Újabb saller érkezett Magyarországnak Brüsszeltől

Az Európai Bizottság (EB) felfüggesztette a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritásának kifizetéseit, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartoznak, a három terület 2007 óta pályázható keretösszege mintegy 700 milliárd forint – jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Csepreghy elmondta: a Bizottság 2014-ben átfogóan vizsgálta a gazdaságfejlesztési operatív program működését, arra volt kíváncsi, hogy a magyarországi intézményrendszer a lehető legkörültekintőbben járt-e el akkor, amikor a győztes pályázatokat kiválasztotta 2007-2014. között. Megállapította, az a kiválasztási gyakorlat, amelyet Magyarország a Bajnai-Gyurcsány kormány óta folytat, s amelyre 2014-ben vezettek be átfogó új szabályozást, nem volt alkalmas arra, hogy a legjobb projekteket juttassa támogatáshoz – mondta.

A három prioritás 2007 óta pályázható keretösszege nagyjából 700 milliárd forint. Hozzátette, a Bizottság jelzéseit a kormány már kezelte, a múlt héten egy javaslatot küldött a testületnek. Megjegyezte: nem a 700 milliárdos keret van veszélyben, az ilyen típusú korrekciók értéke általában 10 százalék alatti szokott lenni, így pár tízmilliárd forintról lehet szó. Ezt a pénzt azonban Magyarország felhasználhatja új vagy a tartaléklistán szereplő projektekre. Konkrét fejlesztéseket nem kell leállítani, egészen addig, amíg az uniós finanszírozás nem érkezik meg, a hazai költségvetés 19-es fejezete a pályázók számára minden kötelezettséget teljesít. A kérdés az, hogy az EB felé hogyan tudják elszámolni a már kifizetett pályázói számlákat.

Csepreghy Nándor kérdésekre elmondta: a vizsgálat szúrópróbaszerű volt. Egyelőre nem nyilvános, mely pályázatok esetén nem találta megfelelőnek a kiválasztást a bizottság, de a végleges megállapodás után ismertetni fogják. Mivel a felfüggesztés a teljes operatív programot érinti, több ezer pályázatról van szó.

A következő pár hét arról fog szólni, hogy az Európai Bizottságot szembesítsék korábbi álláspontjával, illetve találjanak egy olyan megoldást, amely garantálja, hogy Magyarország nem veszít forrásokat. A helyettes államtitkár szerint ugyanis a mostani helyzet az aszfaltügyhöz hasonló, mondván: a bizottság 2014/2015 fordulóján egy általa is jónak minősített rendszer működéséről 7 év után, a zárás évében állított ki egy negatív bizonyítványt.

A helyettes államtitkár szerint technikai vitáról van szó, hasonló viták voltak már az EB és Szlovákia, Szlovénia vagy Csehország között.

Kifejtette: egyetértenek azzal, hogy a 2007-ben a Bajnai-Gyurcsány kormány alatt létrehozott rendszert meg kell változtatni. Szerinte ezért is érthetetlen, hogy 2014-ben, amikor a rendszer átalakításának lépéseit bejelentették, azt miért érte akkora támadás az Európai Bizottság vagy akár hazai szakmai szervezetek részéről, amikor ez a változás a garanciája annak, hogy ez a kiválasztási gyakorlat a jövőben ne érvényesülhessen.

Beszélt arról is, az elmúlt öt év a fejlesztéspolitikában lényegében arról szólt, hogyan lesznek képesek garantálni annak a 8700 milliárd forintnak a Magyarországra érkezését, amelyet 2007-ben nyert az ország. A következő hét évnek pedig arról kell szólnia, hogyan lesznek képesek garantálni azt, hogy valóban a legjobb minőségű pályázatok nyerjenek akár hazai, akár európai uniós támogatásokkal.

 

 

 

Kampány indul a havi ötvenezer forintos alapjövedelemért

A felnőtteknek havi 50, a gyermekeknek havi 25, míg a várandós kismamáknak havi 75 ezer forintos alapjövedelmet garantálna a Párbeszéd Magyarországért – hangzott el a párt ez ügyben indított kampányáról szóló, szerdai sajtótájékoztatón. A PM a minimálbért nettó százezer forintra növelné.

Szabó Tímea társelnök azt mondta, az ország fele szegénységben él, a reményvesztettség pedig "betegségként telepszik rá az országra", miközben a baloldali pártok eddig nem tudtak kiutat mutatni a helyzetből.

Az alapjövedelem viszont reményt adhat, mert azzal el lehet érni, hogy senkinek ne kelljen éheznie – vezette fel az országos kampányt a független képviselő.

Karácsony Gergely, a PM másik társelnöke úgy fogalmazott: az alapjövedelem körül kialakult vita alkalmas arra, hogy újraértelmezzék a baloldaliságot Magyarországon, mert – véleményük szerint – csak egy új baloldali programmal lehet visszaállítani az emberek demokratikus politizálásba vetett bizalmat.

A zuglói polgármester hangsúlyozta, hogy az alapjövedelem nem csodafegyver, de megmutatja, hogy az emberi méltóság és a szolidaritás Magyarországában gondolkodnak. Hozzátette, hogy elképzelésük a jobb körülmények között élőknek is perspektívát adhat, mert bárkit fenyegethet a munkahely elvesztésének, a kilakoltatásnak, a lecsúszásnak a réme.

Kérdésre válaszolva Szabó Tímea azt mondta, elképzelésüket kétezermilliárd forintos költségvetési átcsoportosítással hajtanák végre, úgy, hogy nem növelnék a hiányt. Körülbelül 560 milliárd forintot szereznének abból, hogy megszüntetnék az alapjövedelemnél kisebb juttatásokat, például a gyest vagy a családi pótlékot. Emellett a korrupcióellenes intézkedésektől körülbelül 175 milliárdot remélnek és hasonló összeget várnak a presztízsberuházások leállításából – említett példákat.

Arra a kérdésre, hogy miből finanszíroznának más ágazatokat, például az egészségügyet vagy a szociális területet, azt felelte, az ágazati fejlesztések részben megtalálhatóak a mostani koncepcióban, részben pedig a progresszív adórendszer újbóli bevezetésével oldanák meg a kérdést, de ennek részletein még dolgoznak.

Arra a felvetésre, hogy más ellenzéki pártok támogatják-e az ötletüket, Karácsony Gergely azt mondta, tudomásuk szerint az MSZP vitát folytat az alapjövedelemről, a PM pedig jelenleg azt tartja a legfontosabbnak, hogy a közbeszéd részévé tegyék a témát.

 

 

 

 

A pécsi Fidesz rémálma: atomtemető lehet az ő Tubesük

Igazi nemzeti együttműködés van kibontakozóban Pécsett, ahol a DK, az LMP, a Jobbik és jobboldali érzelmű civilek fogtak össze a nagyvárostól alig tíz kilométerre tervezett atomtemető ellen. A bodai létesítmény megvalósulása esetén igazi hungarikum lenne: sehol a világon nem tesznek magas aktivitású atomhulladékot százezres nagyváros szomszédságába.

Déjà vu érzésük lehetett a minap azoknak, akik ott voltak a tervezett bodai atomtemetőről szóló fórumon a pécsi Civil Közösségek Házában, és látták a mindenre elszánt 50-60 érdeklődőt. Szűk tíz évvel ezelőtt épp így indult a város külterületére tervezett NATO-lokátor elleni tiltakozás, ami másfél éven belül helyi népszavazáshoz, majd alig négy év múlva az addig teljhatalmú baloldali városvezetés összeomlásához és az egykor legnépszerűbb szocialista politikus, Szili Katalin kétharmados vereségéhez vezetett.

A tét most összehasonlíthatatlanul nagyobb: 1600 milliárd forintról és a térség sorsát minimum évezredekre meghatározó ügyről van szó.

Itt nincs végső megoldás

Bár a bodai atomtemető ügye most óhatatlanul összekeveredik a paksi bővítéssel, ez a történet jóval régebben indult. Az Antall-kormány a rendszerváltás után szembesült azzal, hogy a Szovjetunió nem hajlandó átvenni a kiégett, ám még így is nagy aktivitású fűtőelemeket, ezért Paks közelében kellett létrehozni egy átmeneti tárolót – idézte fel a fórumon tartott előadásában Kóbor József, a Lehet Más a Politika szakpolitikusa, egyben a Pécsi Tudományegyetem sugárvédelmi felelőse.

A szó szerinti és átvitt értelemben is forró hulladék tárolására létrehozott létesítmény 50 évig képes kielégíteni az igényeket, ám egyrészt ebből már eltelt 20, másrészt a felszín feletti megoldás nem túl optimális biztonsági szempontból. Kóbor József érzékletes példája szerint egy kiégett fűtőelem még 100 évvel a leselejtezése után is olyan sugárzást bocsát ki, ami egyméteres közelségben egy óra alatt halálos sugárbetegséget okoz, és ezt a szintet a fűtőelem még jó ideig tartani tudja. Egy végleges tárolónak így nyilvánvalóan nem csupán évszázadokra, hanem évezredekre kell helytállnia. Kóbor szerint az emberi léptékkel felfoghatatlan időintervallum miatt nincs is biztosan végleges megoldás.

A rejtekhely sem biztos

Ahhoz, hogy egy tárolót legalább jelenlegi tudásunk alapján biztosnak lehessen nyilvánítani, rengeteg paramétert kell figyelembe venni a talaj összetételétől kezdve a geológiai aktivitásig – nem szerencsés például olyan helyen magas sugárzású anyagot tárolni, ahol egy földrengés összedönthetné a létesítményt. A másik kritikus faktor a társadalmi hatás: valamiért kevesen szeretnek atomhulladék közelében élni, még ha az mélyen a felszín alatt található is.

Jelen tudásunk szerint véglegesnek mondható atomhulladék-tároló építésében a finnek járnak legelöl, de még ott sem készültek el. Az első szállítmányokat egy évtizeden belül fogadó, Onkalo (finnül Rejtekhely) névre hallgató létesítmény az ország északi, ritkán lakott részén található, a legközelebbi nagyváros, Oulu 83 kilométerre fekszik innen, a 22 ezres Kemi pedig 32 kilométerre. A 145 ezres Pécs központja 18 kilométerre található Bodától, nyugati pereme viszont alig tízre, légvonalban pedig még kisebb a távolság.

Jól jelzi, hogy a finneknél alkalmazott technológia is mennyire gyerekcipőben jár, hogy egy svéd kutatócsoport 2012-ben kimutatta: a tervezett tárolási eljárás jóval kevésbé tartós, mint azt az építő cég állította.

Temető az örökkévalóságba

2010-ben készült egy dán-finn-svéd-olasz dokumentumfilm Onkalóról. Az Into Eternity egyetlen környezetvédőt sem szólaltatott meg, az atomtemetőben is filmező Michael Madsen rendező csak hivatalos atomügyi szervezetek szakembereit kérdezte. A 75 perces filmben a svéd és finn nukleáris tudomány és ipar minden fontos szereplője leült a kamerája elé, hogy az atomtemetőről, illetve a nukleáris hulladékok "végleges" elhelyezéséről beszéljen. A film nem csupán a kapott válaszok miatt hátborzongató és elgondolkodtató.
Madsen így foglalta össze a problémát: "Azt mondanám, hogy most egy olyan helyen vagytok, ahol eltemettünk valamit, hogy megvédjünk titeket. Minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy biztonságban legyetek. Tudnotok kell azt is, hogy ezt a helyet nem szabad háborgatni. Ahogy azt is, hogy ez nem egy lakóhely. Ha távol tartjátok tőle magatokat, biztonságban lesztek. Most itt vagyok, a helyen, ahová soha nem szabad belépnetek. Úgy hívjuk Onkalo. Azt jelenti rejtekhely. Habár a munkálatok még gyerekkoromban, a 20. században kezdődtek el, még most is tartanak, és csak jóval a halálom után, a 22. században fejeződnek majd be. Onkalónak 100 000 évig kell kitartania. Emberi alkotás nem maradt fenn még csak tizedennyi ideig sem. De mi hatalmas civilizációnak tartjuk magunkat."

Nekünk Boda kell

Magyarországon 2012-ben készült el a bátaapáti atomtemető, ám a 68 milliárdból felhúzott létesítmény csak a kis és közepes aktivitású hulladékot tudja befogadni, azaz a kiégett fűtőelemeket nem. Márpedig ezek itt maradnak a nyakunkon, hiszen a Paks2-szerződésnek is lényeges pontja, hogy a fűtőelemek egy néhány éves oroszországi kiruccanás után Magyarországon kerülnek végleges elhelyezésre, jelen állás szerint Pécs szomszédságában. Ennek a szó szerint halálos hulladéknak a biztonságos elhelyezése alig vethető össze a kis és közepes aktivitású tárolókkal; míg a bátaapáti tároló „csak” 68 milliárdba került, a végleges atomtemető kapcsán 1600 milliárdról van szó.

Boda térségében már évtizedek óta zajlanak a vizsgálatok, az itteni agyagkő tűnik jelen állás szerint a legalkalmasabbnak a sugárzó anyag hosszú távú tárolására. A jelenlegi ütemterv szerint 2017-ben épülne meg itt egy mélységi kutatólabor, majd ha minden jól megy, a 2040-es években indulna meg a kiégett fűtőelemek és a leselejtezett, radioaktívvá vált paksi alkatrészek elhelyezése.

Hogy miért is vált több évtizeddel a megnyitása előtt fontossá az atomtemető ügye a pécsieknek? A helyi ellenzék szerint azért, mert most van még lehetőség a megépítését megakadályozni.

A legtöbb pécsit eddig nem igazán foglalkoztatta a gigantikus beruházás, leginkább azért, mert nem is nagyon tudnak róla. A 460 fős Bodát és a környékbeli településeket folyamatosan tájékoztatják a tervezett beruházásról, ám a szintén a szomszédban található Pécs 150 ezres lakosságát már nem sikerült informálni. Mint a fórumon kiderült, mindez nem a tároló létrehozásáért felelős Radioaktív Hulladékkezelő Kft. (RHK) hibája, a cég ugyanis néhány éve felajánlotta a lakossági tájékoztatást a pécsi városvezetésnek, az viszont nem kívánt élni a lehetőséggel. A fideszes vezetés okkal tart a várható politikai vihartól, sok választása azonban valószínűleg nem lesz.

Tubes-ügy a négyzeten?

Ne feledjük, arról a városról beszélünk, ahol a Tubesre tervezett NATO-lokátor elleni civil mozgalom néhány év alatt átrajzolta a közéleti viszonyokat, és óriási szerepe volt abban, hogy a baloldali fellegvárból stabil jobboldali erősség legyen. A tubesi csata most nagyobbrészt ugyanazokkal a szereplőkkel, ám megváltozott szereposztással megismétlődhet.

A fórumon látható volt, hogy a bodai atomtemető ügye összehozta és aktivizálta a megosztott és gyenge helyi ellenzéket, hiszen az eleve atomenergia-ellenes LMP-hez mind a Jobbik, mind a Demokratikus Koalíció helyi szervezete csatlakozott. A szocialisták nem képviseltették magukat, ám az Országgyűlésben a pécsi Tóth Bertalan volt az, aki az atomtemetőre is vonatkozó atomenergetikai törvény módosítása ellen érvelt – a helyzet pikantériáját jól mutatja, hogy Tóth tagja volt annak a szocialista városvezetésnek, amely megégette magát a Tubessel.

Eközben a „polgári oldali” erjedésre utal, hogy az atomtemető elleni harc egyik legaktívabb résztvevője a szűk egy évvel ezelőtt még a pécsi Fidesz legszorosabb szövetségesének számító Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE), amelynek alelnöke, Kővári János 2010 és 2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A fideszes városvezetés a meghívó ellenére nem jelent meg a fórumon, épp úgy, ahogyan annak idején eleinte a szocialisták is a lokátorellenes erők elhallgatására törekedtek, nulla sikerrel.

100 méteres körzet

Szemben a Tubes-üggyel, az Orbán-kormány most jól körbeaknázta jogilag a bodai atomtemetőt, hiszen ahogy azt Kővári János hangsúlyozta, a helyiek kezében semmilyen jogi eszköz nem maradt. Az atomenergetikáról szóló törvény friss módosítása például 100 méterben (!) határozza meg azt a területet, amelyen belül a létesítendő nukleáris objektum közelében élők beleszólhatnak annak létrehozásába. Ha tehát valaki netalán azt tapasztalná, hogy a harmadik-negyedik szomszédja egy kiszuperált atomtengeralattjáró-reaktort állít üzembe vízmelegítés céljából a kertjében, semmit sem tehetne. Mindez azt is jelenti, hogy nem csupán a pécsiek, de például a Bodától pár percre található Bicsérd lakóinak véleménye sem számít jogilag semmit.

Mindehhez hozzátartozik, hogy a NATO-lokátor esetében sem a jogi eszközök bizonyultak döntőnek, hanem a közvélemény nyomása. A figyelem felkeltése pedig máris megindult: az Együtt aláírásgyűjtést szervez, az LMP népszavazásban gondolkodik. Az Európa zöld fővárosa címre sikertelenül pályázó pécsi városvezetésnek, amely 2020-ig 31 milliárd forint uniós forrás beérkezésében bízik, nincs sok mozgástere: a Paks2-t és az atomenergiát erőltető Orbán-kormánnyal nem mehet szembe, a helyi ellenzéknek viszont 2010 óta először van olyan ütőkártya a kezében, amellyel sarokba szoríthatja a Fideszt.

Néhány éves időtávlatban ez a bodai atomtemető körül induló harc tétje, miközben a szakértőket az is foglalkoztatja, hogy milyen jelzéssel lehet úgy jelölni a radioaktív hulladékot, hogy a tízezer év múlva élő, feltehetőleg teljesen más nyelvet beszélő utódaink is felismerjék az atomtemető esetleges felfedezésekor, hogy mibe botlottak.

 

 

 

 

Legalább kétmilliárdot tüntetett el a Kun-Mediátor

Helybeliként megdöbbentőnek nevezte a történteket és az eddigi információk alapján „okosan kitalált bűncselekményről" beszélt, a károsultaknak pedig eredményes felderítő munkát és jogi segítséget ígért a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés Karcagon élő elnöke. 

Kovács Sándor (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. helyi fiókja ügyében tartott sajtótájékoztatón: a legfrissebb adatok szerint 200-nál több károsultról tudnak, ám ez a szám „percről-percre nő”. Jelenleg kétmilliárd forint körülire becsülhető az az összeg, amelynek sorsáról és hollétéről nem tudnak – tette hozzá.

Elmondta, Karcag kis város, ahol néhány tízmillió forint elköltése, vagy befektetése is feltűnik az embereknek. Mivel ilyesmit nem tapasztaltak, feltételezhető, hogy „a pénz nem itt van” – fogalmazott, aláhúzva, hogy bárhová vitték is a cég közismert, helybeli tulajdonosai a pénzt, azt „így vagy úgy, de meg lehet és meg kell találni és visszaadni a károsultaknak".

 

 

 

 

A nyomozás folytatását kéri az alcsúti juhász családja

A tavaly októberben halálra gázolt Váradi András családjának ügyvédje úgy gondolja, számos ellentmondás maradt még, így fellebbeznek a nyomozás megszüntetése ellen – értesült a Bors.

Mint arról beszámoltunk: bűncselekmény hiányában megszüntette a rendőrség a nyomozást az alcsút juhász, Váradi András ügyében. Az eljárás halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségének gyanúja miatt folyt.

Az Együtt-PM alcsútdobozi polgármesterjelöltjét tavaly október 11-én ütötte el egy nyugdíjas férfi Alcsútdoboz közelében. Váradi özvegye a Borstól értesült a nyomozás lezárásáról és a lapnak azt mondta: felháborítja, hogy a rendőrség még nem közölte vele a vizsgálat befejezését. Az asszony jogi képviselője sem kapott még hivatalos értesítést.

Magyar György a Borssal közölte: panasszal él az ügyészségnél, és kéri a nyomozás folytatását. Szerinte nem derítették fel az eset összes körülményét, sok ellentmondás feloldatlan maradt.

Hozzátette: hiába indítványozta a helyszíni bizonyítást, a műszaki és az orvosszakértői jelentés pedig "szöges ellentétben állnak egymással". "A műszaki szakember szerint a szemből érkező Mercedes a bal elejével elütötte Váradi Andrást. Ebben az esetben az áldozat vagy szemből, vagy a bal oldalán szenvedett volna sérüléseket. Az orvosszakértők viszont azt rögzítették, hogy András halálát a teste jobb oldalát ért erőbehatások okozták" – mondta az ügyvéd. Amennyiben az ügyészség elutasítja a nyomozás folytatását, úgy pótmagánváddal élnek.

Horváth Sándor, az Együtt bicskei listavezetője korábban a hvg.hu-nak mondta el: Váradi András saját autójával járt bent Alcsútdobozon választási plakátokat ragasztani. Hazafelé tartott már Göböljárásra, amikor a félúton lévő golfpálya közelében lecsúszott a létra az autójáról, ezért megállt, hogy visszamenjen érte, és ekkor gázolta el a külföldi rendszámú autó. Horváth Sándor hangsúlyozta, hogy nem szándékosan ütötték el Váradi Andrást, és nem cserbenhagyásos esetről van szó.

 

 

 

 

10-15 százalékkal csökkenhet a felsőfokú szakképesítések száma 2016-tól

A tervek szerint 10-15 százalékkal csökkenhet a megszerezhető felsőoktatási szakképesítések száma a 2016-os felvételi eljárástól kezdődően – mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár az MTI-nek. Kormánydöntés májusban várható, az idei felvételizőket nem érintik a változások.

Közlése szerint az államtitkárság által kidolgozott kormányrendelet tervezete szerint – amelyet várhatóan még a héten eljuttatnak az intézményeknek, a rektori konferenciának és az egyeztetésben szereplőknek – a jelenlegi közel 650 megszerezhető szakképesítés alap- és mesterképzésben mintegy 10-15 százalékkal csökkenne. Ez megfelel az előzetes terveknek – jelezte a helyettes államtitkár, hangsúlyozva: a képzési szerkezet átalakítása nem az intézmények ellen történik, hanem velük közösen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2005 óta folyamatosan nőtt a szakképesítések száma.

Leszögezte: a képzési szerkezet átalakítása nem szól finanszírozási kérdésekről és nem szól arról sem, hogy kevesebb vagy több hallgató van-e, nem létszám-szabályozási eszközként tekintenek rá. Abban biztosak, hogy pontosan ugyanannyi hallgató lesz a régi és az új képzési szerkezetben – mutatott rá az államtitkár.

Maruzsa Zoltán a megszűnő szakképesítéseket firtató kérdésre azt mondta: kommunikáció szak négyféle formában létezik, felsőoktatási szakképzésként, alap- és mesterképzésként, illetve szabad bölcsész szakon specializációként van kommunikáció és médiatudomány. Emellett egyes művészeti képzések is tartalmazzák. Az államtitkárság a párhuzamosságokra kívánta a figyelmet felhívni, és az volt a kérdés a rektori konferencia szakbizottsága felé, valóban szükséges-e minden szinten képezni ezeket a szakembereket.

Az a kormányzati döntéstől függ, hogy milyen formában folyik majd ez a képzés a jövőben, nagyjából a négyféle forma közül kettő várható. Az biztos, hogy a kommunikáció és médiatudomány marad a képesítési keretrendszerben, kérdés, hogy a kommunikációs ismeretek önmagukban szakképesítésnek tekinthetők-e vagy sem.

Mint mondta, ugyanez igaz a nemzetközi tudományokra is. Az államtitkárságnak az volt az álláspontja, hogy a nemzetközi ismereteknek hangsúlyosan számos területen meg kell jelenniük, de kérdéses: ez önálló alapszakként értelmezhető-e vagy sem.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: kompromisszumos megoldásra törekednek.

Maruzsa Zoltán kitért arra is, hogy a pedagógusképzést nem érintik a változások, az osztatlan képzésre kívánnak fókuszálni. Egy apró módosítás várható: a csecsemő- és kisgyermekgondozás nem indul felsőoktatási szakképzésként, hanem alapszakként fut majd tovább.

A kis létszámú, úgynevezett "orchidea-szakoknál" azt vizsgálták, hogy több szinten jelenik-e meg ugyanaz a tartalom. Ha az érvényesült, hogy széles bemenet van, és kisebb létszámú mesterképzésként folytatódnak, akkor lényegében nem lesz változás. Arra figyeltek a mesterképzéseknél, hogy hasonló néven akár négy-öt mesterképzést is "összehoztak az intézmények". Példaként a nyelvészet, nyelv-, irodalom- és kultúratudományt említette, ahol van közel tucat szak, rengeteg párhuzamossággal. A tartalommal nincs gond, de önálló szakképesítésként nem tudták értelmezni – jelezte. Arra kívánták továbbá ösztönözni az intézményeket, hogy a munkaerőpiac által is felismerhető szakképesítésekkel próbáljanak operálni.

A törlések mellett ugyanakkor új formák megjelenése is várható, példaként említette a pszichológia szakot, amelyet eddig osztott formában hirdettek meg, és a jövőben osztatlanná válik.

Szintén az osztatlan forma megjelenése várható az agrármérnöki képzésnél, ugyanakkor megmarad az alap és mesterképzési forma is.

A mérnök- és informatikai képzésekben változások nem várhatók – jelezte, hozzátéve: a képző intézmények kifejezetten örvendetesnek tartották az osztott szerkezetet. A hallgatók kisebbik hányada kapcsolódik be a mesterképzésbe, sőt inkább az a probléma, hogy túl alacsony a bemeneti arány – jegyezte meg Maruzsa Zoltán, aki szerint nagyon jó fizetéssel lépnek ki a fiatalok a munkaerőpiacra az alapképzés után.

Várható mintegy húsz átnevezés is, adott esetben a párhuzamosság megszüntetésére. Példaként hozta, hogy a logisztika helyett ellátásilánc-menedzsment névvel találkozhatnak majd a diákok.

Az új szakokat felmenő rendszerben vezetik be 2016-tól – mondta a helyettes államtitkár.

A rendelettervezetről április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal, és májusban kerülhet a kormány elé. A változtatások az idén felvételizőket még nem érintik, az a 2016-os felvételi eljárásban hatályosulhat – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.

 

 

 

Veszélyben a balatoni bulivonatok

Siófok – Nem kér a bulizó fiatalok ezreit szállító nyári bagolyvonatokból a siófoki polgármester és a helyi rendőrkapitány.

Ennek érdekében a MÁV vezetőivel szeretnének egyeztetni, hogy ne legyenek éjszakai vonatok a Balatonnál.

- Ez a fajta „turizmus" távol áll attól a minőségi turizmustól, amit a város szeretne – szögezte le Lengyel Róbert siófoki polgármester a sonline.hu tudósítása szerint, aki szerint a vonatról leszállva gyakran törtek-zúztak, míg eljutottak a Balaton partjára.

Mint ismert a bagolyvonatok késő este és hajnalban a fővárosból, illetve a fővárosba tartó vonatok, melyek főleg fiatalokat szállították az elmúlt években a Balaton déli partjára.

 

 

 

Az egri kórháznak fogalma sincs, miből fizesse a cafeteriát

Az egri Markhot Ferenc Kórház költségvetésében nincs fedezet a cafeteria kifizetésére, mivel 1,2 milliárd forint kifizetetlen szállítói tartozást kezel az intézmény, és ennek összege folyamatosan emelkedik - tájékoztatott a kórház megbízott főigazgatója.

A MaSZSZ közlése szerint jogerősen is pert nyert a szakszervezet az állam ellen, az ítélet értelmében kétszázmillió forintnyi cafeteriát kap az egri kórház mintegy 1500 dolgozója, aki két éve, az intézmény állami kézbe kerülése óta nem kapta meg a béren kívüli juttatást.

Az Egri Törvényszék jogerős döntése a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetben dolgozó minden alkalmazottra érvényes - tudatta a MaSZSZ. Az érdekképviselet azt írta: a munkáltató a kórház két évvel ezelőtti állami kézbe vételekor úgy gondolta, a korábbi fenntartóval kötött szerződéseket nem kell betartania, így a cafeteria-megállapodás sem érvényes az új tulajdonosra. Felidézték, hogy ezt a dolgozók sérelmezték, és öt munkavállaló jogi segítséget kért a szakszervezettől, amely pert indított.

A főigazgató nem fizetne mindenkinek

A kórház megbízott főigazgatója hangsúlyozta: még nem kapták meg az ítéletet, így csak a szóbeli kihirdetés alapján tudnak véleményt mondani. Ennek alapján úgy látják, a szóban forgó ítélet csak arra az öt dolgozójukra terjed ki, aki a pert indította. Azaz nincs arról szó, hogy kétszázmillió forintot ítélt volna meg a bíróság a szakszervezet keresete alapján - olvasható a főigazgató közleményében.

Itt már az állam sem segíthet

Felidézte: a kórház évekkel korábban kft.-ként működött, és mivel ebben a formában nem tudtak 13. havi bért fizetni dolgozóiknak, ennek kiváltására vezették be a cafeteria-rendszert. A 2013. április elsején állami tulajdonba került kórház pedig megörökölte az elődszervezet jogait és kötelezettségeit.

Tóth Ildikó ugyanakkor azt mondta: téves az a feltételezés, amely szerint az állam kötelessége a szakszervezet által leírtak szerint a kifizetés forrását biztosítani. Ezt az intézménynek saját hatáskörben kellene megteremtenie, ezért tárgyalást folytatnak majd a dolgozókkal, ismertetik a kórház álláspontját, és meghallgatják a dolgozók véleményét - írta.

 

 

 

Megúszták a nemzeti parkok

A parlament kedden elhalasztotta az állami földvagyon kezelésével összefüggő törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés zárószavazását, miután az indítvány kétharmados többséget igénylő passzusai nem kapták meg a szükséges szavazatszámot. Az ellenzék üdvözli a döntést. 

Elhalasztotta a parlament kedden az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés zárószavazását. Az Országgyűlés az után döntött így, hogy az indítvány minősített többséget igénylő passzusai nem kapták meg a szükséges kétharmados többséget.

Velük sem lett volna meg

A határozathozatalnál 125-en szavaztak igennel, 71-en nemmel. Utóbbiak között volt – a parlamenti honlap adatai szerint – négy fideszes képviselő: Bencsik János, továbbá az előterjesztő Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, valamint Hende Csaba honvédelmi és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető.

Közülük később ketten is azt jelezték az ülésvezetésnek, hogy ők igennel szavaztak. Latorcai János levezető elnök azonban arról tájékoztatott, hogy az ő voksaikkal sem lett volna meg a szükséges kétharmados többség, a 131 voks.

Szünet

A parlament ezt követően rövid tárgyalási szünetet tartott, majd az előterjesztő kérésére a képviselők úgy határoztak, hogy elhalasztják a zárószavazást. A földművelésügyi miniszter törvényjavaslata alapján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonába kerülne az összes állami tulajdonú föld, függetlenül attól, hogy védett természeti területnek minősül-e. Az ellenzék korábban többször is tiltakozott a kezdeményezés ellen.

Tárgyalások

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arra kéri Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy tárgyaljon az ellenzékkel az állami földek bérbeadási gyakorlatával kapcsolatosan. A Fidesz legutóbbi frakcióülésén – Bencsik János kivételével – mindenki támogatta a szóban forgó törvényjavaslatot, mert szerintük az állam kezében lévő földek bérbeadását ugyanazon szabályok alapján, egységesen és átlátható módon, egy szervezetnek kell végeznie.

A jelenlegi gyakorlatot – mondta – átláthatatlannak tartják, vagyis hogy az állami földek egy részét az NFA kezeli, a többit pedig gazdasági társaságok, beleértve a nemzeti parkokat is. Ezért javasoltak egy egységes bérbeadási gyakorlatot, amely alapján továbbra is a nemzeti parkok birtokolták volna a földet, de a bérbeadásáról – a nemzeti park által kijelölt szempontok alapján – a földalap döntött volna – magyarázta a frakcióvezető.

Véletlenül mellényomtak

Azzal kapcsolatban, hogy Bencsik János mellett a parlamenti határozathozatalon három miniszter, az előterjesztő Fazekas Sándor földművelésügyi, valamint Hende Csaba honvédelmi és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető is nemmel voksolt, a frakcióvezető azt mondta: a három miniszter véletlenül nyomta meg a nem gombot.

Szerinte azonban politikai hisztéria alakult ki az ügyben, ami oda vezetett, hogy az ellenzék nem támogatta az előterjesztést, így most marad az „átláthatatlan gyakorlat”.

Örülnek

Az MSZP üdvözöli, hogy megbukott „földosztás törvénye”, miután az Országgyűlés nem fogadta el azt a javaslatot, amely alapján a nemzeti parkok földterületei a Nemzeti Földalapkezelőhöz (NFA) kerültek volna – közölte Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke.

A szocialista politikus úgy értékelt: „A belső konfliktusokban meggyengült Fideszben már Orbán Viktor sem tud mindent keresztülverni.” A képviselő elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot, amellyel szerinte a magyar természetvédelem alappilléreit adó nemzeti parkokat tették volna tönkre, és a földvagyont átjátszották volna a Fidesz klientúrájának, oligarcháinak.

A Demokratikus Koalíció örül annak, hogy legalább átmenetileg megmenekültek a nemzeti parkok. 

 

 

 

Bencsik szerint Orbánt már nem szeretik úgy, mint régen

Erősen Fidesz-kritikus főszerkesztői vezércikket írt Bencsik András a Magyar Demokrata legújabb számában. Szerinte "a Fidesz iránti szerelem kihűlt" és bár "Orbán Viktort még szeretik, de már őt sem úgy, mint régen".

Bencsik azon sem csodálkozik, hogy a tapolcai időközin nem segített a "választási hókuszpókusz", mert "nem a stratégiával van a baj, hanem a lélekkel" – olvasható a valasz.hu szemléjében.

Ma nem lehetne békemenetet szervezni, mert a menetelők vagy áthúznának a Jobbikhoz, vagy otthon maradnának

- vallotta be a főszerkesztő.

Azt is kifejtette, a választók Orbán fűződő "szoros érzelmi kapcsolata" 2014 után eltűnt:

Jöttek helyette újhullámos ficsúrok lehetetlenül szűk nadrágokban és zakókban, s az alapjában véve rosszul öltözött és többnyire kissé túlsúlyos magyarok zavarodottan keresték a régi igazságot, de az valahogy elolvadt.

 

 

Életszínvonalban hátulról a másodikok vagyunk

Az OECD országok között továbbra is Magyarországon a második legalacsonyabb a vásárlóerőt összemérve – írja az Mfor.hu..

A vásárlóerő-paritáson mért átlagjövedelem tavaly 15 152 dollárt tett ki egy gyermektelen dolgozó esetében, amellyel a második helyet tudtuk hátulról megszerezni, Mexikó után.

A eredmény nem meglepő, Magyarország régóta ezt a pozíciót foglalja el a rangsorban, sőt 2000-2002-ig abszolút sereghajtók voltunk, majd az életszínvonal 2003-ban kezdett el emelkedni, amikor még Szlovákiát is megelőztük. 2005 óta azonban stabilan tartjuk a második helyet hátulról.

Valamivel jobb a helyzet, ha a gyermekes családokat vizsgáljuk. Ha ugyanis egy szegény, 2 gyerekét egyedül nevelő szülőt nézünk, Magyarország  a 7. legrosszabb helyen szerepel – olvasható a lap cikkében.

 

 

Fedezet nélkül szerződött a kormány 110 milliárdos munkára

Bár a szerződésekben uniós forrást emlegettek, most kiderült, soha nem is volt uniós jóváhagyás a projekten, a kormány mégis megcsináltatta a cégekkel a munka harmadát – írta az Index. A Strabag, a Közgép és a Colas–Swietelsky-konzorcium másfél éven át dolgozott az M4-es autópályán, de a beruházást két hete felfüggesztették.

A szerződésekbe belevették, hogy a projekt uniós forrásból valósul meg, de a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szerint nincs és nem is volt uniós jóváhagyás a projekten, ezért függesztették fel.

Lázár János egy hete jelentette be, hogy a kormány felfüggeszti az Abony és Fegyvernek közötti, 110 milliárd forintos útépítést., de a kormányhatározatot azonban azóta sem tették közzé – írta az Index. A konzorcium tagjai azóta sem kaptak hivatalos értesítést az ügyben. Lázár azt is bejelentette: Seszták Miklós fejlesztési minisztert utasították, hogy szerezze vissza azt a pénzt, amit az autópálya építésére előlegként kifizetett az állam.

 

 

 

Orbán háza előtt tüntetett Juhász Péter

A TEK tiltása ellenére Orbán Viktor háza előtt tüntetett Juhász Péter az Együtt aktivistáival – derült ki a politikus Facebook-oldaláról.

Juhász azt írta bejegyzésében:

Az nem demokrácia, ahol nem lehet a miniszterelnök háza előtt tüntetni.

Mi szeretnénk hinni, hogy még van egy darabka demokrácia itthon is, de mindenképpen teszünk érte. Ezért visszaszereztük egy darabját. A TEK hazugságaival szemben bebizonyítottuk, hogy Orbán háza előtt is tüntethetünk.

Elmondtuk, hogy vasárnap 4 órakor közel száz településen országos tüntetés lesz a #KorrupcióKormánya ellen!

Elmondtuk, hogy le kell váltania Rogánt a kormányzó párt frakciójának éléről. Ha nem teszi, azt bizonyítja, hogy a kormányzó párt frakciója elfogadja, hogy egy olyan bűnöző vezesse, aki ellen különösen jelentőst vagyoni hátrányt okozó csalás miatt nyomoznak.

 

 

A kormány Grúziáért lobbizik

Magyarország elkötelezett támogatója Grúzia európai és NATO-integrációs folyamatának – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-nek.

A tárcavezető szerda délelőtt fogadta David Bakradzét, Grúzia európai integrációs ügyekért felelős miniszterét. A tárgyalás után úgy nyilatkozott, Magyarország azt várja a soron következő keleti partnerségi csúcstalálkozótól, hogy világos üzeneteket fogalmaznak meg az EU keleti partnereinek, és világossá teszik, hogy szorosabbra kívánják fűzni az együttműködést. Úgy vélekedett, a szorosabb kapcsolatok a keleti partnerség országaival az unió politikai és gazdasági érdekeit szolgálják. A keleti partnerségi csúcstalálkozón Grúziának biztosítani kellene a lehetőséget a vízummentesség gyorsított bevezetésére – tette hozzá.

Szijjártó Péter Grúzia NATO-integrációját illetően kifejtette: a szövetségnek világos jelzést kellene küldenie Grúziának, hogy értékeli és megbecsüli az ország hozzájárulását a szövetségi műveletekhez, hiszen Grúzia az egyik legnagyobb hozzájárulója e műveleteknek a NATO-n kívüli országok közül. Az ország integrációját ezért mindenképpen fel kell gyorsítani – mutatott rá.

Közölte: a tárgyalás témái között szerepelt az energetika is, Grúzia ugyanis fontos tranzitszerepet tölt be a Kaszpi-tengeri gáz európai importjában, márpedig Magyarországnak és egész Európának az az érdeke, hogy minél több forrásból érkezzen gáz a térségbe. Ez abból a szempontból is lényeges, hogy láthatóan Törökország regionális elosztói szerepbe kerül – fűzte hozzá.

A miniszter a kétoldalú gazdasági együttműködést illetően elmondta: jól látszik, hogy az elmúlt időben tett erőfeszítések eredményre vezettek, tavaly 9,5 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom, az idei évben pedig csak januárban 44 százalékkal, ami azt mutatja, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítésére tett erőfeszítések sikeresek.

A tárcavezető arra is kitért, hogy Magyarország következetesen kiáll Grúzia területi integritása és szuverenitása mellett, és minden felet arra hív fel, hogy tartsa tiszteletben a genfi folyamatot.

Szijjártó Péter közölte: Grúzia megbecsüléssel tekint Magyarországra, amiért folyamatosan támogatja EU- és NATO-integrációs törekvéseit, és a grúz miniszter hazánk további segítségét kérte ebben az ügyben.

 

 

 

Családi kapcsolat fűz egy KDNP-s politikust a bedőlt brókerház vezetőjéhez

Tölgyesi Péternek, a Buda-Cash Brókerház vezérigazgatójának élettársa nem más, mint Hargitai János KDNP-s képviselő lánya – írja a Blikk.

Noha a kapcsolatból pár hónapja gyerek is született, a politikus azt mondta, Tölgyesit alig ismeri, talán, ha háromszor találkozott vele. 

Ha tudtam vagy sejtettem volna, hogy egy csalóról van szó, akkor gondolhatja, megóvtam volna tőle a lányomat

- mondta Hargitai, akinek soha nem volt megtakarítása sem a Buda-Cashnél, sem pedig a Quaestornál.

Hargitai János szerint két éve kezdődhetett lánya és a Buda-Cash-vezér kapcsolata. Hargitai Linda is a bankszakmában dolgozik, az osztrák tulajdonú Gutmann Bank magyar leányvállalatának vezetésében, ügyféltanácsadóként. 

 

 

Ha pénzbüntetést kap a kiszavazása miatt, Bencsik ismét részletfizetést kér majd

Kedden a parlamentben két alkalommal is kiszavazott a Fideszből Bencsik János volt klímaügyi helyettes államtitkár, Tatabánya korábbi vezetője. Rogán Antal máris kilátásba heylezte, hogy emiatt a képviselő – a korábbi esetekhez hasonlóan – büntetésre számíthat. Bencsik egyszer már fizetett a lelkiismerete miatt 300 ezer forintot.

A földalapról szóló törvénymódosítóra és az Iszlám Állam elleni koalícióra szavazott tegnap nemmel a fideszes Bencsik János. Utóbbiban így is megvolt a parlamenti kétharmad, előbbivel viszont megbukott az a kormánytörekvés, hogy a nemzeti parkok földjét elvéve, azt a Földalaphoz csapja. A földtörvényt érintő szavazáskor Bencsik mellett három miniszter is nemmel szavazott (Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, és a törvénymódosítót előterjesztő Fazekas Sándor, a földművelésügyi miniszter is – állítják, tévedésből), várhatóan csak a volt tatabányai polgármestert bünteti majd meg a Fidesz.

Az országgyűlési képviselő "visszaeső" kiszavazó, legutóbb tavaly decemberben a trafiktörvényt módosító szavazáskor, illetve két hónapja, a paksi dokumentumok titkosításról szóló parlamenti szavazáskor nyomott "nem"-et. Az első eset után a Fidesz-frakció 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a képviselőt. Bencsik – aki a sajtóból értesült a döntésről – akkor ezt írta ki a Facebook-oldalára: „Összébb húzzuk magunkat a téli szünetre (a nagyszülők fognak ennek legjobban örülni). Gyermekeink most tanulják, hogy vannak olyan (magukat kereszténydemokratának tartó) kultúrák, ahol a lelkiismeret pénzben is mérhető. – Ezzel együtt is a polgári politikai közösség tagja vagyok, s maradok is.”

Az akkori büntetésről Bencsik János szerdán a hvg.hu-nak azt mondta: az összeget már befizette, de arra részletfizetési lehetőséget kért, és kapott. "Remélem, ennyi tolerancia még most is maradt a rendszerben" – tette hozzá, mivel a keddi két kiszavazása miatt vélhetően ismét ezzel bünteti majd meg a Fidesz.
Ez formailag úgy történik majd, hogy a frakció (vagy a frakcióvezető) döntéséről a képviselő kap majd egy e-mailt, amiben ismertetik vele a döntést. Aztán küldik majd neki egy csekket is. Bencsik János azt mondta: az ő lelkiismerete tiszta, minden ilyen döntéséről még a szavazás előtt, írásban jelzi a frakció vezetésének, hogy a frakcióból ki fog szavazni, és döntését minden esetben meg is indokolja.

 

 

Újra szállíthat majd a mérgezett paprika termelője

Drákói szigort ígér ezentúl a DélKerTész, amelynek egyik termelőjénél tiltott növényvédőszerrel kezelt paprikát talált a Greenpeace. A szövetkezet a zárlat feloldása után megengedi majd, hogy a termelő szállítson neki, de ezentúl meghatározza, hogy milyen módszerekkel permetezhetik a zöldségeket, és szúrópróbaszerű ellenőrzésket is végrehajt.

Szigorítja élemiszerbiztonsági előírásait a mérgezett paprikák miatt a Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTész) - írja a Napi.hu. Az intézkedésekre azért van szükség, mert április elején tiltott növényvédőszerrel kezelt étkezési paprikát talált a boltokban a Greenpeace. A környzetvédők gyanúját a NÉBIH laboratóriumi vizsgálata is megerősítette, és kivonták a forgalomból a probémás zöldségeket. A hatóság eljárást indított Bakó Dániel Zoltán termelő ellen, aki  klórfenapír használata miatt több millió forintos bírságra számíthat. A  DélKerTész úgy határozott, miután a NÉBIH feloldja a zárlatot, újra szállíthat a nagyot hibázó termelő.

A paprika-botrányból okulva a DélKerTész ezentúl minden termelőjének előírja, hogy milyen növényvédelmi módszerrel kezelhetik a zöldségeket és a jövőben szigorúbban ellenőrzik a növényvédelmi naplókat is. A termelők ezentúl kötelesek lesznek minden áruátvételkor mintát szolgáltatni, hogy kiszűrjék a mostanihoz hasonló botrányt. Az új intézkedések miatt sokkal több vizsgálatra számíthatnak majd a termelők és a szövetkezet  tervei szerint szúrópróba szerűen is megjelenhetnek az ellenőrök a fóliasátrakban.

 

 

"Tartozom azzal, hogy kiállok értük" – Fellázadtak a szülők az óvodák összevonása ellen

Minimális spórolást jelent a fenntartónak, miközben az érintett szülők és pedagógusok is aggodalommal figyelik, hogy több fővárosi kerület is összevonna óvodákat. Az intézkedés szakmailag nincs indokolva, hatástanulmányok nem készültek, az önkormányzatok viszont készek arra, hogy villámgyorsan átpréseljék az elképzeléseiket. A háttérben egy időzített bomba is ketyeg.

Az újbudai és a csepeli önkormányzat elsősorban spórolással magyarázza, hogy a területén található óvodákat hármasával új igazgató alá rendeli, ami azzal jár, hogy az eddigi igazgatók helye megszűnik – merően adminisztratív módon így lesz például Újbudán a mostani 23-ból 8 óvoda. Csepelen már februárban szavaztak az összevonásokról, de a téma terítéken van a VI. és a VIII. kerületben is. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke elmondta a hvg.hu-nak, hogy ilyen jellegű óvoda-összevonásokra eddig a Demszky-éra alatt a XIII. kerületben volt példa, most pedig egyre több fővárosi kerületben tapasztalható ez a jelenség. Mendrey szerint az intézkedések hosszabb távon az intézménybezárásoknak ágyaznak meg, mert úgy lehet igazán forrásokat megtakarítani, az összevonásokkal önmagukban a kerületek alig spórolnak pénzt.

Az önkormányzatok szerint az átállás semmilyen változást nem hoz az óvodák életében, csak a fenntartásuk lesz a 23 vezető bérével, 80-90 millió forinttal olcsóbb (ami az első évben a végkielégítések miatt kevesebb, 40-50 millió) – igaz, az új 8 vezető bére meg költségként jelentkezik. A kerületek másik szempontja a koordináció javítása: Molnár László fideszes alpolgármester a HVG-nek korábban azt mondta, hogy az új rendszerben könnyebben lehetne optimalizálni "a férőhelyek és a gyermekellátás színvonalát".

Át is fazonírozhatják az óvodákat az új vezetők

Újbudán most keddig zajlott a társadalmi egyeztetés, a képviselő-testület pedig április 23-án fogadhatja el az összevonást. Május elsejéig kiírhatják az óvodavezetői státuszokra a pályázatot, melynek nyomán június végére meglehetnek az új igazgatók, akik július elsejével munkába is állhatnak.

Az óvodák pedagógiai programja, ami meghatározza az egyes intézmények nevelési-pedagógiai munkájának jellegét, elvben megmaradna – de ez már az új vezetés hatáskörébe tartozó kérdés, tehát egy új igazgató akár át is fazonírozhatja azt, ami hosszú évek alatt forrt ki az óvodapedagógusok közreműködésével. Bárki pályázhat az új pozíciókra, az egyetlen megkötés az ötéves szakmai tapasztalat lesz, ami nem tűnik túl acélos kritériumrendszernek. Az önkormányzat elutasítja, hogy a koncepciót egy évvel elhalassza, holott semmilyen előzetes hatástanulmány nem készült.

A társadalmi egyeztetés a beszámolók szerint nem volt túl meggyőző. Az egyik fórumon részt vevő szülők szerint az alpolgármesteren látszott, hogy már sokadik oviban kap negatív kritikát a koncepció, és semmilyen kérdésre nem adott konkrét választ. Sok szülőnek olyan érzése volt, hogy az önkormányzat letudta az egyeztetési feladatát, de még arra se fordítottak energiát, hogy hosszasabban érveljenek a változtatások mellett. A szakmai felvetésekre legtöbbször az a válasz érkezett, hogy majd az új vezetés feladata lesz a megválaszolásuk.

Kedden még volt egy utolsó közmeghallgatás az ügyben, de az önkormányzat továbbra sem mondott semmi konkrétumot. A mérges és frusztrált szülők nagy elánnal készülnek az április 23-i testületi ülésre. Mint ahogy az egyik szülő fogalmazott, amikor az alpolgármester ezt meghallotta, "frankón lesápadt és meg sem szólalt percekig". Internetes aláírásgyűjtés is elindult: Csepelen több mint 600, Újbudán 1000 körüli támogató aláírás született.

Dühös szülők, elkeseredett óvodapedagógusok

A szülőket és óvodapedagógusokat sem nyugtatja meg az önkormányzat vélekedése, miszerint az óvodákban nem változik semmi. A mostani igazgatók az újak helyettesei lesznek, rájuk hárul a vezetési adminisztrációs teher jelentős része. Nekik kell kapcsolatot tartaniuk a másik iskolában ülő igazgatóval, ő képviseli a tagintézményt a szülők és a fenntartó felé, miközben vissza kell menniük a gyerekek mellé óvó néninek (bácsinak) is. Az óvodai munkatapasztalatok fényében az adminisztrációs-vezetői, illetve a szakmai-nevelői feladatok nemigen összeegyeztethetők. Az igazgató a tagintézmények többségében nem lesz jelen: a koncepció ezzel elvitatja annak jelentőségét, hogy egy igazgatónak komoly szerepe van az óvodai közösség építésében, a napi irányításban, konfliktuskezelésben. A pedagógusok szerint ez a szemlélet komolyan veszélyezteti a jól működő közösségeket, és a szakmai teljesítményre is kihat.

A szülők szerint nem szabad, hogy a változtatások negatívan befolyásolják azt a környezetet, ahol a gyerekeik ébren töltött idejük nagyobb részét töltik. "Tartozom azzal az óvodapedagógusoknak, akik annyira jó óvodai környezetet teremtettek a gyerekeimnek, hogy kiállok értük, és megpróbálom megakadályozni, hogy a fenntartó végigvigye ezt a döntést" – mondta a hvg.hu-nak az egyik érintett szülő. "Nem hagyjuk magunkat!" – írta egy másik. "Az önkormányzat arrogáns volt." A jelenlegi igazgatók közül többen jelezték, nincs kedvük megpályázni az új pozíciókat, a tiltakozásnak teret adó óvodák vezetői is féltik állásukat, miközben azon lamentálnak, mennyi eséllyel pályázhatják meg így a kiírásra kerülő állásokat.

Tudni kell, mindez évi 40-80 milliós spórolást jelent Újbudán, miközben az önkormányzat saját bevallása alapján évente 3,3 milliárd forintot fordít az óvodákra.

Már a szeptemberi botrányok kezelésére készülnek?

Szeptembertől lép életbe a kötelező óvoda a hároméves kor fölöttieknek. Emiatt óvodaépítési pályázatokat is kiírtak, az új férőhelyekre az óvodák pályázhattak. Csakhogy az óvodáskorú gyerekek jelentkezése korábban zárul, mint az óvodapályázatok elbírálása: magyarán a jelentkezés lezárultakor még nem lehet tudni, hogy egy óvoda hány férőhellyel számolhat. Az új igazgatóknak korántsem lesz egyszerű feladatuk: azzal lépnek be, hogy létre kell hozniuk az óvoda alapdokumentumait, meg kell ismerkedniük az új kollégákkal, és mindennek a tetejébe még egy esetleges férőhely-mizériát is kezelniük kell.

A szülők óvodánként más-más intenzitással, de próbálnak ellenállni. Többen a helyi képviselők fogadóóráin is igyekeznek jobb belátásra bírni a politikusokat. S mint írtuk, a szülők a végső döntést meghozó testületi üléseken is a hallatni akarják a hangjukat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is tiltakozásokat szervez – az önkormányzatok egyelőre mégis hajthatatlanok.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel