Tizenkét kérdéses nemzeti konzultáció jön a "megélhetési bevándorlókról"

A tolvajkormány tizenkét kérdést tesz fel a bevándorláshoz, megélhetési bevándorláshoz, illetve részben a terrorizmushoz kapcsolódó nemzeti konzultációban, amelyre július 1-jéig várják minden tizennyolcadik életévét betöltött állampolgár válaszát.

Ezt Kovács Zoltán kormányszóvivő közölte pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, jóváhagyta az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultáció kérdéseit.

A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a több mint 8 millió kérdőívet május elejétől kezdik kézbesíteni, a postának 30-40 napra van szüksége a levelek kézbesítésére, a válaszokat pedig július első napjáig várják. A kabinet becslése szerint mintegy 960 millió forintba kerül majd a konzultáció, de a végleges költségekről később teljes tájékoztatást adnak – tette hozzá.

 

 

 

 

Káosz lehet a Balatonnál a vasárnapi zárva tartás miatt

A kisvállalkozók panaszai miatt fordult a kormányhoz a Balatoni Szövetség, amely attól tart, hogy a turistaszezonban a vasárnapi zárva tartás miatt ellátási problémák lesznek – olvasható a hvg.hu cikkében.

Lengyel Róbert, Siófok vezetője például azt mondta a lapnak, nem érti, ha egy 25 ezres településen például 200 ezer ember pihen, akkor ők honnan szerzik majd be a reggelit, a tejet és úgy általában a dolgokat.

A március 15-től hatályos törvény még csak nem is a hipermarketeknek okozza a legnagyobb gondot a Balatonnál, hanem a jogszabály kedvezményezetteire, azokra a családi vállalkozásokra is komoly terheket ró, akik hiába lesznek nyitva, nem bírnak majd el a rohammal.

A polgármester szerint a nagyobb gondot nem a külföldi turisták ellátása okozza majd, hanem a Balatonra egy napra, vagy csak hétvégére érkezőké.

Siófokon a hat hipermarket közül ötnek van áruháza, a Sparnak két boltja is van a városban. A cégek honlapjai szerint egyikük sincs nyitva vasárnap, azaz nem 200 négyzetméter alattiak, és a tulajdonos nem áll a pult mögött – írja a hvg.hu.

Az Index és az Esri Magyarország Kft. készítette, időközönként frissülő térkép szerint Siófokon jelenleg 6 bolt van nyitva vasárnap, ebből kettő 200 négyzetméter alatti (az egyik 50 négyzetméteres), a többiben beállt dolgozni a tulajdonos. „Nyáron lesz vagy 8-9 húzós hétvége. Arra számítok, hogy jelentős lesz a bevételkiesés, amit közvetve a város költségvetése is megérez majd” – mondta a hvg.hu-nak Lengyel Róbert arra utalva, hogy az iparűzési adó az árbevétel nagyságától függ.

 

 

 

 

Az EU-hoz fordul a felsőoktatás átalakítása miatt a DK

A Demokratikus Koalíció állásfoglalást kér az Európai Bizottságtól, mert úgy látja, hogy a kormány felsőoktatás átalakítására vonatkozó elképzelései több ponton is szembe mennek az Európai Uniót jellemző értékekkel – közölte Niedermüller Péter EP-képviselő pénteken.

A felsőoktatás helyzete 2010-el kezdődően drámaian romlott, a kormányzat megpróbálja a lehető legszigorúbb állami, kormányzati kontroll alá vonni a felsőoktatást – közölte Niedermüller Péter EP-képviselő.

Azt mondta, a kancellárok kinevezése után létre akarják hozni a konzisztórium elnevezésű intézményt, amelyik teljhatalmat kapna. Szerinte a rektornak nem lenne vétójoga a konzisztórium döntéseivel szemben, míg a testület mindenben dönthet. Niedermüller Péter szerint ezen az újabb testületen keresztül a kormány lényegében megszünteti a egyetemi autonómiát.

A DK úgy látja, arról sem a kormányzatnak, hanem az egyetemek vezetőinek kell dönteniük, hogy mely szakot tartják meg és melyeket szüntetik meg.

Niedermüller Péter közölte, a kormány felsőoktatási elképzelései miatt az Európai Bizottsághoz fordul. Hozzátette, tudják, hogy az oktatás tagállami hatáskörben van, de meg szeretnék kérdezni az oktatásért felelős biztost, hogy szerinte mennyiben egyeztethetőek össze a kormányzati elképzelések az EU oktatás- és foglalkoztatáspolitikájával.

 

 

 

 

Felakasztotta magát egy sorozatgyilkos a Csillagban

Felakasztotta magát a Szegedi Fegyház és Börtönben a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt szentkirályszabadjai sorozatgyilkos, Ember Zoltán - közölte a Délmagyarország című napilap pénteken.

A lapban az olvasható, hogy a férfi vasárnap ölte meg magát a Csillagban. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) személyiségi jogokra hivatkozva nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Ember Zoltánról van szó.
   
A Délmagyarország szerint a BVOP azt közölte, hogy egy jogerős szabadságvesztés büntetést töltő férfi felakasztotta magát, ezt a felügyelet észlelte. Az egészségügyi személyzet azonnali és szakszerű segítségnyújtása után a fogvatartottat kórházba vitték, ahol később meghalt. A rendőrség az idegenkezűséget kizárta.
   
Ember Zoltánt 2006 januárjában ítélte jogerősen tényleges életfogytiglanra a Győri Ítélőtábla. A férfi 1991 és 2004 között öt ember életét oltotta ki Szentkirályszabadján. Brutálisan meggyilkolt áldozatai között volt a bátyja, valamint négy nyolcvanévesnél idősebb ember, akit ki is rabolt.

 

 

 

Orbán: mindenki léphet egyet előre

Mindenki léphet egyet előre – így jellemezte a 2016-os költségvetés tervezetét Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Magyarország stabilan gyarapodik, tervezhető a fejlődése, ezért a kormány olyan költségvetésre törekszik, amelyet az a gondolat jellemez, hogy "mindenki léphet egyet előre: személyesen is, a családja is, a települése is, a munkahelye is, a vállalkozás, ahol dolgozik és maga az ország is" – mondta a kormányfő, hozzátéve: a cél az, hogy minél inkább megérje dolgozni Magyarországon, és 2018-2019 környékén 3 százalék alatt legyen a munkanélküliség, mert az gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. Ehhez a büdzsé tervezetében is szereplő adócsökkentés szerinte egy eszköz, mert azzal egyre több embert tudnak bevinni a munkaerőpiacra.

Az adócsökkentés pedig maga is béremelés – hangsúlyozta Orbán Viktor, majd megemlítette, hogy tervben van a közigazgatásban dolgozók életpályarendszerének elindítása, és komoly tárgyalások folynak a szociális ágazatban dolgozók életpályamodelljéről is.

Fontosnak nevezte, hogy a gazdaság végre eljutott oda, hogy július első hetére elfogadott jövő évi költségvetése lehet Magyarországnak, ami a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget szolgálja.

A sertés tőkehús áfájának tervezett csökkentéséről a miniszterelnök azt mondta: azt még nem tudni pontosan, hogy ez mekkora bevételkieséssel jár majd, de vannak, akik szerint a "fehéredés" miatt gyakorlatilag nem lesz adókiesés. Közölte továbbá: érti azok érveit is, akik a baromfiágazatban is áfacsökkentést szeretnének, szerinte igazuk is van, "de egyszerre két dolgot nem tudunk meglépni". "A szándék megvan bennünk: a következő évben ha van gazdasági növekedés, akkor jöhet a baromfihús" – jelentette ki.

A bankadó csökkentését firtató kérdésre Orbán Viktor emlékeztetett, hogy egy két-három lépcsős adómérséklésről van szó – bár a magyar bankadó még így is a legmagasabb marad Európában –, amelyért cserébe a pénzintézetek növelni fogják a hitelezést. "Mi megtartjuk a szavunkat, és megnézzük, hogy a bankszektor a megtett ígéretét tartja-e, és akkor majd utána meglátjuk, hogyan haladunk tovább" – fogalmazott.

Jelezte, azt még nem tudni, hogy a brókerügyek károsultjainak kártalanítása mekkora terhet ró a szektorra, és bár vita van arról, hogy e teher ütközik-e a az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodással, de – mint mondta – nem akar az ügyben igazságot tenni. A bankok mondandójában is van némi igazság, de azt is látni kell, hogy a pénzpiacon évtizedes pénzügyi csalások történhettek, és a szakmabeliek körében valamennyire ismert kellett, hogy legyen egy-egy cég megbízhatatlansága – fejtette ki.

Orbán Viktor arra is kitért, hogy egy kormányzati háttérintézmény, a tartalékgazdálkodási igazgatóság brókercégnél tartott pénze miatt 400-500 millió forintos veszteség érte az államot. A pénzt szabálytalanul tartották brókercégnél, mert utasítás volt arra, hogy ilyen helyen nem lehet közpénzt tartani – mondta, közölve, hogy az ügyben már történtek elbocsátások, felmentések, de a vizsgálat még nem zárult le.

A jobbikos győzelmet hozó tapolcai időközi parlamenti választással kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: az eredmény arra figyelmeztet, hogy nincs végleges választási győzelem, a két kétharmados győzelemből a jövőre nézve nem következik semmi, a bizalomért és a támogatásért mindig újra és újra meg kell dolgozni.

A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: stabilitás van, semmilyen politikai veszély nem fenyegeti az emberekkel kötött megállapodás betartását.

 

 

 

 

Orbán szerint az alaptörvény megalkotása történelmi feladat volt

Magyarország alaptörvényének megalkotása történelmi feladat, szükségszerűség volt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Parlamentben, a Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott konferencián.

A kormányfő szerint a régi alkotmány értéksemleges szövegéhez képest a legfontosabb változás, hogy az alaptörvény "alkotmányos identitásunkat is megjeleníti".
   
Orbán Viktor a magyar alkotmányos identitás elemei közé sorolta a nyelv és a kultúra védelmét, a közösségelvűséget, a munkaalapú társadalom deklarálását és a történelmi dimenziót, azaz hogy az alaptörvény beemeli a magyar történelem sajátos jogi iratait is. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: amíg a magyar állam fennáll, mindig is létezni fog a történeti alkotmány, ezért is nevezik a négy éve elfogadott dokumentumot alaptörvénynek, amely "beépülhet a történeti alkotmány szövetébe és vívmányai közé".
   
Kiemelte: mivel az alaptörvény a magyar nemzet történetének, politikai-kulturális életének folytonosságát szimbolizálja, ezért nem törekedhettek olyan szövegre, amely bármely európai demokratikus ország alkotmánya is lehetne. Emellett nem törekedhettek olyan szövegre sem - mivel követni kell az alkotmányban az ország sorsában bekövetkezett változásokat -, amely alapján bárki azt gondolhatná, hogy a magyarok előző nap léptek be Európa ajtaján - fejtette ki.
   
"Az alkotmányt úgy tekintettük mint a nemzet személyi igazolványát", így nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, amink van, földünket, nyelvünket, természeti és szellemi értékeinket - fogalmazott Orbán Viktor.
   
Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását, valamint annak kimondását, hogy az 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezést csak 1990. május 2-án tudták helyreállítani. E felsorolásában megemlítette továbbá a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét, a határokon kívül élő magyarok sorsáért viselt felelősséget és az ország eladósítása elleni szabályt.
   
A miniszterelnök beszédében kifejtette: az Európai Unió tagállamai közül a többi volt kommunista ország még az EU-ba belépés előtt megalkotta új alkotmányát, Magyarország azonban erre nem volt képes, így már uniós tagként kellett megalkotnia alaptörvényét. Mint fogalmazott, a hatályos európai jogrend nemcsak mért, hanem a magyar alaptörvény alapján meg is mérettetett, így "láthattuk az európai intézmények teljesítményét, kettős mércét, nyomásgyakorlást, ideológiai túlzásokat".
   
A kormányfő hosszan beszélt az előző alkotmányról is, amelyet úgy jellemzett: "a piacgazdaságra kalibrált, módosított régi alkotmány, a Trabantba szerelt Mercedes-motor csak döcögve működött, és folyton lefulladt". Emellett hiányzott belőle a történeti folytonosság kimondása - tette hozzá.
   
2010-ben azonban - folytatta - a magyar választók megértették, hogy "le kell zárnunk a hosszúra nyúlt átmeneti és zavaros időszakot". A már "agyonmódosított" alkotmány további módosításának lehetőséget - mondta - a kormánypártok elvetették, mert "nem lehetett rá annyi foltot tenni, hogy ne üssön át a szöveg eredeti vörös színe".
   
Orbán Viktor összegzése szerint Magyarország alaptörvénye egységes értékrendszer és átgondolt koncepció alapján született meg, "építéséhez olyan elemeket is felhasználtak, amelyeket a korábbi építők elvetettek", így például a történeti alkotmány vívmányait, de beemeltek olyan rendelkezéseket is, amelyek az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából származnak. Szavai szerint "van mit megvédenünk, lesz mit megvédenünk az előttünk álló európai vitákban".

 

 

 

 

Tönkreteheti a baromfitermelőket a tolvajkormány

A baromfi terméktanács vezetője szerint tönkremehetnek a termelőik, ha csak a sertéshús áfáját csökkenti az állam. Bár tegnap Rogán Antal még azzal indokolta az intézkedést, hogy a sertéshúsból fogy a legtöbb, ma már úgy érvelt a kormány, hogy azért a disznó árát kell csökkenteni, mert az drágább – derült ki az RTL Klub híradójából.

A DK viszont azzal támadta az intézkedést, hogy a kormány nem veszi számításba, hogy a csirkehús egészségesebb. Szerintük mesterségesen akarják befolyásolni a piacot, még pedig azért, mert Mészáros Lőrincnek, Orbán Viktor jó barátjának nem baromfi-, hanem sertéstelepe van.

A Fidesz erre válaszul azt írta: Gyurcsány Ferencnek csak ellenzékben jut eszébe az adócsökkentés.

 

 

 

 

A mentőautóknak is kell parkolójegy a János Kórházban

A mentőautóknak is parkolójegyet kell váltaniuk, hogy bejussanak a János kórház udvarára. Ez akkor is kötelező, ha szirénázva, súlyos beteggel érkeznek. Igaz, a mentőknek a jegyért nem kell fizetniük, de jócskán lassítja a dolgozók munkáját, hogy nemcsak a bemenetkor kell a többi autóhoz hasonlóan sorba állniuk érte, hanem azt a kimenetkor le is kell adniuk – derült ki a TV2 Tények című műsorából.

Az egy hete bevezetett rendszer megdöbbentett több érintettet is. Szerintük ha kritikus állapotú beteget visznek a kórházba, 10-20 másodperc is életmentő lehet, az intézkedés különben is értelmetlen és felesleges.

Hiába kereste a kórházat a TV2, hogy miért volt szükséges az új parkolási rendszerre, nem kívántak nyilatkozni.

 

 

 

 

Balog: kiterjesztik a pedagógus-életpályát

Kiterjeszti a kormány a pedagógus-életpályát a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőkre, valamint az örökbefogadási tanácsadókra 2016-tól.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken egy konferencián azt is közölte, hogy a kormány megújítja és egységesíti a koragyermekkori fejlesztés rendszerét annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű fiatalok családjai mielőbb megkapják a szükséges szakmai segítséget; a program koordinálására két milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évben.

Egységes ellátórendszer

Balog Zoltán elmondta, a cél az, hogy a családügyi, köznevelési, egészségügyi és szociális ágazatok koordinációjával egy területileg és minőségileg is egységes ellátórendszert alakítsanak ki. A miniszter tájékoztatása szerint a pedagógus-életpálya kiterjesztése több mint 900 felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőt, illetve örökbefogadási tanácsadót érint.

 

 

 

Ovisoknak kellett fellépniük a szennyvíztisztító telep ünneplésén

Az Unió támogatásának is hála, Kazincbarcika modernizálni tudja szennyvíztisztító telepét. A projektnek nyitórendezvényt is tartottak, ahol az üzemeltetők és kivitelezők mellett nemcsak a polgármester, a szocialista Szitka Péter vett részt, hanem egy csomó sárga ruhába öltözött óvodás is – derült ki az opont.hu-ról.

Ahogy az oldal írta:

A projektnyitó a Kazincbarcikai Összevont Óvodák Kertvárosi Tagóvodája 4. számú csoportjának „Védjük a Földünket!” című műsorával zárult, majd Demes László projektvezető (Diamit Zrt.) vezetésével megtekintették a jelenlévők a beruházás helyszínét.

A kisgyerekek szemmel láthatóan nem annyira élvezték, hogy ott kellett lenniük a szennyvíztelep megnyitóját, de úgy tűnik, ma már semmilyen esemény nem telhet el anélkül, hogy ovisokat használnának biodíszletnek. Legutóbb a Jobbik keveredett kellemetlen helyzetbe emiatt, de Tasó Lászlónak is szavaltattak ovisokkal, ahogy a mórahalmi kormányablak megnyitóján is kisgyerekekkel dicsőíttették az intézményt.

 

 

 

Juhász Péter ismét Orbán háza előtt fog demonstrálni

A rendőrség jóváhagyta, hogy Juhász Péter újabb megmozdulást szervezzen Orbán Viktor háza elé jövő hétre. Az Együtt politikusa ezúttal leveleket fog bedobni a miniszterelnök postaládájába és az állampolgárokat is arra buzdítja, hogy tartsanak vele és írjanak üzenetet a kormányfőnek.

Juhász ezzel az alábbiakra szeretné felhívni a figyelmet:

Az én üzenetem egyszerű lesz: felszólítom Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, hogy váltsa le posztjáról Rogán Antalt, a kormánypárt frakciójának vezetőjét!

Az indok szintén nagyon egyszerű: még a Polt Péter volt fideszes képviselő által vezetett hatóság is nyomoz, mert a gyanújuk szerint több mint 500 millió forint kárt okozó csalás történt a belvárosban, amikor Rogán vezette a kerületet.

Egyértelmű Rogán politikai felelőssége. Egy ilyen ember nem vezetheti a kormányzó párt parlamenti frakcióját

- írta Facebook-oldalán.

 

 

 

Összesen 22 ezer forintért halt meg a kaposvári eladólány

Előre eltervezte brutális tettét a kaposvári eladólány gyilkosa. B. Péter mindössze 22 ezer forintot zsákmányolt, ennyiért kellett meghalnia G. Fruzsinának. 

El akart költözni otthonról, de nem volt elég pénze, ezért rabolta ki a kaposvári trafikot B. Péter – hangzott el a Somogy megyei rendőrség sajtótájékoztatóján. A 20 éves sántosi férfi előre eltervezte tettét, sőt azt is elhatározta, hogy ha úgy adódik, ölni is fog. 

Nem volt agresszív

A fiatal férfi érettségire készült, a szülei tartották el, de soha nem volt agresszív, környezete sem így ismerte – közölte Szijártó István rendőr alezredes. – Ennek ellenére amikor B. Péter rájött, hogy nincs elég pénze elköltözni otthonról, rögtön a rablás jutott eszébe. 

"Tettére alaposan felkészült. Otthon magához vett egy 30 centis kenyérvágó kést, a pólójából egy sálat gyártott magának, és édesapja munkásruháját is magához vette, hogy ha esetleg véres lesz, ne a saját ruháját koszolja össze" – mondta az alezredes. 

Megkapta a bevételt

B. Péter ezután beutazott Kaposvárra, és lehetséges célpontokat keresett. A Fő utcai trafikot nézte ki, 17.40-kor be is ment, és a bevételt követelte. Ezt a fiatal eladólány át is adta neki – összesen 22 ezer forintot. A férfi azonban ekkor rájött, hogy felismerhetik, ezért bezárta az ajtót, és úgy döntött, megöli a védtelen lányt. Több késszúrással végzett vele, majd bezárta az ajtót, és elment. 

Új célpontokat keresett

A férfinak azonban ez nem volt elég, mivel tisztában volt vele, hogy nagyon kevés pénzt szerzett, elkezdett körbejárni a belvárosban, további célpontokat keresve. Arra is felkészült, hogy újra öljön, de mivel minden trafikban volt valaki, vagy álltak az üzlet előtt, végül egyikbe sem ment be – közölte a rendőrség. B. Péter a véres ruhát és a kést egy tóba dobta, majd hazament. 

A rendőrök péntek hajnalra, a térfigyelő kamerák segítségével azonosították az elkövetőt. Csakhogy mire érte mentek, már nem volt otthon, a helyi kórházba utazott egy kisebb kezelésre, ott fogták el. B. Péter részletes beismerő vallomást tett.

Egy képen múlott

Szijjártó István szerint a a lakosságtól is rengeteg hasznos információt kaptak a tettes elfogásához, a legerősebb nyomot mégis egy térfigyelő kamera feltvétele jelentette, amit a gyilkosság utáni hajnalon találtak meg a rendőrség elemzői.

Ez volt az a  kép, amit az Origo is közölt az országosan körözött rablógyilkosról.

A rendőr-alezredes szerint a tettesnek nem volt információja arról, hogy hajtóvadászatot indítottak felkutatásáért. A gyilkosság utáni napot a kaposvári urológián töltötte, ezért sem hallott a rendőrségi akcióról.

 

 

 

 

 

Családanyát inzultált egy fideszes a Jobbik szerint

Bejelentés alapján a miskolci rendőrkapitányság vizsgálja azokat a körülményeket, amelyek egy miskolci fogadóórán történtek – válaszolta az MTI kérdésére pénteken Dobi Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Előzőleg a Jobbik azt közölte, hogy Deák-Bárdos Mihály, a Fidesz miskolci városi képviselője csütörtöki nyilvános fogadóóráján inzultált egy nőt.

A rendőrségi szóvivő hozzátette, hogy jelenleg adatokat, információkat gyűjtenek és tanúkat hallgatnak meg az ügyben.

Jakab Péter, a Jobbik miskolci frakcióvezetője az MTI-hez eljuttatott péntek reggeli közleményében azt írta, hogy képviselőhöz és sportemberhez is méltatlanul viselkedett Deák-Bárdos Mihály fideszes képviselő, amikor csütörtöki nyilvános fogadóóráján agresszív módon útját állta egy, a fórumról távozni készülő többgyermekes családanyának.

A frakcióvezető azt írta: az egykori birkózó olimpikon azt sérelmezte, hogy a nő "az egyik média képviselőjeként" felvételt akart készíteni az eseményről és kérdéseket tett fel arról, mit tett eddig Deák-Bárdos Mihály Lyukóvölgyért.

Jakab Péter szerint a Fidesz képviselője a felvételkészítést megtiltotta, a kérdéseket provokációnak minősítette, majd "agresszív módon elállta a fogadóóráról távozni készülő hölgy útját, felszólítva kamerája átadására".

A Jobbik miskolci frakcióvezetője közölte, felszólítják a Fidesz miskolci frakcióját, hogy "határolódjon el képviselőjétől, akinek cselekedetére nincs mentség”.

Az MTI kereste Soós Attilát, a Fidesz miskolci frakciójának vezetőjét, de a politikust egyelőre nem sikerült elérni.

 

 

 

 

Már megint a rizsacsökkentést félti a Fidesz

Bebizonyosodott, hogy a Jobbik és az MSZP immár közösen támadja a további rezsicsökkentést, és kizárólag önző pártpolitikai érdekeiket helyezik előtérbe – közölte a Fidesz csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az energiahatékonysági törvényről szóló csütörtöki ötpárti egyeztetésen az MSZP meg sem jelent, a Jobbik pedig – megmásítva a parlament plenáris ülésén már korábban elmondott álláspontját – érdemi vita nélkül mondott nemet a javaslatra.

A törvény elfogadása – a magyar háztartások energiahatékonyságát elősegítve – biztosítja a rezsikiadások jelentős csökkenését, támogatva ezzel a hazai megújuló energiák és energiahatékony technológiák elterjedését – tették hozzá.

A párt szerint mindez újabb bizonyítéka annak, hogy a látszólag az "emberekért aggódó" ellenzéki pártok számára sokkalta fontosabbak a napi politikai érdekek, mint a magyar családok életkörülményeinek, anyagi biztonságának javítása.

 

 

 

 

Kövér szerint "jól kormányoz", de rosszul kommunikál a Fidesz

A jó kormányzás ellenére nincs igazán jól működő kormányzati és pártkommunikáció – mondta a házelnök, a kormánypárt választmányi elnöke csütörtökön az InfoRádió Aréna című műsorában. Kövér László hangsúlyozta: nincs törésvonal a Fideszben és a kabinetben.

"Általában a problémák, a hibák ott szoktak bekövetkezni, amikor mindenki a másikra néz, hogy akkor most ezt ki rontotta el, és most szerintem ez a helyzet" – fogalmazott Kövér László, aki a hiba gyökerét abban látja, hogy nincs jól működő struktúrája a kormányzati kommunikációnak, holott annak legalább olyan jelentősége van a következő választás szempontjából, mint a kormányzás minőségének.

A Fidesz ezt egyszer már nem vette tudomásul, aminek következtében 2002-ben annak ellenére vesztett, hogy a többség szerint jól kormányzott – tette hozzá.

Kövér László, a Fidesz három megnyert választás után mért népszerűségcsökkenését párhuzamba állította Winston Churchill esetével, aki a második világháború megnyerése után pár hónappal elvesztette a választást munkáspárti kihívójával szemben. A politikus ezt azzal magyarázta, hogy a választók természetesnek érzik az elért eredményeket, amíg azokat nem fenyegeti semmi.

"Aki ezt nem veszi figyelembe, az hibát követ el" – mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz azt a hibát követte el, hogy az önkormányzati választások után nem vette észre, "most egy másik mérkőzés kezdődik".

A kormánynak és a Fidesznek számvetést kellett volna készítenie arról, hogy a következő három és fél évben mit szeretne elérni és miben kéri ehhez az emberek közreműködését – mondta Kövér László, aki szerint ehelyett a kormánypárt néhány hibás döntést hozott. Példaként említette az internetadót, amelynél nem is számítottak ellenreakciókra, de voltak olyan "helytálló és okos döntések", mint például az útdíj átalakítása, amelyet "érthetetlenül rosszul" kommunikáltak.

Kövér László a Fidesz népszerűségvesztésének szempontjából fontosnak, de nem döntő jelentőségű mozzanatnak nevezte Orbán Viktor kormányfő és Simicska Lajos "szakítását". Megjegyezte: a Fideszt "már jónéhányan próbálták megvásárolni, a vezetőit megzsarolni, korrumpálni, fenyegetni", de az senkinek nem sikerült.

"Azt szeretnénk, ha az emberek látnák, hogy az ő érdekükben vállalunk konfliktusokat, legyen szó az IMF-ről, az Európai Bizottságról, a bankokról, vagy akár oligarchákról", akiket a baloldali sajtó előszeretettel, de ok nélkül sorolt a Fidesz köreibe – fogalmazott.

"Nincsen néven nevezhető belső törésvonal sem a Fideszben, sem a kormányban" – jelentette ki Kövér László, megjegyezve, "néhány kormányzati tisztségviselő nem szerencsés nyilatkozata" miatt lehet, hogy ezt sokan nem hiszik el.

A házelnök szerint az ellenzék gyengesége miatt a média minden korábban figyelemre sem méltatott vitát felnagyít, ezek azonban csak a demokráciában természetes véleménykülönbségek, amelyek alapvetően a költségvetési források minisztériumok között elosztásáról szólnak.

"Keveslem azokat a generációs konfliktusokat, amelyek a Fideszben vannak" – mondta Kövér László.

A választmányi elnök szerint az ilyen konfliktusok hiánya azt mutatja, hogy nincs igazi verseny, "egészséges konkurenciaharc" a Fideszen belül, ami mögött az állhat, hogy az elmúlt huszonöt évben nem sikerült felkelteniük a náluk fiatalabbak érdeklődését a politika iránt.

A házelnök kitért arra is, hogy a "Jobbik kártékonyságáról, ártalmasságáról és politikai, kormányzati hasznavehetetlenségéről" elsősorban nem a Fidesz vezetőinek kell meggyőznie a választókat, hanem ehhez az kell, hogy az emberek 2018-ban lássák, mit értek el a Jobbik országgyűlési és önkormányzati képviselői.

A Jobbik azért tűnhet "tisztának és ártatlannak", mert nincs kormányzati tapasztalata, tehát nem követett el még hibákat, de ez jelenti a hátrányát is, mert "komoly válságszituációban még nem voltak képesek megmutatni, hogy értenek-e bármihez a szövegelésen kívül" – fogalmazott, hozzátéve, a másik probléma, hogy "cukiságkampánnyal" nem lehet "egyszer és mindenkorra annulálni azokat a borzalmas kijelentéseket, akciókat, amelyeket az elmúlt négy évben is végrehajtottak".

Kövér László az interjú végén a nemzeti hitvallást nevezte a négy éve elfogadott alaptörvény számára leglényegesebb részének, amely szerinte megmutatja, hogy "kik voltunk, kik vagyunk és kik akarunk lenni".

Kiemelte: egyáltalán nem tartaná ördögtől valónak, ha az alaptörvény preambulumát tanítanák legalább a középiskolákban.

"Szerencsésebb sorsú, egészségesebb közélettel megáldott országokban (...) nem váltana ki közfelháborodást egy bizonyos oldalon, ha kötelező lenne az alaptörvény preambulumának iskolákban, meg a közintézményekben való kifüggesztése" – tette hozzá.

 

 

 

 

Orbán szerint így kell megvédeni Európa határait

Európa határait meg kell védeni, ennek érdekében az Európai Uniónak komoly rendészeti, katonai lépéseket is tennie kell – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A kormányfő erről azután nyilatkozott, hogy a menekültügy témájában tartott csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozón a résztvevők úgy döntöttek: az unió megháromszorozza azt a pénzt, amelyet eddig a lélekvesztőkön Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren Európába tartó, bajba került illegális migránsok mentésére fordított.

Orbán Viktor a Kossuth Rádióban hangsúlyozta azt is: nem elég Európa határait megvédeni, eközben olyan politikát is kell folytatni, amely segíti a menekülni vágyókat abban, hogy ott maradhassanak, ahol születtek.

A miniszterelnök megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy jobb lenne, ha az uniós tagállamok maguk dönthetnék el, miként akarják megfékezni a menekülthullámokat. Jelezte egyúttal, hogy hamarosan megindítja a kormány az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultációt.

Kiszámíthatóság, tervezhetőség

A reggeli interjúban arról is beszélt, hogy Magyarország stabilan gyarapodik, tervezhető a fejlődése, ezért a kormány olyan költségvetésre törekszik, amelyet az a gondolat jellemez, hogy "mindenki léphet egyet előre: személyesen is, a családja is, a települése is, a munkahelye is, a vállalkozás, ahol dolgozik és maga az ország is" – mondta a kormányfő.

Fontosnak nevezte, hogy a gazdaság végre eljutott oda, hogy nyáron elfogadott jövő évi költségvetése lehet Magyarországnak, ami a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget szolgálja.

 

 

 

 

Megvan a jogalapja a Kossuth téri sátrazás berekesztésének

Április végéig el kell bontania a Kossuth tér közepén felállított sátrait az ott „tiltakozó” Ország Gyűlése Mozgalomnak (OGYM), miután a rendőrség után a bíróság is megelégelte, hogy a szervezet visszaél a gyülekezési joggal – írja pénteki számában a Magyar Hírlap.

A lap emlékeztet, hogy tavaly augusztus 8-án a kormány ellen tiltakozva „vert sátrat” a felújított Kossuth tér közepén a mozgalom.

Az OGYM eddig sikeresen dacolt a rendőrséggel, amely szerint az életvitelszerűen megtartott rendezvény túllépi a véleménynyilvánítási szabadság kereteit, és nem sorolható a gyülekezési jogról szóló törvény által biztosított lehetőségek közé. A BRFK végzését rendre megtámadták a bíróságon.

A szervezet legutóbb a május 1-jétől június 30-ig terjedő időszakra jelentette be igényét, amelyet a rendőrség ismét elutasított. A BRFK arra hivatkozott, hogy a gyülekezési törvény hatálya alá kifejezetten a véleménynyilvánítási céllal szervezett, és e cél elérésére alkalmas módon, időtartamban, ésszerű keretek között megtartott rendezvények tartoznak, nem pedig a közterület tartós, életvitelszerű elfoglalása. Az időhatárok nélkül megtartani kívánt rendezvény pedig nem tekinthető gyülekezésnek. A Fővárosi Törvényszék most igazat adott a rendőrségnek, és megállapította, hogy a kérelmező és társai nincsenek elzárva a politikai véleményük egyéb keretek közötti kinyilvánításától – ismerteti a Magyar Hírlap.

 

 

 

PM: ötven ember kap átlagosan havi 1,8 milliót az FKF Zrt.-nél

A Párbeszéd Magyarországért szerint a legkevésbé sem egyeztethető össze a takarékos gazdálkodás és a puritán állam elvével az, hogy körülbelül ötven ember átlagosan havi 1,8 millió forintot kap a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.-nél (FKF) - mondta az ellenzéki párt szóvivője az MTI-nek pénteken.

Tordai Bence az Index csütörtöki hírére hivatkozott, amely szerint a cég új vezérigazgatója, Horváth Béla egy tízfős kabinetet hozott létre. Itt "milliós fizetésű tanácsadók, szolgálati autók sofőrrel és hasonló juttatások kerültek szóba" - fogalmazott a politikus.
   
Elmondta, hogy pártja ezután megvizsgálta a tavalyi utolsó negyedéves adatokat, amelyek alapján az FKF Zrt.-nél 48 személyt tartottak nyilván vezetőként vagy vezető tisztségviselőként, ők fejenként és havonta átlagosan 1,8 millió forint bruttó jövedelmet "markoltak fel".
   
Jelenleg 51 vezetői beosztást jelölnek meg a cég honlapján és ebben nincsenek benne az Index cikkében említettek - emelte ki Tordai Bence.
   
A PM ezért közérdekű adatigényléssel fordult az FKF Zrt.-hez, hogy megkaphassák a vezetőkre és vezető tisztségviselőkre vonatkozó legfrissebb adatokat - közölte, hozzátéve, adatokat kértek az Index által említett kabinetről is.

 

 

 

Zugló beint a vasárnapi zárva tartásnak

A képviselő-testület április 23-ai ülésén úgy határozott, hogy a zuglói piac nemcsak pénteken és szombaton, hanem vasárnap is működhet a jövőben.

A kiskereskedelmi szektorban dolgozók vasárnapi munkavégzését szabályozó törvény március 15-én lépett hatályba, a képviselő-testület ennek nyomán módosította a piacokról és vásárokról szóló rendeletét – derül ki az önkormányzat közleményéből.

Az új szabályozás értelmében – a piros betűs ünnepek kivételével – a piac pénteken és szombaton 6 órától 13 óráig, vasárnap pedig 8 órától 13 óráig lehet nyitva.

 


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel