Mégsem kapják meg a kórházak a 60 milliárdos segélyt

Az Origo úgy értesült, hogy nem kapják meg a kórházak a beígért 60 milliárd forintos segélyt, így az intézményeknek tovább kell halogatniuk a beszállítói tartozásukat. A kormányzat április 1-re dátumozta az állami kifizetését az adósságoknak, de ez úgy tűnik, még jó darabig nem fog megvalósulni.

Szerda délután fél háromra rendelték be az ország összes kórházának főigazgatóját az egészségügyi államtitkárságra, hogy közöljék velük a rossz hírt.

Zombor Gábor, az Emmi egészségügyért felelős államtitkára egy közleményt adott ki az MTI-nek a megbeszélés után, miszerint a változásról - amelyről a Magyar Kórházszövetséggel is egyeztettek – miniszteri utasítás rendelkezik.

Az államtitkár elmondta, hogy a szerdai megbeszélésen egyeztettek továbbá arról, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinációjában megkezdődik a kórházak konszolidációs folyamata. A folyamat első lépéseként az ÁEEK megkezdi a tárgyalásokat a kórházi beszállítókkal és egyeztet a feléjük fennálló kórházi tartozásállományról. 

A közleményben szó volt arról is, hogy "kiegyensúlyozott gazdálkodás elősegítése és összehangolása érdekében" megyei és fővárosi egészségügyi gazdasági bizottságokat alapítanak, valamint az országos gyógyintézeteknek egészségügyi gazdasági bizottságot is állítanak. Emellett létrehozzák a megyei és fővárosi egészségügyi irányító bizottságokat, valamint az országos gyógyintézetek egészségügyi irányító bizottságát. 

A gyorssegélyt pár hónapja még ugyanez a Zombor Gábor ígérte meg a kórházaknak, amit február 23-án jelentett be egy kormányszóvivői tájékoztatón. Zombor akkor még a következő nyilatkozatott tette:

Az egészségügyi intézmények adósságrendezésére 60 milliárd forintot szán a kormány, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) április elsejével átveszi a kórházak teljes adósságát, és ezzel a kórházak terhei megszűnnek.

Egyébként a 60 milliárd forint, melyet még 2014 őszén különítettek el a kórházi adósságkonszolidációra, nem lenne elég a tartozások fedezésére. Ez év tavaszára az összesített adósságállomány már túllépte a 100 milliárd forintot, az Origo tudomása szerint ráadásul az államtitkár bejelentése óta még több hátralékot halmoztak fel az egészségügyi intézmények.

A tartozásoknak közel 30-35 százalékát az orvosi eszközök, 20-25 százalékát a gyógyszerek beszállítói felé fennálló tartozás, a maradékot pedig energia- és egyéb szolgáltatási költségek teszik ki.

Bár a tavaly év végén kiosztottak 10,4 milliárd forintot a kórházaknak, ezt nem az adósságok rendezésére fordították. Ugyanis a kormány az egészségügyi kassza 2014-es maradványát elsődlegesen a várólisták csökkentésére szánta.

 

 

Megszűnhet a János Kórház

Még áprilisban a kormány asztalára kerülhet az egészségügy átalakításáról szóló javaslat.

Emellett valószínűleg elfogadják, hogy 60 milliárdból konszolidálják a kórházak adósságát. A Figyelő most azt írja, hogy a János Kórház megszűnne, a gyógyító kapacitásait és az ott dolgozókat más intézményekbe irányítanák.

Az elképzelés az, hogy Budapesten lenne négy kórház, amely mindenféle beteget tudna fogadni. Ezek a Szent Imre, a Honvédkórház, a Péterfy és Bajcsy-Zsilinszky kórházegyüttes, valamint várhatóan egy Egyesített Szent István és Szent László lennének – olvasható a lap cikkében.

 

 

Orbán is beveti magát a tapolcai kampányban

A miniszterelnöknek ott a helye Tapolcán. Valamit muszály hazudni – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor részt vesz-e az időközi országgyűlési választási kampányban.

A tárcavezető azt mondta: azért dolgoznak Tapolcán, hogy Lasztovicza Jenő tragikus halála után a választópolgárok bizalmát megőrizzék. "Ha megkapjuk a bizalmat, azt megszolgáljuk, hogyha nem, akkor tiszteletben tartjuk a választások eredményét" – fogalmazott, kőkeményen dolgozó, kiváló jelöltnek nevezve Fenyvesi Zoltánt, aki értékelése szerint alkalmas a közös munkára.

Megjegyezte azt is: a kormány nem tervezi, hogy "akár nyilasokkal, vagy kommunistákkal együtt dolgozna", ezt a választókerületben mindenkinek érdemben mérlegelnie kell.

 

 

Ezért fogja az állam megmenteni a Quaestor-kötvényeseket

Ha a kormánypártok nem segítik a Quaestor-ügy károsultjait, az az ellenzék számára akár százezres nagyságrendű erősödést jelentene, viszont ha megmentik az adófizetőket, abból hatalmas előnyt tudnának maguknak kovácsolni – írja az Origo.

Az ellenzék szerint mindenkinek tudnia kellett, hogy a piaci átlaghoz képest magasabb hozamok nagyobb kockázatot jelentenek, viszont az is meglehet, hogy a politikai szempontok felülírják ezeket az érveket.

Orbánéknak számos előnnyel járhat az emberek kisegítése. Egy jól kitalált akcióval például országszerte elérhetik, hogy kevesebb választást veszítsenek, valamint az április 12-i tapolcai időközi országgyűlési választásra is kihatással lehetne, mely jelenleg kifejezetten fontos a kormánypártnak.

A Fidesznek azt is figyelembe kell venni, ha nem mentik meg a károsultakat, akkor azt közel 100 ezer ember, akit közvetlenül érint az ügy, nagy eséllyel átpártolhat a Jobbikhoz, vagy egyéb ellenzéki pártokhoz. Még a mentéssel sem biztos, hogy visszacsábítaná ezeket a választókat, de ellenkező esetben a cserbenhagyottak kiábrándulásával komoly veszteséget szenvedhetne a párt.

Annak idején a devizahiteleseket segítő akciójuk miatt sikerült elérniük, hogy a megemelkedő törlesztőrészletek miatt ne kerüljenek még mélyebb gödörbe az érintett emberek. Többek közt ezért is, valamint természetesen a rezsicsökkentésnek köszönhetően sikerült megnyerniük a 2014-es választáson.

A mentőakció arra is kifejezetten hasznos lehet, hogy eltereljék a figyelmet a Quaestor-üggyel kapcsolatos esetleges érintettségükről, hiszen az elmúlt időszakban több, egymással ütköző nyilatkozatot is tettek. A kártérítéssel viszont nagy valószínűség szerint el lehetne terelni a kínos ügyekről az emberek figyelmét. Az országban egyébként mindig népszerűségnek örvendett a károsultak kisegítése, ennek hagyománya a rendszerváltásig nyúlik vissza.

 

 

Panaszáradat zúdul a hivatalokból az új segélyezési rendszer miatt

Már egy hónapja az aktív korúak ellátásának megállapítása már nem az önkormányzatok, hanem a járási hivatalok hatásköre. A hvg.hu elért néhány hivatali dolgozót, akik szerint az utóbbiak semmilyen szempontból sem lettek felkészítve a változásra.

Leegyszerűsítve az aktív korúak ellátása azt jelenti, hogy ez a „köznapi” értelemben vett segély: ha valaki – akármilyen oknál fogva – nem dolgozik, holott életkora szerint munkaképes, akkor ez az a végső mentsvár, amelyet a társadalom az éhhalál „alternatívájaként” biztosít számára.

Az aktív korúak ellátásának ügyintézése rendkívül bonyolult, nagyon komoly elméleti, jogi háttértudást igényel, az érintettek száma pedig magas. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2013-ban havonta átlagosan 248 584 személy részesült aktív korúak ellátásában, és minden ügy teljesen egyedi.

 A hvg.hu több fővárosi kerületben is érdeklődött, hogyan sikerült megvalósítani az átállást, a válasz pedig: leginkább sehogy. A megkeresett járásoktól azt az információt kaptuk, hogy a feladat szakember nélkül került át hozzájuk. Azok a témában rutinos hivatalnokok, akik a munkát akár már hosszú évek óta végezték, az önkormányzatoknál maradtak, a járásokhoz pedig felvettek néhány új tisztviselőt, akik számára a terület korábban teljesen ismeretlen volt.

A Miniszterelnökség szerint a járási hivatalok 2013. január elsejei felállításával számos szociális, pénzbeli ellátásokkal összefüggő feladat került át az önkormányzatoktól a feladatokat ellátó köztisztviselőkkel, illetve a szükséges infrastruktúrával együtt. Ennek megfelelően az aktív korúak ellátásával összefüggő feladatokat a korábban átvett kollégák megfelelő szakértelemmel és felkészültséggel el tudják látni, és ahol szükséges, ott a járási hivatalok más kollégái is tudnak segíteni a feladatok ellátásában.

 

 

Belügyminisztériumi tanácsadó lett Pintér régi autószerelőjéből

A 70-es, 80-as években, Zuglóban volt egy autószerelő műhely, a III-as számú Autófenntartó Ipari Tröszt. Ide hordta kocsiját a jelenlegi belügyminiszter, akkori rendőr Pintér Sándor is, aki az egyik szerelővel, név szerint Pittlik Bélával egyre jobb barátságba került az évek során – írja a 444.hu.

A végén olyannyira összemelegedet Pittlik és a Pintér család, hogy a 90-es évek kezdetén a szerelő és Pintérné közös vállalkozásba kezdett Vácon, amely egyébként egy ma is működő autókereskedés.

Pittlik kifejezetten szerencsésnek mondhatja magát, mivel karrierje nagy sebességgel kezdett felfelé ívelni. Először szerelőként lépett egyre feljebb, majd saját vállalkozása lett, három éve pedig a Belügyminisztérium tanácsadójának kérték fel. Azóta bruttó 11,2 millió forintot fizettek ki neki.

A 444.hu kérdésére, miszerint hogy eshetett a választás az autószerelőre, a Minisztérium válasza az volt, hogy a döntés " szakmai szempontok alapján történt" és külön kiemelték, hogy Pintér Sándornak nem volt része a "szakmai kiválasztásban".

Pittlik Béla tanácsadói munkaköre abban merül ki, hogy ellenőriznie s felügyelnie kell a közmunkaprogramokat, ezen belül is főként a programok által beszerzett “nagy értékű tárgyi eszközökre” kell odafigyelnie, mint például a traktorok. A Belügyminisztérium szerint ezek a munkák speciális szaktudást igényelnek, melyet a minisztériumi dolgozók nem birtokolnak, ezért alkalmaznak külső szakértőt – jelen esetben Pittliket – bár ezeket a programokat más állami szervek is ellenőrzik.

A Direkt36 által közzétett dokumentumokból azt lehet kiolvasni, hogy az autószerelőből lett tanácsadó munkája nem áll túlságosan összetettnek mondható feladatokból. Pontosabban az ellenőrzéseken megnézi és lefényképezi a munkagépeket, majd átolvassa a kapcsolódó dokumentumokat, amely nagyjából egy-két órás munkaidőt tesz ki.

Pittlik tevékenységének azonban része volt olyan munka is, ami távol áll a képesítéseitől. Ezen feladatok közé tartozik többek közt a közmunkások munkaszerződéseinek átvizsgálása, vagy a közmunkaprogramok körülményeiről való tájékozódás, érdeklődés. Pittlik érettségi után autószerelői mestervizsgát végzett, elvégzett egy vezetési technikákról szóló kurzust, valamint a Szent István Egyetem levelező tagozatán szerzett főiskolai oklevelet műszaki szakoktatásból.

 

 

Jézus feltámadása miatt nem dolgoznak a nők pénteken a Kaposvári Egyetemen

A 444.hu-hoz jutott el egy levél, amelyet az olvasó állítása szerint a Kaposvári Egyetem minden dolgozója megkapott.

Prof. Dr. Szávai Ferenc DSc rektor és Borbás Zoltán kancellár ebben mentesíti a nőket a pénteki munkavégzés alól, ugyanis a keresztények legfontosabb ünnepéne közeledtével az ő feladatuk az, hogy

méltóképpen fel tudjanak készülni az ünnepre, családjaik számára biztosítani tudják a meghitt, békés együttlétet.

A rektor egyébként már tavaly is bekerült a hírekbe egy rendeletével, amikor dress code-ot vezetett be az egyetem területére, betiltva többek között a dekoltázst, a túl rövid szoknyát, a strandpapucsot vagy a túlzott sminket, egyben előírta az ápolt hajat és körmöt, valamint arcszőrzetet.

 

 

Nyomoznak a gyilkosságra buzdító jobbikos után

A Párbeszéd Magyarországért feljelentést tett Kötél János, a Jobbik nemrégiben megválasztott mezőtúri képviselőjének korábbi Facebook-bejegyzései miatt. Kötel cigányok kivégzéséről, politikusok felakasztásáról posztolt a közösségi oldalon.

A jobbikos politikus bejegyzése a PM szerint "gyűlöletkeltő, erőszakra felhívó, cigányellenes és büntető törvénykönyvbe ütköző megnyilvánulás". 

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi igazgatósága levélben értesítette a pártot, hogy az ügyészség feljelentésünk nyomán közösség elleni uszítás bűncselekményének gyanúja miatt nyomozást rendelt el.  Ezt egyesítették egy másik magánszemély feljelentése miatt indult nyomozással.

A PM közleményében arról is ír:

A Jobbik gyűlöletkeltő kijelentései annak a mély szociális és társadalmi válságnak a tünetei, amelybe a roma és nem roma magyarokat egymás ellenfordító Orbán-kormány taszította az országot.

 

 

Az LMP feljelentést tesz a gázárcsökkenés elmaradása miatt

Ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az LMP a gázárcsökkenés elmaradása miatt – közölte Szél Bernadett társelnök csütörtökön az MTI-vel.

Az ellenzéki párt szerint elfogadhatatlan, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal "másfél éve nem képes megtudni" a 100 százalékban állami tulajdonú Magyar Földgázkereskedő Zrt.-től, hogy a gázimportőr cég mennyiért veszi az Gazpromtól a gázt. Mivel a hivatal nem ismeri a beszerzési árat, nem tudja használni a gázképletet, így az importár jelentős csökkenését nem tudja érvényesíteni a belpiaci gázárakban, és "ezzel súlyosan megkárosítja a magyar fogyasztókat" – írta az LMP, amely szerint ez kimeríti a hivatali visszaélés fogalmát.

 

 

Lázár elismerte, elúszott az agrártárca vagyona

Budapest — Odaveszett az a 410 millió forint, amit a Fazekas Sándor vezette agrártárca helyezett el a brókerbotrányban érintett Hungária Értékpapír Zrt.-nél – jelentette be tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár szerint emellett a Külügyminisztériumnak volt pénzügyi kapcsolata a bebukott brókercégekkel (azt a 3,8 milliárd forintot röviddel a Quaestor bedőlése előtt sikerült visszaszerezni, de a mintegy 300 milliós kamat nélkül), valamint a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB), amely még 2005-ben és 2008-ban, a szocialista kormányok idején biztosított összesen 17 milliárd forintos hitelt a Quaestornak az ETO Park építésére.

– Az MFB hibás döntést hozott: fiktív beruházásra, fiktív feltételekkel, fiktív fedezetre adott hitelt – vélekedett Lázár János, aki szerint hiába kerül most állami tulajdonba az ETO Park stadion és annak létesítményei, azok nem érnek annyit, mint amennyit az állam elbukott a hitelen.

Lázár János elmondta azt is, hogy több önkormányzatnak ragadt be pénze a becsődölt brókercégnél, többüknek emiatt fizetési nehéz­ségeik adódhatnak a közeljövőben. Szerinte 31 832 károsultja van a „piramisjátéknak". – A Quaestor, Tarsoly Csabával az élen, becsapta az államot, és becsapta az embereket – fogalmazott Lázár.

 

 

 

Csónakázó tó is épül Orbán kedvenc falujában

Az Edda frontembere úgy véli, a titkos hatalom éppen uralma alá hajtja az emberiséget, és ha sikerrel járnak, végünk lesz. De szerencsére még visszatérhetünk az aranykorba is.

Felcsútnak újabb oka lehet az örömre: nemcsak kisvasutat kapnak uniós pénzből, de a vasútállomással szemben csónakázótó is épül, amin télen majd korcsolyázni lehet. A beruházást az önkormányzat fogja finanszírozni, ám a pontos költségei még nem ismertek. A fejlesztés alapjaként szolgáló záportározót még az első Orbán-kormány segítette "vitatható módon" 2,7 milliárd forinttal 2001-ben  - írta az Átlátszó.

A fejlesztésről a falu jegyzője, Sisa András mesélt először a ZDF német közszolgálati televízió munkatársainak. Az Átlátszó a tervezett fejlesztés kapcsán kérdésekkel fordult a polgármesterhez, Mészáros Lőrinchez és Sisa Andráshoz.

Sisa arra a kérdésre, hogy milyen földterületeket érint a beruházás azt mondta, ezeknek egy része jelenleg is önkormányzati résztulajdon, a többi önkormányzattól jelenleg is folyamatban van a tulajdonrészük megszerzése. A tulajdonjogi rendezés kb. 3 millió forintba fog kerülni, de Sisa szerint egyéb információk jelenleg nincsenek, mivel ez még "csak középtávú terv szintjén mozog". Így a jegyző arra a felvetésre, hogy ki lesz a tervező, a kivitelező és hogy közbeszerzési pályázat keretén belül választják-e ki őket, azt mondta: "itt még nem tartunk".

Egyébként az önkormányzati előterjesztésekből és jegyzőkönyvekből kiderül, a csónakázótó terve már 2010 óta megvan.

 

 

Jótékonysággal mentenék a fideszes polgármester milliós jutalmát

Czira Szabolcs fideszes polgármesternek milliós jutalmat szavazott meg a helyi képviselői testület Nagykőrösön. Ennek oka, hogy Czirát március 15-én kitüntették a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének Polgári Tagozatával, ami miatt a testület három millió forintos jutalommal fejezte ki elismerését. Az ügyre csütörtökön reagált az érintett fideszes képviselői csoport is.

Közleményükben azt írják, Czira kitüntetése "nagyszerű visszajelzés" volt személy szerint neki is és az egész városnak is, arról hogy "Nagykőrös jó úton jár, dinamikusan fejlődik".

Ugyanakkor a polgármester jelezte, hogy a neki megszavazott hat havi illetményt jótékony célra fogja fordítani. Ezért a 3.141.000 forintból Czira a nagykőrösi oktatási intézmények fejlesztését, illetve a református egyházon keresztül a nehéz sorsú kárpátaljai magyarokat kívánja támogatni.

A képviselők közül egyébként nem mindenki örült Czira pénzbeli elismerésének, az alpolgármester, Kustár Tamás ellenezte. De hiába emlékeztette a politikusokat Orbán Viktor 2013-as kérésére, mely szerint a fideszes polgármesterek és alpolgármesterek ne vegyenek fel jutalmat, mégis megszavazták Czirának a milliókat.

 

 

Elítélték csalásért a fideszes polgármestert

Mokán Istvánt, Sarkad fideszes polgármesterét költségvetési csalás miatt jogerősen elítélték – írta meg a NOL. Az oldal információi szerint Mokán jogellenesen folyósított lakásfenntartási támogatást élettársának, aki akkor vele egy háztartásban élt.

A politikus ekkor még alpolgármester volt. Miután élettársa meghamisította saját jövedelmének adatait, nemcsak lakásfenntartási támogatást kapott jogosulatlanul, hanem rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt is.

A Gyulai Törvényszék szerdai ítélete szerint Mokánnak hárommilió forintot kell fizetnie, míg a nő félév felfüggesztett börtönt kapott. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a politikus közmegbízatását felhasználva csalt.

Mokán Istvánt 2014-ben választották Sarkad polgármesterévé a Fidesz színeiben. 

 

 

Csak nem sikerül szoci brókerbotrányt csinálni a Quaestorból

A Quaestor-ügy kapcsán a legnagyobb erőbedobással annak kiderítésén munkálkodik a Fidesz, hogy – állításuk szerint – a cég hogy juthatott még a Gyurcsány-kormány idején közel 17 milliárdos állami hitelhez. Az Indexnek most sikerült megszereznie a hitelről szóló dokumentumokat.

Ezekben a papírokban a győri stadionépítésről és az ETO Park fejlesztéséről van szó. A fedezetet pedig többek közt a stadion és a hozzá csatolt részek jelentik, amelyeket most le is foglaltak. Annak ellenére, hogy az ominózus hitelt elvileg többszöri vizsgálatnak vetették alá, mégsem tett semmit a kormánypárt. Sőt, 2012-ben – mikor már látszott, hogy a projektnek semmi esélye – Tarsoly érdekeltsége a Fidesztől kapott pluszba egy 250 milliós támogatást.

Rogán Antal frakcióvezető egy hétfői parlamenti sajtótájékoztatón azt a bejelentést tette, hogy a Fidesz a hitelt, melyet a brókercég még a Gyurcsány-kormány ideje alatt kapott a Magyar Fedezeti Banktól, parlamenti albizottságban vizsgálná.

Rogán Antal szerint tisztázni kell, hogy a Gyurcsány-kormány ideje alatt kiadott fedezet nélküli hitel következtében miféle kár érte a költségvetést. A frakcióvezető azt is hozzátette, hogy a hitelt

...egy az egyben el fogja bukni az MFB, és azon keresztül az adófizetők,..

emiatt felkérte a kormányt is a vizsgálatra.

Rogán szavaival ellentétben az Index által megszerzett dokumentumok viszont azt bizonyítják, hogy volt fedezete az MFB-hitelnek. Ráadásul ez maga a Győri ETO stadion és a hozzá tartozó ETO-parkban lévő létesítmények, melyeket már le is foglalt az ügyészség.

Az MFB-hitelt ráadásul már vizsgálták többször: 2011-ben az Orbán-kormány alatt feljelentés is született az ügyben, de annak eredményéről semmit nem tudni.

 

 

Használt dolgait árulja a neten? – Itt a NAV-figyelmeztetés

Egyre népszerűbb az interneten keresztül bonyolított használtcikk-kereskedelem, mind többen adnak-vesznek ingóságokat – például használt gyerekruhákat, elektronikai eszközöket, háztartási kisgépeket – a világhálón, ennek azonban adóvonzata is lehet – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján közzétett tájékoztatóban ismerteti: ha a magánszemély ingóságait nem gazdasági tevékenység keretében értékesíti, akkor ebből származó jövedelmét az ingó átruházásból származó szabályok szerint kell megállapítania, és megfizetnie a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót (szja). Nem kell ugyanakkor megfizetni az adóévben 200 ezer forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem után az adót. Ha az ebből származó bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, nem keletkezik adóköteles jövedelem és szja-fizetési kötelezettség. Számla-, nyugtaadási és áfa-fizetési kötelezettség sem terheli.

Ha a magánszemély az ingóságait nem egyéni vállalkozóként ugyan, de gazdasági tevékenység keretében értékesíti, akkor az ingó átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, 16 százalékos mértékű szja-t és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetnie kell. Nem alkalmazhatja a 200 ezer forintos szabályt, ugyanakkor, ha az ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. A gazdasági tevékenység áfaalanyiságot eredményez, így a magánszemélynek adószámmal kell rendelkeznie, számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, bevallási kötelezettsége van.

Ha egyéni vállalkozó végez ingó értékesítési tevékenységet, akkor az ebből származó jövedelmét nem az ingó vagyontárgy átruházásának szabályai alapján kell kiszámítania, hanem az általa egyéni vállalkozóként választott adózási módra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítania, és ennek megfelelően kell teljesítenie az adókötelezettségeket. Az egyéni vállalkozó áfa-adóalanynak minősül és a tevékenysége keretében végzett ingó értékesítéshez kapcsolódóan számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, bevallási kötelezettsége van.

A tájékoztatóból kiderül: ha például a magánszemély szükségleteinek kielégítése céljából ruhákat vásárol, majd a megunt, kinőtt ruhákat interneten keresztül értékesíti, akkor ez nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, mert az ingóságok beszerzése nem továbbértékesítési, haszonszerzési céllal történt.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy magánszemély a régi, feleslegessé vált könyveit értékesíti, vagy ha egy kismama a gyermekei feleslegessé vált, kinőtt ruháit adja el.

Abban az esetben azonban, ha egy magánszemély kifejezetten abból a célból vásárol gyermekruhákat, hogy azokat utóbb rendszeresen – például az interneten közzétett hirdetések révén – értékesítse, akkor az így megszerzett jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő.

Amennyiben egy kismama értékesíti az interneten a gyermeke kinőtt ruháit, megunt játékait és az ebből, valamint az adóév során más ingó vagyontárgy értékesítéséből származó összes bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. Nem kell jövedelmet megállapítani a bevételből akkor sem, ha a magánszemély gazdasági tevékenység keretében értékesít ruhákat, egyéb ingóságokat, és az így megszerzett bevétele nem haladja meg éves szinten a 600 ezer forintot.

Másképp kell kezelni, ha a magánszemély a saját maga által előállított ingóságokat értékesíti, például könyvet ír, vagy festményeket, szobrokat, ékszereket készít, és azokat árusítja. Ezeknek a vagyontárgyaknak a létrehozására irányuló tevékenység önálló tevékenységnek minősül, így nem az ingó átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, hanem az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a magánszemély jövedelmét, és ennek megfelelően kell teljesíteni az adókötelezettségeket is – derül ki a tájékoztatóból.

 

 

Az MSZP a nemzetbiztonsági bizottságban hallgatná meg Rogánt

Meghallgatnák a Nemzetbizottsági Bizottság ülésén a Fidesz frakcióvezetőjét a kémkedéssel vádolt Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő ügyében – mondta el az ATV Start-ban az MSZP frakcióvezető-helyettese.

Lukács Zoltán szerint Rogán Antal a Fidelitas kongresszusán arról beszélt, hogy Kovács Oroszországban beszervezett ügynökként tevékenykedett, illetve ő intézte a párt Oroszországból történő finanszírozását. Lukács úgy véli, nemzetbiztonsági kérdésről van szó, ezért Rogánnak a bizottság ülésén be kell számolnia arról, hogy mire alapozza ezeket az információkat.

De az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a Jobbiknak nem csak az orosz kapcsolatait és a pártfinanszírozás kérdését kellene tisztáznia, hanem például azokat a vádakat is, melyek szerint a jobbikos EP-képviselők saját zsebüket tömik ki a látogatói csoportok fogadására, illetve a szakértők foglalkoztatására szánt keretösszegekkel. Ez utóbbi például havi 21 ezer eurót, vagyis nagyjából 6 és fél millió forintot jelent képviselőnként. Lukács Zoltán elmondta, a vádak szerint a jobbikosok a hozzájuk látogató főként erdélyi és felvidéki diákcsoportok elszállásolásából is igyekeztek szert tenni némi mellékesre oly módon, hogy a diákokat olcsóbban szállásolták el, mint amennyivel elszámoltak, a különbözetet pedig zsebre rakták.

Az MSZP-s képviselő szerint amikor ilyen ügyek derülnek ki a magát rendszerint „hótiszta” pártként beállító Jobbikról, akkor a párt képviselőinek inkább magukba kellene szállniuk ahelyett, hogy például a szocialistákat támadják, legutóbb Quaestor-ügyben, egyébként Lukács szerint alaptalanul. Ráadásul az MSZP-t éppen a Jobbik alelnöke, Volner János támadta, akinek a cégein keresztül mellesleg összesen negyvenmilliós köztartozást sikerült felhalmoznia – jegyezte meg Lukács, aki a Quaestor-ügyben megfogalmazott fideszes vádakról elmondta, a Quaestor egyik cége annak idején valóban kapott egy 17 milliárdos fejlesztési hitelt, de ezt az ETO Park felépítésére kapta, az összeget pedig arra fordították, amire felvették. A kérdés az, hogy miután a Fidesz leváltott minket, vajon megtörtént-e a hitel visszafizetése, vagy sem – fogalmazott.

 

 

Törökszentmiklós 103,5 milliót bukhat a Quaestor-botrányon

Törökszentmiklósnak 103,5 millió forintja került veszélybe a Quaestor megvásárolt tőke- és hozamvédett kötvényei miatt. A város idei 4,1 milliárdos költségvetésében a bevételi és a kiadási oldalon is szerepelt ez az összeg – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármestere csütörtökön az MTI-vel.

Markót Imre (Jobbik) elmondta: a Quaestor Zrt.-től március 13-ai megkeresésükre csütörtök reggel kaptak válaszlevelet, amelyben a cég a folyamatos kapcsolattartást ajánlja fel az önkormányzatnak, továbbá tudatja, hogy a cég honlapján tájékozódhatnak a hivatalos közleményekről. Bár egyelőre nem tudni, hogy visszakapja-e Törökszentmiklós a pénzét, a polgármester előrelépésnek tekinti a Quaestor válaszlevelét, továbbá azt, hogy az ügyben a Belügyminisztérium a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóságán keresztül tájékoztató adatokat kért a megye településeitől, köztük Törökszentmiklóstól is.

2013-ban az akkori törökszentmiklósi önkormányzat a Quaestor Zrt.-nél újból kötvényekbe fektette megmaradt pénzeszközeit, amelyből 103,5 millió forint volt lekötve a Quaestor Zrt.-nél – mondta Markót Imre.

A település vezetője hangsúlyozta, hogy az önkormányzat működőképes, mert vannak más forrásai. Hozzátette: az említett 103,5 millió forint pénztartalék volt, számoltak vele az idei költségvetésben, ez azt jelenti, hogy ha mégsem jutnak hozzá a pénzükhöz, az év folyamán előfordulhatnak működési nehézségek.

Markót Imre elmondta azt is, hogy a kialakult helyzetről már korábban tájékoztatta a városban élőket, a Belügyminisztériumot és a Magyar Nemzeti Bank kijelölt felügyelőbiztosát.

 

 

Közösségi élménnyé tennék a véradást

Magyar Vöröskereszt új véradásarculattal igyekszik megszólítani a fiatalokat. A cél, hogy minél többen adjanak vért s hogy a segítségnyújtás közösségi élmény legyen.

A Magyar Vöröskereszt újrapozicionálná a véradást. Az évi 13 ezer véradóesemény tapasztalata, hogy sokan még mindig félnek a véradástól, a kórházszagú légkörre és vérvételre asszociálnak. Ráadásul sokan összekeverik a véradást és a vérvételt.

Ezen a hozzáálláson változtatna a szervezet azzal, hogy közösségi élménnyé, a segítségnyújtás egyediségét hangsúlyozó életérzéssé formálnák át a köz vélekedését. A véradók a szervezet közösségi oldalaira feltöltött képeikkel hívhatják fel a nagyvilág figyelmét a véradás fontosságára.

Kiemelten fontos az ifjúság megnyerése is, ezért is fut már kilenc éve a közel negyven egyetemet megmozgató Országos Felsőoktatási Véradóverseny, mely során nagyjából háromezer új véradó bukkan fel évről évre.

A véradással amellett, hogy segíthetünk másokon, ezáltal csökkenhet a szívinfarktus, a daganatos betegségek és a rák kialakulásának kockázata. Vidéken jóval aktívabbak a véradók, mint a nagyvárosokban. Sőt országonként eltérő, hogy milyen módon szervezik a véradásokat. Van, ahol intézetekben lehet véradásra jelentkezni, és van olyan ország (például Németország, Finnország), ahol a teljes szervezést az adott ország vöröskereszt-szervezete bonyolítja.

A véradás új arculatával a szervezet honlapján, a Magyar Vöröskereszt közösségi médiafelületein és az ingyenesen letölthető Véradás-Vöröskereszt elnevezésű applikáción már találkozhatnak a véradók. De az ország egyetlen véradó kamionja is új külsőt kapott, mely ezen a nyáron is felkeresi az összes nagyobb fesztivált, hogy véradókat toborozzon.

 

 

MTVA-vezér: a közmédia nem a kormányt szolgálja, hanem a közt

Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója interjút adott a 168 Órának. Ebből kiderül, Szabó úgy érzi az új nemzeti hírtévé kapcsán, hogy lehet napi 24 órányi érdekes hírt találni és a komplex csatornák korszaka leáldozóban van, a jövő a tematikus adóké.

Arra a felvetésre, hogy volt, mikor az új M1-nél konkrétan nulla százalékos nézettséget mértek, azt mondta, továbbra is a saját módszerük alapján számolnak. Eszerint "napi szinten hosszabb-rövidebb időre kétmillió ember követi" a nemzeti hírcsatornát.

Az MTVA-vezérigazgatója úgy gondolja, a Hír TV nem versenytársuk, ahogy közszolgálati létükből fakadóan senki sem lehet az. De nem elképzelhetetlen, hogy volt Hír TV-sek náluk bukkanjanak fel, ahogy ez másik csatorna dolgozói kapcsán sem zárható ki. Mert "ha valaki jó, azt le kell igazolni".

A kérdésre, hogy átvették-e a Hír TV helyett a Fidesz-média szerepét, Szabó úgy válaszol:

(...) A közszolgálati média sosem az egyik pártot vagy kormányzatot szolgálja, hanem – nevéből fakadóan is – a közt. (...) A híreket természetesen befolyásolják a kabinet döntései, ezekről mi beszámolunk – kizárólag ebből a szempontból mondhatná ránk, hogy kormányközeli televízió vagyunk. A kabinet döntései ugyanis valamennyi magyart érintik, ezeket be kell mutatnunk. (...) Nincs választásunk. A mi közönségünk az egész társadalom. Én ebben tényleg hiszek, talán érzi.

 


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel