Most merre tart a tolvajkormány?

Alapvetően alakult át a politikai közhangulat az elmúlt egy évben Magyarországon a legutóbbi országgyűlési választás óta. Akkor úgy tűnt, a Fidesz-KDNP még hosszú ideig domináns lesz a hazai politikában. Októbertől kezdve azonban a kormánypártok hibát hibára halmoztak, így három évvel a legközelebbi megmérettetés előtt az ellenzék ismét reménykedhet a kormányváltásban.

Egy év telt el a Fidesz-KDNP 2014-es választási győzelme óta, a mögöttünk hagyott hónapok egyáltalán nem voltak szokványosak. A kormánypártok tavaly áprilisban a szavazatok 44,87 százalékával szereztek 133 mandátumot a 199 fős parlamentben, így megmaradt a kétharmados többségük. A parlamentbe rajtuk kívül az MSZP, a Jobbik, az LMP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM jutott be, de az utóbbi kettő nem tudott frakciót alakítani. 

Szocialista összomlás

Talán a közelgő EP-választás miatt is a harmadik Orbán-kormány a rendszerváltás óta a leghosszabb idő után alakult meg. A kormány csak június 6-án lépett hivatalba. A május 25-i EP-választás is a Fidesz–KDNP elsöprő győzelmét hozta, míg a legnagyobb vesztes az MSZP lett. A szocialistákat a Jobbikon kívül a Demokratikus Koalíció is majdnem megelőzte, míg Budapesten csak a negyedik helyen végeztek.

A nyári hónapokban a kormány nem zúdította a döntések tömegét az országra, miközben a balliberális ellenzék a belső vitákkal volt elfoglalva az önkormányzati választás előtt. A politikai erősorrendben október 12-ig nem is történt jelentős változás, így a kormánypártok az önkormányzati voksolást is nagyon simán megnyerték. Fájó pont talán csak a zuglói és a békéscsabai polgármesteri poszt elvesztése volt számukra.

Lassú elszakadás

Az elmúlt egy év legnagyobb konfliktusának a gyökere azonban már a nyári-kora őszi hónapokban kezdett láthatóvá válni. Orbán Viktor megkezdte a lassú elszakadást Simicska Lajos médiavállalkozótól, akinek a csatornáin egyre több kormánykritikus vélemény jelent meg. Összességében a helyhatósági választás előtt a felek tűzszünetet kötöttek, így a konfliktus nem rontott a Fidesz választási esélyein.

A Fidesz választási győzelme után sokan azt gondolhatták, hogy a már évek óta ígért konszolidáció érkezik el, ehelyett október 12-ét követően jelentősen megváltozott az addigi politikai folyamatok iránya. A kormány a választást követően jelentette be az internetadó tervezett bevezetését, valamint ezzel egyidőben robbant az amerikai kitiltási botrány is.

Lejtőn

Láthatóan zavar alakult ki a kormánypártban a több tízezres tüntetések láttán, és elemzők szerint a kitiltási ügyet sem sikerült a megfelelő módon kezelni, így a magyar-amerikai politikai kapcsolatok 1989 óta nem látott mélypontra estek. A kormánypártok veszítettek népszerűségükből. Első komoly választási vereségüket Ózdon könyvelhették el, ahol a megismételt polgármester-választáson a Jobbik jelöltje közel kétharmados támogatottságot szerzett.

A választási vereségekben nem volt megállás, november végén a Kiss Péter halála miatt kiírt időközi országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP húsz százalékponttal kapott ki a szocialista jelölttől, miközben 2014 tavaszán csak öt százalékponttal győzött Kiss. Nemcsak a választásokon, a közvélemény-kutatások szerint is százezrek pártoltak el a Fidesztől, miközben az ellenzéki erők közül csak a Jobbik tudott profitálni a helyzetből.

A robbanás

A kormány megítélését tovább rontotta az útdíj kiterjesztésének előkészítetlensége, valamint a kötelező drogteszt bevezetésének ötlete is. A kapkodás miatt a kormánypárti frakción belül is nőtt az elégedetlenség, de a többség inkább értetlenkedett, amiért három megnyert országos választást után számukra értelmezhetetlen politikába kezdett a Fidesz.

Januárban úgy tűnt, hogy Orbán Viktornak és a Fidesznek sikerül konszolidálnia a helyzetét, és elsimítani a konfliktusokat, de február 6-án robbant a Simicska-bomba. A médiavállalkozó és a kormányfő konfliktusa a napnál is világosabbá vált, amikor a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Lánchíd Rádió vezetői egyszerre mondtak föl. Simicska alpári szavakkal illette a miniszterelnököt és azt ígérte, hogy felveszi a kesztyűt egykori katonatársával szemben.

Csalóka állapot

A konfliktus lehetséges hatásai ma egyelőre felmérhetetlennek, de annyi biztos, hogy Simicska Lajos jobboldali médiabirodalma megingott, aminek a hatása a Fidesz szavazókra sem lebecsülendő. A viszály a Fidesz veszprémi időközi országgyűlési választási eredményére is hatással lehetett, a párt elveszítette a kétharmados parlamenti többségét, Kész Zoltán, a baloldal által támogatott független jelölt a vártnál jóval könnyebben győzött.

Egy évvel az országgyűlési választások után a felmérések szerint még mindig a Fidesz–KDNP a legnépszerűbb politikai erő, de legalább egymillió szavazót elveszített. A párt szerencséje, hogy a baloldali ellenzéki térfélen nem indult meg az egységesedési folyamat, érdemben a baloldali erők sem tudták növelni a támogatottságukat. Most úgy tűnik, hogy a Jobbik a második erő, de ez csalóka, mivel biztosra vehető, hogy a baloldali pártok nem fognak külön indulni a 2018-as választásokon.

Sok van hátra

Áprilistól októberig a Fidesz egyértelműen a pozícióját próbálta tartani az ellenzékkel szemben. Ebben sikeres is volt, azonban ezt követően jól láthatóan irányt tévesztett a kormánypárt, amiért súlyos árat kellett fizetnie. Egyrészt elveszítette a tematizációs monopóliumát, másrészt jó alkalmat adott az ellenzéknek, hogy a választási vereségeket követően ne saját problémáival foglalkozzon, hanem a kormánypolitikáját tudta élesen támadni.

A Fidesz elmúlt egyéves tevékenységéből azonban nem érdemes túlságosan messzemenő következtetéseket levonni, főleg nem a 2018-as választás eredményére következtetni. Tény, hogy a kormánypárt rengeteg szavazót vesztett, és a belső ellentétek is felszínre törtek a pártban, mégha ezeket megpróbálják a szőnyeg alá is söpörni. Másrészt a Fidesz–KDNP az előző, vagy éppen az 1998-2002 közötti ciklusban volt már sokkal rosszabb helyzetben. 

 

 

A szegénység miatt határozati javaslatot nyújt be az MSZP

A növekvő szegénység miatt határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek az MSZP – tudatta a párt hétfőn az MTI-vel.

A javaslat arra kötelezné kormányt, hogy a készülő 2016-os költségvetésben teremtse elő a gyerekek után járó ellátások, a szociális támogatások, a nyugdíjminimum, valamint a gyermekvédelmi szolgáltatások támogatásának legalább harminc százalékos emeléséhez szükséges pénzt – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A javaslat ezen kívül arra is kötelezné a kormányt, hogy a jövő évi költségvetésben oldja meg a rászoruló gyerekek egész éves étkeztetését, a szociális dolgozók harminc százalékos béremelését, a közmunkabért pedig emelje a minimálbér szintjére.

 

 

Drága mulatság húsvétkor részegen biciklizni

Nincs olyan biztosítás, ami az ittasan közlekedő károkozókért helytállna – hívta fel a figyelmet a CLB biztosítási alkusz az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Semmiben ne bízzon húsvétkor az, aki ittasan balesetet okoz, a kárt ugyanis még a részeg biciklisen is behajtja a biztosító, akár másfél milliós értékig – írták. A károkozás következményét mindenképpen viselnie kell okozójának, akkor is, ha ő maga nem volt közvetlenül részese az eseménynek, ám miatta történt – figyelmeztet a CLB. A közleményben kitértek arra, hogy a kártérítési ügyek akár egy évig is elhúzódhatnak, és ha a sérült járműre csak kötelező biztosítás van, akkor megeshet, hogy ez idő alatt egyetlen fillért sem kap a tulajdonosa.

Németh Péter értékesítési és kommunikációs igazgató a közleményben kiemelte, hogy nemcsak a hatóság, hanem a biztosítók is szigorúan büntetik az ittas vezetőket: egyértelműen kizárják a kártérítésből azokat, akik túllépik az általuk megszabott 0,8 ezrelékes befolyásoltságot. Ez az állapot akár 1-2 pohár bor, vagy két üveg sör elfogyasztásával bekövetkezhet – jegyzik meg.

A közleményben idézik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait, amely szerint 2013-ban még 15 691 olyan karambol történt Magyarországon, amelyben sérült volt, tavaly pedig ez a szám 15 847-re nőtt. Emelkedett azok száma is, akik a közúton lelték halálukat: 2013-ban 540 áldozatot szedtek a közlekedési balesetek, tavaly viszont már 573-an haltak meg így.

 

 

Tesla tornyok Oroszországban

Oroszország már régóta kísérletezik mind katonailag, mind gazdaságilag a Tesla technológiával, de napjainkra megnőtt az igény a tesztek gyakorlatba történő átültetése iránt. Orosz források szerint amennyiben üzembe helyezik, és teljes kapacitással üzemel a Marx generátor, a "teljesítménye akkora lesz, mint az összes elektromos erőmű együttvéve Oroszországban - beleértve valamennyi termoelektromos, vízenergia, nukleáris, nap- és szélerőművet."


Ugyanakkor ezt a potenciált eddig csak a másodperc töredékéig sikerült mérni. Az alábbi exkluzív drón felvételek a legutóbb készültek a létesítményről. A felvételek nyilvánosságra hozatala talán nem csupán politikai pózolás, hanem úgy tűnik, hogy a Tesla villamosenergia-termelés feltételei lassan valóságossá válnak, és erről az egész világnak joga van tudni, annál is inkább, mivel ezzel a technológiával gyakorlatilag a Föld összes energia problémája megoldódna, nem beszélve a további következményekről. Onnantól kezdve például a háborúk gyakorlatilag teljesen értelmetlenné válnának, hiszen nincs szükség fosszilis üzemanyagra a működtetésükhöz, vagyis nem kell, hogy az erősebb országok kizsákmányolják a gyengébbeket az erőforrásaik megszerzéséért. Az így termelt áram ára töredéke lenne a mostaninak, mivel a megépítése és üzemeltetése ezeknek a létesítményeknek össze sem hasonlítható a jelenlegi erőművek bármelyikének költségeivel.

 

 

Lánchídi menet a Parkinson-betegekért

Kközösségi sétát szerveznek a lezárt Lánchídon április 11-én, a Parkinson-betegek világnapján.

A séta a budapesti Széchenyi térről, a Magyar Tudományos Akadémia épülete elől indul 10 órakor, majd a Lánchíd budai hídfőjénél a résztvevők az előre kiosztott léggömböket egyszerre a levegőbe engedik. A menet a Lánchíd utcán keresztül a Várkert Bazárig, az Ybl-szoborig halad tovább, ahol a séta rövid ünnepi beszéddel zárul.

A szervezők célja, hogy segítsék a betegséggel élők társadalmi elfogadottságát és harcoljanak a Parkinson-betegek negatív megítélése ellen. A sétára az ország minden részéről várják a szimpatizáló résztvevőket.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség a világon. Európában jelenleg 1,4 millió Parkinson-beteg él, a betegség költsége évente közel 14 milliárd euró. A statisztikák szerint 2030-ra ennek a betegszámnak a kétszerese várható.

 

 

Kivágták a fákat

Egy csökölyi erdőterületről loptak a férfiak, ezért most vádemelést javasol a rendőrség az ügyükben. A Csököly és Gige közötti erdőterületről 2015. február 25-én tölgy és égerfát vágtak ki a tolvajok. A nyomozók látókörébe került egy 55 éves apa és 34 éves fia, akiket elfogtak, a rendőrőrsre előállítottak és mindkettőjüket gyanúsítottként hallgatták ki.

 

 

Bizarr titkokat is rejt a Rákóczi híd belseje

Az Erzsébet után íme az MNO következő hídriportos áldozata. Az 1995-ben átadott és 2015-ben felújított Rákóczi híd Budapest második legnagyobb dunai átkelője. A 6800 tonnás monstrumon végre áthalad az 1-es villamos is. Tóth Krisztián hídmester segítségével mindenhová bekukkantottunk, ahová egyébként nem szabad, pilontól a pincéig körbejártuk az építményt. Csatlakozzanak!

Egészen egyedi látványt nyújtott néhány héttel ezelőtt a Rákóczi hídon parkoló négy villamos és a húsz megpakolt teherkocsi. Jelentjük, a március 20-ai átadást megelőző 1000 tonnás terhelési teszt jól sikerült. Ahogy a sínpárok között állunk, alig érezni a centikre mellettünk elrobogó 1-es villamos okozta rezonanciát, sőt. Ahogy Molnár kolléga kecses mozdulattal a sínek közé helyezi kameráját, a gép fölött elhúzó monstrum meg sem mozdítja a képet.

De kezdjük az elején. A hét eleje óta a Kárpát-medencét kínzó viharos erejű szél továbbra sem csitul, a videós riportot is megnehezíti, minket viszont a szélsőséges időjárás sem tántoríthat el végcélunktól, hogy az Erzsébet híd után a Rákóczi hidat is bejárjuk. Miként tavaly szeptemberben, most is Tóth Krisztián hídmester vezet bennünket: a hévmegállóval szembeni „hídiroda” ajtajában, a pesti hídfőnél vár minket.

Odabent picit átmelegszünk, magunkra kapunk egy BKK-s mellényt, meg egy fejvédőt, biztos ami biztos. „A hídszekrényben elkél, meg a villamosvezetők sem hívják ránk egyből a rendőrséget, ha a sínek között bóklászunk majd a pilonnál” – mondja Krisztián, mi pedig nem kérdezünk feleslegesen.

A kamera forog, hídmesterünk pedig már a sínpálya negyedénél jár, iparkodunk tartani a lépést.

A pesti oldalról közelítjük az első pilont, amelynek ajtaja ugyanúgy egy U-Bootéra hajaz, mint az Erzsébet hídon.

Molnár kolléga már fintorog, az Erzsébet hídnál megküzdött a bejutással, most sem lesz egyszerűbb dolga. „Csak egyesével” – adja ki az ukázt vezetőnk, és már indulunk is. Jó 15-20 métert kell mászni felfelé a cingároknak tervezett pilonbelsőben, utunkat egy-egy elektromos doboz szegélyezi két oldalt.

Csapóajtó fel, még egy lépés, és íme, a madártávlat.

Lábunk előtt hever a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája, de balra sem kutya a panoráma. Az Infopark impozáns, a Gellért-hegy lenyűgöző innen is. Nehéz betelni a kilátással, elnézegetné még pár órát az ember.

Na, de kell a hely videósunknak, és Béres kollégának, aki a fotómasinát kezeli. Alászállunk.

Mire végzünk, talán a tűzoltók is kiérnek – viccelődünk a pilon tövében Krisztiánnal, de szerencsésebbek vagyunk, mint a hídmesterek, akikre sokszor akkor is ráhívják a hatóságokat, ha előre bejelentik a mászást. Molnár kolléga még cikázik egy sort a híd közepén, a villamosvezetők élénk szemöldökrángásától kísérve, majd elhagyjuk a felszínt. Irány a hídszekrény!

Kalinkához vagdalt jár

Kellemesen bizsergető egy kicsit szélcsendesebb térben sétálni, főképp, ha közben olyan környezettel ismerkedhetünk, ahová emberfia sohasem juthat el. A híd pesti hídfőjétől indulva majdnem 500 méteres zárt folyosó vezet át Budára a híd alsó részében, a gyalogút alatt. Itt mennek a vízvezetékek és a kábelszekrények, ezekben régen a villanyt vezették át.

Rozsdásodásnak nyoma sincs. A lábunk alatt lévő acéllemezeken itt-ott 20 centis lyukakat fúrtak, ahol a pára távozhat. A lemezeket tartó irtózatos csavarok némelyikét zöldre és pirosra pingálták. Mielőtt nemzeti hevülettől fűtött tervezőkre gyanakodnánk, hídmesterünk tisztázza a helyzetet. A híd terhelését ellenőrzik szúrópróbaszerűen ezzel a módszerrel: ha valamelyik körül megreped a festék, baj van. Nem látunk roncsolódást itt sem.

Egyszer csak minden lámpa kialszik, és csak a fejünk felett elhaladó villamos tompa robaja visszhangzik. Béres kolléga szórakozik a villanykapcsolóval, ezt megúsztuk.

„De jó kis mágnes, biztos a geodéták hagyták itt” – örül idegenvezetőnk egy gazdátlan ásványnak, de nem ez az egyetlen itt felejtett darab. A fejünk feletti, 10-es számú acéllemezhez támasztva kissé gusztustalan tízórait tálalt valaki évekkel ezelőtt: a különleges vagdalt konzervhez Kalinka vodka dukált. A gourmand-nak takarítani már nem maradt ideje.

„Amikor az Erzsébet híd után megkaptam a Lágymányosi hidat (1995-től 2011-ig így hívták a Rákóczit – a szerk.), és először megláttam ezt a termet, egyből azt gondoltam: na, itt jó kis diszkót lehetne nyitni” – visszhangozzák Krisztián szavait a betonfalak immár a budai oldalon. A hídszekrényből ugyanis egy olyan térbe visz az utunk, ami valóban ideális bulihelyszín lehetne, leszámítva a gáz- és szennyvízvezetékeket. Egy-két pillantás a munkásgraffitikre („szeretlek Marcsi”), és már megyünk is tovább.

Graffitisek csak golyóálló mellényben!

Jó meleget ad a távfűtéscső a külső kezelőjárdához vezető lépcsők előtt, egy másodpercig élvezkedünk mindannyian, aztán irány vissza Pestre. Alattunk a Rákóczi híd robusztus pillére. A túloldali pillérrel az építéskor megszenvedtek a munkagépek: a németek által 1944-ben felrobbantott vasúti híd roncsai mellett egy uszály darabjait is ki kellett pucolni a meder aljáról. A budai oldali tartóoszlopnál sokáig lakott egy hajléktalan csapat, de elköltöztek. Csupán néhány elhasznált rongyot hagytak hírmondóul.

A pár méterre mellettünk húzódó Déli összekötő vasúti hídon kis túlzással 3 percenként halad át egy vonat. Nem csoda: ez Magyarország legfontosabb vasúti átjárója a Dunán.

Kevesen tudják, de nemzetbiztonsági jelentősége miatt fegyveres őrök védik, szóval graffitisek legfeljebb golyóálló mellényben közelítsenek! A Lágymányosi híd átadásáig gyalogosforgalom is áthaladt rajta, ma már csak szerelvények dübörögnek. A közepe táján jó háromméteres acélhuzal lóg le a híd széléről, mintha John McClane csúszott volna le itt Zeusszal, a fekete bronxi boltossal a Die Hardból.

A kezelőjárda úgy jár a lábunk alatt, mint a motolla, igyekszünk nem tudomást venni róla.

Időnként persze lenéz az ember a rohanó folyóra, hihetetlen víztömeg feszül neki másodpercenként a pilléreknek. A rendkívüli sodrás miatt a medernél kövekkel szórták körül a híd összes tartóoszlopát, mindegyiket gránittal burkolták be.

Meggyorsítjuk a lépteinket, mert Krisztiánt már így is túlóráztatjuk. A „Vigyázat! A kezelőjárda megszakad a diletációnál”-tábla jól jön, mi legalább nem lépünk a hiányzó fémdarab helyére, nem úgy, mint az az illető, aki miatt ki kellett tenni a feliratot.

Hídmesterünk a pesti oldalon bezárja a külső járdák ajtajait, és kikísér bennünket a Rákóczi híd szürke félhomályából. Két órát töltöttünk bent, pont annyit, mint ő egy napi ellenőrző körút során. Messze nem tűnt ennyinek.

Távozásunk pillanatában fut be az irodába a Petőfi és a Szabadság hidak hídmestere. Jelezzük is neki, hogy ő a következő kiszemelt áldozat. Rövid szabadság után áll elébe. Alig várjuk!

Majdnem Latinovits híd lett

A mai Rákóczi híd helyét már a XIX. században kijelölték a városrendezési tervekben. Csepel felé vezettek volna át egy keskeny közlekedési vagy szimpla gyalogos hidat, de végül nem fért bele a büdzsébe. A második világháború után a Balaton és az észak-magyarországi iparvidék felé is felerősödött a gépkocsiforgalom. A budaörsi gyorsforgalmi út és az M1-es építése után a Petőfi híd egyedül már nem tudta levezetni a dél-budai autómennyiséget, így elengedhetetlenné vált egy új híd megépítése. A ’96-os világkiállítás úgyszintén indokolta meglétét, az expó végül elmaradt. A terveket az Uvaterv készítette, a mérnöki munkát a Metrober végezte, a kivitelező a Hídépítő Rt. volt, az acélszerkezetet a Ganz gyár biztosította. Az építményt 615 gyártási egységből rakták össze, az összeszerelést Pestről kezdték budai irányba. A parti nyílások darabjait behúzták, a többit pedig beemelték a helyére. Mindkét oldalon elhelyeztek egy mészkő címert, zászlórudat és fekete gránit „írott köveket”.

A Lágymányosi híd 1995. október 30-ára készült el, Lágymányost és a Ferencvárost köti össze. Budapest második legnagyobb hídja. Építésekor felmerült a Szent László elnevezés, s Latinovits Zoltán, Kossuth Lajos, Szent István és Mátyás király is szóba került. 2011-ben keresztelték át Rákóczi hídra. A híd hatnyílású, illeszkedik a mellette futó vasúti híd tömegéhez és szerkezetéhez. A kétszer két sávos út között kétirányú villamossínek mennek, ezeken közlekedik március óta az 1-es villamos. A híd öt pilonnal rendelkezik, egyenként 35 méter magasak. 2013-ra rendkívül elhasználódott a magyarországi hidakon elsőként alkalmazott tükörreflektoros világítás, ezeket az idén befejeződött felújítás során halogén égőkre cserélték.

 

 

 

Lehet, hogy feketén foglalkoztatja a cége, csak ön nem tud róla

Nem lesz meg a nyugdíjhoz szükséges ideje, vagy kevesebb lesz a nyugdíja, kevesebb táppénzt kap, ha lebetegszik, nem kap hitelt a banktól - ez lehet abból, ha cége nem jelenti be önt munkavállalóként vagy nem a teljes bérre. És mindez csak a problémák egy része. Hol tudja megnézni, hogy be van-e jelentve?

Gyakori a munkaadók lebukása a feketefoglalkoztatás, a bejelentések elmulasztása, a zsebbe fizetés miatt. Később a dolgozó is ráfizethet, ha pillanatnyi előnyök miatt vagy tájékozatlanságból belemegy az ilyen kontraktusokba.

A munkavállalókra nézve a bejelentés és szerződés nélküli („fekete/szürke”) foglalkoztatás következményei rendkívül súlyosak. A munkaviszonyból származó jogok (munkaidő, pihenőidő mértéke, legalacsonyabb munkabér, a munkaviszony megszüntetésének szabályai stb.) kikényszerítése, a munkával töltött időszaknak például a nyugdíjjogosultság tekintetében történő utólagos elismerése, vagy egyéb ellátás (táppénz stb.) igénylése rendkívüli nehézséget okozhat – hívja fel a figyelmet az Adózóna.

E mellett a munkavállalónak számos esetben jövedelemigazolásra is szüksége lehet. Lakáscélú hitelt szeretne felvenni, ha nincs az adóhatóságnál jövedelemére vonatkozó adat – mert feketén foglalkoztatják, a fizetését részben vagy egészben zsebbe fizetik –, akkor nem kaphat ilyen igazolást, illetve a valós jövedelemének megfelelő igazolás hiányában hitelképessége csökken, a hitelkérelmét a pénzintézet elutasíthatja.

A munkavállaló számára a foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított személy kérésére – bármely időpontban – három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni.

A munkavállalás előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján megtalálható információk alapján. Ezek az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, felfüggesztett, bejelentési kötelezettségüket elmulasztó, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózókat, amelyeknél kockázatos lehet a munkavállalás.

Az Adózóna összeszedte, mi mindent érdemes tudni az egyes jogviszonyokról, hol lehet megnézni pontosan, hogy a munkahely bejelentette-e a dolgozót. Bővebben itt lehet ezekről olvasni.

 

 

Hálapénz kerülő utakon

A hivatalos kommunikáció harcot hirdet a hálapénz ellen, miközben az egészségügy átszervezési kísérlete ezzel ellentétes hatású.

Havi 100–200 ezer forintos fizetésemelést kap az az orvos, aki lemond a hálapénzről, és aláírja, hogy nem megy külföldre dolgozni. E nemes elgondolás, amelyről a közelmúltban Zombor Gábor államtitkár beszélt, egyelőre „stratégiai szinten van”, vagyis csak a szokásos ötletelésből kaptak újabb ízelítőt az évek óta egyre bizonytalanabb helyzetben lévő egészségügyben foglalatoskodók. A hálapénzt több szakmában sem pótolja a béremelés, sőt még maga a fizetés sem. Vannak olyan orvosok – és persze segítőik –, akik, ha választaniuk kell, inkább a fizetésükről mondanak le a hálapénz megtartása érdekében, miközben a magánorvoslás és az állami szektor nyújtotta szolgáltatások előnyeit kombinálják.

 Ennek vegytiszta formája az úgynevezett önkéntes segítői státus. Lényege: a kórházzal kötött szerződés lehetővé teszi az orvosnak, hogy ott lássa el a betegeit, de fizetést nem kap érte az intézménytől. A konstrukció bizonyos szempontból a benne részt vevő valamennyi fél számára előnyös. Az orvos jelentős támogatást kap magánpraxisának fenntartásához, és emellett még hálapénzhez is jut, a munkaerőhiánnyal küzdő kórház – legalábbis papíron – képes produkálni a működéséhez szükséges létszámot, a beteg pedig választott orvosánál gyógyulhat, társadalombiztosítási támogatással.

A működési engedélyeket nyilvántartó Országos Tisztifőorvosi Hivatal szerint a fekvőbeteg-intézményekben jelenleg 335 orvos dolgozik ilyen önkéntes segítőként, többségük azonban – minden szóbeszédre rácáfolva – nem nyugdíjas. Vannak olyan doktorok is, akiket egyszerre több kórházhoz fűz efféle jogviszony – válaszolta a HVG kérdésére a hivatal. „Ahány kórház, annyiféle szerződés” – vélik a fővárosi módi ismerői, bár a kontraktusoknak azért vannak közös ismérveik: az orvos kártérítési felelősséggel tartozik az okozott kárért, és saját felelősségbiztosítással kell rendelkeznie ahhoz, hogy külsősként dolgozhasson. Van, ahol a fiatalabb doktorok havi egy-két ügyelet elvállalása fejében önkénteskedhetnek, a visszajáró nyugdíjas kollégáktól azonban ezt nem várják el – magyarázza egy ily módon praktizáló fővárosi szülész-nőgyógyász. Jellemzően a hálapénzes szakmákban kedvelt ez a konstrukció, elsősorban a szülészek és a sebészek kénytelenek a műtéti lehetőség kedvéért szimbiózisban élni valamelyik kórházzal.

A műtétes szakmákban kórházi háttér nélkül nem is működhetne magánpraxis, hiszen a bajok jó része csak sebészeti beavatkozással orvosolható. A nőgyógyászoknál pedig a normál vagy a császármetszéses szülés levezetése hozza a legtöbb hálapénzt. Ennek szokásos tarifája a fővárosban 120–150 ezer forint, nagyjából függetlenül attól, hogy az orvos milyen jogviszonyban áll a kórházzal, fizetésért vagy ingyen dolgozik. Míg Budapesten inkább az önkéntes segítői státus dívik, vidéken a szabadfoglalkozású orvoslás fizetős formáját részesítik előnyben. Ez azt jelenti, hogy töredék állásban, például heti két órára szerződnek el szakrendelést tartani. Így az orvost az infrastruktúrával összekötő köldökzsinór nem szakad el: magánbetegeinek fel tudja írni a társadalombiztosító által támogatott gyógyszereket, elküldheti őket nem fizetős laborvizsgálatra vagy bármely más diagnosztikára, s a betegállományba vételi és a beutalási joga is megmarad. Mindez persze úgy, hogy magánrendelésen megjelent pácienseit a szakrendelési nyilvántartáson is átfuttatja.

A jogalkotók bizonyosan nem erre a tartalomra gondoltak, amikor 2005-ben törvényt hoztak a közérdekű önkéntes tevékenységről. A „szolidaritáson alapuló, mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységben” rejlő lehetőséget először 2007 áprilisában fedezte fel magának az egészségügy. Ekkor lépett hatályba a kórháztörvény az ágyszámok csökkentéséről, így elsősorban a fővárosi szülészeteknek, nőgyógyászatoknak kellett összébb húzódniuk. A létszámfeleslegnek minősült orvosok azonban nem akartak vidékre költözni, bíztak abban, hogy saját pacientúrájukat megtartva, szabadfoglalkozásúakként is meg tudnak majd élni. „Volt olyan időszak, amikor az egyik nagy fővárosi kórház szülészetére, nőgyógyászatára negyven önkéntes segítő is be-bejárt. Aztán már csak azokat engedték be, akik az intézmény ellátási területéhez tartozó betegeket hoztak” – emlékszik vissza az elmúlt évek fejlődéstörténetére egy önkéntes.

További lökést adott az önkénteskedésnek a 2013-as kényszernyugdíjazás, amikor a 62. évüket betöltött orvosoknak kérvényezniük kellett a továbbszolgálás lehetőségét. Akkor sokan úgy döntöttek, hogy nem vállalják a megalázó procedúrát, és kilépnek a közalkalmazotti kötelékből – de munkájukat nem adják fel. A megélhetésen kívül vannak más motívumai is az önkéntességnek – hívta fel a HVG figyelmét egy vidéki kórházigazgató. Akad olyan is, aki valóban társadalmi munkát végez, sokan pedig képtelenek a pörgős, munkás életből átmenet nélkül a nyugalmas otthoni életre váltani. Másrészt sok beteg is ragaszkodik ahhoz az orvoshoz, akihez évtizedek alatt kialakult bizalom és kapcsolat fűzi.

A kórházak engedékenyek az önkéntes vagy szabadfoglalkozású munkavállalókkal, még akkor is, ha ez alkalmanként belső viták és nézeteltérések forrása lehet. Előfordul ugyanis, hogy önkéntesként visszajár a korábbi főnök, esetleg kínos pillanatokat szerezve utódjának és volt beosztottainak. A szükség azonban nagy úr, sok osztálynak annyi hadra fogható szakorvosa sincs, hogy – különösen a szabadságolások idején – ki tudja állítani a szükséges ügyeleti létszámot, vagy bizonyítani tudja, hogy megfelel a jogszabályokban meghatározott minimális munkaerő-feltételeknek.

 

 

Nemzeti horoszkóp is van a közmédián

Tudják mi teszi igazán teljessé ezt az infantilis, sámándobos puruttyaközmédiát, és mi az, ami még annyira távol áll a tényektől, mint az M1 híradói? A horoszkóp!

Horoszkópja is van ugyanis az MTVA-nak, amelyről Szabó László Zsolt vezérigazgató nemrég azt mondta, hogy

fontos cél az adófizetői pénzek felelős felhasználása és a felelős erőforrás-gazdálkodás.

Az erőforrás-gazdálkodás pedig úgy tűnik, annyira jól sikerült, hogy a hirado.hu-n komplett rovatot szentelnek a keményen dolgozó kisemberek ezoterikus útbaigazításának. A következő heti jóslatból kiderül például,

a Kos nehezen rázódik vissza munkájába, az Oroszlán kellemes hétnek néz elébe, a Nyilast családi gondok nyomasztják.

Megkerestük az ügyben a közmédiát, hogy a "magyar társadalom hiteles, felelős tájékoztatásába" miként illik bele, hogy a Mérleg kedvese váratlan ajánlatot tesz, valamint, hogy a horoszkóp készítés is a közpénzek felelős felhasználásának tekinthető-e.

Az MTVA sajtóosztálya válaszolt is, és kifejezték örömüket, hogy kérdésünket a húsvéti ünneplést megszakítva tettük fel. Ami az érdemi részt illeti, kiderült, már 10 éve megy az adófizetők pénze a horoszkóp rovatra. Ezzel a hirado.hu – akárcsak a bulvár hírekkel – az oldal olvasottságát kívánja növelni. Azt is kifejtették, hogy a hirado.hu olvasótábora "nagyon sokrétű és érdeklődésű emberekből tevődik össze", és szerintük

mindenkinek hite szerint való, hogy abból mennyit fogad el, mennyit tart hitelesnek.

 

 

Nehogy ötletet adjon: itt a munkanélküli-adó

Fehéroroszország elnöke aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján bírsággal sújthatják azokat, akik hosszú ideig nem találnak munkát. A köznyelvbe munkanélküli-adóként bevonult adó bevezetése része egy sor korlátozásnak - ezek egyike bizonyos ágazatokban betiltotta az alkalmazottak felmondását.

Alekszandr Lukasenko belorusz államfő aláírta azt a rendeletet, amely pénzbüntetéssel sújtja a munkanélküliek egy részét. A szovjet idők "jogalkotásának" megfelelő rendelkezést azzal indokolják, hogy így akarják fülön csípni az adóelkerülőket, azokat, akik az állami szektoron kívül keresnek munkát maguknak. Mivel Fehéroroszországban gyakorlatilag az egész gazdaság állami tulajdonban van, mindenki megkaphatja a magáét, aki nem valamelyik állami vállalatnál dolgozik - derült ki a Moscow Times jelentéséből.

A rendelet indoklásának kevésbé száraz, már-már romantikusnak nevezhető részében arról olvashatunk, hogy az ország vezetése ösztönözni kívánja a jó testi adottságokkal rendelkező állampolgárokat, hogy vegyenek részt az aktív munkában és teljesítsék azt az alkotmányos elvárást, amely mindenkit kötelez arra, hogy járuljon hozzá az állam kiadásaihoz.

Az intézkedés azokat érinti, akik egy évben legkevesebb 183 napon át munkanélküliek voltak. Kivételt képeznek, akiknek nincs ugyan állásuk, de a maguk módján mégis hozzájárulnak az állam gyarapodásához. Ilyenek az önfoglalkoztatók és a nappali tagozatos egyetemi hallgatók. Mentességet élveznek a 18 év alattiak, illetve az 55 évesnél idősebb nők, valamint a 60 éves korukat betöltött férfiak. A bírság összege 3,6 millió belorusz rubel (66,5 ezer forint) - tudta meg az orosz Interfax hírügynökség az államfő hivatalától.

Negyven tiltakozó

Az elnöki rendelet hivatkozási alapja a szovjet típusú alkotmány, amely egyfelől alapvető állampolgári jogként kezeli a munkához való jogot, másfelől ismeri a "közveszélyes munkakerülés" fogalmát. Az elnöki rendeletet ellenző civilek - akik a change.org webodalon tették közre petíciójukat - éppen ezért szintén az ország alkotmányára hivatkoznak. Ez ugyanis előírja, hogy az állam teremti meg a teljes foglalkoztatottság lehetőségét, továbbá tiltja a kényszermunkát. A tiltakozást néhány tucatnyian írták alá.

Lukasenko évekkel ezelőtt megkezdte hadjáratát a foglalkoztatás "túlzott lazaságai" ellen, mivel a kevéssé hatékony állami vállalatok munkaerőhiánnyal küszködnek. Három évvel ezelőtt megtiltották bizonyos ágazatok, köztük az exportbevételek szempontjából különösen fontos fafeldolgozó ipar vállalatainál dolgozó embereknek, hogy felmondjanak. Tavaly a mezőgazdasági alkalmazottak követték őket a sorban.

 

 

Húsz évet elloptak az életemből

Milliós megtakarítások, áttúlórázott és végigspórolt évtizedek, családi örökségek, tervek, bizalom, hit

– ezeket vesztették el a Quaestor károsultjai az Indexnek küldött leveleik szerint. Tegnapelőtt azt kértük az olvasóinktól, írják meg, mit veszítettek a brókerbotrányokban, a leveleikből pedig kezd kirajzolódni egy kép, hogy kik is az igazi vesztesei a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb pénzügyi botrányának.

A levelek 99 százalékban a Quaestor-kötvények vásárlóitól jöttek. Elég sok levélből az derül ki, hogy nem mindenki tudta, milyen kockázatot vállalt, akármennyire is próbált utánanézni – persze ilyen helyzetben mégis meghozni egy komolyabb befektetési döntést az érintett panaszosok felelőtlenségét jelzi. 

Három generáció vagyona

Írt nekünk olyan olvasó, akinek csak egy kicsit több mint egymillió forintja volt a Quaestorban, amikor öncsődöt jelentett a cég, de olyan családról is olvastunk, amelyik összesen közel 100 millió forint megspórolt pénzt tartott a cégnél. Ennek jó esetben csak a töredékét látják majd viszont.

Sok családban a nyugdíj előtt álló szülők és gyerekeik is Tarsolyékra bízták a pénzüket, de olyan is volt, ahol még a nagymamától örökölt vagyon is Quaestor-számlán volt. Itt három generáció vagyona úszott el.

Nagyon sok esetben azt a pénzt tették be az ügyfelek a brókercéghez, amit a szüleiktől kaptak, ami megtakarításokból, eladott lakások árából összejött. Így egy-egy számlán minimum két generáció élete munkája is rajta lehetett.

„Építkezni szerettünk volna. Többek közt abból a pénzből, amit a szüleim keservesen megkerestek, és nem akkor akarták ideadni, amikor meghalnak, mert látni szerették volna életükben, hogy amiért dolgoztak, az, hogy mi majd könnyebben boldogulunk, valóra válik.”

Volt, aki örökölt ingatlanok és autók árát tette Quaestor-kötvényekbe, sokan a saját eladott lakásuk árát fektették be, volt, aki külföldön dolgozva spórolt, mások itthon, túlórázva, hétvégézve, félretéve.

Lakások nemcsak bementek a számlákra, de nagyon sokan arra is költötték volna a pénzt. Az egyik levélírónk most kezdett volna lakásokat nézni, de olyan is akad, aki már építkezni is elkezdett, már állnak a falak a telken, de befejezni a házat nincs miből. A devizahitel-válság után sokan szerettek volna hitel nélkül vagy csak kevés hitellel lakást vagy házat venni, erre a Quaestor magas hozamaiban látták a megoldást. Sok Quaestor-károsult viszont a liberális közgazdászok álmát teljesítette be, és öngondoskodásra, nyugdíjas éveire, a gyerekei jövőjére fektette be a pénzt, vagy csak azért, hogy legyen, ha valami baj történne.

„Az összeget a család biztonsági tartalékának tartottuk bármely esetre. Maga a tudat, hogy van, amihez nyúlni lehet, megnyugtató volt...”

„Mindig büszke vagyok magamra, mert független vagyok a politikától és döntésektől. Nem az államra számítok a nyugdíjamnál. Tisztában vagyok azzal, hogy a gyermekeimet nekem kell eltartanom, és nem az államnak. És akkor jön egy ilyen hülye csapat, aki minden tervemet felrúgja. Kiderül, hogy Magyarországon mégsem tudok független lenni a politikától és az államtól.”

„Volt 10 szép, bizodalommal tele évünk, hogy előre gondoskodtunk a fiunk életéről.”

Racionális döntés

A Quaestor jó híre sok családban, baráti társaságban szájról szájra terjedt, volt, aki ügyintézőt vagy brókert ismert, aki a cégnél dolgozott, vagy csak jókat hallott a Quaestor szolgáltatásairól az ismerőseitől.

Olyan olvasónk is van, aki, miután hallgatott egy ismerősére, más barátainak is ajánlotta a Quaestort. Sokan máshol tartották korábban a pénzüket, de a Quaestor ajánlata és szolgáltatása annyival jobbnak tűnt, hogy inkább ide tettek át mindent.

„Volt pénzünk az Államkincstárnál, az OTP Banknál, még takarékszövetkezetnél is, ám az utóbbi 4-5 év során fokozatosan a Quaestorhoz csoportosítottam át ezeket, nyilván a viszonylag magasabb hozam, a rugalmas hozzáférési lehetőség és az alacsony számlavezetési költségek miatt.”

A Questorban sokan a biztonságot látták, főleg a válság után, amikor részvényekben és más befektetésekben elúszott a megtakarításuk egy része. Ehhez képest a fix és viszonylag magas hozam racionális alternatívának tűnt.

Gondoltam, többet nem játszom lutrit, csakis fix hozamra megyek rá. A Q meg fix hozamot ígért, az ígért kamat nem függött a tőzsdétől. Na ez legalább biztos, kiszámítható

– írta nekünk egy hölgy, aki korábban egy 5 éves banki portfólióban tartotta a pénzét, amiből részvényeket vett a bank, de ezek a várt 10 százalék helyett csak 4-5 százalékos hasznot hoztak, amire még 20 százalék kamatadót is kellett fizetni.

Nem sok megtakarításom volt, azt a kevés pénzt magyar részvényekbe, kötvényekbe fektettem. A 2008-as válság miatt inkább áttértem a fix hozamú befektetésekbe, így a Quaestor kötvényeit kezdtem el vásárolni. A banki kamatnál egy kicsivel jobban kamatozott, de nem extrém módon, hogy bármi gyanút ébresztett volna

– írja egy másik olvasónk.

Több levélben is szó volt arról, hogy a válság alatt és után biztonságosabb befektetésekbe tették a pénzüket, és a Quaestor-kötvények, főleg amikor javulni kezdett a környezet, pont ilyennek tűntek. 

Az előnyös szolgáltatás és a baráti ajánlások mellett azért is bíztak az ügyfelek a Quaestorban, mert minden jel arra utalt, hogy meg is lehet bízni ebben a cégben.

25 éves céget láttam, sikeres, kormányközeli, superbrands, év vállalkozója, valós befektetések, MNB vizsgálatokkal, MNB engedélyekkel 70 milliárdnyi kötvényre. 

Garancia van? Persze, Beva!

A Quaestor-károsultak kártalanításáról szóló vitában többször előkerült már az érv, hogy a Befektető-védelmi Alapnak (Beva) nem kellene fizetnie, hiszen a quaestorosok vállalati kötvényeket vettek, amikről tudniuk kellett, hogy ha nullázódik az értékük, nem jár utánuk kártérítés, mivel a hitelezett vállalat fizetésképtelensége befektetési veszteségnek minősül. A károsultak történeteiben viszont visszatérő elem, hogy azt hitték, a befektetéseiket garantálja a Beva, és ebben a hitükben sem a Quaestor ügyintézői, sem a szerződés nem cáfolta meg őket.

„Az ügyintéző kitöltetett velem egy tesztet, ami alapján alacsony kockázatú befektetést ajánlott, és elénk tolt egy diszkont kötvény nevezetű dolgot. Kérdeztem, van-e rá garancia. Persze, Beva. Még egyszer rákérdeztem, van-e olyan lehetőség, hogy elbukhatom a befektetett pénzem. »Nincs« – volt a válasz.”

Az ügyfeleket az is megkavarhatta, hogy a szerződés szerint ők a Quaestor Értékpapír Zrt.-vel szerződtek, amit – ahogy többen írták – meg is találtak a Beva-tagok között. 

Megkérdeztük a Quaestor munkatársát, ő azt mondta, hogy természetesen Beva védett a kötvény – nézzük meg a Beva honlapját! Megnéztük, ott van a Quaestor Értékpapír Zrt. Mivel a Quaestortól kapott papírokon csak a fenti cégnév szerepel, megnyugodtunk.

Olyan ügyfél is írt, aki azt állítja, még a Bevát is felhívta, és ott is azt a választ kapta, hogy nyugodjon meg, van garancia. Egy olvasó szerint az ügyfeleket még akkor is a Beva-garanciával hitegették, amikor elkezdett összeomlani a Quaestor.

„A krach napján bementem az irodába, ahol egy másik ügyintézőhöz kerültem, és még mindig a Beva-garanciáról beszélt. Este kiderült, hogy ez nem így van, ezért szerdán ismét felkerestem őket, egy 3. ügyintéző azt válaszolta, ő azért mondta mindenkinek a Beva-garanciát, mert ő is úgy tudta, hogy van. Neki elhittem. De ott ült az eredeti ügyintézőnk, egy igen arrogáns hölgy, és számon kértem újfent. Két dolgot mondott:

  1. ő soha nem mondta, hogy van Beva-garancia (a plafon szakadjon le!).
  2. Azt mondta nekünk, amire utasították.”

Emberek megtakarításai úgy is kerülhettek Quaestor-kötvényekbe, hogy nekik eszük ágában sem volt vállalati kötvényt vásárolni. Egyik olvasónk munkaadója például a több száz dolgozó bérének egy kis százalékát egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóhoz utalta kiegészítő nyugdíjprogramként.

„A munkaadóm által választott nyugdíjszolgáltató a Quaestor FNYSZ [foglalkoztatási nyugdíjszolgáltató – szerk.] volt. És mit tesz Isten, a Quaestor FNYSZ a befizetések egy részét a Q Hrurira által kibocsátott fiktív kötvényekbe rakta. Tehát a befizetések ezen része ma egy fillért sem ér."

Nem bízom már senkiben

Gyakorlatilag nem akadt olyan olvasó, aki azt mondta volna, hogy kapott valamilyen felvilágosítást arról, hogy mi lesz a bennragadt vagyonával. Egyelőre mindenki csak reménykedik, hogy valamit majd visszakap. Többen azt is írják, mindenképpen perelni fognak.

„Annyit megteszek, hogy valami jó nevű ügyvédi irodához fordulok, bár most úgy tűnik, hogy nincs olyan lefoglalható Q-vagyon, ami arányban állna a csalás összegével."

Hosszú évek pereskedése után talán majd valamennyit viszontlátunk a pénzünkből. Amennyire tudom, 50 ezer beugró + százalékos sikerdíj a tarifa. A beugrót még ki tudjuk fizetni.

Van olyan károsult is, aki szerint az államnak kellene perelnie a károsultak nevében. 

Az eset szinte minden levélírót megingatott a pénzügyekben és az államban vetett bizalmában is. Sokan a felügyeletet hibáztatják, van, aki a kormányt. Azt viszont szinte senki nem tudja, hogy miben tartaná a pénzét, ha visszakapná.

„Mint pénzügyes közgazdász fogalmam sincs, hogy hova tegyem a pénzemet Magyarországon!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ez a legelkeserítőbb."

Van, aki azt mondja, ezek után csak bankban tartja majd a pénzét, de van, aki ebben sem bízik, és inkább autóba, házba teszi, vagy otthon tartja. 

„Ha valaha visszakapom a pénzem, elköltöm. Nem bízom már senkiben. Ha egy éven belül kapom vissza, megpróbálok építkezni. Ha később jutunk hozzá, elutazzuk, és végre veszek a férjemnek egy nagyobb tv-t (bár korábban vettem volna)."

Azt már szinte senki nem gondolja, hogy újra össze tudja majd gyűjteni azt a pénzt, amit elvesztett.

Minden kezdődhet elölről, de én nem leszek már 10 évvel fiatalabb, hogy havi 300-400 órát dolgozzak óriási felelősség mellett újabb 10 éven át.

Amit elvettek, azt a gyerekeinktől, unokáinktól vették el. Az ősz hajszálakat cserébe én kaptam.”

 

Főnökére vallott egy lefokozott NAV-os

A kitiltási listával hírbe hozott Dávida Marianna személyiségi jogi perében súlyos állítások hangzottak el szerdán. Állítólag az adóhatóságnál utasításba adták, hogy ki kell hagyni a jelentésből egy amerikai cég 40 milliárd forintos adókülönbözetét. Az erről valló tanút nem sokkal a konfliktusos vizsgálat után váltották le NAV-vezetői posztjáról. Az adóhatóság szerint a hivatkozott tanú nem ezt mondta, hanem azt, hogy szakmai véleménykülönbség volt a felek között.

Dávida Marianna, a NAV ellenőrzési főosztályvezetője igenis beavatkozott az adóellenőrzésekbe – vallotta egy adóellenőr szerdán a Fővárosi Törvényszéken, a Népszabadság és a Népszava ellen indított becsületsértési perben. Hegedűs-Deme Zsolt maga is vezető volt az adóhatóságnál, a kiemelt ügyek részlegét vezette, és jelenleg is az adóhatóság alkalmazottja – írta a csütörtöki Népszava.

Dávida egyébként azért pereli a napilapokat, mert egy hírportál értesülése alapján azt írták, ő is szerepelhet a kitiltási listán. A főosztályvezető állítja: őt nem tiltották ki az Egyesült Államokból, és egyébként is kifogásolja, hogy neve összefüggésbe került az áfacsalási botránnyal, valamint a korrupcióval.

Hegedűs-Deme a konkrét üggyel kapcsolatban azt mondta: súlyos összegű – 40 milliárd forintos – adókülönbözetet tártak fel egy amerikai cégnél, de Dávida Marianna egyértelmű utasításba adta, hogy a revizor hagyja ki a jelentésből az adóeltérést. Állítása szerint az esetre három másik tanú is van, akik közül az egyiket már elküldték a NAV-tól, egy másik pedig maga mondott fel, Hedegűs-Demét pedig nem sokkal az említett vizsgálat után váltották le igazgatói posztjáról.

A perben a Népszabadság kezdeményezésére bíróságra citálhatják Vida Ildikót, a NAV elnökét is, de ez ügyben még nem hozott döntést a bíró.

NAV: Hegedűs-Deme Zsolt egyáltalán nem ezt mondta

A NAV-ot az MTI megkereste az ügyben: az adóhatóság szerint a valóságtól jelentősen eltér a Népszava tudósítása. A tárgyaláson szerintük ügyvédi kérdésre Hegedűs-Deme Zsolt azt mondta, hogy nem állították le az ellenőrzést, szakmai véleménykülönbség volt a munkatársak között. A szóban forgó ügyben ugyanis az ellenőrzést végző revizorok nem tudták bizonyítani feltételezéseiket, a büntetőeljárásra vonatkozó javaslatot maga Hegedűs-Deme Zsolt vonta vissza - írta a hivatal.

A NAV tájékoztatása szerint a hosszan tartó ellenőrzés, amely nemzetközi hatóságoktól kért információkra is támaszkodott, nem támasztotta alá a rendeltetésellenes joggyakorlásra, valamint a színlelt ügyletekre vonatkozó feltételezést, és azt, hogy az adózó a hatóságot megtévesztette volna.

A hivatal hangsúlyozta, hogy a valóságot szerintük elferdítő tudósítást a per egyik alperese jelentette meg.

 

 

Újabb mérgezett sastetemekre bukkant Falco, a keresőkutya

Újabb hat fokozottan védett sas mérgezett tetemére bukkant az elmúlt két hétben Falco, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyája - olvasható a szervezet MTI-hez eljutatott szerdai közleményében.

A németjuhász és vezetője, Deák Gábor az elmúlt hetekben számos bejelentett mérgezéses helyszínt derített fel Fejér, Békés, Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyében. Emellett igyekeztek felkeresni azokat a „forrópontokat” is, ahol az elmúlt évtizedben kiemelkedően sok madármérgezéses eset történt, illetve egy rendőrségi házkutatásban is részt vettek bűnjeleket keresve.

A páros az öt érintett megyében összesen négy fokozottan védett rétisas (két öreg és két fiatal), két parlagi sas, valamint több mint fél tucat védett egerészölyv és három holló mérgezett vagy mérgezésgyanús tetemére bukkant. A megmérgezett, de nem védett állatok sorát szajkók, borzok és rókák gyarapították, emellett sok mérgezett csalit is felderítettek.

Az okozott közvetlen természetvédelmi kár mértéke meghaladja a 6 millió forintot. Mivel jelenleg is tart a sasok költési időszaka, az idősebb madarak elhullása a fiókák túlélési esélyeit is megnehezítheti, ezért a közvetett károkozás ennél is jelentősebb lehet - olvasható a közleményben.

A madarak ellen elkövetett bűncselekmények száma Magyarországon a régió többi országához képest is magasnak számít. Az MME a helyzet javítása érdekében indította el 2012-ben a Sasbarát Magyarországért programot, amelynek egyik fő célkitűzése a mérgezéses esetek visszaszorítása.

 

 

Az egész család verekedett

Jászboldogháza - Előbb csak a két fiatalember, majd édesapjuk is becsatlakozott az ütlegbe.

Súlyos testi sértés miatt felel T. Martin (21) és fiatalkorú öccse, miután egy jászboldogházi utcán vitába keveredtek egy alattyáni férfival, s a szóváltás lezárásaként alaposan elagyabugyálták. Pár órával később, immár édesapjukkal, T. Zoltánnal megerősítve újra vitába keveredtek egy másik járókelővel, akit valamilyen - egyelőre ismeretlen - eszközzel többször megütöttek, s meg is rugdostak.

 A többszörös balhé után boldogan hazamentek, ám nem bújhattak el a rendőrök elől, akik otthonukból vezették el őket a rendőrőrsre.A felfegyverkezve elkövetett garázdaságért és a testi sértésért mindhárman felelnek.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel