Megemelt nyugdíjkorhatár: a gyárból egyenesen a sírba

Meddig bírjuk?

Elfáradt, beteg emberek tízezrei tennék le a nehéz fizikai munkát az öregségi nyugdíjkorhatár előtt, de bármilyen veszélyes körülmények között dolgoznak is, erre jövőre már nem lesz lehetőség. A kormány ugyanis éppen eltörölni készül a korengedményes után a korkedvezményes lehetőséget is. Pedig szó szerint életveszélyes bizonyos munkakörökben 60 éven felülieket dolgoztatni – állítja a legnagyobb ipari szakszervezet, amelynek elnöke a tapasztalatai mellett a KSH és a nemzetközi adatokra is hivatkozik: tavaly több munkahelyi baleset volt, mint 2012-ben.

Csak az tudja, hogy mennyire embert próbáló erőfeszítés 60 éven felül „műszakolni”, naponta többször létrára mászni, órákig az állványzaton gebeszkedve falat vakolni, a gumigyári kazán mellett egész nap hajtani, vegyszeres levegőt szívni vagy, mondjuk, a tömegközlekedési járművek volánja mögött ülve koncentrálni a városi forgalomra, aki több évtizedet lehúzott már kemény fizikai munkásként, s tudja, esélye sincs idő előtt nyugdíjba menni.

Nyugalmas irodákban, viszonylag könnyű munka mellett még csak-csak ki lehet bírni az öregségi nyugdíjig, ám a nehéz, az egészségre ártalmas, netán folyamatosan több műszakban végzett munka olyan „gyilkos” menet, amelyet nem lenne szabad az utolsó pillanatig erőltetni. Márpedig a kormány éppen ezt teszi – állítja Székely Tamás, a legnagyobb ipari szakszervezet, a VDSZ elnöke.

A vegyipari szakszervezet évek óta üti a vasat: meg kell tartani a korhatár előtti nyugdíjrendszert, hívják azt korengedményes, korkedvezményes vagy, ha úgy szimpatikusabb, foglalkoztatáspolitikai megoldásnak. Szó szerint életveszélyes ugyanis a korhatár előtti rendszer totális megszüntetése – szögezi le az elnök.

Néhány évvel ezelőtt több tucatnyi munkakörből, az egészségre ártalmas szakmák némelyikéből lehetett kétféle módon, korengedményes és korkedvezményes lehetőséggel idő előtt nyugdíjba vonulni. Évente 30-40 ezer ember élt a lehetőséggel.

Most is legalább ennyi ember venné igénybe a könnyítést, ám nem teheti. A korengedményes rendszert úgy szüntette meg a kormány, hogy talán fogalma sem volt a lényegéről, hiába mondták, írták a szakszervezetek – bármilyen furcsa – a munkaadókkal közösen. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért nem hagyták tovább élni ezt a lehetőséget, hiszen ez egyetlen fillérrel sem terheli a költségvetést – mondja az elnök. A korengedmény lényege, hogy a munkaadó évekre előre befizeti az elbocsátás előtt álló idősebb munkások teljes járulékát, hogy kedvezményes nyugdíjba, s ne az utcára küldje éppen azokat, akiknek életkoruk miatt esélyük sincs máshol elhelyezkedni – magyarázza Székely.

Ez a megoldás többnyire szakszervezeti vívmány, és ott működik, ahol ezt a kollektív szerződés is tartalmazza. A 2008–2009 közötti gazdasági válság ideje alatt ezrek menekültek meg így a munkanélküliségtől.

A költségvetés terhére évtizedekkel ezelőtt létrehozott korkedvezményes lehetőséget pedig – amely alapján például a közlekedésben dolgozók, a röntgenesek és még nagyon sok munkakörből korábban mehettek nyugdíjba – éppen most készül teljesen megszüntetni a kormány. Holott épp hogy nem eltörölni kellene, hanem átvizsgálni, újratölteni a listát, amely a kedvezménnyel járó munkaköröket tartalmazza, s be kellene emelni a rendszerbe a műszakos dolgozókat is.

A szakszervezetek – élükön elsősorban a VDSZ – régóta harcol ezért, s a munkáltatók által korábban is finanszírozott ellátórendszer megteremtését javasolják. A részletesen kidolgozott ajánlat maximum 5 évvel az öregségi nyugdíj előtt állókon segítene. Őket ezzel a módszerrel nyugdíjba küldhetné a munkáltató, ha előre befizeti utánuk az államnak a járulékokat. Ennek a megoldásnak még foglalkoztatási előnyei is lehetnének, mert így az idősebbek helyett fiatalabb munkanélküliek kerülhetnének állásba. Meglepő – hívja fel a figyelmet az elnök –, hogy ezt a változatot a munkaadók is feltétel nélkül támogatnák.

Egyre több helyről hallani olyan emberséges megoldást, hogy a nyugdíjhoz közeledőket csak papíron foglalkoztatják, nem kell bejárniuk, kapják a fizetésüket pluszjuttatások nélkül – magyarázza az elnök. A szakszervezetek évek óta követelik a kedvezményes nyugdíjrendszer megtartását, pontosabban ma már a visszaállítást, s hogy nyomatékot adjanak ennek, október 7-én, a Tisztes Munka Világnapján megmozdulást, látványos flashmobot – villámakciót – szerveznek.

Alvászavar, magas vérnyomás és emlőrákveszély

A folyamatos műszakban dolgozók lehangoló fizikai, pszichológiai és egészségi állapotban vannak – hivatkozik az elnök egy korábban végzett széles körű felmérés, a Műszakos munkavégzés következményei című kutatás eredményére. A kétszázoldalas könyvből kiderül, hogy beigazolódtak a félelmek: a nyugdíjhoz közeledő, de az utolsó pillanatig munkára kényszerített ember, aki hosszú évek óta folyamatosan, éjjel-nappal dolgozik, erősen megromlott egészségi állapotban, fáradtan, betegen, fásultan végzi a munkáját. Tízezrek dolgoznak ilyen állapotban, és ez szó szerint életveszélyes – szögezi le az elnök. Nem véletlen, hogy még mindig sok a munkahelyi baleset, azon belül is a halálos tragédia. Tavaly 17 361 ember sérült meg munkavégzés közben, s ez csaknem kétszázzal több, mint 2012-ben.

Az egészségügyi felmérés során feltárták a szakértők, hogy különösen a 60 körüli, több műszakban dolgozók szenvednek alvászavarban, magas vérnyomásban, pszichoszomatikus és szomatikus betegségben. Az éjszakai munka a nőkre különösen rossz hatással van, körükben az átlagosnál több az emlőrákos. Ez bizonyítottan az éjszakai pihenés hiányára vezethető vissza – olvasható a könyv szakmai összegzésében.

Hasonló problémákat mutatott ki egy másik tanulmány is, amely kifejezetten a közlekedésben dolgozók körében készült. A veszélyes munka miatt itt is gondot jelent az idősebb korosztály foglalkoztatása. A kutatások a családi állapotokra, a magánéleti problémák egy részére is kiterjedtek, s kiderült, az éjszakázással, délutáni műszakkal járó munka miatt gyakran eltávolodnak egymástól a családtagok, mert keveset vannak együtt, a gyerekekkel is ritkábban találkoznak

A korengedményért azért harcol a szakszervezet, hogy a 60 év körüli, nehéz munkát végző emberek nyugalomban, biztonságban tölthessék az öregségi nyugdíjig hátralévő éveket, s ne az utcára kerüléstől kelljen rettegniük. Ezt diktálja a józan ész – jelenti ki határozottan Székely.

Festékszagú lehelet

Török József évtizedekig, amíg csak élt fényezőként dolgozott. Szórópisztollyal fújta a festéket egy levegőtlen műhelyben – vagy ha tehette, akkor annak az udvarán – napi 8 órában és utána „fusiban” is – mert valahogy meg kell élni – a különféle fémborításokra, gépekre, autóelemekre. Eleinte csak a ruhájának, hajának, kezének volt átható festékszaga. Később azonban már tömény hígító szag áradt a leheletéből is. Ettől kezdve igyekezett távol tartani magától a gyerekeit, 6 éves és 11 éves lányát. Nem ölelgette, nem puszilgatta őket többé, ahogy ő mondta azért, nehogy rájuk ragasszon valamiféle kórt. Lányai úgy nőttek fel, hogy nem emlékeznek rá, ültek-e legalább nagy ritkán az apjuk ölében, s hogy kaptak-e valaha is puszit tőle úgy, ahogy a hasonló korú barátnőik a saját apjuktól.

Török Józsefnek egyszer vészesen megemelkedett a fehér vérsejtje, kórházba került, a család komolyan aggódott az egészségéért, az életéért. Rendbe jött. Legalábbis ekkor. Később a gyomrára panaszkodott, ez az állapot hosszú évekig tartott. Egyre nagyobb fájdalmai voltak, a családi hangulatra rányomta a bélyegét az apa állapota miatti örökös aggódás. Végül kiderült, előrehaladott gyomorfekélye van. Igaz, ezt lényegében az utolsó 24 órában diagnosztizálták, azon az estén, amikor már nem volt mit tenni, csak tehetetlenül várni, hogy őrült szenvedései árán átfúródjon valahol a gyomra, hogy aztán be lehessen stoppolni. - Egyetlen garast nem adtam volna az életéért – mondta az orvos, aki végül egy kockázatos műtéttel megmentette az életét. A fekély kialakulásának okait firtató kérdésekre kurtán csak ennyit válaszolt némi vállvonogatás után: munkaköri ártalom.

Több hétig szanatóriumban gyógyult, kiszellőzött a bőréből és a leheletéből is a festékszag. Aztán visszament dolgozni. Gyógyult – írták a táppénzes lapjára a 60 körüli embernek. Örült neki, hiszen táppénzből nem lehet megélni, a nyugdíj pedig még messze. Újra bejárt a műhelybe. Eleinte csak a ruhájának, hajának, kezének volt festékszaga. Később azonban, már tömény hígító szag áradt a leheletéből is.

 

 

 

"Most hazudj!" – állítólag megverték az M1 műsorvezetőjét

A munkája miatt megtámadták és bántalmazták az M1 egyik műsorvezetőjét – hangzott el az M1 aktuális csatornán kedden délelőtt.

Tájékoztatásuk szerint Borsa Miklóst Balatonfüreden támadták meg. Először azt kérdezték tőle, ő mondja-e a híreket, majd rárontottak és ütötték, közben azt ordították neki: "most hazudj!".

A műsorvezető – mint mondták – a történtekhez képest jól van, de nincs olyan állapotban, hogy műsort tudjon vezetni, otthonában gyógyul.

"Megdöbbenéssel fogadtuk a hírt, hogy a munkánk miatt fizikai bántalmazás érhet bennünket, de természetesen az M1 valamennyi munkatársa a történtek ellenére is tovább végzi feladatát" – hangsúlyozták az M1 aktuális csatornán.

A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEÚSZ) tiltakozik az ellen, hogy a közszolgálati média munkatársát, Borsa Miklóst fizikai bántalmazás érte munkája miatt.

A MEÚSZ az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a szólásszabadság lehetőséget ad arra, hogy akár az újságíró munkáját is kritika érje, de semmi sem magyarázza az erőszakot.

Nincs rendőrségi ügy

Egyelőre nem vizsgálja a nyomozó hatóság az M1 műsorvezetőjének, Borsa Miklósnak a megtámadását, mivel sem feljelentés, sem bejelentés nem érkezett hozzájuk – tudta meg a hvg.hu rendőrségi forrásokból.

 

 

Zsebmagyarország visszavág

Balog miniszter bizonyára szórakozottságból mondta el Tapolcán a helyi szívmagyaroknak, hogy pártja mit gondol a helyi zsebmagyarokról, de három nap múlva kiderült, hogy róluk mostantól nyugodtan lemondhatnak a Jobbik javára.

Amikor Balog Zoltán emberminiszter elszólta magát a tapolcai művelődési központban, szívmagyarokra és zsebmagyarokra osztva honfitársait, a kommentátorok csak azon szörnyülködtek, hogy mondhat valaki ennyire sértő dolgot. Pedig ez egy G. Fodor Gábor-szintű önleleplezés volt, azzal a súlyosbító körülménnyel, hogy míg G. Fodor csak magyarázza a politikát, Balog miniszter csinálja.

Balog miniszter ugyanis nem honfitársai egy részéről közölte a véleményét, hanem tömören összefoglalta a Fidesz (legalább) 2006 óta követett stratégiáját. A vélemény különben sem a saját véleménye, hanem a kormányáé. „Nesztek, bunkók, ti megkaptátok, amit akartok, mi megkaptuk, amit akartunk, olcsók voltatok.”

A felháborodók talán nem figyeltek fel rá, hogy Balog tiszteletes úr – jó, tudom, nem párttag – a Fidesz saját szavazóiról beszél ilyen kedvesen. Ezek a szavazók két kategóriába sorolhatók. A szívmagyarok a polgári-keresztény értékrend szerint élnek, és ezért élnek annyira jól, hogy nem okoz nekik gondot a vizitdíj vagy a gázszámla.

Ezzel szemben vannak a felvilágosulatlan tömegek, amelyek már nem elég érettek a mar... a nerxizmus nagy igazságainak felismerésére, és ezért olyan csórók, hogy fáj nekik még a 300 forint vizitdíj is, meg az európai viszonylatban nagyon olcsó, de a magyar átlagbérhez képest kiugróan drága gáz. (És annyira bunkók, hogy nem fogják fel, hogy a bérük pocsék még kelet-európai viszonylatban is, de hát ezt nem kell megmondani nekik.) Őket a Fidesznek a 2008-as szociális népszavazással kellett maga – illetve a szívmagyarok – mellé állítania s a rezsicsökkentéssel megtartania.

Most ne bonyolódjunk bele, hogyan függhet össze a polgári-keresztény értékrend a jóléttel. Balog lelkész talán Max Weberre gondolt, úgymint A protestáns erkölcs és a kapitalizmus szelleme. A polgár legyen puritán, mint Rogán Antal, önmarcangolóan tisztességes, mint Vida Ildikó, és szorgalmas, mint Habony Árpád. Kemény munkával megkeresett saját pénzét ne tapsolja el hívságokra, hanem halmozza fel akár önmegtagadás árán is, mint a Küküm a Quaestorban.

Érdekes azonban végiggondolni, hogy akkor micsoda is volt a Fidesz politizálása az utóbbi kilenc évben. Amikor például Orbán Viktor 2006. október 23-án meghirdette a szociális népszavazást azzal, hogy visszavezetheti Magyarországot a demokrácia útjára, akkor a „reménytelenségbe lökött” családokon az éretlen zsebmagyar prolikat értette, csak erről nem szólt külön, pont miután „hazugságokat, csalást és szemfényvesztést” emlegetett.

Amikor a tönkrenyert szociális népszavazás után „alkotmányos népítéletet” emlegetett, és kijelentette, Magyarország megérdemli, hogy „méltó kormánya” legyen, akkor valójában arra gondolt, hogy sikeresen felhasználta – a saját pénzükön, több milliárd forintért megrendezett procedúra útján – a csóró zsebmagyarok csóróságát a saját szavazótábora gyarapítására. Meg is érdemlik. Őt.

A fülkeforradalom annyi volt, hogy a zsebmagyarok elhitték, mostantól jobban fognak élni. Miután ez nem így alakult, a zsebmagyarok rezsiharc címén, jó időzítéssel kaptak a zsebükbe egy marék üveggyöngyöt, úgyhogy még egyszer tönkrenyerették a Fidesszel a választást.

A zsebmagyaroknak nyolcszáz decibellel a fejükbe verték, hogy az egészségügy a megszokott módszerrel változatlan méretekben finanszírozható, a ballib kizárólag a jómagyaremberek sanyargatása, sőt megölése céljából zár be kórházakat. A tapolcai zsebmagyarok aztán ennek a tudásnak a birtokában fogadták, hogy a fideszes kormányzat, nyilván szórakozottságból, leépítette a helyi kórházat, és hogy egy csomó bajjal Ajkáig kellett buszozni. Zsebmagyari kondicionáltságukban megállapították, hogy a Fidesz se jobb, mint a Fidesz szerint a ballib, és szavaztak arra, aki sem a Fidesz, sem a ballib.

Lehet, hogy Balog miniszter is csak szórakozottságból mondta el a helyi szívmagyaroknak, hogy pártja mit gondol a helyi zsebmagyarokról, de három nap múlva kiderült, hogy a módszer tartalékai kifújtak, és nem biztos, hogy ezt is felfogta-e.

Nem elég a zsebmagyaroknak megígérni, hogy a méltó kormánytól visszakapják, amit a méltó kormány elvett tőlük. A feltételes reflex egy negatív visszaigazolás után még egyszer már nem kiépíthető. Fidesz tehát a saját maga által behülyített zsebmagyarok nagy részéről mostantól nyugodtan lemondhat a Jobbik javára.

Maradnának tehát neki a szívmagyarok, akik a polgári-keresztény értékrendhez tartják magukat. (Ahhoz, amiről a szívmagyar G. Fodor megmondta, hogy már az első Orbán-kormány idején kamu volt.) A behülyített szívmagyarok polgári hülyíthetősége elméletileg kifogyhatatlan, csak ezzel is van egy bökkenő.

Mert mi is az a polgári-keresztény értékrend a fideszes értelemben? Az, hogy valaki nem Esterházy Pétert olvas, hanem Wass Albertet; haragszik a bankokra, és turulban születik; utálja André Goodfriendet, és szereti Ilham Aliyevett; maximálisan kihasználja, hogy személyi igazolvánnyal utazhat Brüsszelbe, de Asztanában érzi otthon magát, magyargyűlölőnek tartja az RTL Klubot, és röhögés nélkül bírja nézni Szaniszló Ferencet, vagy úgy csinál, mintha nem tudná, kicsoda. De hát ennyitől még ugyanúgy szavazhatna a Jobbikra, mint a Fideszre, és ha nem függ tőle egzisztenciálisan, könnyedén meg is teszi.

Na, meddig szív a magyar?

 

 

Orbán: Nem vagyok felelős a Jobbik erősödéséért

Arról kérdezte a miniszterelnököt az Index, hogy szerinte van-e a kormánynak, vagy neki személyesen felelőssége abban, hogy a Jobbik lassan a legnépszerűbb párt lesz az országban. Orbán szerint nem a politikusok vagy a kormány tevékenységében kell keresni a megoldást, hanem a népben. És azt is, mit lehet most tenni.

 

 

A Fidesz még a vécén is megfigyeltetett egy újságírót

A Fidesznek nagyon nem tetszett, hogy egy hónapja részletek szivárogtak ki a zárt frakcióülésükről. Ezt ma úgy próbálták elkerülni, hogy a párt két-három sajtósa folyamatosan követte a VS.hu újságíróját, Joó Hajnalkát a Parlament épületében.

Joó először azt hitte véletlen, hogy egyszerre szállt be a liftbe a Fidesz kollégáival vagy az, hogy pont egy időben fejezték be az ebédet. Biztos akkor lett abban, hogy követik, mikor kiment a mosdóba, hogy nyugodtan telefonálhasson, ugyanis itt is rögtön felbukkant az egyik Fidesz-munkatárs és sminkigazítást színlelt. Ekkor az újságíró úgy döntött, bizonyosságot szerez gyanújáról:

Ezután szándékosan tesztelni kezdtem a megfigyelés komolyságát: amikor betértem az egyébként már kiürült sajtóterembe, szinte rögtön bejött a megfigyelő is. A negyven négyzetméteres, üres székekkel teli szobában ráadásul egy méterre foglalt helyet tőlem, hogy lehetőleg ne csak a telefonokat hallja, de rálásson a laptopomra is.

Amikor a sajtóteremből futva indultam az ülésterem felé, futott utánam a Fidesz-alkalmazott is. Amikor egy folyosóról nyíló lépcsőházba beugorva azt hittem, hogy leráztam, pillanatokon belül benyitott oda egy másik sajtós, aki ezek szerint egy másik pozícióból figyelt.

Ezek után fél órán keresztül hol egyikük, hol másikuk loholt a nyomomban, noha addigra már szándékosan keresztül-kasul szeltem a házat, ők azonban mindig hallótávolságon belül maradtak.

Amikor az újságíró megunta a kergetőzést, rákérdezett arra, miért követik. A frakció sajtósa először tagadott mindent, de később elismerte, hogy megbízták a feladattal, és javasolta, ha ez gond, akkor Joó tegyen panaszt a sajtóosztályon. A másik megfigyelő, a párt sajtófőnöke is először hárított:

Elég nagy a Parlament, oda megyünk, ahová akarunk

- mondta, majd később bevallotta, arra kíváncsiak, most is tudni fog-e a VS arról, ami a Fidesz zárt frakcióülésén elhangzik.

Ugyanis Rogán Antal a múltkori eset után nehezményezte, hogy kiderültek a részletek és felszólította a szivárogtatót, adja fel magát, mert úgyis kideríti ki volt az. Rogán a történtek miatt most hétfőn is arra kérte a párttársait, ne mondjanak semmit a zárt ülésről a sajtónak. A Fidesz állítólag annyira érzékeny erre, hogy azt is figyelembe vették a 2014-es tavaszi választásokon induló jelöltjeik állításakor, hogy ki mennyire pletykás.

 

 

Eldőlt, magyar katonák is fognak harcolni az Iszlám Állam ellen

Az Országgyűlés kedden határozatot hozott arról, hogy Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképző központba.

A képviselők 137 igen szavazattal, 57 nem ellenében mellett hagyták jóvá Hende Csaba honvédelmi miniszter kétharmados többséget igénylő előterjesztését.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az iraki helyszínen 110 katona teljesíthet majd szolgálatot, hat magyar tiszt a vezetési pontokon lenne jelen, míg a további katonák Magyarországon állnak rendelkezésre. A tárcavezető szerint a misszió költségvetése 20 milliárd forint alatt marad.

A határozati javaslat értelmében a magyar katonák 2017. december 31-ig látják el feladatukat az erbíli támaszponton.

 

 

Szijjártó felavatta a hatvani Bosch új tréning központját

A hatvani gyár mára a Bosch csoport legnagyobb autóelektronikai gyárává nőtte ki magát, emellett a régió legnagyobb és legjelentősebb munkaadója – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter a Robert Bosch Elektronika Kft. hatvani telephelyén 170 millió forintos beruházással felépült szakmai továbbképzést segítő tréning-központjának avatóján kedden.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: az autóipar ütemes növekedése elengedhetetlen a magyar kormány által kitűzött külgazdasági célok eléréséhez. A világban zajló elemi változások új stratégiák kidolgozására késztették a világgazdaság minden szereplőjét. A Bosch és Magyarország is megértette a változások lényegét, az új stratégiák pedig győztes stratégiáknak bizonyultak – mondta.

A miniszter felidézte: 2010-ben Magyarország célja az volt, hogy Európa termelési központjává váljon. Ebben – nagyban köszönhetően a Bosch-nak – számos sikert ért el az ország. "Ezt a célt 2014-ben azzal egészítettük ki, hogy minél több kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitást is Magyarországra szeretnénk vonzani" – mutatott rá Szijjártó Péter.

Ezzel a magyar modellel szavai szerint azt a régi közgazdasági dogmát is sikerült meghaladni, amely szerint nem lehet egyszerre gazdasági növekedést produkálni és fegyelmezett költségvetési gazdálkodást folytatni. "Bebizonyítottuk, hogy lehetséges egyszerre gazdasági növekedést produkálni, új munkahelyeket teremteni, miközben a költségvetés hiányát fenntartható módon három százalék alatt tartjuk és folyamatosan csökkentjük az államadósságot" – közölte. Megjegyezte azt is: mindezt már a pénügyi piacok is egyre inkább elismerik.

A "magyar modell" működőképessége azon is lemérhető, hogy Magyarországon 22 éve nem dolgoztak és nem fizettek adót annyian, mint most, 4,1 millióan – fejtette ki, megjegyezve, a cél ugyanakkor az, hogy ez a szám elérje az ötmilliót.

Szijjártó Péter kitért rá: az autóipar a magyar nemzetgazdaság húzóágazata, termelési értéke a teljes feldolgozóipar kibocsátásnak több mint 30 százaléka. A nyitott magyar gazdaság sikere az exportteljesítmény folyamatos növelésén múlik, és azon, hogy sikerül-e újabb és újabb beruházásokat vonzani az országba. A külpolitikának ezért az a feladata, hogy "aládúcolja" a magyar nemzetgazdaság tartós növekedési pályáját – hangsúlyozta.

Felidézte, hogy tavaly 14 százalékkal nőttek a beruházások Magyarországon, és ilyen magas növekedési ütemre 17 éve nem volt példa. A befektetőkért folytatott versenyt egyre inkább a jól képzett, kreatív és szorgalmas munkaerő dönti el. Ezt segíti a Bosch-sal kötött együttműködés is, illetve a cél, hogy a jelenlegi 7-8 ezer helyett legalább 20 ezer gazdálkodó szervezet vegyen részt a szakképzésben, a gyakorlati képzésben részesülő diákok számát pedig 50 ezerről 70 ezerre növeljék – mondta.

Hozzátette: az új uniós pénzügyi ciklusban 50 milliárd forintot szán a kormány kétezer tanműhely létrehozására, míg a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására 700 milliárd forintot, ami duplája az előző időszakban erre a célra fordított összegnek.

Emlékeztetett: a magyar gazdaság teljesítményét nagymértékben befolyásolja a német gazdaság teljesítménye. A magyarországi külföldi tőkebefektetések negyede Németországból érkezett, míg tavaly Magyarország minden idők legjobb németországi exportteljesítményét érte el 23,3 milliárd euró értékben.

González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője kiemelte, hogy a Bosch hosszú távra tervez és Magyarország stratégiai fontosságú bázisa a globális innovációs és kutatás-fejlesztési törekvéseknek.

Szólt arról is, hogy a Bosch-csoport Magyarországon már több mint 10 ezer alkalmazottat foglalkoztat, itteni bevétele pedig az ország GDP-jének 2,7 százalékával egyenlő.

Közlése szerint az új hatvani tréning-központban évente 5000 dolgozó szakmai továbbképzésére lesz lehetőség.

Volker Schilling, és Roger Seemeyer, a Robert Bosch Elektronika Kft. ügyvezető igazgatói hangsúlyozták: a gyár által biztosított rugalmas képzési rendszer nagy jelentőséggel bír a jövőbeni növekedésben. Az elmúlt években több mint 10 millió forintot fordítottak a gyakorlati oktatást támogató eszközök beszerzésére. Az új tréning-központban olyan szakmai tudástranszfer jött létre, mely lehetővé teszi az oktatási koncepció folyamatos fejlesztését.

A cég tájékoztatása szerint a Bosch 1899 óta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója lett. A 2013-as üzleti évben a Magyarországon akkor 10 leányvállalattal rendelkező Bosch csoport teljes forgalma 719 milliárd forint, magyarországi forgalma – amelybe nem tartoznak bele a saját vállalatai között folytatott kereskedelmi tevékenységek – 161 milliárd forint volt.

 

 

Szijjártó és Semjén a kereszténységről áradoztak

Magyarországnak felelőssége van abban, hogy az országok közösen adjanak válaszokat a világot érő kihívásokra, a kormány ezért keresztény külpolitikát folytat, amelynek kiindulópontja a keresztény Európa és a keresztény Magyarország – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak történetéről rendezett nemzetközi konferencián kedden, Budapesten.

Az Országházban, a Magyarország és Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 25. évfordulója alkalmából tartott tanácskozáson a miniszter kiemelte: a magyar keresztény külpolitika sarokpontja, hogy az ország komoly felelősséget visel a világban élő keresztény közösségekért, a békére és a stabilitásra törekszik a Közel-Keleten is, és felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért.

A keresztény alapokon álló külpolitika jegyében Magyarország sosem mond le egyetlen állampolgáráról sem, bárhol kerülnek veszélybe, igyekeznek segíteni – közölte.

Magyarország számára a kereszténység nemzetmegtartó tényező is – ezt már Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondta.

A kormányfő helyettese előadásában áttekintette a diplomáciai kapcsolatok elmúlt huszonöt évének és a kétoldalú megállapodások megkötésének gyakorlatát és azt mondta: a szentszéki-magyar vegyes bizottság az elmúlt években olyan eredményeket ért el, ami lehetővé teszi, hogy a katolikus egyház a hitéleti tevékenység mellett az oktatás, az egészségügy, a szükséget szenvedőkről való gondoskodás terén, illetve a közjó előmozdításában is mind nagyobb szerepet vállalhasson. Ez pedig az egész magyar társadalom javát szolgálja – mutatott rá Semjén Zsolt.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a folytonosságban hihetetlen erő lakozik, és az elmúlt ezer évet, amióta a történelmi Magyarország és a Szentszék kapcsolatban áll egymással, a történelmi hitelesség és az átláthatóság jellemezte.

 

 

Rogán szerint Fazekasnak tárgyalnia kell az ellenzékkel a földbérbeadások miatt

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arra kéri Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, tárgyaljon az ellenzékkel az állami földek bérbeadási gyakorlatával kapcsolatosan.

A fideszes politikus ezt azután közölte sajtótájékoztatón, hogy a parlament kedden elhalasztotta az állami földvagyon kezelésével összefüggő törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés zárószavazását, miután az indítvány kétharmados többséget igénylő passzusai nem kapták meg a szükséges szavazatszámot.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter törvényjavaslata alapján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerülne az összes állami föld, függetlenül attól, hogy védett természeti területnek minősül-e.

Rogán Antal tájékoztatóján közölte: a Fidesz legutóbbi frakcióülésén – Bencsik János kivételével – mindenki támogatta a szóban forgó törvényjavaslatot, mert szerintük az állam kezében lévő földek bérbeadását ugyanazon szabályok alapján, egységesen és átlátható módon egy szervezetnek kell végeznie.

A jelenlegi gyakorlatot – mondta – átláthatatlannak tartják, vagyis hogy az állami földek egy részét az NFA kezeli, a többit pedig gazdasági társaságok, beleértve a nemzeti parkokat is.

Ezért javasoltak egy egységes bérbeadási gyakorlatot, amely alapján továbbra is a nemzeti parkok birtokolták volna a földet, de annak bérbeadásáról – a nemzeti park által kijelölt szempontok alapján – a földalap döntött volna – magyarázta a frakcióvezető.

Szerinte azonban politikai hisztéria alakult ki az ügyben, ami oda vezetett, hogy az ellenzék nem támogatta az előterjesztést, így most marad az "átláthatatlan gyakorlat".

Ennek "feloldásáról" érdemes tárgyalásokat folytatni az ellenzéki frakciókkal, erre kéri is a földművelésügyi minisztert – mondta Rogán Antal.

Hozzátette, két hét áll rendelkezésre, hogy a törvényalkotási bizottság és a szaktárca áttekintse, hogyan hozzák összhangba a törvényjavaslat rendelkezéseit.

Azzal kapcsolatban, hogy Bencsik János mellett a parlamenti határozathozatalon három miniszter, az előterjesztő Fazekas Sándor földművelésügyi, valamint Hende Csaba honvédelmi és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető is nemmel voksolt, a frakcióvezető azt mondta: a három miniszter véletlenül nyomta meg a nem gombot.

Bencsik János azonban – aki egyébként más kétharmados voksolásnál is nemmel szavazott – pénzbüntetésre számíthat a frakciótól, csakúgy, mint Vécsey László, aki nem ért be a szavazásokra – közölte Rogán Antal.

A rendőrök és a katonák béremeléséről szóló, szintén kedden elfogadott törvényjavaslatokról szólva a politikus elmondta, az idei év második felétől 30 százalékkal nő a rendőrök és a katonák bére, utána pedig 2019-ig minden évben 5-5 százalékkal emelkedik a fizetésük. A frakcióvezető megköszönte az ellenzéknek az indítványok támogatását, az előterjesztéseknek ugyanis voltak kétharmados passzusaik.

Kitért arra a jóváhagyott határozatra is, amely alapján Magyarország katonai kontingenst küld az Iszlám Állam ellen. A politikus Magyarország kötelességének nevezte kiállni a legalapvetőbb emberi értékek mellett és védelmezni az Erbíl térségében dolgozó magyarokat.

Összességében szerinte célravezető volt, hogy a kormányoldal a nemzeti kérdésekben egyetértésre törekedett, egyeztetéseket folytatott, és ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni akarja. Akkor terjesztenek a Ház elé kétharmados törvényjavaslatokat – mondta –, ha úgy ítélik meg, azok elég fontos nemzeti kérdések ahhoz, hogy megpróbáljanak egyetértést kialakítani róluk.

Rogán Antalt arról is megkérdezték, hogy Juhász Péter ellenzéki politikus közlése szerint a belvárosi ingatlanértékesítések miatt tett feljelentése alapján az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával nyomozást rendelt el.

A frakcióvezető, korábbi V. kerületi polgármester úgy reagált: természetesnek tartja, hogy ha az ügyészség úgy gondolja, ki akarja vizsgálni egy ellenzéki politikus állításait, akkor azt megteszi. Ugyanakkor minden olyan ügyben, amikor az ügyészség lezárja ezeket az eljárásokat, és úgy ítéli meg, hogy az ellenzéki képviselő vádjai nem felelnek meg a valóságnak, a rágalmazási eljárásokat is végig kell vinni – jegyezte meg.

 

 

 

Betiltják a hagyományos gázkazánokat, mi lesz így velünk?

Szeptember 26. után már csak kondenzációs kazánok kerülhetnek forgalomba az Európai Unióban. Ez így elsőre csak egy jogszabály a sok közül, másodszorra viszont több kérdést felvet. Például, hogy mi a fene az a kondenzációs kazán, mennyivel kerül többe a hagyományosnál, és hogy most akkor mit csináljunk: rohanjunk, és még gyorsan szerezzünk be egy régi modellt jó áron, vagy magunkba omolva várjunk, amíg lecsap a végzet?

Az EU egész pontosan azt írja elő, hogy szeptember 26. után csak olyan készülékek kerülhetnek forgalomba az unió területén, amelyek legalább 86 százalékos hatásfokkal működnek (a hatásfokot nem pontosan úgy határozzák meg, mint eddig). Vagyis az unió ugyan nem teszi kötelezővé a kondenzációs kazánokat, de a tudomány jelenlegi állása szerint erre sem a kéményes, sem az egyszerű turbós kazánok nem képesek, csak a kondenzációsok.

Mi az a kondenzációs kazán?

Mitől kondenzációs a kondenzációs, turbós a turbós és kéményes a kéményes kazán? Amikor egy gázkazánban elég a földgáz, szén-dioxid meg víz keletkezik, amit valahova el kell vezetni. A kéményes készülékeknél ez a kéményen keresztül távozik, itt a természetes huzat húzza ki a füstgázt. A helyiség levegőjével együtt. 

Ez utóbbi nem annyira jó dolog, ezért találták ki az úgy nevezett turbós készülékeket (amelyeket valójában helyiséglevegőtől független működésű készülékeknek kellene hívni hivatalosan, de hát senki nem hívja őket így). Ezekben egy kis ventilátor szívja be a levegőt az egyik csövön, és fújja ki a füstgázt egy másikon (esetleg egy dupla falú cső egyik és másik rétegén keresztül). Zárt rendszerben kering tehát a levegő, ami már jobb, de még itt is 150-160 fokos füstgáz távozik, ami elég nagy energiaveszteség.

A kondenzációs kazánok is turbós készülékek, de a füstgáz hőjét is hasznosítják: a fűtési rendszerből visszavezetik a lehűlt vizet, és a távozó gázt lehűtik. A benne levő vízgőz kicsapódik (csúnyábban lekondenzálódik, innen az elnevezés), és az így felszabaduló energiát is fel lehet használni fűtésre. (Még részletesebb leírást itt olvashat.)

A kondenzációs kazánok a hetvenes évek végén jelentek meg először Hollandiában, és elég szép karriert futottak be. Ha valaki semmit nem korszerűsít a fűtésrendszerén,

csak a kazánját cseréli le kondenzációsra, azzal is várhatóan 18-20 százalék energiát meg tud takarítani.

Ez természetesen azt is jelenti, hogy ennyivel kevesebb gázt fogyaszt (és persze természetesen azt is jelentené, hogy ennyivel kevesebbe kerül vele a fűtés, de valójában ez nem így van, hiszen az leginkább a politikusoktól, a szabályozótól függ.)

Tehát Hollandiában gyakorlatilag egy évtizede már nem is kapni mást, csak kondenzációs kazánt, de néhány éve hasonló a helyzet Nagy-Britanniában és Németországban is. Az EU tehát úgy döntött, hoz egy rendeletet, hogy akkor innentől kezdve ne is lehessen hőszennyező, energiapazarló kazánokat forgalmazni, tessék mindenkinek áttérni a korszerűre. Csak amíg az unió nyugati felén ez a rendelet az életet követi, nálunk inkább alakítja azt.

Miért más a helyzet idehaza? Magyarországon, meg úgy általában az unió keleti felén még egyáltalán nem váltak egyeduralkodóvá a kondenzációs kazánok. Igaz, egy-két éve történt egy átbillenés: az évi 45-50 ezer eladott fali, kis teljesítményű kazánnak ma már több mint a fele ilyen. Persze az, hogy többet értékesítenek, még nem jelenti azt, hogy több is van belőlük, a háztartások túlnyomó többségében hagyományos kazánok működnek.

Ennek egészen prózai oka van: a kondenzációs kazán drága. Egy átlagos, hagyományos, turbós kazán 100-150 ezer forintba kerül, míg egy már elfogadható minőségű, alap kondenzációs kazán nagyjából 250 ezerbe. Ráadásul, ha valaki egy kéményes kazánt szeretne EU-kompatibilis technológiára cserélni, akkor egy csomó más tétellel is számolnia kell a fűtési rendszer kiépítésétől a beüzemelésig, ami együtt vagy félmillió forint is lehet.

Akkor most mi lesz szeptember 26-án?

Ezt senki sem tudja pontosan, egyelőre komoly szakmai egyeztetések folynak a témában, felelte kérdésünkre Szilágyi Tamás, a Gépész Holding kereskedelmi és marketingigazgatója.

  • Az biztos, hogy amelyik régi kazán működik, az üzemelhet tovább is. 
  • Az is egyértelmű, hogy ettől a naptól kezdve nem szállíthatnak a gyártók több hagyományos készüléket az uniós országokba.

Ez önbevallásos alapon működik majd: a gyártók már most megjelölték, mely termékeik felelnek meg az előírásnak. Kamuzni nem nagyon érdemes, mert egyrészt az EU is ellenőriz, másrészt a konkurensek is árgus szemekkel figyelik egymást.

Az első nagy kérdés, hogy a raktáron levő hagyományos kazánokat még el lehet-e majd adni. Valószínűleg igen. Egy témában jártas szakértő szerint „a magyar épületgépészeti kereskedők száz százaléka menne tönkre, ha ez nem így lenne”. Ez azt jelenti, hogy mi, vásárlók valószínűleg nem érzékeljük majd a jogszabály bevezetését, legfeljebb hónapokkal később vesszük észre, hogy egyes modellek hiánycikkekké váltak.

A második nagy kérdés már komolyabb vitára ad okot. A magyar változatban ugyanis az szerepel, hogy a határidő leteltével sem forgalomba hozni, sem beüzemelni nem lehet az új előírásnak nem megfelelő készülékeket. Vagyis hiába vesz valaki még időben egyet, és szerelteti fel még akár szeptember 26. előtt, beüzemeltetni utána már nem tudja.

Igaz, ennek a bevezetése sem valószínű, de egyelőre még megy az egyezkedés, ki hogyan értelmezze a jogszabályt. Szakemberek szerint az lenne a logikus, hogy ha szerepel a gázterven egy hagyományos kazán, akkor azt még be lehessen építeni. A tervekre szeptember 26. után már úgysem kerülhet ilyen készülék, az érvényességük pedig legfeljebb két év.

A beüzemelés azt jelenti, hogy a szakszerviz beállítja a készüléket a gyári paramétereknek megfelelően. Erre azért van szükség, hogy tényleg jól működjenek a kazánok, a garancia is csak akkor él, ha ezt elvégezték. Ennek ellenére Magyarországon a hivatalosan forgalomba hozott készülékeknek is csak alig ötven százaléka van beüzemelve (kondenzációs kazánoknál ez az érték 80-85 százalék lehet, ami még mindig elég alacsony arány).

Elsősorban nem azért, mert ez az eljárás pénzbe kerül, hanem mert rengeteg helyen szabálytalanul, esetleg életveszélyesen vannak beszerelve a készülékek. A beüzemelőnek kötelessége jelenteni az ilyet – na meg jól felfogott érdeke is, hiszen ha probléma van, azt veszik elő, aki utoljára ellenőrizte a kazánt. 

És akkor most mit csináljunk?

Csak a jogszabály miatt semmit. A Gépész Holding szakembere szerint, akinek kéményes készüléke van, de pénze nincs a cserére, annak tulajdonképpen mindegy is, hogy mire nem cserél. Ezek a régi kazánok javíthatók, javítani pedig ezután is lehet őket, vagyis alkatrész-cserélgetéssel még sokáig húzhatják. 

Ha viszont valaki cserél, akkor érdemes meggondolnia, hogy mire. Hagyományos kéményest ma már nem nagyon építenek be, a turbósnál pedig nagyjából annyiba kerül a körítés (füstgázelvezetés stb.), mint a kondenzációsnál. A kondenzációsnál mondjuk nem nagyon lehet bindzsizni mindenféle illegális bevezetésekkel, ráadásul az előnyös tulajdonságait is csak akkor tudjuk kihasználni, ha pontosan be van állítva. 

Szóval, ha a turbós és a kondenzációs közt kell választani, akkor már megéri az utóbbit, a különbözet nagyjából két-három év alatt megtérül.

Később persze még egyszerűbb lesz a választás: nem tudunk majd választani. Mert akinek jól működik a jelenlegi turbósa, annak most nem is érdemes ezen agyalnia, csak vigyázzon rá, szervizeltesse. Szilágyi Tamás szerint ugyanakkor naiv elképzelés lenne azt hinni, hogy az évi 20-22 ezer eladott hagyományos kazán helyett jövőre ugyanennyi kondenzációs fogy majd. A folyamat alighanem hosszú lesz, és az átmeneti időben a szervizek kerülnek majd előtérbe.

Egyes gyártók már meg is jelentek „lebutított”, „fapados” modellekkel, amelyek még épphogy megfelelnek az uniós elvárásoknak, de árban kedvezőknek tűnhetnek. A komolyabb márkáknál azonban ilyenektől nem kell tartani. Egyszerűen azért nem, mert az EU keleti fele nem elég nagy piac ahhoz, hogy csak nekünk fejlesszenek valamit.

Aminek mindenki örül

Bár a fenti szabályozáson megy a morgás, a vele együtt csomagban bevezetett új rendeletnek nagyjából mindenki örül. Szeptember 26-tól ugyanis bevezetik az energiaosztályokat, az energiahatékonysági címkét és a termékadatlapot.

Ezentúl a kazánokra, vízmelegítőkre, melegvíz-tárolókra, szolárrendszerekre, hőmérséklet-szabályozókra (termosztátokra), hőszivattyúkra is rákerül egy címke, rajta egy betűjellel, amelyik nagyon egyértelműen mutatja a készülék energiahatékonyságát. Nagyjából úgy, ahogyan ezt a hűtőknél már megszokhattuk. 

A betűjel mellett szerepel a címkén néhány egyéb adat is (a tétel pontos megnevezése, egy típusra utaló piktogram, a hangteljesítmény és a teljesítmény kilowattban). Itt a legfontosabb, hogy minden gyártónak ugyanazt a mutatót kell feltüntetnie ezentúl, melyet ugyanazzal a módszerrel kell mérnie.

Jelenleg egy vásárló gyakran csak bonyolult átváltások és számítások után tudja összehasonlítani több gyártó termékét, mert mondjuk az egyik ilyen, a másik olyan terhelésnél méri a hatásfokot.

Hogy lehet a hatásfok 100 százalék feletti?

A tüzelőanyagoknak kétféle fűtőértékük van: az alsó és felső. A felső fűtőérték az égéshő, melybe beleszámolják a keletkező füstgáz energiatartalmát is. A XIX. század első felében, amikor elkezdtek ezzel foglalkozni, az alsót használták, ami nem okozott problémát: széntüzelésnél a két érték ugyanaz.

A kondenzációs gázkazánoknál viszont ezzel módszerrel számolva száz százalék feletti értéket kapunk (az elméleti maximum 111 százalék), hiszen a füstgáz energiájának egy részét visszanyerjük. Az új rendelet szerint – nagyon helyesen – ezentúl minden kazánnál az égéshőből számítják majd a hatásfokot. Így egy kiemelkedően jól működő kondenzációs készülék 95 százalékos lehet. Ez igen menő, viszont elsőre elég bénának tűnhet azoknak, akik száz feletti értéket szoktak meg.

A címke mellett egy adatlapot is kap majd minden termék, ahol ennél részletesebben lesznek kiszámolva az adatok – de ez már inkább csak a szakembereknek lesz érdekes. Újítás még, hogy ezentúl csomagokra is ki kell állítani majd egy ilyen adatlapot. Mert hiába van egy tuti szolárrendszerem, meg egy csodálatos kazánom, egy pazar melegvíz-tárolóval, ha rendszerbe kapcsolva nem hozzák a kívánt eredményt. Persze az ilyen csomagokról nem a gyártónak, hanem a szerelést végző kivitelezőnek kell majd kiállítania az adatlapot, hogy lássa a megbízó, minden klappol-e.

Hát ennyi lesz az őszi változás. És akkor itt most meg is pihenhetünk, vagy jön az unió következő szigorítása? Jön, jön, jön, de ne pánikoljon senki! 2018-ben bevezetik ugyan a nitrogén-oxidról szóló rendeletet, de az abban előírt elvárásokat a szeptember 26. után engedélyezett készülékek mind teljesítik majd. 

 

 

Videó: Ez a tapolcai Fidesz-kampányfilm a Kúriának is sok volt

A tapolcai időközi választásra készült IKSZ-es szórólappal nem volt problémája a Kúriának, a Fidesz Pad Ferenc-ellenes, fejfás videóját azonban valótlan tényállítás miatt jogsértőnek találta a bíróság.

A Kúria a tapolcai időközi országgyűlési képviselő-választással összefüggésben nem állapított meg jogsértést az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szórólapja esetében hétfőn, a Fidesz tapolcai szervezetének videója viszont a bíróság szerint jogsértő.

A Kúria hétfőn helybenhagyta az NVB határozatát, amely szerint nem volt jogsértő az IKSZ - Pad Ferenc MSZP-DK-s jelölttel foglalkozó - szórólapja. Korábban a tapolcai országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz azért fordult egy magánszemély kifogással, mert a szórólapon azt írták: "Pad Ferenc az iszapkatasztrófa idején a vezetőség tagja volt a Mal Zrt.-nél. Semmit sem tett a tragédia elkerüléséért". A kifogást elbíráló tapolcai választási bizottság a kifogást elutasította, ezzel az NVB is egyetértett, és a Kúria is helybenhagyta az NVB határozatát.

A Kúria szerint a szórólap esetében jelentősége van annak, hogy a szövege azzal az értékítéletet tartalmazó mondattal kezdődik, hogy "A baloldal jelöltje egy képmutató szakszervezeti aktivista". Minden további közlés ennek az alátámasztását szolgálja, így az olvasó számára a kiadvány azzal az üzenettel bír, hogy a szórólap közzétevőjének mi a véleménye a jelöltről.

Valótlan tényállítások miatt meszelték el a Pad Ferenc-es halálvideót

A Kúria egy másik hétfői végzésében ugyanakkor megállapította, hogy a Fidesz tapolcai szervezetének Pad Ferenc bemutatkozik című videója megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét, mert valótlan tényállításokat tartalmaz. A Kúria hétfői végzésében megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely nem állapított meg jogsértést.

Eredetileg egy magánszemély fordult a tapolcai választási bizottsághoz, amiért a tapolcai Fidesz-szervezetnek az egyik közösségi oldalra feltöltött videójában az hangzott el, "A cég (Mal Zrt.) vezetői között ott ült Pad Ferenc. Pad Ferenc dolga az lett volna, hogy megakadályozza a (iszap-)katasztrófát, de ő semmit sem tett". A kifogást tevő véleménye szerint ezek valótlan tényállítások, alkalmasak arra, hogy a választókat negatívan befolyásolják, egyúttal sértik Pad Ferenc jó hírnévhez való jogát, becsületét. Pad Ferenc ugyanis a Mal Zrt. felügyelőbizottságának volt a tagja, és a testület csak ellenőrző tevékenységet végez. 

A tapolcai választási bizottság, majd később az NVB is azon a véleményen volt, hogy a kijelentések a jelölt alkalmasságáról szóló megnyilvánulások, a közügyek szabad vitatásával álltak összefüggésben, a véleménynyilvánítás pedig védelmet élvez. 

A Kúria azonban megállapította a jogsértést. A végzésben hivatkozott az Alkotmánybíróság 1994-es határozatára, amely szerint nem áll a véleménynyilvánítás védelme alatt a közszereplő becsületének csorbítására alkalmas hamis tényállítás, híresztelés, ha a tényt állító, híresztelő tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan. A Kúria álláspontja szerint a videó tartalmaz hamis tényállításokat, például amikor a jelöltnek tulajdonít olyan döntési kompetenciát, amellyel ő ténylegesen nem rendelkezett. 

A Kúria szerint a videó közvetetten megfogalmaz értékítéletet, illetve véleményt is, amikor közönyösnek állítja be a Mal Zrt. ügyeiben a jelöltet, és az országgyűlési képviselői posztra való alkalmatlanságát sugallja. Ezek olyan vélemények, amelyek a véleményszabadság körébe esnek, és alkotmányos védelmet élveznek.    

"A véleménynyilvánítás szabadsága azonban nem adhat teret valótlan tényállításokon alapulva más személy súlyos bűncselekménnyel való megvádolásához" - állapította meg a bíróság, amely ez alapján arra jutott, hogy megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét a Fidesz tapolcai szervezete.

 

 

Újabb kamu siker! Már Európa egyik leggyorsabban fejlődő ipari országa vagyunk

Tovább folytatódik a magyar ipar termelésének bővülése, Magyarország Európa egyik leggyorsabban fejlődő ipari országává vált az elmúlt időszakban – értékelte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait az M1 aktuális csatornán kedden.

Glattfelder Béla hozzátette: az ipari termelés növekedése részben megfelelt a várakozásoknak, részben pedig túl is szárnyalja azokat. A kormány egyik célkitűzése, hogy az ipar arányát a GDP-n belül 2020-ra a jelenlegi 22 százalékról 30 százalékra emelje – emelte ki.

 

 

1,7 milliárdos bírságot vállal át a kormány drága játszóterek miatt

Az Európai Bizottság szerint túl drágán épültek meg az EU-s pénzből finanszírozott játszóterek, ezért az érintett önkormányzatoktól a teljes pályázaton nyert összeget visszakérték volna.

A Sonline.hu azt írja, Lázár János bejelentette, hogy a kormány állja a 140 önkormányzatra kirótt, összesen 1,7 milliárd forintos bírságot.

Költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága kezdett még néhány hónapja, mivel a gyanú szerint a reális árnál drágábban készültek el a játszóterek.

Az érintett somogyi önkormányzati vezetők (Inkétől Varászlóig, Táskától Szőkedencsig) egyöntetűen azon a véleményen voltak: nem hibáztak, a beruházások megalósultak, ők csak külső szemlélői voltak a pályázati eljárásnak – olvasható a lap cikkében.

 

 

Orbán: kormányzati segítséggel lehet dinamikus, modern város Zalaegerszeg

Egyebek mellett gyorsforgalmi út építéséről, az inkubátorház bővítéséről, valamint egy Mindszenty József előtt tisztelgő látogatóközpont megépítéséről írt alá megállapodást Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen a város polgármesterével.

A Modern városok program keretében a zalai megyeszékhelyre látogató Orbán Viktor az aláírást követő tájékoztatóján kifejtette: ha nincs sikeres együttműködés a kormány és Zalaegerszeg önkormányzata között, akkor a zalai megyeszékhely "önerőből nem lesz dinamikusan fejlődő, modern 21. századi város".

Közölte: a most aláírt megállapodás értelmében 2018-ig kétszer kétsávos gyorsforgalmi úttal kapcsolódhat be Zalaegerszeg a meglévő autópálya-hálózatba, egymilliárd forintos támogatással bővítik az inkubátorházat, befektetői igények esetén iparvágányt építenek az északi ipari parkba, valamint fedett uszoda, rekreációs központ megvalósítása és egy Mindszenty József előtt tisztelgő zarándokközpont építése is szerepel a dokumentumban.

A Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint a megye és a város vezetői, képviselők és üzletemberek jelenlétében aláírt együttműködési megállapodást követően a kormányfő felidézte, hogy Sopron és Eger után harmadikként Zalaegerszeg polgármesterével született meg az aláírás.

Emlékeztetett rá, hogy a 2002-es választás előtt Zalaegerszeg az alacsony munkanélküliségével "az akkori Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő városa volt", de a kormányváltás, majd a 2008-as gazdasági válság miatt ez a fejlődés már nem folytatódott.

"Vissza kell kapaszkodnia Zalaegerszegnek abba a magasságba, ahol már járt", s ehhez az egyik legfontosabb kitétel, hogy munkahelyek jöjjenek létre, teljes legyen a foglalkoztatás, "s ezt a nagy nemzetgazdasági összefüggések nem is teszik lehetetlenné". Egyszerre nő a magyar gazdaság és áll biztos pénzügyi alapokon, s ez minden magyar város, és minden magyar család számára is lehetőségeket rejt – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A megyei jogú városok fejlesztési programjaira utalva azt mondta: nem arról van szó, hogy "Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter dolgozószobájában számolatlanul állnának a pénzeszsákok, és aki arra jár, a vállára vesz egyet és elviszi". Minden forintot meg kell becsülni, és minden forintot jó helyre kell tenni – jelentette ki.

A zalaegerszegi megállapodásban rögzített egyes tételeket sorolva a kormányfő elmondta: befejeződik a Zala Megyei Kórház 5,4 milliárd forintos beruházása.

A közútfejlesztés révén 2018-ig kétszer kétsávos autóúton lehet majd a zalai megyeszékhelyről elérni a már létező magyar autópálya-rendszert, s így "a gazdasági vérkeringés teljes jogú részévé válik" Zalaegerszeg is. Az MTI kérdésére később azt is elmondta: a 76-os főút fejlesztésével az M7-es autópályával kapcsolják majd össze a zalai megyeszékhelyet.

Ez az építés 2018-ig befejeződik, de addig elkezdődik annak a gyorsforgalmi útnak az építése, ami Zalaegerszeget Vasvárral, a leendő M9-es gyorsforgalmi út irányával köti össze.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy az elmúlt években számos nagy autóipari befektető járt Zalaegerszegen, de mindeddig a közlekedési infrastruktúra elmaradottsága miatt "nem maradtak itt".

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormány egymilliárd forintot ad a városnak az inkubátorház bővítésére és fejlesztésére, s ha van olyan befektető, amelyik ezt igényli, akkor iparvágány épül az északi ipari parkba. A vasútállomás és az autóbusz-pályaudvar számára új intermodális, azaz "értelmes közlekedési" központot kell létrehozni, de azt még egy munkacsoport vizsgálja, hogy mit és milyen ütemben lehet megvalósítani. "A szándék megvan, a számokat azonban tisztázni kell" – mondta.

Orbán Viktor jelezte: az egyetlen megyei jogú város Zalaegerszeg, ahol nincs 50 méteres medencéjű fedett uszoda, ezért a jövő évben elkezdődhet egy 10 pályás és tanmedencés létesítmény építése. Ezen kívül másfél milliárd forint támogatással Alsóerdőn sport- és rekreációs központ jöhet létre.

A kormányfő végül elmondta: munkacsoportot állítanak fel hogy egy Mindszenty-zarándokközpont épüljön a városban a katolikus egyházzal egyeztetésben.

Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) egyebek mellett arról beszélt, hogy "látványberuházások és térkövezések helyett" a közút- és vasútépítés, illetve a gazdaságfejlesztés a legfontosabb Zalaegerszegnek. Számos olyan programot alkotott és döntést hozott eddig a város önkormányzata, amely a mikro- és kivállalkozások, vagy éppen az oktatás, az innováció lehetőségeit gyarapítja, s további lépéseket is kívánnak tenni a fejlődés, a munkahelyteremtés és annak támogatása érdekében.

Kijelentette: "megújuló és erősödő Magyarország, megújuló és erősödő Zalaegerszeg" elérése a cél.

 

 

Habony Árpád szerint a csepeliek alkoholisták, mert nem kell nekik Németh Szilárd

"A nyugdíjasokat verő senkiházi minősíti a csepeli embereket. Szerény javaslatom, hogy ha egyben akar maradni, a jövőben kerülje Csepelt." - írták a csepeliekkel gorombáskodó Habony Árpádnak, Orbán Viktor garázda, rongyrázó tanácsadójának a csepeliek. Miért? Íme:

Nem éppen hízelgő hozzászólást könyvelhetett el facebook oldalán Habony Árpád kormánypárti vállalkozó.

Az indulatos szavakra, az válaszolta, hogy mindent elárul valakiről az, hogy csepeli, továbbá ajánlotta, hogy legközelebb a kocsmába menjen szavazni, mert az mszp-s szavazatok úgyis oda kerülnek. Igazából nem értjük a válaszát, de alább megerősítette a kormánypárti vállalkozó szerint az őt becsmérlő inkább a postába/?/ járjon, mert akkor leszokik az alkoholról és nem az állam pénzén kell kezeltetnünk- így többes számban-, az alkoholizmusát a vélemény alkotónak.

Ebből számunkra az derült ki, hogy Habony csak körülbelül tudja szavakba foglalni gondolatait viszont komplett alkoholista csürhének gondolja a csepelieket..

Így gondolkodik egy városrészről, ahol elzavarták a fideszes polgármestert Orbán V. állítólagos tanácsadója.

A szóváltás itt olvasható

 

 

Orbán az életerős, dolgozni tudó embereknek üzent

A kormány által meghirdetett "modern városok" program célja, hogy a következő években a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat elsősorban a helyiek döntése alapján osszák szét – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Eger Televíziónak adott, hétfőn sugárzott interjúban.

A miniszterelnök – aki pénteken tárgyalt Heves megye székhelyén Habis László (Fidesz-KDNP) polgármesterrel és Nyitrai Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselővel – kifejtette: korábban Budapesten döntötték el szakértők, hogy kinek, mire van szüksége, "ezen változtatni kell". A kormányban van "egy kis vidékies beütés", fontosnak tartják, hogy ott dőljenek el a dolgok, ahol az emberek élnek – hangsúlyozta.

Mintegy ezerkétszáz milliárd forintnyi uniós fejlesztési pénzt biztosít a kormány a megyéknek és a megyei jogú városoknak – emelte ki.

A miniszterelnök elmondta, a fejlesztések célja az, hogy 2018-ra Magyarországon elérjék a teljes foglalkoztatottságot, "minden életerős, dolgozni tudó ember" ne segélyből, hanem munkából tudja fenntartani magát és családját. Ehhez munkahelyekre van szükség, ezért azt kéri a polgármesterektől, hogy vegyék előre azokat a fejlesztési terveket, amelyek munkahelyeket hoznak létre – tette hozzá.

A kormányfő szerint kétfajta város van ma Magyarországon: az egyiket el lehet érni autópályán vagy autóúton, és az ott lakók úgy érzik, részei az ország vérkeringésének. A másik típusú város lakói azonban úgy gondolják, perifériára szorultak, mellékvonalon, az árnyékban, a fő irányoktól elvágott zugban élik életüket, és nem tudnak kitörni az elszigeteltségből – tette hozzá. Eger is ez utóbbi csoporthoz tartozik, mert bár nem teljesen elszigetelt – hiszen kiemelt turisztikai célpont –, de sok igazság van abban, hogy az ipar nem tud települni. A kormány ezért támogatja a polgármester által ismertetett fejlesztési tervet, hogy 2018-ig megépüljön az Egert az M3-assal összekötő gyorsforgalmi út, amely harmincmilliárd forintos beruházás. Egy ilyen tervnek rengeteg bürokratikus akadálya van, ezért a kabinet nemrég elfogadott egy "gyorsító csomagot", amelynek köszönhetően 2018-ra megépül a négysávos út – jelentette ki.

Orbán Viktor elmondta, hogy olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek később bevételt hoznak az adott városnak. Eger bevételeit átvizsgálva kiderül, hogy bár turisztikai városként könyvelik el, vannak ipari hagyományai, komoly ipari teljesítmény áll mögötte, és bevételeinek tekintélyes része a déli ipari övezetben elhelyezkedő cégektől származik. Ezért a gyorsforgalmi út és az egri vár fejlesztése mellett abban is támogatják a várost, hogy ipari övezetének területét – állami tulajdonú földterület átadásával – húsz hektárra bővítsék, és ipari parkká minősítsék – közölte.

A kabinet hangsúlyt helyez a sporttámogatásokra, a fiatalok egészségének megőrzésére – jelentette ki, hozzátéve, hogy Egerben – ahol sikeres a vízilabdacsapat és az úszószakosztályok is fejlődnek – épüljön egy nemzetközi úszó- és vízilabdaközpont mintegy hatmilliárd forintból. Egy olyan városban, ahol rengeteg gyermek sportol, nincs értelme csupán egy-két medencét építeni, "álmodjunk nagyobbat, csináljuk meg rendesen" – hangsúlyozta Orbán Viktor.

 

Tarlós: jelentős tartaléka van Budapestnek

Jelentős, megközelítőleg ötven milliárd forintos pénzügyi tartalékkal rendelkezik jelenleg Budapest - erről Tarlós István főpolgármester beszélt kedd este az Inforádió Aréna című műsorában beszélt.

Tarlós István úgy fogalmazott: "a város pénzügyileg jelenleg jól áll". A főpolgármester kifejtette, hogy a mindent összevetve megközelítőleg ötven milliárdos tartalékban benne van a 2-es metró korábban beszerzett új szerelvényeire szánt tíz-húsz milliárd forintos forrás, amelyet a kormány segítségével áthelyeztek "a banki kategóriából az uniós kategóriába". Szavai szerint ezt nem működésre, hanem fejlesztésekre kívánják fordítani.
   
Tarlós István elmondta, a BKV 2010 előtt felvett, még megmaradt 52,3 milliárdos adósságát a kormány átvállalta, és erről a kormányhatározat is megszületett. Ez önmagában többletforráshoz jutatta a fővárost - tette hozzá.
   
Tarlós István elmondta azt is, Orbán Viktor miniszterelnök határozott ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben a BKV hosszú távú, stabil működési finanszírozása is megoldást nyer. Ha ez valóban megtörténik, akkor egy 26 éves probléma oldódik meg - jegyezte meg.
   
A BKV hosszú távú finanszírozásról elmondta: ez számára azt jelenti, hogy stabilan előrelátható az a forrás, amiből a fővárosi közösségi közlekedés szervezése és lebonyolítása biztosítható. Ez nem kettő-öt év, ennek sokkal tartósabban kell megvalósulnia - mondta Tarlós István, aki szerint ez "kettőt jelenthet": vagy az állam beszállna a finanszírozásba vagy átenged egy bevételi forrást a főváros számára.
   
Tarlós István megjegyezte az is, hogy soha senki annyi pénzt nem adott a fővárosi közösségi közlekedésre, mint amennyit Orbán Viktor biztosított az utóbbi négy évben.

 


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel