Atommaffia

A Fidesz-KDNP a legnagyobb hazaárulást, a nukleáris Mohácsot készítik elő hazánkban. Az  igazi zöldek a nagymarosi vízierőmű felépítése mellett voltak és az atomerőművek ellen emeltek kifogást, 1990-ben mohovcei atomerőmű, manapság a paksi erőműbővítés ellen tiltakoznak. Vona Gábor jobbikos pártelnök volt fideszesként nem félti a nemzetet a paksi atomerőműbővítéstől, nem utasítja el a bővítést. Fonák helyzet: a " jobboldal" helyett a liberálisokra és a szocialistákra várna a nemzetféltő atomerőműbővítési elutasítás az álzöldeken és az igazi zöldeken kívül.

 

Óriási jutalmat kapott egy fideszes polgármester

Nagykőrös képviselőtestületében a Fideszé a többség, a polgármester is a kománypárthoz tartozik, ennek köszönhető a többmilliós jutalom.

Czira Szabolcs polgármestert március 15-én kitüntették a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje Polgári Tagozatával. Erről napirend előtt tájékoztatták a képviselőket a legutóbbi testületi ülésen – írja a baon.hu. Utána hét fideszes benyújtott egy sürgősségi indítványt, hogy kifejezzék elismerésüket a polgármester felé, valamint mindezt megtoldották hathavi illetményének megfelelő jutalommal is.

Orbánnal szembe

Nagykőrös alpolgármestere, Kustár Tamás ellenezte a jutalmazást, valamint emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök 2013 januárjában arra kérte a Fidesz polgármestereit és alpolgármestereit, hogy ne vegyenek fel jutalmat.

A képviselőtestületet és a polgármestert ez nem hatotta meg, megszavazták az indítványt, így Czirának 3 millió 141 ezer forint üti a markát az érdemrend mellett.

 

 

Brókerbotrány: az agrár tárca pénze is beszorulhatott

A külügyen kívül még egy tárca érintett lehet a brókerbotrányban a Népszabadság kormányzati forrásból származó értesülése szerint. Az újság azt írja, valószínű, hogy a Földművelésügyi Minisztérium egyik cége járt pórul, de ők nem a Quaestornál tartották a pénzüket, hanem egy másik brókerháznál, a Buda-Cashnél vagy a Hungáriánál. A bennragadt összeg több száz millióra rúghat. 

Az újság szerint bár az informátorok nem árulták el pontosan melyik tárca került bajba, biztosak benne, hogy nem a Miniszterelnökségről, a Nemzetgazdasági Minisztériumról vagy az Emmiről van szó. Egy kormányközeli forrás tudomása szerint pedig az agrár tárca az a bizonyos meg nem nevezett minisztérium.

Az ügy azért is zavaros, mert kedden délutánig egyik minisztérium sem jelezte a Buda-Cash bedőlése utána felállított kormányzati munkabizottságnak, hogy érintett lenne a brókerbotrányban. A Népszabadság MNB-s forrásai szerint nem minden minisztérium válaszolt azonnal, voltak, akik csak a Quaestor március 9-ei csődje után jeleztek vissza.

 

 

Tervszerűen robbanthatja föl magát a Fidesz

Az utóbbi hónapok fejleményei azt is mutathatják, hogy a Fidesz egysége már egyáltalán nem nyilvánvaló. A Méltányosság Politikaelemző Központ szerint a jobboldal jelenlegi gondjain akár a kettéosztódás is segíthet, amire egyébként a magyar politikatörténetben volt már példa.

Zuhanó népszerűség, sorozatban elveszített időközi parlamenti- és önkormányzati választások, valamint nagyon éles belső ellentétek jellemzik a Fideszt a tavaly októberi önkormányzati választási győzelme óta. A pártban a gondok akkor kezdődtek, amikor az internetadó tervezett bevezetése miatt hosszú évek óta nem látott ellenzéki tüntetések zajlottak, majd a csúcspontot Simicska Lajos és Orbán Viktor összecsapása jelentette.

A segítség?

A Méltányosság Politikaelemző Központ legújabb elemzésében meglehetősen furcsa értelmezéssel állt elő a fönt felsorolt eseményekkel kapcsolatban. Szerintük a balliberális ellenzéki pártok problémáin – távlatilag legalábbis – egy nagy egységes ellenzéki párt segíthet. A nagy egységes jobboldal egyre akutabbnak tűnő gondjain pedig ennek az ellenkezője: a jobboldal kettéosztódása – tették hozzá.

Nagy Attila Tibor, az intézet munkatársa az Origónak elmondta, annak alapján következtettek erre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök saját politikai érdekeivel szemben is vállalta a konfliktust Simicska Lajossal, akinek elévülhetetlen szerepe volt a Fidesz médiahátterének kiépítésében. Orbánnak egyértelműen az lett volna a kényelmes, ha nem változik a viszonya egykori szövetségesével, de valami miatt a stratégia megváltozott, és háttérbe szorította a nagyvállalkozót.

Profiltisztítás

A politikai elemző szerint a Fidesz bizonyos profiltisztítás révén akár versenyképesebbé is válhat, mivel a nagypártiság egyik hátránya a nehézkes reagálási képesség. Az utóbbira a legjobb példák tavaly őszről hozhatók, amikor a kormánypárt meglehetősen lassan reagált a számára kedvezőtlenül alakuló közhangulatra.

A Méltányosság szerint megkezdődött a visszavonulás, vagy inkább a visszaépítés. Ennek látványos jele a Fideszt alkotó két uralkodó irányzat (nevezzük az egyiket plebejus-keresztény-nemzetinek, a másikat szabadelvű-konzervatívnak) egyre nyilvánvalóbb összetűzése. Egyelőre inkább csak a Simicska-sajtó miatt. De azért érzékelhetően más dimenziókban is – olvasható az elemzésben.

Profiltisztítás

A politikai elemző szerint a Fidesz bizonyos profiltisztítás révén akár versenyképesebbé is válhat, mivel a nagypártiság egyik hátránya a nehézkes reagálási képesség. Az utóbbira a legjobb példák tavaly őszről hozhatók, amikor a kormánypárt meglehetősen lassan reagált a számára kedvezőtlenül alakuló közhangulatra.

A Méltányosság szerint megkezdődött a visszavonulás, vagy inkább a visszaépítés. Ennek látványos jele a Fideszt alkotó két uralkodó irányzat (nevezzük az egyiket plebejus-keresztény-nemzetinek, a másikat szabadelvű-konzervatívnak) egyre nyilvánvalóbb összetűzése. Egyelőre inkább csak a Simicska-sajtó miatt. De azért érzékelhetően más dimenziókban is – olvasható az elemzésben.

Analógiák

Nagy Attila Tibor szerint egy tervezett bomlási akció eredménye lehet, hogy a Fideszben a mostanihoz képest kevesebb irányzat kaphat majd helyet. Természetesen ez nem egy közeli lehetőség, de a Fidesz-KDNP népszerűségének a további csökkenése akár azt is kiválthatja, hogy az előbb említett törésvonalak mentén páran elhagyhatják a pártot. Ez részben Orbán Viktor érdeke is lehet, mivel a hozzá lojális képviselők biztosan maradnának, így kevesebb konfliktus lenne a pártban. Az 1867 és 1945 közötti kormánypártok gyakran szakadtak, átrendeződtek. Így működött a magyar politika olyan korokban, amikor csak a kormánypárt volt a pályán, mert az ellenzék szétaprózva és ötlettelenül állt, mint ma – hozott magyar politikatörténeti példát a Méltányosság Politikaelemző Intézet a mostani helyzet analógiájára.

Elszántak?

Nagy Attila Tibor szerint a Fidesz esetében nem várhatóak olyan ellentétek, mint a kisgazdapártban, de a jelenlegi ellenzék bármilyen törésre ugrani fog, és azt megpróbálja majd a maga javára fordítani. Abban az esetben, ha tovább erősödik a kormányellenes hangulat, és nincs esély arra, hogy az megváltozzon, akkor persze erősödhet a bomlási folyamat a Fideszen belül – vélekedett az elemző.

A Méltányosság szerint a jelekből ítélve a Fidesz vezérkara latolgatja már ennek a belső átrendeződésnek a lehetőségét, kárát és hasznát. Azt vélelmezik, elszánták magukat, hogy kétharmadukat tudatosan leapasztják, és ezzel együtt profiltisztítást végeznek. Abból a megfontolásból, hogy még megcsappant állapotban is sokkal ütőképesebbek, mint a Jobbik nélküli ellenzék.

 

 

Jogerős: ki kell adni Lázár hotelszámláinak részleteit

A tavalyi évben, Pethő András, az Origo akkori munkatársa, a Direkt36 egyik alapítója a Transparency International antikorrupciós szervezet jogi segítségével pert indított Lázár János ellen. Az elsőfokú részítéletet a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta, ez azt jelenti, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia a pontos részleteit a hivatal vezetőjének két utazásáról is.

A pereskedés abból robbant ki, hogy Pethő annak idején meg akarta tudni a Miniszterelnökségtől Lázár három igencsak költséges utazásának részleteit. Ezeknél a kiruccanásoknál jóval több pénzt költött el szállásra, mint amit a hivatali vezetők szoktak kiküldetéseik során.

2012 novemberében Angliában töltött el három napot, ahol nem kevesebb, mint 920 ezer forintot adott ki csupán a szállodai költségekre. Ezután 2013 márciusában egy kétnapos svájci úton 469 ezer forintos, majd júliusban egy ugyancsak két napos olaszországi úton pedig 582 ezer forintos volt a szállásköltség. Lázárék eleinte még nemzetbiztonsági okokra hivatkozva próbálták titokban tartani az információkat.

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete alapján a hivatalnak most ki kell adnia az adatokat arról, hogy a 2013-ban még államtitkárként tevékenykedő Lázár a svájci és egy olaszországi tartózkodása során hol és mennyi pénzért szállt meg. A másodfokú ítélet annyiban változott az elsőhöz képest, hogy a személyeket, akikkel Lázár találkozott, nem kell felfedniük. Az angliai úttal kapcsolatban még elsőfokú ítélet sem született.

Az ítélet ellen fellebbezni nem lehet. A Miniszterelnökségnek az írásbeli ítélet átadása után 15 napon belül kell kiadnia a kért információkat. Lázár János csütörtökön azt nyilatkozta az ítélettel kapcsolatban, hogy felülvizsgálati kérelemmel fog fordulni a Kúriához, viszont ez elméletileg nem változtat az döntés végrehajtásán, mivel az adatokat közzé kell tenni a kérelemtől függetlenül is.

 

 

Belügyminisztériumi tanácsadó lett Pintér régi autószerelőjéből

A 70-es, 80-as években, Zuglóban volt egy autószerelő műhely, a III-as számú Autófenntartó Ipari Tröszt. Ide hordta kocsiját a jelenlegi belügyminiszter, akkori rendőr Pintér Sándor is, aki az egyik szerelővel, név szerint Pittlik Bélával egyre jobb barátságba került az évek során – írja a 444.hu.

A végén olyannyira összemelegedet Pittlik és a Pintér család, hogy a 90-es évek kezdetén a szerelő és Pintérné közös vállalkozásba kezdett Vácon, amely egyébként egy ma is működő autókereskedés.

Pittlik kifejezetten szerencsésnek mondhatja magát, mivel karrierje nagy sebességgel kezdett felfelé ívelni. Először szerelőként lépett egyre feljebb, majd saját vállalkozása lett, három éve pedig a Belügyminisztérium tanácsadójának kérték fel. Azóta bruttó 11,2 millió forintot fizettek ki neki.

A 444.hu kérdésére, miszerint hogy eshetett a választás az autószerelőre, a Minisztérium válasza az volt, hogy a döntés " szakmai szempontok alapján történt" és külön kiemelték, hogy Pintér Sándornak nem volt része a "szakmai kiválasztásban".

Pittlik Béla tanácsadói munkaköre abban merül ki, hogy ellenőriznie s felügyelnie kell a közmunkaprogramokat, ezen belül is főként a programok által beszerzett “nagy értékű tárgyi eszközökre” kell odafigyelnie, mint például a traktorok. A Belügyminisztérium szerint ezek a munkák speciális szaktudást igényelnek, melyet a minisztériumi dolgozók nem birtokolnak, ezért alkalmaznak külső szakértőt – jelen esetben Pittliket – bár ezeket a programokat más állami szervek is ellenőrzik.

A Direkt36 által közzétett dokumentumokból azt lehet kiolvasni, hogy az autószerelőből lett tanácsadó munkája nem áll túlságosan összetettnek mondható feladatokból. Pontosabban az ellenőrzéseken megnézi és lefényképezi a munkagépeket, majd átolvassa a kapcsolódó dokumentumokat, amely nagyjából egy-két órás munkaidőt tesz ki.

Pittlik tevékenységének azonban része volt olyan munka is, ami távol áll a képesítéseitől. Ezen feladatok közé tartozik többek közt a közmunkások munkaszerződéseinek átvizsgálása, vagy a közmunkaprogramok körülményeiről való tájékozódás, érdeklődés. Pittlik érettségi után autószerelői mestervizsgát végzett, elvégzett egy vezetési technikákról szóló kurzust, valamint a Szent István Egyetem levelező tagozatán szerzett főiskolai oklevelet műszaki szakoktatásból.

 

 

Egyelőre nincs népszavazás a vasárnapi zárva tartásról

Helybenhagyta a Kúria szerdai végzésében a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, amelyben az NVB megtagadta az Összefogás Párt elnökének a vasárnapi zárva tartással kapcsolatos népszavazási kérdése hitelesítését.

A Kúria döntése azt is jelenti, hogy megszűnt az üzletek vasárnapi zárva tartására vonatkozó kérdés eddigi „védettsége”, és be lehet új kérdést nyújtani, amelyet az NVB elbírálhat. Az NVB az elsőként benyújtott kérdést fogja elbírálni. Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke először tavaly december 18-án nyújtotta be „Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?” népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívét a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A formai hibás kezdeményezést a Nemzeti Választási Iroda elnöke elutasította, de a kezdeményező január 7-én ismételten benyújtotta. Az NVB január 23-án tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Megállapította, hogy a benyújtott népszavazási kérdés lényegében arra irányul, hogy minden üzletnek vasárnap kötelezően zárva kell tartania, vagyis a kérdés e megfogalmazásában egy érvényes és eredményes népszavazás esetén olyan jogalkotásra kötelezné az Országgyűlést, amely valamennyi üzlet vonatkozásában a vasárnapi zárva tartás kötelezettségét írja elő.

A kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének

A testület azt is megállapította, hogy a kérdés – a szervező által benyújtott megfogalmazásban – semmilyen lehetőséget nem ad a jogalkotó számára jogszabályi kivételekre, így a népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha valamennyi üzlet vonatkozásában tiltottá tenné a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét. Az NVB szerint egy ilyen kötelezés a vállalkozáshoz való jog aránytalan korlátozását jelentené. Az NVB arra is hivatkozott, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, mivel a kérdésről a választópolgároknak úgy kellene döntést hozniuk, hogy nem volna egyértelmű, az eredményes népszavazás milyen változásokat okozna a hétköznapi élet során. Az NVB döntése ellen Szepessy Zsolt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amiben arra hivatkozott, hogy a kérdés a választópolgárok számára egyértelmű.

A Kúria szerdán hozott végzésében az NVB határozatát helybenhagyta. Mint az a Kúria honlapján olvasható végzésből kiderül, a felülvizsgálati kérelem az NVB-határozat egyetlen elemét, az egyértelműséget érinti. A Kúria ezzel kapcsolatban osztotta az NVB álláspontját, hogy a feltett kérdés nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének. Ezen túlmenően azonban a felülvizsgálati kérelem még az említés szintjén sem tartalmaz érvet arra vonatkozóan, hogy a vállalkozáshoz való joggal, illetve az élethez és az emberi méltósághoz való jog sérelmével kapcsolatos NVB-határozatban foglalt érvelés miért nem helytálló – olvasható a Kúria végzésében. Hozzátették: mivel ezen határozati elemek törvényességét vagy a helytelen mérlegelést a felülvizsgálati kérelem nem kifogásolta, így a Kúria az NVB határozatát helybenhagyta.

 

Orbánék alig kockáztatnak, de látványosan udvarolnak az USA-nak

Olyan közel lennének a magyar katonák a fronthoz, mint Budapesthez Kecskemét, mégsem lesznek nagyobb veszélyben, mint Afganisztánban voltak évekkel ezelőtt – állítják a hvg.hu által megkeresett, Irakot ismerő szakértők. A honvédek Erbilben szolgálhatnak majd, amely Irak legjobban fejlődő városa, a kurdok csak "északi Dubajként" emlegetik. Persze csak a közeli Moszulhoz vagy Bagdadhoz mérve békés település, az öngyilkos merénylők Erbilt sem kímélik.

Legfeljebb 150, váltási időszakban 300 felfegyverzett honvéd segíthetné májustól a szunnita terrorszervezet, az Iszlám Állam elleni fellépést Irakban, ha a parlament elfogadja Hende Csaba múlt hét hétfőn beterjesztett határozati javaslatát. A kontingens 2017. december 31-ig látná el a feladatát az ISIS ellen tavaly létrejött nemzetközi koalíció tagjaként.

A magyar kormány február óta szorgalmazza, hogy Magyarország is vegyen részt az ISIS-elleni fellépésben. Az ellenzékből a Jobbik biztonsági kockázatokra hivatkozva ellenzi, az MSZP egyelőre kivár a döntésével, az Együtt, a DK és a liberálisok várhatóan támogatják a kormány javaslatát.

„Dubajozni” mennek a magyarok?

Bár az Iszlám Államra a világ akkor kapta fel a fejét, amikor tavaly augusztusban videóra vette James Foley amerikai újságíró lefejezését, a nyugati biztonságpolitikai és katonai szakértők már jó ideje tisztában vannak azzal, hogy az ISIS komolyan veendő katonai erő. 2014. június elején a közeli sivatagból előtörve elfoglalták például a szétmálló iraki állam második legnépesebb városát, az észak-iraki Moszult.

Az ISIS-elleni szárazföldi fellépést szorgalmazó, az iraki hadsereg megerősítését célzó Egyesült Államok katonái egyébként 2011 decemberében hagyták el az országot, de az Iszlám Állam előretörése óta az USA diplomatái minden követ megmozgatnak, hogy szövetségesei fegyvereket, kiképzőket küldjenek oda. Az amerikai hadsereg már több mint 4000 katonát állomásoztat Irakban, két fő központjuk van: Bagdad és Erbil. 

Belülről fakad

Az Inherent Resolve (Belülről fakadó/Természetes Megoldás) hadművelet eleinte humanitárius segítséget jelentett (pl. a Szindzsar-hegyen rekedt több ezer jezidit segítette Amerika élelmiszerrel, vízzel), majd légicsapásokkal is beszállt a harcba – ezek 2014 szeptemberétől egészen a mai napig folytatódnak.

Az USA szárazföldi csapatokat is telepített Irakba, ahol egész széles helyi és nemzetközi koalíció állt össze a harcoló felekből. A helyi kormányerők mellett síita milíciák, kurd pesmergák vesznek részt a harcokban, de mivel az Iszlám Állam Szíriában is terjeszkedik, ott szíriai ellenzéki erőkkel, arab országokkal áll harcban, illetve a síita Irán is régóta küzd a szervezettel.

Tavaly nyár óta a kurd milícia kiszorította az ISIS-t a moszuli gát környezetéből és a közeli hegységből, de a várost még mindig nem tudták visszafoglalni, pedig az amerikai légierő a brittel és a franciával karöltve szeptember óta bombázza a terrorszervezet iraki, illetve szíriai állásait. Az ISIS-ellenes moszuli offenzíva megakadásának kulcsszerepe van a magyar szerepvállalás szempontjából: Moszultól 90 kilométerre fekszik ugyanis az a város, Erbil, ahol a magyar egység fog szolgálni. Tehát az ISIS központja nagyjából akkora távolságra van a kurdok fővárosától, mint Budapesttől Kecskemét, ráadásul a frontvonal gyakran változik, valahol a két város között húzódik.

„Ennek ellenére Erbil lakossága biztonságban van, egy fejlődő város benyomását kelti irodaházakkal, új építésű ingatlanokkal. Pezseg az élet, rendszeresek a dugók” – mesélte Szlankó Bálint haditudósító, aki tavaly augusztusban járt a kurd fővárosban. Egyébként a kurd autonóm terület talán a legbékésebb régiója Iraknak, és ez különösen igaz a fővárosára. Szlankó „kis sivatagi Dubajnak” nevezte Erbilt, ahol meglátszik, hogy a kurdok az olajbevételeik jórészét befektetik. A haditudósító szerint azért sem próbálkoznak Moszul visszafoglalásával, mert nem áll érdekükben: hosszú távon inkább az önálló államok megteremtésére törekednek, a területeik védelmére összpontosítanak, az offenzíva lényegében a katonailag és gazdaságilag is fontos moszuli gát védelmét célozta.

Míg a nagyobb iraki városokban rendszeresek a merényletek, Erbilben ritkán robbantanak a dzsihádista szervezetek. Utoljára tavaly november közepén ölt meg egy öngyilkos merénylő négy embert – az eset érdekessége, hogy ugyan az ISIS magára vállalta a merényletet, de a hatóságok szerint a merénylő kurd származású volt. Az al-Arabíja tévétársaság szerint ezt megelőzően 2013 szeptemberében tudtak utoljára beszivárogni terroristák a városba, akkor hét áldozatot követelt a merénylet.

Más, mint Afganisztán volt

Kérdés, hogy a magyar katonák a városban, vagy a közelben húzódó frontvonal közelében fognak-e szolgálni, és ezáltal ki lesznek-e téve az ISIS támadásainak. Kétségtelen, a honvédelmi miniszter által benyújtott parlamenti határozati javaslat értelmében Budapest nem tervezi harci alakulatok kiküldését, de többek között őrző-védő feladatokat fognak ellátni Erbilben vagy a közelében.

Középkori kegyetlenkedések

Az ISIS egy új generációs terrorszervezet – korábbi al-Kaida-szervezetekből hozta létre a mára ikonikus vezetővé vált Abu Bakra al-Bagdadi. Céljaik közt a korábbi bagdadi kalifátus újjáalkotása szerepel, amely a Bagdad körüli térségtől Izraelig terjedő terület elfoglalását jelenti, bár a szervezet hódítási elképzeléseiről korábban olyan térképek is napvilágra kerültek, amelyek a Balkán-félszigetet, Magyarországot, Romániát, Ukrajnát is a meghódítandó területek közt mutatták.

A szervezet új szintre emelte a médiahadviselést: válogatott szörnyűségeket tesz közzé a világhálón síiták tömeges kivégzéséről, lefejezésekről, majd emelte a szintet, és élve elégetett egy jordán pilótát idén február elején, amely után Jordánia válaszul bombázta az ISIS állásait. Az észak-iraki jezidi vallási kisebbséget a szervezet ki akarta irtani, gyerekeket mészároltak le, a nőket szexrabszolgaként rabolták el, adták-vették – ez a konfliktus volt az az utolsó csepp tavaly augusztusban, ami kiváltotta az USA válaszcsapását.

Szlankó a feladat jellegéből kifolyólag – a németekkel, majd az olaszokkal együtt képeznének ki kurd katonákat – biztosra veszi, hogy egy katonai bázison teljesítenek majd szolgálatot. (Időközben kiderült, hogy a magyar katonák az erbili nemzetközi repülőtér mellett épülő nemzetközi katonai bázison fognak szolgálni – a szerk.) „Igaz, hogy közel van a front, de a kurd régiót össze sem lehet hasonlítani azzal az afgán vidékkel, ahol korábban honvédek szolgáltak. Mind Baglán, mind Kabul lényegében aktív harci terület volt rendszeres merényletekkel, belövésekkel” – mondta Szlankó, aki szerint az iraki magyar missziót nem fenyegetik olyan veszélyek, mint az afganisztánit.

Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a most tervezett misszió leginkább a kabuli reptér védelméhez hasonlítható, de szerinte még annál is kisebb a kockázat. Míg az afgán fővárosban havonta 2-3 merénylet volt, Erbilben – mint fentebb is írtuk – évente legfeljebb egy robbantás történik. Ő úgy véli, akkor lehet nagyobb a kockázat, ha a katonai bázist elhagyja egy-egy konvojt kísérve a magyar kontingens, de Kurdisztán legalább olyan biztonságos, mint a kurd régió fővárosa. „Itt nem jellemző, hogy segélyszervezeteket támadnának meg, vagy útszéli pokolgépeket helyeznének el” – mondta a hvg.hu-nak a biztonságpolitikai szakértő.

Terjeszkedő terror

Az ISIS egyébként egyre több frontot nyit: Líbiában egyiptomi koptokat fejezett le idén februárban, s ez kiváltotta Egyiptom haragját és légicsapásait. Legutóbb pedig Jemenben vállalta magára a két mecsetnél történt bombamerényletet az Iszlám Állam, amelyek majd’ másfélszáz halálos áldozatot és több száz sebesültet követeltek.

A szervezet, amely Észak-Irakban több ezer éves műalkotásokat és műemlékeket is elpusztított nemrég erősítést is kapott: a nigériai kegyetlenkedéseiről és gyereklányrablásairól híres, a nyugati oktatást és kultúrát teljesen elvető Boko Haram terrorszervezet állítólag csatlakozott az ISIS-hez. Az Iszlám Államnak az iraki-szíriai térségben iraki kurd becslések szerint 200 ezres serege van (ehhez jönnek a líbiai, nigériai és egyéb külhoni erők), valamint repülőgépekkel, helikopterekkel, drónokkal rendelkezik – ironikus módon a felszerelés egy része amerikai, hiszen az USA látta el az iraki hadsereget, melytől a fegyvereket az ISIS zsákmányolta.

A magyar kormány korábban is biztonságosnak tartotta Erbilt, tavaly novemberben ezért főkonzulátust is nyitott Kurdisztán-régió fővárosában. Azt akkor Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára avatta fel. A konzuli iroda a Mol-csoportnak a régióban működő leányvállalata, a Mol Kalegran közvetlen szomszédságában nyílt meg.

Kérdés, hogy Magyarország nem lesz-e kitéve terroristák támadásainak, hiszen a nyugat-európai államokban is rendszerint azt követően hajtottak végre merényleteket, hogy az adott ország bekapcsolódott az ISIS elleni nemzetközi akciókba. Wagner szerint ezekben az országokban sem az Iszlám Állam fegyveresei követték el a merényleteket, hanem rendszerint korábbi bevándorlók gyerekei, akik már Európában szocializálódtak. „Kevés muszlim kultúrájú ember él Magyarországon, az utóbbi években érkezett bevándorlók nagy többsége átutazik az országon Nyugat felé. Akik itt élnek, nagyrészt szekularizáltak, vegyes házasságban élő értelmiségiek” – hangsúlyozta Wagner, aki úgy véli, az iraki magyar misszió nem növeli majd jelentősen a biztonsági kockázatot idehaza. Kedden ismét feltűnt ugyan Magyarország az ISIS hódítási térképén, de ezt nem lehet igazán komolyan venni, hiszen fél Európa és Afrika szerepel rajta.

Gesztust tesznek a bosszús jenkiknek

A magyar kormány a katonák kiküldését kezdetben ellentmondásosan kezelte. Az első bejelentést Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke tette a Lódzban rendezett VIII. Európa-Ukrajna Fórum egyik panelbeszélgetésén. Németh korábban államtitkár volt a Külügyminisztériumban, de az atlantisták háttérbe szorítása után elkerült a tárcától, és többször fogalmazott már meg óvatos kritikát a kormány külpolitikájával kapcsolatban.

Pár nappal később Orbán Viktor egy külpolitikai újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, nem biztos benne, hogy az iraki missziót keresztül tudná verni az amerikai nyomás, kitiltási botrányok miatt egyébként is dühös Fidesz-frakción. Ugyanakkor elismerte, az amerikaiak mindenképpen nagyra értékelnék Magyarország esetleges szerepvállalását az Iszlám Állam elleni háborúban.

Később viszont Szijjártó Péter külügyminiszter határozottan kiállt az ügy mellett, egyeztetett a többi minisztériummal, majd a pártokkal is, egy háttérbeszélgetésen március 9-én pedig már arról beszélt, reményei szerint május vége fele már mehetnének ki a katonák, és az akció 20 milliárdos költségvetése sem okozhat szerinte gondot. Az Egyesült Államok hivatalos felkérése március 5-én érkezett meg a magyar kormányhoz.

Tavaly ősszel – amikor az amerikai-magyar kapcsolatok évtizedes mélypontra kerültek – a magyar kormány legfeljebb humanitárius segítséget nyújtott Iraknak, követelte az ENSZ-ben a keresztények elleni háborús bűnök kivizsgálását, illetve NATO-tagként lőszereket szállított. A fordulat akkor következett be, amikor az USA visszavett a magyar kormánnyal szembeni kritikáiból, illetve hosszú kihagyás után megérkezett Budapestre az új amerikai nagykövet, Colleen Bell, a harmadik Orbán-kabinet pedig látványos gesztust akart tenni az Egyesült Államoknak. Ezzel támadta az ISIS-ről szóló parlamenti vitában az ellenzék a kormányt, azt hangsúlyozva, ebben az ügyben csak ne emlegessen elvi politizálást. Schiffer András azt állította, valamit kellett Orbánnak ajánlania a Putyin-látogatás után "a hintapolitika logikája alapján".

"Ne boruljanak ki"

A katonáknak – még ha kiemelt fizetést is kapnak a külföldi szolgálatért – akkor is megterhelő lehet a missziós tevékenység, ha nem vesznek részt támadó akciókban. Különösen lelkileg megterhelő.

A hvg.hu elért egy afganisztáni és koszovói kiküldetésben is részt vett egykori szerződéses katonát. Ő arról számolt be, olyanokra is fel kellett készülni, hogy például Afganisztánban a szél olyan mennyiségű kiszáradt ürüléket fúj, hogy a katonáknak tilos volt borotválkozniuk – a seb ugyanis elfertőződhet –, így aztán fél év alatt nagy szakállt növesztettek. A helyiek esetleges fura szokásai sem kelthetnek megütközést, mert adott esetben agresszív válaszreakciók születhetnek.

Az önkéntes katonák aknára lépett áldozatok, nők, gyerekek fotóit nézték hosszú perceken keresztül, hogy egy esetleges hasonló esemény idején ne boruljanak ki, hanem minél gyorsabban megkezdhessék az elsősegély-nyújtást, hisz ezen életek múlhatnak. "A százados azt mondta, akin meglátja, hogy kizökken a látványtól, azt azonnal kirúgja." Ennek ellenére volt arra példa, hogy terepen az orvos képtelen volt ellátni a feladatát, annyira felkavarta az elé táruló látvány.

Arról, hogy az Iszlám Állam mekkora veszélyt jelent a világ biztonságára, bővebben olvashat a HVG múlt csütörtökön megjelent számában is.

 

 

 

Pataky:Hülyébb vagyok mint Orbán!

Az Edda frontembere úgy véli, a titkos hatalom éppen uralma alá hajtja az emberiséget, és ha sikerrel járnak, végünk lesz. De szerencsére még visszatérhetünk az aranykorba is.

Igazi április elsejei interjút olvashatunk Pataky Attilával az mno.hu-n. A rockzenészt az Edda 40 éves jubileumi koncertje kapcsán faggatták, ám sikerült a fénylényekig is eljutni. Hogy ők is ott lesznek-e a bulin, az nem derült ki, az viszont igen, hogy a világvége már igen közel jár.

"A rejtett kaszt mindent megtesz azért, hogy Májá fátylát rajtunk tartsa, hogy ne lássunk tisztán. Az emberiség nagy részének életét a félelem, a szorongás és a kilátástalanság határozza meg. Az így összetört és egybegyúrt embermasszával pedig a hatalmak azt csinálhatnak, amit akarnak. A dolgok nem értünk történnek, hanem ellenünk. Az érdek és az ember harca folyik, és jelenleg az érdek irányítja a világot. A titkos hatalom mindent kidolgozott már, hogy teljesen az uralmuk alá hajtsák az emberiséget, a bankrendszertől kezdve a testünkbe ültetett chipekig megvannak a tervek. És ha ez sikerül, akkor végünk" - meséli Pataky, de azért még nem biztos, hogy mind meghalunk. Még nekünk, hitetleneknek is lehet esélyünk.

"Sokan vannak, akik eléldegélnek nyugodtan a materiális életükben, de engem érdekel, mi van emögött: honnan jöttünk, mik vagyunk, és merre tartunk. (...) Négy korszakot különböztetünk meg: az aranykort, az ezüstkort, a bronzkort és a vaskort. Jelen pillanatban a vaskor legeslegvégén vagyunk, a legrozsdásabb vaskort éljük meg. Innen vissza kell térnünk az aranykorba. De ez rajtunk múlik, nekünk kell felépítenünk. Szerencsére óriási a felébredés az emberekben, hiába akarja a rejtett hatalom ezt a média segítségével eltitkolni" - derül ki az interjúból, ahol azért egy kulcsmondatra is bukkantunk, ami talán sok mindent megmagyarázhat.

"Az én esetemben az egyetlen különlegesség, hogy 12 évesen belém csapott egy gömbvillám, az idegenek hoztak-vittek, láttam sok mindent" - mondta el a zenész, aki karmikus feladatának tartja, hogy tudását továbbadja.

 

 

Csalással gyanúsítja az EU Kágébélát és Szegedi Csanádot

Vizsgálatot indított az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) Kovács Béla jelenlegi és Szegedi Csanád volt jobbikos európai parlamenti képviselő ellen az Origo szerdai cikke szerint. Erdélyi és kárpátaljai diákokat húztak le a gyanú szerint úgy, hogy olcsón szállásolták el őket, a költség és a színvonalas ellátásra kapott fejpénz közötti különbséget meg eltették.

A lap szerint alkalmazottakkal és látogatókkal kapcsolatos visszaélésekkel, csalással gyanúsítják őket. Az Origo úgy tudja, Molnár Balázs, az Európai Parlament volt szerződéses tisztviselője többekkel együtt 2013-ban tett feljelentést Kovács Béla és Szegedi Csanád ellen. Azt írták: a tisztviselőnek brüsszeli munkája alatt számos korrupciógyanús ügyre volt rálátása, amelyekkel kapcsolatban februárban tett vallomást az OLAF-nál. Lenhardt Balázs, a Jobbik volt országgyűlési képviselője is feljelentést tett korábban az ügyben, eredetileg csak Szegedi Csanád ellen. A cikk szerint ő a napokban tett vallomást a csalás elleni hivatalnál.

Csak papíron foglalkoztattak gyakornokokat

Az OLAF egyebek mellett arra gyanakszik, hogy a képviselők visszaéltek a gyakornokok, asszisztensek alkalmazására költhető, legfeljebb havi 21 ezer eurós keretükkel, és csak papíron foglalkoztattak beosztottakat – írták.

Molnár Balázs az Origónak azt mondta, hogy Kovács Béla így alkalmazta J. Sz. korábbi országgyűlési képviselői asszisztenst, Szegedi Csanád "fantomalkalmazottja" pedig Novák Előd, a Jobbik jelenlegi alelnöke és V. J. párttag volt.

A cikk szerint az a gyanú is felmerült, hogy a képviselők visszaéltek az általuk évente fogadható 108 látogató fejpénzével is, amelyet ellátásukra vehetnek fel. Molnár Balázs szerint

a látogatókat – például erdélyi, kárpátaljai diákokat – olcsón szállásolták el, majd a tényleges költség és az igen színvonalas ellátást biztosító fejpénz közötti különbséget eltették. 

Az OLAF vizsgálódik a Kovács Béla által alapított Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége miatt is – említette meg az Origo.

A hírportál megkereste az érintetteket. Szegedi Csanád azt mondta, hogy tud az OLAF eljárásáról, de a vádat légből kapottnak nevezte. Mindig betartotta az EP szabályait, és abban is biztos, hogy közvetlen munkatársai is becsületesen jártak el – idézték a cikkben. Kovács Béla pedig azt válaszolta, hogy nem kapott értesítést a hivataltól ellene folyó vizsgálatról.

A Jobbik sajtóosztálya azt közölte a hírportállal, hogy a párt nem tud EP-képviselője ellen indított vizsgálatról.

Kovács Béla 2010 óta a Jobbik képviselője az EP-ben. Vele szemben a Alkotmányvédelmi Hivatal 2014. április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal. A magyar hatóságok kérték Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését az EP-nél. Szegedi Csanád 2012-ben, miután megtudta, hogy zsidó felmenői voltak, kilépett a pártból, előtte a Jobbik alelnöke és EP-képviselője is volt.

 

 

Orbán megérkezett Kazahsztánba – csokorral köszöntötték

Ahogy beszámoltunk róla, Orbán Viktor és népes delegációja – köztük Mészáros Lőrinccel és feleségével – kedden Kazahsztánba utaztak. A miniszterelnök Facebook-oldalára feltöltött képek alapján ő és kísérete rendben megérkeztek az ország fővárosába, Asztanába. A magyar kormányfő még rózsacsokrot is kapott.

Orbán: kétszáz kazah diáknak adunk ösztöndíjat

Ésszerű mély együttműködést kialakítani Kazahsztánnal, mert ez a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa – mondta Orbán Viktor szerdán.

 A kormányfő háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Asztanában. Orbán Viktor megbeszélést folytatott kazah kollégájával, Karim Maszimovval.

Közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor a magyar-kazah kapcsolatépítésről szólva kiemelte: ennek a zászlóshajója a magyar olajipari cég, amely együttműködik Kazahsztánnal. Megállapodtak arról is, hogy a két ország közötti közvetlen légi járat megteremtésének segítésére légügyi egyezményt kötnek, és a kormányfő hangsúlyozta a nukleáris együttműködés jelentőségét a mérnöki szolgáltatások területén is. Orbán Viktor közölte: a jövőben Magyarország kétszáz kazah diáknak biztosít ösztöndíjat.

Messze meghaladta

Karim Maszimov kazah miniszterelnök arról beszélt, Magyarország az EU tagjaként és Kazahsztán az ázsiai régió fontos országaként szorosabbra fűzheti stratégiai együttműködését.

Orbán Viktorral folytatott megbeszélésük messze meghaladta a politikai párbeszéd általános szintjét, a két ország közötti együttműködés Orbán Viktor és Nurszultan Nazarbajev kazah köztársasági elnök délelőtti találkozójával pedig még erősebb lett – mondta.

A magyar miniszterelnök a kormányfői tárgyalások előtt találkozott Nazarbajev államfővel.

 

 

Holnaptól sajtó-helyreigazításhoz hasonló eljárás vonatkozik a fotókra is

Új, a sajtó-helyreigazítási perhez hasonló eljárás vonatkozik a fotókra és hangfelvételekre egy csütörtökön életbe lépő törvénymódosítás szerint.

A polgári perrendtartás új rendelkezéseinek indoklása szerint a magánélethez való jogot főként a képmással, hangfelvétellel visszaélés sértheti. Az új információs technológiák miatt szükséges a jogsértések elleni gyors, hatékony fellépést biztosító eljárás. A polgári törvénykönyv azt a bírói gyakorlatban kialakult értelmezést érvényesíti, amely szerint már önmagában a képmás, illetve hangfelvétel elkészítése is visszaélésszerű lehet az érintett hozzájárulása nélkül, nemcsak annak közzététele.

Ugyanakkor a jogsértés megállapítását kizárja az érintett – alakisághoz nem kötött, szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással történő – hozzájárulása a felvétel készítéséhez. (A tömegfelvételre és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvételre más szabályok vonatkoznak.)

A rövid határidőket és korlátozott bizonyítási lehetőségeket tartalmazó új pertípus, az úgynevezett "képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per" a sajtó-helyreigazításhoz hasonlóan törvényszéki hatáskörbe tartozik és két szakaszból áll, az előzetes eljárásból és magából a perből.

Az előzetes eljárás során a sérelmet szenvedő fél a képmás vagy hangfelvétel készítéséről, illetve felhasználásáról történő tudomásszerzés időpontjától számított harminc napon belül kérheti a sérelem okozójától – határidő megadásával –, hogy a jogsértést hagyja abba, a sérelmes helyzetet szüntesse meg, a jogsértést megelőző állapotot állítsa helyre, a jogsértéssel előállított dolgot semmisítse meg vagy jogsértő mivoltától fossza meg, illetve adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Minderre legfeljebb a képmás vagy hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított hat hónapig van lehetőség. (Aki a megszabott határidőben nem fordul kérelemmel a jogsértőhöz, az általános szabályok szerint, az ott meghatározott elévülési időn belül még indíthat személyiségi jogi pert.)

A törvénymódosítás szerint a kérelem teljesítése csak akkor tagadható meg, ha a benne előadottak valósága nyomban megcáfolható. Ha a képmás vagy hangfelvétel készítője, felhasználója a kérelemnek határidőben nem tesz eleget, a sérelmet szenvedett fél 15 napon belül indíthatja meg magát a bírósági pert.

A törvénymódosítás szerint a felperes ebben a speciális pertípusban kérheti a felróhatóságtól független szankciók alkalmazását, melyek a jogsértés mielőbbi megszüntetését szolgálják. Ilyen szankció lehet a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyására kötelezés és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől, továbbá az, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Kérheti továbbá a felperes a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.

Ennek a külön eljárásnak a lefolytatása nem akadálya annak, hogy a személyiségi jogok megsértése miatt alkalmazható egyéb szankciók – például kártérítés – érdekében a sérelmet szenvedett fél az általános szabályok szerint másik pert is indítson. A törvénymódosítás szerinti az újfajta eljárásban soron kívül kell eljárniuk a törvényszékeknek, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra kell kitűzni, és csak kivételesen lehet elhalasztani. 

A per mielőbbi lezárhatósága érdekében a bizonyítás szűk körű, alapvetően olyan bizonyítékokra vonatkozhat, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, illetve a felek nyomban felajánlanak. A felperesnek azt kell bizonyítania, hogy a képmás, illetve a hangfelvétel elkészítésére, felhasználására egyáltalán sor került, az alperesnek viszont azt, hogy az érintett a felvétel elkészítéséhez hozzájárult, illetve, hogy erre nem volt szükség. Ebben a pertípusban igazolásnak, viszontkeresetnek, szünetelésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának, illetve perújításnak nincs helye.

A törvénymódosítás elfogadása során március elején a parlamentben ismertette Harangozó Tamás szocialista képviselő a Kúria polgári kollégiumának élén álló Wellmann György véleményét, eszerint a javasolt eljárásjogi változtatás szükségtelen és alapvetően elhibázott, nincs összhangban az anyagi jogi szabályokkal és alkotmányosan is aggályos. A szocialista politikus akkor jelezte, hogy a törvénymódosítás miatt az Alkotmánybírósághoz, illetve nemzetközi fórumokhoz fordulnak. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ugyanakkor a vitában azt hangoztatta, hogy javaslatuk alkotmányos.

A képmáshoz fűződő jogok egyik részterületéről, az intézkedő rendőrök sajtófotózásáról január végén hozott jogegységi döntést a Kúria egy tavaly szeptemberi alkotmánybírósági határozat kapcsán. Az Alkotmánybíróság (Ab) szeptemberben – eltérve a Kúria korábbi jogegységi döntésétől és a bírói gyakorlattól – egy konkrét ügyben kimondta, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, azaz nem kell kitakarni a rendőr arcát, ha mindez nem öncélú. A Kúria januárban arra az álláspontra jutott, hogy saját korábbi – az Ab határozatával ellentétes – jogegységi döntését megsemmisíti, de egyelőre nem ad új támpontokat az ilyen helyzetek megítéléséhez. 

Nincs egyértelmű jogi helyzet az intézkedő rendőrök sajtófotózása ügyében – mondta akkor a Kúria polgári kollégiumának szóvivője, aki szerint a jogalkotás, valamint az esetről esetre megszülető konkrét bírósági döntések, jogértelmezések javíthatnak a kialakult helyzeten.

 

 

Giró-Szász: Orbán rosszul emlékezett

Orbán Viktor egy mindössze egy éjszaka alatt elkészült nemzetgazdasági jelentés miatt rendelte el, hogy az állami pénzeket ki kell venni a brókercégekből – hangzott el az RTL II híradójában. Giró-Szász András államtitkár szerint a kormány nem tudott előbb a Quaestor csődjéről, mint a kisbefektetők, de azt viszont elismerte, hogy Varga Mihály jelentésében olyan adatok is szerepeltek, amit az emberek csak pár nappal később tudhattak meg.

Orbán azt nyilakozta, hogy február 25-én rendelte el a pénzek kivételét. Ám ez ellentmond annak, hogy azt is mondta, tudomása volt addigra arról, hogy a brókerbotrány miatt bennragadt a Honvéd Egészségpénztár pénze, illetve azt is állította, a döntés előtt beszélt a polgármesterekkel, ezek pedig mind február 25-e után történtek. A következő kormányülés pedig csak március 11-én volt, így ekkor már nem rendelhette el a pénzkivételt, mert a Quaestor addigra már két napja bedőlt.

Giró-Szász a kormányfő tévedését azzal magyarázta: Orbán egyszerűen rosszul emlékezett arra, hogy honnan tudott meg bizonyos információkat, ezért problémásak a dátumok. Szerinte a miniszterelnök a Varga-jelentés alapján döntött. Ezt egyébként azért nem hozta nyilvánosságra, mert akkor rémhírt keltett volna, ez pedig a törvény által büntetendő.

 

 

Kormányablak-művészet: kikértük a 750 ezres mesterműveket

Bár a mórahalmi óvodások interpretációjában országosan ismertté vált kormányablak-vers nem egy állami pályázaton született, a hvg.hu kikérte az összes pályaművet, amit tényleg a kormányhivatalok motiváltak 250-750 ezer forintos díjakkal. A feltétel az volt, hogy az alkotás a kormányablakokhoz köthető legyen, és „áthidalja az űrt a hivatali élet és az alkotókedv között”. A lebonyolító türelmet kért, mert meg kell keresniük az összesen közel 30 millióval jutalmazott műveket.

Miután egy ország akadt ki a kormányablakot versben és körtánccal népszerűsítő, amúgy nagyon  cuki mórahalmi óvodásokon, a Csongrád Megyei Kormányhivatal közleményben cáfolta a Délmagyarországban megjelenteket, miszerint az elhangzott költemény egy korábbi művészeti pályázatra beérkezett pályamunka volt. „Nem tudtam, mit jelent az a kormányablak, nálam okosabbak és nagyobbak is vannak. Mégis úgy gondolom, egy nagyon fontos dolog, szükség lesz rá addig, amíg a Föld forog” – az ehhez hasonló strófáknak köszönhetően felejthetetlenné vált vers a kormányhivatal szerint egy szülő alkotása. Vagyis az nem a „Változatos megyéink az Európai Unióban” című 2011-es pályázat gyöngyszeme, amire itt, Csongrád megyében 26 pályázat érkezett - közölték.

A kormányablakot dicsőítő ovis performansz láttán viszont kíváncsiak lettünk, mégis mi volt ez a pályázat és milyen pályaművek érhettek 1. helyezés esetén bruttó 750 ezer,2. helyezettként 500 ezer, bronzérmesként pedig 250 ezer forintot. Mindezt megyénként, vagyis közel 30 milliót szántak csak a díjazásra.

Kiderült, hogy a Változatos megyéink az Európai Unióban névre keresztelt pályázat 2011 nyarán futott, a Hungarofest Nonprofit Kft. és a kormányhivatalok közös akciója volt. A kiírás szerint minden olyan kulturális, művészeti alkotással lehetett pályázni, amely „üzenetében, tartalmában és megjelenésében a kormányablakokhoz köthető, amely díjazás esetén a kormányablakban vagy kormányhivatalbani állandó elhelyezést nyerhet”. Utóbbi követelmény miatt tudományos munkák és zenei művek kizártak – olvasható a kiírásban.

Nem találjuk a díjazottak listáját

 „A pályázat azt az űrt hivatott kitölteni, amely jelenleg a mindennapi hivatali élet és a kimeríthetetlen alkotókedv között húzódik, az együttműködésen keresztül egy mindenki számára elérhetőbb közös országot teremtve” – szögezik le. Az viszont az elkészült alkotások ismerete nélkül nehezen értelmezhető, hogy nemcsak fix művészeti ágba sorolható pályaművel lehetett indulni, hanem „akár a művészeti ágak közötti választóvonalak elmosódását szemléltető” pályázatokat is vártak.

Ez után megkerestük a lebonyolító Hungarofest Nonprofit Kft.-t azzal, hogy szeretnénk megnézni megyénként a díjazottakat. A neten ugyanis a több tízmilliós pályázatnak semmi nyoma, saját honlapjukon sem találtuk a díjazottak listáját, esetleg fotókat a művekről, amelyeket országszerte a kormányhivatalokban akartak kiállítani, sőt, még művészeti kiállítást is terveztek a bemutatásukra.

Az állami tulajdonban lévő, Magyar Fejlesztési Bank (MFB) alá tartozó szervezettől erre azt a választ kaptuk, hogy „mivel 4 évvel ezelőtti projektről van szó, türelmet kérnek az anyagok összegyűjtéséhez, 8 munkanapon belül jelentkezni fognak”.

Várjuk, és amint megkapjuk a mindennapi hivatali élet és az alkotókedv közti űrt kitöltő, kormányablakokhoz köthető, közpénzből díjazott alkotásokat, a hvg.hu-n közzétesszük

 

 

829 milliárddal költött többet a kormány a bevételeinél!

Budapest – A kormányzati szektor 2014. évi hiánya az előzetes adatok szerint 829,1 milliárd forint, ami a teljes magyar éves termelés 2,6 százaléka, adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal.

Ez az adat lényegesen az Európai Unió által megengedett 3 százalékos küszöb alatt van. 2013-ban a teljes éves hiány 95,4 milliárd forinttal volt alacsonyabb.

A kormányzati szektor adóssága – a jegybank adatai alapján – 2014 végén 24 525 milliárd forint volt, a tavalyi éves magyar össztermék 76,9 százaléka. Ez az adat csökkenni tudott a 2013-as 77,3 százalékhoz képest.

 

Hogyan adott az állam pénzt a Radnóti-hagyaték visszavásárlására?

A kormány kapkodása következtében a Petőfi Irodalmi Múzeum került kínos helyzetbe: nem a törvénynek megfelelően vásárolt meg ugyanis két tételt a Radnóti-örökösök megbízásából árverésre kínált műtárgyak közül. Az állami elővásárlási jogról szóló törvény semmibevétele magánszemélyeket károsított meg, az így megszerzett műtárgyaktól akár el is búcsúzhat a nagyközönség.

Folytatás..

 

 

Kósa Lajosnak megint van min morognia

A Fidesz ügyvezető alelnöke megdöbbentőnek nevezte szerdán Ajkán, hogy Pad Ferenc – az MSZP és a DK képviselő-jelöltje a tapolcai időközi országgyűlési választáson – támogatói nem szavazták meg azt a Fidesz által benyújtott javaslatot, hogy a brókercégek teljes vagyonukkal feleljenek a befektetők pénzéért.

Kósa Lajos azt mondta, "Pad Ferenc támogatói ezáltal úgy foglaltak állást, hogy szerintük a brókercégek vezetőinek nem kell a teljes vagyonukkal felelni a befektetők pénzéért, azt nyugodtan offshore-cégekbe menekíthetik ki, más kezére átjátszhatják és elmenekülhetnek a felelősség elől".

Felidézte, a brókerbotrányokkal kapcsolatban a Fidesz kezdeményezte, hogy a legszigorúbban és legkövetkezetesebben teremtsék meg azokat a feltételeket, amelyek a károsultak kárainak fedezetére megteremtik a jogi lehetőséget, hogy adott esetben a brókercégek teljes vagyonukkal feleljenek a befektetők pénzéért. Úgy fogalmazott, a Fidesz mindent megtesz azért, hogy a brókerbotrány károsultjai, a kisemberek hozzájussanak a befektetéseikhez.

Kósa Lajos azt mondta, a Buda-Cash 110 ezer érintettjéből 97 százalék megkapta a kártalanítást az Országos Betétbiztosítási Alaptól. A maradék 3 százaléknak 6 millió fölött volt a befektetése, amire nem volt érvényes a biztosítás. Ezek kifizetésére majd a Buda-Cashben lévő vagyon és egyéb elemek biztosíthatnak fedezetet – tette hozzá.

Megjegyezte, a Quaestor-ügyben 32 ezer károsult van, közülük 20 ezernek a befektetése 6 millió alatt van, és 12 ezernek ennél több. Az ő ügyükben a Fidesz-frakció arra kéri a kormányt, hogy tegyen lépéseket azért, hogy a Befektetővédelmi Alap járjon el. De – mint azt Kósa Lajos mondta – erre nincs olyan automatizmus, mint az Országos Betétbiztosítási Alapnál a Buda-Cash ügyében. Számításai szerint az alap forrásai elegendőek lennének arra, hogy 6 millió forintig megtérítsék a károkat. Az afölötti résznél kell arról gondoskodni, hogy mire elég a Quaestor vagyona – mondta.

Arról, hogy kedden az egyik legszigorúbb hitelminősítő is megtette az előkészületeket annak érdekében, hogy a magyar gazdaság minősítését egy fokozattal feljebb sorolják, Kósa Lajos úgy fogalmazott: magyar emberek erőfeszítéseit olyanok is méltányolják, akik "nyilvánvalóan nem a magyar kormány barátai". Ez, mint mondta, azt jelenti, hogy mind a három nagy hitelminősítő intézet elismerte azokat az adatokat, amik az Eurostat normái alapján is azt mutatják, hogy Magyarországon a tervezettnél alacsonyabb, 2,6 százalék a költségvetés hiánya, továbbá tartós, minimum 2,5 százalékos gazdasági növekedést, csökkenő munkanélküliséget, növekvő foglalkoztatást és növekvő bérkiáramlást jósolnak.

Veszprém megye 3-as számú országgyűlési egyéni választókerületében azért kell időközi választást tartani, mert a térség tavaly áprilisban megválasztott fideszes országgyűlési képviselője, Lasztovicza Jenő januárban elhunyt. A választást április 12-én tartják meg.

 

 

Vallomást tett Tarsoly Csaba

Kihallgatták szerdán a nyomozók Tarsoly Csabát – erősítette meg a hírt az Origónak a vállalkozó ügyvédje. Papp Gábor a lapnak annyit mondott a kihallgatással kapcsolatban, hogy a cégvezér érdemi vallomást tett, de annak részleteiről nem beszélt már.

Tarsoly Csabát csalással gyanúsítja a Központi Nyomozó Ügyészség.  A vállalkozót március 26-án éjszaka vették őrizetbe, majd március 29-én előzetes letartóztatásba helyezték.

 

Orbán vejének testvére kilépett a NAV-tól

A hvg.hu értesülése alapján március elején Tiborcz Péter Sándor távozott a NAV-tól. Tiborcz, aki egyébként Orbán vejének a testvére, tavaly nyáron egyik pillanatról a másikra lett a NAV informatikai fejlesztési főosztályának vezetője.

Az oldal észrevette, hogy március 20-án módosított adatbázisban, mely a szervezet vezetőinek elérhetőségeit tartalmazza, már nem szerepel a főosztályvezető neve, de értesüléseik szerint már március elején távozott a hivatalból. adatbázist március 20-án módosították, ebben már nem szerepel Tiborcz Péter neve, de a lap értesülése szerint már március elején elhagyta a hivatalt.

Tiborcz Péter egy olyan vállalkozásban volt bent, ami a NAV informatikai elnökhelyettesének korábbi érdekeltségébe tartozott. Az Átlátszó.hu információi szerint korábban a Professzionál Zrt.-nél igazgatósági tagként tevékenykedett, amely a NAV informatikai elnökhelyettesének, Vágujhelyi Ferencnek a korábbi érdekeltségébe tartozott.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel