Többe került a hajléktalanok büntetése, mint a behajtott bírság

A kiszabott bírságok mindössze alig 3 százalékát sikerült behajtani a hajléktalanoktól, ráadásul a hatóságok 29 esetben egy hatályba nem léptetett rendelkezés alapján büntették meg a guberálókat - írja az Index.

Többe került az államnak a hajléktalanok, koldusok és guberálók szabálysértési ügyeinek az intézése, mint amennyi bírságot sikerült beszedni tőlük az elmúlt három évben - írja az Index. A lap azt írja, 17 072 ilyen szabálysértési ügy volt 2012 és 2014 között, összesen pedig nem egészen 10 millió forintot tudtak befizettetni a megbírságoltakkal.

Összesen hét különféle címszó alatt folytattak szabálysértési eljárásokat a koldusok, a hajléktalanok és a guberálók ellen Magyarországon az elmúlt három évben: 2012-től 2014 decemberéig összesen 17 072 normasértési ügyüket bírálták el jogerősen koldulás, közterület "lakhatási célra" történő használata, "életvitelszerű közterületi tartózkodás", vagy guberálás miatt.

Ezekért összesen 31 esetben szabtak ki elzárást és 18 esetben közérdekű munkát, az esetek 80 százalékában azonban pénzbírságot, vagy helyszíni bírságot fizettettek az érintettekkel, ám ez utóbbiakat alig sikerült behajtani: a befizettetett 9 815 000 forint az összes bírságnak ugyanis mindössze csupn  2,9 százaléka.

Az Index számításai szerint így az összes ügyben intézkedő hivatalnokok munkaórái már jóval nagyobb összeget tesznek ki, mint a végül behajtott bírságok.

A belügy statisztikáiból azonban az nem derül ki, mi történt azokkal a hajléktalanokkal, guberálókkal és koldusokkal, akik nem tudták befizetni a pénzt: beadhattak méltányossági kérelmet, kicsúszhattak az 1 éves elévülési határidőből, vagy közérdekű munkával, vagy elzárással töltötték le a büntetésüket.

A lap rámutat arra is, hogy bár a belügyi szabálysértési statisztikában 2012 és 2014 között 29 esetben az szerepel, hogy az illetők köztisztasági szabálysértést követtek el azzal, hogy hulladékot vettek el gyűjtőeszközökből, és ezért kaptak büntetést, az új szabálysértési törvényből az erre vonatkozó részt valójában még a hatályba lépése előtt kivették az Alkotmánybíróság egy döntése miatt. Ez azt jelenti, hogy 29 esetben egy nem létező, vagyis hatályba nem léptetett rendelkezés alapján büntettek meg embereket.

 

 

A köztévé "heroikus erőfeszítéssel egy rakás szar"

Hetekkel az indulás után úgy látják a köztévé dolgozói: kezd összerázódni a csapatuk. Ez köszönhető annak is, hogy az indulás után "csőstül jöttek a támadások".

Az M1 egyik névtelenséget kérő forrása azt mondta a hvg.hu-nak, a kritikák miatt "egyfajta erősebb kollegialitás" alakult ki, a hibákat pedig még mindig a kezdeti nehézségekkel, a betanulás szükségességével magyarázzák.

A lap úgy tudja, a hírigazgató, Németh Zsolt meg is dicsérte az egész stábot és arról beszélt nekik, ha valamit elszúrnak, azonnal ott vannak a kritikák, de ha jót csinálnak, arról egy szó sincs. Forrásuk szerint tudják, hogy a jó anyagok miatt senki sem fogja megdicsérni őket, viszont a hibákat "helyből fikázzák". Azt is elmondta, "itt sem nettó hülyék dolgoznak azért", ha egymás közt vannak, "nincs, aki ne anyázna a vasárnapi zárva tartás miatt". A csapat összetartását pedig ezeken felül segíti, hogy "iszonyatosan túl vannak hajtva".

A nézettség csökkenésére számítottak, ezt nem politikai okokra, hanem a műfaji váltásra vezetik vissza, ezért nem is frusztrálja a dolgozókat:

Vagyis bizonyos szinten ez természetes, ezt régi hírtévések is mondták. A világ legjobb híradójára is csak korlátos igény van, akkor is, ha nem pártos, se jobbra, se balra nem húz.

De azt is hozzátette:

Ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk, mennyire unalmas helyenként, amit adunk. És ki ne szeretné, ha sokan néznék az anyagait, de ez is egy munka, mi elsősorban a fizetésért dolgozunk.

Egyébként annyira lefoglalja a Nemzeti Hírcsatorna dolgozóit a sok munka, hogy idejük sincsen a nézettségen gondolkodni, "benne vannak a darálóban". Ráadásul az új csatorna indulását követően rengeteg értekezleten elmondták, hogy senki állása nincs veszélyben, így a kollégák megnyugodtak, úgy érzik, szükség van rájuk.

A hvg.hu egy másik, az M1-re rálátó forrása szerint is összerázódott a stáb az induláshoz képest. Ugyanakkor bár nem beszélnek róla, de "sok tartalomgyártásban güriző" munkatárs tisztában van vele:

heroikus erőfeszítéssel egy rakás szart állítanak elő.

Az informátor véleménye is az, hogy azt, hogy a "kutya sem nézi őket", a csatorna dolgozói meg tudják magyarázni a hírtelevíziózás műfajával, plusz bele tudnak kapaszkodni az M1 által 1,5 milliósnak titulált nézőszámba.

Pedig a valós adatok azt mutatják, a korábbi nézettséghez képest az M1 főműsoridőben futó, 19.30-kor kezdődő híradója 100-150 ezer nézőt veszített.

 

 

Háborús viszonyok a Fideszben – mindenki egymást nyírja

Orbán Viktor a Fideszben fellángoló belső viszályok miatt megpróbál egységet teremteni a pártban, de egyelőre nem járt sikerrel – írja a Népszabadság.

A lap azt írja, ellentét lehet Lázár János és Rogán Antal között, Varga Mihály és Rogán Antal között, valamint a Brüsszelben politizáló Navracsics Tibor és itthon maradt társai között is. A Fidesz-elnökség is a szokásosnál többször ülésezik mostanában.

Már-már háborús viszonyokról írnak, miközben a miniszterelnök igyekszik egységbe tömöríteni a párt, valamint a holdudvar egymásnak feszülő erőit.

Orbán Viktor állítólag szűk körben azt is elismerte: hallgatnia kellett volna a többiekre, Pokorni Zoltánra, Kövér Lászlóra, akik már régóta óva intették a Simicska Lajoshoz fűződő rendkívül szoros kapcsolattól.

A Népszabadság szerint az ellentéteknek van egy másik vetülete is: a nyilvános megszólalások alapján mintha két hatalmi centrum látszana kibontakozni – jegyzik meg. A második a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János köré szerveződik, aki az elmúlt időszakban "különös élvezettel köszörüli a nyelvét" a miniszterelnök környezetéhez sorolt személyek viselt dolgain.

A lap emlékeztet rá, hogy nemrég Lázár mintha afféle irányt is szabott volna Orbán Viktor számára, amikor azt mondta, a miniszterelnöknek ott a helye Tapolcán a kampány véghajrájában. De kevésbé finom jelzéseket is adott, amikor például az Orbán-bizalmas Mészáros Lőrinc látványos meggazdagodására utalva közölte, hogy el kellene tudnia számolnia a pénzével.

 

 

A Fidesz új fegyverrel támad Tapolcán

A Fidesz közleményben számolt be arról, milyen kétségbeesetten szeretne nyerni Tapolcán. A legújabb csodafegyver neve: interaktív telefonos fórum.

Ezt írja a párt közleményében:

1400-an vettek részt Fenyvesi Zoltán múlt heti interaktív telefonos fórumán. A Fidesz-KDNP jelöltje egy új technológia segítségével Tapolca, Ajka és Sümeg környékén élő állampolgárokat invitált telefonos fórumra. A résztvevők hallgatóként, de akár kérdezőként is bekapcsolódhattak a másfél órás beszélgetésbe, ugyanakkor szavazhattak is az őket leginkább érdeklő témákra. A legtöbb választó a kormány béremelési tervei, a jövőbeni fejlesztések, a munkahelyteremtés, illetve az egészségügyi ellátás iránt érdeklődött. 

Azt is kiemelik, Tapolca "becsületbeli ügy", amelynek tétje, hogy "ez a gyönyörű vidék nyertese lesz-e az előttünk álló éveknek". 

 

 

Több mint kétmilliárddal nőhet a polgármesterek fizetése

Jelentősen emelkedhetne az 1500 lakosnál kisebb és az 5-10 ezer fő közötti települések polgármestereinek fizetése egy törvénymódosító indítványnak köszönhetően. Ez mintegy 2,5 milliárd forint éves költséggel járna, és a mintegy 3200 önkormányzatból 2266 polgármestert érintene kedvezőbben.

A legjobban a legkisebb települések vezetői járnának, ahol a javaslat 50 százalékos béremelésnek felelne meg, míg az 1500-5000 fős települések irányítói 25 százalékos növekedést éreznének – értesült a Napi Gazdaság. 

Közmunkésbérből élnek

Jelenleg több száz kistelepülési vezető gyakorlatilag közmunkásbérért dolgozik, ráadásul a polgármesteri fizetéseket a helyi bevételekből vagy a maradék állami támogatásból kell finanszírozni - mondta a lapnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Állami támogatás szükséges

Egy 500 fő alatti kistelepülésen, ahol nem vetettek ki helyi adókat, a most javasolt havi 224 ezer forint polgármesteri fizetést nyilvánvalóan csak a feladatok ellátására érkező állami támogatásból lehet finanszírozni. Ez 4 millió forint, így több mint a felét elvinné a bér. 

A TÖOSZ elnöke szerint a polgármesteri bérek összegének be kellene kerülni az önkormányzatok feladatfinanszírozásába, és a települések által fenntartott intézmények számát és feladatait is figyelembe kellene venni a fizetések megállapításakor. Az elnök úgy véli, a legjobb megoldás az eredeti – azaz a 2014-es módosítás előtti – állapot visszaállítása lenne.

A témában írt korábbi, bővebb összeállításunkat ide kattintva olvashatja. 

 

 

Pártszimpátia mentén szakad az ország

Egyre több a pesszimista ember Magyarországon: míg tavaly januárjában minden harmadik, addig idén januárban már minden második magyar felnőtt borúsan látta az ország jövőjét. Az optimizmus és a semlegesség érzése csak a Fidesz-KDNP szimpatizánsaira jellemző a Tárki szerint, amelynek kutatásából az is kiderül: pártszimpátia mentén szakad az ország.

Egy év alatt másfél szeresére nőtt azon felnőtt magyarok a száma, akik pesszimistán látják az ország jövőjét. Míg 2014 januárjában minden harmadik magyar felnőtt, addig idén januárban a megkérdezettek több mint fele volt pesszimista. Ráadásul már csak a Fidesz-KDNP szimpatizánsai bizakodók, a többi párt szavazói közül már senki - derül ki a Tárki kutatásából.

A Közép-Európai Közvélemény-kutató Társulás adatait elemezve a Tárki arra jutott, hogy egy év alatt drasztikusan csökkent azok aránya, akik optimistán vélekednek a gazdasági helyzetről, s megnőtt a pesszimisták aránya. A pesszimisták aránya 36-ról 57 százalékra nőtt, az optimistáké 31-ről 13 százalékra csökkent, míg a "semlegesek" aránya érdemben nem változott, 33-ról 30-ra csökkent.

Míg a diplomások és az érettségizettek közel fele, addig az alacsonyabb iskolai végzettségűek több, mint kétharmada vélekedett negatívan az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban idén januárban. A pártszimpátia alapján az látszik, hogy a Fidesz-KDNP szimpatizánsai a legoptimistábbak. Minden más választói csoport, különösen az MSZP és a Jobbik szavazótábora, inkább pesszimista, mint optimista.

 

 

Ismét lépett a KDNP: itt a javaslatuk!

A vasárnapi zárva tartás után a magáncsőd lesz a következő KDNP-törvény

Akár 50 százalékkal is csökkenhet az adóssága annak, aki részt vesz a családi csődvédelemben - tudta meg a Figyelő Online. A KDNP által kidolgozott törvénytervezet szerint önkéntes alapon működne a rendszer, viszont a kirendelt csődbiztosok megtilthatnák a nagyobb kiadásokat és elrendelhetnék az autó vagy a nyaraló eladását. A 2016-tól élő törvénytervezet szerint a csődbiztosok bizonyos időközönként személyesen is felkeresik az adósokat és ellenőrzik, hogy nem költekeznek-e túl.

Az elmúlt hónapokban több Fidesztől független javaslattal is előállt a KDNP, azonban ez nem jelent változást a korábbi kereszténydemokrata stratégiához képest - mondta a Figyelő Onlinenak Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Szerinte ugyanis a vasárnapi nyitva tartás és a családi csődvédelem - ismertebb nevén magáncsőd - is több éves javaslat, csak mindkettő most érett meg arra, hogy elfogadják. Az államtitkár szerint tehát szó sincs önállósági kísérletről.

Az mindenesetre biztos, hogy a magáncsőd kérdését már több éve lebegtetik, legutóbb tavaly ígérték, hogy életbe lép. Rétvári Bence a késlekedést azzal indokolta, hogy a devizahitelek olyannyira torzították a hazai hitelpiacot, hogy mindenképpen meg kellett várni, amíg erre megoldás születik.

A devizahitelek kivezetésével viszont normalizálódott az adósságszerkezet, így most már be lehet vezetni a családi csődvédelmet

- fogalmazott. (Az elnevezés a KDNP-s politikus szerint azért találóbb, mint a magáncsőd, mert a hiteleket többnyire nem egyedül veszik fel az emberek, hanem többen a családon belül, de a védelmet természetesen egyedülállók is igényelhetik.)

Ha nem fizetek, csődbiztost küldenek rám? Nem...


A Figyelő Online úgy tudja, a kidolgozás alatt lévő törvényjavaslat egyik legnagyobb erénye az lenne, hogy az adósok 5-8-10 éves csődvédelmi periódus alatt akár 50 százalékkal is csökkenhetik adósságukat, a leírás nagyságát pedig a hitel típusa határozná meg. Ez mindenképpen előnyös az adósnak, mert összességében kevesebb pénzt kell visszafizetnie, de előnyös a hitelintézeteknek is, hiszen ha értékesítené a már lejárt és gyakran behajthatatlan tartozást, akkor nagyjából 20 százalékért tudná eladni - mondta Rétvári Bence.

A rendszer szigorúan önkéntes alapon működne, tehát a családi csődvédelmet a lejárt tartozással rendelkező adósoknak kellene igényelniük, központilag nem küldhető rájuk csődbiztos. A tervezet szerint csődvédelmet a kormányhivatalokban lehet majd kérni, ahol - kezdetben papírok alapján - felmérik az adós anyagi helyzetét, majd eldöntik, hogy jogosult-e a rendszerben való részvételre. Az elbírálás tehát nem lesz automatikus, több kritériumnak is meg kell majd felelni. A tervezetben meghatároznak például egy minimum és egy maximum adósságot (annak érdekében, hogy elkerüljék a visszaéléseket), ezek összege azonban még képlékeny. Az alsó határ valószínűleg néhány százezer forint lesz.

Azt is megvizsgálják, hogy az adós rendelkezik-e megfelelő jövedelemmel, az adóssága meghaladja a várható jövedelmét, valamint hogy van-e esetleg valamilyen értékesíthető, a hétköznapi élethez nem feltétlenül szükséges vagyona. A bevétel nélküli családoknak tehát nem jelent megoldást a csődvédelem, „a munkanélküli és vagyontalan adósok helyzetén a szociális rendszer segíthet. A hitelezés felelőtlenségét mutatja ugyanakkor, hogy ők is kaphattak kölcsönt, holott előre látható volt a fizetésképtelenségük. A rendszer nem az uzsorások ellen véd, az ugyanis büntetőjogi kategóriába esik, de segít abban, hogy ne kelljen uzsoráshoz fordulni" - fogalmazott Rétvári Bence.

Néha meglátogat a csődbiztos
Aki minden feltételnek megfelel, szigorú kiadáscsökkentésre számíthat, viszont nem kell tartania végrehajtóktól és a pénzbehajtóktól. Az igénylést követően csődbiztost rendelnek ki az adós mellé, aki segít racionalizálni a családi kiadásokat, egyben ellenőrzi, hogy az adósok nem költekeznek-e túl. Előírhatja például a nyaraló vagy az autó eladását, a nyaralás lemondását, de például abba már nem szólhatna bele, hogy a család milyen élelmiszert vásárol. A tervezet szerint a csődbiztos bizonyos időközönként személyesen is felkeresi az adósokat annak érdekében, hogy megnézze valóban a megállapodás szerint élnek-e. Bizonyos esetekben viszont elegendő lehet a bankszámlamozgás figyelése, a helyi viszonyok ugyanis nagyban meghatározzák majd az ellenőrzés módját.

Külföldön már bevett módszer

A hazai tervekhez hasonló szabályozást vezettek be Írországban, ahol a tartozás egy részének eltörléséért cserébe le kell mondania az adósnak a műholdas televíziózásról, a külföldi nyaralásról és a gyermekei magániskolába járatásáról is. A tartozónak 3-7 évig kell kibírnia, ezt követően a fennmaradt tartozást - bizonyos feltételek mellett - elengedik neki. Az ír törvény azt is szabályozza, hogy havonta egy fő legfeljebb 247,04 eurót (74 ezer forint) költhet élelmiszerre, 57,31 eurót (17 ezer forint) fűtésre és 125,97 eurót (38 ezer forintot) "társadalmi részvételre". Ez utóbbi egyebek mellett sportmérkőzés- és mozijegyet jelent. A horvát magáncsőd-tervezet szerint azok az állampolgárok jelenthetnek be „magáncsődöt", akik adósságának értéke 4,400 és 14,690 dollár között van, és legalább háromhavi késedelembe estek. További feltétel, hogy egy adós legfeljebb 20 hitelezőnek tartozhat.

A hitelintézetekkel egyeztetve meghatároznak egy fix törlesztőrészletet is, amelyet az 5-10 éves periódusban fizetni kell. Ha az adós mindvégig együttműködik, akkor a ciklus végén leírják adósságának egy részét, viszont ha megszegi a megállapodást, akkor az eredeti hitel kamatokkal növelt összegével kell szembenéznie. Ha eltitkol valamilyen vagyont vagy bevételt, akkor büntetőjogi felelősség is terhelheti. Az adósoknak viszont minden esetben - tehát az igénylés és az együttműködés során is - lesz jogorvoslati lehetőségük, azaz a csődbiztosok nem válhatnak a család „uralkodójává".

„Terveink szerint minden megyében és járásban lenne megfelelően képzett kormánytisztviselő, akik csődbiztosként is bevethetők. Ezeknek az embereknek megfelelő jogi, közgazdasági és pénzügyi ismeretekkel kell rendelkezniük, de fontos hogy szociális végzettségük is legyen"
- mondta Rétvári Bence, aki szerint még nem eldöntött, hogy kezdetben hány csődbiztost képeznek ki, miután nem tudják mekkora lesz az igény.

Csődvédelmet 2016-tól lehet majd igényelni, viszont nem érdemes elhamarkodottan dönteni. A tervezet ugyanis arra is kitér, hogy - a skandináv modellhez hasonlóan - egy életben csak egyszer lehet majd igénybe venni.

 

Ennyibe került, hogy a BKK vezérei csak wellness hotelben tudtak dolgozni

Reagált a BKK a Blikk múlt heti cikkére, amely arról szólt, a szervezet vezetői wellness hotelbe vonultak dolgozni. Kiderült: a kétnapos program teljes költsége 17 főre kb. 370-380 ezer Ft+ÁFA volt. Az értekezlet helyszínét, ami egy konferenciaterem volt, a szálloda díjmentesen bocsátotta a BKK rendelkezésére.

Az április 1-2. közötti projektértekezlet célja a korábbi vizsgálatok, felmérések eredményének feldolgozása volt – írta a szervezet közleménye. Úgy vélik:

A munkamódszerét tekintve általános, hogy ilyen intenzív projektmunka és értékelés a napi munkakörnyezettől eltérő helyszínen valósuljon meg.

Kitértek arra is, a kétnapos program alatt a résztvevők az első napon 8:00-tól 0:30-ig – rövid étkezési szünettel – folyamatosan 16,5 órát, a második napon 8:00-tól 20:15-ig – szintén rövid étkezési szünettel – folyamatosan 12 órát dolgoztak. Ez pedig két nap alatt összesen 28,5 óra munkát jelentett. 

Ezért a BKK szerint valótlan az az állítás, hogy a felső vezetés luxus wellness hétvégén vett volna részt, hiszen a megbeszélés résztvevői nem vettek igénybe olyan kényelmi szolgáltatásokat, mint például a masszázs. 

 

 

 

Belerokkant a munkába a Honvédkórházban, inkább kirúgták

A két gyermekét egyedül nevelő Fodor Krisztinát sehova sem veszik fel, adósságai miatt bármikor az utcára kerülhet családjával – olvasható az Origo riportjában. Krisztina végső elkeseredettségében írt levelet a lapnak. Elmondása szerint egyetlen esélyük, ha a biztosító fizet nekik, ám erre már egy éve várnak, hiába.

A nő 2011 októberében kezdett dolgozni a HM Egészségügyi Központ, közismertebb nevén a Honvédkórház budakeszi telephelyén. A legkeményebb részlegre, a krónikus osztályra került, ahol haldoklókat ápolt napi 12 órában, sokszor egyedül végezve két nővér munkáját.

Fél évvel később kezdett zsibbadni testének bal fele és bár többször megvizsgálták, csak hónapokkal később jöttek rá, kiszakadt gerincsérve van. Baleseti járadékot nem kapott, 2012. márciusától mindössze 28 ezer forint táppénzt utaltak neki – írja az Origo.

Ezután a Honvédkórház 2014. január végén felmentette az ápolónőt. A lap megkereste a Honvédkórházat is, ahol éppen Krisztina személyes adatainak védelmére hivatkozva hárították kérdéseinek nagy részét. Arra, hogy miért küldték el a munkájába belerokkant ápolónőt, miért nem kínáltak neki legalább egy négyórás állást, nem válaszoltak.

 

 

Megalázó fizetésért hajtanak 12 órákat a mentősök

Elsírta magát, amikor a legmegrázóbb eseteiről mesélt, aztán sorolni kezdte, miért nem bírta tovább és hagyta ott azt a szakmát, amire feltette az életét.

Matisz Mariann (34) hét év után akasztotta szögre piros egyenruháját és lépett ki az Országos Mentőszolgálattól. Sok baj- és sorstársa a Facebookon fakad ki a lehetetlen körülmények és fizetések miatt – már ha tehetik. A vezetőség ugyanis ezt cenzúrázza, és ha kiszúrják a kritikát, azonnal töröltetik a posztokat.

– Sokáig csak tűrsz, mert szereted a szakmádat, és doppingol, ha másokon segíthetsz – kezdte a korábban mentőtisztként dolgozó Mariann, aki csaknem másfél évet rágódott azon, otthagyja-e a mentőzést. – Keményen tanultam azért, hogy életeket menthessek, érthető, hogy nem volt könnyű döntés. De amikor úgy húzol le 12 órás műszakokat, hogy nem engednek ebédelni, amikor hét év alatt egyetlen garnitúra egyenruhát kapsz, és amikor olyan eljárásra akarnak kötelezni, ami emberéletekbe kerülhet, belefáradsz, és feladod.

Öt év után döntött így egy hajdúnánási mentőtiszt is. Mokanszki Sára (34) tavaly nyáron sérült meg egy balesetben, amikor egy motoros karamboljához riasztották. A négygyerekes anyuka több hónap után decemberben kezdett volna újra dolgozni.

– Az tette be a kaput, hogy december 24-től 31-ig folyamatosan nappali műszakra osztottak be. Négy gyereket nevelek egyedül, kértem, hogy ezt vegyék figyelembe, nem tették. Alig láttam a családomat, a túlórákat sokszor ki sem fizették – fakadt ki Sára, aki ezután egy magánmentőcégnél kapott állást.

Talán még elkeserítőbb annak a vidéki mentőápolónak a helyzete, aki 32 évnyi szolgálat után lépne ki. A férfi a Facebookon keresett munkát, bejegyzése azonban csupán néhány napig élt.

„Szívesen vállalnék bármilyen kétkezi munkát, akár olyat, ami másnak megalázónak, képzettségen alulinak is tűnik. Legyen az köztisztasági munka, szennyvíztelepen végzendő segédmunka, bármi! Bármi, mert mindenki többet keres, mint én 32 év munkaviszony után" – írta ki magából fájdalmát a mentőápoló. A szívszorító sorokat felettesei néhány nap után levetették az oldaláról.

Pedig a férfi csak azokra a megalázóan alacsony bérekre utalt, amiért a mentők havonta akár 175 órát is gürcölnek. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság azzal védekezik, hogy 2012-ben és 2013-ban is emelték a béreket, így nagyjából 95 ezer egészségügyi dolgozó kaphatott több fizetést.

A mutatós számok ellenére a mentők fizetése még mindig irreálisan alacsony, a legtöbb mentő a 12 órás műszakok után másod-, sőt harmadállást is vállal.

– Figyelembe véve az Országos Mentőszolgálatnál eltöltött gyakorlati időt, a mentőgépkocsi-vezetők alapfizetése nettó 79 910 forinttól 94 621 forintig terjedhet. Ehhez jön a 15 720 forintos sürgősségi és az átlag 20 százalékos műszakpótlék – sorolta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, hozzátéve: az elmúlt évben az átlagkeresetük bruttó 193 000 forint volt.

Mariann diplomás mentőtisztként hét év után is legfeljebb nettó 150 ezer forintot keresett, amiért volt, hogy 178 órát húzott le egy hónapban. Vagyis óránként kicsivel több mint 800 forintot fizettek neki azért, hogy másodpercek törtrésze emberéletekről döntsön, vagy megvédje magát egy-egy betegtől. A nőt egyszer úgy helybenhagyták, hogy hetekig gipszben feküdt otthon. Mariann egy 17 éves fiún akart segíteni, aki szétrúgta a nő lábát.

– Az ember nem a pénzért lesz mentő. De egyre kevesebb igazi beteget láttam, és úgy teltek le a műszakok, hogy az orvosi táskát sem nyitottam ki – tette hozzá Mariann, aki végül egy fővárosi kórházban lett nővér.

Mentősök átlagkeresete (netó):

Gépkocsivezető: 125 ezer
Mentőápoló: 128ezer
Kezdő mentőorvos: 134ezer
Tapasztalt mentőorvos: 241 ezer

A múlt évben összesen 479-en léptek ki az Országos Mentőszolgálattól, igaz, 489 mentőt fel is vettek. Mégis szinte minden területen hiánnyal küszködnek.

– Mentőorvos és mentőgépkocsi-vezető munkakörökbe várunk leginkább jelentkezőket, ugyanakkor az új mentőállomások működtetéséhez szükség van további mentőápolókra és mentőtisztekre is – mondta Győrfi.

 Mentőegységek

KIM (kiemelt rohamkocsi): sürgősségi betegellátásra alkalmas, speciális képzést kapott mentőszakápolóval és mentőgépkocsi-vezetővel működő egység


Mentőgépkocsi: mentőápolói szintű beavatkozási lehetőséggel, a betegellátáshoz szükséges alapfelszereléssel dolgozik
Esetkocsi: teljes körű sürgősségi betegellátásra alkalmas egység. Az orvos mellett ápoló és gépkocsivezető dolgozik a kocsin
Rohamkocsi: az esetkocsi különlegesen felszerelt változata
Mentőorvosi kocsi: szakorvos és mentőgépkocsi-vezető teljesít rajta szolgálatot. Feladata a beteg állapotának stabilizálása, szállíthatóvá tétele. Beteget nem szállít, rohamkocsi-felszereltségű.

Kevés az ember és a kocsi is 

Állt a bál a főváros környéki településeken tavaly decemberben, miután kiderült: az Országos Mentőszolgálat tőlük vont el kocsikat, hogy biztosítsák a fővárosban a gördülékeny betegellátást. A vezetőség azután döntött így, hogy egy agyvérzésgyanús asszonyhoz 68 perc alatt ért ki a mentő Budapesten. A nyugdíjas nő a kórházban meghalt, a rendőrség pedig büntetőeljárást indított az eset után.

Egyre több rohamkocsi áll le

Információink szerint több fővárosi mentőállomáson is leálltak a rohamkocsik, mert kevés volt a mentőorvos. Helyettük az úgynevezett mentőorvosi kocsik futnak. Ezeken mentőtiszt vagy szakorvos teljesít szolgálatot. Az egységek – az autó mérete miatt – azonban kórházba nem tudják vinni, csak stabilizálhatják, szállíthatóvá tehetik a beteget. Vagyis ahhoz, hogy a beteg kórházba kerüljön, újabb mentőegységet kell riasztani.

 

 

Bármit hazudhat a Fidesz a tapolcai kampányban

A Nemzeti Választási Bizottság elutasította a Fidesz-KDNP kampányígéreteit kifogásoló beadványt hétfői ülésén, arra hivatkozva, hogy a választási kampányban elhangzó ígéretek a véleménynyilvánítás szabadságába tartoznak.

A Fidesz-KDNP kampánya miatt egy magánszemély nyújtott be kifogást március 27-én. A beadványozó az április 12-ei időközi választáson a Fidesz-KDNP és jelöltjük, Fenyvesi Zoltán kampánytevékenységét sérelmezte, és arra hivatkozott, hogy a kampányban a Fidesz-KDNP kormányzati pozícióját kihasználva vesznek részt, torzítva ezzel a kampányt, és csökkentve más jelöltek és pártok esélyegyenlőségét. Kifogásában a Fidelitas, valamint Fenyvesi Zoltán jelölt közleményére, internetes cikkekre és videókra hivatkozott.

A kifogást az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság március 31-én érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert a kifogástevő nem a sérelmezett kampánytevékenységtől számított három napon belül nyújtotta be a kifogását.

Az elsőfokú határozat ellen a beadványozó fellebbezést nyújtott be az NVB-hez. Az NVB hétfői ülésén egyhangú határozatában az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság határozatát megváltoztatta, a kifogást érdemben elbírálta, majd elutasította.

Az NVB határozatában rögzítette: a Fidelitas, illetve Fenyvesi Zoltán március 23-ai közleményével kapcsolatban, valamint öt internetes cikk és videó kapcsán a beadvány elkésett. Az NVB azonban három, a kifogástevő által hivatkozott cikket érdemben elbírált, mivel azokkal kapcsolatban a jogorvoslatot a határidőn belül nyújtották be.

Az NVB elvégezte a három hivatkozott bizonyíték érdemi vizsgálatát, és megállapította, hogy ezek nem sértik a választási eljárás alapelveit. Az NVB szerint a kifogásban sérelmezett tevékenységek – a Fidesz-KDNP jelölőszervezetek kampánytevékenysége, a kampány során tett választási ígéretei olyan, a véleménynyilvánítás szabadságába tartozó megnyilvánulások, amelyek alkotmányos védelmet élveznek, és amelyek valóságtartalma és megvalósulása semmilyen módon nem bizonyítható, illetve igazolható, ezért vonatkozásukban a jelölő szervezetek jogi felelősségének megállapítása sem lehetséges. Mindezek miatt a kampánytevékenység nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget sem sérti, így az NVB elutasította a kifogást.

A határozat ellen a Kúriához lehet fordulni bírósági felülvizsgálatért.

 

 

Változtatna az MNB: mostantól 30 millióig kártalanítana a Beva

A Magyar Nemzeti Bank törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a Befektető-védelmi Alap által nyújtott biztosítás összege legfeljebb 100 ezer euróra emelkedjen a jelenlegi 20 ezer euróról – közölte a jegybank.

Ez azt jelentené, hogy a károsultakat nem 6, hanem 30 millió forintig kártalanítanák.

A tervezett módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a befektetők az Országos Betétbiztosítási Alapnál megszokott gyorsasággal jussanak hozzá a kártalanításukhoz.

 

 

Nem maradtunk húsvétkor sem Orbán-fotó nélkül

Aki aggódott, hogy anélkül ér véget a húsvét, hogy Orbán Viktor frissítené valamilyen frappáns képpel a Facebook-oldalát, az most megnyugodhat.

Hétfő este ugyanis megtört a jég és a miniszterelnök ezzel a fotóval kívánt "áldott Húsvétot" a magyaroknak:

 

 

Tagadják, hogy Orbánnak svájci bankára lenne

Múlt héten a svájci Tages Anzeiger arról írt a Vasárnapi Hírek nyomán, hogy Orbán Viktor bankáraként emlegetik Nagy Istvánt, Bern nagykövetét. Felmerültek olyan találgatások is, miszerint a miniszterelnök kétszer is egyenesen Nagy miatt utazott Zürichbe. Utánajártunk annak, mit szólnak ehhez az érintettek.

Egész pontosan arra voltunk kíváncsiak, hogy valóban fűzi-e Orbán Viktort Nagy Istvánhoz üzleti kapcsolat, illetve hogy a kormányfő valóban a nagykövet kedvéért vonatozott-e órákon át Zürichbe.

Első körben Orbán Viktor sajtósánál, Havasi Bertalannál érdeklődtünk. Bár kérdéseink nyilvánvalóan érintették a miniszterelnök személyét, Havasitól csak azt választ kaptuk, amit már mi is tudtunk: Nagy István Magyarország Svájcba akkreditált nagykövete. Egyebekben javasolta, hogy forduljunk kérdéseinkkel a berni nagykövetséghez, illetve a külügyhöz, így ezt meg is tettük.

A berni nagykövetség azt írta:

A magyar sajtóban (Vasárnapi Hírek), valamint az ezt átvevő svájci napilapban (Tages Anzeiger) megjelent feltételezéseket, miszerint Nagy István „Orbán Viktor svájci bankára” lenne a leghatározottabban cáfoljuk és – mint ahogyan az a mai Tages Anzeigerben meg is jelent – visszautasítjuk: az állítás nem igaz.

A követség kitért arra is, hogy Nagy István nagyköveti kinevezése előtt a magánszférában folytatott üzleti tevékenységét befejezte, nagyköveti felkérését ezt követően kapta. Nagykövet-jelöltként a hivatalos eljárásnak megfelelően részt vett az Országgyűlés Külügyi Bizottságának meghallgatásán, amelyen megfelelt, és 2013. márciusában elfoglalta az állomáshelyét – írták.

Szerettük volna elkérni tőlük Nagy István önéletrajzát, de azt a külügy álláspontjára hivatkozva – mely szerint ez nem közérdekből nyilvános adat – nem adták ki. Így bár a berni nagykövetség cáfolta a nagykövet személyét érintő pletykákat, Orbán zürichi utazásaival kapcsolatban nem válaszoltak.

A külügy cikkünk megjelenéséig nem reagált a megkeresésünkre.

 

 

Bevándorlás-ügy: több, mint 33 ezer kérelmező csak idén

Az első negyedévben több mint 33 ezer kérelmezőt regisztrált a magyar menekültügyi hatóság – mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója az M1 aktuális csatorna híradójában.

Végh Zsuzsanna hangsúlyozta: a menedékkérők számának 2013-ban megkezdődött növekedése idén is folytatódik, és mivel az első negyedévben már több mint 33 ezer kérelmezőt regisztrált a magyar menekültügyi hatóság, megalapozottan feltételezhetik, hogy "nagyon nehéz év" előtt állnak.

Mint mondta, a világban dúló háborúk miatt özönlenek egész Európába a menekültek, így Magyarországra is naponta 150-200 ember érkezik valamelyik háborús övezetből.

A Híradóban elhangzott: az elmúlt három évben hússzorosára nőtt a menedékkérők száma. Míg két éve kétezer, tavaly 42 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be.

 

 

Megrohamozták az éhezők a miskolci ételosztást

Miskolc fideszes polgármestere, Kriza Ákos múlt héten visszautasította a Gyermekétkeztetési Alapítvány felajánlását, mely szerint ételt osztanának a helyi rászoruló gyerekeknek. Kriza a döntést azzal indokolta, Miskolc inkább gazdasági sikereivel akar a figyelem középpontjába kerülni, egyébként is a város az utóbbi időkben rengeteget tett az éhezés felszámolásáért. A polgármester döntésén többek felháborodtak, ezért a Miskolcnak Hangja Van csoport úgy döntött, a tiltás ellenére is ételosztást szerveznek a rászorulóknak mára.

Az ételosztókat megrohamozták az éhezők az Origo szerint: sokan hiába álltak egy órán át sorba, nem jutott nekik élelem. Ugyanis gyakorlatilag közelharc alakult ki a segélycsomagokért, páran attól is féltek, agyon tapossa őket a tömeg. Ezért voltak, akik inkább haza is küldték a gyerekeiket és az idősebbeket, nehogy bajuk essen.

Végül mindössze tíz perc kellett ahhoz, hogy elfogyjanak az adományok, pedig állítólag a legszegényebbek közül nem is tudott mindenki eljönni, mert nem futotta nekik a buszjegyre.

Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke úgy kommentálta az esetet, hogy természetes, ha több száz éhes ember összegyűlik, akkor ez lesz a vége. Szerinte "tömeg volt, de nem csürhe".

Bár a szomszédban lévő Polgármesteri Hivatalból nem jött ki senki az ételosztásra, az Origo tudósítója szerint jól látható volt, hogy az ablakból videózták az eseményt.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel