Orbán egyelőre nem változtat semmit, a Habony-média ősszel kezdi a háborút

A miniszterelnök nem tervez átalakítást a kabinetben a tapolcai vereség miatt – írja a Népszabadság kormányzati forrásokra hivatkozva.

Orbán Viktor a lap szerint arra is felkészült, hogy a Fidesz népszerűsége zuhanni fog a nyáron, de továbbra is úgy látja, hogy pártja az egyetlen erő, amelyik egy általános választáson győzelmet szerezhetne.

A Népszabadság úgy tudja, a miniszterelnök ősszel kezdené meg a kormányzás "új szakaszát", az október-novemberre tervezett Fidesz-kongresszussal. A Habony-féle jobboldali új médiaportfólió "teljes harckészültségét" is őszre időzítik.

Emellett a források elárulták, hogy teljes gőzzel zajlik Simicska Lajos érdekeltségeinek felszámolása minden gazdasági és államigazgatási poszton. Kérdés, hogy a NAV-elnök Vida Ildikó eltávolítása háborút indítana-e.

Orbán Viktor folytatja országjárását, illetve csökkentené a kormányülések gyakoriságát is. Helyettük úgynevezett „kormánynapokat" tart majd a kormányfő, amikor is egy-egy miniszterével konzultál.

Jó hír az államigazgatásban dolgozóknak, hogy valószínűleg 30-50 százalékos fizetésemelésre számíthatnak. A kormányzat ezzel a lojalitásukat szeretné növelni.

 

 

 

Több tízmilliárdos földüzlethez kérnék az ellenzék segítségét

Az állami földvagyonról szóló törvény hétfőn elgáncsolt módosítástervezete a nemzeti parkok 600 ezer hektáros területéből összesen mintegy 450 ezer hektár fölbérleti jogának kijelölését bízta volna a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre. Raskó György agrárközgazdász szerint ekkora területre több tízmilliárd forintos területalapú, illetve állatok után igényelhető támogatás juthat évente.

A földalapú támogatás 69 ezer forint hektáronként, ehhez jöhet még - szintén hektáronként például egy húsmarhával számolva – mintegy 80 ezer forint állat után igényelhető támogatás. Mivel a nemzeti parkok természetvédelmi területein nem lehet műtrágyázni, a hektáronkénti ráfordítás igen alacsony – mondta Raskó György az Origónak, megjegyezve, hogy hektáronként évente akár 100 ezer forint tiszta haszonnal is számolhatnak a szerencsés nyertesek.

Tíz évre leosztották a lapokat

Szerencsés nyertesek azonban csak akkor lehetnének, ha – a kétharmados többséget igénylő módosítás megszavazása esetén – a földalapkezelő él azzal az újdonsült jogával, hogy 2016 végéig felmondja a már megkötött haszonbérleti szerződéseket. Információink szerint lenne is mit felmondani, ugyanis a nemzeti parkok bérbe adható földjeit szinte teljes egészében már korábban tíz évre haszonbérbe adták.

A módosításban egyúttal a korábban nyertes bérlők elő-haszonbérleti jogát is törölték volna. 

Kedvük szerint mazsolázhatnak

Ha tehát a kormánypártok és az ellenzékiek mégis megegyeznének, úgy a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) akár kénye-kedve szerint mazsolázhatna a földek között, és jövő év végéig 60 napos felmondással kiebrudalhatná a jelenlegi bérlőket – akik aztán az új pályázatnál már nem is érvényesíthetnék elő-haszonbérleti jogukat –, hogy saját hatáskörben másoknak adja őket.

A javaslat indoklásában az olvasható, hogy a kormány az egységes tulajdonosi joggyakorlást kívánja érvényesíteni az állami tulajdonú földek esetén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeten keresztül, ám Raskó György szerint az igényelhető támogatások miatt "ez egyszerű pénzlenyúlást" tesz lehetővé.

A földvagyonról szóló törvény módosításával kapcsolatban több mint kérdéses, hogy miért kell sietve az NFA-hoz utalni olyan nemzeti parki területek haszonbérbe adásának jogát, amelyek már bérbe vannak adva, akkor, ha nem akarják azokat felmondani és a piacot – vagy annak egy részét – újraosztani.

Nemzeti park vagy termelési terület?

Raskó György szerint probléma az is, hogy Magyarországon a földalapú támogatást igényelni lehet legelő-rét, illetve szántók után is, márpedig a nemzeti parkok területén ilyen földek bőségesen vannak. Ezeken persze valódi, nagyüzemi termelés nem lehetséges, az agárszakember szerint ezért szerencsésebb lenne a nemzeti parkok területéről leválasztani azokat, ahol gazdasági tevékenységet lehet folytatni, a többit – körülbelül a jelenlegi nemzeti parkok területének a felét – pedig valóban meghagyni természetvédelmi egységként. 

Raskó György

1952. február 4-én született Karcagon. 1971 és 1976 között elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet. Általános közgazdászoklevele mellé 1980-ban doktori címet és agrármarketing szakközgazdász képesítést is szerzett. 1977-ben az Agrárgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa és a Magyar Közgazdasági Társaság tagja lett. 1979-ben a Finn Agrárgazdasági Kutatóintézet ösztöndíjasa. Több dél-amerikai országban is dolgozott oktatóként és szakértőként, majd 1990-től a Földmûvelésügyi Minisztérium Privatizációs és Vállalkozásfejlesztési Fõosztályának a vezetője. 1991-től előbb a minisztérium helyettes államtitkára, majd közigazgatási államtitkárrá nevezték ki; ezt a tisztet 1994-ig töltötte be. Az 1994. évi országgyûlési választásokon Gyõr-Moson-Sopron megye 6. sz., Kapuvár központú választókerületében indult, ahol a Fidesz, az FKGP és a KDNP támogatását is élvezve képviselõvé választották. Az MDF-et 1996-ban elhagyta, majd alapítója lett a Magyar Demokrata Néppártnak, később alelnöke. 1998-tól kezdve vállalkozó. Tagja a Firenzei Mezőgazdasági Akadémiának, 2002-től pedig az amerikai farmerszövetség égisze alatt működő Marketing Strategies Ltd.-nek i dolozik. 2009-től az ELTE Politológiai Intézetének óraadó tanára.

Kell a kétharmad

Ehhez azonban szintén szükség lenne a parlament kétharmados jóváhagyására. Raskó György ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy 2025 után már nem igényelhető a területalapú támogatás, így megeshet, hogy a bérlők akkor majd nem győznek megválni a földektől.

A fentiek tükrében érdekes lehet az is, hogy melyik ellenzéki frakciót vagy képviselőt tudja majd meggyőzni a kormánypárti frakciószövetség a módosítás támogatásáról, ha egyáltalán kötélnek áll valaki. Az MSZP csütörtökön már jelezte, hogy feltételekkel hajlandók lennének tárgyalni róla. A többi párt egyelőre elzárkózott ettől.

 

 

 

Kisgazdák: fenn kívánjuk tartani a szövetséget a Fidesszel

Fenn kívánják tartani a kisgazdák a Fidesszel a szövetségi rendszert, de hangsúlyozzák: e kapcsolat nem lehet egyoldalú – erről Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület (KPE) országos elnöke beszélt szombaton Budapesten, az egyesület közgyűlésének szünetében tartott sajtótájékoztatón.

Elmondta, a tanácskozáson értékelték a Fidesszel kialakított politikai kapcsolatrendszerüket, amely szerintük a 2010-es választások után nagyrészt formálissá vált.

A parlamentben a Fidesz-frakcióban politizáló Turi-Kovács Béla kifejtette: a választásokon, így az időköziken is a KPE szervezetei teljes erővel támogatták a Fidesz-jelölteket, mégpedig abszolút sikeresen, mert ott, ahol a KPE tagsága végezte a szervezést, toborzást a választásra, ott a Fidesz "még a mostani rossz szériában is sikert tudott elérni". Ahol viszont "tájidegen emberek" igyekeztek mozgósítani, ott ez többnyire sikertelen volt – mondta.

Megjegyezte, például a februári veszprémi időközi választás után olyan jelzéseket kapott, hogy elfelejtették megköszönni a KPE-seknek a munkát, amit rendkívül sajnálatosnak tart.

A politikus, az Országgyűlés korelnöke sérelmezte azt is, hogy a Fidesz választási plakátjain nem szerepelt a kisgazdák logója.

Turi-Kovács Béla úgy összegzett: fenn akarják tartani a szövetségi rendszert, de az nem lehet egyoldalú kapcsolat, ezért szeretnénk visszaállítani a 2003-tól sokáig érvényes együttműködési lehetőséget.

A KPE szombaton megismételt közgyűlést tartott, mert alapszabályát összhangba kellett hozni az új polgári törvénykönyvvel, amit meg is tettek, továbbá megerősítették az elnök és az elnökség megválasztását.

A sajtótájékoztatón kérdezték Turi-Kovács Bélát az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítási javaslatról, amelynek zárószavazását kedden elhalasztotta a Ház, miután nem volt meg a szükséges kétharmados többség.

A képviselő elmondta, aggályosnak tartja az indítványt, amelyet a frakciófegyelem miatt szavazott meg. Szerinte a nemzeti parkok nemzeti kincsek, ezért "idegennek" tart minden olyan korlátozást, amely esetükben a természetvédelmi értékekkel szemben üzleti vagy más alapra helyezi át a rendelkezési jogot. A termőföld egységes kezelése fontos szempont, de garanciák kellenek, hogy a nemzeti parkok felügyeleti, szakmai lehetőségei ne csorbuljanak – hangsúlyozta.

 

 

Napokra vannak a kórházak az összeomlástól

A tetemes adósságok miatt az egyik kórházi beszállító cég a nem életfontosságú kórházi laborszolgáltatások leállításán gondolkozott, egy másik politikailag is súlyosan csalódott az egészségügyet elhanyagoló Fideszben. A kormány az utolsó utáni pillanatban most nekiveselkedik, hogy kifizesse a 76 milliárdos kórházi adósság egy részét. Ezzel talán megszűnik az „amit szabad Jupiternek” helyzet: míg ugyanis az állam hosszú ideje nem fizet, a beszállító cégeknek napra pontosan kell adót és járulékokat fizetniük, és a közbeszerzéseken is csak akkor indulhatnak, ha nincs köztartozásuk.

A jövő héten talán történik valami, és rendezik a tetemes kórházi adósságok egy részét. A kormány az utolsó utáni pillanatig várt ezzel, a tartozások miatt lényegében már csak napok választották el a kórházakat a katasztrófahelyzettől.

Információink szerint a beszállítók mellett több nagy laborcég is odáig jutott, hogy májusban leállítja szolgáltatásait, és onnantól kizárólag az életmentő vizsgálatok elvégzését vállalták volna.

Elég volt

Az egyik német hátterű cég vezetője az Indexnek azt mondta: az idén még egyetlen kórház sem fizetett nekik a szolgáltatásokért. A cég öt nagy kórházban rendelkezik saját kiépített laborral, és számos más intézményből saját logisztikai hálózatukkal szállítják be a mintákat.

A cégvezető szerint van olyan kórház, amelyik 15 hónapja nem fizetett egyetlen fillért sem a szolgáltatásokért, ezért mostanra eljutottak oda, hogy a kintlevőségek miatt saját működésüket veszélyeztetik.

A cég felélte tartalékait, piaci szolgáltatásaiból nem tudja tovább fenntartani a több mint 600 fős állományt, és pótolni a milliárdos fizetési elmaradásokat. Ezért eldöntötték, hogy ha valami gyors változás nem történik – aminek nem sok valószínűségét látják –, egy hónap múlva átállnak a csökkentett szolgáltatási üzemmódra. Ez azt jelenti, hogy leállnak a vérvizsgálatok, a mikrobiológiai vizsgálatok és a tumormarker-elemzések. A vészhelyzeti szolgáltatással a normál munkamenetnek csupán 5 százalékát biztosítják.

Egy másik egészségügyi cégnél azt mondták: számukra politikailag is csalódást kelt a mostanra előállt helyzet. A cégvezetés ugyanis elkötelezett támogatója volt a Fidesznek, és a 2010-es kormányváltáskor nagy reményeket fűztek a párt által korábban hangoztatott egészségügyi reformtervekhez. Az elmúlt öt évben azonban lényegében nem történt semmilyen lépés, ami pozitív változásokat hozott volna, sőt az Orbán-kormány második ciklusában gyakorlatilag teljes tanácstalanságba és káoszba fulladt, és a csőd szélére jutott a cég is.

Amit szabad Jupiternek

A beszállítók és a kórházak között mára teljesen abszurd helyzet alakult ki, mondta Rásky László, az orvosi eszközök forgalmazóit és gyártóit képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) vezetője. Az állami kórházak százmilliókkal vagy milliárdokkal tartoznak a beszállítóknak, akik közben egy napot sem csúszhatnak az adók és járulékok befizetésével. Mindezek után még vannak olyan kórházak, amelyek csak úgy fogadnak be számlákat a beszállítóktól, ha azok igazolást hoznak arról, hogy nincs köztartozásuk. Sok cég emiatt hiteleket kénytelen felvenni, meg azért is, hogy ezután is indulhasson a közbeszerzési eljárásokon.

Látható, hogy a tartozások és azok behajtása az állami egészségügyben nem úgy történik, mint a normál üzleti világban. Rásky szerint egyik cég sem vállalná azt, hogy valaki egy le nem szállított eszköz miatt haljon meg a kórházban. Ez azonnal a cégek ellen fordítaná a közhangulatot.

Miután mindenki az állami megrendelésekből él, Rásky úgy emlékszik, tagvállalataik közül mindössze egy cég próbálkozott eddig jogi útra terelni a dolgot, amikor fizetési meghagyást küldött a kórháznak. Ezt a példát érdekes módon mások nem követték.

Az utóbbi években a súlyos kintlévőségeikkel küszködő beszállítók legfeljebb olyan eszközökkel éltek, hogy bizonyos javításokat már csak akkor végeztek el a kórházaknak, ha a munkát a pénzügyön kezdték, és megbizonyosodtak róla, hogy ki is tudják fizetni a munkát.  

A milliárdosok klubja

A Magyar Államkincstár (MÁK) oldalán elérhető legfrissebb februári adatok szerint

  • a kórházak össztartozása 76 milliárd forint (lásd keretes írásunkat),
  • a legtöbb tartozása a Honvédkórháznak van: 4,5 milliárd forint,
  • 25 kórház tartozik több mint 1 milliárd forinttal,
  • a 2 milliárdosnál nagyobb adóssággal rendelkezők klubjában vannak az egyetemi klinikák (Debrecen, Pécs, Szeged, SOTE), valamint a Honvédkórház, a Péterfy-kórház, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet,
  • 55 kórháznak van 100–999 millió forint közötti tartozása,
  • 18 intézménynek van 1–58 millió forint közötti tartozása,
  • egyedül a Szent László kórháznak nem volt februárban adóssága
  • becslések szerint a tartozások 20-25 százaléka a gyógyszerkereskedők felé, 30-35 százaléka az orvostechnikai eszközök beszállítói felé áll fenn, a többi a közüzemi szolgáltatóknak és más szolgáltatóknak jár. 

A kórházi beszállítók többszöri kérése és figyelmeztetése után Orbán Viktor csütörtökön felkérte Balog Zoltánt és Varga Mihályt, hogy a jövő hét elejére dolgozza ki azt a határozatot, ami lehetővé teszi az adósságok rendezését. Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár ez alapján tudja megkezdeni a kórházakkal és a beszállítókkal a konkrét egyeztetéseket.

Attól függ, hogy számoljuk

A kórházi adósság nagyságára különböző számok vannak, nem mindegy ugyanis, mit veszünk figyelembe.  A beszállítók által kommunikált 76 milliárdos összeg a fekvőbeteg-ellátást végző intézményekre vonatkozik. Csökkenti részben ezt az összeget, hogy a négy nagy egyetem összes tartozása szerepel a MÁK kimutatásaiban. Azt, hogy ezen belül mennyi csak a klinikák adóssága, a Magyar Kórházszövetség tudja, az általuk közölt összadósság ezért általában alacsonyabb. Mások a járóbeteg-szakellátók adósságát is beszámítják, ennek összege maximum 1-2 milliárd forint lehet.

Vajon mire költik?

Erre a célra 60 milliárd forintot szánnak, ami a beszállítók szerint eleve nem fedezi a tartozásokat, azok ugyanis kamatokkal és egyéb költségekkel együtt már mintegy 90 milliárd forintra rúgnak. Ehhez várhatóan módosítani kell majd a költségvetési törvényt, de ezt viszonylag gyorsan meg lehet tenni. Rásky szerint ugyanakkor egyelőre összesített adatok sincsenek arról, kinek mennyit kell fizetni, ezt ugyanis egyelőre csak a kórházak és a cégek tudják. 

Az Orvostechnikai Szövetség vezetője szerint az sem lesz mindegy, milyen prioritásokat határoz meg a kormány. Rásky szerint elképzelhető, hogy csak 60 milliárd forint lesz, akkor első körben a 60 napon túli tartozásokat fizetik ki, ami önmagában sokat segítene a szektoron. Az sem mindegy, hogyan osztják szét az adósságkonszolidációra szánt pénzt a kórházak között: arányosan vagy más szempontok alapján, például külön kezelik-e az egyetemi klinikák jelentős adósságait.

Rásky szerint olyan megoldásra van szükség, ami garanciát ad arra, hogy ezt a pénzt valóban az adósságok törlesztésére fordítják a kórházak. Korábban is kaptak ugyanis 10 milliárd forintot a kórházak az egészségbiztosítási alap maradványából, ez azonban végül a várólisták csökkentésére ment, nem a tartozások kifizetésére.

Az olcsóbb működéshez nagyon sok pénz kell 

A következő kérdés az, hogyan lehet megakadályozni az adósságok újratermelődését. Ha minden maradna a régiben, a 60 milliárdos adósságkonszolidáció után egy évvel megint ugyanitt tartanánk. A mostani számok szerint ugyanis a kórházi adósság napi 150 millió forinttal emelkedik, ami havi szinten átlagosan 5 milliárddal emeli a tartozásokat.

A kormányzat most azzal a feltétellel vállalja át a kórházak adósságait, ha azok az Állami Egészségügyi és Ellátó Központ (ÁEEK) fenntartásába kerülnek, és hatékonnyá teszik működésüket.  Erre megyei szintű egyeztetések kezdődtek: helyben kellett megállapodni az egészségügyi struktúra átalakításáról, hogy a párhuzamos ellátásokat kiiktassák, a hiányzókat pedig pótolják. Az átalakítás az adósság rendezésén túl is sok pénzbe fog kerülni.

A folyamatosan alulfinanszírozott kórházak helyzetének rendezésére például fontos lenne megemelni  a hét éve változatlan összegű, 150 ezer forintos kórházi gyógyítási alapdíjat is.  Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese a Figyelőnek azt mondta: ha ezt  az év végéig legalább 30 ezer forinttal megemelik, annak forrásigénye 60-70 milliárd forint, ezen felül az alapellátás jövő évi előirányzatát 15 milliárddal, a gyógyító-megelőző kasszáét pedig 100 milliárd forinttal kellene növelni.

 

 

Óriási visszaélések az EU-s pályázatoknál: ezt is az adófizetők állják majd?

A napokban robbant a hír, hogy az EU olyan mennyiségű és mértékű visszaélést tapasztalt a Magyarországnak folyósított fejlesztési pénzek elszámolásában, hogy emiatt leállították a támogatások kifizetését. Az EU súlyos, rendszerszintű problémákról, a pályázatok elbírálási oldalán tapasztalt visszásságokról ír. Az eddig nyilvános adatok szerint döntően 2012-2013-as ügyekről van szó, ahol a hatóságok rengeteg esetben jelentősen túlárazott pályázattal jelentkezőket választottak ki. Egy konkrét esetben a piaci ár több mint hússzorosáért dolgoztak a projekt dolgozói, máskor 44-szeresét kérték egy szoftver frissítéséért, mint a legyártásáért.

A pályázatügy komolyságát az is mutatja, hogy a kormány már most arról beszél, hogy az összesen 700 milliárd forintos EU-s támogatási keret feloldásához a támogatási összeg 10 százalékát, körülbelül 70 milliárd forintot kell majd visszafizetnünk. Persze az adófizetők pénzéből. Az egész ügyet természetesen a jól bevált kommunikációs panelekkel az eddigi kormányok nyakába varrnák, ami nehezen védhető állítás, tekintve, hogy a jelenleg kifogásolt ügyek mindegyike 2010 utáni. 

De miről szól ez az ügy valójában? Arról, hogy a hátrányos régiók helyzetét javítanák, ezeknek a pénzeknek egy része jellemzően az aktuális kormánypártok gazdasági hátországának érdekeltségeihez kerül, különböző cégekre írt, jócskán túlárazott pályázatok formájában. Ezeken kevesek keresnek sokat, sokan - egy ország - veszít sokkal többet. Ezek a pénzek ugyanis a felemelkedés lehetőségét kínálják, melytől tulajdonképpen az országot saját elitje fosztja meg a rendszerszintű korrupcióval, amely lefölözi a tisztességes munkavállalók, vállalkozók számára juttatandó forrásokat.

Az Európai Bizottság hazánknak eljuttatott határozatában ráadásul nem kertel, egyértelműen kijelenti, hogy a kormány által alkalmazott kontrollrendszer hiányosságai rendszerszintűek, de korántsem általánosságban értendők, hanem konkrét ügyekhez kapcsolódnak. Különösen az elmúlt másfél évből válogat az a bizottsági anyag, amelyből az derül ki, hogy a hatóságok konkrét cégekre írták ki a pályázatokat. Ez az időszak egyébként egybeesik az NFÜ felszámolásával, onnantól ugyanis Lázár Jánoshoz került az EU-s pénzek koordinációja, aki a projektek "felpörgetését" ígérte. Az aggályok olyannyira súlyosak, hogy az egész eljárás megbízhatóságát kétségbe vonják. A Bizottság a dokumentumban a kormány hathatós válaszának hiánya esetén még a teljes (ERFA) programtámogatás megszüntetését is kilátásba helyezi.

Miféle EU-s  támogatás, miért fájhat ez nekünk? 

Az Európai Unió a különböző régiók fejlettségi szintkülönbségének csökkentése érdekébenl célalapot hozott létre. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a kohéziós politika egyik eszköze, amely a hátrányos helyzetű EU-s régiók felzárkóztatását célozza. Az alap tehát végső soron egyfajta tőkeinjekcióként szolgál a hátrányos régiókban, ahol a nemzeti kormányoknak nem lenne forrása arra, hogy vissza nem térítendő támogatással tőkét juttasson a térségbe. Az EU jellemzően társfinanszírozással száll be a projektekbe, tehát egy-egy vállalt beruházás teljes összegének bizonyos százalékát téríti meg, amennyiben a beruházás teljesítette az EU által elvárt hatást.

Fontos látni, hogy az EU egyrészt óriási mennyiségű forrást (Magyarországnak már egy Marshall-segélynyi pénzt), másrészt egyfajta keretet nyújt, amelyben megszabja, hogy milyen területekre, milyen célkitűzésekre fordítható az összeg. Az ERFA esetében fenntartható munkahelyek teremtését, infrastrukturális befektetéseket, a helyi gazdaság fejlesztését (kis-és középvállalkozások), valamint technikai támogatást foglal magába.

A konkrét programok megtervezését, a pályázatok kiírását és azok ütemezését, valamint a pályázatok szabályszerűségének vizsgálatát, a monitoringrendszert már az adott tagállam alakítja ki a saját adottságainak megfelelően. Van ugyanis, ahol jól tud működni egy támogatáselosztó gigaszervezet, másutt azonban regionális szinten működik jobban a forráselosztás. Ezt tagállama válogatja, ugyanakkor az átláthatósági szempontnak és a forrásokkal való elszámoltathatóságnak mindenkor meg kell felelni. Nem csak azért, mert az EU bizonyos időközönként ellenőrzi az adott tagállam által fenntartott forráselosztási rendszert. Érdemes is megfelelni ezeknek a kritériumoknak, hiszen végső soron a tagországok érdeke is az, hogy régióikban az EU-s források valóban értéket, munkahelyeket teremtő beruházásokban használódjanak fel, ezzel ugyanis versenyképesebbek lesznek a közös piacon, valamint tartós munkahelyeket teremtenek, ami az állami bevételeket is növeli.

Valójában azonban ezek a pénzek - főleg a periféria államaiban, amilyen Magyarország is - jellemzően az állam aktuális kormánypártjainak gazdasági hátországához kerülnek, különböző cégekre írt, jócskán túlárazott pályázatok formájában. Ezeken kevesek keresnek sokat, sokan - egy ország - veszít sokkal többet. Ezek a pénzek ugyanis a felemelkedés lehetőségét kínálják, amelyet tulajdonképpen az ország saját elitje vesz el a rendszerszintű korrupcióval, amely lefölözi a tisztességes munkavállalók, vállalkozók számára juttatandó forrásokat.

Egy kicsit a konkrét ügyekről

A Bizottság számos esetben beszél túlárazásról, egy 2012-es, a hatóság által elfogadott  biohasznosulási projekt nyertes ajánlatában egy-egy ember havi munkájának díja 14,4 millió forint volt, míg egy hasonló tevékenységi körben dolgozó másik ember bére 625 ezer forint. Ez több mint hússzoros különbség, ráadásul egy projekten belül. Persze a hatóság szerint a több mint hússzoros árkülönbség teljesen jogos volt, hiszen az egyik ember haszonállatokkal, a másik háziállatokkal kapcsolatos munkára vonatkozott. Ezt a Bizottság furcsamód nem tartotta teljes értékű magyarázatnak.

Egy másik esetben egy fémhulladék vágó mobil ollót 222 millió forintért szerzett be 2013-ban a nyertes pályázó, majd az EU ellenőrei egy gyors piackutatás után ugyanezt a készüléket tömegesen találták meg a piacon - feleennyiért. A magyar hatóság szerint ugyanakkor egyrészt az ollót nem lehetett mástól megvenni, másrészt az állam a nyertes forgalmazótól kért egy ár-összehasonlítást, hogy miért éri meg náluk venni a szerkezetet. Erre a cég egy olyan konkurenciájának árajánlatát illesztette be, amely az ő árának kétharmadáért leszállította volna a gépet. Az államot mégis meggyőzte a drágább ajánlat. A Bizottság most ezt is a legkínosabb ügyek között tárta  a nyilvánosság elé. 

Egy harmadik 2013-as projektnél CNC-présgépet vásárolt a nyertes pályázó, amely szerinte 62 millió forintba került. Az ellenőrök ugyanezt a gépet 12 millióért tudták volna megvásárolni, ennyi a piaci ára. A magyar állam persze itt is teljesen rendben lévőnek érezte az ötszörös árat, a Bizottság viszont már kevésbé.

Jelenleg a Bizottság a magyar hatóságokhoz dobta a labdát. Amíg nem teszünk korrekciókat többek között a monitoringunkban, illetve a projektkiválasztási mechanizmusunkban, hogy érvényesüljön a gazdaságosság elve, addig az EU a kifizetéseket felfüggeszti, sőt a korrekció elmaradása esetén az ERFA-alaphoz történő hozzájárulásunkat is megvonhatja, ami 150 milliárd forintos kiesést jelentene Magyarországnak.  A 700 milliárd forintos EU-s támogatási keret feloldásához az egyéb feltételek teljesítése mellett most úgy tűnik, hogy a támogatási összeg 10 százalékát, körülbelül 70 milliárd forintot kell majd visszafizetnünk. Persze az adófizetők pénzéből. 

Összességében elmondható, hogy a fenti ügyekben a kormány a Bizottságnak benyújtott válaszai alapján mintha teljes képzavarban lenne. Fogalmuk sincs, miért probléma a hússzoros túlárazás, a személyre szabott projektkiírás a követelményrendszer manipulálásával, az ajánlatkérők körének szűkítésével. Abban biztosak lehetünk, hogy ha a felmerül visszás projektek közül akár egyet is a jelenlegi ellenzékre tudnának húzni, megtennék. Ők mégis foggal-körömmel védik a döntésüket, a túlárazott projektjeiket és azok győzteseit. Lehet találgatni, vajon miért?

 

 

 

Luxusautót kapott a pécsi polgármester

Egy 12.145.866 forintba kerülő Volvo S80 T6 AWD Summum autón járhat ezentúl hivatali idejében Páva Zsolt, Pécs polgármestere.

Két alpolgármestere szerényebb kocsit, két Mazda 6-ost kapott. A közbeszerzés 25 millióba került és a Schneider Autóház nyerte meg – adta hírül az okpecs.hu.

Az önkormányzat azért írt ki közbeszerzést a szolgálati autókra, mert a korábbiak elavultak és többe került a szervizelésük, mint a tankolás.

Páva Zsolt eddig egy 2007-es Hondával közlekedett, míg az alpolgármesterek Volkswagen Passatokkal jártak. 

Az új Volvo-t nettó 12.145.866 forintért, a két Mazdát összesen nettó 12.740.806 forintért szállítja az önkormányzatnak a Schneider Autóház.

 

 

 

Hivatalos: cégtulajdonos lett Habony Árpád!

Megjelent a pénteki Cégközlönyben a Modern Media Group Zrt. bejegyzése, a cég két tulajdonosa Habony Árpád és Győri Tibor.

A mai Cégközlönyben megjelent a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő (MMG) Zrt. bejegyzéséről szóló közlemény, amelyben látszik, hogy a társaság két alapító tulajdonosa Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó és Győri Tibor, aki korábban a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkára volt. A Válasz.hu a napokban közölt cikke szerint ez az új társaság lehet az új jobboldali sajtóbirodalom központi cége. A Heti Válasz hetilap korábban azt írta, hogy a Fidesz-vezérkar régóta elavultnak tartja a párt körüli médiaportfóliót (a Simicska-Orbán-harc csak ráerősített arra a törekvésre, hogy új eszközrendszer kell).

Habony Árpád eddig egy cégben volt tuladjonos, a tanácsadó Színes Tinták Bt.-ben, amelynek évek óta nincs bevétele, s 2013-ban 128 ezer forint veszteséget mutatott a mérlege - derül ki a Céginfo.hu adataiból.

Győri Tibor tulajdonában van többek között a Nézőpont Intézet néven kutatóintézetként is ismert, több cégből álló Nézőpont Csoport Zrt., amit idén februárban vett vissza a nevére Mráz Ágoston Sámuel cégvezető-elemzőtől. A Nézőpontot 2005-ben Europtimus néven alapították, igazgatóságának három évig, 2005-2008-ban Habony Árpád is tagja volt.

Habony Árpád 2010-2011-ben felügyelőbizottsági tag volt Heim Péter egyik pénzügyi tanácsadó cégében, az Atticus Investments Zrt.-ben.

Habony Árpád vezető tisztségviselő volt - Szalay-Bobrovniczky Kristóf mellett - 2008-2010-ben a Vitézy Tamás milliárdos vállalkozóhoz köthető, horvátországi idegenforgalmi befektetésekkel foglakozó cégcsoport magyarországi tagjának, az Adriatiq Islands Group Hungary Kft.-nek. E cég 2013 márciusa óta felszámolási eljárás alatt áll, ami jelenleg is tart.

A cégadatok szerint az MMG Zrt. jegyzett tőkéje 6 millió forint, az alapító okiratát 2015. április 9-én írták alá, és a fő tevékenysége a vagyonkezelés, de számos kiadással, reklámmal, közvélemény-kutatással, nyomtatással kapcsolatos tevékenységet is bejegyeztek a cégnek, sőt még ingatlan-adásvételt, divattervezést és takarítást is. Az új társaság székhelye Budapest III. kerület, Perc utca 8. szám alatt, a 2. emeleten van, ami azonos a kormánynak is dolgozó Századvég Gazdaságkutató Zrt. lapjának, a Napi Gazdaság Kiadó Kft.-nek a székhelyével. Az MMG vezérigazgatója Keresztesi Péter, aki a Napi Gazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója és a Századvég-csoport marketing- és kommunikációs igazgatója is.

Korábbi lapinformációk szerint a Napi Gazdaság kiadója is hamarosan tulajdonost vált, az a Magyar Nemzet éléről távozott Liszkay Gáborhoz kerülhet - aki a Válasz.hu szerint "az MMG-től függetlenül építi fel a hagyományos, papíralapú hírfogyasztók megtartására szakosodott ellen-Magyar Nemzetet".

 

 

 

Volt fideszes zsebét tömi az MTVA

Több tízmilliós megbízást kapott személyesen és cégein keresztül Várhegyi Attila, volt fideszes polgármester, államtitkár és pártigazgató az elmúlt években az MTVA-tól - írja a Népszabadáság.

A lap szerint annak ellenére, hogy Várhegyi 2002-ben lemondott parlamenti mandátumáról, mert jogerősen is elítélték hűtlen kezelés miatt, a mai napig a Fidesz egyik erős háttéremberének számít.

A politikus előbb párt-, majd kampányigazgató lett a Fideszben, ám a 2006-os választási vereség után kiszállt, és megalapította a Prestige Média reklámügynökséget, majd a Myself Consulting Kft.-t.

A lap szerint a Prestige főleg a poltikai szférából szerzi megrendeléseit. Az MTVA először 2012-ben kötött szerződést a vállalkozással 16,8 millió forint értékben, amelynek lejárta után Várhegyi a Nemzeti Hírháló nevű projektre kapott megbízást 5,6 millió forintért. Ennek nyomát egyelőre nem lelte a Népszabadság. Az MTVA ezen felül más feladatokkal is megbízta a volt fideszest 2012–2013-ban.

Az alap a Myself Consultingnak többi közt azért fizetett 7,2 millió forintot, hogy tartsa a kapcsolatot az egyébként külső gyártásban készült A Dal című produkció szereplőivel.

A lap úgy tudja, Várhegyi cégének köze lehetett az Origo-botrányhoz is. Pethő András, azóta távozott főszerkesztő-helyettes levele szerint, melyet a Magyar Telekom belső ellenőrzési osztályának küldött, a politikai nyomást a Prestige Média közvetítette - olvasható a Népszabadságban.

 

 

 

Ingyenmunkára szocializálná a fiatalokat az Emmi

Fiatalok önkéntes munkáját segítő honlapot hoz létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) májusban – mondta Schanda Tamás János, a tárca ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkára a "Rólad szól" konzultációs programsorozat eddigi tapasztalatai alapján.

A helyettes államtitkár szerint a fiatalok a legelkötelezettebbek az önkéntes munka iránt, a portál célja, hogy összekössék azokat, akik szívesen végeznének önkéntes munkát az őket fogadni kész szervezetekkel.

Schanda: a fiatalok a legelkötelezettebbek az önkéntes munka iránt

A "Rólad szól" konzultációs programsorozat februárban indult, május végéig 20 magyarországi és 4 határon túli helyszínen tartottak, illetve tartanak találkozókat.

Schanda Tamás János a programsorozat céljának azt nevezte, hogy meghallgassák a fiatalokat, és ötleteiket és javaslataikat a mindennapi kormányzati munkába is beépítsék.

A konzultáció a jövő héten Szekszárdon folytatódik.

 

 

 

Németh Zsolt számoljon be, kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból

A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés külügyi bizottságának összehívását kezdeményezi, hogy a testületet vezető Németh Zsolt (Fidesz) ott számoljon be arról, ki az a négy vagy öt ember, akit tudomása szerint kitiltottak az Egyesült Államokból – közölte Kerék-Bárczy Szabolcs szombaton az MTI-vel.

A párt elnökségének tagja emlékeztetett, a fideszes politikus korában az ATV-ben azt mondta, nem ismeri mind a hat kitiltott személy kilétét, de négyről vagy ötről tudja, hogy kicsoda.

A politikus arra is kitért, hogy Thomas Melia, az Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára legutóbbi budapesti látogatásakor arról beszélt, "az amerikai kormány megítélése az Orbán-rendszerről semmit sem változott". Emellett továbbra is él a tilalmi lista, de az azon szereplők kilétéről a közvélemény még mindig nem kapott tájékoztatást a hatóságoktól – folytatta.

Hozzátette, Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke kivételével a többiekről nem lehet tudni, a kormány ugyanis "egy bonyolult pávatánccal igyekszik elterelni a figyelmet a kérdésről".

 

 

 

Vasárnapi zárva tartás: ezzel nem számoltak

OKJ-s képzésre kell küldeniük saját családtagjaikat az élelmiszerkisbolt-tulajdonosoknak, ha nyitva akarnak tartani vasárnap – írja a Népszabadság. Egy 2007-es rendelet szerint ugyanis csak szakképzettséggel rendelkező munkavállaló lehet az eladó, ez alól nem kivétel a vasárnaponként a pult mögé állított kisegítő családtag sem.

Bár az egykori Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium végül mentesített sok munkakört a kötelező szakmai képesítés alól, az élelmiszerrel dolgozó eladónak továbbra is élelmiszer-vegyesbolti eladói OKJ-s végzettséggel kell rendelkeznie, függetlenül attól, hogy rendszeresen vagy csak a hét egy napján, vasárnap áll be a pult mögé – számol be a lap.

A Népszabadság kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte: a rendelet az adminisztráció csökkentése céljából átdolgozás alatt van, és a tárca néhány héten belül előrukkolhat egy új rendeletverzióval. Egyelőre a tárca titka, hogy pontosan milyen változás várható.

 

 

 

A Fidesz szerint a gyenge pénzügyi felügyeletet a szocialisták akarták megtartani

A gyenge pénzügyi felügyeletet a szocialisták akarták megtartani – reagált a Fidesz frakciója Burány Sándor szombati sajtótájékoztatójára, amelyen az ellenzéki politikus a pénzügyi felügyelet vizsgálatát sürgette.

A Fidesz képviselőcsoportja közleményében azt írta: pénzügyi felügyelet 2013 előtti működéséről szóló számvevőszéki jelentés is megerősíti azt, hogy az Országgyűlés jó döntést hozott, amikor 2013 októberével a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) a Magyar Nemzeti Bank irányítása alá helyezte és abba beolvasztotta. A korábbi gyenge és szabálytalanul működő pénzügyi felügyelet megtartását akkor is egyedül a szocialisták és a Jobbik akarta – idézte fel a kormánypárt.

A Fidesz szerint a 2013-tól jegybanki irányítással megerősített pénzügyi felügyelet bebizonyította, hogy sokkal hatékonyabban képes észlelni és feltárni a pénzügyi szektor, a brókerpiac szabálytalanságait és azt az évtizedes pénzügyi korrupciót, amely a szocialisták kormányzása idején teljes nyugalomban működhetett.

Emlékeztettek arra is: már az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat is, amely a pénzügyi felügyelet további szigorítását és a befektetőpiac rendbetételét segíti elő, hogy soha többé ne történhessen meg az, hogy csaló brókerek évtizedeken át zavartalanul meglophatják az embereket. Hozzátették: bíznak abban, hogy a szocialisták és a Jobbik ezúttal a további szigorítás mellett állnak majd.

Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke szombati sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a PSZÁF MNB-be való beolvasztásával nem lett hatékonyabb a pénzügyi felügyelet, sőt a jegybank "asszisztált, falazott" százmilliárdok ellopásához. Kijelentette: a Magyar Nemzeti Bank felelős a kialakult helyzetért, és igaza van Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek, aki április elején úgy nyilatkozott, a brókerügyben vizsgálni kell a pénzügyi felügyeletet.

Az MSZP-s politikus hangsúlyozta, az MNB-nek el kell ismernie a felelősségét, a felelős vezetőknek, élükön Matolcsy György jegybankelnökkel, távozniuk kell, és a jegybanknak be kell szállnia a kárrendezésbe.

 

 

 

Válságtünetek

Hát nem mondom, kapkod most mindenki, de ami a kormánypárt háza táján zajlik, az már bohózatba illenék – értem én, hogy kissé tanácstalanok, de sosem hittem volna, hogy ennyire útjukat vesztik. Sőt, híveiket is – tegnap egyszerre három hír is utalt arra, hogy a valamikor legendásan fegyelmezett, összetartó csapat bomlásnak indult, szakadozik szét.

Az első még csak érdekesen hangzott, hiszen azt írta a Mandiner, hogy sokkot kapott Orbán Viktortól Igor Janke, az ő lengyel életrajzírója. Kaptunk már néhányan sokkot tőle, nem újdonság, és az érthető is, hogy Janke urat kissé zsenírozza a magyar miniszterelnök oroszbarát politikája – sőt, kissé nagyon, olyan valóban nem nagyon volt még az ismert történelem folyamán, hogy hatalmas lármával kitört volna a lengyel-orosz barátság. Érthető, hogy ez a két ország nem kedveli egymást, de legalábbis Rettenetes Iván kora óta biztos nem – viszont Janke úr nagyon megkeseredhetett, ha képes volt kimondani:

Ami történt, szerintem stratégiai hiba volt Orbán részéről, de persze lehet, hogy neki van igaza. Mondjuk úgy tűnik, mintha kezdené belátni, hogy többet veszít így, mint amennyit nyer. Szövetségeseket például veszített Nyugaton. Márpedig Magyarország nem Kelet és Nyugat között van: Magyarország Nyugat. Kulturálisan, hagyományaiban, elhelyezkedésében, életmódjában, mindenhogy. Nem csoda, hogy az elmúlt egy évben történteket Viktor korábbi támogatói közül is sokan fogadják értetlenkedve – a beszélgetéseimből legalábbis ez derült ki.

Ha Igor Janke tör ténetesen nem lengyel, hanem magyar, akkor már mondhatnák is, hogy norvég zsoldban álló cetvadász, ez után a mondat után, de hát így még azt sem lehet – egy dolog biztos, a miniszterelnök elvesztette az egyik legmegbízhatóbb támaszát. Elképzelhető, hogy Varsóban mostanság nem fogják szeretni. De ezt még el lehetne viselni, ha rendben menne a gazdaság – míg jönnek az uniós pénzek, nincs nagy baj.

Dehogy nincs. Vannak még alapok, igen – de sajnos mintha nem a legjobb kezekben volnának. Legalábbis Csányi Sándor szerint:

Az uniós pénzek terén nem tartom szerencsésnek – mondta Csányi Sándor –, hogy az a Miniszterelnökség alá tartozik. Ismerik a véleményemet Lázár Jánosról. Nem megnyugtató, hogy olyan ember kezében van a döntés a százmilliárdokról, aki egy kisváros pénzügyeit sem tudta kézben tartani. (Origo) 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez ugyan az OTP közgyűlése után hangzott el, de Lázár János 2013-ban még az ország első számú uzsorásának nevezte Csányi urat, aki a jelek szerint ezt nem felejtette el – hiába, üzletben első a korrektség, a pontosság, a tartozások törlesztése. Előbb vagy utóbb mindent megadnak, Lázár mester most kapta vissza a kölcsönt. Az valóban kissé abszurd, hogy ilyen komoly összegek fölött egyetlen ember diszponáljon, egy működő országban ezt inkább egy többtagú, gazdasági szakértőkből álló bizottság kezébe adnák, de az egy működő ország volna.

A legszebbet azonban az ötös számú tagkönyv birtokosa mondta, a tatai polgári esték rendezvényén. Mondott ő már érdekeseket, de ilyent még soha:

Ha még egyszer valamelyik kampánystratéga kitalálja, hogy reggeltől estig azt kell szajkózni, hogy keményen dolgozó kisember, akkor bemegyek, és mindenkit felpofozok. Már égett a bőr a pofámról, jöttek a fideszes politikusok, és ezt ismételgették. Olyanok voltunk, mint a kretének. 

Hát, én kérek elnézést. Mármint a szóhasználatért. Nagyon rossz élményei lehettek mostanság a Magyar Hírlap publicistájának, szinte mindenben szembefordult korábbi elveivel – csak a végén nehogy még ellenzéki legyen belőle, mert akkor én beállok kalóznak a déli tengerekre és háromszögletű kalapot fogok hordani. Még az a szerencse, hogy Tatán ez az ember Szaniszló Ferenccel együtt lépett fel, így a konteók magyar atyamestere kissé hígítani tudta a szónokból feltörő epét. De élét így sem vehette a kemény mondatoknak – megkapta a magáét az internetadó, a vasárnapi zárva tartás, az autópályadíj-fizetési rendszer.

De hát végül is mi zajlik a kormánypárt berkeiben? Ezt a jelenséget úgy hívjuk, hogy válság. Michael Crichton meghatározása szerint válság az, amikor egy korábban elviselhető helyzet egyetlen tényező megváltozásával elviselhetetlenné válik. Ez a tényező pedig tavaly nyáron változott meg, mikor felemelték az alapélelmiszerek áfáját. Annak dacára, hogy az elengedését ígérte korábban a kormány. Ez indította el az étolaj-botrányt és az amerikai kitiltásokat, erre tett rá egy nagy lapáttal Paks 2 ügye és a közeledés Oroszországhoz, majd az internetadó felvetése eszkalálta a helyzetet. Simicska története már csak hab volt a tortán. A kormány ugyan a helyén van, mert nem lehet máshol, de kapkodva, ötletszerűen végzi a teendőit, nincsenek egységes elvei, a vezetők és a hangadók egymást is támadják, sőt, főleg egymást: valószínűleg biztonságosabb manapság még ellenzékinek is lenni, mint a kormány oszlopának, mert aki kormánypárti, sosem tudhatja, honnét éri támadás és melyik szekértáborhoz okos csatlakoznia.

Nézetem szerint ez a krízis már megoldhatatlan, A NER egysége végleg megtört, a gazdaság romokban hever, ilyenkor okos ember csődvédelmet kérne, de hát ezt nem teheti meg egy ország vezetése – főleg, ha tudjuk, hogy pillanatnyilag, ha lemondanának, csakis a káosz jöhetne utánuk. Most kéne nagyon észnél lenni, óvatosan visszakozni, leállni legalább a sikerpropagandával – de hát ez is lehetetlen.

Akkor mi lesz?

Válság lesz, elhúzódó, kínos, tartós válság.

A tüneteit láthatjuk.

Szerezzünk be gyertyát, gyufát, sót. Jó, ha van a házban.

 

 

Negyedévente súlyos milliárdok landolnak Tiborczéknál

Megint csenget a kassza Orbán Viktor vejénél, csak ebben a hónapban 570 milliónyi közpénzt nyert cége.

A tatabányai Grosics Gyula Stadion pályavilágítását alakíthatja ki az Elios Innovatív Zrt., amely konzorciumban nyerte el a megbízást 230 millió forintért – tudta meg a hvg.hu.

Áprilisban már három másik közbeszerzésen is az Orbán-vő cége győzött, a végösszeg több mint félmilliárd forint.

Tiborcz István cége ebben a hónapban nyerte el Gyál és Alsópáhok közvilágításának korszerűsítését, valamint az újpesti Szusza Ferenc Stadion pályavilágításához kapcsolódó munkákat is, összesen 340 millió forintért.

Az mfor.hu egy korábbi összesítése szerint 2010 óta az Elios immár 10,34 milliárd forintnyi olyan munkához jutott, amelyet részben vagy egészben közpénzből fizettek.

 

 

 

Matolcsyék bejelentésére várnak sokan jövő héten

A monetáris tanács kamatdöntő ülése lesz a jövő hét kiemelt eseménye a pénzpiacok számára, emellett csak néhány, nem piacmozgató hatású adat szerepel a hazai makronaptárban.

Kedden ülésezik a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely a várakozások szerint folytathatja a múlt hónapban újrakezdett enyhítést. Az elemzők többsége arra számít, hogy a márciusi döntéshez hasonlóan további 15 bázisponttal csökken a jelenleg 1,95 százalékon álló alapkamat. Az előrejelzések szerint 1,50 százalékig, vagy annak közelébe csökkenhet az irányadó ráta az idén.

Ugyancsak kedden a január-februári időszak kereseti adatait közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Januárban 4,1 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset pedig 3,5 százalékkal volt magasabb a tavaly januárinál. A versenyszférában 3,3, a költségvetési szerveknél 3,7 százalékkal nőttek a keresetek. A mínusz 1,4 százalékos januári inflációval számolva a reálkeresetek 5,6 százalékkal nőttek a nemzetgazdasági átlagot tekintve, a közfoglalkoztatottak nélkül 5,0 százalékkal.    

Csütörtökön a márciusi részletes államháztartási adatokat publikálja a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az előzetes adatok szerint márciusban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 226 milliárd forintot tett ki, az első negyedéves hiány pedig 536,7 milliárd forint volt, ami kedvezőbb a tavalyi 701,2 milliárd forintos deficitnél.

Pénteken a februári kiskereskedelemről közli második becslését a KSH. Az első becslés alapján a kiskereskedelemi forgalom 6,2 százalékkal nőtt  februárban az egy évvel korábbihoz képest, és immár huszadik hónapja mutatott bővülést. Az év első két hónapjában a forgalom 7,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszerforgalom 4,5, az iparcikkek eladása 10,0, az üzemanyag forgalom pedig 10,3 százalékkal nőtt a múlt év első két hónapjához képest.

 

 

 

Volner Lázárt lemondásra, a Fideszt fizetésre szólította fel

A Jobbik alelnöke arra szólította fel a Fideszt, hogy fizesse ki az Európai Bizottság által felfüggesztett fejlesztési forrásokat, Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert pedig lemondásra kérte.

Volner János szombati budapesti sajtótájékoztatóján a támogatási pénzek zárolására utalva azt mondta: olyan esetekről van szó, amikor egyes eszközbeszerzéseket ötszörösére, egyes munkatársi közreműködéseket pedig kilencszeresére áraztak be a pályázók, és ezt nem szűrte ki a rendszer.

Az ellenzéki politikus személyi következményeket sürgetett és azt hangoztatta: a Fidesz "pártkasszából vagy az ellopott pénzekből fizesse vissza azt a kárt, amelyet okozott". A jobbikos alelnök egy 700 milliárd forintról szóló csekket ragasztott a kormánypárt Lendvay utcai székházának kapujára.

Volner Jánost kérdezték arról is, hogy az MSZP szóvivője arra szólította fel Vona Gábort, tegye egyértelművé, támogatják-e a Betyársereget, vagy elhatárolódnak a szervezettől, azt a múlt radikális "vadhajtásainak" tekintik-e. A Jobbik alelnöke azt felelte: a Betyársereggel külön úton járnak, de vannak nézetazonosságok eszmerendszerükben, mert a nemzet jövőjét szeretnék jobbítani. Két külön szervezetről van szó, a Betyársereg tetteiért, mondanivalójáért a Jobbik nem tartozik felelősséggel – jelentette ki.

 

 

 

Tucatnyi lakóházat kellett kiüríteni Győrben

A Kálmán Imre utat 300 méteres szakaszon zárták le egy órán keresztül és 12 lakóházat kellett kiüríteni egy osztrák-magyar gyakorlógránát miatt.

Visszatérhetett otthonába az a mintegy 30 ember, akinek egy földmunkák közben talált lövedék miatt kellett elhagynia otthonát szombat délután Győrben - közölte a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs altisztje az MTI-vel.

Bátyi Edina elmondta: a Kálmán Imre utat 300 méteres szakaszon zárták le egy órán keresztül és 12 lakóházat kellett kiüríteni. 

A helyszínen egy 15 centiméteres osztrák-magyar gyakorlógránátot találtak, azonban robbanószert nem tartalmazott és a tűzszerészek elszállították a helyszínről.

 

 

Kitiltották a babakocsikat az egyik CBA-ból

Érdekes fotót kapott az Index az egyik olvasójától. Ezen az látható, ahogy a Jobbágyiban lévő CBA üzlet bejáratánál nem túl családbarát megoldással szűrik, hogy ki menjen be a boltba és ki ne.

Például nagyon úgy tűnik, hogy a babakocsival egyedül vásárló anyukára nem kíváncsiak, mivel ez az üzenet fogadja őket:

"Babakocsit tilos az üzletbe behozni"

 

 


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel