Megszólalt Orbán az újabb vereség után

A miniszterelnök Facebook-oldalán mondott szűkszavú köszönetet a tapolcai időközi országgyűlési választáson induló Fidesz-KDNP-s jelöltnek és az aktivistáknak.

Orbán Viktor azt írta:

Van olyan, hogy a kapufáról kifelé pattan a labda. Tisztelettel köszönöm a bennünket támogatók bizalmát. Köszönöm a munkát Fenyvesi Zoltánnak és az aktivistáknak. Sokat dolgoztak, szép munka volt.

 

 

Kormányváltó hangulatba került Tapolca után a baloldal

Kormányváltó hangulatról beszélt hétfőn több baloldali ellenzéki politikus a tapolcai választás eredményére reagálva. A megszólalók nem örülnek, hogy a Jobbik nyerte meg az egyéni mandátumot.

A Demokratikus Koalíció álláspontja szerint a tapolcai választás alátámasztotta, hogy hónapok óta kormányváltó hangulat van az országban, mert a Fidesz tavaly ősz óta egyetlen időközi országgyűlési választást sem tudott megnyerni – erről Vadai Ágnes beszélt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott, a Fidesz hol balról, hol a szélsőjobbról kapja a pofonokat.

Az alelnök azt mondta, hogy a szavazók jelentős része – pártszimpátiájától függetlenül – az időközi választásokon a legesélyesebbnek vélt ellenzéki jelöltre voksol. A DK figyelmeztető jelnek tekintik a Jobbik győzelmét, de biztos abban, hogy a választáson nyertes pártnak nincs ennyi szavazója.

Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, nem tudnak örülni a választási eredménynek pusztán azért, mert a Fidesz és a centrális erőtér politikája megbukott, ugyanis a demokratikus ellenzék "nem jó jelöltet, nem jó együttműködésben állított". Az MSZP-t és a DK-t is kritizáló politikus hozzátette, hogy Ajkán és Tapolcán újra megbukott az ellenzék 2014-es választási együttműködési modellje, míg létezik a sikeres "veszprémi modell", ahol új jelölttel, új szövetségesekkel szereztek új szavazókat.

Szigetvári Viktor az ellenzéki pártok feladatának nevezte, hogy ne vitatkozzanak személyeskedő módon, hanem a jövőről beszéljenek, új politikát hirdetessenek és működjenek együtt a civil szervezetekkel. Azt is mondta, a Jobbik előretörése olyan probléma, amelynek a demokrata ellenzéki pártok nem örülhetnek.

Tordai Bence, a PM szóvivője sajtótájékoztatóján megrázónak nevezte, hogy egy "szélsőjobboldali, Putyin érdekeit szolgáló párt" jelöltje nyert. Ő is a "veszprémi modell" folytatását javasolta, mert szavai szerint ott az vezetett a sikerhez, hogy a helyi társadalom, a "régi baloldal és az új baloldal" egy jelölt mögé állt. Tapolcán viszont a "régi baloldal" pártjai úgy gondolták, hogy elég, ha egy fővárosi pártközpontban kijelölik az induló személyét – folytatta a szóvivő, aki szerint egy valódi és hiteles alternatívát kellett volna felajánlani a választáson.

A Magyar Liberális Párt szerint nagyon rossz jel, "egy szégyen az országnak", hogy a Jobbik egy egyéni választókerületben nyerni tudott – közölte a párt elnöke. Fodor Gábor azt mondta, a demokratikus ellenzék dolga, hogy még egyszer ilyen ne fordulhasson elő.

A liberális politikus is úgy értékelte, hogy a választók kormányváltást akarnak. A demokratikus ellenzék feladatának nevezte, hogy tegye világossá: aki kormányváltást akar és azt szeretné, hogy Magyarország a nyugati világhoz tartozzon, annak a liberálisokra és a baloldali demokrata pártokra kell szavaznia.

A Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán vasárnap este olvasható adatok szerint a 99,13 százalékos feldolgozottságnál Rig Lajos a szavazatok 35,27 százalékát szerezte meg, Fenyvesi Zoltánra a választópolgárok 34,38 százaléka, Pad Ferencre, az MSZP és a DK közös jelöltjére 26,27 százaléka szavazott a tapolcai időközi választáson. Az eredmény azonban nem végleges, mert a különbség kisebb az első két helyen álló jelölt között, mint abban a szavazókörben leadott és később megszámlálandó voksok száma, ahová a külképviseleti voksokat várják. Veszprém megye 3-as számú országgyűlési egyéni választókerületében azért kellett időközi választást tartani, mert a térség tavaly áprilisban megválasztott fideszes országgyűlési képviselője, Lasztovicza Jenő januárban elhunyt.

 

 

Ki nem találnád, hányan építenének kisvasutat a zseb diktátor falujába!

Egyetlen pályázat érkezett arra a felhívásra, amelyben a felcsúti kisvasút megvalósítására kerestek projektgazdákat - tudta meg a Hír24. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy ki jelentkezett, meglepődnénk, ha nem a miniszterelnök által alapított fociakadémia környékéről kerülne ki a pályázó.

Az Átlátszó idén márciusban írta meg, hogy megjelent az a felhívás, amelynek nyertese kisvasutat építtethet Felcsútra (tehát itt még nem a kivitelezőkről, hanem a projektgazdákról van szó). A kormány 2013-ban döntött úgy, hogy egy határozattal kiemelt beruházássá nyilvánítja a kisvasutat, egyben elkülönít rá 600 millió forint, részben uniós fejlesztési forrást.

“A kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség útján biztosítson kiemelt projekt felhívást a felcsúti kisvasút fejlesztése céljából 600 millió forint elszámolható közkiadás keretösszeggel” – állt a kormányhatározatban, amit Orbán Viktor miniszterelnök írt alá.

A vonatkozó tendert az uniós Közép-Dunántúli Operatív Programon (KDOP) belül kellett kiírni, melynek célja eredetileg Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megye fejlesztése volt. Erre kaptunk összesen 200 milliárd forintot az EU-tól.

Egy, aki mindent visz

A tenderre március 20-áig lehetett jelentkezni a projektgazdáknak. A felhívás szövegéből ugyanakkor az már a kezdetektől tudható volt, hogy azon csak egy pályázat futhat be. A dokumentumban egészen pontosan az állt:

A támogatott projektjavaslatok várható száma: 1 db. 

Információink szerint a pályázat papírforma szerint alakult: a lezárásig egyetlen projektjavaslat érkezett, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy kitől. “Mivel döntés-előkészítő szakaszban van (a pályázat - a szerk.), így további információ nem adható ki” - közölte kérdésünkre a Miniszterelnökség.

Egyben meglepő lenne, ha a jelentkező nem a miniszterelnök által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia környékéről kerülne ki. A kisvasút az akadémia régi álma volt, Szöllősi György korábbi kommunikációs igazgató 2013 tavaszán az Indexnek mondta azt:

“A beruházás tervét évek óta dédelgetjük, de most jutottunk a konkrét kivitelezés előkészítéséig.”

Szöllősi akkor még bizonytalan volt, hogy “tisztán önerőből” valósítanák meg a beruházást vagy sem. A probléma a 600 millió forintról szóló kormányhatározattal fél évvel később megoldódott. Telefonon kerestük a PFLA kommunikációs igazgatóját, hogy erősítse meg, ők voltak a jelentkezők, de Takács Bence egyelőre nem reagált.

Miniszterelnökség: "Nem öncélú beruházásról van szó"

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a kormány részben az unió pénzét felhasználva közreműködött abban, hogy a miniszterelnök kedvenc fociakadémiája Felcsúton, a miniszterelnök hétvégi házának helyszínén minimális önerőből megvalósíthasson egy régóta vágyott beruházást, a Miniszterelnökség szerint szó nincs ilyesmiről.

“Adott esetben úgyszintén kiemelt projektként az ország számos szegletében került már sor uniós támogatással kisvasút fejlesztésre a Közép-Dunántúli régió mellett a Közép-Magyarországi, az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régióban is” - közölték, kiemelve, hogy a 2007-2013-as programozási időszaknak 6 hasonló pályázata volt.

“A felcsúti kisvasút-fejlesztés illeszkedik ebbe a koncepcióba; a fejlesztést lehetővé tevő pályázati felhívás célrendszere teljes egészében összecseng a korábbi, hasonló pályázati kiírások célrendszerével. Tehát nem öncélú turisztikai fejlesztésről van szó, ellenkezőleg inkább elvárás, hogy a projekt a régió meglevő turisztikai adottságaival összhangban, azokra építve valósuljon meg” - írták.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig korábban úgy érvelt: ő nem tud olyan jogszabályról, amelyik Magyarország 3200 településéből bármelyiknek is megtiltaná, hogy kapjon fejlesztési forrást.

A korábban megvalósított hasonló pályázatok egyébként a következők:

  1. „Márianosztra – Nagyirtás közötti kisvasút turisztikai célú helyreállítása”,
  2. „A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút fejlesztése”,
  3. „A Lillafüredi Állami Erdei Vasút ökoturisztikai fejlesztése”,
  4. „Kisvasutak turisztikai célú fejlesztése a Börzsönyben”,
  5. „Értékek találkozása” – „ZSUZSI” Vasúttal a természetbe”
  6. Daruvonulás Hortobágyon” "A Hortobágy-halastavi kisvasút továbbfejlesztése és új ökoturisztikai attrakciók létrehozása”

 

 

Tizenegyszereset hazudott fizetett hirdetésben a tolvajkormány

Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő április 8-án „Hungary is working again”, „Magyarország ismét munkába állt” című írást publikált angol nyelvű blogjában. Az írás a kormányzati kommunikációhoz illően szelektíven mutatta be a magyar munkaerőpiac változásait, volt azonban benne egy mondat, amely ennél messzebb ment:

„But one of most important details in these latest employment figures is that the approximately 450 thousand new jobs added to the economy are coming from the private sector, not from the state sector.”

Ami magyarul annyit tesz, hogy

„Az egyik legfontosabb részlet az új munkerőpiaci adatokban az, hogy a 450 000 új munkahely a versenyszférában teremtődött meg, nem az állami szektorban.”

Az egészen hihetetlen számot Erdélyi Péter kollégám szúrta ki, az pedig csak nyomatékosabbá tette, hogy nem sokkal Kovács írásának megjelenése után azt már fizetett hirdetésben terjesztette a Facebookon a magyar állam hivatalos angol nyelvű szócsöve. Éppen ezt a 450 000-es, egészen hihetetlen számot kiemelve:

Rákérdeztem a kormányszóvivőnél, hogy egészen biztos-e ebben a számban, mire ezt a választ kaptam:

„Valóban, a szerdán közölt Hungary is Working Again című posztomban egy hiányzó szó (majority) félreértést okozhatott, amit – szemfülességének is köszönhetően – korrigáltam. A KSH adatai alapján 2010-hez képest ma Magyarországon 400-450 ezerrel többen dolgoznak, mint négy évvel ezelőtt. A legutolsó adatok szerint ebből több mint 310 ezren a versenyszférában, közel 104 ezren pedig a közfoglalkoztatásban dolgoznak.”

És valóban, Kovács Zoltán cikkében a problémás mondatot egyből javították, erre:

„But one of most important details in these latest employment figures is that the majority of the approximately 400 to 450 thousand new jobs added to the economy are coming from the private sector, not from the state sector.”

Tehát a 450 már csak 400-450, és ennek a még mindig elég nagy számnak csak a „nagy része” olyan új munkahely, ami a versenyszférában született. Sajnos a kormányszóvivő két linkje semmivel sem vitt közelebb a megoldáshoz és a pontos számokhoz, és az általa megjelölt 310 ezres szám még mindig bőven elég magasnak tűnt ahhoz, hogy tovább érdeklődjek erről a másfél debrecennyi munkahelybővülésről. Újabb kérdésemre azonban már csak azt a választ kaptam, hogy:

„Minden adat – beleértve a közfoglalkoztatottsággal kapcsolatosak is – a KSH elemzésein nyugszanak.”

Így hát a KSH szakembereihez fordultam, akik érdeklődésemre a versenyszféra munkahelyteremtő képességével kapcsolatban ehhez a táblázathoz irányítottak, amiből egészen világosan kiderül, hogy míg 2010-ben 1 826 700-an, addig 2014-ben 1 867 200-an dolgoztak Magyarországon a versenyszférában. Tehát a növekedés nem 450 000, nem 400-450 000, de még csak nem is 310 000, hanem mindössze 40 500 új munkahely született a magánszférában. Ha ezeket a számokat tovább tisztítjuk, és csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat nézzük, akkor azt látjuk, hogy 2010-2014 között 1 631 700-ról 1 646 500-ra növekedett a magyar versenyszférában foglalkoztatottak száma. Alig 14 800 emberrel. Innentől kezdve mindenki ízlése és munkaerőpiaci meggyőződése szerint döntheti el, hogy a kormány fizetett Facebook-hirdetésben tizenegyszereset vagy harmincszorosat hazudik

Én annak ellenére is a megengedőbb, tizenegyszeres állásponton vagyok, hogy Kovács Zoltán kifejezetten pikírten válaszolt, amikor arról érdeklődtem, hogy a Facebook-hirdetést leállították-e vagy legalább módosítottak-e rajta. És ami ennél is fontosabb, a Facebookon tökéletesen meghatározható célcsoportot magyar vagy külföldi internetezőkre lőtték-e be.

„Mint hűséges olvasó, Ön is tapasztalhatja, hogy rendszeresen jelennek meg írások a blogon. Ezeket a megjelenésétől számítva maximum 1,5 napig hirdetjük, főként – az angol nyelvből fakadóan – a nemzetközi közösségnek.”

A hirdetés létéről egy Londonban élő ismerősömtől értesültem. Mivel a Facebookon ezt is be lehet állítani, nem világos, hogy a közpénzen terjesztett hazugságot úgy általában külföldön élőkre, vagy külföldőn élő magyarokra lőtték be, de ez tulajdonképpen már mindegy is.

 

 

 

Political Capital: a Jobbikot csak a rivális pártok állíthatják meg

A Political Capital elemzése szerint a Jobbik vasárnapi sikere jelzi, hogy a választók kritikus tömege nem tartja már szélsőségesnek a pártot: ledőltek azok a tabuk, amelyek főképp a bizonytalan választók jelentős részét tartották távol a Jobbiktól.

A tapolcai időközi országgyűlés képviselő-választáson elért jobbikos győzelem megerősítette: nincs plafonja a Jobbik növekedésének, csak a rivális pártok lehetnének képesek megállítani ezt a folyamatot, de ennek egyelőre nincs jele – olvasható az MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésben.

Mint írták, az országgyűlési és az önkormányzati választások után újabb bizonyítéka látható annak, hogy sikeres a Jobbik elmúlt másfél évben folytatott, mérséklődést célzó imázskampánya. Mindez megerősíti Vona Gábor Jobbik-elnök párton belül pozícióját: ezek után még határozottabb lépésekkel haladhat a politikai jobbközép irányába.

Az elemzés szerint "megbukott a centrális erőtér stratégiája": előbb "balról", most pedig "jobbról" győzték le a Fideszt. A kétpólusú ellenzékét a kormánypárt már nem tudja saját előnyére fordítani. Ráadásul éppen ebben, az alapvetően jobboldali karakterű, de hárompólusú választókerületben lett volna elvárható, hogy működjön a centrális erőtér stratégiája, de csak tisztes helytállásra futotta a Fidesz erejéből – olvasható az elemzésben. A Political Capital szerint "országosan vélhetően ennél is rosszabbul áll a kormánypárt".

Az elemzésben kitértek arra is, hogy a Fidesz láthatóan nem tud mit kezdeni a Jobbik-jelenséggel: miután éveken keresztül gyakorlatilag nem támadta ideológiailag jobboldali riválisát, a kampányhajrában azt a stratégiát választotta, ami a baloldalon az elmúlt években már egyértelműen megbukott, a Jobbik stigmatizálását ("a Jobbik neonáci párt").

A Political Capital szerint az MSZP számára kitörést jelenthetett volna, ha nem csak "hazai pályán" (Újpesten), vagy nem csak egy független jelöltet támogatva (Veszprémben) képes legyőzni a Fideszt. Ezt a korábbiaknál egyértelműen nehezebb célját nem sikerült elérnie, "váltópárti babérjai ezzel újra alaposan megkérdőjeleződtek" – fogalmaztak.

Rig Lajos, a Jobbik jelöltje kapta a legtöbb szavazatot az adatok 99,13 százalékos feldolgozottsága alapján a tapolcai időközi országgyűlési képviselő-választáson, az eredmény azonban nem végleges, mert a különbség kisebb közte és a második helyen álló Fenyvesi Zoltán (Fidesz-KDNP) között, mint abban a szavazókörben leadott – és várhatóan csütörtökön megszámlálandó – voksok száma, ahová a külképviseleti voksokat várják.

 

 

 

Szigorúbb energetikai követelmények

Szigorúbb energetikai követelményeknek kell majd megfelelniük az épületeknek, az energiafelhasználás mértékét folyamatosan csökkenteni kell az uniós szabályozás várható átültetését követően, 2020-ra pedig az épületeknek meg kell közelíteniük a nulla energiafelhasználást - tájékoztatta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) hétfőn az MTI-t.

A változásokról az érdeklődők április 15. és 19. között a Construma építő- és építőanyag-ipari szakkiállítás keretein belül megrendezendő Öko City interaktív kiállításon és fórumon is tájékozódhatnak. A kiállítson bemutatnak egy közel nulla energiaigényű családi házat is, amelyben a látogatók végigsétálva megismerkedhetnek a környezettudatos és költséghatékony építés és felújítás során alkalmazandó technológiákkal.

Az uniós előírás szerint, ahol eddig 8 centiméter hőszigetelés is elég volt a falakra és a födémekre, ott 14-16 centimétert kell beépíteni. Az aljzatbeton alá már teljes felületen kell hőszigetelés és legalább 14 centiméter a megfelelő. A lapostetőkre 16 cm helyett ezentúl 24 centiméter a minimum. A külső nyílászárók szinte csak 3 rétegű üvegezéssel készülhetnek.

Az ÉVOSZ szerint ugyanakkor a szigorítások nem drágítják jelentősen az új építkezéseket és a felújításokat szakszerű kivitelezés és optimális anyagválasztás esetén.

 

 

 

Ausztriába menekülnek a magyar cégek

Ugrásszerűen nőtt tavaly az Ausztriában megjelenő magyar vállalkozások száma.

A külföldi befektetők ausztriai letelepedésének támogatására létrehozott kormányügynökség, az ABA-Invest tavalyi adataiból az derül ki, hogy 2014-ben Kelet-Közép-Európából Magyarországról települt a legtöbb vállalkozás Ausztriába – írja a napi.hu.

Tavaly 276 külföldről betelepülő céget regisztráltak. Németországból volt a legtöbb friss befektető, összesen 88 új német vállalat, a második helyen Olaszország állt 43 céggel. A kelet-közép-európai régió és a volt szovjet tagköztársaságok összesen 74 új céggel képviseltették magukat. Ezen belül Magyarország emelkedik ki, 24 projekttel, míg Oroszország csak 13-mal, Szlovénia 10-zel, Ukrajna pedig 8-cal.

A magyar szám ötvenszázalékos növekedést mutat a 2013-as 13 projekthez képest. A folyamat gyorsul, 2009-ben még csak 10 cég rendelkezett ausztriai érdekeltséggel. Ez nem egyedülálló: a cseh, a szlovák és a szlovén vállalatok is jelentősen növelték ausztriai jelenlétüket a hat évvel ezelőttihez képest.

 

 

 

Kiderült kié a szellembusz

Azért van magánnyomozói jogosultságom, hogy utána járjak a megoldhatatlannak látszó ügyeknek

Na kérem: a fotón látható titokzatos mikrobusz a fővárosban bejegyzett filmipari biztos Andy Vajnának, és már az évtizedek óta jól jövedelmező, Josip Tot, és Kaya Ibrahim cégtulajdonosoknak a cégérdekeltségeihez tartozó jármű. A mikrobusz, a kilométerfutásainak nagyobbik hányadát egy stúdió udvarán azzal tölti, hogy bizonyos horrorfilmekben hullákat szállít. Ezért fekete a jármű színe, és oda nem kell hivatalos rendszám sem.

A jelzett napon az autó, a stúdió által, egy zombifilm forgatásán használatos forgalmi rendszámmal, mellékállásban Andy Vajna,egy valódi halotthoz sietett. Mivel Andy már fogyasztott aznap alkoholt, ezért Habony Árpád vállalta a sofőrséget, miközben filmes tanácsokkal látta el a filmügyi biztost.

Az elhalt családi nevét is sikerült megtudnom...

...Kétharmad.

 

 

 

Tapolca: a Jobbik és a szükségszerűség

Fontos és jó dolgok történtek a tapolcai választásokon: vereséget szenvedett a Fidesz, és vereséget szenvedett az MSZP (s mellékesen megint bebizonyosodott, hogy a magát a politikai senkiföldjén lehorgonyzó LMP nem tényező). Ja, igen, és győzött a Jobbik; ez ha nem is jó, de fontos, bár nem annyira. Mindjárt elmagyarázom, miért gondolom így.

Kezdjük a végéről: igen, a Jobbik náci párt, gyűlöletes eszmékkel, és én se szeretném, ha ők kormányoznák Magyarországot. Ettől még komoly esély van arra, hogy előbb-utóbb ők fogják. Nem azért, mintha a magyar választók többsége náci lenne, gyűlöletes eszmékkel. Bár…  A magyar állampolgárok többsége utálja a cigányokat, ami önmagában nem bűn, de gyűlöletes következtetésekre vezet, és szörnyű következményeket okozhat. De az emberek nem cigánygyűlöletből, rasszizmusból szavaznak a Jobbikra. Hanem mert jobbnak, de legalábbis másnak látják, mint azokat, akik az elmúlt negyedszázadban kormányozták Magyarországot. Akik abba az undorító, elviselhetetlen állapotba hozták az országot, amiben ma vagyunk. Nem a tájékozatlan, apolitikus, a bármilyen demagógiát beszopó választópolgár hibája, ha nem lát lényegi különbséget a Fidesz és az MSZP között. Ugyanis nincs. Persze, Orbánék gátlástalanabbul, pofátlanabbul rabolnak, mint elődeik a hatalomban, és igen, az MSZP (és az SZDSZ meg az MDF) nem verte szét a demokratikus jogállamot. De lényegileg – hangsúlykülönbségekkel – egyaránt a kelet-európai rendszerváltással egyeduralkodóvá vált, a globális kapitalizmust képviselő és (a retorikától, propagandától függetlenül) feltétel nélkül kiszolgáló neoliberális gazdaság- és társadalompolitikát követték, amely az emberek számára azonos a magyar gazdaság összeomlásával (ami ma számít, ami a GDP-t termeli, az döntően a multinacionális tőke számára végzett összeszerelő bérmunka), a munkanélküliséggel, a tömeges elszegényedéssel, sőt nyomorral, a társadalmi igazságtalanságok növekedésével.

A – „körön kívülről” érkező – Jobbik hitelesen tudja képviselni mindennek a kritikáját, elvetését, a rendszerváltás utáni (meg persze előtti) rendszer elutasítását éppúgy, mint a tőkés globalizációval való szembenállást. S ezt ügyesen kapcsolta össze a cigánykérdés rasszista megközelítésével meg a kifáradt magyar társadalom rendvágyával.

Az Új Egyenlítő című baloldali folyóirat február-márciusi számában Pétervári Zsolt politológus egy rendkívül érdekes, de szinte olvashatatlan tanulmányban (TGM hozzá képest lektűr) szélesebb – történelmi és nemzetközi – kontextusba helyezi a Jobbik felemelkedését. Egyrészt a Jobbik a 20. században Magyarországon az (internacionalista, kozmopolita) baloldalnál mindig erősebb keresztény-nemzeti jobboldal képviselőjeként lép fel. Másrészt azt mondja Pétervári, hogy az utóbbi években Dél-Európában előretörő szélsőbalos pártokat (a görög Sziriza, a spanyol Podemos, az olasz Öt Csillag) ugyanúgy a neoliberális gazdaság- és társadalompolitika kudarca, társadalmi elutasítása hívta életre, mint a kelet-európai szélsőjobboldali pártokat. A neoliberalizmus a hetvenes évek végétől sikeresen látott hozzá a második világháború után Nyugat-Európában létrejött szociális piacgazdaság társadalmi konszenzust, belső békét teremtő szociális oldalának a felszámolásához, és ez a folyamat a kelet-európai rendszerváltással nemcsak kiteljesedett, hanem minden nemzetközi gátjától megszabadult. Csakhogy – figyelmeztet a politológus – az Európai Unió (elődjének, az EGK-nak) a létrejötte szorosan kapcsolódott ahhoz a háború utáni szociális rendhez, s annak a rendszernek a lebontása, illetve a „lebontó” rendszer válsága törvényszerűen sodorta válságba magát az EU-t is, utat nyitva a nemzeti, nacionalista törekvéseknek – és demagógiának.

Fontos volt, hogy a mai választáson újra pofont kapjon a Fidesz – és személyesen a kampányba magát belevető Orbán –, mert ennek a gengszterbandának 2018-ban el kell tűnnie a hatalomból (és lehetőleg általában is a politikai életből).

Ugyanilyen fontos az MSZP veresége, ez ugyanis (szükséges, bár nem elégséges) feltétele egy politikailag hiteles és sikeres, új magyar baloldali párt (valószínűleg nagyon lassú) létrejöttének. Az MSZP – hála a politikai kalandor Gyurcsánynak, majd az őt követő MSZP-vezetők tehetetlenségének és tehetségtelenségének – mint brand is folytathatatlanná vált. A nagy kérdés, hogy lesz-e egy olyan baloldali párt, amely a társadalom számára hitelesen képes megfogalmazni egy alternatívát, a jövőre vonatkozó víziót a megbukott „elmúlt huszonöt évvel” szemben. S hogy el tudja-e hitetni magáról azt is, hogy képes győzni.

A Jobbik sikerének a legfőbb tényezője ugyanis az, hogy ma egyedül róla hihető el, hogy legyőzi a Fideszt. Persze muszáj optimistának lenni: a leendő baloldalnak van még három éve. Vagy hét. Vagy…

 

 

Homály az egyházaknak felajánlható egy százalék körül

Az adófizetők harmada nem tud az egyházaknak felajánlható egy százalékról, pedig a rendszer már több mint másfél évtizede működik – derül ki az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség felméréséből, amelynek eredményeit a hétfői Népszabadság közli.

Az 1200 fős reprezentatív kutatás készítői megállapították, hogy az adózók bizalmatlanok, és ismereteik hiányosak ezen a téren.

Az adózók fele nem tartja átláthatónak a rendszert. A vallásukat aktívan gyakorlók negyede túl alacsonynak tartja az összeget, ezért nem rendelkezik róla, és csaknem ugyanennyien vélik, hogy az összeg nem jut el az egyházakhoz.

Az elmúlt öt évben az adózók mindössze 43 százaléka rendelkezett legalább egyszer az egyházaknak adható egy százalékról.

A felmérés szerint az egyházi felajánlás lehetőségével nem élők 48 százaléka számára nincs olyan egyház, amellyel szimpatizálna, 21 százalék nem bízik abban, hogy az egyház megkapja a felajánlást.

Arra a kérdésre, hogy mely folyamatok csökkentik leginkább az adózók felajánlási kedvét, 51 százalék említette a nem elég aktív közösségi és hitéletet, 47 százalék a nem eléggé átlátható gazdálkodást és a korrupciót, 45 százalék a hitéleti vezetők egy részének felkészületlenségét.

 

 

Százak tüntettek a fogyatékkal élőkért a Parlament előtt

Fogyatékossággal élő emberek és az őket képviselő civil szervezetek demonstráltak a Parlament előtt hétfő délelőtt, az egybegyűlt több száz ember a szerintük igazságtalan, fenntartófüggő finanszírozási rendszer átalakításáért és azonnali forrásbevonásért emelte fel a szavát.

A demonstrálók sárga és narancssárga láthatósági mellényt viseltek, elmondásuk szerint azért, hogy a döntéshozók előtt ezzel is láthatóvá váljanak, ők és a problémáik is. A fogyatékossággal élő embereknek szociális szolgáltatást nyújtó civil érdekvédő ernyőszervezet, a CÉHálózat képviselői a demonstráció után – a kormánynak, a képviselőknek és a döntéshozóknak címzett – petíciót, „nyílt kérést” adtak át a Parlament egyik kapujánál egy országgyűlési hivatali tisztviselőnek.

A demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatón az egyesületi formában működő kiemelten közhasznú szervezet, a CÉHálózat képviselői, köztük Balázsné Nelhübel Henriette elnök arról beszélt, egyebek mellett azt sérelmezik, hogy a civil fenntartóknak nyújtott költségvetési támogatás messze elmarad az állami és egyházi intézmények támogatásától.

Közölték, szerintük ugyanazért a feladatellátásért azonos támogatás járna, hiszen a különböző fenntartóknál gondozott fogyatékos emberek ugyanannyira értékesek, akárhol is segítik őket. Arra hívták fel a figyelmet, nem tud megvalósulni a fogyatékossággal élők esélyegyenlősége, ha az intézmények státusa alapján adják a támogatást, nem pedig a gondozottakra tekintettel.

Adataik szerint míg a civil fenntartók a lakóotthonban gondozottak után 827 ezer forintot kapnak egy évben, addig az állami intézményekben élők után 1,3 milliót, az egyházi intézményekben gondozottak után pedig 1,4 millió forintot – utóbbiak egyéb juttatásait nem is számítva.

A CÉHálózat szerint azonnali forrásbevonásra lenne szükség a rendszerbe, máskülönben ellehetetlenülnek a civil fenntartók által működtetett otthonok. Petíciójukban azt írták, a csőd szélén állnak a civil szociális ellátást nyújtó szervezetek, és a költségvetésben összességében csak fél évre elegendő forrást biztosítottak a számukra.

Közölték, ellehetetlenítésükkel több mint háromezer fogyatékos ember veszítheti el lakhatását, ellátását, valamint az őket gondozó szakemberek is elveszíthetik munkájukat.

 

 

Semjén Zsolt elárulta, mi kell a magyarság megmaradásához

Semjén Zsolt szerint a magyarság megmaradása szempontjából nem elég egy erős Magyarország, az erős Kárpát-medencei szervezettség, hanem kulcsfontosságú a diaszpóra magyarságának megtartása is.

Erről a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten beszélt, amikor megnyitotta az idei Kőrösi Csoma Sándor-programot a Magyarság Házában. Azt mondta, a magyar nemzet egyesítése szempontjából kulcsfontosságú a programban közreműködő fiatalok munkája, a diaszpóra szempontjából ugyanis sokszor az utolsó pillanatban vannak.

Semjén Zsolt kiemelte: a magyarság nem azért lett világnemzet, mert azzá szeretett volna válni, hanem világháborúk, levert forradalmak következményeként alakult így. "Ha már világnemzet lettünk, az abban rejlő pozitív lehetőségeket ne hagyjuk veszendőbe menni" – hangsúlyozta.

A kormányfőhelyettes felidézte: amikor a Magyar Diaszpóra Tanács gondolata felmerült, megkérdezték a magyar szervezetek vezetőit, hogy mi segítene leginkább. Ezután született meg 2011-ben a Kőrösi Csoma Sándor-program gondolata. A programnak akkora sikere volt, ami őt is meglepte – jegyezte meg Semjén Zsolt, hozzátéve: először ötvenen, tavaly és az idén pedig már százan utazhatnak.

Azoknak, akik most utaznak a magyar közösségekhez, az a feladatuk, hogy a gyökerében emigráns szervezetekből olyan magyar szervezeteket hozzanak létre, amelyekben a kint élők, és azok is, akik pár évre tanulni, dolgozni mennek, egyfajta otthonra lelhetnek – mondta.

Semjén Zsolt két változást említett az elmúlt időszakhoz képest a külhoni szervezetek véleménye alapján: a déli féltekén májustól október végéig, az északin augusztustól május végéig tart majd a misszió, a kinti tartózkodás 9 hónapos lehet, s míg korábban a tengerentúlra fókuszáltak, most jóval nagyobb hangsúllyal jelenik meg az Európai Unió.

Elmondta: idén Kanadába 16-an, Amerikába 21-en, Európába 38-an utaznak, Latin-Amerikában 11-en, Dél-Afrikában egy, Izraelben és Új-Zélandon két-két, Ausztráliában kilenc fiatal segíti a magyar közösségeket. A kinti magyarok legfontosabb kívánsága az volt, hogy az oktatás náluk is megvalósulhasson – jelezte Semjén Zsolt. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: idén 372-en jelentkeztek a programra, és közülük választotta ki két bizottság a kiutazókat. Reményei szerint a program segítségével megállíthatók, adott esetben vissza is fordíthatók az asszimilációs folyamatok ezen közösségeknél. Jelezte: párhuzamosan augusztusban elindul a Petőfi Sándor-program, amelynek célja hasonló, de elsősorban a Kárpát-medencére és a monarchia egykori országaira koncentrálnak.

A programra a 20. évét betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelentkezhettek, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, kiemelkedő és a magyar diaszpóra számára kiválóan hasznosítható a szakmai felkészültségük és/vagy közösségszervező, hagyományőrző tevékenységben vesznek részt.

A program célországai között új helyszínként Ciprus, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország szerepel az idei évben. A harmadik alkalommal, egymilliárd forintos kerettel meghirdetett program célja a diaszpóra magyarságának megszólítása, nemzeti identitásának megerősítése, a közösségi és kulturális élet megszervezése, fejlesztése.

 

 

Mégis csökkenthetik a társasági adót

Bár Orbán Viktor azt mondta, nem lesz társasági adócsökkentés, a nemzetgazdasági tárca megint meglebegtette a tervet.

Orbán Viktor pénteken még azt mondta, hogy jövőre még nem lesz egykulcsos a társasági adó, most viszont úgy néz ki, hogy mégis megvalósíthatja a kormány. Legalábbis erre lehet számítani, Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára ugyanis a Napi Gazdaságnak adott, hétfőn megjelent interjúban ismét meglebegtette, hogy egykulcsossá teszik a társasági adót, és 10 százalék körüli lesz a kulcs.

A helyettes államtitkár szerint ez már jövő évtől megvalósulhat, de csak akkor, ha nem veszélyezteti a  költségvetési hiánycélt, ugyanis a lépés 100 milliárdos bevételcsökkenést jelentene.

A társasági adócsökkentés ötlete múlt héten bukkant fel a sajtóban. A Vs.hu azt írta, 10 százalékos lehet a kulcs, emellett a bankadó és a telekommunikációs szektor adója is mérséklődhet, és a kétgyerekes szülők több családi adókedvezményt kaphatnak. A miniszterelnök pénteken a kétgyermekesek adócsökkentéséről azt mondta, hogy több lépésben hajtják végre, a kedvezményeket meg akarják kétszerezni.

 

 

Terrorfenyegetettség: Magyarország már életbe léptette a B szintet

Az Iszlám Állam révén olyan barbár terrorizmussal szembesült a világ, amely megkerülhetetlenné teszi, hogy Magyarország erre reagáljon - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn az Országházban.

A külügyi és a nemzetbiztonsági bizottság együttes zárt ülést tartott az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel szembeni nemzetközi fellépésben való magyar szerepvállalással kapcsolatos nemzetbiztonsági kérdésekről.
   
Németh Zsolt ezután úgy nyilatkozott, hogy olyan parlamenti határozat fekszik a törvényhozás előtt, amely 2017. december 31-éig küldene ki 150 katonát területi korlátozással meghatározott helyszínre, Észak-Irakba. Azt mondta, az az oka ennek a döntésnek, hogy olyan barbár terrorizmussal szembesült a világ, amely "erkölcsileg megkerülhetetlenné teszi, hogy Magyarország erre reagáljon". Ez a helyzet az ország és szövetségesei biztonságát is érinti, tehát erkölcsi és biztonsági okokból sem maradhat tétlen Magyarország.
   
Németh Zsolt közölte: Magyarország az iraki felkérésnek tenne eleget a szerepvállalással, és az ország Irakkal szoros kapcsolatot ápol. Az ott tapasztalható népirtás nagyon érzékenyen érinti "a keresztény elkötelezettségű" magyar kormányt, amelynek kiemelkedően fontos szempont, hogy "keresztényellenes népirtást" nem lehet eltűrni. Emellett nagyon fontos gazdasági érdekei is kötődnek Magyarországnak a térséghez, a Mol fejlesztési forrásainak meghatározó részét ebben a régióban költi el - tette hozzá.
   
A képviselő kiemelte: Magyarország nem harcoló alakulatokkal venne részt a koalícióban, és a nemzetközi fellépésben részt vevő országok is elsősorban az iraki hadsereg képességeinek fejlesztését tartják szem előtt. A magyar katonáknak egy kiképzőtábor biztosítása lenne a feladatuk. Sok kormánykoalíción kívüli képviselő is jelezte már, hogy támogatja majd a javaslatot - mondta.
   
Németh Zsolt arról is beszélt, hogy Magyarország már életbe léptette a terrorfenyegetettség szempontjából a B szintet, ami azt jelenti, hogy a közvetlen terrorfenyegetettség növekedésére nem számítanak, de az elmúlt időben Franciaországban és Dániában történt terrorista akciók indokolttá tették ezt a lépést.
   
Az ülés után Németh Szilárd (Fidesz), a nemzetbiztonsági ülés alelnöke is elmondta, hogy Magyarországnak erkölcsi kötelezettsége és biztonsági helyzete szempontjából is fontos, hogy részt vegyen a misszióban. Az Iszlám Állam megerősödése az egész világnak fenyegetettséget jelent, az iszlám közösségnek is - vélekedett.
   
A képviselő kérdésre közölte: felmerült az ülésen Habony Árpád kisbuszának ügye is, de a magyar kormánynak és állami szerveknek semmi közük ehhez a buszhoz.
   
Szél Bernadett (LMP) újságíróknak megerősítette: pártja továbbra sem támogatja a magyar szerepvállalást az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben, felelőtlen döntés, "hatalmas hiba" lenne, ha ezt megszavazná a parlament. Úgy tűnik, ez a misszió leginkább "a kormány megtépázott nemzetközi kapcsolatrendszerének" helyreállítását szolgálja, holott ezzel megnő a belbiztonsági kockázat - mondta.
   
Az ellenzéki politikusnak is feltettek kérdést Habony Árpád kisbuszával kapcsolatban, és Szél Bernadett közölte: a Belügyminisztérium illetékesei úgy tájékoztattak az ülésen, hogy "kormányzati összefonódás nincs Habony Árpád kisbusza és a kormány között".
   
Az LMP képviselője kitért a Quaestor-ügyre is. Azt mondta: elsősorban a politikusok felelőssége, hogy ilyen rossz döntéseket hoztak, ilyen kockázatos helyekre tették be a közpénzeket, és mivel az érintett szolgálatok sem jeleztek előre semmit, nekik is végig kellene gondolniuk a felelősségüket.

 

 

 

Kilóra megvett minket Putyin egy horvát lap szerint

Putyin a magyarokat hitellel vette meg, Görögországnak pedig olcsó gázt ígért címmel közölt írást a Jutarnji List horvát napilap hétfőn. Oroszország és az Európai Unió (EU) viszonya egyre rosszabb, ezért Moszkva „gyenge láncszemet keres” Délkelet-Európában, hogy gyengítse Brüsszel egységét és oroszellenes hozzáállását.

A lap arról cikkezett, hogy Oroszország trójai falóként használja Magyarországot és Görögországot az EU-ban, az EU-n kívül pedig Szerbiát, Macedóniát, Montenegrót, és félénken Horvátország felé is hívogató szavakat küld. Oroszország 10 milliárd dollár hitelt nyújtott Magyarországnak a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához, ezzel jutalmazva elkötelezettségét – írta a lap.

A cikk írója szerint ahogy kiderült a hitel, európai berkekben azonnal szárnyra kapott a hír, hogy Oroszország „megveszi” Magyarországot, azaz megerősíti Orbán Viktor miniszterelnökre gyakorolt befolyását. „A legutóbbi egy évben, amióta Ukrajnában háború kezdődött, Budapest volt az egyetlen hely, amelyet Putyin hivatalosan meglátogatott” – írta a szerző.

 

 

Hende utazásaival valami nagyon nem stimmel

Hende Csaba mostanában a szerelmi élete mellett drága útjai révén is az érdeklődés középpontjába került. A Figyelő három hete kikérte a honvédelmi miniszter 2014-es utazásainak költségeit, ám a hozzájuk eljuttatott adatok nem egyeznek azzal, amit az MSZP-s Heringes Anita még januárban kapott meg – írta a Borsonline.

Például a Figyelő dokumentumai közt nem szerepelt, hogy a honvédelmi miniszter Olaszországban járt szeptember 9. és 10. között, amire 139 ezer forintos utazási és 134 ezer forintos szállásköltséget számolt el. Az sem stimmelt, hogy Heringes információi alapján egy szeptember 11. és 13. közti szintén olasz utazásra dupla annyi szállásköltséget számolt el, mint amit a Figyelőnek bevallott. Máshol is kavarodás van az elszámolások összegével: a nagy-britanniai NATO-csúcsra az egyik verzió szerint 532 ezer, a másik alapján viszont 639 ezer forintért ment Hende. Ugyanarra a lengyel látogatásra is két eltérő költséget tüntettek fel a dokumentumokban: az egyiknél 200 ezer, a másiknál 459 ezer forint szerepelt.

A Borsonline hiába kereste a minisztériumot, hogy mi az oka annak, hogy más információkat kapott Heringes és a Figyelő, lapzártájukig nem kaptak választ.

A lap emlékeztet: ha egy állami szerv hamisan adja meg a kért információkat, az visszaélésnek minősülhet, amit akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetnek.

 

 

Mégis nyomoznak a Belvárosban hűtlen kezelés miatt

A Fővárosi Főügyészségtől hatályon kívül helyezte Juhász Péter korábbi feljelentésének elutasítását, mégis nyomoznak különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.

A belvárosi ingatlanügyekbe magát szenvedélyesen beleásó Juhász Péternek csütörtökön kell a bíróságra, mert Rogán Antal, az V. kerület volt polgármestere beperelte, amiért Juhász azt állította róla, hogy bűnöző.

A politikus a Facebookon közölte: hétfőn megérkezett a Fővárosi Főügyészségtől a levél, hogy mégis nyomoznak Juhász öt hónapja tett feljelentése nyomán, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.

A feljelentés korábbi elutasítását hatályon kívül helyezik, mert az elutasító határozat rossz jogszabályt alkalmazott, több tényállítást nem vizsgált, arra iratot sem szerzett be, a bérleti szerződések és az eladások között eltelt minimális idő pedig valóban felvetik annak gyanúját, hogy színlelt jogügyletek voltak ezek a 30%-os kedvezmény érdekében.

Az ügyészség szerint az értékbecslés nem történt meg, amit elvárnak a jogszabályok, a megbízott értékbecslőnek erre nincs is joga, és tevékenysége semmilyen szakértelmet nem igényelt, a hatóság pedig nem vizsgálta, hogy az ingatlanok továbbértékesítése során alkalmazott ár és az önkormányzatnak fizetett vételár közötti különbség miért áll fenn.

Az értékcsökkentés során az ügyészség szerint az önkormányzat olyan jogszabályhelyre hivatkozott, ami nem tette lehetővé az árcsökkentést, így vagyoni hátrányt nyilvánvalóan eredményezhetett a kedvezmény biztosítása.

Juhász tavaly december 29-én tett feljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás gyanúja miatt, ugyanis a Belvárosban "feltűnően olcsóan adják el tömegével az ingatlanokat". A Legfőbb Ügyészség a papírokat továbbította a Fővárosi Főügyészséghez, ahol feljelentéskiegészítést rendeltek el, amire a Budapesti Rendőr-főkapitányságot jelölték ki; onnan az NNI-hez küldték át az iratokat, ahol visszautasították a feljelentést

Juhász Péter logikátlannak nevezte a határozat indoklását és azt mondta, hogy a visszautasításban "konkrétan tetten érhető hazugságok" is szerepelnek. A Belváros közben közölte: hamis vád miatt feljelentik Juhász Pétert.

 


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel