonból, ahol eddig a Captagon 90 százalékát termelték. A harcok kifejezetten kedveznek a droglaboroknak, hiszen a szír hatóságok egyáltalán nem látnak már rá a kábítószer-kereskedelemre, valamint maga az Iszlám Állam gyártatja a tablettákat. Az egyáltalán nem újdonság, hogy a közel-keleti terroristák és militarista szervezetek Captagonból finanszírozzák magukat: a Hezbollah évtizedek óta kereskedik a kábítószerrel az ENSZ jelentései szerint.

A menekülthelyzet kifejezetten jót tett a Captagonban utazó bűnözőknek: a határokon a menekültekre sokkal kevésbé szigorú ellenőrzések várnak, mint a legálisan beutazókra. Így lehet az, hogy bár a termelés áttelepült Libanonból, az amfetamin forgalma nem csökkent az országban. Hasonlóan van ezzel Törökország is.

Pontos számokat senki sem tud, de az Iszlám Állam, valamint az al-Kaida legerősebb szíriai szárnya, az an-Núszra Front évente több százmillió dollárt kereshet a kábítószereken. Ezzel a második legnagyobb bevételi forrása a milicistáknak a nyersolaj mögött, amelyből a török hatóságok becslései szerint naponta 2 millió dollár (fél milliárd forint) bevételük van.

Nemcsak kereskednek vele, hanem használják is a drogokat. Nemzetközi megfigyelők jelentései szerint Captagonnal vadítják és tartják ébren a fronton szolgáló harcosaikat. A dzsihádista szervezeteket még az sem zavarja, hogy az iszlám szigorúan tiltja a tudatmódosítók használatát.

Szádik története azt mutatja, hogy a Captagon akár Európába is észrevétlenül eljuthat, hiszen ő úgy sem akadt fenn az ellenőrzéseken, hogy Törökországban, Macedóniában és Magyarországon is menekülttáborban volt. Igaz, egy szem tabletta könnyen átcsúszhatna a motozáson, de egyáltalán nem nézték át a holmiját és a ruháját.

A kamaszfiú jól láthatóan nem is érezte a tette súlyát: egyáltalán nem tartotta furcsának, hogy nekem mutogatja a hullámvonalas tablettákat. Eddig szerencsetalizmánként tartotta magánál, mint egy nyúllábat. Csak akkor dobta ki, amikor közöltem vele, hogy ezért azonnal kitoloncolhatják.

Pont, mint az ukrán–magyar határon

A kábítószer-kereskedelem eltörpül a hagyományos csempésztermékek – mint az üzemanyag és cigaretta – mellett. Az idei év eleje óta közel 1 millió doboz cigarettát foglaltak le a török hatóságok, amit Szíriából csempésztek be az országba. A török vámhivatal úgy becsüli, hogy a forgalomban lévő 22 millió doboz cigarettára idén 3-3,5 millió csempészett juthat. Ez akár 1 milliárd dollár (250 milliárd forint) bevételt is jelenthet.

„Én tízszer fordultam Szíria és Törökország között a kocsimmal” – mesélte egy harmincas szír férfi az ő útjáról. Beszámolója szerint az a bevett gyakorlat, hogy amikor egyszerre több ezer menekült érkezik a török határhoz, egy néhány kilométerre lévő pontnál egyszerűen átdobálják a cigarettáskartonokat, amiket azonnal kocsikba raknak és viszik belső Törökországba. A férfi olyan esetről is tud, amikor egy kilogramm dohányt adtak a menekülteknek: a szír oldalon körülbelül 10 dollárt (2500 forintot) kértek tőlük, a török oldalon pedig 20-25 dollár (5-6000 forintot) kaptak érte. A rendszer cigarettával is működik, ott egy kartonnyi mennyiségnél szinte ugyanezek a tarifák.

A Financial Times korábbi riportjából az derül ki, hogy nemcsak Szíriából, de oda is csempésznek dohányárut: az Iszlám Állam tiltja a dohányzást. Mivel a lakosság körülbelül 40 százaléka cigarettázik rendszeresen, emiatt a milicisták területein jelentősen nőtt a kereslet a csempészett árura. A leggyakoribb módszer az, hogy a nők ruhája alatt szállítják be ezekre a helyekre a cigarettát, mert vallási okokból őket nem motozhatják meg a fegyveresek.

Spórolt pénz és feketemunka

Az Európába eljutott menekültek többsége semmilyen csempészeti tevékenységben nem vett részt azért, hogy legyen pénze az útra. Az ENSZ felmérései szerint az érkezők 72 százaléka férfi, közöttük többségben vannak azok, akik felsőfokú végzettségük van és a háború előtt és alatt is folyamatosan dolgoztak – írja az International Business Times.

Szíria a 2011-es arab tavasz előtt gazdaságilag egyáltalán nem teljesített rosszul a Közel-Kelet más országaihoz viszonyítva. A Világbank becslései szerint ekkor nagyjából 5000 dollár volt az egy főre jutó GDP. Viszonyításképpen ez 3000 dollár volt Egyiptomban , amelyre mégsem gondolunk szegény országként. Bár a háború alatt a becslések szerint akár 25-30 százalékkal is csökkenhetett a szír gazdaság teljesítőképessége, maradhatott pénze az embereknek, de vagyontárgyaikat (pl. ékszereket, műszaki cikkeket) is pénzzé tehették.

Ha másra nem is, arra biztosan, hogy eljussanak Törökországba, ahol jelenleg is 2,5 millió ember várja a háború végét. A helyi menekülttáborokban bevett gyakorlat, hogy elmennek dolgozni a környező helyekre, de sokan Isztambulban próbálkoznak a megélhetéssel és a spórolással, mielőtt továbbindulnának Európába. A törökországi munkavállalásról és menekülttáborokról szóló helyszíni riportunkat itt olvashatja.

 

 

 
 
Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 
 
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV