Ismételten sikerült a Fideszeseknek bizonyítaniuk, hogy egytől egyig férgek!

Miskolcon nincs éhező?

Miskolcon nincs éhező gyerek, a város egyébként is a fejlődésével és gazdasági sikereivel szeretne a közfigyelem középpontjába kerülni, ezért nincs szükség arra, hogy a Gyermekétkeztetési Alapítvány élelmiszert osszon. Kriza Ákos fideszes polgármester ezzel utasította vissza az alapítvány kezdeményezését.

Ételt szeretett volna osztani a rászorulóknak Miskolcon a Gyermekétkeztetési Alapítvány. A szervezet az ország sok településén segít az elesetteknek, hogy hétvégén és a szünidőben is jusson meleg ebéd nekik, tapasztalataik szerint ugyanis Magyarországon nem egy gyerek péntek délutántól hétfő délelőttig éhezik. Az alapítvány most újabb országos akciót indított, ezért keresték meg a miskolci önkormányzatot, segítséget ajánlva. Az akció keretében jelenleg egy alkalommal tudnak meleg ebédet osztani az éhező gyerekeknek, emellett persze más kampányaik is vannak.

A képre kattintva megnézheti!

Miskolc fideszes polgármestere azonban visszautasította a kezdeményezést. A szerkesztőségünk birtokába jutott levele szerint Kriza Ákos nem tartja szerencsésnek, hogy a tervezett élelmiszerosztás helyszínéül esetleg ezt a várost válasszák, mert nem akarja, hogy egy ilyen akció miatt figyeljenek oda rájuk. A város a "fejlődésével és gazdasági sikereivel szeretne a közfigyelem középpontjába kerülni".

A polgármester az alapítványnak hosszan fejtegette, hogy az előző négy évben mennyi mindent tettek az éhezés ellen. A rászoruló óvodások térítésmentesen kapnak naponta háromszor enni, szüleiknek kétszer adnak óvodáztatási támogatást. A szegény gyerekek az iskolában is ingyen, vagy kedvezményesen étkeznek és a Családsegítő Szolgálat munkatársai is figyelnek a szegény gyerekekre. A város vezetője ezért kérte, hogy a jótékonysági akció helyszínéül "más, elmaradottabb, saját helyzetén javítani és a figyelem középpontjába másként bekerülni nem képes" települést válasszanak. Koczák Szilvia, a városháza szóvivője lapunknak megerősítette, amit levelében a polgármester írt. Arra a kérdésünkre, hogy hétvégén is jut-e étel a rászorulóknak azt válaszolta, tudomása szerint igen, bár ebben nem volt biztos. Az állította, hogy Miskolcon nincsenek koldusok, ételt pedig csak ünnepek alkalmából osztanak a hajléktalan szállókon.

Kígyóznak a sorok, amikor ételt, vagy akár csak meleg teát osztanak a városban. Szájról szájra adják a rászorulók a hírt, plakátozni sem kell az ilyen akciókat. Erről már Simon Gábor, az MSZP miskolci elnöke beszélt a Népszavának. Az ellenzéki párt évente többször juttat ebédet a rászoruló gyerekeknek, felnőtteknek egyebek mellett az Avas lakótelepen, vagy a pályaudvar közelében. Simon szerint Kriza Ákosék a Fidesz a sikerpropaganda hívei és nem szeretik, ha ezt megzavarják. A városi média is ezt a propagandát közvetíti, pedig Miskolc egyes részein nagy a szegénység, sok a rászoruló. Ez a hírekből is kiderül. Az ellenzéki politikus ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a polgármester elutasítja a segítséget.

"A magam egyszerű agyával képtelen vagyok felfogni, hogy pusztán a hamis látszat megőrzése érdekében becsületes politikus ilyet tegyen" - reagált a történtekre Király Gábor. A Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke szerint, lehet, hogy a polgármester elhiszi, amit mond, de az emberek tudják, mi az igazság.

 

 

Csaló kormány áldozata az ország a Liberálisok szerint

A Magyar Liberális Párt szerint a brókerbotrányban nem a kormány vált egy csaló áldozatává, hanem Magyarország lett egy "csaló és dilettáns kormány" áldozata.

Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt gazdaságpolitikusa erről szombaton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budapesti székháza előtt tartott sajtótájékoztatóján beszélt.

Hangsúlyozta, a kormány komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy áldozatként tüntesse fel magát a brókerbotrányban, holott a "Quaestor ezer szállal kötődik a Fideszhez". Bodnár Zoltán szerint egyre több információ szól arról, hogy "ez a kapcsolat időnként kifejezetten törvénytelen is". Példaként említette, hogy a Külügyminisztériumhoz tartozó kereskedőház milyen körülmények között kapta vissza a Quaestorból a befektetését.

A liberális politikus közölte, Matolcsy Györgynek, a jegybank elnökének a nyilvánosság előtt kellene elismernie, milyen hibákat követett el az általa vezetett felügyelet az elmúlt másfél évben.

Bodnár Zoltán emellett ismételten felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy súlyos kötelezettségszegés címén kezdeményezze Matolcsy György és Windisch László jegybanki alelnök felmentését.

 

 

Orbán emberileg is megbukott

Az ETO Kft és az ETO Park lett ilyen kiemelt gazdálkodó szervezet, de nem tudom, mi alapján, mert nem közgyűjtemény és nem lát el országos közfeladatot sem, és nem is közmű – ezt Vadai Ágnes mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A Demokratikus Koalíció alelnöke szerint ez mindent elmond a mostani kormányról. A politikus elmondta: elképesztő, hogy az első lépés, amit tesz a kabinet a brókerbotrányban, hogy mentik a külügyminisztert és mentik a focit, közben nem figyelnek oda az egyszerű emberekre, akik életük megtakarítását vesztették el a Quaestornál.

Hozzátette: a nemzetbiztonsági szolgálatnak is alaposan meg kellett volna vizsgálni a céget, hogy biztos-e a befektetés, amit az állami szervek elhelyeztek a Quaestornál. A cég elnök-vezérigazgatója, Tarsoly Csaba parlamenti belépővel és diplomata útlevéllel rendelkezett, a külügyminisztériumnak valamilyen ellenőrzést le kellett volna folytatnia vele kapcsolatban – fogalmazott. Vadai Ágnes kijelentette: ebben az országban maffiakormány működik, közpénzek elköltésében és magánberuházásoknál sem történhet úgy valami, amiről ne tudna a miniszterelnök.

A DK alelnöke hangsúlyozta: ahogy a Quaestor is egy állatorvosi ló, Felcsút pedig a szimbóluma annak, ahogy ez a kormány működik, lassan Orbán Viktor szülőfaluja kihívója lesz Budapestnek a fővárosi címért. Hozzátette: a miniszterelnök már megbukott, mind politikailag, mind emberileg.

 

 

Fidesz: hagyják békében ünnepelni az embereket

A Fidesz-frakció áldott, békés húsvéti ünnepeket kíván, és azt kéri a politikai pártoktól: hagyják békében ünnepelni az embereket.

A nagyobbik kormánypárt parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében azt kérte minden párttól, hogy a húsvéti időszakra függessze fel politikai akcióit.

Legyünk tekintettel az ünneplőkre – írta a Fidesz-frakció.

 

 

Lázár János tavaly még mást mondott

Szemben mai álláspontjával tavaly még nem tartotta irracionálisan drágának, sőt, a 110 milliárdos költségvetés helyessége mellett érvelt Lázár János az M4-es autópálya 30 kilométeres szakaszának építése kapcsán. A beruházást a múlt héten függesztette fel a kormány az Európai Bizottság kartellgyanújára hivatkozva. A brüsszeli testület azonban közölte: nem fogalmazott meg kifogást, mivel nem is vesz részt a finanszírozásban.

Megítélésem szerint az M4-es autópálya-beruházás kilométerenkénti fajlagos költségének mértéke nem minősíthető irracionálisnak – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter (még államtitkári minőségében) abban a 2014. április 30-i keltezésű levélben, amelyben Jávor Benedek akkori országgyűlési képviselő kérdéseire reagált. – A kormány is kíváncsi arra, hogyan sikerült az Alföldön négymilliárd forintból kihozni egy kilométer autópályát – ezek a szavak pedig Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján hangzottak el.

Az azóta az Európai Parlamentben politizáló PM-es politikus kérésünkre lapunk rendelkezésére bocsátotta az elmúlt napokban általa többször is idézett miniszteri választ. Eszerint Lázár speciális körülményekkel magyarázta az Abony és Fegyvernek közötti 30 kilométeres szakasz ma már kormányszinten is drágállott, 110 milliárd forintra kalkulált költségeit.

– Figyelembe kell vennünk a speciális műszaki követelményeket. Az M4-es autópálya három szakaszán összesen 27 műtárgy épül 37 milliárd forint összköltséggel. Szintén nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a […] speciális földmunkák elvégzése 28 milliárd forint ráfordítást jelent – fogalmazott akkor a miniszter, aki szerint a hasonló költségű építkezések külföldön, például Szlovákiában és Ausztriában is előfordulnak.

Mi lesz az építkezéssel?

A Népszabadság kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt szombaton, hogy már elkészült a mintegy 110 milliárd forint értékű beruházás semmissé tételéről szóló határozat tervezete. Csepreghy Nándor szerint viszont még nincs végleges döntés. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Hír TV-nek elmondta, hogy csak akkor folytatódhat az M4-es autópálya építése, ha az Európai Unió anyagilag is támogatja, ellenkező esetben egy másik nyomvonalon folytatják az építkezést. Hozzátette: az eddig elvégzett munkát ki fogják fizetni a kivitelezőknek. Súlyos költségvetési következményei lesznek az M4-es autópálya-építés leállításának Bodnár Zoltán szerint. A Nemzeti Autópálya Zrt. egykori vezérigazgatója a beruházok szerződésének felmondásáról szóló hírek kapcsán arról beszélt, hogy már a beruházás leállítása is kárt okozott az adófizetőknek, de ha szerződésbontás miatt perekre kerülne sor, az is növelné a beruházás költségeit.

Nincsen kartellgyanú

Mint ismeretes, a kormány arra hivatkozva állította le a múlt héten az autópálya építését, hogy az Európai Bizottság (EB) kartellgyanút fogalmazott meg a beruházást illetően. Ezzel összefüggésben különösen figyelemreméltó Lázár János Jávornak adott azon tájékoztatása, miszerint a fejlesztéspolitika illetékes intézményei folyamatosan vizsgálják az M4-es autópálya építésének költséghatékonyságát.

A kabinet által hangoztatott indokok Brüsszelből sem kaptak megerősítést: az Európai Bizottság egyik tisztségviselője a Hír TV-nek elmondta, mivel az unió nem vesz részt a finanszírozásban, nem emelt kifogást, így kartellgyanút sem állapított meg. Az EB illetékes szóvivője korábban közölte: a magyar kormány visszavonta a támogatási kérelmet a testület által magasnak talált költségek miatt.

Lázár egyébiránt e héten már arról beszélt, hogy az M4-es megvalósítása lekerült a napirendről, helyette az M5-ös autópálya felől közelítené meg gyorsforgalmi út Szolnokot. Az elképzelés további problémákat vet fel, hiszen az M4-es beruházásban 30 kilométeres útszakasz építése már megkezdődött, így félő, hogy óriási munkaterület marad a gépek után, az építő cégek – a Colas–Swietelsky-konzorcium, a Közgép–A-Híd-konzorcium és a Strabag – pedig perre mehetnek az állammal.

 

 

Kirúgja a Közgépet a kormány

Felmondja az M4-es autópálya Abony–Fegyvernek szakaszának építésére kötött szerződéseit a kormány. Lapunk úgy tudja, hogy a mintegy 110 milliárd forint összértékű beruházás támogatási szerződésének semmissé tételéről szóló határozat tervezete már el is készült.

A Miniszterelnökségen informálisan meg is erősítették, hogy a kartellgyanúba keveredett útépítőkkel szerződést bontanak. Arra hivatkoznak, hogy az építkezésre nincs pénz. De a lépés időpontja még kérdéses. Azt pedig csak remélni lehet, hogy kiderül, a kormány milyen, jogilag védhető érvre hivatkozva vet véget az ország kellős közepén folyamatban lévő építkezésnek.

Az a hivatkozás ugyanis, hogy az Európai Unió kartellezés ­miatt nem támogatja a magyarországi fejlesztést, nem áll meg. Sophie ­Dupin de Saint Cyr, az Európai Bizottság szóvivői szolgálatának munkatársa ugyanis a 444-nek úgy fogalmazott: „A tenderezést nem kérdőjeleztük meg."

Vagyis a bizottság ­cáfolja, amit Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára közölt

arról, hogy egy informális beszélgetésen kartellgyanút fogalmaztak volna meg.

Lapunk kérdésére pénteken az Európai Bizottság egyik illetékese megerősítette: a magyar kormány 2013 végén kért uniós finanszírozást az M4-es autópályához. A bizottság kifogásokat fogalmazott meg, többek között a magas árak miatt, mire Budapest visszavonta a kérést.

Mindez már azt is

sajátos megvilágításba helyezi, hogy a Miniszterelnökség néhány napja leállít­tatta a sztráda építését,

és vizsgálatot rendelt el kartellgyanú miatt. Sokak szerint ez csak ürügy: valójában ­Simicska Lajossal és cégével, a Közgéppel van baj.

Ezzel együtt a kormány tempója az M4-es ügyében bámulatos: néhány hónapja még minden a legnagyobb rendben volt az Abonytól a Tiszán át Fegyvernekig ve­zető sztráda mintegy 29 kilométerének beruházásán. A hazai mélyépítőipar öt meghatározó cégének, köztük a Közgép Zrt.-nek munkát adó, három szakaszban megvaló­suló beruházás négymilliárd forintos kilométerenkénti átlagárait maga a kormány védte meg. Nem is légből kapott érvekkel, köztük azzal, hogy az új autópálya árában két nagy és több kisebb híd megépítésének költsége is benne van.

Aztán alig egy hete hirtelen kiderült, hogy az Európai Bizottság, amely ezek szerint soha egyetlen eurócentnyi támogatást nem ígért a fejlesztéshez, még egyértelműbbé tette, hogy a 2014–2020 közti uniós költségvetési időszakban sem pénzeli a magyar projektet.

A korábban ilyen esetekben szabadságharcot hirdető kormány minderre tőle meglehetősen szokatlanul reagált.

Az M4-es szerződéseinek aláírásakor még barátinak számító Közgép Zrt.-t és az ügyben érintett többi kivitelezőt nem védték meg. Sőt már akkor is hiába mondták Brüsszelben, hogy a kivitelezők esetleges összebeszéléséről ők bizony egy szót sem ejtettek, március utolsó napján Csepreghy bejelentette: utasították a Nem­zeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-t a kartellgyanúba keveredett beruházás munkálatainak leállítására. Amit az állami beruházó meg is tett, és határozatlan időre felfüggesztette a munkálatokat.

Az építő cégek szót fogadtak, és abbahagyták a munkálatokat. Még azt sem panaszolták fel, hogy amikor elnyerték a NIF tenderén az M4-es részprojektjeit, az ég­világon semmi nem utalt a szükséges pénz hiányára. A közbeszerzés nem feltételes volt – ez azt jelenti, hogy már eleve hozzá volt rendelve a szükséges forrás –, így mindenki nyugodtan hihette: a kormánynak megvan a pénze a beruházásra.

A türelem azonban elfogy egyszer. Ha például a kormány hirtelen felmondaná az építők szerződéseit, borítékolható, hogy utána perek következnek, arra pedig, hogy ezekből melyik fél jön majd ki jól, ma még nem érdemes fogadni. De könnyen kiderülhet, hogy a kormány megint győzött, ami persze több tízmilliárd forintnyi kártérítés kifizetésébe kerülhet, ráadásul még az M4-es sem lesz készen.

 

 

Fel sem röhögünk

Orbán Viktor állítólag meccset néz az ő örök dicsőségére emelt felcsúti stadionban.

Iványi Gábor ételt oszt Dunaújvárosban.

Orbán Viktor és 100 fős zenekara Kazahsztánban örvendezik a diktatúra diadalán, miközben a segélyezési rendszer összeomlik az új jogszabályok miatt.

Felcsúton csónakázótavat tervezgetnek. A szegedi Ságvári Endre Gimnáziumot meg akarják fosztani a nevétől.   Az országban a legmagasabb összegű mezőgazdasági támogatást Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc kapta. Tömegével maradnak föld nélkül az évtizedek óta gazdálkodó családok. Ezerszám fognak éhen pusztulni a jószágaik, mert nem jutnak legelőhöz. Közben földet soha nem látott jogászok, műkörmösök, építési vállalkozók kapnak állami földbérleteket. 

Orbán Viktor veje sorra nyeri az állami megbízásokat, milliárdos nagyságrendben, hogy Orbán Viktor lánya a saját lábán állhasson.

Marikának nincs csípőízülete. Marikának szétesett a kerekesszéke. Marika orvosa 5 év múlva írhat fel új kerekeszéket. Marika hason vonszolja magát a lakásban.

Lázár János 70 milliós házat írat a 10 éves fia nevére.

Rehabilitációra nem javasolt sérültek ellátását felezi meg az állam, mert kell a pénz másra. Másnak. A csókosoknak. Emberek, családok néznek kétségbeesetten a nem létező jövőbe. A segély csökkentése, a kifizetések csúszása nekik az éhenhalást jelenti. Két nap csúszás - két nap éhezés. Két hét csúszás - lassú halál.

Orbán Viktor keblére öleli kazah testvéreit.

Ági mankóval vonszolja magát. Ági 44 ezer forintos rokkantellátását megvonták. Ági 22 800 forint munkakeresési ellátást kap. Ági nem kap közmunkát. Nem alkalmas rá. Ági rezsije 30 000 forint. Ági éhen fog halni. Ági az utcán fog éhenhalni.

Balog Zoltán a keresztényi erkölcsről papol. Balog Zoltán a szeretetről prédikál. Balog Zoltán rossz szülőnek tartja a szegény szülőt.

Iványi Gábor ételt oszt. 

A Krisnahívők ételt osztanak.

Kerékpárosok ételt osztanak.

Orbán Viktor lánya a saját lábán áll.

Orbán Viktor felesége földeket vásárol.

Önkormányzatok, családok veszítik el a megtakarításaikat. Idős emberek nem jutnak hozzá a nyugdíjukhoz. Kórházak táncolnak a csőd szélén. 

A Quaestor ügyben kormánytagok hazudnak. Mindenki másnak, egymásnak és önmaguknak ellentmondva. 

A katolikus egyház és a Quaestor üzleti összefonódása egyértelmű, bizonyítható. Senkit nem érdekel.

Mórahalmon óvodásokat kormányablak-dicsőítő papagájnak idomít be a pedagógus, az önkormányzat és a szülők összefogásával. 

Svájci lapok feszegetik Orbán Viktor svájci útjait, feltételezett bankszámláit.

Morális csődben van az ország. 

Egy Simicska Lajos nevű milliárdosnak szurkolunk, aki lehetővé tette a fideszmaffia kiépülését, aki trónra segítette Orbán Viktort, aki maga is elképzelhetetlenül meggazdagodott az akkor még hálás Orbán Viktor által neki juttatott Uniós forrásokból és közpénzekből. Most a Mester ellen fordult a Tanítvány, mi pedig reménykedünk. Hátha kinyírják egymást politikailag. Erkölcsileg nincs veszély. Erkölcs nem létezik. Régen nem.

Orbán Viktort istenítik a hívei. Orbán Viktorhoz imádságot írnak. Kezet csókolnak neki. Orbán Viktorról képeket festenek. Orbán Viktor fotója bámul a szekrényről. Orbán Viktor szülőfalujában stadion épül. Orbán Viktor szülőfalujában fociakadémia létesül. Orbán Viktor falujában kisvasút fog közlekedni. Csónakázótó épül. Orbán Viktor dönt mindenben. Orbán Viktor szava szentírás. Orbán Viktor engedélye nélkül egyetlen miniszternek, államtitkárnak sem lehet véleménye. Semmiről. Orbán Viktor személy. Olbán Viktor kultusz.

Az ország csaknem fele létminimum alatt él. A fiataljaink 15-20%-a elhagyta az országot. Gyermekek éheznek. Magzatok halnak meg, méhen belüli éhezés következtében. Sérült, munkaképtelen emberek lassú éhhalálra vannak ítélve. Idős emberek kerülnek pszichiátriai elfekvőbe csak azért, mert idősek. Mert kiszáradtak. Mert keringési zavaruk van. Mert nincs orvosi kapacitás a vizsgálatra, kezelésre. Mert amúgy sincs sok hátra...

Vitatkozunk, melyik bűnöző becsületesebb. Melyik maffiózó humánusabb. Melyik tép ki kisebb darabot a húsunkból. 

Orbán Viktor kedvenc falujában, a kedvenc stadionjában kikapott a kedvenc csapata.

Az V. kerületben az önkormányzat egymillió forintért rácsot rakatott egy trafóház köré, hogy elüldözzön onnan két hajléktalant, akik eddig ott húzták meg magukat.

Orbán Viktor tiszteletére Kazahsztánban honfoglaló magyarok lóra ülnek és koronás zászlót lengetnek. Fel sem röhögünk.

A társadalom immunrendszere halott.

Nem vállaljuk a felelősséget. Semmiért. Senki. Szolgák akarunk lenni.

Ilyenek vagyunk.

 

 

Nemkívánatos vendég

Ritka szerencse érte a Jármi Sólyom Vadásztársaság nyírparasznyai „szilvás” elnevezésű területrészén Kiss Istvánt; február 22.-én a képen látható aranysakált sikerült elejtenie.

Eddig sem a területen, sem a környéken nem észlelték e ragadozó jelenlétét, sőt a Országos Vadgazdálkodási Adattár előző évi statisztikája szerint, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 4 példányt ejtettek el. Országosan viszont már az aranysakál teríték meghaladja az 1800 db-ot. Megyénkben megjelenése nem kívánatos, mivel ahol már nagy létszámban el tudott szaporodni (Somogy, Baranya) ott érzékeny károkat okoz elsősorban az őzállományokban. Az elejtett példány gyomortartalmában kizárólag őzszőrt találtunk.

 

 

Tiltott szer miatt hullanak tömegével az őzek, nyulak és fácánok

Orosháza környékén a szántóföldre kiszórt pocokméreg hatására tömegesen hullanak a vadak. A Népszabadság szerint a rendőrség "figyelmmel kíséri az ügyet".

Az egykori orosházi Dózsa Termelőszövetkezet földjein egy hónapja többmázsányi pocokmérget szórtak szét a föld jelenlegi használói. A Népszabadság nyomozása szerint egy olyan szerről van szó (a neve: Prokum B), amit Magyarországon nem engedélyeznek ilyen hasnálatra, de mivel a szomszédos Romániában igen, bárki hozzájuthat.

A pocokméreg a vadászok becslése szerint eddig 50-100 őzzel végzett - a számokat azért nem tudják, mert a vadak több napig szenvedve halnak kínhalált, és a tetemükért a mérget kukoricával keverten kiszórók és a vadászok közt verseny alakult ki, mivel a tetemek pénzt jelentenek majd a várható kártérítési perben.

Az őzek mellett elhullott sok nyúl, fácán, és valószínűleg az ezek húsából evő védett ragadozó madarak is. A Népszabadság kérdésére a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy "figyelemmel kíséri az ügyet, és ha bármilyen bűncselekmény gyanúja merül fel, elrendelik a nyomozást".

 

 

 

 

Ismét tömött sorokban álltak ételért a Blahán

Húsvét alkalmából ételt osztottak a budapesti Blaha Lujza téren a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége által létrehozott Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány munkatársai. Kétezer adag étel fogyott, volt, aki az útpadkán kuporogva kanalazott. Sokan gyerekkel érkeztek.

 

 

A Gyermekmentő Szolgálat támogatja a zöldinnovációs technológiák népszerűsítését

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) kiemelten fontosnak tartja az új nemzedék jövőjét, ezáltal katalizátora minden olyan törekvésnek, amely a környezet épségének megőrzését, a zöldinnovációs technológiák népszerűsítését tűzi ki célul.

A 2013-ban átadott, a Gyermekmentő fóti Lovasterápiás Központjának területén 300 millió forintból kialakított Élhető Jövő Park létrehozásának is ez volt a célja: a decentralizált energiatermelés működtetése, tanulmányozása és a megújulóenergia-forrásokkal kapcsolatos oktató-kísérleti munka számára optimális környezet kialakítása - közölte a szervezet pénteken az MTI-vel a parkban tartott E-Mobilitás-nap kapcsán.

A megújulóenergia-park részeként megvalósult Látogatóközpont kiváló lehetőséget biztosít oktatási, kutatási és demonstrációs célokra, a megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos ismeretek bemutatására. A jövő mérnökei egy helyen, koncentráltan tanulmányozhatják a megújuló bázisú energiatermelés elemeit, a termelők integrációját és hálózati hatásait, így a megszerzett ismeretek további fejlesztések irányába mozdíthatják a kutatókat - idézi a közlemény Edvi Pétert, az NGYSZ elnökét.

Mint írják, az elektromos autózás infrastruktúráját tekintve egyedülálló fóti Élhető Jövő Park különleges eseménynek adott otthont április 1-jén. Az E-Mobilitás-nap középpontjában a Mercedes-Benz, az Elmű és az NGYSZ környezetvédelmi törekvései, valamint az emissziómentes közlekedés érdekében tett erőfeszítései álltak. Az érdeklődők betekintést nyerhettek a hazai e-mobilitás és hibrid meghajtás jelenlegi helyzetébe, innovatív megoldásaiba, megismerhették a jövőt meghatározó hibrid, plug-in hibrid és elektromos technológiákra épülő járműveket.

Az Elmű-Émász csoport anyavállalata, az RWE európai tapasztalataira építve 2010-ben indította útjára Magyarországon is az Elektromos Mobilitás Programot. A kezdeményezés célja a hazai közúti közlekedés átalakulásának elősegítése, valamint az energiatudatos, a környezetért és a jövőért felelős gondolkodásmód elterjesztése.

A Mercedes-Benz új stratégiájának eredményeképpen tíz új plug-in hibrid modell érkezik 2017-ig. A vállalat már több éve támogatja az NGYSZ munkáját: 2012-ben jótékonysági aukcióra bocsátotta az első Magyarországon gyártott Mercedes-Benz B-osztályt, az akció segítségével az NGYSZ 20 millió forint adományban részesült. 2013-ban pedig többek között a Segíts egy mosollyal kampány keretében az első hazai CLA-modell felületének értékesítésével segítette a szervezet tevékenységét, ebből a kampányából több mint 6,5 millió forint támogatás gyűlt össze. 2015 januárjában a kecskeméti Mercedes-gyár szalagjáról legördült az első CLA Shooting Brake, amelyet a cég számos különleges tárgy mellett egy nagyszabású gálaesten árverez el május 28-án. Ennek bevételét a cég szintén a Gyermekmentő Szolgálatnak ajánlja majd fel.

 

 

Fazekas: soha nem mondok ellent a miniszterelnök úrnak

Fazekas Sándor szerint úgy tett be a tárca egyik intézménye 410 millió forintot a Hungária Értékpapír Zrt.-be, hogy ő erről nem is tudott, sőt ezt tiltják is a tárcánál. Egyébként csütörtök óta megváltozott Fazekas minisztériumának a véleménye arról, hogyan történtek a dolgok. A pénteki változat már nem mond ellent a kormányfőnek abban a tekintetben, hogy mit is rendelt el Orbán Viktor.

 

 

Kihúzzák a szőnyeget a magánmentők alól

Egy friss rendeletmódosítás szerint az Országos Mentőszolgálat kapja az összes nagyobb rendezvény biztosítását az országban. A magánmentők aggódnak az orvos- és kocsiszám miatt, Győrfi Pál szerint viszont minden a legnagyobb rendben lesz. 

Ha egyszerre több ember van egy rendezvényen, akkor - az előírt szabályozás szerint - a rendezvény gazdája köteles egészségügyi személyzetet is biztosítani, hátha szükség van rá. Ilyen tömegrendezvény lehet a Sziget Fesztivál, vagy akár a Balaton Sound, de egy futóverseny a fővárosban és egy nagyobb politikai tüntetés is. A Sziget Fesztiválra például ezek a szabályok vonatkoznak:

„200 000 fő feletti létszám esetén minden megkezdett 100 000 főnként további egy-egy roham- és egy-egy esetkocsi, valamint két mentőgépkocsi szükséges figyelembe véve azt is, hogy a mentőegységek elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen. Ebben az esetben az egyik rohamkocsi mentőorvosi gépkocsival helyettesíthető."

Tavaly a Szigeten – egy átlag csütörtökön - a napi rekord 85 ezer látogató volt, míg az összlátogatószámot tekintve csúcsot döntöttek: 2014-ben minden eddiginél többen, csaknem 420 ezren szórakoztak az egyhetes rendezvényen.

Eddig az ilyen rendezvényeken magán mentőszolgálatok dolgoztak. Mostantól azonban csak az OMSZ biztosíthat nagyobb rendezvényt.

Az OMSZ látja el a) az állami rendezvények,

b) az európai vagy nemzetközi sportrendezvények,

c) az autómotor-, illetve lovassport-rendezvények,

d) az egyidejűleg több helyszínen megvalósuló szabadtéri rendezvények,

e) a kiemelt védelemben részesülő diplomáciai személyek vagy csoportok belföldi látogatását kísérő rendezvények,

f) az előre láthatóan 10 000 fő egyidejű részvételét meghaladó szabadtéri rendezvények,

g) a 2. melléklet 1.6.8. pontja szerinti, mentőhelikopter készenlétét megkövetelő rendezvények,

h) a nemzeti ünnepek, valamint a kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítésének és lebonyolításának rendjéről szóló kormányhatározat szerinti rendezvények egészségügyi biztosítását.

Nincs elég orvos 

Egy magán mentőszolgálat biztosítja évek óta a három hét múlva kezdődő Miskolci Rallyt. Azaz biztosította, egészen idáig. A vezetője szerint kérdés, hogyan fog öt mentőorvost kiállítani az OMSZ, amikor a régióban csak három a főállású vonuló orvosok száma. De szerinte más baj is van. Úgy véli, az OMSZ több olyan szolgáltatást nem tud nyújtani, amit a sokéves tapasztalattal rendelkező magáncégek igen. Például egy nemzetközi sportrendezvényen, ha egy sportoló mondjuk egy gumi fáslit szeretne, akkor az ő kollégái tudnak ilyet adni. Nem kötelező a kocsin, de mivel évek óta csinálják, van ilyen a fedélzeten. Az OMSZ-nál nincs rendszeresítve. Mint ahogyan sok más, például speciális fájdalomcsillapítók sincsenek. Csak ami kötelező. Pedig a rendezvénybiztosítás szolgáltatás is. Vagyis fontos az elégedettség.

A kérdések 

Szerettük volna megtudni, hogy miért volt szükség a változtatásra. Az alábbi kérdéseket tettük fel Győrfi Pálnak, az OMSZ szóvivőjének.

Hány autója van most az OMSZ-nak?
Hány autót tud átcsoportosítani az OMSZ egy vidéki nagy létszámú rendezvényre?
Magyarul, van-e elég eszköze az OMSZ-nak a többletfeladatok ellátására?
Mekkora forrása van arra, hogy ezeknek a rendezvényeknek a biztosításához többlet eszközöket szerezzen be?
Ha nem az OMSZ végzi esetleg ezeket a biztosításokat, akkor kinek és milyen feltételekkel adja majd alvállalkozásba?
Hogyan választják ki az esetleges alvállalkozókat?

A válaszok 

Majd' három napig tartott, amíg az OMSZ válaszolt. Szerintük, „a rendezvénybiztosításra vállalkozó magáncégek sok esetben nem voltak megfelelően felkészülve a feladat ellátására, a tervezés hiányos volt, a helyszíni mentőkapacitás elégtelennek bizonyult, az életmentésben, a sérültek kórházba szállításában az Országos Mentőszolgálatnak kellett segítséget nyújtania". Vagyis, ha jól értjük, éveken át, „sok esetben" életveszélyben voltak a nagyobb fesztiválokon bulizók. De az OMSZ szerint az is baj, hogy a magán mentőszolgálatok az OMSZ képzett dolgozóit foglalkoztatják az ilyen rendezvények biztosításakor.

Kikérem magamnak!

A nekünk nyilatkozó cégvezető szerint ő évek óta magas színvonalon biztosít nagy fesztiválokat, sértő számára, hogy nem végezte volna megfelelően a feladatát és ezért kellett új szabályokat hozni. És valóban, sok kollégája főállásban az OMSZ-nál van. De azért dolgoznak szabadidejükben magáncégeknél, mert nagyon kevés a fizetésük és kénytelenek másodállást vállalni.

Akkor most mennyi? 

Hogy hány autója van most az Országos Mentőszolgálatnak, arra nem kaptunk választ. De arról biztosított minket az OMSZ, hogy van még 200 tartalék autójuk, ami pont elég lesz arra, hogy a Forma-1-től az EFOT-on át a VOLT Fesztiválig, mindenhol helytálljanak úgy, hogy közben nem lesz kevesebb mentő a sürgős esetekhez.
Azt is szerettük volna megtudni, hogy ha esetleg mégsem elég az OMSZ kapacitása, és a szerintük eddig nem jól működő magán mentőszolgálatokat is segítségül kell hívni, mondjuk a Sziget biztosításához, akkor azt milyen feltételekkel és ki pályázhatja meg. Nos, a válaszból pont ez nem derül ki. „Amennyiben külső szolgáltató bevonása szükséges, az érintett szervezettel együttműködési megállapodást kötünk, melynek feltételrendszere garanciát jelent az Országos Mentőszolgálattal egyenlő színvonalú feladatellátásra."

Jönnek az újak 

Bár az OMSZ évente több alkalommal - legutóbb idén februárban – diadalittasan számolt be mentőautó-átadásokról és beszerzésekről, a közelmúltban számos kritika érte a járműveket, többek között, hogy kevés a számuk, és rossz állapotúak. Nem véletlen, hogy tavaly decemberben – tízről tizenhárom évre - ismét felemelték a mentőautók nyugdíjkorhatárát, mondván, nem sikerül időben pótolni a mentőszolgálatnál az elöregedő mentőautókat. (Az EU szabványa szerint egyébként egy mentőautó legfeljebb hatéves lehet vagy 300 ezer kilométert futhat.)

Hány autója van az OMSZ-nak

A KSH szerint 743 mentőautó lát el szolgálatot Magyarországon (negyedük tíz évnél öregebb), összevetve a 30 évvel ezelőtti adatokkal: akkor 1053 mentőautó futott az utakon, igaz, akkoriban az akut betegellátáson túl, a betegszállítással is az OMSZ foglalkozott.

Néha várni kell

Tavaly decemberben mintegy fél órát kellett várni a mentőre, mikor egy hajléktalan férfi összeesett Budapest belvárosában a Jászai Mari téren, míg ugyancsak decemberben, a fővárosban egy feltehetően agyvérzéses nő 68 percig feküdt a hideg lépcsőházban, mire a mentők kiértek, addigra viszont már meghalt. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára akkor azt mondta, - bár az OMSZ vizsgálatot indított, és elismerte, hogy mulasztás történt - nincs rendszerszintű gond a mentőszolgálatnál, a biztonságos mentés feltételei adottak, de jövőre azért új mentőkocsik érkeznek.

 

 

Uniós pénzből újul meg az L. Simonék panziójához és borászatához vezető út

Nemrég a Fidesz politikusa, L. Simon László cikket írt arról, hogy milyen fejlesztések történnek az Orbán-kormánynak köszönhetően a Velencei-tó környékén. Azt viszont már nem hangsúlyozta ki, hogy ezzel ő is jól fog járni – írta a 444.

Az államtitkárék családi vállalkozásához, az L. Simon Borászathoz és a Simon Panzióhoz vezető út, ahova a 6212-es közútról kell odakanyarodni, igencsak rossz állapotban van. Felgyűrődött burkolatszélek, kátyúk, repedések jellemzik. Most viszont a hat méter széles burkolatot kicserélik az EU által támogatott Közép-Dunátúli Operatív Program keretében. 

L. Simon egy másik, szintén a megyei lapban szereplő cikkben azt mondta:

A Velencei-tó környékének és a 62-es főútnak, valamint az M6-osnak a jó minőségű úton történő összekötése a tókörnyék gazdaságainak is különösen fontos.

 

 

Tiltakozó levél a miniszternek - Veszélyben a parkok?

TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS RÉVÉN a nemzeti parkok kezelésében lévő akár összes földterület vagyonkezelése átkerülhet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez. A természetvédők tiltakoznak.

Semmi sem indokolja, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló állami földek a nemzeti parkoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vagyonkezelésébe kerüljenek, nyilatkozta lapunknak Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke, aki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország vezetőivel közösen jegyez egy Fazekas Sándor miniszternek írt tiltakozó levelet. A nemzeti parkok vagyonkezelése ellen ugyanis semmiféle szakmai vagy gazdálkodási kifogás nem ismert. A gazdák és a nemzeti parkok között a szakmai együttműködés egyébként is folyamatos. A kezelőváltással ez a munka veszhet el, ennek pedig végső soron a természet láthatja a kárát. Az NFA munkatársai ugyanis korántsem rendelkeznek akkora természetvédelmi tudással, mint azok, akik a nemzeti parkok keretében dolgoznak.

Jelenleg a gazdák tulajdonában lévő természetvédelmi területekre az államnak elővásárlási joga van, ezt pedig a nemzeti parkok munkatársai érvényesítik. Félő, fejtegette Farkas István Tamás, hogy a kezelőváltással a természetvédelmi szempont elsikkad. Nem beszélve arról, hogy a nemzeti parkok és a gazdák között kötött bérleti szerződések felülvizsgálatát is lehetővé teszi a jogszabály – mindenféle indoklás nélkül. Ez pedig már a termelés biztonságát is megkérdőjelezi.

A jogszabály „érdekessége”, hogy ahol szakmailag indokolt, ott a területek ismét a nemzeti parkok kezelésébe kerülnének. Arra azonban nem tér ki a tervezet, hogy mi az indokolt és mi nem. Elvileg tehát az is elképzelhető, hogy a nemzeti parkok kezelésében lévő mind a 300 ezer hektár visszakerül hozzájuk, de az is lehet, hogy egyetlen hektár sem.

Mind e miatt kérik a természetvédők, hogy a szakmailag indokolatlan és megalapozatlan tervezetet a miniszter vonja vissza.

 

 

Hűtlen kezelés miatt nyomoznak a Végrehajtói Kamara után

Nyomozást rendelt el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamaránál (MBVK) történtek miatt pénteken a Budapesti Nyomozó Ügyészség – tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI-t.

Bagoly Bettina közölte: az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által tett feljelentés alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás határideje június 3., az időtartam meghosszabbítható.

A feljelentés a MBVK működésével, gazdálkodásával kapcsolatos, azonban az ügyről bővebb tájékoztatást az ügyészség nem adhat – fogalmazott a szóvivő.

Az igazságügyi tárca március végén adott tájékoztatást arról, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a végrehajtói kamaránál végzett audit alapján.

A minisztérium felügyeleti jogkörében eljárva rendelte el a MBVK teljes körű átvilágítását és működésének auditálását. A jogi és pénzügyi auditorok jelentésének elemzése során a tárca több – meg nem nevezett – ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észlelt, amely kapcsán felmerült a bűncselekmény elkövetésének gyanúja – közölte akkor a minisztérium.

A Mandiner.hu portál március elején arról írt, hogy a kamara működéséről három jelentés – számviteli-gazdasági, jogi és informatikai – készült; a szervezet egyebek mellett több tízmillió forintos éves közgyűléseket tartott, és közel 40 millió forintot költött az egyik kereskedelmi csatornán futó sorozatban való megjelenésre.

 

 

Sheriffek fogják őrizni Miskolcot

Úgy tűnik, hogy a Fidesz vezette Miskolc bár nem kér a gyermekeknek szánt ételosztásból, de azt örömmel venné, ha sheriffek járőröznének az utcákon. Így Miskolc lehet az első olyan magyar város, ahol bevezetik a sheriff-rendszert – számolt be a közmédia.

Az ötlet a Fidesz-KDNP képviselőcsoporttól származik és már január óta egyeztetnek róla a lakosokkal. A képviselőcsoport szóvivője, Hollósy András azt mondta, a lakosság visszajelzése szerint szükség van egy olyan közösségi rendészre, aki a nap 24 órájában elérhető minden polgár számára. Az emberek ugyanis nem szeretnek rendőrt hívni, de szívesen fordulnának olyan valakihez, aki velük él és ismeri ügyes-bajos dolgaikat. A rendészek nem a rendőrök sorai közül kerülnének ki.

A tervezet szerint Miskolc mind a 20 választókörzetében lenne egy-egy sheriff, aki közvetlen kapcsolatban állna a hatóságokkal. A képviselők azt várják az új rendszertől, hogy csökkentse a bűncselekmények számát. Az indítványt áprilisban terjesztik a városi közgyűlés elé.

 

 

Vitányi: a fasizmus leverése döntő lépés volt a demokrácia felé

A gellérthegyi Szabadság-szobornál tartott megemlékezésen a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke a náci Németországgal szemben fellépő Szovjetuniót is éltette.

A fasizmustól történő megszabadulás döntő lépés volt a demokrácia és az emberi élet nagyobb megbecsülése felé vezető úton, 70 évvel ezelőtt április 4. ilyen értelemben felszabadulás volt Magyarországon - mondta Vitányi Iván, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) nemzeti tanácsának elnöke szombaton a gellérthegyi Szabadság-szobornál tartott megemlékezésen.

A szervezet rendezvényén Vitányi Iván, mintegy tucatnyi részvevő jelenlétében, újságíróknak elmondta, magyar ellenállóként azért harcolt társaival, hogy ne legyen elnyomás, rabszolgaság, árpilis 4-én pedig ennek az elvnek és a demokráciának a teljesülését ünneplik. Kiemelte, amennyiben a Szovjetunió nem száll szembe a német fasizmussal, akkor nem tudni, mi lesz a második világháború végkimenetele. Ez idő alatt kegyetlenségek és bűntények történtek, de az európai történelem soha nem volt vértelen - fűzte hozzá Vitányi Iván, majd megjegyezte, a nagy francia forradalomban is történtek kegyetlenségek, az emléke mégis dicsőséges.

A MEASZ nemzeti tanácsának elnöke szólt arról is, hogy a jelenlegi magyar demokráciát is félteni kell.

 

 

Napelemeket szereltek a kneszet tetejére

Izraelben napelemeket tettek az izraeli parlament, a kneszet tetejére, hogy napenergiával fedezzék a parlament áramszükségletének legalább egy részét – értesült a helyi média.

A kneszet szóvivői irodájának bejelentése szerint a tetőre szerelt ezerötszáz napelem a világ legnagyobb, országgyűlési épületen elhelyezett napelemegyüttese.

A tetőn megtermelődő energia az épület szükségletének tíz százalékát fogja fedezni, és bevezetnek más takarékossági intézkedéseket is az energiaszükséglet csökkentésére a „zöld kneszet projekt” keretében – írta a Háárec című újság honlapja.

Takarékos égőket szerelnek fel, javítják az ablakok szigetelését, a munkanap végén automatikusan lezárják a törvényhozók számítógépeit és a klímaberendezésekben kicsapódó vizet felhasználják az épület kertjének a locsolására.

A papírfelhasználást is megpróbálják mérsékelni, a gazdasági bizottság már tavaly május óta csak elektronikus úton küldi szét a törvények első és második olvasatának anyagait, és november óta csatlakozott ötletükhöz a belügyi és a környezeti bizottság is.

Az összes változtatás együtt várhatóan harmadával csökkenti 2015 végéig a kneszet villanyszámláját, de a tavaly indult kezdeményezés távlati célja, hogy hosszú távon önfenntartóvá váljék az izraeli országház.

„Valóságos forradalom zajlik a szemünk láttára. Ez nemcsak az energia megtakarításának forradalma, hanem fordulópont a környezeti tudatosságban is, amit folyamatosan támogattunk az előző két évben" – jelentette ki Juli Edelstein, a kneszet elnöke a napelemek vasárnapi felavatásakor. (MTI)

 

 

Quaestor-ügy: „a Habony-művek hárítási kísérlete a fideszes levél”

Egerben még szocialista kezdeményezésre tartottak egy fórumot, ahol elmondták a Quaestor-ügy károsultjainak, mik a lehetőségeik arra, hogy a pénzükhöz jussanak. A tájékoztatón telt ház volt – tette közzé az ATV.

A fideszes képviselők ezután nyílt levelet írtak, melyben arra kérték az ellenzékieket, hogy mondják választóik szemébe, miért álltak azok mellé, akik elcsalják a lakosok megtakarításait és miért nem szavazták meg pártjaik a brókertörvényt.

A felszólítást Halász János, Kósa Lajos, Pósán Lászó és Tasó László írták alá. A megszólítottak az LMP-s képviselő kivételével pénteken kiálltak a nyilvánosság elé. A levelet az ellenzék a Habony-művek kétségbeesett hárítási kísérletének nevezte.

Varga Zoltán, a DK önkormányzati képviselője az ATV-nek adott nyilatkozata szerint a felkérés már csak azért is „nonszensz”, mivel mikor ők a több ezer debreceni károsulttal együtt tüntettek Quaestor-ügyben, a tömegben egyetlen fideszes képviselő sem jelent meg, pedig Varga szerint ott lett volna a helyük.

Szegedi István, az Együtt képviselője szerint ki kell most már deríteni, hogy a kormány mennyiben érintett az egész bűnügyben. Szegedi azt is hozzátette, kifejezetten fontos lenne tudni, hogy Orbán Viktor milyen információk birtokában volt, ami alapján meghozta pénzek kivonásával kapcsolatos döntést.

Az LMP-s képviselő az ATV megkeresésére azt válaszolta, hogy a kérdésre a párt országos vezetősége fog reagálni.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel