Nem tanul a tolvajkormány!

Az ember tényleg nem érti, miért nem fogják fel végre a kormánypártiak, hogy semmi értelme az Európai Unió különböző, a magyar vircsaftot ezért vagy azért elmarasztaló jelentéseit, vizsgálatait és döntéseit hamisan interpretálni a hazai nyilvánosság számára. Hiszen a rezsim képviselőinek megtévesztő nyilatkozatait követő néhány napon belül - s olykor még hamarabb -, valamelyik sajtóorgánumnak úgyis birtokába kerül az eredeti dokumentum. És akkor persze kiderül az igazság.

Például az, hogy Lázár János állításával ellentétben az unió sohasem vállalta az M4-es költségeit, valamint nem a szocialisták által kialakított pályáztatási rendszert kifogásolja, hanem olyan konkrét közbeszerzések túlárazását, amelyekre egyértelműen az előző Orbán-kormány idején került sor.

Meg kellene érteni végre, hogy miután az unió intézményeinek tevékenysége a legkevésbé sem titkos - vagyis határozatai hozzáférhetők, az egyes szakterületek szóvivői pedig reagálnak a média érdeklődésére -, ezért az ottani mechanizmus alapvetően másként működik, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszere. És alighanem ebben keresendő az oka annak, hogy az uralkodó magyar politikai garnitúra mentalitása, gondolkodásmódja és kivált a krízishelyzetekre való felkészítése gyökeresen eltér a demokráciákban ismert normáktól.

Ha minálunk bármilyen kellemetlen, a kormányra rossz fényt vető fejleményről kénytelenek tájékoztatni a nyilvánosságot, a kormánypárti kommunikátorok rögvest legrosszabb reflexeiknek engedelmeskednek. Szinte automatikusan tagadni kezdenek, ráadásául olyan ordítóan ügyetlenül, annyira átlátszó hazugságokba bonyolódva, hogy aztán nap mint nap újabb sületlenségeket kénytelenek előadni, amíg csak teljesen bele nem gabalyodnak a maguknak szőtt hálóba. És soha nem tanulnak. Újra és újra ugyanazokat a képtelenségeket adják elő, mintha az előző alkalommal legalábbis működött volna a machináció - holott éppen elégszer megtapasztalhatták már, mennyire kontraproduktív, amit művelnek. De úgy látszik, még mindig abban a tévhitben élnek, miszerint a saját médiájuk (ideértve persze az úgynevezett közszolgálati csatornákat is) olyannyira bekeríti a nézők, hallgatók és olvasók túlnyomó részét, hogy azok semmilyen más forráshoz nem jutnak, és a hivatalos propagandán kívül semmi más nem ér el hozzájuk.

Csakhogy ez az ostoba feltételezés már rég nem állja meg a helyét. Minden kormányzati igyekezet ellenére médiapluralizmusban élünk; ez itt mégsem Észak-Korea, s még csak nem is Kazahsztán, s bár a Fidesz jól kiépített, a publikum széles körét lefedő kommunikációs eszköztárral rendelkezik, azért nincs monopóliuma. És ahogyan politikája mindinkább elveszti társadalmi támogatottságát, úgy a mégoly bejáratott fórumai is egyre hiteltelenebbé válnak. A "magyar emberek", ha lassan is, de csak ráébrednek, hogy a kormány szócsövein kívül létezik valódi tájékoztatás is. Ebben a megváltozott világban pedig egyre nagyobb lesz a hazugságok és csúsztatások politikai kockázata.

Ezért most már felettébb meg kellene fontolnia a kormánypárti korifeusoknak, hogy mit beszélnek. Olvasható például a Heti Válasz legújabb számában egy interjú Gulyás Gergellyel, a parlament törvényalkotási bizottságának fideszes elnökével, aki a közbizalom helyreállításának szükségességéről beszél. Egyebek között leszögezi, hogy "a jobboldal mindig értékalapon szerveződött", következésképp nem igaz, hogy a kormánypártot már csupán az érdekek mozgatják; szerinte "a Fidesz továbbra is értékközösség", mégpedig "a polgári értékek" képviseletét vállaló szervezet, amelyben "a hitelesség az eredményességnél is fontosabb". Ami persze szépen hangzik, de épp a hitelességével van baj. Merthogy az a hazugságkultusz, amit a kormánypárt éppen a fent említett esetek kapcsán is lankadatlanul ápol, nem kifejezetten polgári erény. És az vajon miféle értéket képvisel, amit csak az utóbbi hetekben a Quaestor-botrány körüli fejetlen és hamis magyarázkodással produkáltak?

Gulyás azt mondja továbbá, hogy a Fideszt érő korrupciós vádakra válaszul "a kormánypártoknak tűzzel-vassal irtani kell minden ilyen jelenséget: a komolyan vehető vádakat hiteles és teljes körű vizsgálattal kell cáfolni." Ebben aligha lehet vitánk vele. Csak hát a kormánypártoknak mindenekelőtt a saját házuk táján, s annak is a legmagasabb szintjén kellene tűzzel-vassal nekilátniuk az irtásnak, hiszen a nyertes pályázatok révén ma is a hatalom felsőbbségének közvetlen baráti és rokoni protezsáltjai gyarapodnak kirívó folyamatossággal. A törvényalkotási bizottság elnöke mégsem bennük látja a korrupciós gyanú alanyait; ő azokra "a tisztességtelen haszonra pályázó, vélt vagy valós politikai befolyással üzérkedő, semmilyen közösségi célt nem szolgáló figurákra" koncentrálna, akik "mindig feltűnnek az éppen győztes politikai formáció körül."

Nos, bizonyára akadnak ilyenek is, de annak a feltűnően célirányos közbeszerzési gyakorlatnak, amely az Európai Unió számára épp azért elfogadhatatlan, mert némely kiválasztott vállalkozásokra szabva a pályázati feltételeket, lehetővé tette számukra a túlszámlázásokat, éppenséggel nem ezek a "befolyással üzérkedők" az igazi kedvezményezettjei.

Gulyás Gergely majd akkor lesz a polgári értékközösség hiteles képviselője, ha nem csupán a pártján kívüli kalandorok "teljes körű vizsgálatát" fogja szorgalmazni.

 

 

 

 

Lázár szerint minden akadály elhárult a paksi bővítés elől

Az Európai Bizottság jóváhagyta a Magyarország és Oroszország közötti nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződést – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatón hétfőn, Budapesten.

A Bizottság hétfőn hivatalos levélben tájékoztatta a magyar kormányt arról, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség aláírta a két ország között ezzel kapcsolatban keletkezett szerződést.

Ezzel a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartásának minden akadálya elhárult – mutatott rá a miniszter.

 

 

 

Augusztusban jön a rendvédelmisek megemelt fizetése

Augusztus elején kaphatják meg a rendvédelmi dolgozók a megemelt illetményüket – mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára az M1 csatornán hétfő reggel.

Az államtitkár azt mondta: a kedden elfogadott törvény szerint június végéig minden rendvédelmi dolgozónak elkészítik az új besorolását. Ebben a korábbi illetményük valamennyi eleme – így a pótlékok és a kiegészítő juttatások is – szerepelni fognak. Erre jön rá a 30 százalékos illetményemelés az alapfeladatot ellátó tiszthelyetteseknél, tiszteknél, a 25 százalékos emelés a nem alapfeladatot ellátóknál és a 15 százalékos emelés a parancsnokoknál.

Kontrát Károly hangsúlyozta: a Belügyminisztérium célja az volt a törvényjavaslat készítésekor, hogy az alapfeladatot ellátó járőrök, a közterületen szolgálatot teljesítők eleve többet keressenek, hiszen náluk jelentős volt a lemaradás. Mivel a törvény július elsején lép hatályba, az emelés a júliusi fizetéssel – augusztus elején – érkezik majd először.

Kontrát Károly elmondta, hogy például egy öt éve szolgáló járőrnek jelenleg 193 ezer forint a bruttó fizetése, amely az emelés után 260 ezer forint lesz.

Egyszerűsödik a pótlékrendszer

Az államtitkár jelezte azt is, egyszerűsödni fog a pótlékok rendszere, amíg korábban harmincféle pótlék volt, ez most ötre csökken, lesz nyelvpótlék, veszélyességi pótlék, települési pótlék, éjszakai, valamint készenléti pótlék.

Beszélt arról is, hogy 2015 végéig új lakhatási támogatási rendszert dolgoznak ki, 2016 végéig pedig egy megtakarítási célú biztosítási rendszert.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a béremelés a rendőrség mellett kiterjed a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás hivatásos dolgozóira, a polgári titkosszolgálatokra, valamint az országgyűlési őrségre, összesen több mint 60 ezer emberre.

 

 

 

Semjén: nem szigorodik az állampolgársági törvény

Nem tartja szükségesnek az állampolgársági törvény szabályainak szigorítását a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt erről hétfőn az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt beszélt éves meghallgatásán. Azt mondta, az ellenőrzés lehet még "keményebb", bár az arra hivatott szervek már most is nagyon alaposan teszik a dolgukat, de a bürokratikus terhek növelését kifejezetten ellenzi.

Wetzel Tamás helyettes államtitkár elmondta: eddig közel 720 ezer kérelem érkezett, és 680 ezren már le is tették az esküt, a folyamat zökkenőmentesen zajlik. A tendenciák alapján év végéig várhatóan 800 ezer kérelem érkezhet és tarthatónak látta a ciklus végére az egymillió új állampolgárt. A kérelmek közül 25 ezret utasítottak el, köz- és nemzetbiztonsági szempontból pedig rendkívül szigorú az ellenőrzés – jelezte.

A legnagyobb érdeklődés most Kárpátaljáról van, hiszen egy magyar útlevél most életet is menthet – jegyezte meg.

Semjén Zsolt az ukrajnai helyzettel összefüggésben a közel háromórás meghallgatáson úgy fogalmazott: "minden lehet és annak az ellenkezője is". Fel kell készülni minden helyzetre az ott élő magyarság ellátása területén, adott esetben sebesült emberek fogadására is – jelentette ki. Rögzítette: ami segítségre a magyarságnak szüksége van, azt meg fogják adni, a magyar állam ott áll mögöttük.

Kitért arra is, hogy személyes kérése volt, hogy Szili Katalin vállalja el az autonómiakoncepciók segítését célzó megbízást, amikor a Magyar Állandó Értekezlet nem működött, ő volt az, aki létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, ami lehetővé tette az intézményes kapcsolattartást.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a jövő esztendő várhatóan a külhoni ifjú magyar vállalkozók tematikus éve lesz. Reményei szerint erre ugyannyi – 500 millió forint – áll majd rendelkezésre, mint az idei programra.

Szólt arról is, hogy előző hét péntekéig 148-an jelentkeztek a most meghirdetett Petőfi Sándor programra, amely a Kárpát-medence, Csángóföld és az egykori monarchia magyarságát érintik. Ez több mint háromszoros túljelentkezést jelent – jegyezte meg. Jelezte, a 100 millió forintos keretösszegű testvérvárosi program pályázati felhívása a napokban várható, és ebből az összegből 100-120 település projektjeit tudják támogatni. Emellett a Mi Magyarok kiállítás mintájára szintén a Magyarság Házában diaszpóra látogatóközpont és kiállítás kialakításán dolgoznak, amely a jövő évi nemzeti összetartozás napjára készülhet el.

Ander Balázs (Jobbik) az oktatási-nevelési támogatás átalakítását firtatta, s arra is kíváncsi volt a kormány Szász Jenőnek, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökének szórványterveit támogatja-e, várható-e közös román-magyar kormányülés és csökkenhet-e a demokráciaközpontok támogatása. Kérdései között szerepelt, hogy várható-e fellépés a szlovák állampolgársági törvény miatt. Ukrajna ügyében szerinte nem a területi integritás az első, hanem az, hogy ne folyjon magyar vér.

Kiss László (MSZP) szerint nem lehet sikeres nemzetpolitikát folytatni, ha a kétoldalú kapcsolatok a szomszédos államokkal a jelenlegi szinten maradnak. Szintén felvetette a közös kormányüléseket és azt, hogy ritkán üléseznek a vegyes bizottságok, s akkor sem születik jegyzőkönyv.

Szászfalvi László (KDNP) azt mondta: a II. világháború óta a leghatékonyabb, legerőteljesebb nemzetpolitika valósult meg az elmúlt öt évben, s ekkora forrás még nem állt rendelkezésre. Az autonómia kérdéséről azt mondta, az unióban is elkezdődhet valami a Kalmár-jelentés után, s jó lenne, ha itthon a parlamentben konszenzus állna e mögött.

Pánczél Károly (Fidesz) a bizottság elnöke üdvözölte a diaszpóra magyarságát felkaroló Kőrösi Csoma Sándor program bővítését, s arra hívta fel a figyelmet, hogy Kárpátalján a támogatási hullám őszre-télre kifulladhat, ezért felvetette, hogy a közmédia tematikus napot szervezhetne a szolidaritást segítendő.

Semjén Zsolt válaszában kiemelte: az oktatási-nevelési támogatások átalakítására nyitott, de ha változtatnak, ne legyen nagyobb a probléma, mint ami most van. Kitért arra, hogy a támogatás hatására különösen Felvidéken és Kárpátalján a magyar iskolák jelentős része "cigányiskolákká" vált, ahová nem cigány gyermekeket nem szívesen íratnak. Egyrészt a cigány származásúakat is meg kell tartani a magyar nyelviségben, másrészt azt is meg kell oldani, hogy akik nem akarják ezekbe az iskolákba vinni gyermeküket, alapítványi, egyházi iskolába írathassák.

Szász Jenő felvetéséről azt mondta: biztos benne, nem cél, hogy a szórvány kiürüljön, a tömbmagyarság akkor tud megmaradni, ha a szórvány is megmarad.

A közös kormányüléseknek, vegyes bizottságoknak akkor van értelme, ha van tartalom és előre lehet lépni – jegyezte meg. Kitért arra, hogy nem csökken a demokráciaközpontok támogatása, a szlovák állampolgársági törvényről pedig azt mondta: minél szorosabb és jobb a gazdasági együttműködés annál nagyobb esély nyílhat, hogy a kényes kérdésekben is egyről a kettőre jussanak.

Ukrajnának joga az integritásra, de az ott élő kisebbségeknek is joga van a nyelvhasználatra és az autonómiára – mutatott rá egy másik felvetésre. Azt kérte Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét ne támadják, ő kérte, hogy vállalja el a képviselőséget Kijevben, hogy a magyarságnak legyen valamilyen képviselete.

Támogatandónak tartotta a közmédia kárpátaljai tematikus napjára vonatkozó felvetést, és az autonómia kapcsán megerősítette: a kisebbségi jog emberi jog a közösség szintjén, ebben pedig nincs alku. Hozzátette: uniós alapon is kijár, ott van Tirol példája. Ha van példa valamire, milyen alapon lehet azt mondani, nekünk nem jár? – tette fel a kérdést.

 

 

 

40 önkormányzat szívesen látna egy új börtönt magánál

Negyven önkormányzat ajánlott fel telket új börtön építésére, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán (BVOP)megkezdték a pályázatok értékelését – tájékoztatta a BVOP hétfőn az MTI-t.

A BVOP közleményében azt írták, hogy a március 31-ei határidőig negyven pályamű érkezett, már tart a pályázati anyagok szakmai értékelése, eredményhirdetés pedig májusban várható.

A Belügyminisztérium pályázati felhívásban keresett a dél-dunántúli, a dél-alföldi, az észak-alföldi, az észak-magyarországi, valamint a közép-magyarországi régióban új börtön építésére alkalmas területet.

A tárca felhívása szerint az 500 fogvatartottat befogadó büntetés-végrehajtási intézetekben foglalkoztatott 250 ember legalább 25 százaléka felsőfokú végzettségű lesz. A börtönöket 2017-ben kezdik építeni, és 2018-ban vagy 2019-ben kezdhetik meg működésüket.

 

 

 

1,2 milliárd forintnyi áfát csaltak el a cukorkereskedők

Felszámoltak a közelmúltban a pénzügyőrök egy cukorral kereskedő bűnszervezet, amely 1,2 milliárd forintnyi áfát csalt el – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn az MTI-vel.

A gyanú szerint egy kiskőrösi és egy akasztói férfi irányította a bűnszervezetet, amely főként Szlovákiából, Lengyelországból és Csehországból szerzett be kristálycukrot fiktív magyar gazdasági társaságok nevében. Az így beszerzett árut magyar cégekből álló hálózaton átfuttatták és fiktív számlákkal értékesítették belföldi vevőiknek, akik ebből szintén hasznot húztak. A jelenlegi adatok szerint a vevők 1,2 milliárd forinttal csökkentették áfafizetési kötelezettségüket.

A NAV hatvan helyszínen – cégek székhelyén, telephelyén, könyvelőirodákban és egy ügyvédnél – tartottak házkutatást. A bűnszervezet akasztói vezetőjénél tartott házkutatás során nemcsak az aznapi értékesítéshez kapcsolódó számlákat, hanem a cukorbeszerzés igazolására szolgáló fiktív számlákat is megtalálták.

Az akció ideje alatt egy budapesti helyszínen megjelent egy lengyel kamion, amely éppen a fiktív számlákon szereplő cukrot szállította volna le a tényleges vevőnek. A szállítmány nem ért célba, és az újabb áfavisszaélést is sikerült megakadályozni. A lefoglalt iratok szerint a bűnszervezet 119 forint plusz áfa kilónkénti árat tudott produkálni a cukor értékesítésekor.

A pénzügyi nyomozók és a revizorok az azonnali intézkedéseknek köszönhetően a keletkezett kár megtérülésére kétmilliárd forint értékben üzletrészeket, járműveket, ingatlanokat, követeléseket és bankszámlákat zároltak. A bűnszervezet irányítóit, a hasznot húzó társaságok vezetőit, a bűnszervezet tagjait, könyvelőit, valamint két szlovák állampolgárt költségvetési csalás, a bűnszervezetet segítő ügyvédet közokirat-hamisítás gyanúja miatt hallgatták ki. Tizenegy embert őrizetbe vettek, a Kecskeméti Járásbíróság valamennyiüket előzetes letartóztatásba helyezte – olvasható a NAV közleményében.

 

 

 

Lányai nélkül bujkál a Kun-Mediátor Kft. vezetője

Habár a több száz ügyfelet több milliárd forint értékben megkárosító Kun-Mediátor Kft. vezetője, Dobrai Sándorné továbbra is ismeretlen helyen tartózkodik, több családtagja is visszatért Magyarországra a hétvégén

A Kun-Mediátor Kft. Karcagon és környékén verte át ügyfeleit: évi 15-20 százalékos hozamokat ígért a befektetőknek. A kár 5-20 milliárd forint között lehet.

A Blikk információi szerint szombatról vasárnapra virradó éjszakán tartott házkutatást a rendőrség Dobrai Sándorné házánál. Két lánya – Erika és Krisztina – a helyszínen voltak, őket rendőrautóval vitték oda.

A két nő korábban szerepet vállalt a Kun-Mediátor Kft. vezetésében, nyolc éve viszont már nincs közük a vállalkozáshoz. A Blikk sikertelenül próbálta elérni a két lányt.

Az egyik lány – Erika – férje, Kemecsi László is Karcagon van már, aki a botrány kirobbanásakor éppen Olaszországban volt egy hajókiránduláson. Neki tulajdonrésze is van a Kun-Mediátorban.

A rendőrség sikkasztás miatt nyomoz az ügyben.

 

 

 

Kitüntették, aztán gyorsan kicsinálták Simicska emberét

Váratlanul távozott néhány hete a Paks II. Zrt. vezérigazgatója. A bővítés kulcsembere londoni állásra cserélte az „évszázad beruházásának” karmesteri pozícióját. Leváltották az uniós jognak nem megfelelő paksi szerződések miatt, kilátástalannak látta a projekt végigvitelét, ezért maga mondott le, vagy a Simicska-affér vétlen áldozatává vált? – ezek a magyarázatkísérletek fogalmazódtak meg Nagy Sándor távozása kapcsán.

A szakember érdemeit márciusban ismerte el a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetéssel a kormány „az új atomerőművi blokkok építésének előkészítéséért, illetve az orosz–magyar szerződések és megvalósítási megállapodások érdekében végzett tevékenységéért”, nem sokkal korábban pedig még lelkesen nyilatkozott a bővítéssel kapcsolatos terveiről, vagyis a látszat szerint nem készült távozásra.

Ráadásul valóban a bővítés kulcsemberéről van szó, hiszen ő írta alá a magyar fél nevében azokat a megvalósítási megállapodásokat, amelyek a paksi bővítési beruházás részleteit rögzítik, és ő lett volna a felelős a kontraktusok végrehajtásáért is.

 

 

Sztrájkolnak az ELTE-n, nincs tanítás

Tanárok és diákok tiltakoznak, amiért a minisztérium több egyetemi szakot is megszüntetne az ELTE Társadalomtudományi karán – írja a Vs.hu.

A lapnak megerősítette az ELTE Társadalomtudományi karának egyik tanára, hogy információs sztrájk van az egyetemen.

A kiszivárgott hírek szerint megszűnne a nemzetközi tanulmányok alapképzés (csak mesterszak formájában maradna meg), a társadalmi tanulmányok BA szak pedig teljesen eltűnne.

 

 

 

 

A közalkalmazottak "éheznek és nyomorognak" egy szakszervezet szerint

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szerint nem lehet tovább halogatni a teljes közszférára vonatkozó béremelést. Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben emlékeztettek arra: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy 30-50 százalékos béremelést javasol a közigazgatásban dolgozóknak 2016 júliusától.

Az ÉSZT azt írta, bizakodva fogadják ezt az ígéretet, de ez nem elég, a kormány sem a köztisztviselők, sem a közalkalmazottak esetében nem késlekedhet az illetmények emelésével.

Hozzátették, hogy a közszférában már hét éve nem történt béremelés, és miközben a közszféra dolgozói között aggasztó méreteket ölt a dolgozói szegénység, a kormány még csak nem is ígér 2017 előtt illetményemelést a közalkalmazottaknak. Felhívták a figyelmet arra, hogy a közalkalmazotti bértábla a minimálbér és a bérminimum folyamatos emelésével "összecsúszott", például egy frissen belépő, csak általános iskolát végzett közalkalmazottnál nem vagy csak néhány ezer forinttal keres többet a tíz-tizenöt éve ott dolgozó, középfokú végzettségű munkavállaló.

Az ÉSZT szerint Lázár János jól látja, hogy az államreform sikere a keményen dolgozó köztisztviselőktől függ, akiknek most béremelést ígért, de az ország működőképessége azoktól a közalkalmazottaktól is függ, "akik jelenleg szó szerint éheznek és nyomorognak".

A teljes közszférára vonatkozó béremelést nem lehet tovább halogatni, és meg kell szüntetni azt a megalázó helyzetet, hogy "összecsúszott" az illetménytábla, amit a minimálbér emelése eredményezett – olvasható a szakszervezeti közleményben.

 

 

 

Egymilliót kér a megvert rákos férfi

Egymillió forint kártérítést kér a MÁV-tól, illetve a Nyugati pályaudvart védő biztonsági cégtől Jónás Ernő, az a férfi, akit agyba-főbe vert az állomás négy biztonsági őre.

Jónás az eset óta ismerősöknél húzza meg magát. Hazamenni nem tud, mert a rendőrök kérték, hogy a nyomozás idejére legyen elérhető.

– Senki meg nem keresett sem a vasúttól, sem az őrző-védő cégtől, hogy legalább bocsánatot kérjenek – mondta elkeseredetten a férfi lapunknak. Ernő egy civilszervezet segítségével ügyvédet fogadott, és perre viszi a vele történteket.

– Ha kell, Strasbourgig elmegyek, hogy a bíróság kimondja, ilyet senkivel nem lehet megcsinálni. Egymillió forintot szeretnék kapni; a pénzt egy rákos gyerekek gyógyítását támogató alapítványnak adom majd – ismertette terveit Ernő.

 

 

 

Orbán felcsúti házánál is tüntettek a "Korrupció Kormánya" ellen

Véget ért a száz helyre meghirdetett "Országos Tüntetés a #KorrupcióKormánya Ellen" elnevezésű demonstráció, amit civilek és baloldali pártok szerveztek. Az Együtt aktivistái Orbán Viktor felcsúti házánál is tüntettek, míg Pécsett nemcsak a korrupció, hanem a tervezett bodai atomhulladék-tároló miatt is az utcára vonultak.

A budapesti tiltakozáson felszólalók között volt Lattmann Tamás jogász, a 19 "kormánybontó" népszavazási kezdeményezés egyik elindítója. A jogász az elmúlt hónap egyik legkomolyabb eredményeként értékelte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítette azon kezdeményezésüket, mellyel azt akarják elérni, hogy ne csak a politikusok vagyonnyilatkozata legyen nyilvános, hanem a velük egy háztartásban élő családtagjaiké is.

Utalt arra is, hogy az NVB által elutasított kezdeményezéseikkel a Kúriához fordultak, és reményét fejezte ki, hogy a legfőbb bírói fórum kedvező döntése esetén azokban is népszavazást tudnak majd tartani. Azt is mondta, hogy az NVB minden állítását és érvét tételesen cáfolták minden egyes elutasított kérdés esetében. Lattmann Tamás kritikával illette Polt Péter legfőbb ügyészt, aki szavai szerint inkább közép-ázsiai diktatúrákkal való együttműködési megállapodásokat dolgoz ki, ahelyett, hogy az európai uniós források szabályos felhasználására ügyelne.

A Bajcsy-Zsilinszky út és a Stollár Béla utca sarkán lévő Eiffel Palace irodaház előtt kezdődött demonstráción úgy fogalmazott, hogy a „hallgatásra, a gyáva megalkuvásra, a csendes tűrésre építkező rendszer falai már repedeznek, és előbb-utóbb együttes erővel le tudjuk bontani azokat".

A többezres tömegben több ellenzéki párt zászlóit és tábláit lehetett látni, köztük az Együtt, a DK, a MoMa és a Szolidaritás jelképeit. A demonstrálók ezt követően átvonultak a Hold és a Bank utca sarkán felállított színpadhoz, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elé.

Az MNB épülete előtt Kozák Márton újságíró úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor rendszerét, amelynek a jelszava „előbb a zseb, aztán a zseb és megint a zseb”, már nem kell leleplezni, mert mindenki ismeri.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszer működésének egyik legfontosabb alapja a szabad sajtó ellehetetlenítése, ugyanis ahhoz, hogy „kilophassák a szemünket, el kell venni a látásunkat”. Ezért csinált Orbán Viktor magának hírtelevíziót, és ezért tesznek meg mindent a médiafelületek megszerzéséért – mondta a szónok. Végül a Jobbik erősödésére utalva arra figyelmeztetett: egyre növekszik azok tábora, akik az ördögöt Belzebubbal akarják leváltani.

Marek Bertram egyetemi hallgató szerint ma Magyarországon „exlex kormányzás zajlik”, mert aki a Fideszhez közel helyezkedik el, az a törvények felett áll. „A kormányzás nem áll másból, mint az uniós források megcsapolásából” – fűzte hozzá, azzal együtt, hogy a Fidesz már a saját törvényeit sem tartja be. „Vagyis ez a kormány nemcsak erkölcsileg, de politikailag is megbukott” – fogalmazott a szónok.

A demonstráció résztvevői nemzeti színű és uniós zászlókat lobogtattak, és olyan jelszavakat skandáltak, mint például „tolvaj Fidesz”, „elég volt a Fideszből”, „oligarchák, rablók”. A magukkal hozott transzparenseken azt lehetett olvasni, hogy „A korrupció kormánya ellen”, „Hazugságok helyett őszinte szembenézést”.

A vonulás idejére lezárták a Bajcsy-Zsilinszky út Deák tér felé vezető oldalát.

 

 

 

2,7 millió forintos gigafizetést kap a MÁV-vezér

A havi bevétele mellé prémium is dukál, így Dávid Ilona jövedelme akár évi 53 millióra is felmehet.

Két állami cégtől vesz fel fizetést Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója. Így havi bruttó 2,7 milliót keres, miközben az állami bérplafon kétmillió. Az év elejétől a MÁV egyik vállalatánál dolgozik Dávid Ilona élettársa is, szintén vezetőként.

Az állami cégek vezetői a törvény szerint nem kereshetnek többet havi bruttó kétmillió forintnál. Dávid Ilona a MÁV-nál nem veszi fel elnöki tiszteletdíját, „csak” vezérigazgatói fizetését. Ez kereken havi 2 millió forint, plusz havi 92 700 forintos béren kívüli juttatás.

És még 1,6 millió

Mindez kiegészül félévente 271 400 forint választható béren kívüli juttatással. Az éves prémium maximális összege a havibér 80 százalékalehet. Tehát a jól teljesítő Dávid Ilona még évi bruttó 1,6 millióval is kiegészítheti jövedelmét.

Azonban nagy összeget szakít az állam 65,6 százalékos tulajdonában – és részben osztrák tulajdonban – lévő GYSEV Zrt. elnökeként is a menedzser. Dávid Ilona havi 1990 euró – azaz mintegy bruttó 600 ezer forint – tiszteletdíjat kap.

Ezzel ő a legjobban fizetett vezető a cég menedzsmentjében.

Titokzatos menedzser

A vezérigazgató élettársáról semmit sem árult el a vasúttársaság, de a Bors úgy tudja: havi több százezer forintot keres a MÁV-FKG Zrt.-nél. A férfi februárban lett a cég egyik vezetője, egy autókonszerntől igazolt oda. A MÁV azt sem közölte, hány ember közül választották ki. Kerestük a szakembert, de a cégnél közölték: konferencián van.

Rendben van ez így?

A MÁV nem válaszolt kérdésünkre: milyen kapcsolat van a két tisztviselő között. Forrásaink szerint a szakember hosszabb ideje Dávid Ilona párja.

A részletekről Dávidot is kérdeztük. Pénteken kerestük meg, akkor éppen külföldön – a Bors információi szerint –, Portugáliában tartózkodott. Élettársa foglalkoztatása etikus-e egy olyan cégnél, mely a MÁV tulajdona? A tulajdonos cég vezére pedig Dávid? Válasz erre a kérdésre sem érkezett.

 

 

 

Minden magyarnak fejenként 18 ezerbe kerül a quaestorosok kártalanítása

A bankszövetség azt az álláspontot képviseli – s ezt még az alkotmányból is le lehetne vezetni –, hogy Quaestor károsultaknak nem jár semmilyen kárpótlás – jelentette ki a Kossuth rádió 180 perc című műsorában Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hétfőn.

Szerinte a Quaestor-ügy olyan terhet jelent a társadalomra, mintha minden magyar ember, csecsemőtől az aggastyánig, fejenként 18 ezer forintot dobna be a közösbe, hogy a 32 ezer Quaestor károsult meg kapja a pénzét.

Kifejtette, hogy amíg a bankok és a magyar állampapír 2-3 százalékos hozamot tudott fizetni, mert ez volt a reális kamathozam, addig volt egy cég, amely 8-10 százalékot fizetett. A magasabb hozamnak nyilván a magasabb kockázat volt az ára. A Quaestoros ügyfelek papírjaira normál betűmérettel rá volt nyomtatva, hogy sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája nem vonatkozik rá – tette hozzá.

"Nem is tartom etikusnak, hogy valaki azt kéri, hogy őt kárpótolják, ha nem volt biztosítása" – mondta a főtitkár.

Amikor az elmúlt években jó volt a 10 százalékos hozam, ami mindenféle realitást messzemenően nélkülözött, akkor az jól esett, ugyanakkor pedig, amikor a kockázatnak a mások oldala következik be, akkor őket teljes mértékben kárpótolják, ez olyan szinten etikátlan, hogy a bankszövetség álláspontja szerint nem szabadna ezt a terhet a társadalomra rárakni 32 ezer "meglehetősen jómódú" ember érdekében – mondta Kovács Levente.

Arra a kérdésre, hogy nem a társadalmat, hanem a bankszektort terheli a kártalanítás, a főtitkár azzal válaszolt, hogy a devizaadósok konszolidációja a bankszektorra elképesztő terheket hárított, az OBA alapvetően kimerült a hitelintézetek konszolidációja miatt, most a Beva merült ki csalók miatt. A terheket előbb-utóbb a végső fogyasztó fizeti meg – vélekedett. Amennyiben a bankszektor ezt nem tudja továbbhárítani, akkor viszont a versenyképessége csökken és ma már az ilyen versenyképesség-csökkenés költsége akkora, hogy az elmaradt beruházások után esedékes adóbevételek kiesése meghaladja a bankadóból befolyó összeget.

"Utólag, most azt látom tehát, hogy alapvetően rossz lépés volt a banki szektort ilyen szinten szétvetni és a versenyképességét lerontani" – mondta a főtitkár.

Az interjúban kitért arra is, hogy a kormány törekszik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás betartására, folyamatosak az egyeztetések a bankszövetséggel és a bankadó csökkenni fog. Ugyanekkor ez a csökkentés sokkal kisebb mértékű, mint amennyi a Quaestor-ügy miatt a Beva feltöltésével a szektorra hárul.

Az autóhitelek forintosításáról feltett kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az ilyen hiteleket nyújtó lízingcégek egy része banki tulajdonban van és ezeknél, ha az ügyfél azt kéri, hogy a svájci frank vagy euró alapú hitelét forintra váltsák át, bármely bank ezt örömmel megteszi. A főtitkár nem tudja elképzelni, hogy lenne olyan bank, amely az ügyfél ilyen kérésének ne tenne eleget, a fő kérdés viszont mindig az, hogy az átváltás milyen árfolyamon történjék, piaci árfolyamon az átváltásra mindig van lehetőség.

 

 

 

Egyre többen tiltakoznak feketében a kórházi dolgozók helyzete miatt

"Fekete hétvégék" néven mozgalom indult Facebookon, ami az egészségügyi dolgozók nehéz körülményeire hívja fel a figyelmet. Az ötletgazdák úgy kívánnak demonstrálni, hogy arra kérik az érintetteket, most és a következő hétvégén a megszokott fehér helyett fekete ruhában menjenek dolgozni a kórházakba. A fekete szín szimbolizálja, milyen gyászos a magyar egészségügy helyzete. A tiltakozó akcióhoz egyre több ápoló és nővér csatlakozik – derült ki az RTL Klub híradójából.

Túlórát nem fizetnek, belső helyettesítési pótlékok nincsenek, kaotikus állapotok vannak, utánpótlás úgysincsen, főleg, hogy még be is záratnak egy iskolát. Tehát valamit tennünk kell. Ha nem tesz értünk senki semmit, majd mi teszünk magunkért

- nyilatkozta az egyik gyermekápolónő.

A mozgalmat nem nézi mindenki jó szemmel: az egyik nővérrel, Sándor Máriával le akarták vetetni a fekete ruhát a Péterfy Sándor utcai kórházban, aki ezt követően felmondott. Ő volt az egyébként, aki még februárban nyilatkozott az RTL Klub Házon kívül című műsorában arról, milyen nehéz és kilátástalan a nővérek helyzete. A kórház vezetőit hiába kereste a csatorna, nem kívántak nyilatkozni.

 

 

 

 

Óvodák összevonása ellen tüntettek a szülők

Élőlánccal, transzparensekkel és lufikkal demonstráltak a XI. kerületben a helyi óvodák összevonása ellen. Ugyanis a szülők attól tartanak, ezzel a lépéssel az óvodák egyéni képzésrendje is megváltozna –  derült ki az RTL Klub híradójából.

A kerület új köznevelési koncepciója hármasával vonná össze az óvodákat, így az egyesített intézményeknek az eddigi három helyett egy igazgatója lenne. A szülők nem értik, az önkormányzat miért látja szükségesnek az intézkedést.

(...) valami fura ötletet kitaláltak és szeretnék lenyomni az emberek torkán, mi ezt nem szeretnénk

- mondta az egyik felháborodott szülő.

A XI. kerületi önkormányzat közleményt adott ki, amely szerint az egyeztetések hatására módosíthatnak a koncepción. Ezt az alpolgármester is megerősítette az RTL Klubnak.

 

 

 

 

"Pofátlan és tűrhetetlen" – kiakadtak Vajna évi 15 milliárdjára

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja szerint "pofátlan és tűrhetetlen", hogy Andy Vajna kormánybiztos évi 15 milliárdot kaszál budapesti kaszinóival, melyek koncesszióját "a Fidesz-kormánytól kapta ajándékba" – írta a párt az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Az Együtt a Világgazdaságban megjelentekre hivatkozik, miután a lap által megkérdezett iparági szereplők becslése szerint Andy Vajna öt fővárosi kaszinójában mintegy 15 milliárd forint bevétel keletkezhet. Hozzáteszik, hogy a Fidesz tavaly úgy alakította át a szerencsejáték-szervezés törvényi környezetét, hogy azzal Vajna cégei jártak jól.

Az Együtt elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány gyakorlatilag a teljes kaszinós szerencsejáték-szervezést a haverok kezére játszotta – jelentik ki

Az Együtt felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza az Andy Vajnát megajándékozó pofátlan törvényt, teremtsen átlátható rendszert, és írjon ki új kaszinópályázatokat – szögezik le.

 

 

 

Karácsony: meg lehetne állítani a fiatalok elvándorlását

Karácsony Gergely szerint a fiatalok elvándorlását is meg lehetne állítani, és gazdaságélénkítő hatása is lenne, ha bevezetnék a Párbeszéd Magyarországért (PM) által javasolt havi ötvenezer forintos alapjövedelmet.

A párt társelnöke az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában azt mondta: 18 év felett állampolgári jogon járna mindenkinek az alapjövedelem, de magyarországi lakhelyhez kötötten.

A PM múlt szerdán tartott kampányindító sajtótájékoztatót arról, hogy a felnőtteknek havi 50 ezer, a gyermekeknek havi 25 ezer, míg a várandós kismamáknak havi 75 ezer forintos alapjövedelmet garantálnának, a minimálbért pedig nettó százezer forintra növelnék.

Karácsony Gergely az M1 műsorában kifejtette: minden olyan magyar állampolgár megkapná ezt az összeget, aki fiatalként továbbtanul és még nem dolgozik, valamint azok az idősebbek, akik már nem találnak munkát. Számukra ez az összeg "védőhálót" jelentene, hogy ne essenek ki a társadalomból, vissza tudjanak találni a munkaerőpiacra. Ezzel együtt viszont, hogy megérje dolgozni, szükséges az alapjövedelem és a legkisebb jövedelem közötti különbség növelése, így a nettó minimálbér 100 ezer forintra való emelése is része a PM javaslatának - tette hozzá a társelnök.

Karácsony Gergely szerint az alapjövedelem bevezetéséhez teljesen át kell alakítani a jelenlegi szociális rendszert. Úgy vélik, az alapjövedelem kiváltana minden alacsonyabb összegű szociális ellátást. Emellett az adórendszerhez is hozzá kellene nyúlni, a jelenlegi egykulcsos adórendszert egy progresszív - legalább még egy sávot tartalmazó - adórendszerrel kell felváltani. Mindezek mellett "állami takarékoskodás" és egy antikorrupciós program lehetne a fedezete a PM által javasolt alapjövedelemnek.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel