Fideszes zsarolás: Fenyvesi a garancia a fejlesztések folytatására

Fenyvesi Zoltánnak, a Fidesz-KDNP tapolcai országgyűlési képviselőjelöltjének személye garancia arra, hogy minden fejlesztés és a munkahelyteremtés is folytatódni fog a térségben – mondta Dódity Gabriella, a Fidesz szóvivője szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

Fenyvesi Zoltán bebizonyította, hogy képes érdemben képviselni a tapolcai térségben élők érdekeit – hangsúlyozta a szóvivő, aki szerint "a szélsőjobb és a szélsőbal jelöltjei" alkalmatlanok erre.

Úgy fogalmazott: a Jobbik jelöltje, Rig Lajos "egy vállalhatatlan náci", akinek nézetei szinte lehetetlenné teszik a vele való együttműködést, és képtelen lenne bármit is elintézni az ott élőknek. Rig Lajos a tapolcai kórházzal kampányolt – folytatta Dódity Gabriella –, ugyanakkor egyetlen kérdést, javaslatot sem fogalmazott meg a minisztérium felé. A Jobbik az üres szavak és ígéretek pártja – mondta a Fidesz szóvivője.

Az MSZP és a DK jelöltjét, Pad Ferencet "álszent baloldalinak" nevezte, aki "azt mondja, hogy a munkásokért dolgozik, miközben pont hogy belőlük él, csak a saját zsebét tömi, azon kívül mással nem foglalkozik".

Dódity Gabriella szavai szerint Pad Ferenc "összebútorozott Gyurcsány Ferenccel is", kiderült, hogy "valójában az ő embere", és ha megválasztják, a DK elnöke csak hatalmi ambícióit fogja képviselni.

A kormánypárt szóvivője úgy látja, egyértelmű, hogy aki a vasárnapi időközi választáson Pad Ferencre szavaz, az nem másra, mint Gyurcsány Ferencre adja le a voksát.

Összegzése szerint a vasárnapi szavazás arról szól, hogy jobbá tegyék az Ajkán, Sümegen és Tapolcán élők életét, hogy olyan ember képviselje őket az Országgyűlésben, aki képes érdemben tenni értük, "nem pedig csak a száját jártatja, mint Rig Lajos, vagy pedig csak a saját zsebét tömi, mint Pad Ferenc".

 

 

 

Két közbeszerzésen is nyert Orbán veje

Majdnem egy hónap szünet után ismét nyert az ELIOS Innovatív Energetikai Zrt.

Két közbeszerzésen is győzedelmeskedett a Tiborcz István érdekeltségi körébe tartozó Elios Innovatív Zrt. a pénteki értesítő szerint. A nagyobb értékű szerződést konzorciumban vitték el.

Orbán vejének cége a RONEKO Kft.-vel közösen cserélheti az újpesti Szusza Ferenc Stadion pályavilágítását, hogy az TV-s közvetítésre is alkalmas legyen. A szerződés összértéke közel 110 millió forint. A tenderen egy másik konzorcium is indult, amelynek egyik tagja a Strabag volt, de ezúttal alulmaradtak.

A másik közbeszerzés, amelyet az Elios egyedül vitt, már jóval kisebb értékű, 37,4 millió forint és Alsópáhok közvilágítási rendszerének korszerűsítéséről szól.

Amikor legutóbb írtunk arról, hogy a Tiborcz család vélhetően továbbra is a „saját lábán élheti önálló életét”, akkor a cég által 2010 óta elnyert közbeszerzések értéke még csak alulról súrolta a 10 milliárdos határt. Azóta viszont megjelent az közbeszerzési értesítőben egy 421 milliós váci megbízás, illetve az előbbi két tender. Így a cég átlépte a bűvös határt és már 10,34 milliárd forint értékben tudhat a háta mögött olyan munkákat, amelyet részben, vagy egészben közpénzből finanszíroztak.

Közbeszerzések megtekintése

 

 

Jobb lesz Romániában vásárolni, mint itthon

Romániában 9 százalékra csökkenhet minden élelmiszer általános forgalmi adója júniustól. Ez fellendítheti a bevásárlóturizmust – írta a Magyar Nemzet szombaton.

A hvg.hu szemléje szerint Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arról beszélt, a határ menti településeken élő magyar családok szívesebben járhatnak majd ezentúl Romániába vásárolni. Ám a bevásárlóturizmust nemcsak az áfa, hanem a nemzeti valuták árfolyama és a benzinárak is befolyásolják.

Attól viszont nem kell tartani, hogy megnőne emiatt a trükközés az itthoni élelmiszerpiacon. Ugyanis nagyban megnehezíti a feketézést két újítás: az online pénztárgéprendszer és az élelmiszer-szállítmányokat regisztrációs kötelezettség alá vonó, elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer.

A Magyar Nemzet azt is írja, pénteken Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette, a kormány vizsgálja, melyik termékek esetében lehetne lecsökkenteni az áfát.

 

 

 

A miskolci Fidesznek az egyházi ételosztással már nincs baja

Kriza Ákos miskolci fideszes polgármester nemrégiben visszautasította a Gyermekétkeztetési Alapítvány ételosztási felajánlását. Ezt azzal indokolta, városa nem ez által, hanem gazdasági sikerei miatt szeretne a figyelem középpontjába kerülni. Úgy tűnik viszont, ha az egyház szervez ételosztást a városban, azzal már nincs problémája a helyi Fidesznek.

Ugyanis ma a Magyarországi Evangélikus Egyház tartott Köszönjük elnevezésű, 1 %-os kampányhoz kapcsolódó ingyenes ételosztást Miskolcon, a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium udvarán. Az eseményen a Fidesz egyik országgyűlési képviselője, Csöbör Katalin is segédkezett a négyszáz babgulyás kiosztásában.

Az egyház az alábbi közleményt írta az ételosztásról:

A rászorulókat két órán át várták ebédidőben a tartalmas fogással, akik folyamatosan érkeztek az asztalokhoz.

Az ételosztásban részt vett Csöbör Katalin (Fidesz-KDNP), Miskolc egyik országgyűlési képviselője is, aki azt MTI-nek elmondta: senkit sem lehet éhen hagyni az országban, oda kell figyelni a felnőttekre, a gyerekekre egyaránt. Emlékeztetett arra, hogy a kormány határozata értelmében szeptembertől a bölcsődébe és óvodába járók 90 százaléka ingyen jut majd ételhet.

Kiemelte azt is, hogy az evangélikus egyház már nem először kezdeményezett ilyen ételosztást.

Megjegyezte, hogy az ilyen kezdeményezéseket megfelelően kell előkészíteni és megszervezni, hogy elkerülhető legyen a minden résztvevő számára méltatlan tolongás.

A miskolci Fidesz fordulata azért is különös, mert mikor a polgármester kijelentése miatt a helyi civilek ételosztást szerveztek, amelyen az éhezők gyakorlatilag egymást taposták az élelemért, Kriza csak azt sérelmezte utólag, hogy letaposták a frissen ültetett rózsákat és szakmaiatlan volt a szervezés. 

 

 

Kövér elővette a "nemsokára jobb lesz" kártyát

Kövér László szerint a rendszerváltozás időszakában megfogalmazott várakozások nem váltak valóra, de a következő néhány év reményteli lehet.

Az Országgyűlés elnöke szombaton Pápán, a Szent István Római Katolikus Általános Iskola aulájában a Rendszerváltozás címmel, telt ház előtt tartott előadásában azt mondta, hogy az elmúlt huszonöt évben nem váltak valóra azok a várakozások, amelyek a rendszerváltás időszakában, sokakban talán túlzott elvárásként megfogalmazódtak.

1990-ben sokan abban bíztak, hogy a szerencsésebb sorsú országok és Magyarország között megszűnik az életszínvonalbeli különbség, ebben azonban csalatkoznunk kellett – jelentette ki.

A kisember valahogy alul maradt

Az elmúlt évtizedek legnagyobb kudarcának a házelnök azt nevezte, hogy nem sikerült ”felemelni” azokat, akik a 90-es években ”alul voltak”.

”Hajlamosak vagyunk mindent a politikusok nyakába varrni, pedig tartozunk magunknak annyival, hogy közösségként vessünk számot arról, hogy mit rontottunk el, és mit értünk el együtt az elmúlt időszakban" – fogalmazott Kövér László. Úgy vélte, hogy az elmúlt 25 év a vágyainkhoz, reményeinkhez képest kudarcnak minősíthető.

Az egész Közép-európai térségről elmondható, hogy nem jutott közelebb az európai átlaghoz, bár voltak hazánknál szerencsésebb országok, mint például Lengyelország, ahol elengedték az államadósságot, vagy Csehország és Szlovénia, amely jobban teljesített – fejtette ki a házelnök.

Összességében azonban kijelenthető, hogy az egész térség fejlettsége elmarad a várakozásoktól beleértve az uniós csatlakozást követő időszakot is – szögezte le Kövér László.

Rámutatott: bár a politikai és gazdasági átalakítás 1996-ig megtörtént, de nem történt meg a társadalom átalakítása, vagyis nem sikerült azt elérni, hogy az emberek többsége a saját erejéből képessé váljon a felemelkedésre.

A kudarc egyik okaként arról beszélt, hogy a rendszerben való gondolkodásnak része az, ami ”az emberek fejében van”, a sztereotípiák átalakításához hosszú időre van szükség.

Úgy vélekedett, az elmaradás részben az öröklött államadósságból fakad, másrészt pedig még a rendszerváltozást megelőzően ”kettészakadt magyar elit” hozta magával az új világba. Ha ”sorskérdés merült fel, mindig háborúzott az elit” – mondta.

A züllött Európa viszont hanyatlik

Kövér László kitért arra, hogy Európa ”lezüllött” az utóbbi évtizedekben, ezt azzal a példával támasztotta alá, hogy a közelmúltban a német kancellár etikai tanácsadó grémiuma azt javasolta a kormánynak, hogy a vérfertőző kapcsolat tilalmát vegyék ki a törvények közül.

A házelnök szerint a következő néhány esztendő mindezek ellenére mégis ”reményteli” lehet hazánkban, hiszen a 2020-ig tartó uniós ciklusban jelentős összeg áramlik majd az országba, amely az életszínvonal emelkedését hozhatja. Emellett a keresztény meggyőződés alapján terjesztett értékek képviselete hozhat pozitív változást – mondta.

Kövér László a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) pápai csoportja és a katolikus általános iskola által szervezett Pápai Keresztény Akadémia záró előadásaként szólalt fel. A rendezvény a Pápán tartott országos KÉSZ-küldöttgyűlés keretprogramja volt.

 

 

Kerti budival indult a toldi idill megteremtése

Told Kelet-Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetben lévő faluja, az ottélők mégis délutáni klubokba járnak, krumplit termesztenek a határban, a legjobb tanulóknak pedig ösztöndíj jár. Itt fejleszti a szociális modelljét az Igazgyöngy Alapítvány, amely a brókercsalás miatt elbukhatja a sok éve gyűjtögetett adománypénzét. A helyiek szerint régen szörnyű volt az élet a faluban, most azonban boldogan tekintenek a jövőbe. Az alapítvány nélkül viszont újra elvesznének.

Told egy alig háromszázfős zsákfalu a román határ közelében, közelebb fekszik Nagyváradhoz, mint a térség központjának számító Berettyóújfaluhoz. Valójában azonban mindentől nagyon távol található. Az egyetlen út a faluba a közeli Biharkeresztesről ágazik le, és tele van kátyúkkal. Van ugyan templom, lelkipásztor viszont csak kéthetente. Van egy kisbolt, de teljesen esetleges, mikor van nyitva és mikor nincs. Van önkormányzat, de sok lehetősége nincs, alig van bevétele, szinte mindenki közmunkás.

Helyben csak a boltocskázással és a kocsizással lehet pénzt keresni. Előbbi a főleg Romániában beszerzett áru illegális eladását jelenti, míg az utóbbi egyfajta taxizás: akinek van autója, az pofátlanul magas árért beviszi a közeli városba ügyet intézni azt, akinek nincs.

Kedden délután a falu apraja-nagyja mégsem a vegyesbolt előtt gyülekezik, és kocsizót sem látni. Ellenben tele a helyi művelődési ház idősebb és fiatalabb nőkkel és férfiakkal, akik érdeklődve hallgatják, ahol az alapítvány munkatársa arról beszél, milyen házi praktikákkal tudják hatékonyabban lesúrolni az ablakot.

  • “Napfénynél nem szabad ablakot tisztítani! Erzsike már bólogat is, miért? – kérdezi.
  • Mert rászárad és csíkos lesz!” – vágja rá az asszony.

Mindenki jegyzetel egy füzetbe, kivéve a fiatal anya, aki a karon ülő gyerekét próbálja elaltatni, és a kisfiú, aki a mellette ülő nagypapa korú férfival szeretne játszani, bár az inkább figyelne.

A közösségfejlesztő kurzust a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány szervezi, és hetente háromszor tartják. Ez az az alapítvány, amely február végén nehéz helyzetbe került, mert egy olyan banknál tartották a pénzüket, amely a Buda-Cash brókerház bedőlése miatt befagyasztotta a betétesek számláit. Az alapítvány ezen akár negyvenmillió forintot is bukhat, és pár napig még abban sem voltak biztosak, hogy a napi működést meg tudják oldani. Ugyanennek az alapítványnak a vezetője, L. Ritók Nóra kapott a napokban rangos nemzetközi elismerést, amikor Ashoka-taggá választották. Mit tesz az Igazgyöngy Alapítvány, és hogyan változtatta meg az életet a Hajdú-Bihar megyei Toldon?

A régi módszerek nem váltak be

“A 90-es években olyan helyen tanítottam, ahol nagy volt a cigány gyerekek aránya, és azzal szembesültem, hogy azok a pedagógiai módszerek, amiket alkalmaztam, nem működnek” – mesélte L. Ritók Nóra, hogyan kezdett neki 1999-ben az alapítvány megszervezésének. Szerinte először azt kellett megérteniük, hogy a gyereket a teljes szociokulturális környezetével együtt kell értelmezni.

Az iskolából először a család felé nyitottak. Akkor értették meg, hogy miért fáradt a gyerek, miért éhes, vagy hogy miért képtelen szöveget értelmezni. “Elkezd az ember a családdal foglalkozni, és először a fizikai hiányokat próbálja pótolni, legyen ruha, élelem, villany, és gyógyszer” – mondta L. Ritók. Aztán megértették, hogy ez nem elég. Óriási tudás és képességhiány van a szülőkben is, amit pótolni kell. Később azt is felismerték, hogy a család nem kezelhető a helyi közösség nélkül.

“Ha az ember megérti egy ilyen közösség szétesettségét, nyomorúságát, a generációkon átörökített értékrendszert, akkor rájön, hogy komolyabb munkára lesz szükség” – mondta L. Ritók. De itt sem tudtak még megállni, az intézményrendszerrel is kezdeniük kellett valamit, például az iskolával vagy az egészségüggyel, amely láthatóan nem tudja kezelni a szegénységből begyűrűző problémákat.

Az első lépés egy művészeti iskola létrehozása volt, a szociális tevékenység csak később alakult ki belőle. Jelenleg viszont az Igazgyöngy Alapítvány az oktatáson kívül foglalkozik kríziskezeléssel, önfenntartás-feljesztéssel, hivatali ügyintézéssel, az ágazatok, valamint az intézmények és a családok közötti mediálással, sőt, még munkahelyteremtéssel is. “Annyira naivak nem vagyunk, hogy azt gondoljuk, a felnőtteket alapvetően meg tudjuk változtatni, viszont olyan szülő nincs, akit a gyereke értekében ne lehetne partnerré tenni” – mondta L. Ritók. Hozzátette, hogy elsősorban a gyerekekre koncentrálnak, az ő generációjukon szeretnének segíteni.

Pottyantóssal kezdődött

Tamás öt éve dolgozik az Igazgyöngy Alapítványnál, Ferenc két éve. Kevés fix pont van a munkájukban, az ő feladatuk ugyanis az, hogy járják azokat a Hajdú-Bihar megyei kistelepüléseket, ahol az alapítvány dolgozik, és segítsenek a helyieknek a problémamegoldásban. Van, hogy gázpalackot visznek nekik, van, hogy gyógyszert, vagy épp a betegeket viszik be kezelésre az orvoshoz.

Kedden éppen Toldon volt dolguk. “Itt 15 pottyantós WC-vel kezdődött, az volt az első projekt” – mesélték, amikor behajtottunk a falu első utcájába. Évekkel ezelőtt állították fel őket, mind áll még ma is. Az alapítvány munkatársai kedden két családot látogattak meg, az egyik helyre gyógyszert vittek, a másiknak pedig a pénzügyeiben segítenek be.

Emiék a falu szélén élnek, hatan laknak egy szobában, ő és az öt gyereke. Az asszony döntési képessége sok területen hiányos,  a gyerekeit özvegyen, egyedül neveli, az ötből négy sajátos nevelési igényű. A minap tönkre ment a bejárati ajtójuk, Tamásék azt jöttek megnézni, hogy a kollégájuk rendesen a helyére rakta-e. “Ők a két kezem” – mondta Emi a két férfiról.

Emiék a falu szélén, hatan laknak egy szobában

Az alapítvány a hatósággal egyeztetve segít Emiéknek. A gyerekek miatt Emi az átlagosnál több családi pótlékot kap, Tamás szerint viszont ezt sokáig képtelen volt beosztani, ráadásul könnyen befolyásolható, nincs igazán tisztában a dolgok értékével, és ezért mindig kamatos pénzbe csúszott, vagy sokan rászedték. Ezért most az alapítvány segít neki a pénzügyekben, hogy a gyerekek a családban tarthatók legyenek, és felnőjenek.

Amíg Ferenc az ajtóval bíbelődött, Emi arról próbálta meggyőzni Tamást, hogy csináltassanak meg egy szobaleválasztó falat. “Majd ha ki tudjuk gazdálkodni a családi pótlékból” – mondta Tamás, hozzátéve, hogy első a tüzelőanyag, második pedig az elromlott csap. Később az is kiderült, hogy az alapítványtól kapott centrifugát is ki kell cserélni, mert eltört a fedele.

Az ingyenbútorért is meg kell dolgozni

Az Igazgyöngy Alapítvány egyfajta együttműködési rendszerre építette rá az adományozási rendszerét. Ez azt jelenti, hogy a helyiek csak akkor kapnak adományt és segítséget, ha láthatóan próbálnak tenni a sorsuk jobbra fordításáért, részt vesznek a közösségi programokban, és közösségi munkát is vállalnak.

“Nem kötelező az Igazgyönggyel együttműködni, de segíteni csak annak segítünk, aki maga is segít élhetőbb hellyé tenni a falut” – mondta L. Ritók Nóra. Emi például a főzőklubban tanult meg káposztát tölteni, és a délutáni foglalkozáson is az első sorban jegyzetelt a füzetébe. Ferenctől és Tamástól pedig búcsúzóul azt kérdezte, mikor indul már a kertészkedés a közösségi kertben.

A rendszer láthatólag már jól bejáratott, az adományozási szabályok például ki vannak függesztve a faluban. Ezeket a helyiekkel együtt bizonyos időközönként felülvizsgálják. Ferenc szerint az elv egyszerű: ha valaki szeretne egy ötezer forint értékű adományágyat, akkor másfél napos közösségi munkáért az övé lehet.

Régen összevesztek az adományokon is

Az alapítványnak hét helyi munkatársa van Toldon, és évek óta bérlik a helyi művelődési házat is. Ott dolgozik állandó jelleggel Mónika és Ani, két helyi asszony. Ottjártunkkor éppen az alapítvány hímzési progamjához rajzolták az alapokat, amelyek majd a helyi asszonyokhoz kerülnek, akik elkészítik a mintákból a hímzést. A hímzéseket táskákra, párnákra, telefontartókra lehet varrni, így lesznek eladható termékek. Azt aztán egy webshopon keresztül értékesíti az alapítvány. Jelenleg huszan dolgoznak a programban, és alkalmi munkavállalóként havi tízezer forintot is kereshetnek a hímzéssel.

Mónika és Ani munkahelye tiszta átjáróház, minden percben felbukkan valaki. Ide fut be minden kérés, legyen az gyerekgyógyszer, vagy bármi más. Most a legtöbben csak hímzés-mintát visznek, vagy megbeszélik, hogy mennyit csináltak meg a múlt héten. Egy idősebb asszony megörült, hogy Tamást is ott találja, rögtön el is kérte a mobilját, hogy felhívhassa róla az orvosát időpontért.

“Ez a kis közösség régen nem olyan volt, mint most. Akkoriban az emberek nehezen értették, hogy ha nincs, akkor nincs, összevesztek az adományokon is. Irigyek voltak” – mondta Mónika. Az, hogy az alapítványtól lehetőséget kaptak, sokat segített azon, hogy közösségé váljanak. “Rájöttünk, ha együtt dolgozunk, akkor sikeresebb a falu” – tette hozzá.

A mintákat az alapítvány munkatársai rajzolják elő a gyerekrajzok alapján, de mindegyik egyedi lesz az asszonyok színhasználatától függően | Fotó: Magócsi Márton

A faluban működik főzőklub, baba-mama klub. Minden csütörtökön önkéntesek jönnek Budapestről, ők a gyerekeknek tartanak tanodát. Aki szeretne, az hímezhet, vagy nyáron dolgozhat a falu szélén lévő közösségi kertben. Amit ott megtermelnek, azt teljesítményarányosan szétosztják azok közt, akik elmentek segíteni, de otthonra is lehet vetőmagot kérni az alapítványtól. Nyáron biobrikettet is készítenek, amit élen tüzelőként lehet használni.

A család értékelje a tanulást

“Előtte volt a szociális, a családi és annyi” – mondta Andi. A párja mindig arra várt, mikor hívják be közmunkára, néha pedig elmentek szezonális munkára bagó pénzért. Most havi tízezerért hímez, és tavaly több zsák krumplit kapott a közösségi kertből. A legjobban ugyanakkor a lánya sikerének örül, ő ugyanis benne van az alapítvány ösztöndíj-programjában.

“Az ösztöndíjnak nevelési célja van: a család értékelje a tanulást” – mondta Ferenc. Minden ösztöndíjas gyerek családjának jár minden hó végén tízezer forint. Nyolc településről negyven gyerek vesz benne részt, Toldon hét gyerek után jár. Egyikük Andi lánya, Réka. Az anya szerint nagyon jó hatással van a lányára az ösztöndíj, tavaly amikor megkapta 3,6 volt az átlaga, idén viszont már 3,9.

Jobbra: az ösztöndíjasok időről időre Skype-on keresztül egy önkéntes tanulótárssal dolgozhatnak | Balra: Ilonának és Andinak is került be gyereke az ösztöndíjprogramba

Az alapítvány az iskolai átlag alapján osztja az ösztöndíjat, a falu hét legjobban tanuló gyereke kaphatja. Kizáró okok viszont vannak, ilyen, ha a szülő nem támogatja a gyereket a tanulásban, vagy ha a gyerek viselkedik minősíthetetlenül az iskolában. Ilonának két gyereke is ösztöndíjas, a 10 éves Dia és a 9 éves Jancsi. Az utánuk kapott pénz egy részét megélhetésre költi, a többit pedig rájuk. “Van, hogy a gyereknek nincs cipője, akkor veszek neki belőle” – mondta.

Nem voltam itt, a gyerekek pedig kezdtek elkanászodni

Több falusi is megjegyezte, szerencsés helyzetben érzik magukat, mert az alapítvány támogatása miatt látják, hogy a gyerekeik számára lehet kiút Toldról. Segítség nélkül ugyanis szinte lehetetlen elkerülniük a faluból. Ferenc szerint ez logikus, innen eljárni dolgozni nehéz, naponta párszor jár csak Toldra a busz. Ha valaki mégis talál munkahelyet, annak albérletet kell szereznie, többhavi kauciót fizetnie, és még az első havi megélhetést is meg kell oldania. “Itt egyik napról a másikra élnek az emberek” – mondta. Sose lesz erre százezer forintjuk.

Hét embernek az alapítvány helyben tudott munkát adni, közülük volt, aki az akkor éppen több pénzt jelentő, de bizonytalan elfoglaltságát hagyta ott a biztos állás miatt. A falu szélén álló közösségi házban van az alapítvány asztalos műhelye. Ott dolgozik József, Jenő és Richárd. Dobozokat és képkereteket készítenek, amelyet aztán az alapítvány értékesít.

József balra, Jenő és Richárd jobbra az alapítvány asztalosműhelyében

József és Jenő is azt mondta, korábban szabadúszóként dolgoztak, építkezéseken, útépítésen. Többször annyit kerestek, mint most az asztalosműhelyben, de kiszámíthatatlanul, és volt, hogy hónapokra távol kellett lenniük a családjuktól.

“Nem voltam itt, a gyerekek pedig kezdtek elkanászodni” – mondta Jenő. Ő úgy érzi, megváltozott az emberekhez való viszonya, amióta kapcsolatba lépett az alapítvánnyal. “Korábban indulatos ember voltam, de olyanok közé kerültem, akik mellett lecsillapodtam, diplomatikusabb lettem” – mondta.

“Meg kell mutatni, hogy megérdemeljük a támogatást” – mondta József. Az ő fia Győrben tanul mérnöknek, az alapítvány támogatja a taníttatását. “Rengeteg elveszett család lenne itt az Igazgyöngy nélkül” – mondta.

Húsz év alatt képesek változtatni

József szintén beugrott a délutáni foglalkozásra, igaz ő elsősorban elszámolási ügyben jött Mónikáékhoz. Egyébként ő volt az, aki megcsinálta Emiék ajtóját is, manapság a faluban neki szólnak, ha asztalosmunkára van szükség. Jenő is átjött, az ő gyerekének a fényképe ott lóg a bejárati ajtón, ugyanis ő is azok között van, akik a jó tanulmányi eredményük miatt ösztöndíjat kapnak.

“A cél az, hogy képessé tegyük őket, hogy önmagukat megszervezzék” – mondta L. Ritók Nóra. Hozzátette, hogy a munkának nem az a lényege, hogy ott legyenek velük az idők végezetéig. “Mindig csak annyit teszünk bele, amire ők nem képesek” – mondta. Ennyi emberrel, ha így halad a munka, akkor szerinte húsz év alatt lehet gyökeres változásokat elérni egy szegregátumban élő közösség életében.

 

 

 

Szarháziak

Balog Zoltán keresztényügyi miniszter szívmagyarokra és zsebmagyarokra osztotta a magyar társadalmat.

Hogy a zsebmagyarozás mennyire sérti azokat, akik nélkül a Fidesz sosem nyert volna, aligha tudjuk meg: valószínű, hogy a zemberek mind a szívmagyarok közé sorolják magukat. Teljes joggal, nyilván: micsoda szívtelenség volt például a vizitdíj – dacára annak, hogy nagyjából a lakosság felének nem is kellett fizetnie…

Megfogalmazódhat a balogi fölosztás kapcsán egy-két kérdés. 

Vajon a zsebmagyarok csak idegenszerűek vagy idegenszívűek is? A szívmagyarok mélymagyarok, a zsebmagyarok hígmagyarok?

Akárhogy is: ömlik a maffiából az aljasság, hülyeséggel vegyülve.

Szarházi banda!

 

 

Milliárdok hálapénzre – ennyit adunk a háziorvosnak és a kórházban

A magyar lakosság tavaly összesen 8,4 milliárd forintnyi borravalót és csaknem ugyanennyi, 8,3 milliárd forint hálapénzt adott, utóbbi legnagyobb részét, 4,1 milliárd forintot a kórházi orvosok kapták – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közzétett adatokból.

A KSH kifejti, hogy egy másik, háztartási életkörülmény adatfelvételhez kapcsolódóan mérték fel a lakosság hálapénz és borravaló adási szokásait 2014-ben. Az eredményeket 1591 háztartás válaszai alapján állították össze, ezt megelőzően a KSH 1998-ban végzett ilyen jellegű felmérést.

A felvétel során borravalónak tekintették azt is, amikor a vevő vásárláskor a számla összegét felkerekíti, és a visszajárót nem kéri el. "A hálapénz pedig a betegek, páciensek által pénzben vagy ajándékban kifejezett hála az orvosok és az egészségügyi dolgozók felé" – írja a KSH.

2014-ben a lakosság által hálapénzre fordított összeg 8,3 milliárd forintot tett ki. Ez 1998-ban 3 milliárd forint volt, ami nominálértéken háromszoros, reálértéken 18 százalékos növekedés.

A legnagyobb összeget, 4,1 milliárd forintot a kórházi orvosok kapták, utána következnek a házi- és szakorvosok 2,5 milliárd, a fogorvosok 1,1 milliárd forinttal, végül az ápolók, orvosi asszisztensek, műtősök 508 millió forinttal.

A házi- és szakorvosok több alkalommal kaptak hálapénzt, de kisebb összegben, mint a kórházi orvosok. A házi- és szakorvosok egy-egy alkalommal 3000 forintot kaptak átlagosan, míg a kórházban dolgozó orvosok 10 000 forint feletti összeget. A legkisebb összeg az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek, műtősöknek jutott, alkalmanként átlagosan 2000 forint.

Az összes háztartás közül hálapénzre legtöbbet a csak idősekből álló háztartások és a fiatalokból, középkorúakból álló háztartások (35 százalék) költöttek. Az ezen belüli megoszlás már jelentősen eltér egymástól. A csak idősekből álló háztartások egészségügyi állapotukból kifolyólag a legtöbb hálapénzt a kórházban (52 százalék) és a házi- és szakorvosoknak (37 százalék) adták. A fiatalok és középkorúak szintén a kórházi orvosoknak adták a legtöbbet, de ők az a korosztály, akiknél a gyermekvállalás miatt fordulhat elő többször a kórházi ellátás. Náluk a másik legnagyobb hálapénz-kiadás a fogorvosnál fordult elő (32 százalék) – írja a KSH.

A borravalóra fordított kiadások 8,4 milliárd forintot tettek ki tavaly, a kiadások legfőbb területei: a szépségipar, a vendéglátás és kereskedelem, a személyszállítás és fuvarozás, illetve a javítással kapcsolatos szolgáltatások és tevékenységek voltak. A korábbi, 1998-as vizsgálat szerint 5,3 milliárd forintot adott ki a lakosság borravalóra. Nominálértéken másfélszeresére nőtt, reálértéken viszont kétharmadára csökkent a borravaló értéke.

A legtöbb borravalót a szépségiparban tevékenykedő fodrászoknak, illetve kozmetikusoknak adták a megkérdezettek: éves szinten több mint 2,6 milliárd forintot, az összes borravaló közel harmadát. Ez egy-egy alkalommal átlagosan 300 forint körüli összegnek felelt meg.

A második legnagyobb borravalós tétel (2,5 milliárd forint) a pincéreknek, felszolgálóknak, illetve ételfutároknak adott összeg. Az étel házhoz rendelése (akár otthonra, akár a munkahelyre) igen népszerű, hatalmas a kínálat, sok a házhoz szállításra specializálódott cég. 2014-ben e szolgáltatásnál egy-egy alkalommal 200 forint körüli borravalót adtak az ételfutároknak, ételkiszállítóknak, de a hagyományos éttermi étkezés során ennek átlagosan a dupláját is otthagyták, alkalmanként 400 forintot.

A következő az összes borravalóra kiadott értékekből a benzinkutasnak (9,3 százalék) és a postásnak (7,5 százalék) adott borravaló. A háztartások alkalmanként 200 forint körüli összeget hagytak a benzinkúton, és a postások is e körüli összeget kaptak egy-egy alkalommal.

 

 

Eljárás indult Habony Árpád ellen

Eljárást indított a II. kerületi rendőrkapitányság Habony Árpád ellen – értesült az RTL Klub Híradója.

Habony még március végén fényképezők és kamerák előtt szabálytalankodott egy budai utcában. Záróvonalat is átlépett és a biztonsági öve sem volt bekötve, ahogy a mellette utazó Andy Vajnának sem. Azt, hogy kié az autó, nem lehet tudni. Az Együtt azt mondja: minden hivatalos lehetőséget megragadnak ahhoz, hogy kiderítsék, kinek a kocsiját vezette Habony Árpád.

 

 

 

A Fidesz már megint rájött, hogy Gyurcsány meg Bajnai a hibás

Erkölcsi kötelességnek nevezte a Quaestor-ügy károsultjainak kártalanítását a Fidesz-frakció szóvivője szombaton Budapesten. Tuzson Bence sajtótájékoztatóján ismertette a brókerbotrány miatt szükséges jogszabályi változtatásokat. Felidézte a már elfogadott vagyonzárolási törvényt, a pénteken benyújtott kártalanítási javaslatukat, és azt is elmondta, hogy ezek után szükség lesz még például a felügyeleti rendszer megerősítésére, a bírságok növelésére, valamint az ellenőrzési idő sűrítésére.

A kártalanítási javaslatról szólva kifejtette: arra számítanak, hogy minden Quaestor-ügyfél visszakapja majd a pénzét. A létrejövő káralappal kapcsolatban elmondta, hogy abba minden olyan pénzeszköz bekerül, amely alapot adhat a kártérítésre. Rendelkezésre áll a Befektetővédelmi Alap (Beva) forrása, a 30 millió forintig kiterjedő kártalanításhoz ezen felül szükséges pénzt pedig hosszú távon azoknak az intézményeknek kell állniuk, amelyek egyébként is befizetői a Bevának. Nekik ehhez áthidaló kölcsönt biztosít a jegybank. Mindezért cserébe ezen intézmények megkapják majd a Quaestor felszámolásából származó vagyont – magyarázta a frakciószóvivő. Kitért arra is, hogy a károsultaknak egy nyomtatványon kell majd megjelölniük igényüket.

Tuzson Bence jelezte, ha az ellenzék is támogatja, akkor a parlament házszabálytól eltéréssel tárgyalhatja és rövid időn belül meg is szavazhatja a kártalanítási előterjesztést.

A Fidesz-frakció szóvivője a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megállapításaira hivatkozva kifejtette azt is: 2004 áprilisában 900 millió forint állami támogatást kaptak a Quaestor tulajdonában álló cégek, majd a Magyar Fejlesztési Banktól 17 milliárd forintnyi olyan hitelt, amelynek nem volt meg a valós fedezete. Kákosy Csaba és Bajnai Gordon voltak azok a miniszterek, akik jóváhagyták e hitelt – tette hozzá.

Tuzson Bence azt is mondta, hogy 2002-2010 között, a szocialista kormányok időszakában 343 milliárd forint értékű szerződést kötöttek brókercégekkel, befektetési szolgáltatókkal. Kiemelte, hogy a Quaestorral és a Hungária Értékpapír Zrt.-rel összesen 4,85 milliárd forintnyi szerződést kötöttek ebben az időben. A Hungária Értékpapír Zrt.-ről azt is mondta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége és Gráf József minisztersége idején az agrártárca 470 millió forintot helyezett el ott. "Aztán folytatódott a tendencia: még öt ilyen, hasonló, félmilliárd forint körüli szerződés köttetett meg a Bajnai-kormány idején is" – tette hozzá.

Amit a Fidesz-kormány kezelt, az jórészt ennek az időszakban volt az öröksége, és ennek volt a következménye, hogy bizonyos pénzeszközök bennragadtak – mondta a szóvivő.

 

 

Heteken belül eldől, megkapjuk-e Putyin ajándékát

Amennyiben sikeres lesz az orosz élelmiszerbiztonsági ellenőrök által a magyar élelmiszer-feldolgozó cégeknél áprilisban sorra kerülő audit, akkor az orosz embargó megszüntetését követően a magyar cégek azonnal megkezdhetik termékeik kivitelét az orosz piacra - mondta Budai Gyula

Az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos az MTI-nek szombaton telefonon, az orosz-magyar kormányközi bizottság  április 9-10-én Kazanyban tartott üléséről hazatérőben közölte, az orosz fél hivatalosan is tájékoztatta Magyarországot, hogy az auditra április 20-30. között kerül sor.

Az orosz állategészségügyi hatóság szakértő csoportja ekkor Magyarországra érkezik, és 22 magyar, főleg húsfeldolgozó céget vizsgál meg, hogy megfelelnek-e az orosz hatósági előírásoknak. Ezek olyan cégek, amelyeket az embargó előtt már auditáltak, és érdemesnek tartottak arra, hogy termékeik Oroszországba kerüljenek.

Március végén derült ki, hogy Magyarország Görögországgal és Ciprussal együtt különleges elbírálásban részesül Oroszországban, és csak ezzel a három országgal szemben oldhatják fel az orosz embargót.

 

 

Orbán apjának projektje ellen tiltakoztak

A Demokratikus Koalíció székesfehérvári szervezete demonstrációt tartott szombat délelőtt Gánt közelében, hogy tiltakozzanak a természetvédelmi területre tervezett hulladékhasznosító üzem ellen. Varju László az ellenzéki párt alelnöke azt mondta, hogy nemcsak a ma élő emberek miatt, hanem a jövő miatt is tiltakozni kell a beruházás ellen, amelyet a miniszterelnök édesapjának vállalkozása a környékbeliek támogatása nélkül, a környezetet károsítva akar létrehozni a Gánthoz tartozó Gránás közelében.

Hozzátette: Orbán Győző a Natura 2000-es területből kiszakítva kíván egy olyan beruházást véghezvinni, amely ellen egész Európa tiltakozna. Úgy vélte, a hulladékfeldolgozó üzem a vele járó porral, zajjal és forgalommal az emberek mindennapi életét tenné tönkre.

Az Orbán-család tulajdonában lévő Nehéz Kő Kft. évi több tízezer tonna hulladékot szeretne feldolgozni a Vértes lábánál, Gánt-Gránás közvetlen közelében. A tervezett hulladékfeldolgozó abban a többhektáros egykori bányában létesülne, amely szintén a cég tulajdonában van és a 2000-es évek elején zárták be.

Földi Judit a DK székesfehérvári választókerületi elnöke elmondta: megpróbálják az Országgyűlés elé juttatni az ügyet, ha ez nem segít, akkor az Európai Parlamenthez fordulnak. Megjegyezte, az eddig megismert hatástanulmány csak Zámoly községben mért zaj és egyéb ártalmakat, miközben a falu kilométerekre fekszik a tervezett hulladékfeldolgozótól, Gánt-Gránásban a hétvégi házak pedig néhány száz méterre.

Kérdésre elmondta: az üzem engedélykérelmét még nem adták be, az előzetes hatástanulmányok beszerzése folyik. Azt szeretnék elérni a tiltakozással, hogy a cég ne is kérjen engedélyt a beruházásra – mondta.

A demonstráción a DK-s aktivisták mellett mintegy harminc helybeli is megjelent. Az aktivisták transzparensekkel is kifejezték nemtetszésüket, a táblákon Orbán, szemetet lerakni tilos!, Ne tedd tönkre a nyugodt életünket!, A hatalom birtoklása átmeneti!, Ez a mi tiszta környezetünk!, Nem kell por, zaj! feliratok voltak olvashatók

 

 

Semjén prüntyöghet a vaddisznónak

Apuka cipeli a piás rekeszt, közben ballal passzol a fiának. Anyuka ballal visszaadja az aprót a vevőnek, jobbján rázza a lányát. A nagyi billeg a sütivel, unokája feláll a biliről. Boldogan, nevetve működteti vasárnap a kisboltot a család. Miközben Semjén tata sörözik és prüntyög a vaddisznónak. Az ország úszik a mámorban amióta vasárnap nem lehet vásárolni.

Azt mondta mindig az apám legjobb barátja, a Lapaj: ha ötven évig nem születik hülye ember, akkor is lesz belőlük bőven a földön. A Lapaj már nagyon régen meghalt. Most vitatkoznék vele. Mert jobb esetben nem születik senki dinnyének, pláne nem kereszténydemokrata dinnyének. Egy Semjén és a hozzá hasonló kereszténydemokrata dinnye az nevelődik. Sok-sok politikus dinnyét érdekei, a hatalom, a pénz, a sunyiság és a néppel szembeni tökéletes érzéketlenség löki az aktuális miniszterelnök karjaiba. Most ideiglenesen Orbán Viktor az, aki ringatja a senkiházi, tudatlan, agyilag problémás KDNP-s púpokat.
 
Konkrétan meg kellene kérdeznie Semjénnek is kezelő orvosát, gyógyszerészét, javulhat-e az az állapota, amibe beletunkolta magát. Lehetőleg ne vasárnap tegye, hagyja piheni a dokit, a patikust.
 
Itt van ez a vasárnap üzlet bezárás. Ami a kisboltokban elérte a célját, hiszen együtt lehet a család, elmélkedett a Nemzet Katolikus Zsoltja a Mandiner-interjúban. Gálvölgyi János az évszázad show-ját rittyenthetné össze, bemutatva a boldog családokat, amint a kereskedésükben élik vasárnapi derűs életüket. Jókat pihenve.
 
Apuka italos rekeszeket cipel, közben ballal passzolja a labdát kisfiának. A vásárló majd lehúzza a fejét, nehogy orrba vágja a laszti. Anyuka ballal visszaadja az aprót a vásárlónak, jobbján rázza a kislányát. Anyás a gyerek. A nagyi billeg a sütivel, a raktárban dobta össze a tűzhelyen. Az egyik unokája feláll a biliről. Kész. Belekakilt. Aztán a nagypapája ölében ugrál. A másik nagypapát időnként meglökik a kerekes székével együtt. Útban van a papa.
 
A tini fiú üti-vágja a dobot, a lányka hegedül, erre a zenebonára hullahopp karikázik a tesójuk. A család kedvenc blökije a vásárlók lába szárát nyaldossa; a cica durmol a polc tetején. Csitt, leveri a májkrémeket!
 
Apropó vásárlók! Éppen ketten férnek be a pici boltba; kell a hely a szórakozásnak. Nagy a család. Tesznek-vesznek. Boldogan, nevetve működtetik vasárnap a kisboltot. Mígnem észreveszik, hogy elmaradoznak a vevők, mert hogy ők nem a bolondok házába indultak, csak egy zacskó paprikáért, lisztért, mustárért. A kis feledékenyek, úgy kell nekik!
 
Na, így.
 
Hogy meddig gondolkodott ezen a bravúron a Semjén, meddig agyalt a templom hűvösében; hány éjszakát vergődött álmatlanul, amíg kitalálta ezt a nemzeti kiskereskedői elégedettséget, azt nem tudom, de mégis csak azt javasolnám, hogy szednie kellene rendszeresen a gyógyszerét.
Azzal is lehet vasárnap papolnia, gyónnia, imádkoznia; azzal is lehet vaddisznót szelídíteni, prüntyögni neki néhány igét még itt a földön, mert nix nekik mennyország. Lovagolhat, sőt belefér egy kis nótázás is a szép vasárnapjába.
 
Vasárnap a kisfaluban szól a magyarnóta.
Illatozó kicsi kertben sok-sok fehér rózsa.
Rózsák mögött legény, leány összebújva csendben.
Vasárnapi harangszónál, csak a szívük muzsikálgat szebben.
A szellő is arra jár, hogy énekelni tudjon,
A galamb is odaszáll, hogy szeretni tanuljon
Esküvőre szól a harang egy kis magyar völgyben.
Kisebb lett a mennyország, mert egy darabja leszökött a földre.
 
És ha már a lapátolásban nagyon elfáradt, huncutkodhat a gyerekekkel, jókat sörözgethet vagy álruhában győződhet meg arról, hogy ebben az országban egyetlenegy éhező gyerek sincs; egyetlenegy ember sem tiltakozik az üzletek vasárnapi bezárása miatt, és összeszámolhatja a kicsi dolgos keze ujjain, hogy hányan szavaztak pártjára, amelyik ott tollászkodik a parlamentben.
 
Jó kis vasárnapi mulatság lesz neki is.
 
Friss hír: A DK-s Varju László írásban megkérdezte Semjént: “Vadászni lehet, csak vásárolni nem?”. Semjén Zsolt szó szerint az alábbi írásbeli választ tette közzé a parlament honlapján:
 
Először is az Ön és a “rendszeresen bérmálkozó” pártelnöke részére – hittani műveletlenségüket pótlandó – eljuttatunk egy A Katolikus Egyház Katekizmusa c. könyvet. Másodszor pedig tájékoztatom, hogy egy KDNP-szimpatizáns pszichiáter jelezte, hogy problémája kezelésében kész segíteni Önnek, ha akar beszélni róla.
 
Nem ártana, ha dolgozna még a válaszain Semjén Zsolt, egy áldoktorhoz ez igen-igen méltatlan. Csak ne vasárnap, akkor nem fog az agy, bár a vegyes kereskedésben kérhet tanácsot.
 
Mit is mondott a Mandiner-interjúban? “Mi viszont az örökkévalóságnak dolgozunk, tudunk várni pár évet.”
 
Mi nem.
 
Ki ne forgassa szavaimat, egyértelműsítem.
 
El kéne tűnniük a politikai palettáról – minden hétköznapon, minden vasárnapon.

 

 

 

Nem nézik a Kossuthkiflit, a Petőfi TV sem lett népszerű

Új nézőket nem hozott az állami tévécsatornák átpozicionálása, csak kudarcot – írja a nol.hu.

Az M1-en elindított hírcsatorna kínos szakmai és nézettségi bukás, a Duna TV-re áttett szórakoztató műsorok hellyel-közzel hozzák a korábbi számokat, ám a Kossuthkifli csúnyán megbukott. Az M2-n este nyolctól a fiataloknak elindított Petőfi TV-re pedig lényegében senki nem kíváncsi.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a március 15-én elindított nemzeti hírcsatornával kapcsolatban a nyilvánosság előtt nem fogalmazott meg minimális nézettségi elvárást.

A lap úgy fogalmaz, hogy az átalakítász jórészt politikai célok vezették, hogy az Orbán–Simicska-háború miatt megbízhatatlanná, majd ellenségessé vált Hír TV helyére új tájékoztatási csatornát nyisson a kormány számára.

A Duna TV eseté­ben a korábbi M1 nézettsége volt a ki nem mondott minimális cél, az M2-es Petőfi TV nem titkolt ambíciója pedig a kereskedelmi televí­ziók megszorongatása volt.

Az M1 fél nyolcas fő Híradóját a hírcsatorna első hetében átlagosan 202 ezren nézték végig, a múlt héten már csak 188 ezren. Ez azt jelenti, hogy az átalakulással majdnem megfeleződött az amúgy sem túl erős híradós nézettség. Összehasonlításként: a kereskedelmi tévék hírműsoraira manapság 900 ezren, egymillióan kíváncsiak.

 

 

 

Osztálypénz ellopásával gyanúsították, felakasztotta magát

Ma temetik azt a 16 éves, csertői lányt, akinek öngyilkosságában közrejátszhatott, hogy megvádolták, ő lopott el néhány tízezer forintot az osztálypénzből. A kamaszt nővére szerint nagyon megviselte, hogy őt gyanúsították – írta a Bors.

A lány egy ruhaszárító kötélre akasztotta fel magát, holttestét április elsején találták meg. Nővére szerint testvérével hivatásos nevelőszülei sem bántak jól, de ezt hiába jelentette háromszor is a szigetvári gyámügynek, azt mondták, ez nem az ő ügye, ne foglalkozzon vele. Az osztálypénz-lopás kapcsán arról is beszélt:

Nem volt ellene semmilyen bizonyíték, nem is értem, hogy lehetett ilyen lehetetlen helyzetbe hozni Nikit. Bezzeg az igazi tettes meg röhögött a markába. A húgom tervezhette az öngyilkosságot, mert pár hete az egyik közösségi oldalon a családi képhez, amelyen hat testvéremmel vagyunk, azt írta: „hiányozni fogtok”.

A Bors hiába kereste az érintett iskolát és a szigetvári gyámhivatalt, egyik intézmény sem kívánt nyilatkozni. A lány halálát a Baranya megyei rendőrség közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja.

 

 

 

Tapolcai választás: visszanyalhat a Fidesz-fagyi

Sok tétje nincs a parlamenti logika alapján, de mégis: az utóbbi idők legizgalmasabb időközi választása jön vasárnap, három esélyes, mindhárman óriásit bukhatnak, ha nem nyernek.

A Fidesz Fenyvesi Zoltánt indítja, borzasztó szóvicc, de ringbe száll a jobbikos Rig Lajos is, illetve az MSZP-s, DK-s Pad Ferenc is. Veszprémben bukta a Fidesz a kétharmadot, a baloldali Kész Zoltán nyert, Tapolca és környéke becsületbeli ügy, ezt Orbán is elmondta, amikor ott járt.

A Hír24 a választási felvezetőjében megszólaltatta az esélyes pártok vezetőit, illetve egy politológust is, hogy tisztábban láthassunk a választásra ráfordulva. Levelet küldtünk Gyurcsány Ferencnek (DK) és Tóbiás Józsefnek (MSZP), Vona Gábornak (Jobbik) és Orbán Viktor (Fidesz) irodájának is, ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, természetesen az adott pártra igazítva.

Gyurcsány: A DK nem 2018-ra készül

Az MSZP és a DK közösen indítja Pad Ferencet, így adódott a kérdés, hogy az ő győzelme mennyiben tolná Gyurcsányék és mennyiben Tóbiásék szekerét országosan. „A győzelem elsősorban a választóké lenne, akik a változásra szavaznak, jelezve, hogy elegük van az Orbán-kormány politikájából” – mondta Gyurcsány Ferenc, aki maga is a helyszínen járt a választás előtt. A baloldali győzelem a pártelnök szerint csak tovább erősíteni a kormányváltó hangulatot az országban, illetve az együttműködés-párti Gyurcsány állítja, Pad győzelme akár erősítheti és fel is gyorsíthatja ezt a baloldalon.

Elemzők már korábban is írtak arról, hogy ha itt az ellenzék egyik pártja nyer, akkor hatalmas lépést tehetnek a „kormányváltó alternatíva” megtisztelő cím felé, a vesztes azonban jó időre háttérbe szorulhat. Gyurcsány szerint ők nem versenyeznek az MSZP-vel, ezért is a közös jelölt, de a DK „nem 2018-ra készül, mi jövőre előrehozott választásokat szeretnénk. Orbán Viktor és rendszere már úton van a bukás felé, ezért a demokratikus ellenzéki pártoknak ma a legfontosabb feladata, hogy felkészüljenek a kormányzásra.”

Természetesen kerestük a Pad Ferenc mögött álló MSZP-t és Tóbiás pártelnököt is, de ők cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Vona: apró lépésekben haladunk

A Jobbik elnöke is kampányolt a helyszínen, a pártnak is fontos, hogy jól szerepeljenek. A Hír24-nek Vona Gábor elmondta, valóban versenyeznek a baloldali pártokkal az ellenzéki oldalon, a „tapolcai választás ebben a kérdésben komoly szimbolikus jelentőséggel bír.” Egy esetleges vereség azonban a pártelnök szerint nem jelenti azt, hogy ki is szálltak volna a 2018-as versenyből. „Hosszú távon gondolkozunk. Apró lépésekkel haladunk előre. Biztos vagyok benne, hogy a 2014-es eredményhez képest mindenképpen erősebbek leszünk a választókerületben. Ha nem jönne össze a győzelem, akkor is megyünk tovább” – foglalta össze a vereség esetére készült forgatókönyvet a pártelnök.

A Jobbik mostanában kettős arcát mutatja, egyfelől ott a már megszokott cukikampány, másrészt pedig ott van a holokauszttagadó Kulcsár, sokak szerint ez a párt növekedésének a legfőbb korlátja. Ha elhagyják a mosolyelemeket, megmaradnak radikálisok, de ez a tömeg sosem lesz képest kormányt váltani, ha elkezdenek a jobbközép felé tolódni, lemondhatnak a széljobbos szavaztokról. Amikor rákérdeztünk erre a pártelnöknél, nem oldotta fel a dilemmát, csak annyit mondott, hogy „a Jobbik népparti stratégiájának pedig komoly tartalékai vannak még”, valamint hozzátette: okoznak még meglepetéseket.

Fidesz: ???

Kerestük Orbán Viktort is, Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnökön keresztül, de választ nem kaptunk. Mindenesetre a Fidesz és Fenyvesi korábban lemondta a tapolcai vitát, erről bővebben itt.

„A Jobbikon a legnagyobb a nyomás”

Reiner Roland, a Republikon intézet elemzője az időközi választás előtt a Hír24-nek elmondta, „ha a Fidesz nem nyer vasárnap, tovább erősödhet a párton belül a kritikus hangok, Veszprém ugyanis korábban hatalmas pofon volt.” Most nem akkora a tét, a kétharmad már oda, csak szimbolikus jelentőség van, de az óriási. De Reiner szerint mindezek ellenére „a Jobbikon a legnagyobb a nyomás.” Az MSZP és a baloldal ugyanis nyert Veszprémben és Újpesten is az időközi választáson, ha a Jobbik most is elbukik, „kipukkadhat a radikális lufi.”

Amennyiben a Fidesz nem húzza be a választást, „visszaüthet a választókerületi mérnökösködés”, állítja Reiner. Ugyanis a Fidesz korábban átrajzolta a választókerületek határait (erről a Republikon Intézet korábban írt egy elemzést, itt olvasható), ha most elbuknak, akkor egyfelől lehet azzal magyarázkodni, hogy lám, nem is feléjük lejt a pálya, másrészt nehéz lesz úgy tenni, mintha nem lenne komoly válságban a kormánypárt.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel