Brutális képek az Illatos úti katasztrófahelyzetről

  • Budapest közepén, Kispest, Ferencváros és Pesterzsébet találkozásánál, az Illatos úti Vegyiművek területén 2000 tonna veszélyes hulladék bizonyítottan mérgezi a talajt, a vizet és a levegőt.
  • Több száz szétdurrant, szétrohadt, kiborult hordó, kifolyt mérgek, tűz- és robbanásveszélyes anyagok egymás hegyén hátán hevernek 11 hektáron.
  • A helyzet katasztrofális. A korábban telepített tisztító rendszer leállt, a szivattyúk eltűntek. A veszélyes anyagok ellenőrizetlenül mérgezik a környezetet.
  • A veszélyes hulladékot azonnal el kellene onnan szállítani, és megtisztítani a talajt. Nem csak a környéken lakók és dolgozók érdekében, hanem azért is, mert pont arra folyik az egyik Duna-ág.
  • A súlyos környezetszennyezésről bővebben itt olvashat: Gyorsan menjünk innen, mert ez itt nagyon durva!
  • Egy városi gerillacsapat bejutott a területre, és lefotózta a bomlófélben lévő ipari területet.
  • A képeket B. Viktor és M. Ádám készítették.

További képek megtekintése.........

 

 

 

 

Korrupcióellenes lázadásban reménykednek a mai tüntetés szervezői

Országszerte 100 településen tüntetnek ma a korrupció ellen, Budapesten a Magyar Nemzeti Bankhoz vonulnak a demonstrálók. A tüntetésszervezésben a civilek mellett a baloldali pártok is részt vettek.

Országos Tüntetés a Korrupció Kormánya Ellen címmel több mint 100 településre szerveztek tüntetést vasárnapra.

A civilek mellett ezúttal a baloldali ellenzéki pártok (az MSZP, a DK, az Együtt, a PM és a MOMA) is közreműködtek az esemény összehozásában.

Mint az esemény Facebook-oldalán írták, április 19-én "fellázad az ország" a Korrupció Kormánya ellen.

A tüntetések célja, hogy a demokratikus ellenzék, a civilek és a jogosan felháborodott magyar társadalom megüzenje a korrupt hatalomnak: elég volt a Fidesz kormányzati szabadrablásából - írták a szervezők.

A budapesti tüntetés 16 órakor kezdődik a Bajcsy-Zsilinszky úton, az Eiffel Palace irodaház előtt, onnan a Magyar Nemzeti Bank elé vonulnak a demonstrálók.

 

 

 

 

A teljes egészségügy a lejtőre került

A Demokratikus Koalíció szerint az egész magyar egészségügy a lejtőre került.

Ebben a helyzetben a párt szolidáris az egészségügyi dolgozókkal – mondta László Imre, a párt egészségügyi kabinetjének vezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján Budapesten.

Szavai szerint az ágazatban a dolgozóknak azzal kell szembe nézniük, hogy a rendszer működését egyre "mélyebb" kifogásokkal lehet illetni: általános, hogy problémák vannak a kifizetésekkel, az intézmények nem tudnak fizetni a beszállítóknak, a munkaidő pedig felülről korlátozva van, így a túlórát sokszor beszámítják a munkaidőbe.

A politikus arra szólította fel a kormányt, hogy fejezze be az ígérgetést, ne halogassa tovább a probléma megoldását, és fizesse ki az adósságokat.

 

 

Elképesztő gázkincs Magyarország alatt - vége az álmoknak?

A hazai palagázprojektek gazdasági okok - részben a globális energiaár-esés - miatt holtpontra jutottak, és a Magyar Tudományos Akadémia friss állásfoglalása sem ad okot vérmes reményekre, bár elvileg több mint kétszáz évre elegendő gázt rejt föld mélye. A kormány a bányajáradék csökkentésével igyekszik a palagázbefektetők kedvére tenni, ám ez még mézesmadzagnak sem igen elég, bár így is kivívta a zöldek haragját.

Magyarország nem hagyományos típusú földgáz- és kőolajvagyona lényegesen nagyobb, mint a hagyományos, mégsem érdemes amerikai jellegű palagáz-forradalomban reménykedni - derül ki abból az ismertetőből, ami a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján olvasható. E szerint Magyarországon a gáz geológiai értelemben túl fiatal, vizes üledékekben található, valamint a nagy mélység és nyomás miatt drága csúcstechnológiát kellene használni a kitermeléséhez, a technológia jelenlegi határait feszegető módon.

A hagyományos gázvagyon 186,9 milliárd köbméternyi, amelyből 71,8 milliárdot minősít kitermelhetőnek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Ezzel szemben a nem hagyományos gázvagyon 4324,4 milliárd köbméter, amelyből 2386,55 milliárd a kitermelhető - elvben. A palagázbizniszben érdekelt egyik cég, a TXM Kft. eddig kutatásai alapján csak a Makói-árokban ezer milliárd köbméter palagáz lehet, ami Magyarország nagyjából 100 évi gázfogyasztásával egyenértékű, ráadásul Magyarországon további öt-hat hasonló terület található még. (Összehasonlításul: az elmúlt közel 80 évben hazánkban összesen körülbelül 210 milliárd köbméter földgázt hoztak a felszínre.)

A nem hagyományos előfordulások esetén a lerakódott szerves anyagokból keletkezett szénhidrogének "bennragadnak" az alacsony áteresztőképességű kőzetben, és technológiai szempontból rétegrepesztés nélkül nem termelhetők ki. A jelenlegi ismeretek szerint a nagy mélységben elhelyezkedő telepek termeltetése nehéz és jelentős fejlesztéseket igényel.

Magyarországon alapvetően az alföldi területeken lehet jelentősebb nem hagyományos földgáz-előfordulásokra számítani. Az új technológiákkal kinyerhető gáz után Berettyóújfalu, Hódmezővásárhely, Balaszállás, Makó, Mindszent és Szabadkígyós környékén folytak kutatások, de tömött homokkőzetekben fekvő gázra a Derecskei-árokban és Zalában is lehet számítani - erről az MTA Környezeti Elnöki Bizottságának legutóbbi ülésén beszélt Fancsik Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) elnöke. A szakértő szerint a természeti adottságok alapján még további mennyiségek feltárására is van remény.

Gáz van, infrastruktúra nincs

Ha a nyilvántartásokban szereplő kitermelhető vagyonnak csak néhány százaléknyi részét minősítik gazdaságosan kitermelhetőnek, akkor is 5000-9000 milliárd forintos értékről van szó - mutatott rá Fancsik Tamás. A vagyon hasznosításának előfeltétele fejlett bányászati technológia alkalmazása, és a kitermelési eljárások, megoldások költséghatékonyabbá tétele.

Pápay József mérnök, akadémikus szerint Magyarországon az a fő probléma, hogy a nem konvencionális művelési eljárások terén kevés a saját tapasztalat. Az eddigi mintavételi szám, körülbelül 10-12 nem konvencionális kút összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amennyit az Amerikai Egyesült Államokban mélyítettek az utóbbi 30-35 évben. (A geológiai viszonyok is eltérőek: itthon jóval mélyebben, ezért sokkal forróbb környezetben találhatóak a készletek, ezért nem használhatók egy az egyben az USA-ban bevált eszközök, módszerek. A szerk.)

Egy friss összesítés szerint az Egyesült Államokban jelenleg 4,5 millió olaj- és gázfúrólyuk van, ebből körülbelül 100 ezer a nem konvencionális felhalmozódásokra fúrt kút. Az akadékikus szerint a kutatások pénzigényesek, a jelenlegi ismeretek alapján a nem hagyományos szénhidrogének kitermelése Magyarországon egyelőre csak a jövő lehetősége - áll az MTA honlapján.

Elvben segítene a kormány, a zöldek kiakadtak

A kormány nemrégiben döntött arról, hogy új intézkedéssel ösztönözné a palagázkitermelést, ám kizárólag ettől - ahogy arra korábbi cikkünkben rámutattunk - nem várható, hogy lendületet kapnának a kutatások.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Levegő Munkacsoport (LMCS) ennek ellenére elfogadhatatlannak tartja, hogy bármiféle hatástanulmány vagy szakértői, társadalmi egyeztetés nélkül, salátatörvényben akarja a magyar kormányzat drasztikusan csökkenteni a palagáz bányajáradékát, 12 százalékról 2 százalékra. Úgy látják, Magyarország vakon szembemegy a trendekkel: még nagyobb nyomás alá helyezik a zöldhatóságokat és a helyi önkormányzatokat, hogy ne álljanak a palagáz-fejlesztések útjába, miközben a kockázatok jobb kezelését célzó EU-s ajánlásokat az ország egyelőre csak részben teljesítette. A tiltakozás mellett ők is elismerik, hogy ma nem gazdaságos, nem reális a palagáz kitermelése sem Magyarországon, sem Európa más országaiban, ahhoz a jelenleginél jóval magasabb földgázár kellene.

"Ha a palagáz olyan jó gazdasági lehetőség lenne Magyarországnak, mint ahogyan a kormányzat és egyes fosszilis lobbisták állítják, akkor miért van szükség a belőle származó állami bevételek lenullázására? A makói gázkészlet feltárásába a sokadik multicég, köztük az orosz Gazprom-hátterű NIS is belebukott. (Erről a projektről részletesen itt írtunk.) Ezeket a fejlesztéseket a bányajáradék csökkentése sem fogja gazdaságossá tenni" - mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. (Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy ha egyszer nincs és gazdasági okok miatt egyhamar nem is várható palagázkitermelés, akkor nincs sok értelme az állami bevételek lenullázásáról beszélni, hiszen a palagázból eddig sem folyt be egy fillér bányajáradék sem.)

Veszélyes vagy sem?

Lukács András,  a Levegő Munkacsoport elnöke szerint kármennyi palagázt rejt is a Föld mélye, az sohasem lesz olyan áron és mennyiségben kitermelhető, hogy növelhetné hazánk energiabiztonságát, viszont töménytelen mennyiségű ivóvizet tehetnek vele tönkre az ezzel kísérletező vállalkozások.

Az ehhez hasonló érvekre korábban Szabó György, a hazai palagázkutatásban érdekelt, a kanadai Falcon tulajdonában lévő, TXM korábbi ügyvezetője azzal válaszolt, hogy Magyarországon az elmúlt hatvan évben több ezer hidraulikus rétegrepesztés történt hatósági felügyelet és adminisztráció mellett, ezek soha semmilyen környezetszennyezést nem okoztak. (Ohióban viszont nemrégiben egy földrengésért a rétegrepesztést tették felelőssé.) Szabó szerint ráadásul Európában itt történt a legtöbb ilyen művelet és a TXM is több tucat rétegrepesztést hajtott végre, amelyek folyamán kezdettől fogva mérték a szeizmicitást is. A TXM esetében a hidraulikus rétegrepesztést megtiltó Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azzal érvelt a Népszabadság korábbi kérdésére, hogy a besajtolt víz két százalékban mérgező, allergén, mutagén, rákkeltő, környezetet károsító - például biocid - anyagokat tartalmaz. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szerint ugyanakkor korábban a víz más vegyi anyagokat is tartalmazott, de a jelenlegi víz-homok összetétel nem jelent veszélyt a föld alatti vízrendszerekre.

 

 

 

 

Mérnöki diplomát hazudott magának a magyar Országgyűlés fideszes alelnöke

Az Országgyűlés jelenlegi alelnökei közül Jakab István egy meghívó tanúsága szerint címzetes egyetemi docensként tartott előadást. Az egy következő cikk tartalma, hogy ő vagy más mivel érdemelheti ki ezt a megtiszteltető címet, maradjuk csak ott, hogy Kövér László parlamenti elnök helyettese egyáltalán hol, mit tanult, milyen iskolai végzettséggel rendelkezik.

A wikipédia valamint a legfrissebb parlamenti adatlapján található életrajza szerint  1968-ban érettségizett, majd felvették a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Karának állattenyésztési üzemmérnöki szakára, ahol 1972-ben szerzett diplomát.

Csakhogy: a Szegedi Tudományegyetem története szerint a fenti főiskolai kar csak 1972 augusztus elsején alakult meg. Jakab István ugye nem járhatott oda 1969-ben. Ő ugyanis a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba járt, amiből megalakult a későbbi főiskola. A technikum pedig nem adott üzemmérnöki diplomát.

Mindenestre megkérdeztük az egyetem mezőgazdasági karának dékánját dr. Horváth Józsefet az ügyről, aki a következő választ adta:

Az 1969-ben felvett és nappali tagozaton 1972-ben végzett hallgatók még szaktechnikusok voltak. De, aki különbözeti vizsgát tett, 1973. január 10-én állattenyésztő üzemmérnök főiskolai diplomát kapott. Akiket 1970-ben felvettünk, azok már főiskolai képzésen tanultak és ők voltak az első olyan évfolyam, akik 1973. júniusában üzemmérnökként záróvizsgáztak.

Jakab istván pedig minden fellelhető életrajzában azt állítja, hogy 1972-ben végzett üzemmérnökként, akkor, amikor még senki sem fejezhette be a tanulmányait ott mérnökként.

Megkérdeztük erről Jakab Istvánt, de nem reagált levelünkre. Volt felesége Jakab Istvánné, dr Berzsenyi Márta szerint sohasem tett különbözeti vizsgát. nem kapott üzemmérnöki diplomát, amíg együtt éltek.Később ugyan megpróbálta a debreceni egyetemet, de az első félév után kibukott, nem bírta-állította Jakab istvánné-..

Nyolc éve elváltak, ha utána járt volna valahová, annak nyoma lenne 2014-es önéletrajzában.

A szegedi Tudományegyetem - Dr.Horváth József dékán szerint-, soha nem adott címzetes egyetemi docensi címet Jakab Istvánnak, aki e szerint egy minden bizonnyal kiváló szaktechnikus, de nem üzemmérnök, ahogy állítja magáról.  Így, amíg be nem mutatja ott és akkor szerzett főikolai oklvelét, úgy hisszük, hazudott a Fidesznek, az Országgyúlésnek és a választóknak.

 

 

 

"A 68 lájkoló rokon vagy beosztott?" - Kocsis Máté kinevezése miatt háborognak a Facebookon

Nem aratott osztatlan sikert a kézilabda-rajongók körében Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatójának kinevezése a Magyar Kézilabda-szövetség élére. "Máté, ha nem megy, szólj, szövetségi kapitány még lehetsz Dárdai helyett" - írta egyikük segítőkészen Kocsisnak, mások viszont durva jelzőkkel illették a VIII. kerületi polgármestert a Facebookon.

Nem nyűgözte le az embereket, hogy Kocsis Máté VIII. kerület polgármester, a Fidesz kommunikációs igazgatója lett a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke - derült ki azokból a felháborodott kommentekből, amelyeket a magyar kézilabda-válogatott hivatalos oldalán helyeztek el a sportág rajongói.

Mint arról beszámoltunk, Kocsis Mátét egyhangú döntéssel, két tartózkodó szavazat mellett választotta elnöké a szövetség pénteken.

"Ha a magyar csapatoknak és játékosoknak egy kicsi vér is folydogál a pucájukban, akkor bojkottálják ezt az egészet azzal, hogy nem lépnek pályára mindaddig, amíg ez a semmirekellő, taknyos, hozzá nem értő hülyegyerek az elnök" - adta meg az alaphangot a Facebookon az első kommentelő.

Mások Kocsis megválasztásából arra következtetnek, hogy az ország megérett a pusztulásra, egy másik hozzászóló pedig arra kíváncsi, hogy "a 68 lájkoló rokon vagy beosztott-e". "Máté, ha nem megy, szólj, szövetségi kapitány még lehetsz Dárdai helyett!" - biztatja más valaki Kocsit. "Mint Németh Szilárd a birkózóknál ? Na ne már. Mindenhova bedugják a politikai sleppjüket?" - jutott eszébe valakinek a birkózószövetség közelmúltbeli vezetőváltása.

A kézilabda-szövetség tisztújításán a korábbi 206-szoros válogatott átlövő, Farkas Ágnes – a Vas Megyei Szövetség elnöke – nem került fel a jelöltlistára. A kommentelők közül többen kifogásolták, hogy nem szerepelt.

 

 

LMP: a felelősség elhárítása vezérli a kormányt

Az LMP szigorítaná a pénzügy szektor szabályozását és a kormányoldal által kezdeményezett, a brókerbotrány okait feltárni hivatott vizsgálóbizottságnak is feladatul szabná, hogy javaslatot tegyen erre - mondta Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Egyes felmérések szerint évente a GDP 1,2 százaléka vész el a pénzügyi szektor nem megfelelő szabályozása miatt - jelentette ki a politikus, aki szerint a rossz előírások bizonyítéka az is, hogy off-shore cégek is közpénzek közelébe kerülhetnek.

Utalt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatára, aki a brókercégeket nem öt, hanem háromévente vizsgáltatná át, az LMP képviselője azonban olyan szoftverek használatát vezetné be, amelyek folyamatosan ellenőrzést biztosítanak.

Szerinte azonban Magyarországon csak "a felelősség elhárítása és a politikai maszatolás" vezérli a kormányt. Erre utal az is - mondta -, hogy a kabinet már beterjesztette a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztését célzó törvénymódosító javaslatát, és nem várta meg az országgyűlési albizottság vizsgálatának eredményét, javaslatait.

Schmuck Erzsébet mindezek miatt is szkeptikus a testület munkáját illetően, amelyet szerinte nem kellően átgondoltan hoztak létre pusztán a politikai bűnbakkeresés céljából, nem pedig azért, hogy átfogóan vizsgálja, milyen okok vezettek a rendszerváltás óta a sorozatos bankbedőlésekhez és pénzügyi visszaélésekhez – mondta.

 

 

 

Gyomirtó mérgezett gyöngybaglyot a korábban vegyszermentes Kishantoson

Vegyszerek áldozata lett egy gyöngybagoly Kishantos közelében. A madarat a helyi polgármesteri hivatal szemétszedői találták az árokban a kishantosi bejárónál. A madár nem tudott mozogni, ezért állatkórházba vitték, ahol gyomirtószer mérgezést állapítottak meg. Kishantoson tavalyig 21 éven át veygszermentes gazdálkodást folytattak

A gyöngybagoly Magyarországon fokozottan védett, az ún. csökkenő számú fajok kategóriájába tartozik, eszmei értéke százezer forint.

Mivel a gyomirtószereknek nincs ellenszere, ezért a helyiek most abban reménykednek, hogy az állat nem kapott halálos dózist, de a madár idei költése szerintük már így is oda van, 4-5 fióka nem fog idén világra jönni.

„Nincs esélye a természetnek a megmaradásra, mert a vegyszeres mezőgazdaság mindent elpusztít... még a legelemibb szabályokat sem tartják be – hogy legalább szélben, élővíz és lakóház közelében ne permetezzenek.” – írja a kishantosi vidékfejlesztési központ, biogazdaság egyik alapítója, Ács Éva a Facebook-oldalán.

Kishantos egy 21 éven át vegyszermentesen működő nonprofit biogazdaság volt , amely az agrártevékenységből származó bevételét ingyenes képzésekre fordította.

A Nemzeti Földkezelő Alap az állami földekre kiírt pályázatokon hat másik győztesnek adta a gazdaság által bérelt területeket. A Greenpeace és számos más környezetvédő szervezet és civil tiltakozott sikertelenül a lépés ellen, hogy biztosítsák a 452 hektáros területen működő ökológiai központ és az ehhez szorosan kapcsolódó népfőiskola fennmaradását.

A földalap a kishantosi ökológiai mintagazdaság 130 millió forint értékű növényeinek 2014. április 12-én történt elpusztítását , a terület őrzését biztosító vagyonőrök költségét Kishantossal akarta megfizettetn, erről mos tmárciusban küldött levelet az NFA a Greenpeace-nek és a kishantosiaknak.

Az állami szervek arra hivatkozva parcellázták fel az ökológia gazdaság területét, hogy az bérleti díjtartozásthalmozott fel, míg a gazdaság képviselői tagadták, hoy bármyilen tartozásuk lett volna.

 

 

 

 

Két fizetést kaszál a Fideszes képviselő lánya

Lipótváros alpolgármestere, Rubovszky Csilla ( a KDNP-s Rubovszky György országgyűlési képviselő lánya) , az V. kerületi állása mellett havi bruttó 580 ezer forintért ad jogi tanácsokat a VIII. kerületi önkormányzatnak – közölte az RTL Klub híradója.

A fideszes országgyűlési képviselő, Rubovszky György lánya korábban 12 millió forintért a kormánynak is adott tanácsokat – írta az Index, amely korábban beszámolt arról is, hogy Rubovszky György havi 300 ezerért szakértette meg a kerület ingatlanértékesítéseit.

Az Index arra is emlékeztet: Rubovszky Csilla esete nem egyedülálló, ha a két kerület közötti tanácsadásról van szó, hiszen a kertész végzettségű Kaiser Józser kábítószerügyi tanácsokat ad Józsefvárosban, pedig Kaiser fizetését az V. kerületből utalják.

Az RTL Klub most beszámolt arról, hogy a kertész Kaiser az V. kerületi iskolákban drogmegelőzésébe segít be.Annak ellenére, hogy a saját önéletrajza szerint nem ért ilyesmihez.

Rubovszky Györgyről a 444.hu korábban azt írta, hogy tulajdonosa az egyik cégnek, amelyik a lipótvárosi önkormányzatnak az értékbecsléseket végezte a „kedvezményes” ingatlaneladásoknál. Rubovszky György a 444.hu szerint ráadásul nemcsak értékbecslőként, hanem a kerület tulajdonosi és elidegenítési bizottság fizetett szakértőjeként is munkát vállalt havi háromszázezer forintért, vagyis az ingatlaneladások, bérbeadások jogi hátterét is ismerhette. A 444.hu szerint "ez magyarázhatja, hogy az értékesítés előtti értékbecslések sok esetben fillérre megegyeztek az ingatlanok önkormányzati vagyontárban nyilvántarott értékével (ami nem ritkán jelentősen elmaradt az övezeti átlagártól és a piaci értéktől).

 

 

 

Balog szerint áldozat nélkül nincs siker, nincs áldás

Áldozat nélkül nincs siker, nincs áldás, és ha ehhez Istentől megkapjuk a szükséges erőt is, akkor érdemes volt megszentelni ezt a templomot – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a felújított miskolci Szent Anna római katolikus templom hálaadó szentmiséje utáni ünnepségen szombaton.

Balog Zoltán azt mondta, bár sok természeti kincset rejt az ország, a legnagyobb érték az ember, a munkás és a gondolkodó, aki „éltető erővel tesz". Eredményeket ugyanakkor csak áldozatos munkával lehet elérni.

A miniszter úgy fogalmazott, akik összefogva cselekednek Magyarország jövőjéért, azokon „a pokol kapui sem vehetnek diadalt”. Szarvas Péter, a templom plébánosa elmondta: a 10 éve kezdődött felújítás mintegy 95 millió forintba került, ennek kétharmadát pályázati forrásokból és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával biztosították, a fennmaradó részt adományok fedezték.

Az elmúlt években a homlokzatot, a tornyot és tetőt újították fel. A külső rekonstrukció után a belső munkákkal folytatták az épület korszerűsítését.

A hálaadó szentmisén részt vett Pelczné Gáll Ildikó néppárti európai parlamenti képviselő, Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) Miskolc polgármestere és Ternyák Csaba egri érsek.

 

 

 

Csepreghy: Gyurcsányra bízta az Európai Bizottság a magyar fejlesztéspolitika ellenőrzését

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára azt kéri az Európai Bizottságtól (EB), gondolja újra, hogy Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikus cégét, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t bízza-e meg a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével.

Csepreghy Nándor vasárnap a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatóján értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az EB egy politikailag függetlennek nem mondható politikus négyfős cégét bízta meg a feladattal, ahelyett, hogy azt például egy nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégre bízta volna.

A politikai függetlenséget hirdető bizottság hogyan adhat hálapénzt Gyurcsány Ferencnek? Aki nem tudja, az tanítja, aki nem tanítja, az pedig alkalmas tanfelügyelőnek? – vetette fel a helyettes államtitkár. Azt is mondta, Magyarországon senki nem gondolhatja komolyan, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke képes lesz objektív, szakmailag elfogulatlan álláspont kialakítására.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy az 1992-ben alapított cég Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, jelenlegi DK-elnök érdekeltségébe tartozik, szavai szerint az Altus alapozta meg a politikus milliárdos vagyonát és tette lehetővé, hogy az „egykori KISZ-titkárból a Rózsadomb proletárja” legyen.

A helyettes államtitkár azt hangoztatta, a kormány kulcskérdésnek tartja a fejlesztéspolitikát, ezért is döntöttek 2014-ben arról, hogy megváltoztatják a 2020-ig szóló forrásokra szóló szabály-, és intézményrendszert. Utalt arra is, hogy vannak vitáik a bizottsággal, de szerinte ez nem kardinális kérdés, hanem megoldandó feladat.

Csepreghy Nándor arra is felhívta a figyelmet, az EB-nek számolnia kell azzal is, hogy az Altus megbízásának milyen következményei lehetnek az Európai Unióval szemben amúgy is szkeptikus magyar társadalomban.

A helyettes államtitkár elmondta, a héten több minisztériumot is megkerestek az Altus munkatársai; a kormányzati szerveknek bemutatott dokumentumok szerint megbízást kaptak az EB-től arra, hogy ellenőrizzék a magyarországi fejlesztéspolitikai rendszer felépítését az új időszakra vonatkozóan.

Közlése szerint az Altusnak négy alkalmazottja van, közülük az egyik Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége, egy másik pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi elnökhelyettese.

Elmondta azt is, az Európai Unió eddig maga ellenőrizte ezt a folyamatot. Most pedig egy külsős cég kapott erre megbízást, ami „érdekes kérdéseket vet fel” – értékelte Csepreghy Nándor, aki szerint Gyurcsány Ferenc ellenzéki képviselő politikai szempontjait és politikai érdekeit nehéz lenne különválasztani a független szakértői munkától, amivel az EB az Altust megbízta.

 

 

 

Felmondott a nővér, aki fekete ruhában tiltakozott volna a Péterfyben

Felmondott a Péterfy Sándor utcai kórházban az a nővér, aki néhány hete a Házon kívülben beszélt a ki nem fizetett túlóráikról és a túlterheltségükről – számolt be az RTL Klub híradója.

Egy figyelemfelhívó akciót indított: fekete ruhában akart szombaton tiltakozni az egészségügyben dolgozók helyzete ellen, de nem engedték neki. Ezért adta be a felmondását. Most munkát keres.

 

 

 

Korrupció a köbön

Hát érdekes helyzet is az, amikor egy relatíve hosszabban tartó duellumot látva az ember kénytelen-kelletlen egyre inkább „szervuszelnökúrral” szimpatizál, noha finoman szólva a legkevésbé sem hiszem, hogy benne a rendszerváltás utáni éra példaadó héroszát kellene tisztelnünk.

Csak hát a leggazdagabb magyar és „akinek-semmije-sincs-annyit-is-ér-János” hovatovább hagyományteremtő beszólási párbajában kétségkívül „szervuszelnökúr” álláspontját osztjuk. Aki legújabban ama véleményét fejtette ki, hogy “nem tartom megnyugtatónak, hogy Lázár János személyében egy olyan ember foglalkozik több százmilliárd forintnyi finanszírozással, aki egy kisváros gazdálkodását sem tudta rendben tartani”.

Talált.

Az elveket illetően, de tényszerűen is igaza van „szervuszelnökúrnak”, normális országban egy Lázárhoz hasonló nívójú figura legfeljebb a plakátragasztás magasztos politikai ténykedéséig juthatna el, persze azt is szigorú felügyelet mellett.

Csak hát a bankvezér éppen a kérdés leglényegesebb aspektusát nem látja, vagyis azt, hogy a lézerblokkolók nagy barátja, a hős fácántizedelő nem azért diszponál sok ezermilliárd fejlesztési pénz fölött, mert erre predesztinálnák a kvalitásai, a morális kikezdhetetlensége (hehe), hanem pontosan azért, hogy ezek a pénzek úgy és oda jussanak el, ahová a gyakorlatban jutnak. A „közeliekhez”.

Erre a feladatra meg tökéletesen alkalmas annyit-is-ér-János. (Mellesleg ha valaki egyszer a Fidesz hanyatlástörténetét vizsgálná, az is megérne egy fejezetet, hogy még az első ciklus idején is olyan emberek vállaltak szerepet a „polgári kormányban” mint Chikán Attila, Rockenbauer Zoltán vagy Pokorni Zoltán, hogy aztán mostanra eljussunk a Lázár meg a Szíjjártó-féle alakokig – ami azért a nemzet viszonylatában már felér egy politikai abúzussal.)

Az Európai Bizottság most pontosan azért intett be, és függesztette fel a Gazdasági Operatív Program kifizetéseit, mert abból a gyakorlatból lett elege, ahogy nálunk „irányított módon” ítélték oda a pénzeket a közelieknek, eleve lemutyizták a pályázatokat a haverokkal, amely pályázatokban amúgy alkalmasint negyvennégyszeres túlárazásra is bukkanni lehet a „lepapírozott” tételek között. Így aztán az Európai Bizottság a maga módján pontosan azt deklarálta, amit itthon amúgy mindenki tud, hogy ezeknek a fejlesztési pénzeknek a nagy részét arcpirító módon ellopják.

Na erre a felvetésre aztán a hatalmat gyakorlók rákezdtek a szokásos kommunikációs regőlésre, de már az is menthetetlenül diszfunkcionális. Mert még szinte bele sem vágtak a rutinból nyekeregtetett „gyurcsány-bajnai-a-hibás” kezdetű darabjukba, már le is lepleződött a hazugság. Erre jött a hadoválási paradigmaváltás, hogy pusztán „technikai jellegű a magyar EU-s pénzek felfüggesztése”. Hát, ha technikai jellegű kifogásnak tekintjük, hogy az EU immár végre nem pártolja, hogy a fejlesztési pénzekből teszem azt M. Lőrincnek fialjon újabb sertéstelepe, vagy hogy a zsozsó titokzatos utakon keresztül mesés magánvagyonok formáját öltse.

Azért is vannak nem kevéssé zavarban a Fidesz-potentátok, mert itt az uralmuk alapjait képező éltető forrás körül támadt bizonytalanság. Azért már elég régóta élvezhetjük ezt a „hogyan vesszük hülyére az Európai Uniót” c. Fidesz-színjátékot, minek keretében szépen lenyúlják a fejlesztési pénzeket, miközben a honi tábornak meg nyomják a brüsszeli gyarmatosítókról szóló süket dumát. Kevés ennél romlottabb politikai „stratégiát” tudok elképzelni. S még ennél is kártékonyabb az, hogy a híveket abban a hitükben erősítik, hogy ez a züllött, végtelenül amorális módi – az európai normák, értékek semmibevétele, az Unió folyamatos átverése – a dicsőséges magyar virtus és ügyesség megnyilvánulása volna.

Eddig amúgy e nagy buli kiötlői ahhoz voltak szokva, hogy ha az EU morgott valamit, akkor a kormánytényezők látszat intézkedések, a díszletek átrendezése révén úgy tettek, mintha orvosolták volna a kifogásokat. Aztán minden ment tovább. A lopás is, meg a propagandisztikus néphülyítés is.

Ha viszont most az Európai Bizottság komolyan venné a saját szabályait, akkor azért kicsit nehezebb idők járnának a NER korrupciós paradicsomában.

 

 

 

Utakkal kampányol Orbán - de mihez kezd Pécsen?

Míg Zalaegerszeget 2018-ra gyorsforgalmi úttal kapcsolják be az országos autópálya-vérkeringésbe (és ez a terv Sopron és Eger esetében is), addig Baranyában már tavaly lelőtték ezeket a fejlesztéseket, és 2020-ig nincs is esély a folytatásra. Orbán mindezeket a 23 megyei jogú várost érintő országjárásának állomásain jelentette be más fejlesztésekkel. Pécsen utat ígérni újra kissé erős lenne.

Március vége felé országjárásba kezdett Orbán Viktor, a cél az ország 23 megyei jogú városának meglátogatása. Ebből hármat - Sopron, Eger, Zalaegerszeg - már kipörgetett a miniszterelnök, húsz még hátravan.

Az eddigi három állomáson hatalmas mértékű fejlesztéseket lengettek be az ottani fideszeseknek: Sopronban felújítják a belvárost, fejlesztik a Fertő-tavi térséget, és négysávos (M85-ös) út köti össze a hűség városát 2018-ig a legközelebbi autópályával. Egerben hatmilliárdos nemzetközi úszó- és vízilabdaközpontot, meg harmincmilliárdos négysávos utat jelentett be az M3-ashoz. Zalaegerszegen az ígéretkosár egy M76-ost (mely 2x2 sávon éri el a megye keleti végében futó M7-es autópályát), egy fedett uszodát, rekreációs és zarándokközpontot, inkubátorházat, meg egy másik gyorsforgalmi utat tartalmazott a Nyugat.hu cikke szerint.

Mindezen fejlesztéseket a Modern városok programként aposztrofálja a kormány, itt az a cél, hogy helyben dönthessenek a kormány által nyújtott pénzekről, a gyorsforgalmi utaknál pedig 2018 (jéééééé, csak nem választás van abban az évben? De - a szerk.) az elkészülés éve, erre még külön ügyintézés-gyorsító csomagot is elfogadtak az Index cikke szerint.

Baranyában nehéz lesz úttal kampányolni

Az elgondolás szép és jó, az autópályás és gyorsforgalmi utas ígéreteket Baranyában viszont már párszor ellőtték mind a helyi kormánypárti erők, mind pedig maga Orbán Viktor is. Aztán persze ő volt az, aki három kampány után 2014 novemberében visszavonta az M6-os, M60-as autópályák fejlesztését, de így járt a 67-es út meghosszabbítása meg az új Dráva-híd ígérete is. Egyedül az M6-ost folytatják végre a határig, de csak normál, 2x1 sávos autóútként.

2020-ig ráadásul semelyik baranyai út sem szerepel a központi költségvetés terhére történő fejlesztési tervekben, és azt maga a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ismerte el, hogy uniós forrás sem lesz nagyon ezekre.

Mivel még 20 megyei jogú város hátravan az orbáni látogatásból, el lehet kezdeni a tippeket megtenni, mivel fog kampányolni egyet a baranyai megyeszékhelyen a miniszterelnök, ha egyszer ideér. Újabb külföldi vállalkozás Pécsre érkezése? A Harman után még kettő van tervben. Uszoda? Nem ártana, mert a Balokány fejlesztése nem lesz elegendő. Ipari park? Van már kettő. Belváros felújítása? Volt egy EKF már, többek közt erre. Bodai atomhulladék-temető? Ezt vélhetően inkább kikerüli.

Baranyában a gyorsforgalmi utak fejlesztésével előjönni eléggé cinikus lenne. De láttunk már ennél cifrábbat is.

 

 

 

Magyarország napi 3 milliárd forint uniós forráshoz jut

Magyarország naponta mintegy 3 milliárd forint európai uniós támogatáshoz jut 2014-2020 között, a cél ezen összeg minél hatékonyabb felhasználása – mondta az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője Siklóson vasárnap, az uniós fejlesztések nyílt napja alkalmából.

Szűcs Tamás a közösségi támogatásból megvalósult beruházások bemutatására negyedik alkalommal rendezett eseménysorozat siklósi programjának sajtótájékoztatóján utalt arra: Magyarország a korábbi, 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban 63 ezer fejlesztést valósított meg 8200 milliárd forint támogatásból, s ehhez hasonló forrást kap a tavaly kezdődött hétéves időszakban is.

A képviseletvezető örömének adott hangot, hogy a kormány az új ciklusban nagyobb összegeket szán gazdaságfejlesztésre, de ezek mellett folytatódnak az infrastrukturális és más beruházások is.

 

 

 

Születésnapi műsort adtak az ovisok a köcsög jobbikos képviselőnek

Születésnapi műsorral kedveskedtek a fóti Apponyi Franciska Óvoda Ibolyás utcai óvodásai a Jobbik fóti önkormányzati képviselőjének, Merkwart Krisztiánnak – írja a 444.hu.

A képviselő éppen azon a napon lett 23 éves, amikor Varga Zoltán Péterrel, aki szintén jobbikos önkormányzati képviselő, almát vittek az óvodába. Varga Facebook-bejegyzése szerint több mint 30 kiló gyümölcsöt osztottak ki az óvodások között.

 

 

 

Olyan szakot szüntetnének meg, ami az egyik legnépszerűbb

Teljesen megszüntethetik a nemzetközi tanulmányok alapszakot, ami az egyik legnépszerűbb képzés volt az egyetemeken. A felsőoktatási államtitkár szerint az itt tanulók nem olyan tudást szereznek, amilyet a piac elvárna. Ezzel viszont sem a Külügyminisztérium, sem a Corvinus rektora nem ért egyet -számolt be az RTL Klub híradója.

 

 

 

Fidesz: a baloldal saját magán kezdhetné a korrupció elleni harcot

A kormánypárti képviselőcsoport azzal kapcsolatban juttatott el közleményt az MTI-hez, hogy vasárnap délután az ország számos pontján tartanak korrupcióellenes demonstrációt civilek és ellenzéki pártok szervezésében.

A Fidesz-frakció reagálásában azt írta: a baloldalon még ma is ugyanazok ülnek, akik minden idők legkorruptabb kormányzását hajtották végre.

"Szétlopták és elherdálták a nemzeti vagyont, külföldiek kezére játszották át az ország energiastratégiai vagyonelemeit és közműcégeit, szabálytalanul költötték el a hazánkba érkező uniós források 76 százalékát, és hagyták, hogy a bankok és a csaló brókerek magyar családok százezreit tegyék tönkre" - fogalmaztak.



A kormánypártiak szerint vasárnap ugyanazok szerveznek együtt tüntetést, akik egymásról is elismerték, hogy korruptak. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, volt kormányfő azt mondta - idézték őt -, hogy azért hagyta ott az MSZP-t, mert ott loptak, majd azt is mondta, azt, hogy "honnan vándorolt a szocialista párthoz a pénz, jobb, ha nem tudjuk". Bajnai Gordon volt miniszterelnöktől azt a mondatot citálták, miszerint "meglehetősen korrupt hely volt Magyarország a 2010 előtti időszakban". Az MSZP volt elnöke, "Mesterházy Attila ugyancsak elismerte, hogy a párttársai korrupciós ügyei hatalmas gondot jelentenek számára" - írta közleményében a Fidesz-frakció.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel