Szijjártó szerint nincs ok arra, hogy lemondjon

A Külgazdasági és Külügyminiszterrel a Hír24 készített videóinterjút. Ebből többek közt kiderül, Szijjártó szerint korábban nem merültek fel a Quaestor veszélyességével kapcsolatos információk. Úgy véli, politikai cirkusz kerekedett az ügy körül, ahol "az nyer, aki nagyobbat hazudik". Az Orbán "svájci bankárának" titulált Nagy István kapcsán pedig csak annyit mondott somolyogva, sürgősen bizonyítékot kéne szolgáltatni, mert attól még, hogy valamit sokszor leírnak, hazugság marad.

 

 

Orbán tapsolt, aláírt, balettet nézett második otthonában

Orbán Viktor annyira jól érezte magát Kazahsztánban, hogy saját Facebook-oldalára feltett temérdek fotó ellenére is úgy gondolta, nem mutatta meg ezt eléggé. Ezért péntek reggel még egy zenés videót is posztolt a jó hangulatú kiruccanásról, új hazánkból.

Ahogy megírtuk, Orbán Viktor és népes kísérete – köztük Mészáros Lőrinccel és feleségével – Kazahsztánba utazott, hogy tovább építsék a kazah-magyar barátságot és a két ország közti gazdasági kapcsolatokat.

 

 

A NAV szerint nem csalt az Országos Roma Önkormányzat

Befejeződött a "Foglalkoztatási Szövetkezet – Híd a munka világába" című projekt ellenőrzése, találtak néhány szabálytalanságot, de ezek nem befolyásolják a program folytatását – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) által megvalósított program szabályossági ellenőrzése mintegy 150 tételt érintett, többek között 12 közbeszerzési eljárás és 25 közbeszerzési értékhatár alatti beszerzés vizsgálatát.

Az ellenőrzésnél szabálytalansági gyanú két esetben merült fel, amelyek a bútorbeszerzést és a gépkocsi használatot érintik. Mindkét beszerzés esetében a miniszter szabálytalansági eljárást indított. Mindez nem befolyásolja a program további folytatását és a szabályos kifizetések elszámolását – tették hozzá.

A monitoring ellenőrzésnél végzett hatékonysági vizsgálat alapján a miniszter felhívta a kedvezményezett figyelmét arra, hogy a projektszervezet átalakítására a hatékonyság és az átláthatóság érdekében dolgozzon ki javaslatot. Továbbá kezdeményezte a projekt felügyeletének átalakítása során egy felügyelő tanács, valamint a területi alapon szervezett vállalkozási egyeztető rendszer létrehozását.

Mint írták: a tárca a NAV nyomozati szervétől arról értesült, hogy az a költségvetési csalás ügyében nem lát okot a nyomozás megindítására.

Az Emmi tájékoztatta az ORÖ-t arról, hogy Farkas Flórián miniszterelnöki biztos az elmúlt hónapokban mintegy ezer roma számára térképezett föl munkalehetőséget foglalkoztatási programokban. A miniszter célszerűnek tartja, hogy a Foglalkoztatási Szövetkezet a továbbiakban ezekhez a programokhoz kapcsolódó képzéseket és munkagyakorlatokat szervezzen.

A tárcavezető felkérte az ORÖ-t és Farkas Flóriánt, április 30-ig tájékoztassák a nyilvánosságot, hogy várhatóan milyen keretek között és milyen létszámban történik meg a szövetkezet tagjainak foglalkoztatása – áll a közleményben.

 

 

Grimmet szabad, Rejtőt nem – már azt is megszabják, mit olvashatnak a gyerekek

Április elsejétől módosult a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szabályzata. Eszerint a tíz év alatti gyerekek az olvasójegyükkel kizárólag gyermekkönyveket kölcsönözhetnek – írja a Népszabadság.

Az új rendelkezés többek közt azt is jelenti, hogy a tíz éves korhatárt még be nem töltött gyerekek nem olvashatnak például Rejtőt, csupán a korosztályuk érdeklődésének megfelelő könyveket. Ilyenek például a Grimm-mesék is, melyek azért valljuk be, nem szűkölködnek az agresszív jelenetekben. Az ezzel kapcsolatos türelmi időszak szerdán járt le.

A rendelettel kapcsolatban Szakmári Klára, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke a lapnak azt nyilatkozta, hogy bár bizonyos fokig az ötletet jónak tartja, viszont véleménye szerint a gyerekeket a tiltás helyet pedagógiai eszközökkel és az olvasás fejlesztésével kellene terelgetni.

Szakmári szerint sajnálatos módon kevesen tudnak arról, hogy a helyben olvasás joga uniós alapjog, vagyis se felnőtt, se gyerek számára nem lehet megtiltani a könyvekhez való hozzáférést. Eszerint, aki a könyvtárban olvasni szeretne, az olvashat is, amit megkíván.

Misley Judit iskolai könyvtáros (AKG) a lapnak elmondta, véleménye szerint az lenne az ideális, ha nem rendeletekkel szabályoznának, hanem maguk a szülők döntenék el, hogy gyermeküknek mit szabad olvasnia és mit nem.

 

 

A BKK vezetői csak wellness hotelben tudtak intenzíven dolgozni

Börzsönyi romantikus luxus wellness hotelben tanácskoztak a BKK vezetői a héten a Blikk szerint. Tarlós István a hír hallatára vizsgálatot indított, hogy megtudja, miért nem volt jó Budapest a megbeszélés színhelyéül. Az RTL Klub híradója mindenesetre igen érdekes választ kapott a dolog miértjére.

A BKK szerint ugyanis ezért volt szükséges a luxus wellness szállóban tanácskozni:

Csak így volt biztosítható, hogy a normál napi munkából kiszakadva – 36 óra alatt, 28 óra folyamatos, zavartalan, intenzív munkavégzés valósuljon meg.

 Hogy pontosan mennyi pénzbe került a BKK vezetők útja, azt nem mondta meg a sajtóosztály, csak annyit árultak el, a tanácskozáshoz egy egyszerű tárgyalót vettek igénybe a hotelben.

 

 

Az Átlátszó megtalálta, honnan szedhette össze Orbán Ráhel a 15 milliós svájci egyetemi tandíjat

A lap abból indul ki, hogy Orbán Ráhel ominózus Facebook-posztjában, amelyben édesapját és saját gazdagságát mentegeti-magyarázza, igazat ír: saját erejükből jutottak annyi pénzhez, hogy abból – többek között – futott a lausanne-i École Hoteliere kurzusára.

Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük.

- írta Orbán Ráhel a Facebookon.

Az Átlátszó szerint a szállodaiparban három év alatt nehezen szedhette meg magát Orbán első lánya, hiszen ott az átlagkereset a KSH szerin 145 ezer forint.

Ezért aztán – szokásukhoz híven – átnézték férje, Orbán Viktor veje, Tiborcz István cégeinek bevételeit, és arra jutottak, hogy igen, ebből már telik a 15 millió forintos félévekre.

Tiborcz cégével ugyanis sorra nyerte a megújuló energiaforrások témakörben kiírt közbeszerzéseket, annak ellenére, hogy cége (E-Os Innovatív Zrt., majd Elios Zrt.) nem sokkal korábban alakult: 2009-ben mindössze 8,4 milliós árbevétele, 2010-ben már 686 millió, 2011-ben pedig 3 milliárd (!!!) forintnyi bevétel van a cégnek.

Ennek a hallatlan sikernek az okairól már korábban beszámolt az Átlátszó, az uniós pályázati sikerekben vélhetően közrejátszhatott az is, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, Kövesdi Zoltán volt akkoriban, aki az ugyancsak szépen gyarapodó Simicska-féle Közgép felügyelőbizottságában ült.

Az Átlátszó szerint ezután, mivel a Közgép kiszállt a cégből, csökkentek a bevételek egészen 2014-ig, amikor is újra nőni kezdtek köszönhetően a sikeres közbeszerzéseknek, összesen 2,9 milliárd forint értékben. Ráadásul tipikusan olyan tendereken nyertek el egymilliárd forintnyi pályázati pénzt, ahol az előkészítést, korábbi üzlettársa, Hamar Endre cége, a Sistrade végezte.

És még ennél is több baráti tenderen jeleskedett Orbán Ráhel férje, Orbán Viktor miniszterelnök veje, még több nyomasztó részlet az Átlátszón.

 

 

Szili Katalin közel havi egymillióért dolgozik Orbánnak

Államtitkári juttatások illetik meg Szili Katalint a Miniszterelnökségen, vagyis havi közel egymillió forintos fizetést kap – derül ki a Miniszterelnökségnek egy közérdekű adatigénylésre adott válaszából.

Havi közel egymillió forintért dolgozik a Miniszterelnökségen Szili Katalin, volt MSZP-s képviselő és köztársaságielnök-jelölt – közölte a Miniszterelnökség a Vastagbőr blog közérdekű adatigénylésére válaszként.

Az, hogy a volt szocialista politikus a Miniszterelnökségen dolgozik, még március közepén derült ki, amikor Kiss László MSZP-s politikus ezt megemlítette a parlamentben, majd az MTI kérdésére Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője megerősítette, hogy Szili miniszterelnöki megbízottként tevékenykedik, és "Orbán Viktor megtiszteltetésnek tartja, hogy együtt dolgozhat vele".

A Miniszterelnökség most adott válaszában pontosította Szili Katalin megbízását, aki mint kiderült, 2015. március elsejétől dolgozik miniszterelnöki megbízottként, megbízatása pedig "a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekkel, valamint a társadalmi, politikai és civil szervezetek autonómiakoncepcióival kapcsolatos – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságával együttműködésben történő – koordinációs feladatok ellátására, továbbá az európai uniós és nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartásra terjed ki az autonómiatörekvések vonatkozásában".

A Vastagbőrnek adott válaszból kiderül, miniszterelnöki megbízottként Szilit "államtitkári juttatások" illetik meg, vagyis havonta 997 200 forintot kap bruttó, ezen kívül pedig telefon- és internet-használati jogosultság illeti meg, a külföldi utazással és külföldön tartózkodással kapcsolatos juttatások, illetve szükség esetén egészségügyi ellátás.

Szili Katalin korábban az MSZP alapító tagja, majd éveken keresztül az MSZP parlamenti képviselője volt, 2000 és 2004 között pedig a párt országos elnökhelyettese is. 2002-ben házelnökké választották, ezt a posztot 2009-ig töltötte be, amikor lemondott a tisztségről, hogy aktívabban részt tudjon venni pártja, az MSZP ügyeiben.

2005-ben Sólyom Lászlóval szemben az MSZP kongresszusa őt jelölte a köztársasági elnöki posztra. 2010-ben az önkormányzati választások után kilépett az MSZP-ből, és megalakította a Szociális Unió nevű pártot, amely később Közösség a Társadalmi Igazságosságért nevet vette fel.

 

 

Fotó: Megtaláltuk a Budapesten garázdálkodó vaddisznók nyomait

Óbudán a HVG székházánál élelem után kutató vaddisznók túrták fel a földet, és jól látható nyomokat is hagytak maguk után.

anuárban a Budapest környéki vaddisznók egészen a belvárosig merészkedtek: előbb a Rákóczi (Lágymányosi) hídnál és Újbudán, később a Rákóczi úton látták őket, a Bazilikánál pedig videóra is vették őket, ahogy menekültek a rendőrök elől.

A Budapesten kószáló vaddisznók ezután eltűntek, Óbudán azonban most vagy az ő, vagy társaik nyomára bukkantunk: épp a HVG székházánál túrták fel a földet körülbelül öt négyzetméternyi területen élelem után kutatva, és jól látható nyomokat is hagytak maguk után.

Egy munkatársunk pedig két napja a II. kerületben, szintén lakott területen találkozott több vaddisznóval.

 

 

Civilek demonstráltak az állampolgári jogokért Budapesten

Az állampolgári jogokért tüntettet néhány tucat ember pénteken Budapesten. A demonstrálók az V. kerületi József Nádor térről két híd érintésével vonultak a Parlament elé.

Büki Zoltán, a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság vezetője az általa szervezett megmozdulás kezdetén arról beszélt, a tüntetéssel az a céljuk, hogy felhívják a kormány figyelmét arra: a döntések meghozatala előtt kérjék ki az állampolgárok véleményét. Az összegyűlt harminc ember előtt azt is hangoztatta, hogy a jogaikért tüntetnek.

Büki Zoltán emlékeztetett, ők voltak azok, akik márciusban tiltakozásul egy rövid időre lezárták a Lánchidat és a Szabadság hidat.

A demonstrálók a József Attila utca – Károly krt. – Astoria – Kossuth Lajos utca – Szabad sajtó út – Erzsébet híd – Attila út – Lánchíd utca – Clark Ádám tér – Lánchíd – Akadémia utca vonalon mentek a Kossuth térre, ahol mintegy ötven tiltakozó jelenlétében újabb beszédek hangzottak el.

 

 

A Fidesz álszent baloldalról és vállalhatatlan szélsőjobbról panaszkodik

A Fidesz szerint a kormánypártok tapolcai képviselőjelöltjének egyik vetélytársa "egy álszent baloldali, aki csak a saját zsebére gondol", a másik pedig "egy vállalhatatlan szélsőjobboldali, akivel senki nem fog együttműködni". Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, egyedül Fenyvesi Zoltán, a Fidesz-KDNP jelöltje alkalmas és méltó az ott élők parlamenti képviseletére, neki a térség sorsa becsületbeli ügy.

Hozzáfűzte, Fenyvesi Zoltán már képviselőjelöltként lényegesen többet ért el, mint vetélytársai, példaként említette, hogy "a tapolcai kórház ügye rendeződik".

A vetélytársak alkalmatlanok és méltatlanok a térségben lakók országgyűlési képviseletére – mondta. A baloldali vetélytárs a vörösiszap-katasztrófa idején több más állása mellett a Mal Zrt. felügyelőbizottságában ült, míg "a valóban szélsőjobboldali nézeteket valló jobbikos jelölt a mai napig nem cáfolta náci tetoválását, a mai napig nem tudjuk, hogy mi a meztelen igazság" – fejtette ki a fideszes politikus, parlamenti alelnök.

Gulyás Gergely azt is hozzátette, hogy a korábbi veszprémi időközi parlamenti választás már döntött a kétharmad sorsáról, ezért a kétharmados többség a jövő vasárnapi tapolcai választásnak már nem tétje.

A Fidesz politikusa kérdésre megerősítette, hogy várhatóan Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök is személyesen részt vesz majd a tapolcai időközi országgyűlési választás kampányában.

A várható eredményt firtató kérdésre úgy fogalmazott, természetesen bizakodóak, mert egy versenybe csak így szabad beszállni.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a csődeljárás alatt lévő Győri ETO FC Labdarugó és Sportszolgáltató Kft.-t és az ETO Park Kft.-t, Gulyás Gergely általánosságban azt mondta: szerinte csak olyan intézkedés történt, amely azt szolgálja, hogy az állam adott esetben a lehető legmagasabb áron értékesíthessen vagyonelemeket.

 

DK: Orbánnak a győri fociklub fontosabb, mint a kisbefektetők

A Demokratikus Koalíció arra szólítja fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ne a győri futballklubbal foglalkozzon, hanem a brókerbotrány több tízezer kisbefektetőjét próbálja meg kártalanítani – ezt a párt szóvivője mondta pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Gréczy Zsolt arra reagált, hogy a csütörtöki Magyar Közlöny szerint a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a csődeljárás alatt lévő Győri Eto FC Labdarugó és Sportszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot és az ugyancsak csődeljárás alatt lévő ETO PARK Korlátolt Felelősségű Társaságot.

A DK azt kérdezi, hogy mi indokolja a döntést, ugyanis ahhoz különleges feltételeknek kell megfelelni, hogy egy céget kiemelt gazdasági szervezetté minősítsenek – folytatta. A szóvivő arra volt kíváncsi, hogy a klub milyen nemzetbiztonsági, kiemelt honvédelmi, rendvédelmi vagy katasztrófavédelmi érdekeket képvisel esetleg milyen szerepet játszik a lakossági közműszolgáltatásban.

Gréczy Zsolt azt mondta, a döntés mögött "ismét megnyilvánul Orbán Viktor cinizmusa", mert úgy látszik, hogy a kormányfőnek fontosabb egy futballklub megmentése, mint a kisbefektetők kártalanítása. Hozzátette, megértik azt a szándékot, hogy a futballra szükség van Győrben, de közben egyetlen szó nem esik arról, hogy kiket és milyen pénzből fognak kártalanítani.

 

 

 

Űrkikötőt Felcsútra

A futballakadémia, a középiskola, a stadion és a kisvasút után csónakázótó is létesül majd Felcsúton. Bár döntés még nincs, az eddigiek alapján aligha kétséges, hogy ennek költségeihez is jelentős mértékben hozzájárul majd az állam.

A Demokratikus Koalíció közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban. Ebben értetlenségüknek adnak hangot, hogy miért kell a brókerbotrány kellős közepén a legfontosabb egy kis faluban csónakázótavat építeni.

Az alábbiakban szó szerint idézzük a Gréczy Zsolt által jegyzett szöveget:

A futballakadémia, a középiskola, a stadion és a kisvasút után csónakázótó is létesül majd Felcsúton. Bár döntés még nincs, az eddigiek alapján aligha kétséges, hogy ennek költségeihez is jelentős mértékben hozzájárul majd az állam.

A Demokratikus Koalíció nem csodálkozik azon, hogy a maffiakormány feje idegenkedik Európától és keleten érzi otthonosan magát. Csak keleti önkényuralmakban fordulhat elő ugyanis, hogy állami szervek végig asszisztálják a kormányzó klikk százezer embert vagyonától megfosztó csalás-sorozatát, a botrány kirobbanása után pedig a diktátor szülőfaluja újabb fejlesztésének támogatását tartsák legsürgősebbnek. Nyugati demokráciákban a kormány ilyenkor sürgősen lemond, a válságkormány első feladatának pedig a kifosztottak kártalanítását és a mulasztásukkal cinkossá vált állami tisztviselők menesztését tekinti.

Külön pikantériája az ügynek, hogy a csónakázótónak helyet adó záportározó területét is állami forrásból vásárolták meg 2001-ben, föltűnően drágán, és ugyanattól a tulajdonostól, akitől Orbán Viktor akkori miniszterelnök felesége közvetítő útján nem sokkal korábban föltűnően olcsón vásárolt 54 hektár termőföldet.

A DK fölhívja a miniszterelnök figyelmét, hogy Felcsúton még mindig nincs egyetem, wellness-centrum, kaszinó, helikopter-leszálló, űrkikötő és hatsávos autópálya. Ezek támogatásával a mostaninál is biztosabbá lehetne tenni a kormány közeli bukását és a 2016-os előrehozott választást.

 

 

Hárommilliós segélyt kapnak a kárpátaljai magyarok Budapesttől

Hárommillió forint adományt küld a kárpátaljai magyaroknak a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ), és arra kéri a kerületeket és a fővárost, hogy folytassák a gyűjtést. 

Tarlós Pityu főpolgármester, BÖSZ-elnök és Kovács Péter társelnök az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményükben azt írták: az Ukrajna keleti részén dúló háború a kárpátaljai magyarokat is sújtja, az élelmiszerárak napról napra emelkednek, a pénz értéke rohamosan csökken, a kenyérkereső férfiak közül egyre többet hívnak be katonának.

A fenyegető szociális katasztrófa miatt határoztak úgy, hogy támogatást ajánlanak fel az ott élő magyaroknak, és felkérik a budapesti önkormányzatokat, hogy a lehetőségükhöz képest nyújtsanak további támogatást Kárpátaljának – tették hozzá.

Az önkormányzati érdekképviselet felhatalmazta Hassay Zsófia VI. kerületi, Karsay Ferenc XXII. kerületi és Riz Levente XVII. kerületi polgármestert, hogy a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségével és a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságával együttműködve koordinálják a jótékonysági kezdeményezést.

 

 

Gigantikus Simicska céghalmazzal kell megküzdenie Orbánnak

Példátlan erejű támadássorozat ­érte az elmúlt napokban Simicska Lajos cégbirodalmát. Ebbe ásta bele magát a Népszabadság.

A lap emlékeztet, hogy a kormány leállíttatta a Közgépet is ­érintő ­M4-es építkezést, a Kehi a médiacéget, a Hung-Istert vizsgálja, a nagyvállalkozó médiabirodalma lényegében elesett az állami hirdetésektől.

A hálózat azonban hatalmas . Az Opten-cégadatbázis tanúsága szerint Simicska Lajosnak közvetett vagy közvetlen tulajdonosként ma 63 magyar társasághoz van köze. Ráadásul a kép már szinte letisztultnak nevezhető. Korábban akadt ugyanis olyan pillanat, amikor a csoport százasra volt tehető. 

Érdekesség, hogy a Class FM-et eddig elkerülték a viharok: a rádió több­sége közvetve-közvetlenül továbbra is Simicskáé. Az üzletember pedig könnyű kézzel passzolja le fontos cégeit a bizalmasainak – olvasható a Népszabadság cikkében.

A médiahalmaz mintegy harminc vállalkozásából a legjelentősebb a 2013-ban nyolcmilliárdos forgalomból hárommilliárdos nyereséget kanyarító Publimont. 

A másik nagy, a vállalkozót tisztes bevétellel örvendeztető ág az agrárcsomag. Ezek egy része az ­első Orbán-kormány által privatizált volt állami gazdaságokból, a „piszkos tizenkettőből" kerül ki: ilyen a Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. vagy a Szombathelyi Tangazdaság.

Megjegyzik, hogy Simicska Lajos és Orbán Viktor miniszterelnök vitája valószínűleg kevéssé kecsegtet anyagi fellendüléssel, így csoportjának alighanem túlélő üzemmódra kell váltania.

 

 

Embertelen körülményekre panaszkodik a börtönben ülő tinigyilkos

T. Zoltán két évvel ezelőtt megölt egy 16 éves lányt, mert nem akart vele járni.

Most a Blikk szerint azért perli a magyar államot, mert szerinte embertelenek a fogva tartási körülményei. T. Zoltán jó eséllyel kártérítést kap, mert a strasbourgi bíróság már több elítélt esetében döntött a jogalapról.

A megítélt összeg attól függ, hogy mennyi időt töltött valaki embertelen körülmények között – mondta Magyar György, T. Zoltán ügyvédje, aki leszögezte, ők nem a bűnt pártolják, csak szeretnének változást a börtönökben.

Az is előfordulhat azonban, hogy a megítélt pénzt nem kapja meg, ellenben enyhítenek a büntetésén.

"Én elperlem tőle ezt a pénzt. Meggyilkolta a lányomat, kártérítési pert indítok ellene. Azt a fájdalmat, amit okozott a családomnak, nem lehet kifejezni. Elképesztő, hogy még ő kapjon pénzt azért, mert elvette tőlünk Dominikát" – mondta a lapnak a lány édesapja.

 

 

Amikor az MSZP és a Fidesz nagykoalícióban nyomta a Quaestort

Mivel az MTV új székházával ellentétben az új rádiószékház terve nem valósult meg, kevésbé kapott figyelmet az elmúlt napokban, hogy 12 éve az MSZP és a Fidesz a kuratóriumi delegáltjain keresztül összefogva támogatott egy olyan ötletet, amely szerint a régi, Bródy Sándor utcai székházat a Quaestor Pénzügyi Zrt. hasznosította volna. Csak egy kicsin múlt, hogy a Magyar Rádió nem vesztette el emiatt az ingatlanvagyonát.

A Magyar Rádió Rt. kuratóriumi elnökségének politikai delegáltjai 2003. december 29-én nagykoalícióban döntöttek arról, hogy egy előminősítő pályázattal a Rádió elnöke kezdje meg azoknak a befektetőknek a kiválasztását, akik alkalmasak lehetnek a Magyar Rádió új székházának felépítésére. A közbeszerzési eljárás megindításával párhuzamosan arra is felkérték Kondor Katalint, az akkori rádióelnököt, hogy kezdjen tárgyalásokat a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Rt.-vel a beérkező pályázatok értékelése, valamint a központi, Bródy Sándor utcai ingatlan hasznosítása céljából.

A tervek nem voltak függetlenek az új televízió-székház – az állam számára rendkívül hátrányos pénzügyi konstrukcióban megvalósuló – építésének munkálataitól: mindkettőnél az volt az indok, hogy a közmédiának a XXI. századi működtetéshez méltó telephelyet kell kapnia. Az építkezést – melynek költségeit 10-15 milliárd forintra becsülték – magántőkéből tervezték, aminek egy részére a rádió ingatlanjai biztosították volna a fedezetet. A beruházó kiválasztása az előminősítéssel a Fidesz által delegált kuratóriumi elnök, Szadai Károly ideje alatt kezdődött, és Gellért Kis Gábor, az MSZP által delegált kurátor elnöksége alatt is zajlott – a kudarcát az okozta, hogy a civil kurátorok 2005 májusában megvétózták a kiskuratórium elnökjelöltjét, így nem sikerült megválasztani Kondor utódját, így a pályázat kiírója alkalmatlanná vált a feltételek teljesítésére, hiszen a Magyar Rádió elnök nélkül maradt. Ezért augusztusban a pályázatot kénytelenek voltak érvényesnek, de eredménytelennek nyilvánítani. Amire pedig meglett az új elnök, Such György, a költözés lekerült a napirendről.

Ingatlanért befektetési jegyet

Mint ahogy a korabeli sajtóból nyomon követhető, az új székház megépítésére többeknek is fájt a foguk. Az utolsó körben maradt két pályázó egyaránt a Lágymányosi híd (a mostani Rákóczi híd) pesti oldalát jelölte meg az új székház helyéül: a Demján Sándor érdekeltségi körébe tartozó Arcadom Rt. győzelmét először az hiúsította meg, hogy a második helyezett Gropius Rt. a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult, kifogásolva, hogy a közbeszerzést lebonyolító cég nem fogadta be az utolsó árajánlatát. Majd miután a megismételt eljárásban is az Arcadom lett a győztes, a rádióelnök hiánya ásta alá a nagykoalícióban kialkudott projekt megvalósítását.

Mint a hvg.hu megtudta, a projektben komoly szerepe lett volna a brókerbotrány központi szereplőjének, a Quaestor Rt.-nek is. „Arról volt szó, hogy a rádió minden ingatlanvagyonát beviszi a Quaestor ingatlanalapjába, amiért nem készpénzt, hanem befektetési jegyeket kap. Ezek után a Quaestor alapja évente fizetett volna osztalékot, ha van éves hozam, de erre nem volt semmilyen garancia. A Magyar Rádió ezzel párhuzamosan pedig PPP-konstrukció keretében megépíttet egy csodás, új székházat, amelyet évi 800-900 millióért bérel sokáig, amit a Quaestor-féle befektetésből fizetett volna” – mondta az ügyre akkoriban közelről rálátó forrásunk. A szakember szerint az elképzelés nem volt más, mint a rádióvagyon elsíbolásának terve, mert a befektetési jegyek mögött semmilyen garancia nem volt.

Megkerestük a befektetési lehetőséggel kapcsolatban Kondor Katalin akkori rádióelnököt is, aki azt mondta, hogy a részletekre már nem emlékszik, de azt megjegyezte, hogy az üzleti ügyekben mindig elővigyázatos volt. A Rádió épületével kapcsolatban azt érzékelte, hogy sokan szerették volna megszerezni. Miképp fogalmazott, „kerülgették, mint macska a forró kását”.

A közrádió kuratóriumának akkori elnöke, a fideszes delegált Szadai Károly a régi székházra vonatkozó ingatlanhasznosítási tervek meghiúsulását a hvg.hu-nak nyilatkozva viszont abban látta, hogy új székház építéséből sem lett semmi, így a Bródy Sándor utcai épületegyüttes sorsával sem kellett foglalkozni – ezért nem jutottak előre a koncepció megvalósulásában.

Gellért Kis Gábor a kuratórium 2004-2008 közötti elnöke két évvel ezelőtt elhunyt. Korabeli nyilatkozataiból viszont kivehető, hogy a kuratóriumban teljes konszenzus volt a beruházással kapcsolatban, és hogy a rádióelnök megválasztásának meghiúsulása miatt kerültek „mulasztásos törvénysértésbe”. A Quaestor ajánlata egyébként tökéletesen tükrözi azt, ami miatt végül csődbe is ment: rövid lejáratú forrásokból próbáltak hosszú távon megtérülő eszközöket (ingatlanbefektetések) finanszírozni, amiből nem sülhetett ki semmi jó – a fiktív kötvénykibocsátás bizonyítja, hogyan fajult az ügyletmenet egyfajta pilótajátékká.

A Questor-ügy

Ahogy ismert, a Quaestor-ügyben a rendőrök március 26-án csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették Tarsoly Csabát, a cégcsoport elnök-vezérigazgatóját és még két embert, március 29-én pedig a bíróság elrendelte mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatását.

Mindez több mint két héttel volt azt követően, hogy március 9-én a mintegy 150 milliárd forint értékben fiktív kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. Az MNB másnap felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek a tevékenységét felfüggesztette.

A hvg.hu március 23-án írta meg, hogy cégbírósági adatok szerint távozott Tarsoly Csaba a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. éléről, és hogy a cég új vezérigazgatója Orgován Béla, akiről kiderült, büntetett előéletű, még csak középfokú végzettsége sincs, és korábban közmunkás is volt. Tarsoly később közölte, hogy visszaveszi vezető tisztségeit annak érdekében, ne merülhessen fel a károkozás gyanúja.

 

 

Világszerte esett az atomenergia támogatottsága

Erőteljesen esett világszerte az atomenergia támogatottsága, az ellenzők 26%-ának döntését a fukushimai erőmű katasztrófája indokolja. A közelmúltban történt japán atomkatasztrófa kapcsán - 24 ország részvételével - készült kutatás szerint az atomenergia jelenleg kevésbé támogatott energiaforrás, mint a szén.

A nukleáris atomerőművek építésével kapcsolatos heves németországi és olaszországi vitákat követően készített kutatásból kiderül, hogy radikálisan - 54%-ról 38%-ra 16 százalékpontot - csökkent az atomenergia támogatottsága, s jelenleg alacsonyabban áll, mint a széné (48%) - köszönhetően az ellenzők 26%-nyi növekedésének (50% feletti: India, Kína, Japán, Dél-Korea), amelynek hátterében a japán katasztrófa áll.

Nem meglepő, hogy éppen a német kormány és az olasz lakosság - akik népszavazással tiltakoztak - utasíttotta el az atomenergia jövőbeli felhasználását, a vizsgált 24 ország közül Németországban (21%), Olaszországban (19%) és Mexikóban (18%) a legalacsonyabb az atomenergia támogatottsága.

Globálisan a válaszadók 38%-a mutat nyitottságot a villamosenergia-termelés nukleáris alapú modernizációjával kapcsolatban, a többség mereven elzárkózik ettől. A világ válaszadóinak csupán egyharmada (34%) véli úgy, hogy a fukushimai katasztrófa „egy előreláthatatlan és egyedi esemény, s az atomiparnak folytatnia kell a nukleáris erőművek építését.

Érdekesség, hogy a földrengés és az ezt követő cumani - ami letarolta Fukushimát és környékét - sújtotta Japán lakóinak majd a fele (45%) tartja az atomenergiát jelenleg is elfogadható energiaforrásnak, s 71%-nyian támogatják az atomerőművek modernizálását.

Fukushima elhozta az atomkor végét....?

A megkérdezettek 95%-a értesült a cunamit követő fukushimai nukleáris atomerőmű-katasztrófáról, s közülük tízből heten (69%) egyetértenek azzal, hogy „ami a japán atomerőművel történt bizonyítja, hogy az ilyen létesítmények mennyire sebezhetőek az előre nem látható eseményekkel szemben, s hogy halálos következményekkel járhatnak a környezetükben élőkre. Éppen ezért le kell állítani az építésüket." A másik 31% úgy tartja, hogy ez egy előre nem látható és egyedi eset volt, ami miatt nem kell leállítani az atomipar fejlesztését, új erőművek építését.

Drasztikusan esett az atomenergia támogatottsága...

Arra kérve a világ válaszadóit, hogy fejezzék ki támogatásukat vagy ellenzésüket a villamosenergia hat alternatív energiaforrását tekintve, az atomenergia kapta a legalacsonyabb értéket (38%); messze elmaradva a nap- (97%), a szél- (93%), a vízenergia (91%), a földgáz (80%) és a szén, mint energiahordozó (48%) mögött.

Az atomenergia elutasítóinak (62%) egynegyede (26%) a japán katasztrófa következményeként alakította ki álláspontját, míg 64% korábban is ezen a véleményen volt. Az atomenergia globális támogatottsága 54%-ról 16 százalékpontot esett. Nem meglepő módon az atomenergiát a fukushimai események következtében leginkább ellenzők Dél-Korea(66%), Japán (52%) és Kína (52%) polgárai.

A világ válaszadóinak háromnegyede (73%) véli úgy, hogy a nukleáris energia „átmeneti energiaforrás", míg a másik egynegyed (27%) hiszi, hogy „elfogadható és hosszútávú megoldást jelent azokban az országokban, amely rászorulnak, mint energiaforrásra. Talán a legékesebb bizonyíték erre, hogy a földrengés és a cunami sújtotta Japánban, a válaszadók majd' fele (45%) úgy tekint az atomenergiára, mint alternatívára, s 71% támogatja a fejlesztését.

A japán kommunikáció megítélése a világ különböző pontjain...

A világ válaszadói szerint a japán tisztségviselők és intézmények kommunikációja hiteles (54%) és pontos (56%), de az eredmények országonként nagyon nagy eltérést mutatnak.

A japánok a legkeményebb kritikusok, mindössze 28%-nyian értenek egyet azzal, hogy hiteles volt a tájékoztatás, s ennél is kevesebben (23%) tartják úgy, hogy pontos. Dél-Korea (17% hiteles / 17% pontos) és Németország (25% hiteles / 36% pontos) sem kényeztette el méltatásával a kommunikációért felelősök munkáját.

A skála pozitív végén India (90% hiteles / 87% pontos), Indonézia (89% hiteles / 89% pontos) és Szaúd-Arábia (86% hiteles / 80% pontos) állnak.

Potenciális aggodalom a japán élelmiszerexport miatt...

A világ válaszadói közül tízből nyolcan (80%) legalább egyet elutasítanak jelenleg a következő termékek, mint japán exportcikkek közül: hal (45%), tengeri alga (44%), sushi éttermek (41%), gyümölcs (40%), rizs (38%), tészta (37%). Több mint fele (56%) azoknak, akik legalább egyet elutasítnak a felsoroltak közül, állítják, hogy a japán atomkatasztrófa miatt döntöttek így. Leginkább Dél-Korea (89%), Kína (87%), India (69%), Törökország (69%) és Olaszország (68%) lakói tartoznak ebbe a kategóriába. Dél-Afrika (27%), Oroszország (31%) és Lengyelország (35%) polgárai utasítják el legkevésbé ezeket a termékeket a japán atomkatasztrófát követően.

Összegezve megállapítható, hogy 24 ország válaszadóinak több mint 45%-a elutasít legalább egy japán exportélelmiszert a fukushimai atomkatasztrófa következményeként.

További információ:
Závecz Tibor véleménykutatási igazgató (tibor.zavecz@ipsos.com)

Az Ipsos Csoportról
Az Ipsos a világ második legnagyobb felmérés-alapú piackutató cége, amelynek kutatási szakemberekből álló tulajdonosai és vezetői világszerte több mint 5000 ügyfél számára végzik a piaci lehetőségek felmérését és a piaci trendek értelmezését új és meglévő termékek vagy szolgáltatások kidolgozása és tesztelése, márkák kifejlesztése, hirdetések tesztelése, a különböző médiák esetében a közönség reakciójának mérése, valamint az egyes kérdésekkel és a hírnévvel kapcsolatos közvélemény mérése céljából. A cégcsoport 66 országban több mint 9000 munkatársat foglalkoztat teljes tulajdonú vállalataiban, ahol a hirdetésekkel, a vásárlói hűséggel, a marketinggel, a médiával és a társadalmi kérdésekkel kapcsolatos kutatásokat végez, előrejelzéseket, modellezést és szakértői tevékenységeket folytat, továbbá több mint 100 országban kínálja a testre szabott, szindikált, omnibusz, panel és internetes kutatási termékek teljes sorát. Az Ipsos csoportot 1975-ben alapította Jean-Marc Lech és Didier Truchot, majd a cég részvényei 1999-ben kerültek tőzsdei bevezetésre. 2009-ben az Ipsos Csoport árbevétele összesen 943,7 millió euró volt. A cégcsoport részvényeit az Eurolist-en is jegyzik a New York-i Tőzsdén és az Euronext Paris francia tőzsdén keresztül. Az Ipsos csoport szerepel az SBF 120 és a Mid-100 Indexeken, és részvényei úgynevezett Deferred Settlement System jogosultságot szereztek. A cég ajánlatairól és tevékenységeiről további információkat szerezhet a www.ipsos.com oldalon.

Az Ipsos Zrt.-ről
Az 1990-ben alapított Szonda Ipsos, amely 2009. szeptember 1-jétől Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt.-ként folytatja tevékenységét, a magyar gazdasági és társadalom-kutatási iparág meghatározó szereplője, teljes körű piac-, online-, reklám-, egészség-, vélemény- és médiakutatási szolgáltatást kínál ügyfelei számára. A cég 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is elnyerte a Business Superbrands elismerést. ipsos.hu


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel