Semjén: A szabad vasárnap a KDNP egyik nagy sikere

Semjén Zsolt elképesztőket nyilatkozott: többek közt arról beszélt, a Baszódjál meg KDNP! című dal azt jelenti, hogy támadják őket, tehát jó úton járnak. Szerinte a dal írója mögött "nyilván érdekcsoport áll", ami a "szabad vasárnap" miatt indítana támadást a kormány és a kereszténység ellen – olvasható a Mandinernek adott interjújában.

A politikus a vasárnapi zárva tartásról azt is mondta:

A szabad vasárnap a KDNP egyik nagy sikere.

Arra a felvetésre, hogy az intézkedést a családok érdekére hivatkozva hozták, de pont, hogy csak a családi boltok nyithatnak ki ilyenkor, azt válaszolta:

A család a családi boltban együtt van vasárnap. A cél tehát megvalósul.

Egyébként Semjén véleménye, hogy a "legádázabb ellenségeiknek" is el kell ismerniük, a KDNP ugyanazt mondja. Volt az 1989-es programjukból, ami már egy-két év alatt megvalósult, de akadt, amire egy egész évtizedet vagy többet kellett várni. 

Mi viszont az örökkévalóságnak dolgozunk, tudunk várni pár évet.

- tette hozzá a KDNP elnöke. És biztos benne, hogy a "szabad vasárnapot" a többség idővel támogatni fogja.

Semjént a hobbijáról, a vadászatról is kérdezték, amire azt felelte, az nem szórakozás, hanem szenvedély, ami "az ember antropológiai természetéből" fakad, akárcsak a szerelem. Szerinte mivel már nincsenek nagy ragadozók, a természet rendjét csak a fenntartható vadászat tudja biztosítani. Egyébként úgy gondolja, az állatok nem jutnak a mennyországba.

A KDNP-re visszatérve azt tagadta, hogy bekúsztak volna a Fidesz hátán:

Az emberek a Fidesz-KDNP szövetségre szavaztak. Hat választást nyertünk egymás után. Ez a pártszövetség a magyar, sőt, az európai politikatörténet legsikeresebb politikai konstrukciója.

Semjén azt is hozzáfűzte, a Fidesz "bölcsen" felismerte a KDNP értékét, az események pedig őket igazolták.

A KDNP-s politikus nem akar támogatottság nélküli "hitbuzgalmi egylet elnöke lenni", de olyan néppárté sem, amely nem mer kiállni az egyházi keresztény értékekért.

Mi semmit sem kényszerülünk feladni és mégis minden célunkat elértük. A Fidesz-KDNP szövetség az igazság-többség problémájára a megoldás.

A KDNP-elnök azt is elárulta, az érzelmi és a személyes életcélja is az, hogy a kormányzati ciklus végére meglegyen az egymillió új magyar állampolgár honosítása.

 

 

Láthatatlan munka napja

Április első keddje világszerte a láthatatlan munka napja. Minden olyan feladat ide sorolható, amelyért nem kapnak fizetést az emberek.

A Kanadából indult kezdeményezés több európai uniós tagországban is gyökeret vert, célja, hogy elismerje azt az értékes munkát, amelyet elsősorban a nők, az édesanyák, de mellettük számos férfi, apa is végez a gyermekek, idős, beteg vagy fogyatékossággal élő családtagok gondozásában. A házimunka mellett ide tartozik a nyugdíjas nagyszülők önkéntes “bébiszitterkedése”, a beteg gyerekek és az idős szomszédok felügyelete és segítése, továbbá az önkéntesként civil szervezetekben, helyi közösségekben végzett munka is. A láthatatlan munkások tevékenysége pótolhatatlan, de tevékenységükért nemcsak társadalmi, hanem sokszor családi elismerést is alig-alig kapnak. Fontosságuk és hiányuk leginkább akkor tűnik fel, ha tevékenységüket éppen nem tudják végezni, vagy hirtelen eltűnnek. Az ENSZ által közzétett becslés szerint a láthatatlan munka értéke 1995-ben globális szinten 11 ezer milliárd dollár volt. Egy kutatás szerint az ilyen munka becsült értéke eléri az uniós GDP legalább egyharmadát, jelentősen hozzájárul a gazdaság fenntartásához, a munkaerő megújulásához, erősíti a nemzedékek közötti együttműködést és szolidaritást, tehermentesíti az állami intézményrendszert. Napjainkban már egyre többen vetik fel Európában, hogy a GDP-ben is figyelembe kellene venni a láthatatlan munkával létrehozott értékeket, és a statisztikákban szerepeljen a köz javáért végzett, meg nem fizetett munka is.

 

 

Újabb feljelentést tesz Juhász Péter

A belvárosi ingatlanértékesítések ügyében közokirat-hamisítás miatt feljelentést tesz az Együtt önkormányzati képviselője, Juhász Péter – tudatta az ellenzéki párt szerdán az MTI-vel.

A politikus amiatt fordul a Budapesti Nyomozó Ügyészséghez, mert a Nemzeti Nyomozóiroda korábbi – jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt tett – feljelentését arra hivatkozva utasította el, hogy pályáztatással kapták meg "Portikék" a Károly körút 26. bérleti jogát, pedig egy önkormányzati határozat egyértelműen bizonyítja, hogy az ingatlan sorsa pályáztatás nélkül dőlt el – áll a tájékoztatásban.

 

 

Folytatja Deutsch az internetes konzultációt

Világosan látszik az a hat témakör, amelyek mindegyikéből kettő-négy kérdés kaphat helyet az internetről szóló nemzeti konzultáció kérdőívén – mondta a folyamat előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos szerdán Budapesten, a magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével közös sajtótájékoztatón.

Deutsch Tamás a témakörök között említette a megfizethető internet-szolgáltatást, a digitális kompetenciák fejlesztését, a világháló mindenki számára elérhetővé tételét, a felhasználók és adataik védelmét, a technológia gazdaság fejlesztését támogató felhasználását, valamint azt, hogy minél több színvonalas tartalom és szolgáltatás legyen elérhető ilyen módon.

A gazdasággal kapcsolatos lehetséges témakörök között említette a miniszterelnöki biztos a start-up cégek támogatását, a hazai mikro- kis- és középvállalkozását a szélessávú internet-hálózat fejlesztésében, a kisebb cégek internetes jelenlétének támogatását uniós forrásból, valamint azt, hogy milyen adócsökkentésekkel lehetne támogatni az internet használatának magyarországi elterjedését.

 

 

Fideszes városok jártak jól a Médiatanács 119 milliójával

Huszonkettő televíziós műsor és tizenegy forgatókönyv elkészítését támogatja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, amely 119 millió forint támogatást ítélt oda legutóbbi ülésén a Magyar Média Mecenatúra program keretében – közölték szerdán az MTI-vel.

Kilenc helyi televízió kapott összesen 27,5 millió forintot arra, hogy közéleti magazint készítsen: a Csele TV, a VTV Mór, a Komló és Térsége Televízió, a Szentes Televízió, Csurgói Városi Televízió, a CITY TV, a Dunaföldvár Televízió, a Pomáz Televízió és a Promontor TV. Ezek közül mindössze két városban, Dunaföldváron és Szentesen nem Fidesz-KDNP-s a polgármester. Igaz, Szentesen – bár ellenzéki a vezető – a közgyűlés kormánypárti többségű.

Hírműsor kategóriában 66,5 millió forint értékű támogatásról döntött a testület hét városi televízió (Egri Városi Televízió, Nyíregyházi Televízió, Zemplén TV, Tatai Televízió, "Csaba TV", Makói Városi TV, Körös Televízió) esetében. Itt egyedül Békéscsaba polgármestere független, de a közgyűlés többsége itt is kormánypárti.

Kulturális magazin kategóriában hat televíziót (a Somogy TV-t, a százhalombattai Halom TV-t, a kecskeméti, a makói, a szegedi és a szombathelyi televíziót) összesen 11,8 millió forint összegű támogatásban részesített. Ezeknek a városoknak az esetében csak Szegeden és Százhalombattán nem Fidesz-KDNP-s a vezető.

A médiatanács 2011 óta ezen a pályázaton eddig 361 televíziós műsorsorozatot támogatott összesen több mint 1,6 milliárd forint értékben.

 

 

Pártszimpátia mentén szakad az ország

Egyre több a pesszimista ember Magyarországon: míg tavaly januárjában minden harmadik, addig idén januárban már minden második magyar felnőtt borúsan látta az ország jövőjét. Az optimizmus és a semlegesség érzése csak a Fidesz-KDNP szimpatizánsaira jellemző a Tárki szerint, amelynek kutatásából az is kiderül: pártszimpátia mentén szakad az ország.

Egy év alatt másfél szeresére nőtt azon felnőtt magyarok a száma, akik pesszimistán látják az ország jövőjét. Míg 2014 januárjában minden harmadik magyar felnőtt, addig idén januárban a megkérdezettek több mint fele volt pesszimista. Ráadásul már csak a Fidesz-KDNP szimpatizánsai bizakodók, a többi párt szavazói közül már senki - derül ki a Tárki kutatásából.

A Közép-Európai Közvélemény-kutató Társulás adatait elemezve a Tárki arra jutott, hogy egy év alatt drasztikusan csökkent azok aránya, akik optimistán vélekednek a gazdasági helyzetről, s megnőtt a pesszimisták aránya. A pesszimisták aránya 36-ról 57 százalékra nőtt, az optimistáké 31-ről 13 százalékra csökkent, míg a "semlegesek" aránya érdemben nem változott, 33-ról 30-ra csökkent.

Míg a diplomások és az érettségizettek közel fele, addig az alacsonyabb iskolai végzettségűek több, mint kétharmada vélekedett negatívan az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban idén januárban. A pártszimpátia alapján az látszik, hogy a Fidesz-KDNP szimpatizánsai a legoptimistábbak. Minden más választói csoport, különösen az MSZP és a Jobbik szavazótábora, inkább pesszimista, mint optimista.

 

 

Orbánia jobban teljesít!

Országos szinten az elmúlt öt évben legalább 100 000 embert érintett a hajléktalanság.

Minden harmadik gyerek az egészségre ártalmas körülmények között él. Közülük 170 ezren olyan lakásban, ahol WC sincs, és ennél is többen vannak, akiknek még a hivatalos adatok szerint is sötét az otthona. A beázó tető alatt, nedves, penészes falak között élő gyerekek nagy eséllyel asztmásak lesznek, a szüleik által megvett drága páraelszívók is csak enyhíteni tudják a problémát, miközben növelik az amúgy is szegény családok számláit.

Az EU-s országok közül Magyarországon nőtt a leggyorsabban a gyermekszegénység az elmúlt években, a már addig is szegénységben élő gyerekek szegénysége pedig csak tovább romlott a válság hatására. A súlyos nélkülözés sokszor el is szakítja a gyerekeket a szüleiktől: az átmeneti gondozásba vett gyerekek harmada a megoldatlan lakhatás miatt kell intézetben lenniük.

 

L. Simon 100 milliárdból szabná át a Várat

A most ott működő kiállítótereket kiköltöztetnék, hogy újakat tegyenek a helyükre, de az épületeket is rekonstruálnák.

A Miniszterelnökség államtitkára a holnap megjelenő Magyar Narancsnak nyilatkozott a legújabb kormányzati ötletről, amire 100 milliárd forintot szánnak. L. Simon bevallja, hogy a Várkert Bazár csak megszorításokkal alkalmas kiállítótérként működni, de szerinte szükség volt egy olyan helyre a fővárosban, ahol időszakos kiállításokat lehet rendezni, mert a zsúfolt múzeumok erre nem mindig alkalmasak.

A teljes Vár-rekonstrukció 10 évig is eltarthat, ennek a becsült költsége a már említett 100 milliárd forint. L. Simon szerint 5,5 milliárdból állíthatják helyre a korábban elpusztult Főőrséget és rekonstruálhatják a Lovardát is.

Az államtitkár szerint a Nemzeti Galéria költözik a mostani helyéről, de a helyén a későbbiekben is múzeum üzemelhet. Mennie kell a Várból az Országos Széchenyi Könyvtárnak is, az új helyéről azonban még semmit sem tudni.

 

 

1440 hektár állami földet vettek vissza Simicskáéktól

Október 15-én lejárt Simicskáék szerződése a Nemzeti Földalapkezelővel. Most, hogy kitört a háború közte és Orbán Viktor közt, nem is hosszabbítják meg a megállapodásokat - írja a Blikk.

A lap rákérdezett a Nemzeti Földalapkezelőnél, mi lesz a sorsa az eddig Simicskáék által kezelt földeknek. Az NFA válasza szerint, mivel a felsorolt agrárcégeknek már nincs szerződése a 2015-ös gazdasági évre, ezért megpályáztatják azokat. Terveik alapján még a tavaszi munkák megkezdése előtt hirdetnének nyerteseket. Sőt, van olyan Simicska-birtok is, melyre már ki is írtak pályázatot, de eredményhirdetés eddig még nem történt.

A vállalkozó cégei így nem kevés pénztől esnek el, hiszen a tizenöt Margitszigetet kitevő földek után komoly állami támogatás járt. Ez a Blikk számításai szerint hektáronként 70 ezer forinttal számolva évi 100 millió forintot jelent.

Simicska Lajos és Orbán Viktor régóta tartó baráti viszonyának megromlása 2014 nyarától kezdett nyilvánvalóvá válni. Mindaddig a vállakozó cégei sokszor pályázatok nélkül kaphattak állami földeket és a szerződéseket is automatikusan meghosszabbították.

 

 

 

Új adókat akarnak az önkormányzatok

Több száz, akár több ezer önkormányzat vethet ki rövidesen új adót, például földadót vagy helyi útadót. Legalábbis erre számít a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. A törvény szerint az önkormányzatok bármit megadóztathatnak, amire nincs központi adó és nem tiltja más törvény. Hogy melyik település mit adóztat meg, attól függ majd, hogy főleg miből élnek a környéken lakó emberek.

 

 

Medián: kétéves mélyponton Orbánék népszerűsége

Kétéves mélypontra került a kormányoldalba vetett bizalom – közölt előzetest az eheti számában megjelenő Medián jelentésből a HVG.

A Fidesz támogatóinak aránya februárról márciusra 3 százalékponttal, 27-ről 24 százalékra csökkent a teljes népesség körében; ez azt jelenti, hogy mostanra a kormánypárt az egy évvel ezelőtti 36 százalékos támogatottságának a harmadát elveszítette – írja a HVG. A Fidesz február óta bekövetkezett népszerűségvesztéséből az ellenzéki pártok – a lassan növekedő DK kivételével – egyelőre nem tudtak számottevő tőkét kovácsolni. Ugyanakkor a pártpreferenciával nem rendelkezők aránya legutóbb éppen két éve, 2013 márciusában volt olyan magas, mint most (37 százalék).

A kormány munkájával való elégedettség is kétéves mélypontra került: az emberek mindössze 29 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány eddig jó teljesítményt nyújtott, szemben azzal a 68 százalékkal, akik rossznak minősítették az Orbán-kabinet munkáját. Még a Fidesz jelenlegi támogatói közül is csaknem minden hatodik (15 százalék) kritikusan szemléli a kormány tevékenységét.

 

 

Egyre többen hagyják el Orbániát

Tavaly minimum 31 500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, és csaknem hat és félszer annyi, mint 2009-ben – írta a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.

A gazdasági napilap szerdai cikke szerint 2013-ban 21 580-ra tették a tartósan külföldre távozó magyarok számát az egészségbiztosítási és egyéb nyilvántartások alapján. Ehhez képest nőtt 2014-ben 46 százalékkal, 31 500-ra az emigránsok száma.

A lap szerint maguk a KSH munkatársai is rámutatnak, hogy a hazai nyilvántartási rendszerek alapján összeállított adatok a bejelentések esetleges elmulasztása miatt meglehetősen alulbecsültek. Ezt igazolja, hogy a fogadó országok vándorlási adataiból nyert adatok jóval meghaladják a hazai nyilvántartásokét.

A fiatalok mennek

A KSH kutatói továbbra is úgy látják, hogy külföldre túlnyomórészt a fiatalabbak mennek: az emigráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 77 százaléka pedig még nincs 40 éves. A kivándorlók többsége, 54 százaléka férfi, csaknem kétharmaduk nőtlen. A legvonzóbb tartózkodási hely a kivándorlók számára még mindig Németország, az Egyesült Királyság, illetve Ausztria – írta az újság.

Frusztráltak a fővárosi fiatalok

Régiónként jelentősen eltérő a magyar fiatalok élethelyzete: a nyugati megyékben főleg karrierjüket építik, míg a Dél-Dunántúlon a többség tanul, a szabolcsi fiatalok többsége pedig olyan rossz helyzetben van, hogy még moziba se jut el – derült ki a januárban bemutatott Harmadrészt – Magyar Ifjúság 2012 című kötetből. A reprezentatív kutatáson alapuló tanulmány rámutatott arra is, hogy legkevésbé Észak-Magyarország fiataljai hódolnak káros szenvedélyeknek – olvassa el a Magyar Nemzet cikkét!

 

 

Határozatban kötelezné az MSZP a kormányt a szociális ellátások emelésére

Az MSZP arra kötelezné a kormányt, hogy a jövő évi költségvetésben az év minden napján biztosítsa a rászoruló gyermekek számára az ingyenes étkezést, emeljék a közmunkabért és a szociális dolgozók bérét, illetve bizonyos ellátások összegét is.

Országgyűlési határozatban kötelezné az MSZP a kormányt, hogy a jövő évi költségvetésből többet szánjon a rászorulókra.

Hétfőn azt jelentették be, hogy egy határozati javaslatot nyújtottak be, amelyben azt irányoznák elő, hogy a készülő 2016-os költségvetésben teremtsék elő a gyerekek után járó ellátások, a szociális támogatások, a nyugdíjminimum, valamint a gyermekvédelmi szolgáltatások támogatásának legalább harminc százalékos emeléséhez szükséges pénzt.

Ezen kívül azt is követelik, hogy a költségvetésben oldják meg a rászoruló gyerekek egész éves étkeztetését is.

Az MSZP a szociális dolgozók harminc százalékos béremelését is határozatba foglalná, ezt a kormány már egy ideje halogatja. 

Emellett a sokat vitatott közmunkabért is megemelnék a minimálbér szintjére.

Kedden a párt egyik képviselője, Varga László közölte, a szegénységet nem betiltani, hanem megszüntetni kell, ezért nyújtottak be egy országgyűlési határozati javaslatot a 2016-os büdzséhez. Varga kitért arra is, hogy Kriza Ákos miskolci fideszes polgármester visszautasította a Gyermekétkeztetési Alapítvány ételosztásra szóló felajánlását, amelyet végül azonban mégis megtartottak.

 

 

Közmunkásnak számolnák azt is, aki nem az

Egy törvénymódosító javaslat szerint júliustól közmunkásnak számítanák azt is, aki részt a munkaügyi központ képzésén. Vagyis azok is javítanának a statisztikákon, akik valójában regisztrált álláskeresők, és nem dolgoznak közmunkásként. 

Tovább javulhatnak a foglalkoztatottsági adatok, ha elfogadják azt a törvénymódosítási javaslatot, amely kiterjesztené a közmunkás jogviszonyt azokra is, akik a munkaügyi központ foglalkoztatási, munkajogi, pszichológiai tanácsadásán. Ezzel gyakorlatilag közmunkássá nyilvánítanák az álláskeresők egy részét is - írja a Világgazdaság.

A Közmunkás Szakszervezet elnöke a lapnak azt mondta, ez akkor is segíthet a statisztikák szépítésén, ha csak három napot lehet ilyen jogviszonyban eltölteni. Vécsi István szerint, mivel a Belügyminisztérium és a KSH a közmunkások havi átlagos létszámát szokta közzétenni, a munkaügyi központok sakkozhatnak azzal, hogy mikorra hívják be a regisztrált álláskeresőket.

A tervek szerint júliustól hatályba lépő módosítás a közmunkások szabadságolását is szabályozná, de nem úgy, ahogy a szakszervezet szeretné. Vécsi szerint csak az lenne elfogadható, ha a nyílt munkaerő-piaci szabályok lennének érvényben a közmunkásoknál is, akiknél nincs szó sem pót- sem gyermekek után járó szabadságról.

A szakszervezet másik követelése, hogy a minimálbér a piacon és a közmunkásoknál is érje el a létminimumot, ami 2013-ban 87 510 forint volt. A nettó minimálbér ezzel szemben 68 775 forint, a közmunkások pedig ennél is kevesebbet kapnak: a szakképzetlenek majdnem 52, a szakképzettek pedig 66 ezret.

 

 

Százból két forint jut a szegényeknek

Sokan azt hiszik, a szegények kihasználják a jóléti rendszert, pedig nincs is nagyon mit kihasználni. 2010 óta egyre kevesebbet költünk jóléti célokra, segélyekre például 100-ból két forint jutott. Egy átlagos család a létminimum negyedét kapja, amiből még egészséges étkezésre sem telik. A Budapesti Intézet és a Roma Sajtóközpont összegyűjtötte, amit a magyar segélyezési rendszerről tudni kell. 

Miről beszélünk?

Sokszor összekeveredik a segélyek és a jóléti kiadások fogalma, pedig a kettő nem ugyanaz. A jóléti rendszer felel az állampolgárok egészségéért, lakhatásáért, oktatásáért, vagyis minden forint, amit erre költünk, jóléti kiadásnak számít, ide értve a tanárok és az orvosok fizetésétől a nyugdíjon át a családi pótlékig mindent. A jóléti juttatások egy része állampolgári, egy másik biztosítási, egy harmadik pedig rászorultsági alapon jár – utóbbiakat nevezzük segélyeknek.

Vannak hosszabb időn át nyújtott segélyek, mint a lakásfenntartási támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, vagy az ápolási díjak. Krízishelyzetben adható eseti támogatás is, például a temetési segély vagy az átmeneti segély. A segélyek egy részét nem pénzben adják: ilyen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, ami az óvodai vagy iskolai étkezést támogatja.

Vagyis bár sokan azt hiszik, a családi pótlék például nem segély.

A legfontosabb segélyek közé tartozik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a lakásfenntartási támogatás. 2013-ban átlagosan minden ötödik 25 éven aluli személynek járt rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, lakásfenntartási támogatást pedig majdnem minden huszadik felnőtt kapott.

Mennyibe kerül ez az egész?

2014-ben az állam a költségvetés 31,9 százalékát költötte jóléti kiadásokra, vagyis 100 adóforintból nagyjából 32-t. Ebből 17-et költött nyugdíjakra, 5-öt táppénzre és más biztosítási alapú ellátásra, 4-et szociális intézményekre (pl. gyermek- és idősotthonokra). Segélyekre 100-ból 2 forintot, a költségvetés 2,4 százalékát költöttük. Ennek azonban csak a fele igazi segély: a másik felét a 2012 óta jövedelempótló juttatásnak nevezett korkedvezményes és szolgálati nyugdíj teszi ki.

Vagyis elég keveset költünk segélyekre, és nem úgy tűnik, hogy ez változna: a jóléti célokra fordított pénz aránya 2010 óta folyamatosan csökken. Az aktív korúak által igényelhető három legfőbb pénzbeli segélyre (a rendszeres szociális segélyre, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra és a lakásfenntartási támogatásra) fordított kiadások lényegében nem változtak. Évek óta a költségvetés egy százaléka körül alakulnak, miközben a rászorulók száma folyamatosan nő.

Ez volt tizenöt évig

2000-ben, az első Orbán-kormány idején teljesen átszabták a munkanélküli ellátások rendszerét: a járadék innentől kezdve maximum kilenc hónapig járt, odaítélését az önkormányzatokra bízták, és bevezették a segélyezettek közmunkára kötelezhetőségét. Ekkor vezették be azt is, hogy a rendszeres szociális segélyt kérelmezőknek legalább harmincnapnyi közmunkát kell végezniük.

A következő reform 2009-ben, a Bajnai-kormány idején történt, amikor kétfelé bontották a segélyezetteket: a munkaképesek fix összegű rendelkezésre állási támogatást (RÁT) kaptak, 30 helyett 90 napnyi közmunkát kellett végezniük a szociális segélyért, és együtt kellett működniük a munkaügyi központtal is. Az idősebb és betegebb rászorulók a régi szabály szerinti összeget kapták. 2012-től a RÁT új neve foglalkoztatást helyettesítő támogatás lett, az összege pedig 28500-ról 22 800 forintra csökkent, ami azóta sem változott.

És ez van most

Idén márciustól átszabták a segélyezési rendszert, amiről az Abcúg is többször írt, itt például infografikán mutattuk be a lényeget.

A településektől a járásokhoz került a foglalkoztatást helyettesítő támogatás  és a szociális segély, amit egyrészt átneveztek egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti járadékra, másrészt pedig kivették a jogosultak köréből a nyugdíj előtt álló rászorulókat. A szakértők általában örülnek, hogy a két segély járási szintre került, mert így nem érvényesülhet a polgármester önkényeskedése, ami eddig gyakran probléma volt.

Települési szinten marad egy új támogatási forma, a települési támogatás, amiről az önkormányzatok teljesen szabadon dönthetnek. Ide építhetik be a megszűnt adósságkezelési támogatást, a méltányossági közgyógyellátást, a méltányossági ápolási díjat, a lakásfenntartási támogatást, az önkormányzati segélyt, a köztemetést és a fűtési támogatást.

A minisztérium szerint ez nem gond, mert a szegényebb településeknek adott kormányzati segítséggel mindenhol le tudják fedni az új kiadásokat. Noha több települést is bemutattunk, ahol mégis kénytelenek voltak húzni a nadrágszíjon, Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár szerint ők sem hivatkozhatnak pénzhiányra.

Meg lehet ebből élni?

Röviden: nem. Egy átlagos, négyfős család, ahol nincs sem nyugdíjas, sem tartós egészségkárosodott, családi pótlékkal és segélyekkel együtt is bőven elmarad a létminimumtól a bevétel.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege személyenként 22 800 forint, de csak egy családtag kaphatja, a családi pótlék pedig két gyermek esetén gyermekenként 13 300 forint.  Ha a helyi önkormányzat meg is tartja a lakásfenntartásra fordított havi 8800 forintot, akkor a havi jövedelmük 58 200 forintra nőhet.  Ez az összeg negyede a négy főre számított, 253 ezer forintos létminimumnak, és még az egészséges étkezéshez szükséges kiadásokat (86 ezer forint) sem fedezi.

Sokan azt gondolják, a sokgyerekes szegény családok, különösen a romák kihasználják a jóléti rendszert, de ez tévedés. A becslések szerint az átlagos roma háztartásban három gyermek van. Ez persze valamelyest emeli a bevételt, de még kevésbé fedezi a szükséges kiadásokat.

 

 

A Puskás Akadémiáig érhetnek az ORÖ-botrány szálai

Dagad a botrány az Országos Roma Önkormányzatnál. Korábban az LMP-s Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet arra, hogy az ORÖ a "Híd a munka világába" nevű projekt keretében indokolatlanul költ el százmilliókat. Bár a NAV nemrégiben elutasította, hogy nyomozzon ellenük a program visszásságai kapcsán, most újabb csalásokra derült fény - írta a Magyar Narancs.

Az újság birtokába jutott ORÖ belső könyvelési dokumentumok szerint a drágán vásárolt irodán és a gyanúsan sok pénzért lízingelt kocsikon kívül irreálisan magas útiköltséget számoltak el több esetben is. Mindezt úgy, hogy azok a személyek, akik nevére szólt a támogatás, meg sem kapták az összeget.

A Magyar Narancs forrásai több olyan érintettet is megkerestek, akik nevénél a százezres útiköltségek szerepeltek, de állításuk szerint ők még csak nem is igényelték az összeget. Az egyik informátor így nyilatkozott:

Nem tudjuk, hogy ezekkel a pénzekkel mi lett. Teljesen életszerűtlen, hogy egy közmunkás vagy egy önkéntes egymillió forinthoz közelítő értékben kapjon utazásai után költségtérítést. Pedig találtunk fejenként ekkora értékű elszámolásokat is, nem is keveset.

Volt olyan ember, akinek papíron 990 ezer forintos útiköltséget térítettek meg. Így az utazási támogatásokra összesen 80-90 millió forintot fizetett ki az ORÖ. 

Ezeken felül, amíg még Farkas Flórián volt az ORÖ vezetője, több olyan utalás is történt az elnöki keret terhére, amellyel később nem számolt el. Többek közt állítólag a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának is utalt kétszer 250 ezer forintot az ORÖ, de hogy valóban oda is ért-e a pénz vagy csak elkönyvelték, azt nem tudni. Sőt, 2013. december 7-én tizenhárom olyan tanulmányt fizettek ki 90 millió forint értékben a roma önkormányzatnál, amelyekről a Magyar Narancs által megkérdezett képviselők egyáltalán nem is hallottak, így lehet, igazából el sem készítették őket.

Annyi mindenesetre biztos, hogy az ORFK ma bejelentette: hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen nyomoznak az ORÖ-nél egy, a Híd a munka világába projekttől független ügyben.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel