Lázár Brüsszelhez fordul Gyurcsányék megbízása miatt

Levélben és személyesen is kifejezi majd nemtetszését a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Európai Bizottságnál az Altus megbízása miatt. A kormánynak nem tetszik, hogy Gyurcsányék betekintést nyernek a fejlesztéspolitikával kapcsolatos papírokba.

Napkon belül levelet küld az Európai Bizottságnak Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az Altus Zrt. EU-s megbízása ügyében – értesült a keddi Népszabadság.

A miniszter azért ír Walter Deffaának, a bizottság regionális támogatásokért felelős főigazgatójának, mert a kormány továbbra is úgy gondolja, hogy Brüsszelnek újra kell gondolnia, tényleg Gyurcsány Ferenc cégére akarja-e bízni a következő uniós fejlesztési ciklus tervezési dokumentumainak elemzését.

Lázár személyesen is szóvá fogja tenni az Altus megbízását, ha májusban találkozik Deffaával – mondta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár a lapnak.

Egy kormányzati forrás a lapnak azt mondta, azért bizarr, hogy Gyurcsányék kapták a megbízást, mert eddig csak külföldi munkáik voltak, most viszont a cég betekintést nyer minden, a hazai fejlesztéspolitikával kapcsolatos dokumentumba.

Mint arról beszámoltunk: az Európai Bizottság Gyurcsány Ferenc cégére, az Altusra bízta a magyar fejlesztéspolitika ellenőrzését. A Miniszterelnökség vasárnap azt kérte az Európai Bizottságtól, gondolja újra a döntését, de Dobrev Klára, az Altus vezérigazgatója is megszólalt, kijelentve: a cég nyílt tenderen, egy nemzetközi konzorcium vezetőjeként nyerte el a megbízást.

Vasárnap a DK-elnök Gyurcsány azt mondta: a 700 milliárdos uniós támogatás felfüggesztésének semmi köze ahhoz, hogy cége megbízást nyert arra, hogy mind a 28 uniós tagországban elemezze és értékelje a 2014 utáni időszak tervezési programjait és dokumentumait.

 

 

 

 

Bankszövetség: nem jár kártérítés a Quaestor-károsultaknak

A szövetség főtitkára kijelentette: álláspontjuk szerint, melyet az alkotmányból is levezetnek, a Quaestor-károsultaknak nem jár semmilyen kárpótlás.

A Bankszövetség azt az álláspontot képviseli - s ezt még az alkotmányból is le lehetne vezetni -, hogy Quaestor-károsultaknak nem jár semmilyen kárpótlás - jelentette ki a Kossuth rádió 180 perc című műsorában Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hétfőn.

Nem tartják etikusnak a kártérítést

Szerinte a Quaestor-ügy olyan terhet jelent a társadalomra, mintha minden magyar ember, csecsemőtől az aggastyánig, fejenként 18 ezer forintot dobna be a közösbe, hogy a 32 ezer Quaestor-károsult megkapja a pénzét.

Kifejtette, hogy amíg a bankok és a magyar állampapír 2-3 százalékos hozamot tudott fizetni, mert ez volt a reális kamathozam, addig volt egy cég, amely 8-10 százalékot fizetett. A magasabb hozamnak nyilván a magasabb kockázat volt az ára. A quaestoros ügyfelek papírjaira normál betűmérettel rá volt nyomtatva, hogy sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája nem vonatkozik rá - tette hozzá.

"Nem is tartom etikusnak, hogy valaki azt kéri, hogy őt kárpótolják, ha nem volt biztosítása" - mondta a főtitkár.

Nem szabad ezt a terhet a társadalomra rakni

Amikor az elmúlt években jó volt a 10 százalékos hozam, ami mindenféle realitást messzemenően nélkülözött, akkor az jól esett, ugyanakkor pedig, amikor a kockázatnak a másik oldala következik be, akkor őket teljes mértékben kárpótolják, ez olyan szinten etikátlan, hogy a Bankszövetség álláspontja szerint nem szabadna ezt a terhet a társadalomra rárakni 32 ezer "meglehetősen jómódú" ember érdekében - mondta Kovács Levente.

Előbb-utóbb a fogyasztó fizeti meg

Arra a kérdésre, hogy nem a társadalmat, hanem a bankszektort terheli a kártalanítás, a főtitkár azzal válaszolt, hogy a devizaadósok konszolidációja a bankszektorra elképesztő terheket hárított, az OBA alapvetően kimerült a hitelintézetek konszolidációja miatt, most a Beva merült ki csalók miatt. A terheket előbb-utóbb a végső fogyasztó fizeti meg - vélekedett.

Amennyiben a bankszektor ezt nem tudja továbbhárítani, akkor viszont a versenyképessége csökken, és ma már az ilyen versenyképesség-csökkenés költsége akkora, hogy az elmaradt beruházások után esedékes adóbevételek kiesése meghaladja a bankadóból befolyó összeget.

"Utólag, most azt látom tehát, hogy alapvetően rossz lépés volt a banki szektort ilyen szinten szétvetni és a versenyképességét lerontani" - mondta a főtitkár.

Bankadócsökkentés kontra kártalanítás

Az interjúban kitért arra is, hogy a kormány törekszik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás betartására, folyamatosak az egyeztetések a Bankszövetséggel és a bankadó csökkenni fog. Ugyanekkor ez a csökkentés sokkal kisebb mértékű, mint amennyi a Quaestor-ügy miatt a Beva feltöltésével a szektorra hárul.

Az autóhitelek forintosításáról feltett kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az ilyen hiteleket nyújtó lízingcégek egy része banki tulajdonban van és ezeknél, ha az ügyfél azt kéri, hogy a svájcifrank- vagy euróalapú hitelét forintra váltsák át, bármely bank ezt örömmel megteszi.

A főtitkár nem tudja elképzelni, hogy lenne olyan bank, amely az ügyfél ilyen kérésének ne tenne eleget, a fő kérdés viszont mindig az, hogy az átváltás milyen árfolyamon történjék, piaci árfolyamon az átváltásra mindig van lehetőség.

 

 

Kövér a gazdaságról: támogatjuk az EU-s programokat

Magyarország támogatja a munkahelyteremtést és gazdasági növekedést ösztönző európai uniós programokat – mondta el Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Rómában, az EU-s tagállamok parlamenti elnökeinek konferenciáján.

Magyarország várakozással tekint a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke által kidolgozott befektetésösztönző csomag elé és támogatja az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozását – jelentette ki az Országgyűlés elnöke felszólalásának szövege szerint, amelyet Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke juttatott el az MTI-hez. A házelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Juncker-terv nem érintheti a kohéziós és a strukturális politikák keretében már korábban elosztott nemzeti borítékokat.

Második, az alapjogokat érintő felszólalásában Kövér László átfogó és földrajzilag kiegyensúlyozott fellépést szorgalmazott az illegális migráció megfelelő kezeléséhez és megfelelő jogi garanciákat az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.

Az unió gazdaságának jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország üdvözöl minden olyan uniós törekvést, amelynek célja a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés elősegítése, a beruházások ösztönzése. Egyetért az Európa 2020 stratégia célrendszerével, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az eredeti célok megőrzése érdekében az abban szereplő témakörök mellé ne vegyenek fel újabbakat. Ismertette, hogy a magyar álláspont szerint a célok előmozdításában kiemelt szerepet játszik a megreformált kohéziós politika.

Kiemelte az egyenlő bánásmód elvének fontosságát, vagyis azt, hogy a projektek kiválasztásának és értékelésének szabályai minden tagállam érdekeit szolgálják. Aláhúzta azt is, hogy a beruházási csomagot és az úgynevezett európai gazdasági szemeszter intézményét egymástól elkülönítetten kell kezelni.

Az alapjogok témakörében Európa jövőjének alapvető problémái között említette az illegális migráció kezelésének kérdését és az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelmét.

A Dél-Európa felé irányuló migráció emberi tragédiáival "nap mint nap szembesülünk" – emlékeztetett a házelnök. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy ugrásszerűen megnőtt a schengeni övezet keleti határain, így a magyar határszakaszon belépő illegális migránsok száma is. 2015 első két hónapjában 32 ezer illegális migránst tartóztattak fel a magyar határőrizeti szervek, köztük 26 ezer koszovóit. Kijelentette: az illegális migráció megfelelő kezelése az EU-ban csak átfogó és földrajzilag kiegyensúlyozott fellépéssel lehetséges.

Európa biztonságának és stabilitásának másik fontos tényezőjeként említette az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelmét. Az európai uniós intézményeknek egyrészt megfelelő garanciákat kell teremteniük ezen a téren, másrészt szükség van jó példákra épülő európai gyakorlat kialakítására, hogy a hagyományosan az adott területen élő közösségek egyenlő jogú lakosai lehessenek a szülőhelyük szerinti országnak – mondta. Sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság 2013-ban elutasította a Nem vagy egyedül: egymillió aláírás Európa sokféleségéért elnevezésű európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét.

Kijelentette: Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonít az alapjogok és az uniós értékek érvényesülésének Magyarországon és az EU-ban. Új emberi jogi európai uniós ellenőrzési mechanizmus létrehozását nem tartja szükségesnek a jogállamiság és az alapjogok betartásának ellenőrzésében, mert ezen a téren megfelelő normák állnak rendelkezésre.

 

 

Nem tetszik a rendvédelmiseknek a szolgálati törvény

Súlyos csapás a magyar demokráciára a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvény, amelyet a múlt héten fogadott el az Országgyűlés - közölte hat rendvédelmi szakszervezet kedden az MTI-vel.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Fővárosi Tűzoltók Szakszervezete, a Független Rendőr Szakszervezet valamint a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete által jegyzett közleményben azt írták: a szakszervezetek javaslatai ellenére a kormány továbbra is fenntartja a szolgálati törvényben "az érdekképviseletek ellehetetlenítését szolgáló jogintézményeket, illetve a más munkavállalói szervezetekkel szemben súlyos diszkriminatív elemeket tartalmazó rendelkezéseket".
   
A törvény nem garantálja a szociális párbeszéd intézményi, ágazati feltételeit sem, és "tovább fokozza az ellehetetlenítést azzal, hogy a nemzetbiztonsági ágazatban megtiltja a rendszerváltás óta működő érdekképviseletek tevékenységét" - írták.
   
"Az összeférhetetlenségi szabályok között nemhogy nem tiszteli, hanem negatívan kezeli a szakszervezeti tisztség viselését, mintegy megbélyegezve azok viselőjét. Teszi ezt annak ellenére, hogy a kormánytisztviselői kar esetében módosította és megszűntette a szakszervezeti tisztség viselésének összeférhetetlenségi szabályait" - olvasható a hat szakszervezet közleményében.
   
A hat rendvédelmi szakszervezet jelezte: elkötelezettek Magyarország demokratikus berendezkedése mellett, a rend tisztelete és betartatása mellett fontosnak tartják a demokráciát, ezért szolidárisak a betiltott szakszervezetek tagjaival és vezetőivel.
   
Hangsúlyozták: a döntések ellen a rendvédelmi szakszervezetek a demokratikus berendezkedés minden hazai és nemzetközi jogorvoslati fórumát kihasználva, közösen fognak fellépni.

 

 

Andy Vajna játékgépeit a NAV se figyeli

Andy Vajna filmipari kormánybiztos és üzletember kiépülő kaszinóhálózatának évi 15 milliárdos bevétele lehet (a teljes piac 20 milliárdos), a nyerőgépei azonban nincsenek bekötne a NAV-hoz.

Andy Vajna budapesti Las Vegas Casinóból kinövő hálózatához már öt kaszinó tartozik, négyezer négyzetméteren (a legnagyobb a Corvin-sétányon lévő 1200 négyzetméterrel), összesen 824 pénznyerő automatával - írja a Világgazdaság. A gazdasági tárca szerint idén 6,2 milliárd forintos játékadó-bevétel várható a Magyarországon működő nyolc (még Sopronban, Debrecenben és Nyíregyházán működik) kaszinó után. Mivel a játékadó az árbevétel 30 százaléka, ezért a teljes piac mintegy 20 milliárdra becsülhető. A soproni kaszinó még 2013-ban 1,9 milliárd forintos forgalommal zárt, míg a debreceni és a nyíregyházi kaszinók üzleti tervében 1,5 milliárd forint bevétel szerepel. Így a Világgazdaság által megkérdezett iparági szereplők becslése szerint Andy Vajna öt fővárosi kaszinójában mintegy 15 milliárd forint bevétel keletkezhet.

Mindez önbevalláson alapul, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanis nem nagyon lát rá a játékgépekre. Egyrészt az automatákba már nem építették be az integrált ellenőrző készüléket, amely a működése során keletkező adatokat gyűjtené és rögzítené, másrészt szerveralapú összekötésről szó sincs. Így az állam az online pénztárgépek világában a kaszinók esetében sötétben tapogatózik a bevételek tekintetében - jegyzi meg a lap. Az ellenőrzés annyiból állhat, hogy egy meglepetésszerű razzia során a kamerák felvételei alapján vizsgálhatnák a forgalmat. Ilyenről azonban egyelőre nem hallani.

Sok a kedvezmény

A koncessziós díj leírható a játékadóból, az öt kaszinója után Andy Vajnának elvileg 1,9 milliárd forint koncessziós díjat kellene fizetni. A korábbi havi fix adózást (gépenként előbb 100 ezer, majd 500 ezer forint) pedig felváltotta a százalékos adózás, ami kevesebb, mint a havi félmillió forint. A nyerőgépeket még 2012 őszén tiltották be nemzetbiztonsági okokból, majd meghívásos pályázatok helyett úgynevezett megbízható játékszervezőknek osztotta ki a koncessziókat a gazdasági és a fejlesztési tárca. A gazdasági tárca által várt 6 milliárd forint játékadóbevétel amúgy a töredéke a tiltás előtti 30-40 milliárd forintos biztos állami bevételnek - emeli ki a Világgazdaság.

 

 

 

A CÖF és az emlékmás

Nagy lépésekre szánta magát tegnap a Civil Összefogás Fóruma, történelmiekre – ne tessenek már olyan szélesen mosolyogni, azt is hívhatjuk történelmi lépésnek, ami nem a történelem fordulópontja, hanem meghamisítja azt. Kapcsolatos vele, tehát valahol mégiscsak történelmi. De fordulópont is volt tegnap, csak éppen a CÖF kicsiny, saját történetében, ami – óh, fájdalom – elképzelhető, hogy nem kerül majd fel az egyetemes história lapjaira.

Akkor lássuk először is a történelmi lépést. A vezetőség ismét levelet írt. Ezeknek az embereknek Mikes Kelemen-komplexusuk van, csak míg a jó zágoni kizárólag az édes nénjének írt, ráadásul nagyon kiválóan, ők mindenkihez nyílt levélben fordulnak, légyen szó bármiről. Komolyan mondom, várok már egy szép, terjedelmes nyílt levelet a víz- és csatornaművek javításáról a CÖF székházában, vagy hasonló banális témáról, de hiába. A CÖF vezetősége csak országos, de inkább világjelentőségű kérdésekben ír, nem tudják, hogy részletekben az igazság, a nagy mester a kis témát is úgy írja meg, mintha a világ sorsa függne tőle – hát, nem egy tanulékony csapat. Most éppen az Altus-ügyben fordultak Jean-Claude Junckerhez, mert lejjebb ők nem adresszálnak levelet, kérik a döntés visszavonását. Mit kérik: követelik. No, ez még nem csoda. Csoda az indoklásban van:

Miközben a CÖF-CÖKA támogatói és a magyarság döntő része küzd az EU szkeptikusok egyre jobban felerősödő tevékenysége ellen, az EB olajat önt a parázsra. Nem véletlen, hogy a kormány megszólalása után a Jobbik azonnal rácuppant a valóban égbekiáltó hibára, és azt máris kamatoztatni kívánja.

Támogatjuk a magyar kormány azonnali tiltakozását, és követeljük az Altus Zrt kizárását a Magyarországot érintő EU támogatások ellenőrzéséből.

Tessék? Ki küzd az EU-szkeptikusok ellen? Hát tessék mondani, nem a CÖF akarta Békemenetek sorát szervezni Brüsszelbe? Egyik sem indult el, de az ötlet állandóan napirenden volt. Nem a CÖF kívánta népszövetséggé alakítani az uniót? Nem a CÖF budapesti békemenetein lehetett látni, hallani a legvadabb unióellenes jelszavakat? De, kérem, de. Ezek szerint ők úgy harcolnak az euroszkepszis ellen, hogy belépnek a szkeptikusok közé és belülről bomlasztanak? Azért ezt nehezen hinném. Az unió ellen harcoltak mindig is, írtak is egy jó rakat mindenfélét erről – csak most, hipp-hopp, másként akarnak emlékezni, és lám, sikerül. Most már hívei az uniónak, de csak akkor, ha az Altust nem bízzák meg. Ha megbízzák, akkor folytatódik a szabadságharc, aminek jegyében egyáltalán létrejött ez a nevetséges, ám méregdrága szervezet. Értem én, hogy nem szégyellnek hazudni, csak azt nem értem, a plafon hogy bírja, hogy nem szakad le? Vagy szabad ég alatt írták a levelet, bölcs előrelátással? Az se jó – ott meg még derült égből is lecsaphat egy ekkora hazugságra a tüzes istennyila. Az a sistergős. (A helyesírás mellesleg kettes, azért nem kettes alá, mert sokat javult a múltkorihoz képest, most csak hat-nyolc szarvashiba van a levélben).

No, de menjünk tovább, mert más hírek is vannak.

Leginkább az, hogy a szegény CÖF, térdre rogyott, nem bírta a harcot a Facebookon a liberálbolsevizmus százfejű hidrájával, bizony, inkább megszüntetik az oldalukat. Ékes közleményben tudatják, hogy aki még látni akarja, siessen, mert a mai napon végleg eltörlik, akár a múltat.

UTOLSÓ BEJEGYZÉS

A CÖF Vezetősége úgy döntött, hogy a Civil Összefogás Fórum nem oszt meg híreket, és a továbbiakban nem tudósít eseményeiről a Facebook oldalán. Az oldalt 2015.04.21-én megszünteti.

Tevékenységünkről a www.civilosszefogas.hu weboldalunkon tájékozódhatnak.

Köszönjük megértésüket és eddigi támogatásukat!

CÖF Vezetősége

Hát kérem, meg kell a szívnek szakadni, se indoklás, se semmi, csak a lakonikus búcsú. Még az is pusztán gyanítható, hogy a megszűnés oka nem forráshiány, hanem az ellenzéki kommentek tömege. Habár – számos olyan kormánypárti fantomszervezetről tudunk, amelyek a FB-oldaluk fenntartására jelentős anyagi támogatást kapnak, jóllehet a közösségi oldal használata ingyenes. Csak ezt a kormány vagy nem tudja, vagy nem érdekli, és fizet értük. Ha most a CÖF-nek a pénze fogyott el, akkor igazán fenntarthatnák anélkül is, nem kér enni, ha viszont az ellenzéki véleményekből volt elegük, az más tészta. Erre az utolsó palackpostára is több, mint négyszáz reakció érkezett, álljanak itt – név nélkül – a legszebbek.

Jöjjön először egy hang jobbról:

Hát Gratulálok! Eddig is a nullához közelített a jobboldal jelenléte a facebookon! Ezután még inkább! Szégyen! Ez a gyávaság jele! Ha az összes balliberális troll le lenne innen tiltva, semmi gond nem lenne! Visszavonul a jobboldal a facebookról, mert gyáva! Elbukja Veszprémet és Tapocát, mert nem képes magáért kiállni! Mert a hozzá köthető értelmiség összevissza beszél! Ezért volt a veszprémi és a tapolcai vereség! Nem tetszik ez nekem! Rohadtul nem tetszik! Szégyelljétek magatokat!

És több, ellenzékből:

„Hurrá! Eddig se olvastam az oldalukat, most se fog hiányozni! Sőt!!!”

„Én sajnálom, hogy eltűnnek a facebookról. A CÖF rengeteg mókának és kacagásnak az elindítója volt. Sic transit gloria mundi.”

„nem is tudom..tudok én ezek után aludni?!…whehehe…szánalom volt eddig is..”

„Kurvára fogtok hiányozni. Mint ablakos tótnak a hanyatt esés.”

„A mai nap fénypontja… köszönjük az abszolút civileknek, hogy nem nézik tovább hülyének a népet….”

„”Köszönjük megértésüket és eddigi támogatásukat!” Nagyon szívesen. Ha lesz még több megértés és támogatás, akkor bezárjátok a weboldalatokat is? Ha azon múlik, kerítünk annyit, hogy az egész hóbelevancot feloszlassátok.”

„Én amondó lennék, hogy most, hogy romokban a CÖF és bezár a bazár, tisztességes lenne elszámolni a közvélemény irányába azokkal a milliárdokkal, amelyeket a CÖF a választási gyalázathadjáratra fordított óriásplakátdömpingre fordított. Javarészt sárga pénzből, ami ugye tudjuk, honnak származik.”

„Ne tegyétek ezt! Mi lesz velünk nélkületek? Hová leszünk sírva röhögés nélkül?”

„Hihetetlen, hogy az ötvenes évek óta semmit nem fejlődött a CÖF stílusa. Egyre többször vonyítok fel az ilyeneken, valami furcsa kényszert éreznek arra, hogy mindenhez ragasszanak valami nagyon direkt és kicsit dedós jelzőt. No pláne a “csendes többség”, ez a 3494 kedvelő…”

„Valaki csúnyát mondott és most hisztiznek mint az ovisok (duzzogunk és nem beszélünk senkivel)”

„Hát igencsak iszonyatos hiányérzetem lesz ezek után, de kérlek benneteket, hogy sohase gyertek vissza…”

„A francba, pedig már kinéztem magamnak egy tuti Rolls Royce-ot a következő békemenetre.”

„Egy fájdalmas űrt hagytok magatok után. Most mi lesz? Olyan árvának érzem magam. A Facebookon eztán miféle civilek fognak össze énértem?”

„Jajjjjjjjjj micsoda veszteség!!! :)”

És végül a legszebb:
„Akkor voltam így megdöbbenve legutóbb, amikor feloszlott a Modern Talking.” 

Hát, Csizmadia úr, ez van. Ha közvélemény-kutatásnak szánták, itt a mérleg, olvassák el maguk is törlés előtt – aztán töröljék alaposan, mert ha a szponzorok meglátják, oda az utolsó vas is. Ha csak ezt is meg nem hamisítják majd, mint a tulajdon EU-szkeptikus múltjukat.

 

 

Erre vártak a szegediek

Korszerű technológiai megoldás, néhány óra alatt felépíthető mobilgát védi ezentúl Szeged belvárosát az árvíztől – közölte Botka László polgármester.

A szegedi belvárosi árvízvédelmi rendszer 2,21 milliárd forintos, uniós támogatással megvalósuló rekonstrukciója során 2,1 kilométeres gátszakaszt újítottak föl, és 1,5 kilométeren alakítottak ki mobil gátrendszert – ismertette a polgármester. Hozzátette: az árvízvédelmi beruházás 95 százaléka már elkészült, a munkálatokat május végére teljesen befejezik.

A partfal már nem elég

Botka László emlékeztetett arra: 2006-ban derült ki - amikor a Tisza minden korábbinál magasabb szinten, 1009 centiméteren tetőzött -, hogy a partfal már nem lesz képes ellenállni az egyre magasabb árvizeknek. A városfejlesztési program tartalmazza a Tisza-part rehabilitációját is, a beruházás a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban megvalósulhat – közölte a polgármester.

1130 cm-ig használható

Az új árvízvédelmi rendszer 1130 centiméteres szintig nyújt védelmet. Előnye, hogy árvízmentes időszakban biztosítja a város és a folyópart kapcsolatát.  A mobilgát szerelését akkor kezdik majd el, ha a Tisza vízállása eléri a 950 centiméteres szintet a rakpartlejáróknál. A próbaszerelés tapasztalatai alapján a rendszer nyolc-tíz óra alatt teljes magasságig kiépíthető.

 

 

 

Kartellgyanúba keveredett a Tesco és a Spar is

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított kedden előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatok egyidejű megtartásával hét vállalkozással szemben.

A versenyhivatal tájékoztatása szerint az SCA Hygiene Products Kereskedelmi Kft., a Vajda-Papír Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Tesco-Global Áruházak Zrt., az Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft., a Metro Kereskedelmi Kft., valamint a DM-Drogerie Markt Kft. tartozik az eljárás alá vont vállalkozások közé.

A közlemény szerint a GVH észlelte, hogy a vállalkozások közvetlen, illetve közvetett módon valószínűsíthetően egyeztetéseket folytattak az egyes háztartási papíráru-termékek árának emeléséről a termékek árképzésének összehangolása céljából, valamint ezzel összefüggő egyéb, üzletileg érzékeny információkat osztottak meg egymással.

Magatartásukkal valószínűsíthetően megsértették a versenytörvény és az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenykorlátozó megállapodás tilalmára vonatkozó rendelkezéseit – közölte a versenyhivatal.

A közleményben hangsúlyozták, hogy az előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálat lehetőségét a versenytörvény biztosítja a GVH számára. A versenytörvény rendelkezései értelmében a helyszíni szemléhez előzetes bírósági jóváhagyás szükséges.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások elkövették a jogsértést. Az eljárás a tények tisztázását és ezzel a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítását szolgálja.

A törvény szerint az eljárás lefolytatására biztosított időtartam 6 hónap, amely az ügy bonyolultságától függően két alkalommal, 6-6 hónappal meghosszabbítható – közölte a GVH.

 

 

 

Orbán rendkívüli EU-csúcsra megy

Orbán Viktor miniszterelnök megkapta az értesítést az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívásáról, és természetesen ott lesz a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozón – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke hétfőn az MTI érdeklődésére.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfő délután jelentette be, hogy rendkívüli ülésre hívta össze az EU állam- és kormányfőit a Földközi-tengeren kialakult helyzet megvitatására. Vasárnap feltehetően mintegy hétszáz, Afrikából Európába igyekvő menekült veszett a tengerbe, mikor hajójuk felborult, hétfőn pedig újabb hajók kerültek veszélybe menekültekkel a fedélzetükön..

 

 

 

Utcán vonultak a diákok

Több száz hallgató és oktató vett részt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Karán a több alapképzési szak kormányzat által tervezett megszüntetését megvitató hétfő esti fórumon.

Mezey Barna rektor közölte: a pénteken nyilvánosságra hozott, elfogadása esetén szakok megszüntetését is jelentő tervezet még az első változat, amelyről tárgyalnak majd, hétfő este például a Magyar Rektori Konferencia ülésén.

Mint mondta, az egyetem vezetőjeként kötelessége képviselni a hallgatókat és az ELTE hagyományait, valamint "mindazon szakokat, ahol az ország legjobbjai tanulnak".

Tausz Katalin, a társadalomtudományi kar dékánja azt hangsúlyozta: a siker záloga az oktatók és a hallgatók egysége, ennek egyik megjelenése a mostani fórum is. Hangsúlyozta: elutasítanak minden olyan döntést, amelyhez nem készült hatástanulmány, és amelyet nem előzött meg egyeztetés.

A megszüntetni kívánt nemzetközi tanulmányok alapképzési szak példáját említette a dékán, utalva arra, hogy a diákok többsége költségtérítéses hallgató volt, az ott végzettek 36 százaléka továbbtanult, 46 százalékuk munkába állt, az átlagos diplomás pályakezdőkénél magasabb bruttó bérrel.

Több felszólaló is arról beszélt: napirendre kell tűzni a felsőoktatás súlyos problémáit, amelyek – többi között egyes szakok tanárhiánya – a mindennapokban is tarthatatlan helyzeteket okoznak, ugyanakkor mind több fiatalt indítanak arra, hogy külföldön kezdjék meg vagy folytassák tanulmányaikat.

Hosszas taps kísérte a diákok – már a rendezvény előtt közzétett – követeléseinek felolvasását. A később a résztvevők által megszavazott pontok között szerepel, hogy a szaktárca vonja vissza a szakok megszüntetéséről szóló előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét, az autonómia jegyében az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat, valamint azt, hogy "ne tiltsák be" a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz értő embereket kinevelő szakokat.

Nem az állam dönti el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést sem tilthat be, illetve monopolizálhat a kormány egyeteme számára – hangsúlyozzák, követelve, hogy hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat. Megjegyzik: a tervezett szakmegszüntetésekkel a kormány szembemegy a nemzetközi és európai trendekkel, aláássa a jövőt, és végképp ellehetetleníti Magyarország érvényesülését a világban.

A fórum végén a résztvevők úgy döntöttek, átvonulnak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elé, ahol hasonló fórumot rendeztek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkársága pénteken közölte, hogy elkészült az új felsőoktatási szakjegyzék tervezete. Az előterjesztés szerint ismét osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat, és létrejön az ötéves agrármérnöki képzés. Alapképzésben és mesterképzésben sem szűnne meg a kommunikáció és médiatudomány szak, ugyanakkor a felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet külön szakirányaként megszűnne ez a szak.

 

 

 

Lázár már üti a hülye főnöke fejét!

A mai nappal a Fideszen belüli harc egy újabb fejezetéhez érkeztünk.

Mint ismert, Orbán Viktor korábban azt nyilatkozta, hogy ő szeretne lenni az a miniszterelnök, aki a legtöbbet teszi hazája labdarúgásának felvirágoztatásáért. Mivel fociőrületéért komoly támadásnak van kitéve a kormányfő, így mindig is nagy jelentősége volt annak, hogy a nagyobbik kormánypárt egységes álláspontot képviseljen, és egy emberként zárkózzon fel a vezér mögött.

Pont ezért, a Fideszen belül nem is vette magának senki a bátorságot, hogy nyíltan kritizálja Orbánt a stadionépítésekre fölöslegesen kidobott milliárdok miatt. Azaz csak eddig a napig, ugyanis ma Lázár János nyíltan arról beszélt a parlamentben, hogy szerinte állami pénznek nincs helye a profi futballban, illetve a profi sportban.

Semmi keresnivalója az állami pénznek a profi sport finanszírozásában - hangzott el Lázár János szájából hétfőn a parlamentben.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az MSZP-s Heringes Anita kérdésére felelt az azonnali kérdések órájában az Országgyűlésben, és válaszából az derült ki, hogy egészen más elképzelései vannak a sportfinanszírozásról, mint főnökének.

Az egyértelműen látható, hogy Lázár kimondottan Orbán gyenge pontjait vette célba. Azokat a személyeket és ügyeket támadja az utóbbi időben, amelyeken keresztül Orbán a legsebezhetőbb.

Az elmúlt hetekben ugyanis beszólt Mészáros Lőrincnek, Andy Vajnának és Habony Árpádnak is. A felcsúti polgármestert vagyonnyilatkozata miatt bírálta, míg utóbbiakról - miután egy állami Volkswagen kisbuszban fotózták le őket - azt mondta, reméli, futja nekik saját autóra is, és nem állami kocsival járnak.

Lázár hatalmi vágya komoly fejfájást okozhat még a miniszterelnöknek, főleg úgy, hogy Orbán központosított hatalmi rendszerében Lázár őrzi a kasszakulcsot...

 

 

 

Gyagyás beleszállt a Simicska-médiába

A Fidesz frakcióvezetője szerint "csak a vak nem látja", hogy a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió egyre közelebb kerül a szélsőjobbhoz. Rogán Antal hétfőn az M1 aktuális csatorna műsorában közölte: a kormánypárt korábban úgy döntött, sajtóosztályuk többé nem szervez kötelező programot fideszes politikusoknak ezekbe a médiumokba.

Mindenki ismeri azokat a tényeket, hogy a Magyar Nemzet, a Hír TV, a Lánchíd Rádió tulajdonosa meglehetősen durva kifejezésekkel és teljesen indokolatlan vádakkal illette Orbán Viktor miniszterelnököt, bocsánatkérés pedig a mai napig nem született – mondta Rogán Antal.

Ezért szerinte teljesen természetes, hogy – mint fogalmazott – "erre mi is reagálunk". Ezzel kapcsolatban idézte Kövér László házelnöknek, a Fidesz választmányi elnökének azt az interjúját, amelyben reagált a történtekre.

"Ennek az interjúnak az eredményeként" a Fidesznek volt egy frakcióülése, amelyen abban maradtak: a párt sajtóosztálya többé nem szervez kötelező programot egyetlen képviselőnek, államtitkárnak, miniszternek sem a Magyar Nemzetben, a Hír TV-ben és a Lánchíd Rádióban – közölte Rogán Antal. Arra a kérdésre, hogy ettől függetlenül a fideszes képviselők ha akarnak, mehetnek-e ezekbe a médiumokba, azt felelte: ez az ő személyes döntésük.

"Az azóta eltelt időszakban csak a vak nem látja, hogy egyébként ez a három orgánum egyre közelebb kerül a szélsőjobbhoz, illetve a szélsőjobb nézeteihez" – mondta a frakcióvezető. Arra a kérdésre, hogy egy "Simicska-Jobbik-tengely" kialakulásáról beszél-e, úgy reagált: "hogy kialakul-e, azt majd meglátjuk, de hogy van a dolgoknak egy természetes gravitációja ebbe az irányba, az egyre jobban látszik".

Rogán Antalt a műsorban arról a bankszövetségi álláspontról is kérdezték, amely szerint a Quaestor-károsultaknak nem jár semmilyen kárpótlás. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hétfőn a Kossuth Rádióban azt mondta, szerinte a Quaestor-ügy olyan terhet jelent a társadalomra, mintha minden magyar ember, csecsemőtől az aggastyánig, fejenként 18 ezer forintot dobna be a közösbe, hogy a 32 ezer Quaestor-károsult megkapja a pénzét.

A Fidesz frakcióvezetője erre úgy reagált: ez akkor lenne így, ha a Fidesz elfogadta volna a bankszövetségnek azt véleményét, hogy a költségvetésnek kell kifizetnie a kártalanítást.

"Most viszont nem ez van, mi ugyanis nem így döntöttünk" – hangsúlyozta a politikus, ismertetve a Quaestor-károsultak kárpótlásáról múlt héten elfogadott törvényt, amely alapján "a befektetési vállalkozások megelőlegezik azt a pénzt, amelyet egyébként a Quaestor vagyonából amúgy is megkapnának a befektetők".

Ráadásul e megelőlegezéshez hitelt biztosít a jegybank – tette hozzá.

Szerinte a bankszövetség részéről "siránkozásról van szó", a szervezet a tényekről elfelejti tájékoztatni a nyilvánosságot.

Szóba került a banki elszámoltatás is, amelyről Rogán Antal úgy fogalmazott: az elszámoltatás folyamata "most éri el a csúcssebességet", az érintettek 90 százaléka ezekben a napokban kapja meg az elszámolási dokumentumokat. A politikus egyúttal közölte: meghívta az általa vezetett gazdasági bizottság jövő heti ülésére a nemzeti bank és a posta képviselőjét, hogy ismertessék a pontos adatokat, így például tájékoztassanak a kézbesített levelek számáról.

Hangsúlyozta: májusban, illetve júniusban már a törlesztőrészletek is érdemben csökkennek majd.

Az Altus Zrt. európai uniós megbízásáról Rogán Antal az M1-en úgy fogalmazott: eddig sem volt kétsége afelől, hogy kik írják az olyan abszolút elfogult kritikákat, mint amilyen például a Tavares-jelentés volt. Hozzátette: azt azonban felháborítónak tartja, hogy nemcsak hogy kiderül, a volt kormányfő cége készíti majd a kormányt minden bizonnyal elmarasztaló jelentéseket, hanem ezért még fizetnek is Brüsszelből, "ami ki tudja, hova kerül", esetleg bekerül a Gyurcsány Ferenc vezette DK kasszájába.

A Fidesz frakcióvezetője jelezte: az ügyet biztosan szóvá teszik majd a megfelelő brüsszeli fórumokon.

 

 

 

Kényszerítették a felmondásra a tiltakozó nővért

Tüntetni sem engedték a Péterfy Sándor utcai kórház nővérét, ő felmondott, de egy szakszervezet vezetője szerint nem önszántából tette.

Hetekkel ezelőtt panaszkodott már, hogy nincs ideje a családjára és még ki sem fizetik a túlóráit. Most már tüntetni sem engedték, pedig csak fekete köpenyt szeretett volna fölvenni.

A Facebookon indított tiltakozást a többi ápolóval együtt. A fekete ruhával az egészségügy rossz helyzetére szerették volna felhívni a figyelmet. Az RTL Híradó korábban azt állította, a nővér felettesei nem engedték, hogy fekete ruhában tiltakozzon, ezért ő levette, és azonnal felmondott.

Nem önként távozott

Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a Borsnak arról beszélt, hogy „a korábban megjelent hírekkel ellentétben Sándor Mária nem önszántából adta be felmondását a kórház vezetőinek, hanem kikényszerítették belőle a nyilatkozatot”.

„Mária nagyon szeretne továbbra is a kórházban dolgozni, persze csak akkor, ha végre az egész egészségügyben tiszta viszonyok teremtődnek” – tette hozzá a szakszervezeti vezető.

 

 

 

 

Quaestor-ügy: Ezer sebből vérzik Lázár és a Kehi magyarázkodása

Erősen kétséges, hogy jogszerűen szakította félbe a Kehi az MFB „feljelentése” nyomán elrendelt 2011-es vizsgálatát az ETO Park ügyé­ben. A hivatal ebben az ügyben nem is fordult annak idején semmilyen illetékes hatósághoz. Az ügyről több akkori kormánytagnak is tudomása lehetett.

Számos elemében vérzik a kormányzati kommunikáció annak kapcsán, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) miért szakította meg az MFB-nek az ETO Park ügyében tett feljelentése nyomán 2011-ben elindított vizsgálatát.

„A rendőrség és az ügyészség nem találja az MFB-nek az ETO Park ügyében tett 2011-es feljelentését” – írtuk egy hete, emlékeztetve arra, hogy a bank 2010-ben hivatalba lépett vezetése is bejelentette: „átvilágította az MFB-t, és több gyanús hitelezési ügyben feljelentést tett”. A Kehi akkor azt válaszolta lapunknak, hogy a hitelügyletekkel kapcsolatban hat büntetőeljárás indult, s megállapításaik szerint azokban együttesen 47 milliárd forint kár érte az MFB-t, vagyis azon keresztül az államot.

Nem véletlen, hogy sem az ügyészség, sem a rendőrség nem találta az ETO Park ügyében tett feljelenést. A Kehi elismerte ugyanis, hogy a konkrét ügyben nem is fordult annak idején az illetékes hatósághoz, mert a vizsgálatot megszakította. Arra, hogy ezt a tényt korábban miért hallgatták el lapunk elől, most azt a választ kaptuk, hogy azért, „mert ilyen kérdést nem tettünk fel”. Így arra sem válaszoltak, hogy az ETO Park hitelezése miatt miért nem tettek annak ellenére sem feljelentést, hogy azt az MFB is bűncselekménygyanúsnak minősítette.

A Kehi magyarázata azért több mint furcsa, mert az MFB 2011-es feljelentései közül kérdésünkben kizárólag a Quaestor-ügyhöz köthető ETO Park-beruházást nevesítettük. Szerettük volna megtudni azt is, hogy mi volt a vizsgálat megszakításának oka. A Kehi válaszában egy már a második Orbán-kormány alatt elfogadott kormányrendeletre hivatkozik, amelynek értelmében a hivatal elnöke indokolt esetben valóban megszakíthat egy vizsgálatot. Akkor például, ha soron kívüli kormányzati ellenőrzési feladatot kapott, illetve a vizsgálat vezetője vagy a kormányzati ellenőr akadályoztatva volt – de ilyen érvek eddig nem hangoztak el.

Egyelőre nem kaptunk választ arra sem, hogy vajon – az eljárásrendnek megfelelően – a vizsgálat megszakításáról ­értesítették-e írásban a vizsgált szervezetet. Ennek azért van jelentősége, mert ha ez megtörtént, akkor az MFB-nek mindenképpen lépnie kellett volna. Az MFB a kormányzati vizsgálattól függetlenül is feljelentést tehet a rendőrségen vagy az ügyészségen. De ha az MFB nem tudott a vizsgálat felfüggesztéséről, akkor a Kehinek kellene megmagyaráznia, hogy miért nem tájékoztatta a vizsgált szervezetet. hirdetés Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter cikkünk megjelenése után azzal ­magyarázta a vizsgálat megszakítását, hogy tudomása szerint a ­Kehi arra ­kérte az MFB-t: változtassa meg a Quaestorral kötött hitelszerződéseket úgy, hogy azok jobban védjék a bank érdekeit a kockázatokkal szemben. Szerinte az MFB legfőbb érdeke az volt, hogy a kölcsönök törlesztése folyamatos legyen.

Csakhogy a Kehire vonatkozó kormányrendeletnek a vizsgálatok megszakítására vonatkozó előírásai közt nincs ilyen kitétel. Nem mellesleg információink szerint ez év februárjáig az ETO Park-beruházásban közvetlenül érdekelt Quaestor-cég folyamatosan törlesztette adósságát. Mindezekkel együtt is tény, hogy 2011-ben a kormány több tagja, de Fellegi Tamás, az MFB feletti tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági miniszter, Navracsics Tibor, a Kehit felügyelő közigazgatási és igazságügyi miniszter bizonyosan tudta, hogy valami nincs rendben a Quaestor körül. Valószínűtlennek tűnik az is, hogy a Győrhöz még ma is ezer szállal kötődő Szijjártó Péter jelenlegi külgazdasági és külügyminiszter fülébe mindezekből semmi nem jutott el. Miután a Quaestor beborult, a Kehi újra aktivizálta magát, de most már nem szakította meg a vizsgálatát, hanem feljelentést tett. Arra a kérdésünkre a hivatal nem adott érdemi választ, hogy a 2011-es MFB belső vizsgálat és az ő vizsgálatuk azonos megállapításokra jutott-e. „A vizsgálat jelenleg is folyamatban van, ezért annak megállapításairól tájékoztatás adása nem áll módunkban” – írták kérdésünkre.

 

 

 

 

Levédik a rizsacsökkentést!!

Egy budapesti székhelyű, főleg pályázatírással foglalkozó cég, a Rubi Consulting Kft. adott be ugyanis védjegybejelentést 2014 legtöbbet használt közéleti fogalmára.

Mindezt a Bojtárok tumblr vette észre, ezt járt kicsit körbe a 444.hu

A vállalkozás ügyvezetője, Pálfi Gyuláné a lapnak megerősítette a bejelentés tényét, a rezsicsökkentés mellett a rezsinullázó kifejezés védjegyoltalmát is kérték a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától. Ez utóbbi egy új energiamentor-szolgáltatásuk neve.

 

 

 

 

Lázár János elképesztő szöveggel próbálta meg Szél Bernadettet alázni

De végül csak magát sikerült.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke arról kérdezte Lázár Jánost, hogy miért hagyják ki a helyieket a bodai atomtemetőről való döntésből.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter erre azzal kezdte a válaszát, hogy:

„Képviselőtársam, úgy látom, hogy ma sűrű beszédre nyílik lehetőségem, képviselőasszony. Vagy önnek én jutok mindenről az eszébe, vagy pedig sok közös témánk van. Remélem, hogy ezt a speciális érdeklődést más minisztertársammal is megosztja majd.”

A fideszesek jót rötyögtek a „frappáns válaszon”. Lázár ezután válaszolt a kérdésre: mint mondta, „minden lehetőséget meg fognak kapni a pécsiek”.

Az ülést vezető szocialista Hiller István ezután azt kérte, hogy tisztelettel beszéljenek egymással, ne adjanak okot félreértésekre. Szél Bernadett erre azt mondta, hogy „ez egyáltalán nem volt félreérthető, ez egy kőkemény szexizmus volt Lázár János részéről”, amit visszautasított.

Lázár erre a viszonválaszában tovább szórakoztatta a férfi képviselőtársait:

Szél az Indexnek azt mondta: nagyon rosszul érzi magát Lázár mondataitól, és attól, ahogy „a fideszes falka szurkolt a miniszter háta mögött”. Mint mondta, „Lázár ma nem talált más fegyvert ellenem”.

Az LMP az erről készült teljes felvételt közzétette:

 

 

 

Orbán megtagadta Habonyt

A kormányfő Miskolcon járt, ahová a fejlődés lehetőségét vitte el, újságírói kérdésre pedig azt válaszolta, a titokzatos főtanácsadót nem foglalkoztatja a kormány.

Autópálya épül Miskolc és Kassa között, folytatódik a Miskolc-tapolcai strandfürdő fejlesztése, miként a diósgyőri váré is, valamint ezer hektáros iparterületet alakítanak ki a borsodi megyeszékhelyen - ezt mondta egyebek mellett Orbán Viktor kormányfő a miskolci Városházán tartott sajtótájékoztatóján, kedden.

A Modern városok program keretében Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyén a kormányfő Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) miskolci polgármesterrel a sajtótájékoztató előtt együttműködési megállapodást írt alá.

Erről Orbán Viktor azt mondta: eredményes tárgyaláson vannak túl, ennek a szerződésnek a hátterét az ország általános gazdasági fejlődése adja.

Habony van? Habony nincs

A sajtótájékoztató után az Index arra volt kíváncsi, kicsoda a titokzatos tanácsadó, mi a szerepe és kap-e állami fizetést.

„Ilyen nevű embert a kormány nem foglalkoztat, nincs rajta a kifizetési listán, minden egyébbel forduljon a népesség-nyilvántartóhoz” – válaszolta Orbán az atv.hu szerint. Ezután a portál riportere újra megpróbálkozott, rákérdezett, hogy Orbán áll-e valamilyen kapcsolatban Habonnyal. Erre a miniszterelnök azt válaszolta, „semmilyen hivatalos természetű kapcsolatban nem áll Habony Árpáddal”, majd hozzátette, nem is fog.

Orbán végül elmondta, nem tud mit kezdeni azzal, ha valaki tanácsadónak képzeli magát, vagy az újságok annak nevezik, a téma a lerázandó kérdések közé tartozik, nem kíván pletykákkal foglalkozni

 

 

 

Természetvédelmi terület lángol Szabolcsban

Természetvédelmi terület gyulladt ki Kisvárda közelében, Nyírkárász határában pedig az aljnövényzet lángol.

Nagy kiterjedésű tűz van Kékcse és Kisvárda között, valamint Nyírkarász határában - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője kedden az MTI-vel.

Kékcse és Kisvárda között húszhektárnyi természetvédelmi területen csaptak fel a lángok, amely védett állatok és madarak élőhelye. A foltokban égő nádast a kisvárdai és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigánd tűzoltói oltják. A nagy füst miatt a két település közötti utat is lezárták a forgalom elől.

Nyírkarász határában több tíz hektáron ég a száraz aljnövényzet, a lángokat a baktalórántházi, a kisvárdai és a nyírbátori tűzoltók igyekeznek megfékezni. A 2-es kiemelt fokozatú tűzhöz riasztották a szabolcsi katasztrófavédelmi műveleti szolgálatot is.

 


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel