Nincs megállás, kiürül az ország

Megállíthatatlan a magyarok elvándorlása, sőt, a friss hivatalos statisztika szerint az ütem még jelentősen emelkedik is. Minden évben egy közepes város lakosságának népességével csökken az itthoniak száma, az agyelszívás és a kontraszelekció riasztó méreteket ölt. A képzett fiatalok vagy rögtön az iskola után, vagy pár év hazai szakmai gyakorlattal mennek külföldre, és visszatérni csak kevesen akarnak.

Tatabánya, Székesfehérvár vagy Győr környékén működő cégeknél járva az elmúlt időszakban többször is azt az egyöntetű véleményt hallottuk, hogy ott bizony már régóta nem könnyű megfelelő munkaerőt találni. A Dunántúl ipari üzemeibe sokszor már lasszóval kell fogni a munkásokat, legalábbis azokat, akiket a cégvezetők oda mernek állítani a szalag mellé. A képzett, diplomás szakemberekből is szinte mindenhol hiány mutatkozik, a cégek folyamatosan panaszkodnak, elsősorban a pályázók alacsony tudásszintjére, gyakorlati készségeinek hiányára, de a létszámproblémákra is.

A kurrens szakmákban előfordul, hogy a fiatal szakemberek már a diplomaszerzés utáni nap külföldi munkalehetőségek után néznek, aki pedig itthon egy jobb nevű cégnél eltölt pár évet, a megszerzett gyakorlati tapasztalattal még könnyebben talál munkát tőlünk nyugatra. Az elvándorlás elsődleges oka az itthoni és nyugat-európai fizetések közötti szakadék, ami szinte minden képzettségi szinten óriási problémát okoz. (Sokan nemcsak a jobb életvitel, magasabb bér és több munkalehetőség reményében mennek el, hanem a közállapotok, a közbeszéd is sok emigránsnál nyomós ok.) A takarítóktól kezdve az orvosokig szinte mindenki minőségi ugrásra számíthat, ha kivándorol, utóbbiak persze sokkal nagyobbra, mint a kétkezi munkások. Ez a diagnózis évek óta ismert, a számok azonban azt mutatják, hogy Magyarország képtelen érdemben tenni a folyamat ellen.

Évente egy kisebb városnyi ember szedi a sátorfáját

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint tavaly 31 ezer 500 magyar kötött útilaput a talpára, a különböző állami nyilvántartások szerint ennyien távoztak úgy, hogy legalább egy évig tartósan kint is maradtak. A tényleges kivándorlás ráadásul ennél jóval nagyobb lehet, mert a belső uniós határok megszűnése óta nem kell a tagállamokba irányuló munkavállalást olyan módon lepapírozni, amelyből azok pontosan visszakövethetőek lennének.

A fogadó országok rendre nagyobb számokat közölnek az ott dolgozó magyarokról, mint az a KSH vagy a hazai hivatalok adataiból kalkulálható lenne. London már évek óta a második legnépesebb magyar városnak számít, az Egyesült Királyságban körülbelül 350 ezerre teszik a magyar munkavállalók számát, de Németországba és Ausztriába is nagyobb városnyi lakosság költözött már ki. Ausztriába hagyományosan sok magyar megy dolgozni, az utóbbi években a számuk nőtt, 2012-ben 6 ezerrel, 2013-ban pedig már 8400 fővel gyarapodott a kinti kolónia létszáma. A német szövetségi statisztikai hivatal szerint tavaly 21 ezer 198 fővel nőtt az ottani magyarok száma (közel 60 ezren mentek ki, de sokan jöttek vissza is), akik így már 156 ezer 800-an vannak, márpedig valószínű, hogy az Egyesült Királyságba ennél is többen mentek ki dolgozni, vagyis a KSH-adatok erősen nyomottnak tűnnek.

Hatszor többen mennek, mint 2009-ben

Az igazán drámai azonban nem is a számok abszolút értéke, hanem az éves trend iránya, hiszen a most kikerült KSH-adat 50 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban volt, és több mint hatszorosa a 2009-es értéknek. Ez egyébként nem áll teljesen összhangban azzal, amit a külföldre magyar munkásokat szervező cégek érzékelnek, hiszen szerintük a roham az elmúlt évben már csendesedni kezdett.

Tavaly októberben a KSH egy nemzetközi projekt keretében először végzett részletesebb kutatást a témában, amely árnyalta az összképet. Egyrészt kiderült, hogy a régióból messze nem Magyarország adja a legtöbb nyugatra vándorlót, hiszen Bulgáriából, Romániából a népesség arányait tekintve is jóval többen vágnak neki az útnak, mint tőlünk. Sőt Ausztriából is többen mennek külföldre dolgozni, mint Magyarországról, csakhogy vélhetően más megfontolásból, és nagyobb hazatérési hajlandósággal. A kutatás adatai szerint a 350 ezres kivándorlási létszámot a magyar adat valamikor 2013 elején léphette át.

Ha ön fiatal és jól képzett, akkor valószínűleg már nem Magyarországon van

Az elvándorlás várható strukturális és gazdasági hatásai szintén régóta jól ismertek, és meglehetősen aggasztóak. A Magyarországot elhagyók 77 százaléka 20–39 év közötti fiatal, míg ugyanez a korosztály az itthon élőknél csak 38 százalékot képvisel. A kiüresedő generáció bevételi problémákhoz vezethet, az államnak kevesebb adó- és járulékbevétele keletkezik, a belső fogyasztás szempontjából nagyon fontos, aktív keresőréteg jelentős része szinte kiesik a rendszerből. A kivándorlók által az ittmaradottaknak hazautalt összeg ezt a hatást valamelyest tompíthatja, és mivel a kivándorlás nem áll le, a hazaküldött összeg is szépen emelkedik.

A 2009 után kivándorlók 28 százalékának volt felsőfokú képesítése, míg az itthon élőknél ez az arány mindössze 18 százalék, vagyis az agyelszívás egyértelmű. A kint élőknek jellemzően csak körülbelül 15 százaléka tudja megnevezni azt az időpontot, amikor haza szeretne jönni, legalább fele bizonytalan abban, hogy hazatér-e valaha, és életkortól függően 10-20 százalék biztos benne, hogy nem akar hazatérni. Minél fiatalabb a külföldön lévő magyar, annál bizonytalanabb a sorsában, ez egyúttal azt is jelenti, hogy kisebb mértékben biztos a kintmaradásban, ám a 30-50 év közöttiek jelentős részéről szinte bizonyosan le kell mondania Magyarországnak. A kieső állami bevételek természetesen kedvezőtlen hatással vannak az egyébként is recsegő-ropogó nyugdíjrendszerre, a szakértők már most kongatják a vészharangot, szerintük 2030 után a nyugdíjasok helyzete jelentősen romolhat.

Az orvosok és egészségügyi dolgozók elvándorlása évek óta slágertéma, és olykor egymásnak ellentmondó adatok érkeznek arról, hogy a külföldre távozók száma éppen emelkedik vagy csökken. Az elmúlt pár évben minden esztendőben körülbelül 2-3 ezer dolgozó hagyhatta ott a szektort, ezen belül az orvosok száma változó volt, de éves szinten elérhette az ezer főt is.

Mindeközben itthon: a bevándorlókkal riogat az állam

Az adatok fényében meglehetősen visszás, hogy a kormányzati kommunikáció az utóbbi időben a Magyarországra való bevándorlást helyezte a középpontba. Egészen pontosan a megélhetési bevándorlást, azt a képzetet sulykolva, hogy az itthon maradottakra a hozzánk nem politikai okokból érkező jelentős számú bevándorló helyezne gazdasági nyomást. A Fidesz–KDNP fel is kérte a kormányt, hogy indítson nemzeti konzultációt az ügyben, amelyben azt kérdezik a lakosságtól, hogy az illegális bevándorlókat vegyék őrizetbe addig, amíg nem dől el, jogosultak-e menekültstátusra. Az is kérdés lesz, támogatják-e az emberek, hogy az illegális bevándorlókat haladéktalanul vissza kelljen toloncolni – ami természetesen azért furcsa, hiszen sokszor nem tudni, hogy honnan jöttek.

A megélhetési bevándorlás témájának fontosságát a Fidesz egyébként azzal indokolja, hogy két év alatt 20-szorosára nőtt Magyarországon a menekültkérelmet beadók száma. Ezek azonban a kivándorló magyarokhoz képest eltörpülnek, 2012-ben mintegy 2500-an, 2014-ben pedig 42 ezren voltak. Ráadásul a megélhetési bevándorlóknak nevezett emberek általában az unióba való belépésre használják a magyar határt, és céljuk döntően ugyanaz, mint a jobb megélhetés reményében útnak eredő magyaroknak, vagyis a fejlett Nyugat-Európa.

 

 

 

Ovisokkal szavaltattak a fideszes képviselőnek

Bár nemrég hatalmas botrány volt abból, hogy óvodásoknak kellett éltetniük a kormányablakot, a nyíradonyi Szivárvány Óvodát ez nem rázhatta meg különösebben. Ugyanis az óvónők a kisgyerekekkel egészen Budapestig utaztak, hogy meglátogassák Tasó Lászlót és verset mondjanak neki a Képviselői Irodaházban– írta a hvg.hu.

Tasó László Nyíradony polgármestere volt 2014-ig, jelenleg pedig a Fidesz országgyűlési képviselője és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egyben. Azért kellett a gyerekeknek verselniük neki, mert tegnap, április 11-én volt a költészet napja.

Az eseményről szóló képeket egyébként maga Tasó töltötte fel Facebook-oldalára ezzel a szöveggel:

A Költészet Napja alkalmából a nyíradonyi Szivárvány Óvoda "verskommandósai" jártak a Képviselői Irodaházban.

Ám az akció már az ottani kommentelők körében sem aratott osztatlan sikert. Volt, aki feltette a költői kérdést:

A lelkes kis alattvalók meglátogatták a méltóságos urat?

Más a szülőkre is haragudott:

Ez elképesztő! Ki az a szülő, aki ilyesmire engedi fölhasználni a gyerekét? És ki az a képviselő, aki hagyja, hogy a jövő polgárait alattvalónak neveljék? A pedagógusokról nem mondanék semmit, ha csak azt nem, hogy hivatásukhoz több önérzetre, büszkeségre, de főként gyermek tiszteletre lenne szükség...

Az óvodát sem kímélték:

Őszinte hála és köszönet a gerinces és bölcs óvodavezetőnek, aki bölcs vezetőnk és a NER épülésére felvirágoztatta Tasó elvtárs dolgos perceit!

De olyan hozzászólás is volt, ami nemes egyszerűséggel csak egy rákosista munkásmozgalmi dalt küldött.

 

 

Fidesz: a baloldal kampányakciót csinál tízezer ember tragédiájából

A Fidesz-frakció szerint a baloldal kampányakciót és olcsó politikai cirkuszt csinál több tízezer ember személyes tragédiájából és veszteségéből.

A kormánypárti frakció közleményben reagált a baloldali és liberális pártok által Quaestorban – Károsultak napja címmel szombaton tartott demonstrációra, amelyen a résztvevők egyebek között előrehozott választást, a kormány lemondását követelték.

A közleményben hangsúlyozzák: a baloldal ugyanúgy becsapja és megtéveszti a brókerbotrányok áldozatait, ahogy azt a csaló brókerek tették. A szocialisták egy évtizeden át tűrték, segítették és közpénzekkel hizlalták azt a pénzügyi korrupciót, amelyet a Fidesz-kormány leplezett le, és amelynek véget vet – emlékeztettek.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a mostani demonstráció élén ugyanazok álltak, akik kormányzásuk alatt brókercsalásokat segítő törvényeket hoztak, kormányzati pozíciókba ültettek, és 17 milliárd forint közpénzzel tömtek ki brókereket.

Ha a baloldalon múlik, ma az áldozatok kártalanítása sem történhetne meg, mert a baloldal képviselői közül tizenketten nem támogatták azt a törvényt, amely lehetővé teszi a brókerek, bűntársaik és az összes kapcsolt vállalkozásuk vagyonának zárolását akár visszamenőleg is – fogalmazott a Fidesz frakció közleményében.

 

 

 

Semjén Zsóti, aki már nem doktor, de legalább hülye maradt

Kevés alkalom nyílik a magyar politikában mikor az ember kéjesen röhöghet nyilvánvaló hülyeségeken, melyeket a magát politikainak elit tagjának tartó követ el a média nagy nyilvánossága előtt. Ebben csak annyi mindössze a baj, még a nevetésből is inkább vicsorgás lesz a tehetetlenségtől a józan ésszel rendelkező ember agytekervényeiben, mikor a hatalom birtokosai egyszerűen hülyét csinálnak magukból egy-egy interjúval, vagy csak sima megszólalással, vagy elszólással, beszólással, esetleg kalapban bemutatott lovaglás során. Végül mégis csak ők az ország vezetői, és ők képviselik a tündérországot, mikor szégyent hoznak rá, és a benne lakókra.

A nagyobbik kormánypártban is vannak nagyon hülye megnyilvánulások egy kérdésre adott válaszban, elég ha az ember Kósa Lali általa okosnak vélt habogását hallja mikor a fémkupak gazdasági hatását elemzi teljes beleéléssel. A kisebbiknek nevezett, mérhetetlen támogatású álkeresztény féle demokratikusan nem értelmezhető formáció vezető politikusai azonban mintha csak azért szólalnának meg, hogy felháborodást kiváltó mondatot, vagy egyértelmű hülyeséget nyögjenek bele a köz arcába. Harrach morcos Péter éhes életformás gyerekeiért jobb helyeken korra való tekintet nélkül rúgta volna ki a lábát egy keményen dolgozó kisember ha a közelében van. De neki ezt is lehet, és ettől még nyugodt marad az álma, és vastag az arca amit naponta visel. Az embereknek pedig csak nézni lehet a pofázmányát, nem lebontani azt foganként az elhangzott mondatai súlyának megfelelően.

Ritka megszólalásokat lehet látni a kormánykoalíciónak nevezett tákolmány nagyon kicsi koalíciós pártjának vezető emberétől is. Ő a miniszterelnök helyettese, ami egy üres funkciónak lett létrehozva teljesen feleslegesen. Orbán egy G Viktor magában szereti lopni a közpénz, ebben nem kell neki helyettesítés, így is sokat tesz zsebre belőle. De Zsótinak az egész pártja ilyen helyettesítő jellegű, viszont nem csak ezért utálja az eszét használó közvélemény. Zsóti, mert a közvélemény így ismeri Semjén elvtársat, ettől még nagyon igyekszik észrevetetni magát a hatalomban. Lóra ül ha kell, de a farok ilyenkor felül van a lovon, és ez nem zavarja őt egy cseppet sem. Viszont nagyon hülyén néz ki, és elég nevetséges is. Próbál ő maga szerint okos dolgokat is elővezetni, csak abban értelmet nem lehet benne találni. Azonban azt nagyon szereti megmondani, a választók mit csináljanak otthon, ami szerinte, és picike pártja szerint helyes. Még alaptörvény módosítást is farigcsál a családi életből, ahol szerinte az élettárs ebbe már nem tartozik bele. De Zsóti szerint ez így helyes, és az ilyen család gyerekei már nem is tekinthetők teljes egésznek a szüleikkel, ők csak úgy lettek, és vannak. Azért ha egy ilyen nem család bármelyik tagja nagyon szeretné neki egyszer megköszönni az ilyen gondoskodást, némi kéz, és láb ráhelyezéssel a szemét vigyorgására, akkor már egyből előjön a gyáva menekülése a valóság elől, és még csak nem is válaszol.

De mélyen kussban van a doktori előéletéről is. Ez mondjuk olyan kormánypárti sajátosság, náluk ez a doktori cím megtartása olyan nehezen megy, ha a keletkezés körülményeit vizsgálják. Volt már “álamfő” is, aki ebbe belebukott, de azt sem nagyon érdekli már az egész, csak jól éljen a mostani hatalomnak köszönhetően. Zsóti sem nagyon akar erről beszélni. Mond ő mást inkább, de abból is csak annyi derül ki, már elhangzáskor hazugság volt, és jobb lett volna ha csendben marad. De valami belső kényszer mindig arra ösztönzi Zsótit, hogy beégesse magát, és kiderüljön az a tény, valóban meg kell baszódnia, mert csak ennyit tud, erre képes. A vasárnapi zárva tartás során egyszerűen képtelen beismerni azt a valóságot, hogy az emberek többsége hülyeségnek tartja, nem ért vele egyet, és az anyjába küldi azt, aki kitalálta. Védi a védhetetlent, közben igyekszik meggyőzni magát, most hú de okosan érvelt, és mennyire igaza van. Pedig csak olyan kormánypárti módon szánalmasan hazudik, de azt teljes meggyőződéssel teszi. Azt azonban már nem veszi észre, mint a legutóbbi interjúján, amit egy magát jobboldalinak valló blognak adott, a riporter teljesen hülyét csinált belőle. Simán belesétált a csapdába, és teljes meggyőződéssel égette el nem létező maradék méltóságát. Magából a riportból élesen kiderül , valójában milyen szellemi szint bitorolja a hatalmat az országban, és kire van bízva az emberek sorsa az országban.

Az ilyen Zsóti félék miatt nagyon sok ember érezheti magát kellemetlenül, és szégyenkezik helyette. Mert Zsótinak ezt esze ágában sincs megtenni, végül is pont az a szerve működik csökkent üzemmódban, melynek segítségével felismerhetné a maga körül kialakult valóságot. De ez addig nem fog bekövetkezni, amíg az emberek erre rá nem ébresztik, és páros lábbal, fejjel előre rúgják ki a hatalomból. Lehet, ekkor sem fogja majd fel ennek értelmét, szedett már össze annyit azért magának anyagiakban, ne legyen gondja abból, egy ország nézi most hülyének. Neki ez lehet megéri, végül is az egész ember nem ér annyit, amit gondol magáról. Csak még azt nem tudja, be lesz ő is zárva, és nem csak vasárnapra, és nem fogja kétharmad ezt ellenezni. Mert meg fog történni.

Bandita

 

 

Tapolcát nem érdekelte az időközi választás

Ma tartják az időközi választást Tapolcán a Fidesz képviselőjének, Lasztovicza Jenőnek januári halála miatt. A három nagy esélyes a fideszes Fenyvesi Zoltán, az MSZP-DK-s Pad Ferenc és a jobbikos Rig Lajos. De hiába kampányolták agyon magukat a pártok, a szavazók nem voltak lelkesek.

Reggel 9-ig a választók 7,35 százaléka, tehát 5285 személy vett részt a 71872 választásra jogosult személyből. Ez a tavalyi országgyűlési választásokon 10,44 százalék volt ilyenkor. Igaz, ez az arány még mindig jobb volt a Fidesz kétharmadának bukását okozó veszprémi időközi adatainál: ugyanis ott ekkor még csak 5,66 százalék szavazott.

A 13.00-ig befutó adatok hasonló képet mutattak: ezek szerint a választásra jogosultak 21,79 százaléka, 15 663 szavazó járult az urnákhoz . Ez tavaly ugyanekkor 33% volt.

A részvétel 17.30-ra sem nőtt sokat: mindössze 38,29 százalék, 27 520 szavazó voksolt a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. A 2014-es áprilisi országgyűlési választáson 17.30-ig a jogosultak 55,57 százaléka (39 897 választó) szavazott a választókerületben.

 

 

Harrach: a Fidesz-KDNP szövetség sem visszavonhatatlan

A Fidesz-KDNP szövetségről beszélt Harrach Péter a 168 Óra Online-nak adott interjújában. Többek közt elmondta: a szövetség sem visszavonhatatlan, de működik. És amíg ez így van, addig nem érdemes rajta változtatni.

Arra a felvetésre, hogy miért nem tud egy tisztán kereszténydemokrata párt önállóan boldogulni, azt válaszolta Harrach, hogy tud.

És nyilván ma is működhetnénk önállóan, de sérülne a szövetség hatékonysága, ereje. Márpedig ma ez az egyetlen kormányképes erő. Léte nemzeti érdek.

- fűzte hozzá.

A kérdésre, hogy milyen a KDNP viszonya a katolikus püspöki karhoz, amely nem fogadta szívesen a párt közeledését, azt mondta, "természetesen tiszteletben tartják az egyházak autonómiáját".

Végül Harrach azt is kifejtette,  addig mehetnek el a Fideszhez való kötődéssel, amíg annak politikája nem ütközik a KDNP elveivel. Szerinte minden együttműködés egyben "önkorlátozás" is, de ez "nem tévesztendő össze a megalkuvással".

 

 

Hogyan buknak el az amatőr adócsalók, és mitől lesz valaki az?

Nemrég egy szabolcsi vállalkozó mentette ki pénzét két cége közötti játékkal. Mit szabad tennie és mit nem egy cégvezetőnek?

Tapasztalatok szerint cégvezetők sokasága óriási tévedésben van, amikor azt gondolja, hogy szabadon rendelkezhet a vállalkozása vagyonával. Egy nemrégiben pórul járt vállalkozó példáján keresztül mutatja be az Adózóna, mit ne tegyenek a vállalkozók.

Sajátos módon próbálta vállalkozása vagyonát "menteni" az a cégvezető, akit nemrég az adóhatóság nyomozói csíptek fülön. A milliárdos tartozást felhalmozó (és végelszámolás alatt álló) szabolcsi vállalkozó úgy igyekezett menteni, ami menthető – legalábbis szerinte –, hogy adóssággal terhelt cégéből kivonta egyetlen termelő eszközét, és „átmenekítette” azt egy másik, az adóhatóság szóhasználatával élve „érdekeltségi körébe tartozó” vállalkozásba. A jó ideje likviditási gondokkal küzdő társaság 190 millió forintért lízingelt egy munkagépet, amelyet évekre bérbeadott – csak papíron – egy másik cégnek (ez volt az a bizonyos, érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás). A gép valós értékénél lényegesen alacsonyabb összegben megállapított bérleti díjból a "bérlő" egy fillért sem fizetett meg, de szépen tollasodott a gép munkája által. Ez alatt a "bérbeadó" tönkrement, tulajdonosának most a csődbűncselekmény vádjával kell szembenéznie. Az ügyeskedő vállalkozó 5 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.

Okulva példáján, nézzük meg, mit is kell értenünk csődbűncselekmény alatt!

Dióhéjban összefoglalva a lényeget, az, aki a felszámolandó vállalkozás létező vagyonát jogellenesen elvonja, ezzel megakadályozva, hogy a hitelezők hozzájuthassanak a jogos követeléseikhez, csődbűncselekményt követ el – ismerteti az Adózóna. (Ez egyben azt is jelenti, hogy a felszámolás alá vont vállalkozás vezetője a csődtörvényben előírt kötelezettségeit szándékosan elmulasztja.)

Fontos, hogy ezekben az esetekben nem mentség az sem, ha az adott társaság kft. formájában működik, nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt.

Ez érvényes az olyan előtársaságok ügyvezetői esetében is, amelyek úgy szűntek meg, hogy a céget nem jegyezte be a cégbíróság a nyilvántartásába, de ennek ellenére ki nem egyenlített hitelezői követelések maradtak hátra.

A lefülelt elkövetők a magánvagyonuktól is búcsút vehetnek. Helytállási kötelezettségük érvényesül ugyanis, ha a jégre vitt társaság vagyonával a sajátjukként rendelkeztek, illetőleg azt a maguk, vagy más személyek javára csökkentették, jóllehet tudták – vagy az általában elvárható gondosság mellett tudniuk kellett –, hogy ezáltal a társaság nem lesz képes teljesíteni a harmadik személyek irányában fennálló kötelezettségeit – írja a portál. Hogy az előtársaság ügyvezetőire mindez mikor érvényes, hogyan nem szabad bánni a házipénztárral, és a fenti vállalkozó esete miért más, mint egy olyan vállalkozóé, aki kettészedi cégeit egy vagyonbirtokos és egy kockázatviselő társaságra, az Adózóna cikkében olvashatnak bővebben.

 

 

Közös megegyezéssel távozott a Paks II. vezére

Magától távozott a cég éléről Nagy Sándor – írja a 444.hu.

Közös megegyezéssel távozott a Paks II. éléről Nagy Sándor, a cég vezérigazgatója, és még ebben a hónapban kinevezik az utódját – tudta meg a 444.hu a Miniszterelnökségtől.

A portál tegnap bukkant rá, hogy Nagy váratlanul és hírverés nélkül távozott, és már Londonban dolgozik.

 

 

Tankönyvbe illik a kormány tankönyvügyi ámokfutása

Noha a kormány folyamatos sikerként kommunikálja a tankönyvpiac átalakítását, a legújabb intézkedései inkább a visszalépés irányába mutatnak. Szó sincs komoly szemléletváltásról, egyszerűen próbálják a rendszert működőképessé tenni, miközben a károk maradandóak.

Csupa örömhírt jelentett be az Emmi a tankönyvbeszerzési időszak kezdetén: további 20 százalékkal csökken a tankönyvek ára, több idő - összesen 30 nap - áll majd rendelkezésre a tankönyvválasztásra és -rendelésre, és immár az iskola első három évfolyamának lesz ingyenes a tankönyv. Jó hír még, hogy az állami tankönyvterjesztéssel megbízott Könyvtárellátó Zrt.-nek (Kello) a könyvekért nem kell előre fizetni, és megszűnik a szűkített tankönyvlista.

Azért tündérmesére nem kell gondolnunk, ugyanis az új intézkedések mind valamilyen működési zavart próbálnak orvosolni: a Kello 2013-ban még előre elkérte a tankönyvek árát (az ingyenes első évfolyam kivételével), amit semmi nem indokolt, hiszen október 30-ig kellett csak fizetni a kiadóknak. A legnagyobb visszhangja talán a Hoffmann-levél alapján meghúzott tankönyvlistának volt, amely csak az államosított kiadók (az azóta megszűnt  Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó), valamint az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI)  állami tankönyveit engedte megrendelni az állami iskoláknak. Ezt a listát most megszűntetik, de egyéb változtatások olyan mély nyomot hagytak a rendszeren, hogy ez semmiképp sem jelent hátraarcot.

A Kello mindezek mellett lepasszolja magáról a tanulói szintű tankönyvellátást, vagyis, hogy az iskolák által igényelt könyveket tanulókra lebontva szállítsák ki. Ehelyett marad az iskolánkénti szortírozás, amit a Kello új ügyvezető igazgatója, Tőczik Zsolt ugyancsak azzal indokolt, hogy „ezzel is az esetleges hibákat szeretnék kiküszöbölni”. A tankönyveket a Hoffmann-korszak előtt is iskolai szinten rendelték meg, a visszatérést a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) is javasolta az Emminek, mert így elkerülhetőek az olyan bonyadalmak, mint az egymillió szülővel folytatott egyedi számlalevelezés. A Kello ezt írta nekünk: "A Klik-kel, a Nemzeti Pedagógus Karral és a Tankönyvfelelősök Baráti Körével folytatott konzultációk alapján született meg a 2015/2016-os tanévre vonatkozóan az a döntés, hogy a Kello az iskolák által leadott rendelések alapján intézményenként állítja össze a tankönyvcsomagokat. Az érintett szervezetek e döntésével kapcsolatos cél: pontos csomagolás, elégedett szülő, pedagógus és diák, takarékosság és környezetvédelem. A Kello ezzel egyidejűleg megháromszorozta a tankönyvfelelősök juttatását."

Mindent összevetve: a „csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”-elvet végiggondolva a Kello inkább egy sor feladatot kiszervez. És úgy tűnik, van rá pénze: a tankönyvek beszerezési és eladási árából adódó árrése szakmai információk alapján 20 százalék körül lehet, ami magasabb, mint a szokásos könyvpiaci jutalék (12-13 százalék). Mindehhez pedig  egy 14 milliárdos tankönyveladásból származó bevételt kell elképzelni 259 milliós adózás utáni eredmény mellett.

Mi történt a kiadókkal?

A kormány 2013 végén a két ünnep között hozott döntésekkel rohamtempóban államosította a tankönyvkiadást. Indoklásában a piaci folyamatokat kárhoztatta és az ellátásbiztonságra hivatkozott, pedig a tankönyvek minőségét erősen szabályozta az állam, a verseny pedig jót tett és inspirálta a tankönyvkiadókat is. De ekkor még nem lehetett látni, hogy pontosan hogyan tesz be a törvény a magánkiadóknak.

Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) elnöke a hvg.hu-nak ma arról számol be, hogy a magánkiadók csapdahelyzetben vannak. Egyes kisebb kiadók fel is hagytak a tevékenységgel vagy passzivitásba vonultak.

Most nagyon súlyos probléma, hogy nem lehet megújítani a tankönyveket. A 2013 decemberében elfogadott törvény ugyanis a kerettantervekhez igazított tankönyveket fogadott csak el. Kifejezetten nagy munkával sikerült az évkezdésre módosítani a tankönyvek egy részét, adott esetben egy-két évfolyamot. Ám a tankönyvek jellemzően családot alkotnak, az évfolyamok egymásra épülnek, így a kiadók folytatták a megkezdett harmonizációt a későbbi évfolyamokra is. Igen ám, de ezek engedélyezési eljárását az Emmi már nem folytatta le, a tankönyvvé nyilvánítás eljárási költségeit pedig visszafizették a kiadóknak. Tankönyvvé minisztériumi bevizsgálási eljárás után válhat egy anyag, de új tankönyvet nem lehet csak úgy beadni az Emminek, azt csak miniszteri felhívásra lehet benyújtani. Mit tett az Emmi? Nem írt ki új felhívást közismereti tankönyvekre, csak legfeljebb kisebb példányszámú kiadványora (pl. nemzetiségi oktatás, sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók oktatása vagy katonai alapismeretek oktatása).

Lassú halál

Ez azt eredményezte, hogy a magánkiadók ott állnak egy csonka tankönyvcsaláddal, amit drágábban lehet beszerezni, mint az állami, OFI-s tankönyveket, és nincs esélyük arra, hogy az állam engedélyezze a többi tankönyvüket. A pedagógusoknak sem egyszerű, mert ha a szülők ki is fizetik a drágább tankönyveket (az államiak EU-s pénzekből olcsóbbá lettek), a csonka tankönyvcsaláddal az ő oktatási menetük is megtörik – s az iskolák, ha tartós tankönyvi program keretében beszerezték a magánkiadó termékét, nem tudják folytatni a sort. Azaz az állam hátrányos helyzetbe hoz minden, rajta kívül álló piaci szereplőt, miközben szabályozó hatóságként is a piaci folyamatok részese. A magánkiadók tankönyvei öt évre megkapták a tankönyvi engedélyt, ebből próbálnak most megélni-túlélni, de ha a rendszer nem változik, lassú kihalásra vannak ítélve.

A tendenciát alátámasztják a számok: a TANOSZ-tagság nem kötelező, így a teljes kiadói iparág veszteségéről nem tud statisztikákat vezetni, de egyes cégek megküldték az adataikat, és ebből levonhatóak bizonyos következtetések. A Pedellus Tankönyvkiadó bizonyos könyveiből 90 százalékkal kevesebbet rendeltek 2014-ben az egy évvel korábbihoz képest, de a Krónika Novánál is 70-80 százalékos átlagos visszaesésről számoltak be. Az atlaszokat kiadó Cartographia Kiadónál is 50-60 százalékos visszaesést regisztráltak (kivéve a Középiskolai történelmi atlaszt, amely rajta volt a Hoffmann-féle ajánlott listán, abból 15 százalékkal több fogyott, mint 2013-ban). És további kiadók (részletes adatküldés nélkül) is 90 százalékos visszaesésről számoltak be 2014-ben a TANOSZ-nak.

A színes kínálat amúgy nem véletlenül volt olyan színes – a tankönyvek mindenféle tanulói és pedagógiai igényt lekövettek, az államosítással ez is veszélybe került. De ahogy a Kello esetében az állam már ráébredt arra, hogy lényegében vissza kell térni a korábbi rendszerhez, úgy a tankönyvpiacra is vissza fognak térni a magánkiadók Kereszty reményei szerint. Csak addig pár kiadó tönkremegy, pár száz család élete megroppan, és pár ezer gyerek is pórul jár.

Törvénytelen volt a Hoffmann-féle lista

A TANOSZ elnöke azt sem érti, miért kellett a tankönyvkiadás szabályait ilyen gyorsan és radikálisan megváltoztatni. Az állam fokozatosabban is beléphetett volna a piacra, hiszen a magánkiadók tankönyvei öt évre megkapták a tankönyvi minősítést, semmi nem indokolta a kapkodást. Ahogy a kapkodás része volt a hírhedt Hoffmann-féle szűkített tankönyvlista is.

Egy évvel ezelőtt, 2014 áprilisában tanárok százai szembesültek azzal a ténnyel, hogy sok esetben kettő vagy egy tankönyvből „választhatnak”, ráadásul sok helyütt kevesebb, mint egy hét alatt – igaz, ahol egyből lehet választani, nem kell sok idő. A tankönyvlista vaskos volt, több mint 4000 tétel szerepelt rajta, de a törvény úgy fogalmaz: „az iskolai tankönyvrendelést - a fenntartó egyetértésével - az iskola igazgatója készíti el”. Egy központi levél, melyet Hoffmann Rózsa államtitkár és a Klik akkori vezetője, Marekné Pintér Aranka jegyzett, viszont csak egy ajánlott listára korlátozta a választási lehetőséget, mert csak az azon szereplő tankönyvek kapták meg az iskolafenntartói engedélyt. („Az iskolák tankönyvrendelése a Ntt. alapján a fenntartó egyetértésével készül el... A tankerületi igazgató az egyetértés előtt meggyőződik arról, hogy az iskola a tankönyveket kizárólag a részére is megadott Javasolt kiadványok listája alapján állította-e össze.”)  A tanároknak a saját oktatási tervük logikáját is megtörve át kellett térniük a két állami tankönyvkiadó, az Apáczai és a Nemzedékek Tudása Kiadó könyveire, valamint az OFI akkor még csak kísérleti szakaszban lévő tananyagaira.

A Hoffmann-lista törvénytelen volt, mondja Kereszty, mert olyan OFI-s könyvek beszerzésére kötelezte az iskolákat, amelyek akkor még nem voltak a tankönyvlistán, vagyis az iskolák még nem vásárolhatták volna meg őket. (Az iskolák rendelési határideje hamarabb lezárult, mint ahogy az OFI-s könyveket engedélyezték volna.) Az állam gyakorlatilag egy tájékoztató keretén belül, magasabb rendű szabályozást felülírva (törvény és rendelet) súlyosan befolyásolta a piaci viszonyokat. Idén a tankönyvjegyzékbe már – igaz, az utolsó pillanatban – bekerültek az OFI új generációs tankönyvei, ezért nem is lesz Hoffmann-lista.

Ott nincs jelen az állam, ahol kéne

A magánkiadók próbálnak életben maradni – például a magán- és egyházi iskolákat nem köti az Emmi és a Klik szabályozása, ők onnan rendelnek tankönyvet, ahonnan akarnak (az iskolák 20 százaléka tekinthető ún. nem-Klik-es iskolának). Paradox módon tankönyvpiaci szempontból az egyházi iskola ma a piacgazdaság utolsó mentsvára, sokszínűség és a „virágozzék minden virág”-elv megvalósulási terepe. A másik piaci szegmens, ahol még pislákol az verseny, a szakiskolai képzés, hisz ezek az iskolák nem az Emmi,hanem a NGM fennhatósága alá kerültek. Igaz, itt alig van közismereti oktatás, de bizonyos speciális tankönyvekre szükség van. Kereszty itt megint érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet: épp itt kellene az államnak fokozottabban segíteni a tankönyvkiadást, hiszen egy kis kiadó nem fog kockázatos tankönyvfejlesztésbe fogni azért, hogy eladjon aztán 2-300 példányt. Az előállításra az állam meghirdet pályázatokat, de ezek korlátozott lehetőségek.

Tanulságok? Az állam vélhetően és remélhetően visszakozni fog, véli Kereszty, visszatér valamilyen formájában a piac, de ezt a tankönyvpiaci vérengzést és arroganciát semmi sem indokolta. Mint ahogy azt sem, hogy miért a magyar cégeken, szülőkön, gyerekeken kellett kísérleteznie a magyar államnak. A kormányzati önkritikára utal az is, hogy személycserék történtek mind a Kello, mind a Klik élén (előbbinél Arany László Tamást Tőczik Zsolt váltotta, utóbbinál Marékné Pintér Arankát Hanesz József), és az Emmi-n belül is máshová került a terület kezelése.

Bár a kormány folyamatosan sikerként kommunikálja a tankönyvpiac átalakítását (Balog Zoltán miniszter a márciusi parlamenti kulturális bizottsági meghallgatásán például úgy vélekedett, hogy a minisztérium a tankönyvellátásban megerősítette az állami felelősséget, a tankönyvek ára folyamatosan csökken), az újabb intézkedések magukért beszélnek. Ahogy az sem véletlen, hogy a Klik új vezetése meghirdette: a szervezet működését decentralizálják, a funkcionális feladatok a megyeközpontokhoz kerülnek, az iskoláknak pedig bevezetik a kincstári kártyát, amivel elérhető, hogy a kisebb beszerzéseik a tankerületek nélkül is el tudják majd intézni – nem kell majd egy csomag krétát a központtól igényelni.

A magyar nyomdákat nem támogatja az állam

A Nyomda- és Papíripari Szövetség azt próbálta elérni az EMMI-nél, hogy az új tankönyvipari rendszerben érvényesüljön egy olyan mechanizmus, amely által előnyösebb helyzetbe kerülnek a hazai nyomdák a közbeszerzések terén. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a Magyar nyomdatermék védjeggyel rendelkező cégek előnyt élveztek volna a magyar közpénzeket elköltő közbeszerzéseknél. Ez a védjegy egyben minőségi garanciát is jelentett volna, s úgy tűnt, a minisztérium hajlik a javaslat elfogadására, de végül EU-s versenyszabályokra hivatkozva úgy döntött, a védjegy segítségével mégsem részesíti előnyben a hazai nyomdákat a közbeszerzési eljárás során. Tehát miközben a kormány a szabad piacot kárhoztatva, az állami garanciavállalás és ellátásbiztonság jelszavával kinyírja a tankönyvi piacot, a piaci verseny korlátozására hivatkozva nem hajlandó a hazai nyomdákat egy fokkal kedvezőbb helyzetbe hozni.

Így történt

A Kello 2013 közepén került monopolhelyzetbe a tankönyvterjesztés területén: ebben az évben emlékezetes káoszt produkáltak, hiszen volt olyan iskola, ahol még a második félévben is fénymásolt tankönyvből tanultak a diákok. Egy évvel később a helyzet már egy fokkal jobb volt, igaz, ehhez a postások, rendőrök és közmunkások részvételére is szükség volt, akik segítettek kiszállítani a tankönyveket. Mindez azért is volt nagy blama, mert a tankönyvpiaci államosítást épp a zökkenőmentes szolgáltatásra és az ellátási zavarok elkerülésére hivatkozva hajtotta végre az állam.

2014 január 1-jétől aztán a tankönyvek kiadása is állami monopóliumba került. A törvény megszűntette a tankönyvkiadással foglalkozó cégek érdekvédelmi szervezetét, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületét (TVOT). 2014 márciusában az Apáczai kiadó és könyvterjesztő Kft-t, majd októberben a volt Nemzeti Tankönyvkiadót, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt-t vásárolta meg az Emmi, majd feladataival mindkét intézmény beolvadt az Oktatáskutató és –fejlesztő Intézetbe (OFI).

 

 

 

Rossz idők jöhetnek Angliában a magyar "megélhetési bevándorlókra"

A jelenlegi brit kormány reformtervei szerint az Európai Unió társállamaiból érkező munkavállalók több mint kétszer annyi hozzájárulást fizetnek majd be a brit szociális ellátórendszer kasszájába, mielőtt hozzáférhetnek a jóléti juttatásokhoz, mint amennyit a jelenlegi szabályok alapján már érkezésük pillanatában igényelhetnek – jelezte a brit miniszterelnök.

David Cameron, akivel a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap közölt interjút, megerősítette: ha a május 7-i parlamenti választások után a Konzervatív Párt kormányon marad, előírná, hogy a külföldi EU-munkavállalók csak négyévi folyamatos nagy-britanniai munkaviszony után juthassanak hozzá a brit jóléti ellátások teljes köréhez.

Cameron és Orbán – egy követ fújnak

Cameron ezt a tervet korábban is többször hangsúlyozta, a vasárnapi interjúban azonban számításokat is ismertetett. Kijelentette: a mostani szabályok alapján ha egy külföldi EU-munkavállaló "összerakja" mindazokat a brit szociális juttatásokat, amelyeket már érkezése után igényelhet, évi tízezer font (4,1 millió forint) jövedelemhez juthat csak ebből a forrásból.

A Konzervatív Párt szigorítási terveinek bevezetése után azonban minden egyes EU-bevándorló átlagosan 22 ezer fontot fizet majd be adók és társadalombiztosítási hozzájárulás formájában a brit jóléti kasszába, mielőtt onnan juttatásokat igényelhetne – mondta a brit miniszterelnök.

Ez majd csökkenti a bevándorlást

Cameron kijelentette: meggyőződése, hogy ez a terv visszatartó erővel hat majd a bevándorlásra, és elősegíti annak a régóta megfogalmazott kormányzati tervnek az elérését, hogy a nettó bevándorlás a jelenlegi évi több százezerről néhány tízezerre csökkenjen.

A brit miniszterelnök tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017-ben népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Nemrégiben, egy televíziós választási vitában – arra a kérdésre, hogy ha az EU-bevándorlás szabályait nem tudja módosíttatni Brüsszellel, akkor a brit EU-tagságról tervezett népszavazás előtt ő személyesen a kilépés mellett kampányolna-e – Cameron azt mondta, hogy nem ez a célja. Megerősítette azt az álláspontját, hogy semmit nem zár ki arra az esetre, ha nem sikerül Brüsszelnél elérnie a Nagy-Britannia által szükségesnek tartott EU-reformokat. Kijelentette ugyanakkor: egyre inkább bízik abban, hogy e reformok elérhetők. "Európa sem akarja, hogy Nagy-Britannia távozzon" az EU-ból – tette hozzá.

 

 

 

„Hol a pénzem Orbán? Ellopta a kormány” - utcára mentek a Quaestor-károsultak

Jókora tömeg gyűlt össze a Quaestor-károsultak tüntetésén és teljes kártalanítást követeltek. Volt kisemberezés, „nem hagyjuk”, és szemét fideszezés is.

Legalább ezerfős tömeg gyűlt össze a Quaestor-károsultakbudapesti tüntetésén szombaton délután tudósítónk becslése szerint. A tömeg újra és újra azt skandálta, hogy „nem hagyjuk”, és a károsultak teljes, kivétel nélküli kártalanítását követelte. A kormány eddigi ígéretei szerint a többségüket kártalanítanák, legfeljebb az a 73 ember maradna ki, akiknek 100 ezer euró feletti megtakarításuk volt a bedőlt brókercégnél.

A demonstrálók azonban őket sem hagynák, és azt skandálva, hogy "egy mindenkiért, mindenki egyért" követelték, hogy a Magyar Nemzeti Bank fizesse a kártalanítást, ha már a matolcsysta közgazdaságtan oktatására annyi pénz van, ami több a felsőoktatási normatívánál. A teljes kártalanításhoz egy érv ott volt egy transzparensen: "befektetési kockázat ≠ befektetési csalás".

A tömegben láttunk egy „Új szemüveget Matolcsynak” feliratot is, a készítője nyilván azt a problémát akarta kifejezni, hogy az eddigi szemüveggel a jegybanknak nem sikerült észrevennie a Quaestornál és a többi brókercégnél évek óta zajló csalásokat.

A beszédekben volt minden, kisemberezés, szemét fideszezés, orbánozás, szijjártózás, Rogán Antalt lecsalózták, és volt aki azt a kreatív ötletet fogalmazta meg, hogy a külügyet Szibériába kellene telepíteni. Elhangzott többször, hogy elég a mutyiból, és többször visszatértek arra is, hogy nem könyöradományt kérnek, hanem kárpótlást követelnek.

Felolvasták a követeléseiket is, a legkeményebb az volt, hogy zárolják a Quaestor tulajdonosainak és családtagjainak bel- és külföldi bankszámláit, és kobozzák el a teljes vagyonukat.

Több tüntetés is volt

Ez csak az első tüntetés volt, a Quaestor Báthory utcai irodája előtt, délután ötkor tartják a másodikat, a Batthyány örökmécsesnél. Utóbbit az MSZP-DK-PM-MLP-Szolidaritás szervezi, és a "QUAESTORBÁN – Károsultak napja" címet adták neki.

Az első tüntetést nem politikai pártok, hanem a károsultak Facebookon összeverődött csoportja szervezte, ami jól meglátszott a tömeg összetételén is. Voltak 20-30 közöttiek, családok kutyával és babakocsival, középkorúak és idősek is. Aztán a baloldali pártok rendezvényének kezdetekor egyre több lett az idős demonstráló.

A pártok által szervezett tüntetés nagyon más volt, az eseményt populista hangulat és közönségizgató szlogenek uralták. Ott is nagyjából ezren lehettek, de az első tüntetéssel ellentétben már sok volt az MSZP-s zászló és MSZP-kabátos résztvevő. Valamivel kevesebb DK-s zászlót is láttunk.

A rendezvényt József Attila Tiszta szívvel című versével kezdték, és az Örömódával fejezték. A kedvenc beszédünk a hortobágyi földmutyi egyik áldozatáé volt. A juhász csak annyit mondott: „A birka maradjon, Orbán takarodjon”.

Az eseményen felszólaltak a szervező baloldali pártok képviselői is, és arra biztatták a tömeget, hogy vasárnap, tapolcán verjenek bele még egy szöget az Orbán-kormány koporsójába.

Debrecenben is volt két demonstráció, ahol a budapesti szervezők szerint szintén ezren gyűltek össze.

Szegedről busszal mentek fel a Budapesti tüntetésre, de azok is tartottak egy flashmobot, akik Szegeden maradtak, mintegy negyvenen.

A Fidesz számára a jelek szerint a két, egymást követő budapesti demonstráció szervezői összemosódtak, ugyanis szombaton délután a párt a „baloldal demonstrációjára” reagálva közleményben azt írta, becsapják és kihasználják az áldozatokat, ahogy a csaló brókerek tették. A baloldal kampányakciót és olcsó politikai cirkuszt csinál több tízezer ember személyes tragédiájából és veszteségéből – írja a kormánypárt.

 

 

 

Balog már nyíltan nácizza a Jobbikot

Gyűlöletből nem lehet országot építeni sehol, se Budapesten, se Tapolcán, se Észak-Borsodban, se Baranyában, sehol – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere vasárnap, a holokauszt-emléknap alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeum előtt rendezett megemlékezésen. "Faji alapú gyűlölködésből csak rossz válaszok vezethetőek le" – fejtette ki Balog Zoltán. Hangsúlyozta, hogy a holokauszt-megemlékezéseknek azt a – földi hatalommal szemben a lelkiismeret szabadság követésére indító – belső szabadságot kell erősíteniük, amely azt tanítja, hogy az emberiség egy vérből teremtetett.

Hozzátette: ehhez a kiálláshoz, amely diktatúrában a halál veszélyét is magában rejti, szükség van a belső szabadságra.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben létrejön a holokauszt-emlékezetkultúra és tart a témáról "emberi jogi elmélkedés", napjainkban keresztényeket ölnek meg hitükért, zsidókat mészárolnak le a nyílt utcán, magyarokat zárnak börtönbe Európa peremén.

Hozzátette, a kontinens számos országában megerősödtek a szélsőséges politikai pártok, amelyek "faji vagy osztályalapon kínálnak álmegoldásokat; gyűlölet-alapon".

Ebben nem lehetünk elnézőek, "a holokauszt-megemlékezés hitelessége ezt is jelenti, hogy itt nemet mondunk, itt nincs helye a megbocsátásnak. Csak azért, mert egy szélsőség, legyen az bal vagy jobb, szalonképesebb arcát akarja mutatni ma, nem létező szalonképesebb arcát, nehogy már elhiggyük, hogy tudnak bármilyen problémára jobb, emberibb, egyáltalán emberi megoldást mutatni vagy találni" – jegyezte meg.

"Lehet, hogy most báránybőrbe bújt farkasok, de túl gyakran látszanak ki a cukiság alól azok az ordas, szélsőséges, végső soron náci eszmék, amelyekkel semmi közösséget nem vállalhatunk" – fogalmazott, hozzátéve, akkor van értelme az emlékezésnek, ha a "régi-új fajgyűlöletről" is beszélünk.

A vészkorszakban embereket mentő igazak példájáról szólva Balog Zoltán arról beszélt: nem a lelkiismeret elaltatása, hanem felébresztése a feladat.

Az eseményen Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója arról beszélt, április 16., a gettók felállításának kezdete "a Gonosz magyarországi diadalútjának torokszorító állomása", mivel ekkor vette kezdetét "a nácik által az európai zsidóság számára kitervelt, cinikusan Endlösungnak nevezett gyilkos politika".

Mint mondta, önmagunkról és korunkról állítunk ki bizonyítványt, hogy milyen választ adunk a "hogyan tovább?" kérdésére, hogy "mibe kapaszkodjunk, amikor nincs mentség arra, ami történt". "Mivel a gonosz nem képes teremteni, csak a félelem és a rettegés visszhangja marad utána, maradandó tudás és erkölcsi tartalom kizárólag a jó révén jelenik meg életünkben, ezért azt mondom, gyászoljuk meg honfitársainkat, ne feledjük el a tettesek nevét, de mutassuk meg a legfiatalabbaknak embermentő hőseink példáját" – fogalmazott.

A koncerttel egybekötött megemlékezésen részt vett mások mellett Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, a Lehet Más a Politika képviseletében pedig Schiffer András társelnök.

 

 

 

Kövér: A felvidéki magyarság várja az erkölcsi elégtételt

A bizalmat erősítené, ha a jelenlegi szlovák állam megkövetné a szülőföldjükről elűzött felvidéki magyarokat, jogrendjéből pedig törölné a kollektív bűnösség elvét érvényben tartó rendelkezéseket.

A felvidéki magyarság a szlovákiai zsidó és német közösségekhez hasonlóan várja, hogy a szlovák állam adjon számára erkölcsi elégtételt a kollektív büntetéssel sújtás és szülőföldről való száműzetés miatt – mondta az Országgyűlés elnöke a felvidéki kitelepítettek emléknapján Komáromban, a képviselő-testület ünnepi ülésén vasárnap.

„Kölcsönös lelki megbékélés nélkül tovább él, lappang a bizalmatlanság, amely mindenkit és minden jó szándékú együttműködést is gyengít és hátráltat, végső soron kudarccal fenyeget” – tette hozzá Kövér László.

Méltatlan vitát oldana fel

A házelnök kifejtette, hogy magyar szempontból a bizalmat erősítené, ha a jelenlegi szlovák állam megkövetné a szülőföldjükről elűzött felvidéki magyarokat, jogrendjéből törölné a kollektív bűnösség elvét érvényben tartó rendelkezéseket, valamint viszonossági alapon járna el a mostani állampolgársági ügyekben. „Méltatlan vitát oldana fel Magyarország és Szlovákia között, ha a Szlovákiában élő magyarok ugyanolyan akadálymentesen rendelkezhetnének magyar állampolgársággal, mint ahogy a Magyarországon élő szlovákok rendelkeznek szlovák állampolgársággal” – mondta Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarország elsőként ismerte el a demokratikus Szlovákia államiságát, szuverenitását és területi sérthetetlenségét, valamint az alaptörvény államalkotó tényezőként tekint az országban élő nemzeti közösségekre, biztosítva számukra a kulturális autonómiát.

„Mindezek alapján Magyarország jó lelkiismerettel szorgalmazza a Szlovákiával való bizalom megerősítését, a mai és a jövőbeli magyar és szlovák nemzedékek hasznára és érdekében” – jelentette ki Kövér László.

Az emberi méltóság feltétlen tisztelete

A kollektív bűnösség doktrínája összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal, mondta el Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke vasárnap Budapesten, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján rendezett megemlékezésen.

 

 

 

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarország elsőként ismerte el a demokratikus Szlovákia államiságát, szuverenitását és területi sérthetetlenségét, valamint az alaptörvény államalkotó tényezőként tekint az országban élő nemzeti közösségekre, biztosítva számukra a kulturális autonómiát.

„Mindezek alapján Magyarország jó lelkiismerettel szorgalmazza a Szlovákiával való bizalom megerősítését, a mai és a jövőbeli magyar és szlovák nemzedékek hasznára és érdekében” – jelentette ki Kövér László.

Hiányok az emberi jogok rendszerében

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a kollektív bűnösségről szóló rendelkezések Csehország és Szlovákia európai uniós csatlakozásával az európai jogrend részévé váltak, ugyanakkor az emberi jogok rendszeréből hiányzik a szülőföldhöz és a nemzeti, kulturális önazonossághoz való jog.

A megemlékezés után tartották meg a Kárpát-medencében meghirdetett Emlékezz! Felvidék 1945–1948 elnevezésű középiskolai vetélkedő eredményhirdetését. A versenyre 47 csapat jelentkezett, köztük számos határon túli oktatási intézmény.

Az Országgyűlés 2012-ben Komárom polgármestere, Molnár Attila (Fidesz–KDNP) kezdeményezésére nyilvánította a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává április 12-ét, az első szervezett szállítmányok indulásának időpontját. A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a Benes-dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarságról.

170 ezer magyar kényszerült elhagyni otthonát

Komárom az elmúlt évtizedben a kitelepítések emlékvárosának szerepét töltötte be. A helyi Kecskés László Társaság felvállalta a felvidéki kitelepítettek ügyét, könyveket és kiadványokat is jelentettek meg a témával kapcsolatban. Kecskés László helytörténész volt a Klapka György Múzeum megalapítója, akit Révkomáromból telepítettek át Komáromba.

Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Közel 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva.

A törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével – megőrizte jogrendjében, s 2007-ben az utódállamok még azt is elérték, hogy azok az Európai Unió lisszaboni szerződésének keretein belül is hatályban maradhassanak.

 

 

 

Hajléktalanokon segít a hamis kötvény

Weiler Péter képzőművészt megihlette a Questor-botrány. Videó.

Weiler Péter képzőművész vasárnap reggel egy fotóval harangozta be legújabb performanszát: az autója csomagtartójában sokasodó, általa gyártott hamis kötvényeket fényképezte le, melyeket egy kisebb performansz keretében ígérte átadni a Fedél nélkül hajléktalan árusainak. A hajléktalanok saját hasznukra, árusíthatják szerte az országban a hamis kötvényeket.

A képzőművészt megihlette a Quaestor-botrány és fiktív, azaz hamis kötvényeket ábrázoló grafikákat nyomtatott, de a befektetési céggel ellentétben ő nem köntörfalazik: rajta van a képen, hogy „HAMIS KÖTVÉNY”, így a vásárló előre tudja, mire költi a megtakarítását.

A jegybank előtti performanszán ott volt a hvg.hu is videóval.

Weiler Péter képzőművész az első vasárnapi zárva tartáskor performanszként csomagtartóból árult WC papírt, vizet és lisztet az üres parkolókban, vasárnap pedig hamis kötvényeket fog árulni a Magyar Nemzeti Bank előtt – jelent meg a Librarius.hu-n.

 

 

 

Nem vicc: itt a rezsicsökkentő bicikli, ki lehet próbálni!

Néhány balatoni villanyszerelő áramtermelő bringát épített. Azt mondják, az XBOX-ot is elbírja.

Rezsicsökkentő kerékpárt építettek az alsóörsi villanyszerelők. A bicikli a wellness és a rezsicsökkentés sajátos kombinációja, ugyanis áramot lehet vele termelni.

A kerékpárt népszerűsítő Balatoni Riviéra Turisztikai Egyesület közleménye szerint pont annyit, amennyi elegendő ahhoz, hogy bekapcsoljunk egy rádiót, esetleg a sötétben világítsunk egy lámpával. A "villanybringa" kitalálói olyan rászorulóknak szeretnének segíteni ezzel az ötlettel, akiknél gyakori eset, hogy a szolgáltatók kikapcsolják az áramot. Az ő számukra készül majd el az a video, amely bárki számára megmutatja, hogyan készíthet otthon ilyen rezsicsökkentésre is alkalmas járgányt.

A bringa egyenlőre "tesztvezetői" stádiumban van. Több egészségmegőrző eseményen is kikérik róla a lakosság véleményét. Most szombaton Balatonalmádiban próbálható ki. A nyugdíjasok ingyenes vérnyomásmérést, koleszterinszűrést is kapnak közben.

Az egyesület közleménye szerint a gyerekekre is jó hatással lehet a szobakerékpár, például akkor, ha úgy játszanak az XBOX-on, hogy az egyik gyerek teker, a másik játszik.

Az ötlet nem új, a választások idején egy falu polgármesetere már hasonló megoldással  kampányolt. De állítólag a gépet csak a választási szezon idején kaphatták meg a rászorulók.

Az akció szervezői a gép "használati utasítását" közkinccsé szeretnék tenni, hogy otthon bárki építhessen magának rezsi és súlycsökkentésre is alkalmas bringát.

 

 

 

Jön a digitális személyi: védtelen adatok?

Újabb okmányreformot tervez a kormány: az elektronikus személyi igazolvány kiváltaná a taj-kártyát és az adóigazolványt is. Ugyanakkor fennáll a veszély, hogy az egyes emberekre vonatkozó adatok összekapcsolása egyszerűbb lesz a jövőben.

A Nagy Testvér közeleg: minden eddiginél nagyobb hatalma lesz a polgárok felett az államnak, ha könnyedén össze tudja kapcsolni a különféle nyilvántartások egyes emberekre vonatkozó személyi, egészségügyi és adózási adatait. Márpedig éppen ez a szándék tűnik ki abból a salátatörvényből, amelyet március végén bocsátott társadalmi vitára a kormány. A tárgyalókészséget azért jól jelzi, hogy a 36 oldalas tervezet véleményezésére mindössze három napot adtak.

A javaslat első ránézésre persze ártatlan, sőt kifejezetten hasznos. E szerint jövő januárban Magyarországon is megjelenhet a személyazonosításra és elektronikus aláírásra alkalmas okmány (e-kártya), amely „biztosítja az állampolgároknak, hogy egyetlen igazolvány használatával intézhessék hivatalos ügyeiket”. Az új okmány kiváltja a taj-kártyát és az adóigazolványt, és alkalmas lesz egyes közlekedési szolgáltatások igénybevételére is. (A korábban kiadott személyazonosító igazolványok érvényességét nem érintik a tervezett változtatások.)

Az elektronikus tárolóelemet, chipet tartalmazó új okmány bevezetésének a hivatalos indoklás szerint két fő célja van: egyrészt az okmány biztonságának növelése, másrészt az elektronikus kormányzás és az elektronikus ügyintézés újabb, széles körű, uniószerte kompatibilis alapeszközének a megteremtése. Az új igazolvány biometrikus adatot (vagyis az ujjlenyomatot) is tartalmazó chipje a személyazonosításon kívül más funkcióra is alkalmassá tenné a kártyát: például az elektronikus közigazgatási eljárások igénybevételéhez szükséges elektronikus aláírásra. A javaslat nem mellékesen arról is szól, hogy az egy adott személyt érintő, különböző (idegenrendészeti, lakcímnyilvántartó, adóhivatali, társadalombiztosítási, közlekedésrendészeti, rendőrségi) nyilvántartásokban szereplő adatokat a korábbinál egyszerűbben összekapcsolhatóvá kell tenni. „Az összerendezési nyilvántartás olyan szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, amelynek célja a meghatározott azonosító kódok és azonosító adatok kezelésére feljogosított nyilvántartások együttműködési képességeinek biztosítása, az azonosítóhoz tartozó titkosított kapcsolati kódon keresztül” – áll a javaslatban.

A mindennapokban persze nem szokatlan, hogy a különböző adatbázisokban ugyanarra a személyre rákeressenek, erre most is van lehetőség. Ám ezt mindig csak ideiglenesen, jogosultsággal rendelkező szerv kérésére s az abban foglalt eseményre lehet egybegyűjteni, az összefésült információkból adatbankot építeni tilos. Márpedig éppen valami hasonló sejlik fel a kormány javaslatából, erre vonatkozó egzakt tiltás ugyanis nem olvasható ki a tervezetből.

Az adatbázisok
„Az összerendelési nyilvántartásban – a természetes személyhez rendelten – az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni:
– személyi azonosító
– központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosító
– társadalombiztosítási azonosító jel
– adóazonosító jel
– a kártyaformátumú, állandó és ideiglenes személyazonosító igazolvány okmányszáma
– az útlevél okmányszáma
– kártyaformátumú vezetői engedély okmányszáma
– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai (Ket.) szerint a kormány által kötelezően biztosított azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító
– a Ket. szerinti személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító
– az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartási azonosítója
– az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásának nyilvántartási azonosítója.”
Forrás: a törvénytervezet

Érzékeny területre téved ezzel a kormány, igaz, nem ő az első a sorban. Az adószámot és taj-számot is tartalmazó azonosító kártyát legutóbb a Medgyessy-kormány igyekezett bevezetni. „Nem a közigazgatásnak, hanem az állampolgároknak az érdeke lenne, ha három vagy négy kártya helyett csak egyet kellene hordaniuk” – érvelt akkor, a maihoz kísértetiesen hasonló módon Tóth Zoltán belügyminisztériumi államtitkár. A koalíciós partner SZDSZ ellenállásán azonban már a kormányon belül elbukott a javaslat.

Nem véletlenül. Az egységes, személyi számon nyugvó állami adatbázisok szétválasztása ugyanis a rendszerváltás egyik vívmánya volt, köszönhetően az Alkotmánybíróság (Ab) első elnökének, az adatvédelem iránt igen elkötelezett Sólyom Lászlónak. Igaz, ennek végrehajtását a költségekre hivatkozva az Ab 1995-ös elmarasztaló döntéséig a kormányok elszabotálták, a határozat nyomán azonban a társadalombiztosítási (taj) számmal és az adószámmal elérhető külön-külön adatbázisok megalkotására kényszerült az államapparátus. Több döntésében is kimondta az Ab, hogy csak az ágazatspecifikus, osztott nyilvántartási rendszerek tekinthetők alkotmányosnak, s az azonosító kódokat csak célhoz kötötten lehet használni.

Éppen ezt az elvet látja most veszélyben a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet. „A tervezett intézkedések szembemennek az adatvédelem egyik legfontosabb alapelvével, a célhoz kötöttséggel, relativizálják a személyes adatok továbbításának és a különböző célú adatkezelések összekapcsolásának főszabályszerű tilalmát, és áttörik az univerzális azonosító tilalmát, mindezzel pedig megkérdőjelezik az osztott információs rendszerek doktrínáját. Ez utóbbi pedig a polgárok információs autonómiájának fontos garanciája, amelyet jelenleg inkább erősíteni, mint megszüntetni lenne szükséges” – érvel a szervezet a Belügyminisztériumnak küldött észrevételeiben. A TASZ álláspontja szerint a törvényjavaslat teljes mértékben tagadja az alapvető adatvédelmi elveket, ellentétes az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel. Arra az esetre, ha mégis megszavazza a parlament, a TASZ számít Áder János köztársasági elnök vétójára.

„Alkotmányosan kivitelezhető, nem látok alapvető problémát, de hiányoznak még garanciális szabályok a javaslatból” – mondta a HVG-nek Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Aggályait már a törvényalkotókkal is megosztotta, és, mint mondta, megnyugtató válaszokat kapott. Ha ennek megfelelően a garanciákat a javaslatban is átvezetik, Péterfalvi aggályai is szertefoszlanak. „Az osztott információs rendszereken nem változtat meg semmit a javaslat, nem változnak a felhatalmazások sem, és a maihoz hasonlóan aktív közreműködés kell majd az adatok kezeléséhez” – indokolta nyugodtságát a hatóság elnöke, hozzátéve: ahhoz azért ragaszkodnak, hogy az ujjlenyomat képe csak az e-kártyán látszódjék, azokból ne építsenek központi adatbázist.

 

 

 

A letaposott rózsák helyett újakat adományoznak Krizáéknak

Kriza Ákos fideszes polgármesternek – minden szándéka ellenére – sikerült elérnie, hogy Miskolc az ételosztás miatt kerüljön a figyelem középpontjába, miután visszautasította a Gyermekétkeztetési Alapítvány felajánlását. Mikor felháborodott civilek ételosztást szerveztek, ahol az éhező emberek gyakorlatilag összeverekedtek az élelemért, akkor Kriza utólag arról panaszkodott, hogy letaposták a frissen ültetett rózsákat a Polgármesteri Hivatal előtt. A politikus utóbbi kijelentésére válaszul az ételosztást is szervező miskolci civilek flashmobot hirdettek "Rózsák háborúja" néven.

A Miskolcnak Hangja Van csoport közleménye szerint a flashmobnak három célja van:

1. Megmutatjuk, hogy MI –szemben a polgármesterrel- vállaljuk a felelősséget tetteinkért.

2. Meg akarjuk akadályozni, hogy a polgármester –hisztériáját igazolandó- több százezer forintért vásároljon pár tő rózsát és ezzel megkárosítsa a város közösségét egy esetleges RÓZSAMUTYIVAL!

3. Az eredeti területen történő séta során leleplezzük a médiában terjesztett rosszindulatú „dúlás mítoszt”!

A flashmob április 14-én, kedden lesz a miskolci Városház téren 15.00-tól. A szervezők minden résztvevőt arra kérnek, hozzanak magukkal egy tő ültethető rózsát, amit majd később a Városgazda Kht.-nek adományoznak a letaposott virágok helyére.

 

 

 

Fej-fej mellett halad a Fidesz és a Jobbik jelöltje Tapolcán

Ma tartották az időközi választást Tapolcán a Fidesz képviselőjének, Lasztovicza Jenőnek januári halála miatt. A három nagy esélyes a fideszes Fenyvesi Zoltán, az MSZP-DK-s Pad Ferenc és a jobbikos Rig Lajos voltak. Bár a pártok agyon kampányolták magukat, a részvétel igen alacsonynak bizonyult.

Az urnák 19.00-kor zártak, ekkor el is kezdték rögtön a szavazatok számlálását. 28,42 százalékos feldolgozottságnál az alábbi az eredmény:

1. Fenyvesi Zoltán (Fidesz-KDNP): 40,03 %
2. Rig Lajos (Jobbik): 30,02 %
3. Pad Ferenc (MSZP-DK): 25,98 %

Az LMP jelöltje, Sallee Barbara mindössze 1,8 %-on áll.

 

 

 

Szellőzőn át mászott vissza a kocsmába, hogy még tíz sört megigyon

Trükkös módon tért vissza a kocsmába egy 33 éves egri nő tavaly októberben. Míg a szórakozóhelyen iszogatott, bekéredzkedett a személyzet mosdójába és nyitva hagyta az udvarra néző szellőző ablakot, hogy később visszatérhessen – írta a heol.hu.

Miután éjszaka visszamászott a már bezárt kocsmába, megivott tíz üveg sört és szintén tíz palack kétdecis üdítőt. Ezeken kívül ellopott egy félliteres körtepálinkát, illetve ezer forintot is.

A nő összesen 8500 forintnyi kárt okozott a vendéglátóipari egységnek. Ezért az ügyészség indítványozta, hogy szabjanak ki rá próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést, illetve kötelezzék a lopás okozta kár megtérítésére. Az Egri Járásbíróságnak kell majd meghoznia az első fokú ítéletet.

 


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel