Fideszes bűnözök továbbképzése

Fideszes bűnözök továbbképzése a börtönben. (Közeli jövőkép parodizált változatban!)

Orbán és tettestársai segédmunkás képzésen vesznek részt. A fegyintézet célja, hogy ezek a gerinctelen kártevők valamilyen módon hasznos tagjai legyenek a börtöntársadalomnak. Segédmunkásként a börtön falain belül lehetőségük nyílik a munka megismerésére.

 

 

 

Itt vannak a kifogások, amiken százmilliárdok sorsa múlik

Lapunk birtokába került az a határozat, amiben az unió jelezte azt, amit a kormány szerdán jelentett be, miszerint a már kifizetett, befejezett projektek egy részének az elszámolásával komoly problémái vannak. Az Európai Bizottság szerint 2007 és 2014 között Magyarország „nem kellő körültekintéssel választotta ki a pályázatok győzteseit", azaz nem mindig az győzött, aki a legjobb ajánlatot tette, hanem más szempontok is közrejátszhattak.

Az uniós határozatban igen feltűnő, hogy abban

csak 2010 utáni ügyeket kifogásolnak,

miközben a szerdai kormányzati bejelentésen elsősorban a Gyurcsány-Bajnai időszak felelősségét emlegették az ügyben. Ugyanakkor forrásaink szerint a Bizottság most is vizsgál több olyan ügyet, amelyek még 2010 előtt kezdődtek, ám azokat egyelőre nem zárta le, így azokról most nincs szó.

Teljesen debileknek nézhetik egymást

A mostani a határozatból az derül ki, hogy az EU-tól tavaly májusban négy napra eljöttek random ellenőrizni a pénzük elosztásának menetét és a meglévő magyar kontrollrendszereket. Ezeket a tapasztalatokat meghányták-vetették, és arra jutottak, hogy már a júliusi kifizetési kérelmünket se hagyják jóvá a durva hibák miatt.

Ezt egy Magyarországnak küldött levélben tudatták októberben, néhány szórakoztató példával illusztrálva a jelentésüket. Ha a felvetett problémák erősek, akkor a mi, karácsony előtti viszontválaszunkban küldött magyarázkodásaink világbajnokok, nézze meg alább. Harmadikként betettük még Bizottság mostani levelében írt válaszokat :

  • A jelentés szerint egyik 2012-es biohasznosulással foglalkozó állami projektben az elfogadott ajánlatban egy ember egyhavi munkájára 14,4 millió forintot (48 ezer eurót) írtunk be. Feltűnt viszont az uniós ellenőröknek a vizsgálatkor, hogy még ugyanannál a projektnél, egy nagyon hasonló vizsgálatra 625 ezer forintot (2080 eurót) akartunk csak fizetni emberenként. Nem értették, hogy miért lehetséges a huszonháromszoros árkülönbség szinte ugyanarra.

Mi nem értettünk egyet, annyit mondtunk, hogy szerintünk nem hasonló két vizsgálat, hiszen egyik állatvizsgálat háziállatokra, míg a másik haszonállatokra vonatkozik.

Erre a Bizottság most azt mondta, hogy ne vicceljünk, a huszonháromszoros árkülönbség nem indokolt ugyanarra a folyamatra, még akkor sem, ha a haszonállatnál esetleg kicsit részletesebb elemzést is csinálnak, és egy pár órával többet dolgoznak.

  • Egy másik 2013-as projektben például „LL 500 T” mobil ollót (ez egy nagy munkagépet jelent igazából) 740 ezer euróért (mai árfolyamon 222 millió forintért) szereztük be. Az ellenőrök megnézték, hogy mennyiért kapnának ilyen gépet, és a piaci árak feleakkorák voltak, 320-390 ezer euró közt szóródtak. Megkérdezték erre is, hogy minden oké-e nálunk.

Mi elmondtuk, hogy pont ezt a mobil ollót nem lehetett mástól megvenni, hiszen kizárólagos forgalmazási engedélye van a cégnek Magyarországon. De az állam megkérte nyertes forgalmazót, hogy csináljon nekik egy ár-összehasonlítást. A győztes cég meg is csinálta, ami annyi volt, hogy keresett egy másik árat, ami neki 548 ezer euró volt (tehát még mindig a kétharmada annak az árnak, amiért ő adta).

A Bizottság erre most azt mondta, hogy Magyarország, kérlek, ezzel pont elismeritek, hogy csak sokkal olcsóbb ilyen gépeket találtok. Másrészt segítenek kicsit gondolkozni is nekünk, ugyanis „a legjobb ajánlat kiválasztásához nem jelent megbízható alapot épp a mobil olló kereskedőjétől ár-összehasonlítást kérni”, hiszen ő a saját termékét akarhatja esetleg majd eladni. Azt meg csak bemondtuk, hogy mástól kizárt lett volna venni, nem tudtuk bizonyítani semmivel.

  • Egy harmadik, 2013-as projektnél pedig például a „Durma AD-R 30175” présgépet nem értik, hogy miért kellett 208 ezer euróért (62 millió forintért) megvennünk, amikor 45 ezer euróért lehet kapni.

Erre azt mondtuk, hogy az NGM az kifogásolt árat összevetette két másik présgépptípussal, az „Amada” és a „Salvagnini” típussal, melyek ára 238 ezer és 200 ezer euró voltak, szóval ez szerintünk piaci ár volt.

Erre az uniós ellenőrök – jó eséllyel komoly önmegtartóztatással – csak annyit írtak oda, hogy sajnos nem tudják elfogadni az alapos utánajárásunkat, mert utánajártak, és az a cég is 47 ezer euróért kínálta akkor a gépet a piaci vásárlóknak, amely az államnak végül ötszörös áron, 208 ezer euróért adta el.

  • Három másik 2013-as projektnél nem tetszett nekik, hogy a átlagosan 1,7 millió forintos havi fizetést osztottak ki a projekteknél, amikor más hasonló projekteknél a bérek 190-250 ezer forint közt mozogtak.

Szerintünk ezeknél az a különbség, hogy a „projektek összetettsége és bonyolultsága” itt magasabb béreket tett szükségessé.

Ezt nagyon érdekesnek tartotta Bizottság, hiszen ezeknél a projekteknél például a koordinációs és marketingtevékenységekért felelős munkatársak bére 7-9-szeres volt a hasonló projektek marketingbéreihez képest. Nagyjából úgy gondolják, hogy ilyesmihez nem kell marketinges Cristiano Ronaldokat leigazolni, a koordinációs és marketingmunka egy főre eső bére bonyolultabb projekteknél sem indokolt.

Az egész mikrokontroll-rendszer nagyon gyanús

Összességében pedig megállapítják, hogy jó lenne, ha kicsit jobban odafigyelnénk „a gazdaságosság elvére”, a felhasznált erőforrásaink ne legyenek drágábbak a piaci áraknál. Emellett a mintából adódó durva hibák és „nem kellően körültekintő megoldásaink”olyan hiányosságokat jeleznek az egész kontrollrendszerünkre – azaz ahogy a pályázatok költéseinek részleteit ellenőrizzük egyes projekteknél –, amik érintik az összes elszámolásunk megbízhatóságát.

Ráadásul hiába szóltak, nem hoztunk semmilyen érdemi kontrollintézkedést, szóval most felfüggesztik egy nagy adag pénz kifizetését. 

"Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben 451 millió euró értékű magyarországi projekt finanszírozását szakította meg a 2007 és 2013 közötti időszak gazdaságfejlesztési operatív programjában, miután egy májusi ellenőrzés "súlyos, rendszerszintű gyengeségeket" tárt fel a projektek kiválasztásánál" - mondta erről csütörtökön az MTI szerint Jakub Adamowicz, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős szóvivője.

"Miután a kiigazító intézkedéseket nem hajtották végre, a bizottság most áprilisban felfüggesztette a kifizetéseket" a program egészét tekintve - mondta Adamowicz. Hozzátette, hogy büntetésről egyelőre nincs szó, mind a pénz folyósításának megszakítása, mind a kifizetések felfüggesztése része a szokásos eljárásnak, ha a bizottság szabálytalanságokat talál.

A megszakítás esetében arról van szó, hogy a bizottság konkrétan benyújtott fizetési kérelmek, számlák kifizetésére rendelkezésre álló időt szakítja meg, vagyis megállítja az órát, míg a szabálytalanságokat ki nem küszöbölik. A felfüggesztés esetén viszont már az adott programok, ebben az esetben a gazdaságfejlesztési operatív program 1., 2. és 3. prioritása alá tartozó időszaki kifizetések leállítását jelenti.

"Most a magyar hatóságokon a sor, hogy reagáljanak és megtegyék a kiigazító lépéseket" - fogalmazott a szóvivő, külön kiemelve, hogy a bizottságban külön munkacsoport áll rendelkezésre, hogy segítse azokat az országokat, amelyeknek nehézségeik vannak az uniós források maximális lehívásával a 2007-2013 közötti időszak pénzügyi keretéből, amire az idei év végéig van lehetőség.

Lázár János ma az MTI szerint azt mondta el, hogy majd megfontolják az EU kívánalmait, és hogy a felfüggesztett három programrész nettó értéke 150 milliárd forint, vagyis a 700 milliárd forintból ennyit függesztettek fel valójában, ennyinek a kifizetése még nem történt meg. Annak külön örült, hogy a 42 ezer hasonló magyar pályázatból a Bizottság a mintavételénél csak ilyen kevés furcsa hibára akadt rá.

Csak tapossák a kormányt? 

A bizottsági határozatnak, illetve az abban megjelelöt témáknak persze lehet egy olyan olvasata is, hogy Brüsszel rászállt a magyar kormányra, és nem véletlen, hogy kizárólag az előző fideszes kabinetnek kellemetlen ügyeket szellőzteti most meg. Ugyanis dokumentumban szereplő három olyan ügy, ahol Brüsszel szerint komolyabb túrárazás történt, 2012-13-ra esik. Azonban, mint írtuk, egy névtelenséget kérő forrásunk szerint meglehetősen valószínű, hogy 2010 előtt is voltak szabálytalanságok, és ezekről az EB is tud.

Megkerestük Heil Pétert, aki 2002 és 2007 között az uniós pénzek elosztását irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (korábban Hivatal) vezérhelyettese volt. Szerinte fontos, hogy ugyan simán lehettek 2010 előtt is ügyek, ezt nem lehet kizárni, de egyelőre ezt nem bizonyítja semmi, és Brüsszel sem fogalmazott meg az előző időszak pénzosztásával kapcsolatos vádakat. Az is fontos, tette hozzá, hogy itt nem lehet a 2010 előtti években kialakított pályázati keretrendszer hiányosságával magyarázni a felfüggesztéseket, mert a brüsszeli kifogások nagyon konkrét és egyébként pályázatonként változó kiírási feltételeket támadnak.

Az ügyben kerestük Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkárt, de cikkünk megjelenéséig nem értük el.

 

 

 

Milliókat költött hat bútorra a minisztérium

Horribilis összegekért vásároltak bútorokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó cégek – értesült a Borsonline.

Az MSZP-s Heringes Anita kérte ki a tárcától a 2014-es eszközbeszerzések adatait, amelyek több mint száz oldalt tesznek ki. 

Ebben szerepel az a tétel, ami valószínűleg szépen kicsinosította a Magyar Villamos Művek (MVM) valamelyik irodáját. Ebben a szettben egy kétajtós alsószekrény, három nyitott sarokszekrény, egy kanapé és egy kör alakú dohányzóasztal szerepel – mind ez 6,5 millió forintért.

A lap azt írja, hogy az MVM vett még 488 720 forintért gyöngyláncos rolót is, arra azonban napok óta nem válaszolnak, hogy miért nem választottak olcsóbb darabokat.

 

 

 

"Többet nem megyünk vissza" – Életpályamodell lecsúszottaknak és bántalmazottaknak

Pár éve még az ombudsman is elítélte az áldatlan viszonyokat, mára viszont a kiskunmajsai Menedékváros minden szempontból modellértékű kísérlet hajléktalanok visszaintegrálására. A többlépcsős program a kimenekítéstől az önfenntartásig nyújt támogatást, és még az utolsó fázisban is segít a lakhatásban, hogy a megkapaszkodás sikeres lehessen. A Menedék Alapítvány 15 éve kezdte Kiskunmajsán, és elképesztő, hogy egyre nehezedő pályán milyen sokáig jutott.

Gabriella a férje elől menekült el kisfiával Tiszabőről. A mindennapos verésekből lett elege. A környéken levő családok átmeneti otthonai vagy televoltak, vagy elutasították őket, szerinte azért, mert cigány és „azokkal mindig baj van”. Végül Kiskunmajsán fogadták be őket hat évvel ezelőtt. Úgy érkezett, hogy a fejét sem merte felemelni, mert mindkét szeme alatt monoklik feketéllettek. „Éppen vacsora volt, ott ültek mind, én meg majd elsüllyedtem szégyenemben” – mesél ideérkezéséről az asszony.

Kiskunmajsán megtalálta új párját, akivel négy gyereket nevelnek közösen, de ebből csak egy az övé, három az unokája. A lánya még börtönben is volt kiskorú veszélyeztetése miatt, ezért vannak az övéi is náluk. „Én mindegyiket a sajátomként szeretem, büszke vagyok rájuk” – ezt már Gyula teszi hozzá.

Sorsuk sok menedékvárosi számára példa. Gabriella az új férjével akkor ismerkedett meg, amikor hazautazott apja temetésére Tiszabőre. Gyula éppen elvált, sem munkája, sem otthona nem volt, utána jött Gabinak Kiskunmajsára, itt alakultak nagycsaláddá. Ma már a közeli fatelepen van bejelentett munkája, így együtt át tudtak költözni a Családosok Átmeneti Otthonából a „kilépő” albérletes lépcsőházba. Azt tervezik, hogy a környéken vásárolnak majd egy tanyát, részletre. „Ha nincs ez a lehetőség  Majsán, ma talán valahol az utcán tengődnénk” – mondta Gabriella.

A város szélén

A kiskunmajsai Menedékvárosban nagyjából 120 hajléktalan él, a Családok Átmeneti Otthona és a Hajléktalanok Átmeneti Otthona szinte folyamatosan tele van. Vannak még lakások, melyeket albérletbe adnak ki, ezek a „kilépő” lakások, ahová csak nagyon szigorú feltételek teljesülése esetén költözhetnek be a pályázók.

Először is ellátásban kell eltölteniük egy meghatározott időt, hogy lássák, valóban képesek-e talpra állni, illetve, ami még ennél is nehezebb, az önállóságra törekvőknek bejelentett munkával kell rendelkezniük. „Nagyon jó a kapcsolatunk a környékbeli vállalkozókkal, többen segítenek bennünket: az idénymunkában napszám mindig akad, a jobbaknak meg hosszabb távra is adnak munkát” – mondta a hvg.hu-nak Antal György, a Menedékváros vezetője. Az említett bérleményeknek a fele egyébként még üres, aminek részben az is az oka, hogy nincsenek felújítva, mert pályázati pénzekből nem mindenre futotta.

A Menedékvárosnak otthont adó laktanya épületet 15 évvel ezelőtt vásárolta meg a Menedék Alapítvány, de hosszú út vezetett a mostani 180 millió forintos uniós pályázatból felújított állapotig. Örökösen anyagi gondokkal küszködtek. Egy 2010-es ombudsmani vizsgálat a körülmények miatt elmarasztalta őket, igaz, a szakmai munkát modellértékűnek tartotta. A 40 éves panelépületben valóban penészesek voltak a falak, a fűtő- és elektromos hálózat is felújításra szorult, az állampolgári jogok biztosa pedig szemükre hányta azt is, hogy az ellátási formák nem voltak elkülönítve.

2012-ben a Menedék Egyesület segítségével pályázati úton elnyertek 180 millió forintot, amiből jutott a penészes falakra, lépcsőház-felújításra, energiakorszerűsítésre. Most már elkülönítetten működnek az ellátási formák, nem egy lépcsőházban kerülgetik egymást a kisgyermekes anyák a szenvedélybetegségükkel is küzdő hajléktalanokkal.

Az átadáson ott volt Ambrus-Fórus András, Kiskunmajsa polgármestere is, aki elmondta, hogy csökkenő mértékben, de még észrevehető a településen élők ellenérzése, pedig szerinte a városban akadnak problémásabb családok is. A Menedékváros vezetője részt vesz a helyi szociális bizottság munkájában is, ahol most azt tervezik, hogy mentorhálózatot hoznak létre a majsai problémás családok megsegítésére. Rau Sándor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés alelnöke bevallotta, hogy bár évek óta dolgozik a közéletben, nem is tudott a 20 kilométerre levő Menedékváros működéséről.

Szociális szövetkezetet is terveznek

A Menedékvárosnak 110-120 lakója van, a reálértéken csökkenő állami normatíva 60-70 százalékát fedezi a költségeknek. A hiányzó összeget a Menedék Alapítvány saját forrásból, valamint pályázatokból próbálja meg finanszírozni. Ebből működtetik a hajléktalan-, a családos, az önálló részleget és a népkonyhát. A legnagyobb veszteséget ez utóbbi jelenti, ezért azt tervezik, hogy a laktanyához tartozó 9 hektár területből 4-5 hektár mezőgazdasági területet szociális szövetkezetet létrehozva művelés alá vonják, s az itt megtermelteket a népkonyhán felhasználják majd.

A Menedékváros jelenleg 16 állandó alkalmazottal működik, hetente egyszer pszichológus is jön az intézménybe. Miután decemberben egy TIOP-pályázaton nyertek 20 millió forintot 15 hónapra, alkalmazni tudnak egy felsőfokú végzettséggel rendelkező programszervezőt, valamint hat hajléktalannak is fizetést tudnak adni szakképzettséget nem igénylő, a Menedékváros mindennapjaiban felmerülő munkák elvégzésére, akiknek a munkáját egy mentor segíti ugyanebből a pályázati pénzből. A laktanya 7 épületéből jelenleg kettőt használnak, többi lassan az enyészeté lesz. Az otthonok mellett van egy népkonyha és egy közösségi helyiség. „Az anyukákat megtanítjuk palacsintát sütni.”

Menedék máshol A 80-as években a pártbizottság kérésére kezdtek kisegyházak lelkészei szervezetten foglalkozni az akkoriban „elharapódzó” csövesek kultúrájának gondozásával. Amikor az évtized közepe táján mód nyílt rá, létrehozták a Menedék Alapítványt. Az ellátottaik zöme vidéken van, de azért Pesten is tartanak fent hajléktalanszállót, családok átmeneti otthonát, ahol 50 férőhely van. A Somogy megyei Bodrogon elsősorban gyermekeket támogatnak: állami gondoskodásban élő gyermekeket helyeznek el nevelőszülőknél. Létrehozták a Bodrogi Oktatási Központot, ahol hozzávetőleg 200 gyermekről gondoskodnak.

Mindenesek

„A legkülönbözőbb életkörülmények közül kerülnek ide, mindenkinek másra van szüksége, megpróbálunk egyénre szabott támogatást nyújtani" – mondta Csaplár Péter, a Hajléktalanok Átmeneti Otthonának munkatársa, aki egyben a közösség baptista lelkésze. A fiatalember Szegedről került a Menedékvárosba önkéntesként 10 évvel ezelőtt. Pár évig ő is szolgálati lakásban lakott családjával a Menedékvárosban. Másfél éves önkénteskedés után alkalmazták az alapítványnál, majd miután megnősült és négy gyerekük született, a közeli Zsombóra költöztek albérletbe, onnan jár be nap mint nap. Mindenesek az itt dolgozók: gondozzák az ellátottakat, járnak bevásárolni, szállítják a gyerekeket, karbantartják az épületet, amiben egyébként az ellátottak is részt vesznek.

„Nem tudjuk tölcsérrel beletölteni a tudást a fejükbe, de megpróbáljuk” – magyarázza Jójártné Margó, a Családok Átmeneti Otthona részleg munkatársa. Főzni, vasalni, gyereket ellátni tanítanak, a nagyobbakat hozzák-viszik az iskolából, óvodából, ha egy anyuka munkát talál, és későn végez, estig foglalkoznak a gyerekekkel. „És ez csak a jéghegy csúcsa.”

"Ha lemegy a virág, lesz paprika"

Vida Zoltánné Kecelről menekült három gyerekkel, akitől a végén már a saját rokonai vették el a gyerekek után járó támogatást az utolsó fillérig, ahelyett, hogy megvédték volna a férjétől, aki rendszeresen bántalmazta. A családsegítők irányították az asszonyt a Menedékvárosba. „Egy hónapja vagyunk itt, most már a gyerekek is tudnak nyugodtan aludni. Remélem, lesz munka, és tudok dolgozni mellettük. Bármit elvállalok. Amikor ástak itt mellettünk, a férfiaknak én mutattam meg, hogyan kell rendesen az ásót kézbe venni.”

Heléna szintén három gyerekkel kapott itt menedéket, ő már másodjára bújt ide a zaklató férje elől. Siófokon az édesanyjánál laktak egy darabig, de az otthon élő testvérével együtt hatuknak már nagyon szűkös volt a lakás, és az exe is naponta fenyegette. „Sajnos, egyszer bedőltem az ígérgetésnek, aztán kezdődött minden elölről. Többet nem megyünk vissza. A legkisebb fiunk megszületése után őrült meg teljesen a volt férjem, elkezdett inni, drogozni, rettegés lett az életünk, engem is a gyerekeket is állandóan ütötte-verte. A nagyobb lányomat már az édesanyámhoz adták gyámságba, ő most is ott van, a két kisebb fiúval lakunk most itt.”

Amíg védelem alatt állnak, a lány sem kerülhet vissza. A nő kapott állást egy üvegházban, „ha lemegy a virág, lesz paprika”. Úgy 90 ezer forint körül keres havonta, ebből kötelezően 10 ezer forintot előtakarékosságba kell adni, 10 ezer a szállás, a többiből próbálnak megtakarítani. A lánya, Rafi gyorsan beilleszkedett a helyi iskolába, a tanító néni szerint ő olvas az osztályban a legszebben.

 

 

 

Szijjártó: Erős gazdaság nem kerülheti ki Kínát

A magyar-kínai kapcsolatok kérdése nem pártpolitikához kötött; a kormányok több éve dolgoznak azon, hiszen az az ország, amely ma erős akar lenni, nem kerülheti ki a kínai kapcsolatokat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Konfuciusz Intézete és a Szegedi Közéleti Kávéház közös rendezvényén csütörtökön.

Orbán Viktor februárban ajánlott tűzszünetet a bankszektornak az éveken óta tartó háborúskodás után, és beígérte, hogy csökkenti a bankadót 2016-tól. A múlt heti nyilatkozat viszont, hogy ennek a feltétele a hitelezés növelése lenne, felveti az esélyét annak, hogy a tűzszünet véget ér.

Orbán nem konkretizálta, hogy mekkora növekedést látna szívesen a hitelezésben, de korábban azt mondta, hogy a magánszektorban 7-8 százalékpontos hitelállomány növekedésnek kellene lennie évente, hogy a gazdasági növekedés a 3 százalékos kormányzati cél felett maradjon.

A legtöbb bank azonban azt válaszolta a Reutersnek, hogy tapasztalt ugyan növekedést a hitelkeresletben, de azt főleg a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja generálta, és a program év végén lezárul.

A hitelezési kilátásaikkal kapcsolatban nem árultak el számokat a hírügynökségnek. Némi növekedésre számítanak a hitelezésben, amit serkenteni fognak az új EU-s projektek, és a felgyülemlet lakáshitel kereslet is.

A szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában rendezett beszélgetésen Szijjártó Péter kifejtette: évek óta nagy erőfeszítéseket tettek a keleti világgal, ezzel együtt az ott legdinamikusabban növekvő gazdasággal, Kínával való stratégiai kapcsolatok kialakításáért. Ennek eredményeként megnőtt a hazai export a keleti országba és egyre több kínai tőke is megjelenik Magyarországon – tette hozzá.

Felidézte: 2010 óta több olyan intézkedést hoztak, melyek a magyar-kínai kapcsolatok fejlődéséhez vezettek. Ezek eredményeként tavaly, minden idők legmagasabb magyar exportját érték el Kínában, ezzel 2,2 milliárd dollárnyi exportot realizálva. Ez azt jelenti, hogy a keleti nyitás stratégia, Kína irányába export oldalon sikeres. Emellett arra is törekedtek, hogy a kínai tőke is megjelenjen Magyarországon.

Ennek bizonyítékai például a Huawei és a Wanhua is, melyek komoly erővel rendelkeznek már az országban, és a Bank of China is jelen van, ma Magyarországon csaknem 3,5 milliárd dollárnyi kínai termelő tőke van jelen – mondta a miniszter. Szijjártó Péter hozzátette: mindez abba beleillik abba a célkitűzésbe, amelyet "úgy fogalmaztunk meg, hogy amikor a kínaiak európai jelenlétben gondolkodnak, akkor Magyarországra kapuként tekintsenek és az európai gazdasági igényeket innen próbálják meg kiszolgálni".

Az eseményen a miniszter a jövőbeli együttműködésekben az élelmiszeripar fontosságát és Kína két, Nyugat-Európába irányuló kereskedelmi útvonalának Magyarországon áthaladását hangsúlyozta. Hozzátette: jelenleg a világban egyre nagyobb a verseny a kínai piacért és a kínai tőkéért.

 

 

 

Egymillió beteg adatai kerültek ki az internetre – a hatóság vizsgálódik

Közel egymillió kórházi beteg adatai kerültek ki az internetre – derült ki a TV2 Tények című műsorának csütörtök esti adásából.

A táblázatot egy kórházi adatkezeléssel foglalkozó cég oldaláról bárki elérhette, így például munkaadók megtudhatták, hogy az alkalmazottaik voltak-e kórházban, és ha igen, miért.

Az adatvédelmi hatóságnál azt mondták: vizsgálják az esetet. A cég, amelynek a honlapjáról az adatok letölthetőek voltak azt mondta: nem figyeltek oda, ezért válhattak publikussá a személyes adatok.

 

 

 

Csányi újból Lázárt támadta

Már egy ideje megy az adok-kapok Csányi Sándor és Lázár János között. A háború újabb fordulójában most Csányin volt a sor, hogy megint beszóljon a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, amit meg is tett – írta a napi.hu.

Az üzletember az OTP közgyűlését követő sajtótájékoztatón válaszolt újságírói kérdésekre, ahol többek közt a Quaestor-károsultak kifizetéséről azt mondta: tisztességtelen, hogy utólag emelik fel a kártalanítás összegét 30 millió forintig. Tarsoly Csabáról, akivel évekig együtt dolgozott, úgy fogalmazott, aktív elnökségi tag volt, sokat tett a futballért, ám ez "nincs összefüggésben egyéb tevékenységével". Egyébként a Quaestort szakmai körökben "mindig is körüllengte bizonyos gyanú" – fűzte hozzá az OTP vezére.

Csányi arról is beszélt, igazságtalan, hogy a tisztességes bankokkal fizettetik meg a tisztességtelenek okozta hiányt.

Lázár Jánossal kapcsolatban pedig azt nyilatkozta:

Az uniós pénzek terén nem tartom szerencsésnek, hogy az a Miniszterelnökség alá tartozik. Ismerik a véleményemet Lázár Jánosról. Nem megnyugtató, hogy olyan ember kezében van a döntés a százmilliárdokról, aki egy kisváros pénzügyeit sem tudta kézben tartani.

 

 

 

 

Atomhordó, Putyin álarc: aláírásgyűjtés az atomtemető ellen

Aláírásgyűjtésbe kezdett az Együtt a Pécs közelébe tervezett atomtemető ellen. A párt célja, hogy nem csak Pécs szomszédságában, hanem máshol se épülhessen radioaktív hulladékot tartalmazó tároló, ha a helyi lakosság nem járul hozzá.

Putyin- és Orbán-álarcba öltözött fiatalokkal és egy sugárzásveszélyre figyelmeztető hordóval vezette be aláírásgyűjtő akcióját az Együtt Pécsett a Kossuth téren. A párt annak érdekében gyűjti az aláírásokat, hogy az emberek beleszólhassanak abba, ha 20 kilométeres lakókörzetükben nukleáris létesítményeket akarnak felhúzni.

Ahogy arról beszámoltunk, a 145 ezres Pécs közelébe, Bodára tervezett nagy aktivitású hulladékot tároló atomtemető hungarikum abból a szempontból, hogy máshol nem tesznek ilyen létesítményeket ekkora települések közelébe. A beruházásról való tájékoztatásból Pécs lakossága eddig kimaradt, mivel nem ezen a településen valósulna meg az építkezés, ám a helyi ellenzék és civilek erőteljes tiltakozásba kezdtek az elmúlt hetekben.

Mint Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja elmondta, a pártnak leginkább az eljárással van baja. Berkecz szerint az ügy horderejéhez képest a kormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy mind a paksi bővítést, mind a Mecsekbe tervezett atomtemetőt agyonhallgassa, és minél szűkebbre szabja azok körét, akik véleményt alkothatnak – erről szól a paksi szerződés titkosítása, és a nukleáris létesítmények hatásterületének abszurd módon 100 méterre való szűkítése. (Ez azt jelenti, hogy 100 méteres sugarú körön kívül a beruházónak, illetve fenntartónak ne kelljen a lakosságot megkérdezni, hogy akar-e a környezetébe hasonló létesítményt.)

Atomtemető a kertek alatt?

Berkecz hangsúlyozta: míg 2006-ban a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról nemzetközi szinten is szakmai-társadalmi vita folyt, addig a paksi bővítés „suttyomban”, egy Orbán–Putyin-paktumnak köszönhetően valósul meg, és ennek a paktumnak köszönhető, hogy a kiégett fűtőelemek Magyarországon kerülhetnek végleges elhelyezésre. A politikus hozzátette, az ország energiaellátásának kérdéséről szakmai-társadalmi konzultációnak kell döntenie, hiszen az energetika terén megvalósuló fejlesztések néhány évtized alatt okafogyottá is tehetik a paksi bővítést, míg az atomenergia felhasználásakor keletkező hulladék százezer év távlatában okoz problémákat.

Bár az aláírásgyűjtésnek konkrét jogi következménye nincs, a párt nyomás alá kívánja helyezni mind a helyi döntéshozókat, mind a parlamenti többséget. Berkecz nem fogalmazott meg konkrét elvárást azzal kapcsolatban, hogy hány aláírással lennének elégedettek, ám hozzátette, hogy a Tubesre tervezett NATO-lokátor ellen 2006-ban néhány hét alatt összegyűjtött nyolcezer aláíráshoz hasonló eredmény már komoly jelzés lenne a hatalom számára. A politikus felidézte, hogy annak idején a jelenlegi pécsi polgármester, Páva Zsolt is határozottan kiállt a lokátor Pécs közelébe telepítése ellen; Berkecz most abban bízik, hogy a polgármester és a városvezetés többi tagja saját pártjával is vállalja a konfrontációt.

Az Együtt mellett más szervezetek is aktivizálódtak a városban: a Lehet Más a Politika helyi népszavazást kezdeményez az ügyben, és az atomtemető ellen a Jobbik és a Demokratikus Koalíció is hajlandó fellépni. Berkecz szerint az Együtt nyitott mindenféle együttműködésre; a helyi civilekkel közösen szervezett április 19-i korrupcióellenes tüntetés másik fő témája például az atomtemető ügye lesz. Az aláírásgyűjtő ívet elsőként ennek a demonstráció szervezője, Rajnai Attila írta alá.

 

 

 

Rendszeresen alkalmazzák családtagjaikat a KDNP-sek

Rendszeresen jutottak zsíros politikai állásokhoz a KDNP-s képviselők családtagjai – derül ki a 444 összeállításából.

Bár Hargitai János KDNP-s képviselő azt állította, alig ismeri lánya élettársát, Tölgyesi Pétert, aki a Buda-Cash Brókerház vezérigazgatója volt, és akivel Hargitai lányának közös gyereke is született, más KDNP-s politikusok rendszeresen egyengették gyerekeik és családtagjaik pályáját – derül ki a 444.hu összeállításából.

A lap azt írja, a KDNP-frakcióvezető Harrach Péter, Básthy Tamás és Szászfalvi László a fiát, Bagdy Gábor és Salamon László a lányát, Lukács Tamás és Stágel Bence a feleségét alkalmazta.

Rubovszky Györgynek Latorcai János felesége volt a titkára, míg Latorcainak Rubovszky lánya, Csilla, aki egyébként jelenleg alpolgármester az V. kerületben és idősügyi miniszteri biztos, jogi tanácsadásért pedig a Fidesz-frakciótól is kapott 12 millió forintot. Az V. kerületben egyébként az apa, Rubovszky György több cikluson át kapott havi fizetést az ingatlanügyek megszakértéséért.

Harrach Péter három fia közül az egyiket a parlamentben alkalmazta, másik fia a zuglói Fidesz-KDNP frakcióvezetője volt, jelenleg pedig a helyi Lipták-villa vezetője. A legkisebb Harrach fiú a 13. kerületi Fidesz frakcióvezetője és önkormányzati képviselő a XIII. kerületben.

Latorcai egyik fia II. kerületi képviselőből az Emmi helyettes államtitkára, majd a Miniszterelnökség helyettes államtitkára lett, másik fia pedig az állami MVM Zrt. környezetvédelmi osztályvezetője, felügyelőbizottság tag is az egyik MVM-cégnél.

Szászfalvi László egy időben szintén a fiát alkalmazta titkárként, aki most a Csurgói Női Kézilabda Club elnöke

Hoffmann Rózsa lánya, Horváth Kornélia irodalomtörténész, 2007-ben a KDNP pártalapítványának az ösztöndíjasaként kutatta a politikai beszédek retorikáját, ezután pedig a Hoffmann Rózsa által kitalált, a KDNP által kiírt irodalmi pályázat zsűrijének is tagja volt.

Firtl Mátyás a lánya alpolgármestersége idején kapta meg Kópháza díszpolgári címét, de a lány anyósának trafikkoncesszió is jutott a határ mellett.

 

 

 

Orbán Ráhel férjének cége nyerte a tatabányai stadion kivilágítását is

Az Elios Zrt. konzorciumi partnerével közösen 230 millió forintot kap Tatabányától a Grosics Gyula Stadion pályavilágításának elkészítésére.

Újabb tendert nyert  Orbán Viktor miniszterelnök vejének cége, az Elios Zrt. A társaság konzorciumi partnereivel, a Roneko Kft.-vel és a Pharos '95 Kft.-vel 230 millió forintból egyrészt felújítja a tatabányai Grosics Gyula stadion centerpályáját, másrészt kialakítja a pályavilágítást, mindezt a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében. 

A pályázat nyílt volt, Tiborczék konzorciumán kívül még ketten jelentkeztek. Az Elios Zrt. vezette konzorcium egyebek mellett a Strabaggal szemben győzedelmeskedett. A szerződést április 9-én kötötték meg.

További részletek a Közbeszerzési Értesítőben.

 

 

 

Mentességet kérnek a vasárnapi zárva tartás alól a balatoni önkormányzatok

A helyi önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) levélben fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, kérve, hogy a kiemelt üdülőkörzet május elejétől szeptember végéig mentességet kaphasson a kereskedelmi vállalkozások, üzletek vasárnapi kötelező zárva tartása alól.

Erről Balassa Balázs (független), a BSZ elnöke, Szigliget polgármestere tájékoztatta pénteken az MTI-t.

Kifejtette, a BSZ elnöksége a héten hozott határozatot arról, hogy a kormányhoz fordul a mentesség kérésével.

A szervezet elnöke szerint elsősorban nem a multik, hanem a kisüzletek üzemeltetői sérelmezik az új szabályozást. A vonatkozó jogszabály lehetőséget biztosít a 200 négyzetméternél kisebb üzletek vasárnapi nyitva tartására, de csak ott, ahol a család tagjai dolgoznak. Balassa Balázs szerint szükséges lenne megvizsgálni, hogyan terjeszthető ki ez a mentesség az alkalmazottakat foglalkoztató balatoni üzletekre is, hiszen sok esetben megoldhatatlan, hogy egy egész évben nyitva tartó kereskedelmi vállalkozásnál csak a családtagok dolgozzanak minden hétvégén. Azt is figyelembe kell venni, hogy az üdülőrégióba érkező turisták, nyaralótulajdonosok számára a szabadság időszakában nincs különbség a hétköznap vagy a hétvége között – hangsúlyozta.

"Az jó törekvés, hogy a kormány erősíteni kívánja a családi vállalkozások pozícióját, elősegítve a bevételük növekedését, de sajnos a Balaton térségére nem ez a vállalkozói kör a jellemző" – fogalmazott a BSZ elnöke. Hozzátette, a régió is támogatni kívánja a kormány törekvését, de kéri, hogy ameddig kiépül az a kisüzlet-hálózat az üdülőrégióban, amely biztosítani tudja a szükséges nyári ellátást hétvégenként is, mentesítsék a térséget a vasárnapi zárva tartás szabályozása alól. A BSZ a mentességet minimum öt hónapra kéri, igazodva a balatoni vendégforgalom igényeihez.

 

 

 

Nem vizsgálhatták a Mészáros Lőrinc elleni feljelentést, mert a rokonuk

Még a fideszes Tényi István jelentette fel Mészáros Lőrincet, miután Orbán Viktor jó barátja kihagyta vagyonnyilatkozatából, hogy milyen célból költött el 80 millió forintot, illetve szintén "elfelejtett" 300 millió forintos jövedelmet feltüntetni benne. Tényi a feljelentést a Fővárosi Főügyészséghez juttatta el, de ezt továbbirányították az V. és XIII. kerülethez illetékesség hiánya miatt – írta a VS.hu.

A feljelentés kálváriája ekkor sem ért véget: ugyanebből az okból a kerületekből is továbbítani kellett, így a Bicskei Járási Ügyészségen kötött ki. Ám itt nem várt akadályokba ütközött a vizsgálat: az ügyészség vezetője és beosztott ügyésze elfogultságot jelentettek be.

Indokaik szerint a feljelentett Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester rokoni kapcsolatban áll a Bicskei Járási Ügyészségen tisztviselőként dolgozó F. Cs.-vel, F. Cs. anyósának első unokatestvére. F. Cs. férjével és anyósával egy háztartásban lakik Alcsútdobozon, férje pedig a Mészáros és Mészáros Kft. alkalmazásában dolgozik, mely Mészáros Lőrinc cége

- írták.

A feljelentést így most a Székesfehérvári Járási Ügyészségre kellett eljuttatni.

 

 

 

LMP: A kormány közpénzből tüntetné el a lopás nyomait

Az LMP szerint a kormány közpénzből akarja eltüntetni a lopás nyomait azzal, hogy a költségvetésből finanszírozza 145 önkormányzat csalás miatt jogosulatlannak ítélt és ezért ki nem fizetett uniós játszótér-felújítási támogatását.

Ezt Sallai R. Benedek, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője mondta pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Úgy fogalmazott, az unió csalás elleni hivatala megállapította, hogy az érintett önkormányzatok csak „néhány korhadó rönkfát” kaptak modern játszóterek helyett, a pénz pedig eltűnt.

– A kormány erre válaszul nem megkeresi a bűnözőket, hanem helyt áll helyettük és kifizeti a büntetést – hangsúlyozta, hozzátéve, a játszóterek miatt a kabinet most 1,8 milliárd forintot vállal át az EU-tól, de lehet, hogy legközelebb 700 milliárd forintot kell majd kifizetnie, ami a teljes magyar fejlesztéspolitika összeomlását eredményezheti.

Sallai R. Benedek szerint az utóbbi eset akár az egész költségvetést veszélybe sodorhatja, később pedig akár államcsőd is bekövetkezhet, ha az állam nem tudja majd finanszírozni a működését.

 

 

 

"Lázár HAZUDIK" – írta ki a Hír Tv felelős szerkesztője

György Zsombor, a Hír Tv és a Magyar Nemzet munkatársa szerint éppen a fordítottja igaz annak, amit a Miniszterelnökség első embere csütörtökön mondott: nem a Simicska-tévé bojkottálja a Fideszt, hanem "a kormányzat bojkottálja a Hír Tv-t, a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót". A Fidesz tapolcai jelöltje sem adott nekik interjút - írta a Hír Tv munkatársa.

Élesen reagált a Miniszterelnökség vezetőjének csütörtöki nyilatkozatára György Zsombor, a Hír Tv felelős szerkesztője.

Mint arról beszámoltunk, Lázár János a szokásos kormányinfón arról beszélt, hogy a Simicska-birodalom, közelebbről nézve a Hír Tv, illetve a Jobbik között szép barátság van kibontakozóban.

György Zsombor pénteken a Facebookon válaszolt Lázár nyilatkozatára, amit a Mandiner vett észre. György először is idézte a minisztert, aki állítólag azt is megjegyezte, hogy a Hír Tv-n mostanában diszkriminálják a kormánypárti politikusokat.

Majd így folytatta a Hír Tv munkatársa: "mint a televízió felelős szerkesztője ezúton ki- és bejelentem, büntetőjogi felelősségem teljes tudatában, hogy Lázár János nem csak cinikus, hanem egy hazug politikus. Még egyszer: HAZUDIK!!! A valóság az ő állításával szemben az, hogy a Fidesz és a kormányzat bojkottálja a Hír Tv-t, a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót, a demokrácia alapvető elveit, értékeket rúgva fel. Megjegyzem, a Fidesz tapolcai jelöltjét is felkértük, hogy adjon interjút. Ő ezt elutasította. A végeredményt mindenki ismeri. A tanulságokat mindenki levonja" – írta György Zsombor.

 

 

Fidesz: a baloldal Magyarország megbüntetéséért szurkol

A Fidesz-frakció szerint a baloldal már megint azért szurkol, hogy megbüntessék Magyarországot. A kormánypárti képviselőcsoport ezt arra válaszul írta az MTI-nek küldött közleményében, hogy Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke pénteki sajtótájékoztatón arról beszélt: pártja szerint azért Brüsszelben és nem Magyarországon vették észre, hogy probléma van az uniós pályázatokkal, mert a kormány "megszállta" a független intézményeket, köztük az EU-s források helyes elköltéséért felelő Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot (EUTAF) is.

A Fidesz-frakció reagálásában arra hívta fel Szigetvári Viktornak – mint közleményükben fogalmaztak, "Bajnai Gordon szóvivőjének" – a figyelmét, hogy az Európai Bizottság is elismerte: a gazdaságfejlesztési operatív program kifizetéseinek felfüggesztése technikai jellegű intézkedés, amely a 42 ezer lebonyolított projektből mindössze hatot érint.

A kormány egyetlen fillért sem hagy elveszni, az országot megillető összes fejlesztési forrást lehívja, "ellentétben a Gyurcsány-Bajnai-kormánnyal, amely a források töredékét volt képes lehívni, és amit lehívtak, annak a 76 százalékát is szabálytalanul költötték el, ezzel százmilliárdokat hagytak veszni" – írták közleményükben a kormánypártiak.

Ismét hangsúlyozták, hogy Magyarország minden idők legnagyobb gazdaságfejlesztési korszaka előtt áll, hamarosan 12 ezer milliárd forintos fejlesztési forrás nyílik meg, amelynek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítják. Megjegyezték: ez az arány a szocialisták idején 16 százalék volt.

 

 

 

Nagyon kiborította Orbán a lengyel önéletrajzíróját

Orbán Viktor lengyel önéletrajzírója, Igor Janke ismét Budapesten van, hogy újabb fejezetet írjon a magyar miniszterelnökről szóló, még 2012-ben megjelent könyvéhez. Ennek oka a kormányfő keleti nyitása és a Putyinhoz fűződő jó viszonya – derült ki a Mandiner interjújából.

A lengyel újságíró szerint "nagyon meglepett mindenkit", hogy Orbán közvetetten a "másik oldalra" állt, sőt, még Putyinnal is találkozott, ami "nagyon furcsa volt" neki "személyesen is".

Orbán Viktor, a szabadságharcos, aki az elsők között ítélte el a Grúzia elleni orosz agressziót néhány évvel ezelőtt, most fogadja az agresszort? Az ellenséget? Itt ugyanis háború van. Nem krízis, nem konfliktus. Háború.

Janke szerint Putyin teszteli mennyire kemény ellenállásba ütközik Európában:

S mit lát? Azt, hogy egyáltalán nem kemény. Nincs egység. A szankciók... Nos, a szankciók nevetségesek. És Orbán még azokat sem támogatta jó szívvel.

Azt is hozzátette, a lengyelek teljes mértékben amellett vannak, hogy fegyvert szállítsanak az ukránoknak. Nincs kétségük afelől, hogy Putyin nem fog megállni Donyeckben.

A mi nézőpontunkból tehát teljesen érthetetlen, hogy ezt a figurát miért invitálja meg magához Orbán Viktor, a mi elvileg nagy szövetségesünk.

Arra a felvetésre, hogy akkor Orbán jól megfogja-e kapni a magáét az új fejezetben, azt felelte, nem ítélkezni jött, hanem hogy beszéljen az emberekkel és megértse mi történt. Mert "komoly érvnek kell lenni egy ilyen lépés mögött".

Janke szerint Orbán húzása stratégiai hiba volt, szövetségeseket veszített vele Nyugaton.

Márpedig Magyarország nem Kelet és Nyugat között van: Magyarország Nyugat. Kulturálisan, hagyományaiban, elhelyezkedésében, életmódjában, mindenhogy

- tette hozzá. Az újságíró úgy vélte, Putyin látogatása után főleg hiba volt a magyar miniszterelnöknek Lengyelországba mennie. Így az biztos, hogy újra kell építeni a lengyel-magyar kapcsolatokat. Addig is Lengyelország arról beszél, háborúra kell készülniük az oroszok miatt.

 

 

 

Így túrhatják ki Simicskát a plakátpiacról

Csütörtökön az ESMA spanyol-magyar reklámcég részvényeinek 100 százaléka Garancsi István kezébe került – írja a Népszava.

A társaságot irányító Bleuer István közleményéből derült ki: a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy eladják a céget a menedzsmentnek, de a beruházás nagysága miatt a csapatnak szüksége volt egy pénzügyi befektetőre is.

Garancsi jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, tulajdonosa a Videoton FC-nek és az offshore hátterű gázkereskedő céghez, a MET-hez is kötődik.

A Népszava információi szerint már készül az a törvénymódosítás, ami lehetővé teszi, hogy újra kihelyezhetőek legyenek az oszlopreklámok, aminek tiltása miatt hatalmas bevételtől esett el korábban a cég.

Simicska Lajos plakátcége, a Publimont és üzlettársa, Fonyó Károly vállalkozása, az Euro AWK szembetűnően kegyvesztetté vált: előbbitől a tavalyi év első két hónapjában 2752 plakáthelyet vett az állam, most mindössze 25-öt, utóbbitól tavaly január-februárban 767-et, most pedig összesen csak 4 darabot – írta a hvg.hu.

 

 

 

Bayer megkezdte a kivonulást a Fideszből

Nagyon úgy fest, hogy az Orbán-Simicska háború csak tovább élezte a Fideszben lévő belső ellentéteket.

A válság súlyosságát jelzi, hogy ismert jobboldali újságírók egyre határozottabban és ingerültebben bírálják a Fideszt és a kormányt is. Legutóbb a tatai polgári esték csütörtöki rendezvényén, melyről az Index készített riportot.

"Ha még egyszer valamelyik kampánystratéga kitalálja, hogy reggeltől estig azt kell szajkózni, hogy keményen dolgozó kisember, akkor bemegyek, és mindenkit felpofozok. Már égett a bőr a pofámról, jöttek a fideszes politikusok, és ezt ismételgették. Olyanok voltunk, mint a kretének."

Ezt Bayer Zsolt mondta, aki rövid időn belül már másodjára kritizálja keményen nagy nyilvánosság előtt pártját. Mikor a közönségből valaki megkérdezte, hogy mi történt a Fidesz kommunikációjával, mert az utóbbi időben mintha nem működne olyan fényesen, Bayer azzal kezdte, hogy a kommunikáció csak egy probléma a Fidesszel mostanában: elhibázott intézkedések, átgondolatlan törvényjavaslatok, hülye viselkedések sem segítik mostanában a Fidesz népszerűségét.

Arról is beszélt, hogy őt nem szokták kérdezni nagy döntések előtt, de ha megtették volna, szóba sem hozza az internetadó ötletét, mert azzal sikerült az utcára vinni egy hatalmas heterogén tömeget a kormány ellen:

"Megajándékoztuk az ellenzékünket egy olyan közösségi élménnyel, amiben nagyon régen nem volt részük, újra el tudták hinni magukat."

Bár szíve szerint támogatná a vasárnapi zárva tartást, de:

"ha már a világ összes létező konfliktusát magunkra borítottuk, akkor 526-nak még bevállaljunk egy ilyet is? Azt mondtam volna, hagyjuk a francba".

Bayer szerint − ahogy egy korábbi írásában megfogalmazta − a lélek hiányzik a Fideszből mostanában.

 

 

 

Kiderült, miért adott Szijjártó Kóka Jánosnak diplomata útlevelet

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós források felhasználásának javuló hatékonyságát és láthatóságát emelte ki, Jyrki Katainen EU-biztos pedig a helyzet tisztázása érdekében szükséges feladatokra hívta fel a figyelmet közös sajtótájékoztatójukon pénteken Budapesten. Jó üzenete van, hogy míg Magyarországon 2012-ben 1000 milliárd forint európai uniós forrást fizettek ki, 2013-ban már 1700 milliárd forintot, 2014-ben pedig 1840 milliárd forintot – mondta a miniszter az a 700 milliárd forint uniós forrást érintő felfüggesztést firtató kérdésre. Vagyis javul a források felhasználása, és javul a források felhasználásának a láthatósága – tette hozzá.

Jyrki Katainen EU-biztos, az Európai Bizottság alelnöke elmondta: "azt várjuk a magyar hatóságoktól, hogy végezzék el a szükséges változtatásokat, hogy tisztázódjon a helyzet". Megismételte, hogy a felfüggesztés egy technikai lépés. A biztos korábban elmondta: amint a magyar hatóságok megoldották a kifogásolt dolgokat, feloldják az intézkedést. Egy másik kérdésre Szijjártó Péter elmondta: Kóka János Magyarország volt nemzetgazdasági minisztere, aki továbbra is aktív külgazdasági tevékenységet folytat, ezért kért és kapott diplomata útlevelet. "Nekem az a célom, hogy Magyarország sikeres legyen külgazdasági területen. Ez pedig úgy lehetséges, ha a külgazdasági területen aktív vállalatok és személyek sikeresek" – tette hozzá.

Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős szóvivője csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a bizottság tavaly szeptemberben 451 millió euró értékű magyarországi projekt finanszírozását szakította meg a 2007 és 2013 közötti időszak gazdaságfejlesztési operatív programjában, miután egy májusi ellenőrzés "súlyos, rendszerszintű gyengeségeket" tárt fel a projektek kiválasztásánál. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy az Európai Bizottság a szóban forgó program három programrészének 42 ezer projektjéből hatot kifogásolt, és 3-4 olyan megjegyzést tett, ami a pályázatok elbírálására vonatkozik; a kormány megfontolja az EB javaslatait.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel