Orbán faluján hüledezett a német köztévé

Orbán Viktor szülőfalujára volt kíváncsi a ZDF, a német közszolgálati televízió. A riportban a magyar miniszterelnökről jobboldali nacionalista vezetőként beszéltek, aki egyre inkább egyeduralkodóvá válik és az uniós pénzeket pedig kérdéses beruházásokba öli – írta a hvg.hu.

A ZDF riportere személyesen tekintette meg Felcsútot, amiről úgy fogalmazott, "nem egy metropolisz", mégis egy "kalandparkhoz" hasonlít.

A csatorna megszólaltatta Orbán Viktor jó barátjának, Mészáros Lőrincnek a testvérét is, Mészáros Jánost, aki történetesen a falu polgármester-helyettese. Ő azt mondta, szerinte egész Magyarország irigykedik Felcsútra.

A riport sorra veszi a falu eddigi fejlesztéseit: hogy a focirajongó Orbán építtetett egy stadiont, illetve létre hozta a Puskás Akadémiát. Azt is kiemelik, hogy a jövőben épül majd itt park, csónakázótó, kisvasút és wellness hotel, de még reptéren is gondolkodnak. A falu jegyzője, Sisa András szerint azért, mert ezek elősegítik a turizmust.

A kisvasút kapcsán az Átlátszó egyik újságíróját is megkérdezték, aki elmondta, 600 milliót kap majd a projekt a kormánytól.

 

 

2000 tonna veszélyes hulladék a szabad ég alatt

2000 tonna, részben azonosítatlan veszélyes hulladékot tárolnak szétrohadt, sokszor szétdurrant hordókban a szabad ég alatt, a Budapesti Vegyi Művek egykori telephelyén – értesült a 444.hu a Green Peace vegyi szakértőjétől.

Az aktivista szerint az illetékes hatóságok már régóta tudnak a problémáról, de beavatkozás mind a mai napig nem történt. Ráadásul azt is tudni lehet, hogy a tűz- és robbanásveszélyes anyagokat is tartalmazó hordókat nyaranta rendszeresen locsolják, hogy ki ne gyulladjanak.

Simon Gergely az ATV Start-ban elmondta, az Illatos út mellett található ipari terület közvetlen közelében munkahelyek, például egy orvosi kutatóközpont is található, de a lakóházak is mindössze néhányszáz méterre vannak a területtől. Ráadásul a szétrohadt, széttöredezett hordókból a mérgező anyagok folyamatosan szivárognak a talajba és a talajvízbe, a szél pedig szabadon fújhatja szét a mérgeket. Az aktivista szerint az ügyben tett feljelentések nyomán a hatóságok remélhetőleg lépni fognak, de a veszélyes anyagok elszállítása akár milliárdokba is kerülhet.

A kármentesítés egyébként azért is lenne fontos, mert a területre több vevő is jelentkezett, márpedig egy ilyen mértékben szennyezett területet nem lehet eladni – jegyezte meg Simon.

 

 

Káosz és hangzavar: így trollkodták szét Orbán beszédét

Azt nem lehet mondani, hogy csütörtökön Orbán Viktort ugyanolyan lelkesedéssel fogadták volna tapolcai kampánykörútján, mint néhány évvel ezelőtt bármerre az országban.

A videón látszik, hogy a miniszterelnök beszédét az emberek szó szerint széttrollkodták. Felháborodott bekiabálások, lökdösődés, igazi káosz kísérte az eseményt, mindenki ki akarta fejezni saját véleményét, amely "nyilvánvalóan más ", mint Orbánéké. Volt olyan is, aki szerint ez a kormány ötmillió nyomorult és néhány száz hűbéres rendszerét építette ki.

Az is kiderül a felvételről, hogy Borbély József, az Apostoli Magyar Királyság kormányzója elcsodálkozott azon, hogy a kormányfő egyáltalán Tapolcára mert menni, szerinte ő már rég lemondott a városról. Egyébként az esemény hangosítását is a kormányzó – egyben képviselőjelölt – intézte, aki azt is elárulta, mit tenne, ha rá szavaznának. Többek közt amnesztiát adna Orbán Viktornak.

 

 

Megvertek egy kórházi beteget - elkapták a brutális beteghordókat

A Merényi Gusztáv Kórház egyik betegápolóját a lakásán fogták el, a másik önként jelentkezett. Közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás miatt nyomoznak ellenük.

A ferencvárosi nyomozók elfogták azokat a férfiakat, akik a gyanú szerint április 4-én a Merényi Gusztáv Kórház baleseti ambulanciájának folyosóján bántalmaztak egy férfi beteget – közötle honlapján a rendőrség.

Az idős beteg április 9-én tett bejelentést a rendőrségen az esetről. A férfinak csak emlékképei voltak a történtekről, de állítása szerint az esetről egy rokona videófelvételt készített.

Az adatok alapján a rendőrök néhány órán belül megtalálták a keresett személyeket. A 45 éves H. Józsefet csütörtök este VIII. kerületi tartózkodási helyén elfogták. Társa, Cs. Csaba nem volt otthon, ezért ellene elfogatóparancsot adtak ki. A férfi tudomására jutott, hogy a rendőrség keresi, ezért péntek hajnalban önként jelentkezett a kerületi rendőrkapitányságon.

A kórházi alkalmazottakat a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki.

A férfiak ellen közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás gyanújával nyomoznak.

 

 

Nem szerepel Habony autója a nyilvántartásban

A Habony Árpád által – rendszerint szabálytalankodva – vezetett fekete Volkswagen kisbusz rendszáma alapján nincs forgalomban – tudta meg a Propeller.

A Magyarország.hu Ügyfélkapu szolgáltatásán keresztül is lekérdezhető országos járműnyilvántartás az NAE-045 rendszámú kisbusz esetében április 9-én azt az eredményt adja, miszerint

ilyen adatokkal autó nincs forgalomban.

Az általáunk megkérdezett szakértő szerint ennek több oka is lehet: például nem fizették be a gépjármű után a súlyadót, NAV-végrehajtás alatt áll a tulajdonosa, vagy egyszerűen csak ideiglenesen kivonták a forgalomból.

A szakértő arra a feltételezésünkre nem kívánt reagálni, hogy esetleg "védett" autóról is szó lehet-e, vagyis szándékosan nem kereshető a gépjármű az adatbázisban.

Azt sem sikerült egyelőre kiderítenünk, hogy már március 29-én is "forgalomba nem helyezett" autóval közlekedett-e Habony Árpád és Andy Vajna, vagy csak a médiaérdeklődést követően került ki az autó a rendszerből.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság szerint mindenesetre nem állami flottába tartozik a Volkswagen kisbusz, pontosabban válaszuk szerint "a Főigazgatóság Habony Árpád részére gépjárművet nem biztosít". Vagyis ettől még adhatták az autót például Andy Vajnának amit aznap Habony vezetett.

 

 

Távozik Bakondi György katasztrófavédelmi főmajom

Hajdu Márton, a szervezet szóvivője pénteken az MTI-hez eljuttatott meghívója szerint Bakondi György jövő kedden ünnepélyes állománygyűlés keretében köszön el a főigazgatóság állományától. Ezt követően az új főigazgatót – akinek személyét egyelőre nem árulták el – is beiktatják.

A rendezvényen Pintér Sándor belügyminiszter, a leköszönő és az új főigazgató beszéde után a katasztrófavédelem Mogyoródi úti központja előtt, a katasztrófavédelem és jogelőd szervezeteinek hősi halotti emlékművénél helyezik el az emlékezés koszorúit. Az ünnepség végén sajtótájékoztatót tartanak – olvasható a meghívóban.

Bakondi György 2000-2002 között az OKF alapító főigazgatója volt, majd ügyvédként dolgozott. 2010. július elsejével lett ismét a szervezet vezetője.

 

 

Akár négykézláb csúszva is, de fel kell hozni a vizet

Inni egy pohár vizet, kezet mosni, egy teát főzni – a Lyukóvölgyben ez nem úgy működik, hogy az ember  csak megnyitja a csapot. Miskolc, és egyben az ország legnagyobb szegregátumában se iskola, se orvos, se bolt, se utcanevek. A mindennapokat viszont az nehezíti meg a leginkább, hogy a legtöbb házba a víz sincs bevezetve. A várostól távol, közel hat kilométer hosszan elterülő festői szépségű völgyben és a hegygerincen körülbelül négyezer ember él. Többeket a lebontásra ítélt miskolci cigánytelepről, a számozott utcákról költöztettek ide, ahogy mondják: az egyik nyomorból a még nagyobb nyomorba.

A vizet az utcai közkutakról kell a házakba cipelni. Minél többet bír az ember egyszerre, annál kevesebbszer kell fordulni naponta, így a felnőttek sokszor 30-40 litert cipelnek egyszerre. A völgyben több közkút is van, viszont azok, akik a hegytetőn laknak, gyakran kilométereket is gyalogolnak. “Nyáron még elmegy, de máskor akkora a sártenger, hogy csak csúszunk-mászunk az emelkedőn. Ha máshogy nem megy, hát négykézláb visszük fel” – mondja egy 27 éves anyuka, aki egy pólóban és kínai gumipapucsban áll a decemberi hidegben, félbeszakítva a favágást. “Nem fázom, megedződik itt az ember. Két húszliteres ballonnal elbírok.”

Nemcsak a nők, a gyerekek is besegítenek a vízhordásba, ők általában két ötliteres flakont cipelnek. “Mindig kell menni, akkor is, amikor hideg van” – mondja a 12 éves Zoli, aki kutyájával, Gyilkossal pózol a házuk előtt. Bár a lakásokba nincs bevezetve a víz, az utakon annál több folyik: nincs se csatornázás, se vízelvezetés. “A házunk egy mélyedésben van, jön egy felhőszakadás, az már kész árvíz, többször el is öntött minket” – mondja Zoli apukája, Zoltán. Az eső sokszor még az udvari vécéket is kimossa. “Volt olyan is, hogy ami a budiból kijött, az itt folyt az úton” – mesélik az utcán a gyerekek zavartan nevetgélve, a kezüket a szájuk elé teszik. 

Ha van egy férfi a családnál, elég naponta egyszer-kétszer fordulni a kútnál. A nők viszont a kisebb flakonokkal akár 2-3 óránként is járnak fel-alá a csúszós emelkedőn. Telente attól félnek, hogy befagynak a csapok. Ilyenkor két lehetőségük van: vagy gyalogolnak még több kilométerrel odébb, vagy maguk olvasztják fel a csapot. Gumit, rongyokat csavarnak köré, azokat meggyújták, és addig égetik, amíg fel nem melegszik a kút. Két évvel ezelőtt nem volt nagyon kemény a tél, de mégis befagytak a csapok. “Szűkítteték a csapot, kisebb volt a nyomás, a kevesebb víz meg jobban befagy. Állítólag azért csinálták, mert parazoltunk” – mondja egy helyi férfi. A pazarlás azt jelenti, hogy nemcsak ivásra és főzésre, hanem mosásra és öntözésre is felhasználták a vizet. 

A sáros utakon nagyon hamar összekoszolódnak a ruhák, és mivel nincs sok váltás, hetente akár két-háromszor is mosni kell. Sáriék kertjében van egy kút, ahonnan hidroforral, kvázi házi vízművel szivattyúzzák fel a vizet. Automata mosógépük nekik sincs, így egy mosás körülbelül 3-4 órán keresztül tart. Sári idős szülei is kiveszik a részüket a munkából, a csípős hidegben öntik az udvarra a szürkére koszolt mosóvizet. Azt mondják, a mosást már megszokták, viszont a patkányokkal meggyűlik a bajuk: lehet akármilyen rendezett a portájuk, a rágcsálókat képtelenek kiirtani.

“Régen egy kincsesdoboz volt ez a hely,  a bányászok üdülőhelye. A lakók maguk ásták ki a vízelvezetőt, kitisztították a patakot. A mostaniak nem tartanak ilyen rendet. Annyi eszük sincs, hogy ültessenek egy kis répát meg babot, vagy hogy ne szüljenek ennyi gyereket” – kesereg Marika néni, aki már csak nehezen, pár másodpercre tud felegyenesedni a botjáról. Hozzáteszi, hogy az ő szomszédjaik jó emberek, csak szerencsétlenek. A szemben lakó Juliannának pár éve leégett a háza, a 15 és 16 éves fia épített a helyére egy újat használt téglákból, saját kézzel. Heten élnek benne, havi 107 ezer forintból. Sáriék úgy tudnak segíteni a szomszédokon, ha néha munkát adnak nekik: 600 forint jár például, ha felsikálják a padlót

Krisztiánéknál december 6-án, Mikulás napján vágnak disznót. A házból már délelőtt hangos mulatós zene hallatszik, a férfiak pedig már túl vannak az első pálinkán. Szerencsés a család, mert pont a ház előtt van az utcai közkút, máshogy nem is tudnák megoldani, hogy folyamatosan forduljanak a vödrökkel. “Elég soványka most idén ez a malac, de nem lehetett többet várni, már kell az étel” – mondja a disznóvágás vezetője, aki nem hentes, de “tapasztalatból tudja, hogy mennek a dolgok”.

Kevesen tartanak állatot a Lyukóvölgyben, a 46 éves Bélának viszont már tyúkolja is van, benne 47 tyúkkal. “A levest mégis bolti csirkéből főzzük, mert a feleségem és a gyerekek annyira megszerették az állatokat, hogy nem vágjuk le őket” – mondja Béla, akinek a portája talán a legrendezettebb a Lyukóvölgyben. 19 éve egy cigánylányt vett feleségül – emiatt se a férfi, se a nő családja nem beszél velük. “Először vettünk itt egy kunyhót, úgy éltünk, mint az indiánok. Hitelbe vettem lovat, szekeret, fűrészt, dolgoztunk és spóroltunk. Először gyertyával világítottunk, aztán akkumulátorral, aztán generátorral, hat éve már felhoztuk ide a villanyt is” – büszkélkedik Béla, miközben a kilátást nézi. “Szép ez így messziről, ha közel mész, csak akkor látod a mocskot meg a szemetet.”

“Egész nap munkás ruhában vagyok, mert úgyis térdig mocskos leszek, amint kilépek az ajtón” – mondja Zoltán. Három hónapja dolgozik a “Városgazdánál”, azaz közmunkán. December 31-ig van állása, de utána két hónapot kell várnia, hogy újra jelentkezhessen állásra. A felesége felzárkóztató képzésre jár, hogy befejezze az általános iskolát, ahol havi ötvenezer forintot is fizetnek neki. “Fűnyíró szakon vagyok, már fél éve tanítják nekünk, hogyan kell füvet nyírni. Ennek nem sok értelme van, dolgozni vele úgyse fogok” – mondja Melinda. A képzésért kapott pénzre viszont szükség van, hogy elköltözhessenek a mosani házukból. “Itt minig elönt minket a víz. Penészedik a fal, gyémántot is tehetnék rá, akkor se lenne szép.”

Azt mondják, a lyukóvölgyieket egy dologról biztosan fel lehet ismerni: a cipőjükről. “Olyan ez a sár és a mocsok, hogy megeszi a cipőt. Van, hogy kéthetente le kell cserélni.” A szülők próbálnak mindent megtenni, hogy a gyerekeiket ne beszéljék ki az iskolában, de ez nehezen megoldható feladat. “Mire eljutnak a buszmegállóig, már nyakig sárosak lesznek. Próbálkoztunk már azza, hogy nejlonzacskót teszünk a cipőre, de az sem segített sokat”- mondja Zoltán. Figyelnek arra, hogy a gyerekek szép ruhában járjanak iskolába. A kínai boltokba járnak vásárolni, mert ott a legolcsóbb.

“Nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Csak át kell gondolni a dolgokat, és akkor lehet egyről a kettőre jutni. Mi nem veszünk vacak ruhát a kínaiban, inkább márkásat a használtruha-boltban, mert az tovább tart” – mondja Béla. A mosással viszont sosem volt kibékülve, mert meg sem tudja számolni, hány ballon vizet kell ahhoz a biciklijén feltolnia a hegyre. “Egyszer a feleségem mondta, hogy sok a szennyes, mire hazaér, hozzak elég vizet a mosáshoz. Nekem már annyira elegem volt a vízhordásból, hogy fogtam, és felgyújtottam az összes ruhát. Jön haza a feleségem, én meg mondom neki: víz az nincs. De ne izgulj, már szennyesünk sincs!”

Béla büszke rá, hogy összespórolt a gyerekeiknek annyit, hogy vannak normális bútoraik, sőt, nagy képernyős tévéjük, számítógépük is. A víz egyre jobban hiányzik, ahogy felnőnek a gyerekek. A főzést, mosogatást már ügyenesen megoldják a lányok is vizes flakonból, a fürdés viszont komplikáltabb: egy műanyag kád van a lányoknak, egy lavór a fiúknak – úgy trükköznek, hogy már ne nagyon lássák meg egymást meztelenül a kis lakásban. A szülők most a téli szünettől félnek, hiszen nem kapnak majd a gyerekek az iskolában ebédet. “19 éve nem vettem le a karikagyűrűmet, most viszont be kellett adnom a zálogházba. 15 ezer forintot kaptam érte” – mondja Marika, miközben a gyűrűje helyét simogatja.

“Az éléskamrára egy lakatot tettem, mert nagyon pocsékoltak a gyerekek, csak úgy öntötték a cukrot a teába” – mondja Julianna, miközben megmutatja a szekrény felső polcára bespájzolt, két hétre való élelmiszeradagot: olaj, cukor, tészta, liszt, néhány fűszer. Ezen kívül másfél zsák krumplijuk van. Julianna (nagyon sok lyukóvölgyihez hasonlóan) nem szeretett volna a fényképeken szerepelni, mert szégyelli, hogy milyen körülmények között élnek. Hat évvel ezelőtt még egy négy szobás házban laktak, de az elmúlt években minden elromlott. Az újonnan vett rezsó meghibásodott, porig égett a házuk, néhány fényképen kívül semmijük nem maradt. A férje játékfüggő lett, lopás miatt börtönbe zárták, három éve nem is látták őt a gyerekek. Julianna édesapja rákos lett, lánya kezei között halt meg, orvosi segítség nélkül – a család hívta a mentőket előtte, de ők lecsapták a telefont: azt mondták, nem hajlandóak megint kimenni a Lyukóvölgybe.

“Elváltak a szüleim, azután kellett Miskolcról ide költözni a mostohaapámmal, mert itt volt olcsó ház. Nem szeretek annyira itt lenni, ide nem jönnek ki hozzánk a barátok” – mondja Dominik, mielőtt felpattann a biciklijére, hogy a csúszós úton vakmerő gyorsasággal hajtson le völgybe, ahonnan a vizet hozzák. “Most arra gyűjtünk, hogy el tudjunk költözni Németországba. Ott jobb lenne, nem lenne mindig ez a sár meg a vízhordás” – mondja. Ahogy enyhén összeráncolja a szemöldökét, összehúzódik a homlokára száradt sárfolt.

“Ma végül is én vagyok a Mikulás” – mondja egy 17 éves fiú december hatodika reggelén. Szobafestőnek tanul, a szakmai gyakorlatáért kap 17 ezer forintot havonta. Ebből tesz félre, hogy a nyolc kistestvérének ajándékot adhasson. Mindenkinek 300 forintért vesz csokit és cukorkát. “A kishúgaim még kiteszik a cipőjüket is az ablakba. Olyan nem lehet, hogy nem kapnak semmit.”

 

 

 

Elküldenék kertésznek Miskolc polgármesterét

Kriza Ákos, Miskolc fideszes polgármestere a DK közleménye szerint több ízben is megcsillogtatta pártja nemzeti és keresztényi elkötelezettségét az elmúlt napok eseményeivel kapcsolatban – írja a 168 Óra Online.

A párt emlékeztetett arra, hogy a Miskolcra tervezett ételosztás nyilvánosságát a polgármester nagyobb gondnak tartja, mint magát a szegénységet. Ezt szerintük az akkori indoklásával is egyértelművé tette, miszerint az érintett város

a fejlődésével és gazdasági sikereivel szeretne a közfigyelem középpontjába kerülni.

Ezt maga Kriza mondta az eseménnyel kapcsolatban.

A Demokratikus Koalíció szerint a polgármester nem sokáig várt a következő "emberséges" megnyilvánulásával, hisz az ezek után mégis megszervezett étel osztáson nem tetszett neki, hogy a rászorulók „letaposták a frissen ültetett rózsákat”. Nyilatkozatában az ellenzéki párt erre a következőképp reagált:

A szegényellenes kormány miskolci polgármesterének hirtelen még a kertészeti szempontok is fontosabbá váltak az éhező családok kilátástalanságánál.

A DK úgy gondolja, hogy Kriza Ákosnak ezek után saját magától kéne benyújtania a lemondását, ugyanis nem képviselheti egy egész város lakosait olyan politikus, akinek az üres gyomroknál fontosabb a rózsák épsége. A párt nyilatkozatában Miskolc városát is felszólítja, hogy a polgármester lemondásáért cserébe adják neki a főkertészi pozíciót, így Kriza Ákos végre azzal foglalkozhatna, amit igazán szeret: a rózsákkal.

 

 

 

Már a hiányzó ovisok miatt is büntethet a kormány

Ezentúl nemcsak az iskolai, hanem az óvodai hiányzásokat is pénzbüntetéssel fogja sújtani a kormány. Jövő év január elsejétől ugyanis amelyik kisgyermek 20 napnál többet hiányzik igazolatlanul, annak a szüleitől megvonják a családi pótlékot - értesült a Magyar Nemzet. Az intézkedés a kötelező óvodába járás szeptemberi bevezetése miatt válik lehetővé.

Az Emmi az újság megkeresésére azt mondta, ha az óvodás öt nevelési napnál többet hiányzik igazolatlanul, a jegyző figyelmezteti a szülőket erre, illetve ennek következményeire. Ha ezt követően mégis eléri a 20 napot a mulasztás, akkor léphet életbe a már említett büntetés.

A becslések szerint az idei év szeptemberétől 20-25 ezer fővel több gyermek fog óvodába járni, tehát az új rendszer 340 ezer ovist fog érinteni – írta a lap.

Az Emmi azt is elmondta, mióta 2011-ben bevezették a családi pótlék iskolába járáshoz kötését, azóta a 2013–2014-es tanévre közel 14 ezer fővel csökkent a mulasztó diákok száma. A csökkenő tendencia miatt pedig az idei tanév első félévében csak 5613 gyerek szüleitől vették el a családi pótlékot.

 

 

 

Csődtörvény: 40 nap van a hitelezői igények benyújtására

A csődtörvény 40 napos határidőt ír elő a felszámolási eljárásban a hitelezői igények benyújtására, ez a határidő a Buda-Cash Brókerház estében április 14-én jár le – erősítette meg Kászpári Anita, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. ügyvezetője pénteken az MTI-nek. Kifejtette, hogy a felszámolás rendjét főszabályként a csődtörvény, továbbá az ágazati törvények határozzák meg, jelen esetben a befektetési vállalkozásokról szóló törvény.

A csődtörvény 40 napos határidőt ír elő a hitelezői igények benyújtására, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó jogszabály pedig nem tartalmaz ettől eltérő rendelkezést. Hangsúlyozta: a brókercég ügyfeleinek legfontosabb teendője, hogy az igénybejelentést legkésőbb április 14-én postára adják.

Hozzátette, hogy a Buda-Cash felszámolója április elején megkezdte az ügyfelek részére az egyenlegközlők megküldését, ebben adategyeztetésre hívta fel az ügyfeleket, és az erre adandó választ legkésőbb április 24-éig várja. Szükség esetén a felszámolóbiztos ezek alapján korrigálni fogja a hitelezői igényeket.

A felszámolás menetéről elmondta, hogy jelenleg is folyik a mintegy 16 ezer ügyfél vagyonának áttekintése és egyeztetése, így egyelőre nem tud nyilatkozni a felosztható vagyon nagyságáról. Emellett folyik a bűnügyi vizsgálat is, amelynek fejleményeitől szintén függ az eljárás. Mivel bűnügyi zár alatt áll a cég vagyona, azzal a felszámoló nem tud rendelkezni, így az ügyfélvagyon kiadása jelenleg nem lehetséges. A Befektető-védelmi Alap (Beva) szintén megkezdte a Buda-Cash ügyben a kártalanítással kapcsolatos ügyintézést, az ügyfeleknek célszerű az alaphoz is benyújtani a kártalanítási kérelmüket.

Kászpári Anita beszélt arról is, hogy a PSFN Kft. pénzügyi szervezetek felszámolását, végelszámolását és vagyonrendezését végzi, valamint a jegybanktörvény a kft.-t jelöli ki felügyeleti biztosként azoknál a pénzügyi szervezeteknél, ahol bármilyen problémát tapasztal a felügyelet.

A szervezetnél jelenleg 66 eljárás van folyamatban. A jelentősebb ügyek közé sorolta a Széchenyi Bank és a DRB-csoporthoz tartozó négy bank felszámolási eljárását, valamint a Buda-Cash Brókerház felszámolását. Megemlítette, hogy még mindig folyik a 2008-ban fizetésképtelenné vált és megszűnt MÁV ÁBE Biztosító vagyonrendezése is, amely egy különleges eljárást igényel. Az eljárások közül négy van felügyeleti biztosi szakaszban, ezek a Quaestor Értékpapír Zrt., a Hungária Értékpapír Zrt., a Kézizálog Zrt. és a Széchenyi Bankhoz kötődő Széchenyi Lízing Zrt. ügye.

Hozzátette, hogy az elszámolási törvény a PSFN-re is vonatkozik, így a folyamatban lévő eljárásokkal összefüggésben 25 ezer ügyfélnek kell elvégezni a hitelekkel kapcsolatos elszámolását 27 pénzügyi szervezetet érintően.

A PSFN jelenleg 47 munkatárssal dolgozik.

 

 

 

Hatszor többet keresnek az OMSZ vezetői a mentőknél

Miközben az éjjel-nappal dolgozó mentők irreálisan alacsony béreket kapnak, addig az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetői ennek többszörösét tehetik el fizetségképp

A mentők közt a legjobban keresők közé a mentőorvosok tartoznak, viszont még az ő bérük sem éri el a nettó 250 ezer forintot. Ehhez képest viszont egy kezdő orvos, vagy a mentőautó vezetője még kevesebbet keres, az ő fizetésük alig súrolja a 130 ezret.

A lap adatigénylésre hivatkozva kikérte az OMSZ-től a főbb munkatársak, valamint a vezetők fizetésének listáját. Míg a mentőápolók a pótlékok nélkül körülbelül 95 ezer forintot kapnak, addig a lista alapján többek közt dr. Burányi Béla megbízott főigazgató nettó 849 080 forintot tehet el.

Havi nettó 589 500 forintért dolgozik a mentőszolgálatnál dr. Sepsey György gazdasági igazgató, de hasonló a bérezése a mentők operatív igazgatójának, dr. Czirner Józsefnek a maga nettó 524 ezer forintjával. Győrfi Pál, az OMSZ szóvivőjének havonta nettó 404 596 forint jár, ez pedig bruttó 20 ezer forintos vezetői pótlékkal egészül ki. A Blikk információi szerint a vezető pozícióban lévőknek céges autó is jár benzinkártyával.

 

 

 

Útdíj: sikerült csőbe húzni a kisbuszosokat

Az útdíjrendelet módosítása óta eltelt három hónapban a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. tapasztalatai szerint az autósok egyik leggyakoribb tévesztése az volt, hogy a fizetős útszakaszokon a januártól már D2-es kategóriába tartozó járművekre D1-es kategóriában váltottak e-matricát. Ez a szabályozás értelmében jogosulatlan úthasználatnak minősül, és pótdíjfizetési kötelezettséget von maga után - hívta fel a figyelmet a NÚSZ.

A januártól bevezetett D2-es díjkategóriába tartoznak a hétnél több utas szállítására alkalmas személygépkocsik, valamint a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és a lakóautók. A D2-es kategóriában a heti (10 napos) és a havi e-matricák a D1-es kategória díjainak kétszeresére emelkedtek, az éves matricák ára azonban megegyezik a D1-es kategória árával - emlékeztetett az MTI-hez eljuttatott összefoglalójában a NÚSZ.

Szintén gyakran előforduló hiba, hogy a kisebb, 15 személyes autóbuszok üzemeltetői nincsenek tisztában azzal, hogy járművük a B2-es díjkategóriába tartozik, és tévesen D1-es vagy D2-es kategóriában váltanak jogosultságot.

A díjköteles szakaszokon az utánfutók úthasználatáért a D2-es és B2-es kategóriákban külön kell fizetni. Az U kategóriában a jogosultságot minden esetben a vontatmány rendszámára kell megvásárolni. Az útdíjfizetési szolgáltató példaként említi, ha busz vontat utánfutót, akkor váltani kell B2-es és U kategóriás jogosultságot is. Ha az utánfutót egy 9 személyes mikrobusz vontatja, akkor D2-es kategóriájú e-matricát kell váltani a mikrobusz rendszámára, és U kategóriájú jogosultságot az utánfutó rendszámára.

A D1-es kategóriába tartozó személyautóval vontatott utánfutóra nem kell külön e-matricát váltani.

Ugyancsak gyakori tévesztés, hogy az autós utólag váltja meg az e-matricát. Ezt a jogszabály értelmében minden esetben előre, a díjköteles szakaszra való felhajtás előtt kell megváltani, az akár néhány perccel később megvett e-matrica jogosulatlan úthasználatnak minősül - figyelmeztetett a NÚSZ. Az ellenőrző kamerák az autóról rendszám alapján azonnal megállapítják, van-e érvényes e-matricája.

Mivel a hazai gyorsforgalmi utak többsége díjkötelessé vált, ezért az autópályát vagy autóutat jelző tábla szinte kivétel nélkül a fizetős szakasz kezdetét is jelöli - mutatott rá az útdíjfizetési szolgáltató.

A főváros környékén a fizetős szakaszok kezdetére kiegészítő tábla is utal. A tájékoztató táblák az M1-es, az M3-as és az M7-es Budapestről kivezető szakaszain az utolsó díjmentesen használható csomópont előtt figyelmeztetnek arra, hogy mekkora távolságot követően következik a fizetős autópálya-szakasz.

Az M0-s autóúton az irányjelző táblák informálnak a díjköteles útvonal kezdetéről az arra való ráhajtás előtt, így az autósok a díjköteles szakasz előtti utolsó csomóponton keresztül elhagyhatják az autóutat.

A díjköteles úthálózatról tájékozódni lehet a nemzetiutdij.hu oldalon, ahol országos és megyei térképek is találhatók - közölte a NÚSZ.

Az adatok szerint az év első három hónapjában 2,97 millió e-matricát vásároltak az autósok, ebből 949 ezer volt az idén bevezetett megyei matrica.

 

 

Helyszíni 444! riport a miskolci számozott utcákból

Miskolcon a számozott utcák családjait először átverték, majd megpróbálták kitelepíteni, végül egyszerűen a híd alá küldik őket. Keményen dolgozó kisemberek, akik nem fértek be a NER-be. -írja a 444.hu, amely a helyszínen az alábbi videót forgatta.

  • Kelet-Közép-Európa legnagyobb sportkomplexuma épül Miskolcon. Elképesztően sok pénzből.
  • A számozott utcák lakói, akik még a régi vasgyártól kapták bérbe a házaikat, útban vannak.
  • Van, akiket kárpótol az önkormányzat, de sokakat nem.
  • A telepen apokaliptikus a hangulat. Az emberek bontanak és visznek mindent, ami még mozdítható, kivágják a fákat. Sok család már külföldre menekült.
  • Akik maradtak, mert nem tudnak vagy nem akarnak menni, azok viszont reménytelenül várják a végrehajtót.

 

 

Kambodzsai bérért dolgoznak a hazai garázsvarrodákban

Egy salgótarjáni ruhagyárban eldugult a WC, amelynek a megjavítását a varrónőkkel fizettették ki. Ezzel egy időben Kambodzsában napi három dollárért dolgoznak a varrónők. Vajon annyira távol vagyunk tőlük? Vagy bejöhet a kormány álma arról, hogy fölvegyük a versenyt a távol-keleti összeszerelő üzemekkel?

Három fiatal bloggert küldött Kambodzsába a norvég Aftenposten című lap azzal a céllal, hogy tapasztalják meg, milyen körülmények közt készülnek azok a ruhák, amelyeket nap mint nap hordanak. Anniken, Frida és Ludwig „idegenvezetője” Kambodzsában egy Sokty nevű fiatal helyi lány volt.

A norvég fiatalokat sokkolta az élete: Sokty néhány négyzetméteres szobában él, akkorában, amekkora az ő fürdőszobájuk. Sokty itt főz, mos, alszik, fürdik. A mellékhelyiség csak egy lyuk a földben. A kambodzsai lány az egész hetet végigdolgozza hajnaltól estig. Naponta 3 dollárt keres. Egy kabát ára a Mango üzletláncban – amelynek címkéjén az áll: Made in Cambodia – az ő egy hónapos lakbére.

A norvég fiatalok megkóstolták a gyári kosztot – ehetetlen. A saláta kukacos, a halra legyek szállnak. A dolgozók minden nap ezt eszik. És örülnek neki, mert itt jónak számító munkájuk van. Itt 12 órát kell egy helyben ülni a varrógépnél, és csak varrni, varrni, varrni, megállás nélkül.

 

 

A metrómegállókban is nyitva maradhatnak a boltok vasárnap

A kormány folyamatosan figyeli a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvénnyel kapcsolatos visszajelzéseket, jelenleg is folyamatban van a jogszabály módosítása, mondta Szatmáry Kristóf, miniszteri biztos csütörtökön az M1-nek.

Elmondta, a parlament vállalkozásfejlesztési bizottsága szerdán nyújtott be egy módosító indítványt, amely alapján a kiskereskedelmi üzletek reggeli nyitásának legkorábbi időpontja 4 óra 30 percre módosul a jelenlegi 6 óráról.

A reggel 6-os nyitás nemzetközi példák alapján került be a törvénybe, de nagyon sok visszajelzés érkezett vidékről, hogy az időpont túl késői, mivel sokan mennek reggel 6 órára dolgozni, akik az alapvető élelmiszereket előtte megvásárolnák. Szintén módosul a pékségekre vonatkozó nyitvatartási szabályozás, ezek az üzletek 5 órától lehetnek nyitva.

A javaslat szerint a törvény hatálya alól kikerülnének a metrómegállók területén kialakított üzletek is, hasonlóan a vasúti és autóbusz pályaudvarokon, repülőtereken működő üzletekhez, amelyek vasárnap is nyitva tarthatnak. A módosítás rögzíti azt is, hogy az automatából történő értékesítésre szintén nem vonatkozik a jogszabály.

Szerinte a tapasztalatok alapján később, nagyjából fél év múlva érdemes lehet újra elgondolkodni azon, hogy az új szokások milyen változtatásokat igényelnek, és utána lehet ismét visszatérni erre a kérdésre.

A miniszteri biztos utalt a NAV szerdai közlésére, miszerint az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem adatait, és ez alapján az látszik, hogy a forgalom nem csökkent, sőt valamelyest emelkedett is a fogyasztás az első negyedévben.

Mindettől függetlenül az emberek továbbra sem lelkesek a kötelező pihenésért, a Medián közösségi finanszírozású felmérése szerint a válaszadók 62 százaléka támogatja, hogy vasárnap nyitva legyenek a boltok. Az intézkedést mindössze két társadalmi csoportban támogatják többen, mint ahányan ellenzik: a Fidesz-szavazók, illetve a nyolc általánost nem végzettek körében. Előbbieknél 48, utóbbiaknál 56 százalék pártolja a vasárnapi pihenőnapot. Az Ipsos márciusi kutatásában 64-32-re jött ki a vasárnapi nyitva tartást pártolók aránya.

 

 

Orbán kacsalábon forgó liba ólat igért Egernek

A közös sajtótájékoztatón a kormányfő elmondta: a megállapodásnak része az is, hogy az egri uszodát 6,3 milliárd forintból nemzeti úszó- és vízilabdaközponttá fejlesztik. Emellett – a már zajló rekonstrukciókon túlmenően – 6 milliárd forintból folytatódik az egri vár fejlesztése is.

Megállapodás született továbbá arról, hogy a MÁV átad Egernek egy 9 hektáros terület, hogy abból ipari park lehessen, amely a város saját területeivel együtt 20 hektáros lehet majd – ismertette Orbán Viktor.

 

 

Gyagyás az ellenzék támogatását kérte

Az ellenzék támogatását kérte a Fidesz parlamenti frakcióvezetője azokhoz a kétharmados törvényekhez, amelyek lehetővé teszik a rendőrök és a katonák bérének emelését. Rogán Antal pénteki budapesti sajtótájékoztatóján közölte: ha a jövő heti országgyűlési határozathozatalon az érintett törvények kétharmados passzusai nem mennek át, akkor nem lehet megemelni minden rendőr és katona bérét.

Emlékeztetett, a javaslatok alapján az idén 30 százalékkal, majd azt követően évente 5-5 százalékkal, így 2019-ig bezárólag összesen 50 százalékkal nőnének a bérek az ágazatban.

A szintén kétharmados földtörvény esetében a fideszes politikus azt ígérte, lesznek olyan ellenzéki módosító indítványok, amelyeket támogatnak.

A nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő földeknek a nemzeti földalapkezelőhöz kerülését firtató kérdésre Rogán Antal azt mondta: lehet, hogy lesz a kormánypárti frakcióból egy vagy két ellenszavazat, de a képviselőcsoport túlnyomó többsége indokoltnak tartja, hogy a föld kezelését egységesen bonyolítsa le a kormány, az ne legyen szétdarabolt, mert abból visszaélések származnak.

A keddi zárószavazásokról szólva a frakcióvezető megerősítette azt is: a Fidesz-KDNP támogatja azt az előterjesztést, amely alapján Magyarország 150 katonát küldhetne az iraki Erbílbe, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam elleni nyugati koalícióhoz. Ez szerinte erkölcsi kötelesség. Az indítvány elfogadásához egyúttal újból kérte az ellenzék támogatását.

 

 

Orbán szerint már vizsgálják, ki követett el "butaságot" a közpénzekkel

A kormány tanulmányozza a Quaestor-károsultak kártalanításáról szóló fideszes javaslatot, amelyről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azonnali egyeztetést kezd a bankszövetséggel és a kabinet szerződéses partnereivel – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban. 

A kormányfő kifejtette: a Fidesz frakcióvezetőjének javaslata a pénzügyi rendszer szereplőitől befizetést követelne meg, ám a kormánynak van egy megállapodása az EBRD-vel, azaz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint a bankszövetséggel, és ez alapján semmilyen, a pénzügyi rendszert terhelő újabb adót, hozzájárulási kötelezettséget nem vetnek ki velük való konzultáció nélkül.

Így "akkor tudjuk támogatni a frakcióvezető javaslatát, ha az elfogadható a pénzügyi élet szereplői számára is. Szerintem az út járható" – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök a rádióinterjúban azt is elmondta, hogy már vizsgálódnak a brókercégeknél elhelyezett közpénzekkel kapcsolatban. Egyelőre nem tudják, "ki követett el butaságot" és "ki volt gondatlan" a háttérintézményekre, mivel a források elhelyezésére vonatkozóan eddig megengedőbbek voltak a szabályok.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel