Korrupciógyanúért rágott be ránk az EU, nem Gyurcsányék miatt

Hiába magyarázkodik az Orbán-kormány és próbálja a Gyurcsány-Bajnai korszakra tolni az EU-s pénzek felfüggesztését, kiderült, hogy ez egyszerűen nem igaz. Az Európai Bizottság hvg.hu-hoz eljutott határozata egy szóval sem említi a szocialisták pályáztatási gyakorlatát.

Ugyanis Brüsszel leginkább az Orbán-kormány 2012-2013-as projektjeire akadt ki, amikről már október óta folynak a viták.

Korrupciógyanús túlárazások, túlfizetések és hatósági félrenézések

- fogalmazott a lap.

Például volt, hogy 23-szoros áron végeztetett állatvizsgálatokat a kormány, máskor pedig egy mobilolló nevű gépet 220 millió forintért szerzett be, míg a piaci ára valójában csak 96-117 millió forintra tehető. De olyan is történt, hogy 14 millió forint helyett 63 millió forintért vettek présgépet az unió pénzén. Sokszor a fizetésekkel is bőkezűbb volt a kormány a kelleténél: 1,7 millió forintos béreket osztogattak olyan projektfeladatok miatt, amiért 190-250 ezer forint szokott járni. A kormány ezekre a kritikákra egyébként egyesével válaszolt, ám egyik esetben sem sikerült meggyőzniük Brüsszelt az álláspontjukról. Például a nagyon magas fizetéseket azzal magyarázták, hogy a feladatok "bonyolultak és összetettek" voltak.

A 444.hu is kiemeli: információi szerint nem a kormány által emlegetett elszámolástechnikai ügyek állnak a háttérben, hanem az, hogy a pályázatokat sokszor úgy írták ki, hogy azokon csak bizonyos érdekkörök indulhassanak. Például 2014 áprilisa és augusztusa között is hasonló okok miatt nem fizetett nekünk az EU és mikor újra megnyitották a pénzcsapot, akkor is 55 pályázatból 16 megbukott az ellenőrzéseken. 

Brüsszel így továbbra is azt várja Magyarországtól, hogy tegyen konkrét, kézzel fogható korrupcióellenes intézkedéseket. Büntetésre viszont mindenképp számíthatunk, bár nem a Csepreghy Nándor által mondott tíz százalékos korrekcióra, hanem csak öt százalék körülire. Állítólag Csepreghy azért mondhatott tíz százalékot, hogy később azzal büszkélkedhessenek, sikerült lefaragniuk az összegből.

 

 

 

Már Simicska sem támogatja Orbán fociakadémiáját

Újabb, minden eddiginél véresebb fejezethez érkezett a Simicska-Orbán háború. A milliárdos ez alkalommal tényleg oda ütött, ahol igazán fáj: megvonta a támogatását Orbán focisulijától, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiától (PFLA). Ez onnan látható, hogy az akadémia honlapjáról lekerült minden Simicska vezérlésű cég a támogatók közül – szúrta ki a Figyelő.

Így a PFLA már nem élvezi sem a Hír Tv, sem a Közgép, sem pedig a Pro-Aurum Zrt. támogatását.

Ám nemcsak Simicska szállt ki a szponzorációból: már Demján Sándor is távozott az érdekeltségébe tartozó Trigranit Zrt.-vel együtt. Szintén lekerült az áprilisra szellőssé váló listáról a Coca-Cola, a BÁV Zrt. az FGSZ és több más kisebb vállalat is.

A megmaradt támogatók sorrendje is megcserélődött: míg korábban a MOL volt az első helyen, most már a Mészáros és Mészáros Kft. található ott, amely Mészáros Lőrinchez, a felcsúti polgármesterhez tartozik.

 

 

 

Pénzügyi ismereteket taníttatna az iskolákban a kormány

Tantárgyi keretek között 2016 őszétől minden diák tanulhasson magasabb szintű pénzügyi, gazdasági ismereteket – ezt a kormányzati törekvést fogalmazta meg előadásában Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten a PénzSztár konferencián amelyet a Tas-11 Kft. és Budapesti Gazdasági Főiskola közösen rendezett.

A pénzügyi és gazdasági ismeretek középiskolai oktatásának helyzetét és jövőjét körüljáró egész napos konferencián Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatással szemben egyre erősebben megfogalmazódó elvárás a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása, az akadémikus tudás már nem elég, a tanároknak módszereiket is folyamatosan fejleszteniük kell.

 

 

 

Miért csak a Quaestor-károsultakat mentik?

A parlament döntése szerint a milliárdos csalásokkal vádolt három brókercég közül csak a Quaestor ügyfeleit kártalanítják majd harmincmillió forintig.

Miközben arról semmit sem tudni, hogy a Buda-Cash és a Hungá­ria Értékpapír Zrt. befektetői miért nem érdemlik meg a kártalanítást, befektetői körökben az a vélekedés, hogy a Quaestornál több politikus is rendelkezett befektetéssel – írja a Bors.

A lap több politikust is megkeresett. Szijártó Péter és Pintér Sándor kategorikusan tagadta, hogy lettek volna papírjaik a cégben, Lázár János pedig eddig nem válaszolt nekik. Vagyonbevallása szerint 34 millió forintja van kötvényekben, és hatmillió forintja részvényekben, azt azonban nem részletezte, hogy mely pénzügyi szolgáltatóknál tartotta vagyonát.

 

 

 

Megint egymásnak eshet a kormány a bankokkal

Ha Orbán komolyan gondolta, hogy a beígért bankadócsökkentés feltétele a hitelezés növelése lesz, kútba eshet a tűzszünet a bankszektorral.

A bankok elveszíthetik a beígért bankadócsökkentést és veszélybe kerülhet a kormány és a bankok tűzszünete, ugyanis Orbán Viktor a múlt héten azt mondta, az adócsökkentés feltétele, hogy növeljék a hitelezést. Ezt a feltételt azonban a bankok nehezen tudják teljesíteni a gyenge kereslet miatt – írja a Reuters.

A hírügynökség hét magyarországi nagybankot kérdezett meg a hitelezési terveikről, köztük az Erstét, a Raiffeisent és az UniCreditet.

Orbán Viktor februárban ajánlott tűzszünetet a bankszektornak az éveken óta tartó háborúskodás után, és beígérte, hogy csökkenti a bankadót 2016-tól. A múlt heti nyilatkozat viszont, hogy ennek a feltétele a hitelezés növelése lenne, felveti az esélyét annak, hogy a tűzszünet véget ér.

Orbán nem konkretizálta, hogy mekkora növekedést látna szívesen a hitelezésben, de korábban azt mondta, hogy a magánszektorban 7-8 százalékpontos hitelállomány növekedésnek kellene lennie évente, hogy a gazdasági növekedés a 3 százalékos kormányzati cél felett maradjon.

A legtöbb bank azonban azt válaszolta a Reutersnek, hogy tapasztalt ugyan növekedést a hitelkeresletben, de azt főleg a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja generálta, és a program év végén lezárul.

A hitelezési kilátásaikkal kapcsolatban nem árultak el számokat a hírügynökségnek. Némi növekedésre számítanak a hitelezésben, amit serkenteni fognak az új EU-s projektek, és a felgyülemlet lakáshitel kereslet is.

 

 

 

A KLIK elhallgattatott egy iskolaigazgatót

Megszűnésre ítélték az ország egyik legnevesebb egészségügyi középiskoláját, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskolát, ahova közel 1100 diák jár. Bár a kormány már március 18-án eldöntötte, hogy jogutóddal megszünteti az intézményt, az iskola igazgatóját csak a hét elején tájékoztatták erről – írta az atv.hu.

Az iskola több intézménybe fog beolvadni, köztük olyanokba is, ahol teljesen más szakmákat oktatnak. Az egyiknél például kőműveseket, ácsokat és bádogosokat, míg a másiknál víz-, gáz- és fűtésszerelőket képeznek.

Az atv.hu kereste a KLIK-et az ügy kapcsán, többek közt arra voltak kíváncsiak, hogy azért szüntetik-e meg az iskolát, mert a Közszolgálati Egyetemnek van annak épületére szüksége, illetve arról is érdeklődtek, nem aggályos-e szakmailag, hogy az egészségügyi iskolát műszaki és építőipari iskolákba helyezik át.

A KLIK az alábbi választ küldte:

A kormány korábban már tárgyalt a Ludovika téri fejlesztésekről. A KLIK ezért elkezdte az érdemi egyeztetést a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola jövőjével kapcsolatban, mindvégig szem előtt tartva azt a célt, hogy az oktatás zavartalan legyen, a diákok helyzete pedig rendezett maradjon. Természetesen, a cél továbbra is a diákok megfelelő szakképzése, melynek érdekében a KLIK a szükséges lépéseket megteszi, így a diákok elhelyezéséről, képzésének folytatásáról gondoskodni fog.

Az atv.hu hiába kereste a Wallenberg középiskola igazgatóját, Gavallérné Kancsal Ágnest. Ugyanis ahhoz, hogy nyilatkozzon a KLIK engedélye szükséges, ám hiába kérte ezt Gavallérné, nem adták meg neki.

A szülők elmondták a lapnak, hogy hétfőn délután az iskola fórumot tart nekik, ahol kiderül, milyen jövőbeli intézkedésekre számíthatnak.

 

 

 

Szeméttelep égett Budapesten

Kigyulladt egy szeméttelep a főváros XIV. kerületében, a Rákospatak utcában csütörtök kora hajnalban – közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese az MTI-vel. A tűz oltása kora reggel is tartott.

Az ügyeletes tájékoztatása szerint a tűzoltók nagy erőkkel, 14 gépjárművel vonultak ki a területre.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság reggeli közleménye alapján három-négy méter magas, összehordott háztartási hulladék gyulladt meg több mint ötszáz négyzetméteren a szeméttelep területén.

A tüzet még a hajnali órákban sikerült körülhatárolni, azaz megfékezni a lángok továbbterjedését – áll a közleményben.

A tűz oltása továbbra is folyamatos, mert a több méter magas szemétből, bútorokból, ruhaneműből, s egyéb lomokból álló halmokat meg kell bontani, hogy a tűzoltók hozzáférjenek az égő, izzó tűzfészkekhez.

A környékről több bejelentés is érkezett a füst miatt. A FKI Katasztrófavédelmi mobil Laborja folyamatosan méréseket végez a lakóterület határán, de egészségre veszélyes, káros koncentrációt a műszerek nem mutatnak.

A tüzet eloltották, de az utómunkálatok még tartanak – közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, Kisdi Máté csütörtök délelőtt az MTI-vel.

 

 

 

Orbán kilátásba helyezte a kórházi adósságátvállalást

A kormányfő két miniszterét kérte fel arra, hogy kidolgozza a részleteket – Varga Mihályt és Balog Zoltánt. Az egyeztetéseket Zombor Gábor fogja lefolytatni.

A miniszterelnök felkérte az emberi erőforrások miniszterét és a nemzetgazdasági minisztert: a jövő hét elejére dolgozza ki azt a kormányhatározatot, amelynek révén Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár számára lehetővé válik, hogy a lehető leghamarabb megkezdje a konkrét egyeztetéseket a kórházakkal és a beszállítókkal a kórházak konszolidációjáról – tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkársága csütörtökön az MTI-t.

A közlemény értelmében az erre a célra tervezett 60 milliárd forint a költségvetésben rendelkezésre áll.

Magát a konszolidációt először Zombor Gábor államtitkár jelezte még februárban.

 

 

Autóval megy? Most jobb lesz vigyázni!

A rendőrség a csütörtöki Speedmarathon razzián egyszerre veti be az 5,7 millió forintos új, hordozható sebességmérőket – írja az Origo.

Egyelőre csak a gyorshajtóknak van okuk aggódni, a záróvonal átlépését, a kézből telefonálást és más szabálytalanságokat még nem ismeri fel a rendszer.

Csütörtökön reggel hattól péntek reggel hat óráig tart az ellenőrzés, maximum négyóránként váltogatott helyszínekkel.

Mivel az eszközök később több szabálytalanságot is felismernek majd, nem lesz ritka a halmozott büntetés. Tehát, ha valaki például a buszsávban megy át a piroson, miközben telefonál, borsos csekket kap majd. A mostani razziánál erre még nem kell számítaniuk az autósoknak, ezeket a funkciókat csak a harmadik negyedévben aktiválják majd.

 

 

 

A Telekom is az ön zsebébe nyúl, ha céges a telefonja

Májustól átlagosan 800 forinttal lesz drágább a mobilnet a Magyar Telekom üzleti ügyfelei számára. A legkisebb csomag ára emelkedik arányaiban a legjobban.

"Tisztelt Ügyfelünk! Ezúton szeretnénk tájékoztatni ..." kezdődik a Magyar Telekom kétoldalas levele, melyet a napokban minden üzleti ügyfelének kipostáz. A levélben az első néhány sor után 3 pontba szedve egy olyan táblázat böngészhető, mely Business Net, Next Business és ÉnCégem üzleti díjcsomagok áremelkedését hivatott bemutatni. Az első két csomagon végrehajtandó módosítás a Magyar Telekom szerint egyoldalú szerződésmódosítás, az ÉnCégem csomag árrevíziójához viszont azt írták, hogy az kétoldalú szerződésmódosítás. Az ügyfél számára a lényeg mindkét esetben ugyanaz: májustól a Telekom emeli az árakat.

Miután februárban a Telenor – egyoldalúan módosított a meglévő üzleti ügyfélköri szerződéseit – levélben jelezve feléjük, hogy február 19-étől mennyivel árazza feljebb a szolgáltatását (előfizetésenként 200-1000 forinttal), az iparági szereplők zöme azzal számolt, hogy a fogyasztóvédelem és a hírközlési hatóság (NMHH) gyorsan lépni fog, és egymást túllicitálva indít vizsgálatot az ügyben.

Hivatalosan máig nem kezdődött ilyesmi egyik szervezetnél sem, így a helyzet aképpen is olvasható, hogy a Telenor példája a Magyar Telekomnak is megtetszett. A piac legnagyobb operátora – mely tegnap azzal került be a hírekbe, hogy osztalékként 6,18 milliárd forintot szivattyúztak át a macedón leányvállalattól – a napokban arról értesíti üzleti ügyfeleit, hogy előfizetésenként, átlagosan (nettó) 800 forinttal drágábban számlázza ki mostantól a Next Business és az ÉnCégem mobilnetes előfizetéseket.

Mint arról elsőként a HWSW számolt be, a Telekom nem a csomagok havidíjait emeli, hanem a kötelezően választandó mobilnet-opciók drágulnak. A mobilnet-csomagok ára a legolcsóbb opció esetén 400, a többi "kiszerelésben" 800 forinttal lesz drágább. Az informatikai portál ki is számolta: a legrosszabbul a legolcsóbb, ÉnCégem Start díjcsomaggal rendelkező üzleti előfizetők járnak, ha mobilnetet is választottak a díjcsomagjuk mellé.

Információink szerint a Telekom – ahogyan a Telenor is tette februárban – elsősorban a kisebb céges ügyfeleket bombázza most meg, a több száz (vagy akár ezer) előfizetéssel rendelkező ügyfeleihez ugyanis zömmel egyedi szerződési feltételek kötik. 

A Telekom levelében az áll, hogy az operátor szerint az ÉnCégem-előfizetők szerződésmódosítása kétoldalú szerződésmódosításnak minősül, (tehát az ügyfélnek április 30-ig van lehetősége jelezni, hogy elfogadja-e az áremelést (ha nem jelzi, akkor azt a Telekom ráutaló magatartásnak tekinti), a Next Business csomagok esetében viszont a tarifaemelést a szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítással hajtaná végre – vagyis: nem is kérik az ügyfél beleegyezését.

 

 

 

Lázár is megszólalt az uniós felfüggesztésről

Az Európai Bizottság (EB) a gazdaságfejlesztési operatív program három programrészének 42 ezer projektjéből hatot kifogásolt, és 3-4 olyan megjegyzést tett, ami a pályázatok elbírálására vonatkozik; a kormány megfontolja az EB javaslatait – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, egy kérdésre válaszolva sajtótájékoztatón.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán jelentette be, hogy a bizottság felfüggesztette a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritásának kifizetéseit, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartoznak, a három terület 2007 óta pályázható keretösszege mintegy 700 milliárd forint.

Lázár János ugyanakkor kiemelte, hogy a felfüggesztett három programrész nettó értéke 150 milliárd forint, vagyis a 700 milliárd forintból ennyit függesztettek fel valójában, ennyinek a kifizetése még nem történt meg.

A miniszter elmondta: az EB 3-4 olyan megjegyzést is tett, ami a pályázatok elbírálására vonatkozik, de az akkor használt módszert már 2014-ben megváltoztatták, mert a kormány is úgy vélte, hogy a korábbi pályázati elbírálási rend nem alkalmas arra, hogy objektív, az ország érdekét is szolgáló pályázati döntések szülessenek.

A kormány megfontolja a bizottsági véleményt, és kész levonni a tanulságokat, ugyanakkor pénzügyi veszteség nem fenyeget, mert ha pénzügyi korrekcióra kerül is sor, akkor ez még az idén jóváírható és a tartaléklistásoknak kiosztható vagy új pályázatot is le lehet bonyolítani.

Lázár János kiemelte, hogy a 8200 milliárdos, teljes "kasszán" belüli hibaarány 2 százalék alatti, ezzel Magyarország a közép-európai országok közül vezető helyen van a törvényesség és a szabályosság tekintetében.

 

 

 

Kétszer annyi hajléktalan él vidéken, mint Budapesten

A Február Harmadika Munkacsoport felmérése szerint kétszer annyi hajléktalan ember él vidéki városokban, mint Budapesten. Öt év alatt legalább ötvenezer ember volt kénytelen hosszabb-rövidebb ideig közterületen éjszakázni vagy hajléktalanszállást igénybe venni – olvasható a Menhely Alapítvány honlapján.

A Február Harmadika Munkacsoport a Menhely Alapítvány, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, a Hajléktalanokért Közalapítvány támogatásával és több tucat hajléktalan-ellátó szervezet közreműködésével működő önkéntes és független kutatócsoport. A munkacsoport immár 17. éve minden év februárjában több ezer hajléktalan ember életviszonyait rögzíti.

A honlapon szerdán közzétett kutatási összefoglaló szerint 2015. február 3-án 10 928 hajléktalan helyzetben lévő ember válaszolt az országos felmérés kérdéseire, közülük 3689 ember közterületen élt, 7239 ember hajléktalanszállón lakott.

Ebben az évben is kétszer annyi fedél nélkül élő embert talált a felmérés a vidéki városokban (2488-at), mint Budapesten (1201-et).

Egy évvel ezelőtt korai volt azt gondolni, hogy Budapesten tartósan és jelentősen csökken a fedél nélkül élők száma. A helyzet inkább az, hogy évről-évre hullámzó, egészében enyhén csökkenő a közterületeken élők száma Budapesten – írták, hozzátéve: ezen belül is a belső kerületekben csökken, Budán és a külső pesti, dél-pesti kerületekben növekszik a fedél nélkül élők száma.

Mint olvasható, a sokak által vitatott hajléktalanellátás öt év alatt legalább 50 ezer krízishelyzetben lévő embernek nyújtott segítséget. Ez egyben azt is jelenti, hogy hátrahagyott gyerekeikkel, közvetlen családtagjaikkal együtt öt év alatt legalább 100 ezer embert érintett közvetlenül a hajléktalanság Magyarországon.

Továbbra is nagyon sokan betegek, munkaképtelenek, tartósan munkanélküliek a hajléktalan helyzetben lévők közül, tíz hajléktalan emberből mindössze egy él rendszeres, kettő pedig alkalmi munkából.

"A hajléktalan élethelyzet a szélsőséges kirekesztettség egy formája, az egyéni, társadalmi, intézményi megtartó erők, segítő rendszerek hiányának folyamatosan elfogadhatatlan következménye" – olvasható a Menhely Alapítvány honlapján.

 

 

 

Hosszú sztrájkra készülnek a pedagógusok

Hosszú sztrájkra készül a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A lázadást a költségvetés tervezete robbantotta ki, amely a pedagógusbérek számításának alapját „elvonatkoztatná” a minimálbértől.

Mendrey László PDSZ-elnök szerint ez háromheti nettó bért húzna ki a tanárok zsebéből.

– Betelt a pohár, de még minket is meglepett, hogy a kollégák nyolcvan százaléka a legkeményebb lépést javasolja, azon belül is a többnapos sztrájkot. Fel kell lépnünk a rendszer páriáinak számító iskolai kisegítő munkatársakért: hozzánk tartoznak, nem hagyjuk magukra őket – fogalmazott a 168 Órának Mendrey László. Hozzátette: a többnapos sztrájk nem lesz hatástalan, ezt garantálják.

 

 

 

Most jön a feketeleves a Simicska-médiabirodalomnál

Alig telt el egy hónap a nyílt „médiaháború” meghirdetése óta, máris jelentős állami hirdetésektől estek el a milliárdos üzletember ellenőrzése alatt lévő médiavállalkozások – olvasható a hvg.hu cikkében.

Simicska február 5-én a reklámadó tervezett szétterítése ellen tiltakozva nyilatkozta azt a Népszavának, hogy ez egy „újabb támadás a demokrácia ellen”, és „totális médiaháború alakulhat ki” a kormánnyal szemben.

Ezután mondott fel Simicska médiabirodalmának teljes felsővezetése.

Noha nem az összes állami hirdetést vonták ki Simicska Lajos cégeiből, legrégebbi vállalkozásai, a plakátcégek jelentős bevételektől estek el, a lapjainál és rádióinál csak most jön a feketeleves.

Orbán Viktor egyébként már egy, a jobboldali főszerkesztőknek tartott háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy bizonyos lapok próbáljanak meg több hirdetést bevonni a piacról, mert az állami hirdetések a lojálisabb cégekhez vándorolnak majd.

Erre példa, hogy azok a jobboldali lapok, melyek nem tartoznak Simicska érdekeltségébe, dőzsölnek – írja a hvg.hu.

A Napi Gazdaságban például valósággal kilőttek az állami hirdetések. A napilap az Index kiadójának, a Közép-európai Média és Kiadó Zrt.-nek a tulajdonában volt, két évvel ezelőtt augusztusban vette meg a kormánynak dolgozó Századvég Gazdaságkutató Zrt. De nem áll rosszul a Magyar Hírlap sem, ahol volt ugyan csökkenés tavaly óta, azonban a költés még így is jóval több náluk, mint 2013-ban volt.

 

 

 

Borókai: a Fidesz elveszti a kapcsolatot a valósággal

A Heti Válasz főszerkesztője is aggódik a Fideszért. Borókai Gábor friss vezércikkben a tapolcai választás kapcsán elemzi a Fidesz helyzetét. Nem fest rózsás képet a kormánypárt állapotáról.

A Heti Válasz főszerkesztője szerint "az ország már tudomásul vette, beárazta a kormány kiváló válságkezelését, és a folytatást figyeli. Azzal meg sok baja van".

Nix ugribugri! című cikkében Borókai azt írja: a Jobbik ott verte meg a Fideszt, ahol egy évvel ezelőtt "még csak messzelátóval követhette annak háta közepét".

Kiemeli, hogy a Fidesz-szavazók közel fele otthon maradt, a résztvevők többsége pedig elégedetlen a kormányzás "kiszámíthatatlanságával, stílusával".

"Mélyülő bizalmi válság jelei azonosíthatóak az éterben. Nem kis részben azért, mert a Fidesz kapcsolata meggyengülni látszik a hétköznapi valósággal, amiből téves következtetések, rossz döntések sora következett már eddig is" – állítja Borókai, aki szerint nem tesz jót a Fidesznek, hogy "a vezérkarból néhányan győzelmi eséllyel indulhatnának a Kóka János-hasonmásversenyen".

A főszerkesztő szerint ha csak az éppen aktuális pillanat megnyerése a kormányzati cél, "akkor nyilvánvaló a mérce, a rendezőelv hiánya és a lecsúszás oka".

Borókai Gábor szerint "az erő azért van apadóban, mert az erény hiányzik mögüle".

Korábban két másik ismert jobboldali újságíró is kifejtette aggodalmát a Fidesz állapotával kapcsolatban. Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője szerint elmúlt a szerelem, Bayer Zsolt pedig úgy véli, lefelé tartó spirálban  van a párt.

 

 

 

Kriza is kapja be a bioműholdat

Majszolom este az üres kiflit és azt üzenem a Kriza nevű miskolci polgármesternek, hogy kapja be a műholdat. Rágódjon rajta. Javasolnám a bioműholdak egyikét, azok élőlényeket visznek magukkal kísérletekre. Kínálja meg Zsiga úrfit, mert ő is simán bekaphatja mind a 47 ezer forinttal együtt. Meg a többi, szegényektől iszonyodó díszpinty is. 

Kriza Ákos azt a hazug mondatát – „Politikai gondolkodásomat a keresztény, konzervatív, szociális értékrend hármasa határozza meg“ -, törölje ki a honlapján olvasható önéletrajzából, mert hányinger kerülget, márpedig orvosként tudnia kell, az bizony rohadt állapot.
 
Gané dolog, amit Kriza művel, de hát csapattag, jól beleillik a Fidesz ölelő karmaiba. Vannak ott sokan, akik kiütést kapnak már a hírtől is: Magyarországon nő és dúl a szegénység, nem kell ételt osztani, mert az nagyon ciki. Nem csak Miskolcon.
 
Az okosságból legyengült államtitkár, a kereszténydemokrata Rétvári Bence letagadja és sunyin mosolyog hozzá: ugyan, nincs nálunk semmiféle szegénység. 
 
Pintér Sándor belügyi nyugdíjas kecskét ajánl a gyönyörű jövő eléréséért az éhezőknek.
 
Ő is, a dologtalan Zsiga Marcellel, Kósa-Rolling Stones nagydobossal együtt csámcsognak a 47 ezres megélhetési plafon sikerén.
 
Harrach Péter egyenesen új életmódot talált ki: a hobbiból nem reggelizőkét. Balog Zoltánnak az a legnagyobb gondja, hogy nehogy már a munkatársai kiejtsék egyszer is a szegény szót.
 
Aztán a „hetek“: Vantara Gyula, dr. Szűcs Lajos, Witzmann Mihály, dr. Tilki Attila, Szabolcs Attila, Boldog István, dr. Hargitai János országgyűlési képviselők, aki nem szavazták meg tavaly év végén, hogy kapjanak a téli szünetben a gyerekek 3 milliárd forintot étkezésre. Annyi milliárdot, amennyit a hét képviselő vagyona nagyjából kitesz. 
 
Jól el van eresztve mindegyikük, eléldegélnek a maguk több háza, szántója, erdeje táján. Hargitainak vagyonnyilatkozatában 23 ingatlan adatot kellett kitöltenie. Úgy él, mint egy 21. századi földesúr. Az pedig bizonyára véletlen, hogy a KDNP-s képviselő lánya a Buda-CashBrókercég vezérigazgatójának, Tölgyesi Péternek az élettársa, ám most nélkülöznie kell párját, mert éppen előzetes letartóztatásban ül.
 
Minden bukásig jól jövedelmező az egymás lábán állás!
 
A szegényt el kell takarni, de leginkább takarítani. Ez az Orbán módi napjainkban, és anagytakarításban aktív szerepet játszanak a roham milliomosok: Lázár, Szijjártó, Rogán, Kósa, Simon L., Selmeczi és fidesznyikek hatalmas sora.
 
Csak nehogy látszanak ezek az élhetetlen, se munkája, se kenyere, se jövője barmok! Ezért volt annyira oda a Kriza nevű polgármester is. Megrohamozták a kaját az ételosztáson az emberek; lehet, legközelebb a városházán taposnak. Az éhes ember vagy kiábrándultan csöndben van és szégyenkezik, vagy kurva ideges (lesz), és sok mindenre képes. Bármire. Egyszer.  
 
Kriza rühellte a Gyermekétkeztetési Alapítvány ételosztását, mert Miskolc városa többet, jobbat érdemel.
 
Kriza Ákosnál mindenképpen.
 
Na hát így együtt kapják be a bioműholdat az urak! Mi is bekapjuk. Elmondom mit, próbára ajánlom nekik, alkalmazzák a kifli (lehet zsemle is) projektet.
 
Liszt, zsír/olaj, krumpli, kenyér, bab, rizs, alma, hagyma akad a hónap elején a jól taktikázó édesanyák jóvoltából. Nem Gundel-kínálat ez szegényéknél. A hónap második felében trottyba lép a levegő, jönnek a kiflinapok.
Kenyeret ilyenkor már nagy-nagy rizikó venni, gondolják csak el a nagyurak, mert még egyszerre felfalja a kisebb-nagyobb család az egész kilót, beletunkolva az olcsóbbik étolajba, mert az kiadósabb, mint a zsír. Nem kéne a népnek ennyit zabálni, ugye, urak?
 
Dőzsölőéknél néha akad egy kis vaj. Szóval, kenyeret a nyugalom megőrzése érdekében nem vesz az egyre kétségbeesettebb édesanya, édesapa. Kiflit. Négyet-ötöt egész napra: reggelire, ebédre, vacsorára. Az élelmesebbje zárás előtt megy a boltba (vasárnap nem), mert akkor a 15 forintos kiflit már 7-ért megveheti.
 
Hálás köszönet a bécsi sütőmestereknek, akik örömükben kitalálták és megsüttették az első kiflit. Lazításként, íme így.
 
***
„A török császárnak igen fájt a foga Bécsre, s el is határozta, hogy elfoglalja. Hatalmas seregével körülvette a várost, s bár nap nap után hevesen ostromolta, támadásait a védők – köztük a céhek hősiesen harcoló tagjai – mindig visszaverték. A kudarc után az ostromlók elvonultak Bécs alól. A város falain kívül épült Szt. István-templom tornyára, ahová a törökök kitűzték a félholdat, visszakerült a kereszt. Ekkor, 1529-ben készítette a török félhold formájára az első kiflit egy Wendler nevű bécsi sütőmester.”
 
Ráth-Végh István A varázsvessző című munkájában ez olvasható: a kifli ötlete az első bécsi kávéház-tulajdonos, Kolschitzky úr agyában született meg. Elhatározta, hogy mivel a bécsiek eleget koplaltak az ostrom alatt, most meg fogja velük etetni a félholdat. Megbízott egy péket, süssön a kávé mellé félhold alakú süteményeket, s ezzel megszületett a kifli…
 
Igaz, a fenti történettel kapcsolatban sok a bizonytalanság, akadnak kétkedők, de egy a lényeg: van a népszerű péksütemény.
 
***
Arról most nem szólok, hogy százezreknek kiflijük sincs. Nincs étkezési ütemterv nagyon sok családban, de hát honnan is tudnák ezek a felfújt hólyagok. Mismásolni kell a szegénységet, mert odalesz az a rohadt nagy hatalmuk, amit többségük tőlünk kapott. Legközelebb azok szavazzanak ezekre a fajankókra, akiknek fogalmuk sincs arról, mi az, nem enni. Itt Európa közepében.
 
Az ilyen ájtatos Krizák, Rétvárik, Harrachok pökhendien szórakoznak a saját kisuvickolt kirakatuk védelmében, a szennyest pedig elsöprik. Hess, te csóró, ne is lássalak! – rikogatnak madárijesztőként.
Pedig mondom a Kriza nevű polgármesternek is, fül- orr- gégészként jól kell hallania: az ételért sorban állók még kiflit sem látnak, nem csámcsognak rajta kifizetlenül, mint kedves Gabriella párt- és hittársuk.
 
Kapják be a bioműholdat! Vigyázzanak, nehogy a torkukon akadjon, mert egészségesen lesz szükség rájuk, amikor majd számukra lemegy a Nap, besötétül hatalmuknak.
 
***
U.i.: „Kapja be a műholdalt!“ – ez a szavajárása volt kollégámnak. Akkor mondta mindig, amikor már olyan idegállapotba került, hogy legszívesebben Dél-Afrikáig hallatszó cifra káromkodással tette volna helyre a leghülyébb embert is. 

 

 

135 millió forintból újult meg a szolnoki vízisport-telep

Pályázati forrásból a parasportolók számára is teljeskörűen akadálymentes új szállásépület és csónaktároló készült el a szolnoki Alcsi Holt-Tisza partján található vízisport-telepen – jelentette be csütörtökön helyszíni sajtótájékoztatón a város polgármestere.

Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: Szolnok a magyar kajak-kenu sport egyik fellegvára. A város Holt-Tisza parti vízisport-telepének természeti adottságai kiválóak, miközben a kapcsolódó infrastruktúra folyamatosan fejlődik.

Köszönetet mondott azért, hogy a sportági támogatásból jelentős összeg jutott Szolnoknak, s ez a már meglévőek mellett új eszközök beszerzését és további fejlesztéseket is lehetővé tett.

A polgármester kiemelte: az olimpiai és az utánpótlás válogatott edzésközpont fejlesztésére nyert 135 millió forintos pályázati támogatásból a mozgáskorlátozott sportolók számára is teljeskörűen akadálymentes 20 férőhelyes, 411 négyzetméter alapterületű, fedett közlekedőkkel kialakított új szállásépület és csónaktároló készült el a vízisport-telep eddig beépítetlen területén. Emellett az ingatlan területének bővítését és az elöregedett épületek rendbehozatalát is tervezik – tette hozzá.

Közölte: a tervezést és a kivitelezést is szolnoki cég, a Marton Tervezőiroda és a Szoltisz Kft. végezte.

Rózsa József, a Szolnoki Sportcentrum vezetője arról beszélt, hogy tavaly 13 ezren fordultak meg a sporttelepen, a vendégéjszakák száma pedig meghaladta az ötezret. A mintegy kétszáz szolnoki mellett a világ minden tájáról érkeznek ide sportolók és a magyar kajak-kenu válogatott, köztünk számos olimpiai bajnok is rendszeresen Szolnokon készül. 

A tájékoztatón arról is szó esett, hogy az új szállóépület energiahatékony megoldásokkal, komplex hőszigeteléssel, hőszigetelt nyílászárókkal, téliesített kivitelben készült, az épület fűtését kondenzációs kazán biztosítja. A zárható csónaktároló épület 192 négyzetméter alapterületű.

Telepítésénél fontos szempont volt a Holt-Tisza közelsége a hajók kézi szállításának lerövidítése miatt. Az épület előtti térburkolat lehetővé teszi a hajók tárolását, illetve helyet biztosít a használat utáni hajókarbantartási munkák elvégzésére is. Az épület belső elrendezése és a helyiségek méretei alkalmazkodnak a különböző méretű hajókhoz, illetve a tároló állványok, közlekedők szélességi méretéhez.

A szállásépület mellett öt parkolót és két kerékpártárolót is kialakítottak. 


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel