Így nyúlhatott le több százmilliót Farkas Flórián

Fejenként több százezer forintot számláztak ki három hónapig dolgozó közmunkások nevére benzinköltség címén Farkas Flórián elnöki keretéből. A pénzt természetesen nem a közmunkások kapták meg. Az ORÖ gyanús pénzköltéseit felfejteni próbáló képviselők megmutatták, mire mehetett el az a háromszázmillió körüli összeg, amivel Farkas több éve nem számol el.

 

Azután, hogy durva visszaélések gyanúja merült föl az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egyik, nagyrészt uniós finanszírozású programjával − Híd a munka világába − kapcsolatban, az is kiderült: miközben ORÖ-elnökként közel 300 millió forintnyi elnöki kerettel rendelkezhetett Farkas Flórián, a féléves kötelező beszámolókat  egyszer sem sikerült benyújtania. Arról tehát, hogy azt a pénzt hová tette, mire költötte, senki nem tud semmit.

Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, Lakatos Oszkár, az ORÖ Lungo Drom-os tagja, illetve Vajda László, a Lungo Drom alelnöke mai sajtótájékoztatójukon azt mutatták be, hogyan költhette el Farkas Flórián az elnöki keretét úgy, hogy a papíron kedvezményezettek egy fillért se láttak a pénzből.

Az ORÖ és Farkas Flórián gyanús pénzköltéseit kritizáló roma önkormányzati képviselők által felállított vizsgálóbizottság elmondásuk szerint súlyos törvénysértéseket tárt fel, melyek alapján a napokban megteszik a feljelentéseket. Lakatos Oszkár prezentációjából az derült ki, hogy több ORÖ-tisztségviselőnek mentek furcsa kiutalások: Dombóvári Ildikó hivatalvezetőnek például belföldi kiküldetés címén 2011. május elején 696 277 Ft, július közepén 734 070 Ft. De Makaiék azt is állítják, hogy 2011 és '12 között közgyűlési döntés nélkül részesültek közel 140 millió forint jutalomban az ORÖ hivatalának vezetői. 

A legdurvábbnak az az adatsor tűnt, ami szerint 2012-ben és '13-ban közfoglalkoztatottak, önkéntesek számára több mint 113 millió Ft-ot fizettek ki utazási költség címén. Ebben az időszakban 360 közfoglalkoztatottról tudnak. Az adatok szerint van olyan személy, akinek a nevére a 3 hónapos közfoglalkoztatása idején több mint négymillió forintot könyveltek el. Ezeknek az embereknek egy része minderről semmit sem tudott, csak a nevüket és adataikat használták fel arra, hogy a kifizetéseket lepapírozzák, mondták Makaiék.

A listán szereplő emberek azonosítása folyamatban van, eddig több mint tíz emberről tudják biztosan, hogy nem is hallott arról, hogy a havi hatvanezer forinton túl bármit is kapott volna. A képen részlet látható két adatsorból is, a neveket adatvédelmi okokból nem szerepeltették a listán. A képviselők szerint az adatok az ORÖ könyveléséből származnak.

A másik elszámolási furcsaság, hogy önkéntesek, közfoglalkoztatott, ÁROP, TÁMOP programban részt vevő személyek részére több mint százmillió forintot számoltak el költségként, amiről a listán szereplő személyek szintén egyáltalán nem tudtak: fejenként 6-7-800 ezres posta- és levélköltségtételekről van szó. A képviselők szerint azok, akiket megtaláltak, hajlandók a nyomozó hatóság felé igazolni, hogy a számukra elszámolt pénzből egy forintot sem kaptak.

Vajda László elmondta, úgy tudja: Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter arra kérte az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Hegedűs Istvánt, hogy váltsa le a Híd a munka világába foglalkoztatási program vezetését, ami azt jelentené, hogy Farkas Flóriánt is, hiszen ő a foglalkoztatási szövetkezet elnöke. Vajdáék szerint a foglalkoztatási szövetkezet vezetői egyben az ORÖ vezető tisztségviselői is, így azt szeretnék, ha a szervezet egy teljes tisztújításon esne át.

Balog Zoltán kéréséről természetesen megkérdeztük az Emberi Erőforrás Minisztériumát is. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Ahogy megkerestük az Országos Roma Önkormányzatot is, hogy valósak-e ezek az adatok, és ha igen, mi a magyarázat ezekre az összegekre: ha válaszolnak, cikkünket frissítjük.

A szövevényes feljelentéseket, vizsgálatokat és nyomozásokat a Romnet.hu próbálta kibogozni ebben a cikkében. Azt írják például, hogy igazat mondott Balog Zoltán, amikor azt állította április 2-án, hogy a NAV nyomozati szervétől arról értesült, hogy költségvetési csalás ügyében nem látnak okot a nyomozás megindítására a Híd a munka világába programmal kapcsolatban. Azt viszont Balog elfelejtette hozzátenni, hogy a NAV csak hatáskör és illetékesség hiányában mondta ezt, és a feljelentés átkerült a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájához.

 

 

Matolcsy tovább dicséri saját magát

Magyarország 2010-2014 között az Európai Unió legsikeresebb gazdasági és pénzügyi konszolidációját és stabilizációját hajtotta végre, és egyben növekedési fordulatot valósított meg – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön Budapesten, a Budapesti Gazdasági Főiskolán.

A jegybank elnöke a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Közgazdaságtudományi Szekciójának ünnepélyes megnyitóján tartott előadásában kiemelte: ebben nem kis szerepet játszott az, hogy Magyarország, a magyar kormány új megoldásokat keresett, és elsősorban strukturális reformokkal egy tehermegosztásra épülő, sikeres adóreformmal kísért gazdaságpolitikát vitt véghez.

Ennek része volt, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) mért államháztartási hiány 3 százalék alá csökkent, az államadósság GDP-hez viszonyított szintje mérséklődött, a folyó fizetési mérlegben tartós többlet alakult ki, a foglalkoztatás jelentősen bővült 2010-hez képest, a gazdasági növekedést tekintve pedig tavaly – az írek mögött – az EU második legnagyobb növekedést érte el az ország – sorolta az eredményeket Matolcsy György.

 

 

A Magyar Orvosi Kamara sem kér a legális hálapénzből

Az Igazságügyi Minisztérium által indítványozott törvénymódosító javaslat szerint ezentúl az orvosok elfogadhatnák a hálapénzt, ha ezt a kezelés után teszik. A hírre korábban a Magyar Rezidensszövetség úgy reagált, ez konzerválná a "szoftkorrupciós" rendszert. Most a Magyar Orvosi Kamara elnöksége is jelezte: elfogadhatatlan az ötlet.

Közleményükben többek közt arról írtak, a törvénymódosítás évtizedeken át bevett gyakorlatot szentesítene:

A Magyar Orvosi Kamara ismételten és határozottan leszögezi, hogy a hálapénz intézménye orvost és beteget egyaránt megalázó helyzetet teremt, aláássa az eredményes gyógyításhoz nélkülözhetetlen bizalmat, kifejezetten növeli az orvosok kivándorlási szándékát, ezért mielőbbi teljes megszüntetése elemi közérdek.

A hozzá vezető út pedig nem lehet más, mint a jelentős béremelés, a gyógyítók számára tisztes megélhetést biztosító, értékálló jövedelem törvényi garanciája.

 

 

A tolvajkormány kész tízmilliárdokat bukni, és Simicskáék még be se nyújtották a számlát

Ma dönthet a kormány arról, felbontja-e a szerződést az M4-es autópálya Abony–Fegyvernek szakaszát építő kivitelezőkkel, akik a kabinet gyanúja szerint kartellezve drágították meg a beruházást. Lapunk információi szerint a 110 milliárd forintból 48 milliárdot már kifizetett a kormány. A beruházásból összesen 34,5 milliárd jutna a Közgép vezette konzorciumnak.

Látványos videofelvétel került fel a YouTube videomegosztóra arról, hogy néz ki most az M4-es Abony–Fegyvernek szakaszának építési területe. Ez az a beruházás, amelynek építését előbb arra hivatkozva állította le a kormány, hogy Brüsszel kifogást emelt az indokolatlanul magas költségek miatt, csakhogy kiderült, az autópálya nem uniós pénzből épül.

Így alakult, hogy kartellgyanúval indokolják a munkák befagyasztását. Sokan tudni vélik, a valódi ok Orbán Viktor és Simicska Lajos háborúja lehet, az ugyanis tény, hogy az érintett szakasz három munkájának egyikére és a szolnoki Tisza-híd építésére a Közgép partnere, az A-Híd nyert megbízást. A Simicska-birodalomnak eredetileg kijelölt munka értéke 34,5 milliárd forint, míg a Colas–Swietelsky konzorcium 46, a Strabag pedig 25,6 milliárd forint értékű szerződést kapott.

 

 

Beígért jövedelmeket vágna meg drasztikusan a kormány

Drasztikus módon oldaná meg a kabinet a kormányhivatali bérek körüli feszültséget. A probléma amiatt keletkezett, hogy azok a dolgozók, akik két éve kerültek át az önkormányzattól, megtarthatták a korábbi bérpótlékaikat. Erre a kormány garanciát is vállalt nekik, ám most inkább eltörlik az újak illetményeit – írta az Origo.

A kormányzati javaslat ezreket érintene és többek közt Áder János államfő, valamint a szakszervezet is nemtetszésüket fejezték ki. Vissza is küldte megfontolásra a köztársasági elnök a javaslatot, de egyelőre hiába. A kabinet megingathatatlannak tűnik és csupán annyi engedményt tett, hogy nem kötelezően kéne eltörölni a pótlékokat, hanem a tisztviselők értékelésétől tennék függővé. Ez alapján a főnök fogja eldönteni, ki érdemli meg a juttatást.

Az elvonás mértéke körülbelül 30-40 százalékos lehet, a keresetcsökkenés így csaknem kétezer alkalmazottat fog érinteni. Felkereste az Origót egy, a gyermekét egyedül nevelő, névtelenséget kérő kormányhivatalnok, akinek jövedelme közel 54 ezer forinttal csökkenne. Így reagált:

Húsz évig koptattam az önkormányzati folyosókat, éppúgy, mint az erre láthatóan büszke Lázár János, mégsem kapok milliós fizetést, mint sok államtitkár. Nem én akartam kormányhivatalnok lenni, de nem volt más választásom. Ha 2013-ban nem vállalom az áthelyezésem, egyszerűen kirúgtak volna.

Egyébként a közalkalmazottak nagy része nem szívesen beszél az őket érintő problémákról, ugyanis az egyik törvény szerint nem panaszkodhatnak munkahelyükről még a közvetlen környezetüknek sem. Nem mellesleg ugyanez a törvény – mely 2011-ben lépett életbe – mondta ki az Országgyűlés által is támogatott fizetés eltérítését.

A javaslat egyébként a korábban önállóan működő környezet- és természetvédelmi főfelügyelőségeket, bányászati szerveket is a kormányhivatalok alá sorolná, így a beosztottakat leszámítva még jó pár dolgozót érintene a bérek megvágása. Többek közt közel 1500 hivatalvezetőt is, akik okkal tarthatnak majd elbocsátástól vagy lefokozástól.

A szakszervezetisek a fizetések kiegyenlítését követelik, melynek szerintük nem a pótlékok megkurtítása a módja. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára az Origónak azt nyilatkozta, hogy azok a helyek adjanak azonnali, tíz százalékos – vagy havi 15 ezer forintos – béremelést a dolgozóknak, ahol már legalább nyolc éve nem emelkedett az alkalmazottak bére. Elfogadhatatlannak tartja, hogy az eleve alacsony fizetésekből még vágnának, amikor közel 27 ezer kormánytisztviselő – köztük diplomások is – él szakmunkás-bérminimumból, ami nettó 78 ezer forintot jelent.

Ott van még a közszolgálati életpályamodell, melyet Lázár János oly gyakran emleget, de ez csak a jövő nyáron lépne érvénybe, bár már 2013-ra is megígérték. A Miniszterelnökség szintén ígért húsvéti Erzsébet-utalványt 27 ezer forint értékben, valamint az is elhangzott, hogy az alacsonyabb fizetést kapó alkalmazottak béréből nem fognak levonni.

Annak ellenére, hogy még el sem fogadták a törvényjavaslatot, az MKKSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy már zajlanak az intézményi rendszert érintő átszervezések. Máris elküldtek több kormánytisztviselőt vagy otthonuktól 100-150 kilométerre, egy másik megyében ajánlottak fel nekik pozíciót – írta az Origo.

 

 

Biztonságiak és kamerák őrzik Semjén kedvenc vadászházát

Semjén Zsolt KDNP-elnök gyakran látogat el Gántra, énektanár felesége vadászházához, melyről most kiderült, hogy térfigyelő kamerák őrzik. A Bors riporterei elmentek az említett házhoz, amiben bár nem tartózkodott senki, mégis villámgyorsan ott termett egy vadász a terepjárójával.

A férfi magából kikelve rontott a lap fotósára, majd értesítette a hatóságokat. Kiszállásuk után a rendőrök igazoltatták a sajtó munkatársait.

A lap szerint biztonsági cég védi még a szomszédban lévő elhanyagolt épületet is, ahol elvileg a miniszterelnök-helyettes személyes testőrei kapnak szállást, ha szükség van rájuk. Semjén a húsvéti ünnepeket is felesége házában töltötte. 

A vadász, miután lehiggadt, azt nyilatkozta a riportereknek, hogy a ház Semjén Zsolt fiáé. Korábban maga Semjén mondta, hogy a körülbelül 30-40 milliót érő gánti épület felesége tulajdonában áll. A KDNP elnökének egyébként két fia és egy lánya van, a ház kapuján pedig testvére, felesége és édesanyja neve áll – közölte a Bors.

 

 

Módosul a vasárnapi zárva tartás

A kormány folyamatosan figyeli a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvénnyel kapcsolatos visszajelzéseket, és ennek alapján jelenleg is folyamatban van a jogszabály módosítása, erről Szatmáry Kristóf, a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos beszélt csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

A miniszteri biztos elmondta, hogy a parlament vállalkozásfejlesztési bizottsága szerdán nyújtott be egy módosító indítványt, amely alapján a kiskereskedelmi üzletek reggeli nyitásának legkorábbi időpontja 4 óra 30 percre módosul a jelenlegi 6 óráról.

Hozzátette, hogy a reggel 6 órai nyitás nemzetközi példák alapján került be a törvénybe. Nagyon sok visszajelzés érkezett azonban vidékről, hogy ez az időpont túl késői, mivel sokan mennek reggel 6 órára dolgozni, akik az alapvető élelmiszereket előtte megvásárolnák. Szintén módosul a pékségekre vonatkozó nyitvatartási szabályozás.

Szatmáry Kristóf úgy vélte, "most varrható el" teljes mértékben a törvény úgy, hogy alkalmazkodjon a gyakorlati tapasztalatokhoz. Hozzáfűzte: néhány hónap szükséges ahhoz, hogy kialakuljanak az új szokások egy ilyen nagy átalakítás után. A tapasztalatok alapján később, mintegy fél év múlva érdemes lehet újra elgondolkodni azon, hogy az új szokások milyen változtatásokat igényelnek, és utána lehet ismét visszatérni erre a kérdésre.

A miniszteri biztos beszélt arról is, hogy az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem adatait, és ez alapján az látszik, hogy a forgalom nem csökkent, sőt valamelyest emelkedett is a fogyasztás márciusban, ami illeszkedik az elmúlt mintegy másfél év folyamatos kiskereskedelmi növekedésébe.

A parlament honlapján olvasható bizottsági módosítás szerint az üzletek kiskereskedelmi napokon 4 óra 30 perc és este 22 óra között tarthatnak nyitva. A kizárólag pékárut, tejterméket, cukrászati készítményt és alkoholmentes italt értékesítő üzlet azonban vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között is nyitva lehet.

A javaslat szerint a törvény hatálya alól kikerülnének a metrómegállók területén kialakított üzletek is, hasonlóan a vasúti és autóbusz pályaudvarokon, repülőtereken működő üzletekhez, amelyek vasárnap is nyitva tarthatnak. A módosítás rögzíti azt is, hogy az automatából történő értékesítésre szintén nem vonatkozik a jogszabály.

 

 

A trafikos inkább csak felgyújtaná az egészet

Újból kiírta az aprófalvak trafikjaira a pályázatot a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. Dacára annak, hogy sok helyütt ma is lehet cigarettát venni, pont úgy, mint a fideszes trafikdúlás előtt, s annak, hogy immár mindenki előtt világos, a kistelepüléseken teljes ráfizetés a Nemzeti Dohánybolt.

– Trafik Bakonykoppányban?! – néz rám az ütődötteknek szánt mosollyal a helyi vegyesbolt vevője. A 198 lelkes község az egyik a 490-ből, ahol a napokban – 2013 óta sokadjára – hirdetett koncessziós pályázatot a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (ND) Zrt. – Nem fog itt jelentkezni soha senki – ingatja a fejét a boltos, ő például akkor sem pályázna, ha fegyverrel kényszerítik rá. Pláne, hogy így is árusíthat dohányt. Immár majdnem két éve, hogy a „gyerekek és fiatalok védelmében” bevezették a trafikrendszert: a boltokból eltűnt a dohányáru, annak jogát az állam botrányos körülmények között koncesszióba adta, sokszor bizonyíthatóan a fideszes haveroknak és politikusrokonoknak.

Anno még azzal hitegették a közvéleményt, hogy a trafikjogoknál előnyben lesznek a mozgáskorlátozottak, valójában a jó kereseti lehetőségnek látszó koncessziók mégsem náluk kötöttek ki. Sőt: egy sor, korábban trafikot üzemeltető vállalkozótól is elvették a megélhetést. A pályáztatás során kiderült, hogy a kisebb településeken persze szó sincs nagy üzletről, ellenkezőleg: senki nem akart trafikot nyitni, s ha átmenetileg is, dohány nélkül maradtak a kis falvak.

 

 

 

A páciens neve: Orbán Viktor

A fiatal Orbán Viktort ismerők szerint a katonaság alatt megélt megaláztatás szinte vadembert faragott belőle az egyetemre. Balhék, fegyelmik, erőszakoskodás, leginkább Simicska Lajossal közösen. Úgy tűnik, azóta sem érti, hogy miért kellene visszafognia a haragját, sértődöttségét, elfojtott kisebbrendűségi komplexusaiból fakadó bosszúszomját.

Talán már tényleg csak egyetlen dolgot ismer: a saját előrejutását segítő kérlelhetetlen és könyörtelen törtetést. Ha nem tenné, összeomlana, depresszióba süllyedne. Áhítozza a konfliktust, hogy valakinek érezze magát, hogy értelmet lásson az életében. Azt hinné az ember, hogy mérhetetlenül cinikus, de nem az, legalábbis nem mérhetetlenül. Lázár János és a volt SZDSZ-es Kóka János, igazán cinikusak. OV automatizmusai, személyiségébe épített és elfojtott indulatai inkább a kétségbeesett, csapongó, minden elvet és értéket tagadó tökéletes önvédelem érdekében az ingatag bandavezéri identitás megtartására irányul. Karakteréből fakadóan képtelen megállni, izgatott, szorongó, kielégíthetetlen. Mint egy kisgyerekek, úgy csal a játékban. Nem fogja föl, hogy a csalással, térképek átrajzolgatásával megszerzett dicsőség hamis. Ez a hamisság azonban rendszerint csak a tudatalattiban jelenik meg: ezért frusztrált, ezért nyughatatlan, ezért vágyik újabb, valósnak ható dicsőségekre, amelyeket időről időre meg is szerez.

 

 

Orbán: Tapolca után nix ugribugri!

Orbán Viktor Tapolcán köszönetet mondott a választóknak, hogy tavaly háromszor is támogatták a Fideszt, csak azt felejtette el, hogy ez nem igaz, mert jobbikos polgármestert választottak. A miniszterelnök a vasárnapi tapolcai időközi választást megelőzően kampányol az érintett városokban.

"Nem politikai kérdés, nem a kormányzatról szól, hanem becsületbeli ügy, hogy a Fidesz vasárnap nyerjen" – mondta Tapolcán Orbán Viktor, aki a párt jelöltje, Fenyvesi Zoltán mellett kampányolt. Azt mondta, akármi is lesz az eredmény, "nix ugribugri", a kormány végig fogja csinálni a következő három évet, "legfeljebb nem 67 százalékos többségünk lesz".

Orbán csütörtökön több települést is végiglátogatott a vasárnapi időközi választásra készülő tapolcai körzetben, délelőtt Ajkán kezdett, megfordult Sümegen és Szigligeten is. Ajkán többek között arról beszélt, hogy egyedül maradt a politikai pályán, nincs igazi kihívója, ezért reflektorfényben van és minden hibáját felnagyítják.

Tapolcára 16 óra után érkezett meg, a Malom-tónál 150 fős tömeg várta, de a miniszterelnöknek a hangosításon túl is kiabálnia kellett, mert a tó másik oldalán a Szolidaritás, illetve a DK tüntetői várták. Az Orbán Viktort hallgató közönségben felbukkant a DK-s Szarvas Koppány Bendegúz, és egy transzparenst akart kifeszíteni, de a Fidesz biztonsági emberei kitépték a kezéből és kilökdösték Szarvast a tömegből. A közönségben egyébként feltűnt néhány jobbikos aktivista is, sőt a Tempó Párt magát kormányzónak tituláló vezetője, Borbély József is közbe-közbe kiáltott.

A miniszterelnök többször beszélt arról, hogy nehéz helyzetben kell helyt állnia a Fidesznek Tapolcán. Mint fogalmazott, egyáltalán nem könnyű a helyzet, és párhuzamot vont azzal az időszakkal, amikor 2002-ben elveszítette a Fidesz a választásokat. Hosszabban beszélt arról, hogy 2002-ben a második választási fordulóban kemény munkával fordították meg a körzetet, majd felemlegette, hogy a következő években milyen nehéz volt újjászervezni a polgári-nemzeti oldalt. "De 2010-ben kétharmaddal hazavágtuk őket" – mondta a szocialistákra.

Köszönetet mondott azért, hogy 2014-ben háromszor is támogatták a szavazók a Fideszt, de ebben tévedett, hiszen pont Tapolcán jobbikos lett a polgármester. Majd Orbán hozzátette, "de hol van már a tavalyi hó". Ennek ellenére szerinte ha a fideszesek a következő három napban elvégzik a munkát, akkor Fenyvesi nyerni fog.

Amikor az ellentüntetők azt skandálták, hogy hazudik, Orbán egy pillanatra megállt a beszédével, és azt mondta, "igen-igen, persze!".

A fideszes jelölt pár percet beszélt Orbán után, azt hangsúlyozva, hogy nagy a választás tétje: az a kérdés, hogy a következő években az uniós milliárdokból mennyit tudnak fejleszteni a tapolcai körzetben.

Egyébként a város felbolydult, de nem csak Orbán kampánybeszédét próbálták széttrollkodni a pártok, a nap folyamán többször is igyekeztek megzavarni az ellenfél kampányrendezvényeit. Ebben élen járt Borbély József, aki egy Ladával és az autóra szerelt hangszóróval járja a várost, és előbb Fodor Gábor sajtótájékoztatójába harsogott bele, majd az Orbán-beszéd előtt, hogy a miniszterelnöknek elromlott a hangosítása, ezért megváltozott a lakossági fórum helyszíne.

 

 

Az ételosztáson letaposott rózsák miatt sopánkodott a seggfej miskolci polgármester

Kriza Ákos, a miskolci fideszes polgármester arról panaszkodott: a keddi ételosztás több százezres kárt okozott, mivel az éhezők letaposták a frissen ültetett rózsákat a Polgármesteri Hivatal előtt – hangzott el a TV2 Mokka című műsorán.

Kriza azt nyilatkozta a Gyermekétkeztetési Alapítványról:

Bármit csinál ez a szervezet Miskolcon, abból hatalmas botrány lesz.

A polgármester a műsor felvételére magával hozta az alapítvány levelét is, melyben állítólag arra kérték az önkormányzatot, hogy "közvetítsék élőben az ételosztást". Krizát felháborította, hogy szakmaiatlan volt a szervezet kérése és szerinte az egész ételosztás is szakmaiatlanra sikerült.

Az ételosztást egyébként, ami szinte közelharcba fulladt, a Miskolcnak Hangja Van csoport szervezte, miután felháborította őket, hogy Kriza nem kért a Gyermekétkeztetési Alapítvány ételosztásából.

 

 

Gyurcsány feltámadásától tart a Fidesz

Egy szélsőbaloldali frakció létrejöttével fenyegetne a baloldali jelölt esetleges győzelme a tapolcai időközi országgyűlési képviselőválasztáson – mondta a fideszes Gulyás Gergely csütörtökön az MTI-nek.

A kormánypárti politikus, parlamenti alelnök arról beszélt, hogy az MSZP és a DK jelöltjének a megválasztása hatással lenne az Országgyűlés munkájára, ugyanis Pad Ferenc döntésétől függően akár önálló képviselőcsoportot alakíthatna és vezethetne Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK)elnöke.

Az új országgyűlési törvény szerint öt képviselő alakíthat frakciót, a DK jelenleg négy mandátummal rendelkezik. A baloldali jelölt csatlakozásával meglenne Gyurcsány Ferencnek a szükséges létszám, hogy újra frakcióvezető legyen – mutatott rá Gulyás Gergely.

 

 

Termőföld helyett per jutott a helyi gazdáknak

Böcsödi Gergely köszönetet érdemelne, amiért felhívta a figyelmet a földpályázatok körüli törvénytelenségre. Ehelyett azonban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pert akasztott a kajászói gazda nyakába földfoglalás miatt. A helyi gazdák által kifogásolt földet újrapályáztatták, Böcsödit azonban kizárták, mivel perben áll az állammal.

Sajátos módon ismerte el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), hogy az állami földpályázatok első körében súlyos hibát vétett a Fejér megyei Kajászón. A hatezer aranykoronás törvényi limit fölött „jutalmazott", máshol lakó nyertes gazda földjeiből leválasztottak 64 hektárt, és azt tavaly decemberben újra pályáztatták. A pályázatból arra való hivatkozással zárták ki a 31 éves helyi gazdát, Böcsödi Gergelyt, hogy perben áll az állammal.

Ez valóban így van, Böcsödi Gergelyt a 2013. áprilisi földfoglalás miatt az NFA birtoksértés miatt beperelte, öt és fél millió forint kártérítést követelt tőle, igaz, az elsőfokú bíróság „csak" 1 millió 324 ezer forint megfizetésére kötelezte.

Az összeg valójában a napraforgóvetéssel „megrongált" 64 hektáros állami terület egyheti őrzésének díja, amelyet a magyar állam fizetett egy biztonsági cégnek „a föld megvédéséért".

 

 

Bedőlni látszik a NAV-dominó

Váratlan bejelentést tett Polt Péter a parlamentben: másfél év után kinyitják a híres zöld dossziét. Az ezermilliárdos NAV-os áfacsalás ügyében már több szálon is zajlik a nyomozás, melyben a legfőbb ügyész szerint máris gyanúba keveredett az adóhivatal egyik vezetője.

A 168 Óra értesülései alapján még az is elképzelhető, hogy meneszteni fogják az oly sokáig védett Vida Ildikót. A NAV belső működését az Állami Számvevőszék is megkérdőjelezte, mire Varga Mihály meglehetősen gyorsan reagált is. Szerinte minél hamarabb pontot kell tenni az adóhivatallal kapcsolatos ügyek végére.

A lap tudomása szerint az Európai Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata is a végéhez közeledik, mely révén kiderülhet, valóban nagyszabású áfacsalás zajlik-e Magyarországon. Ezzel pedig beigazolódhat az, amit Horváth András már jó ideje a nyilvánosság elé próbált tárni.

Az egykori NAV alkalmazott a lapnak adott interjújában elmondta, a mai napig követi az egyre gyorsuló eseményeket. Elmondása szerint rajta kívül többen is megpróbálták a visszaéléseket leleplezni, de mivel nem kaptak megfelelő közfigyelmet, ezért "nagyon keményen elbánt velük a rendszer". Ennek ellenére őt egyelőre még az egzisztenciális problémákon kívül nem érte attrocitás és ezt többek közt a nyilvánosság támogatásának tudja be.

Horváth annak idején észrevételével először Rogán Antalhoz és Lázár Jánoshoz fordult, de ők elhajtották. A volt adóhivatali dolgozó ezután tette meg a feljelentést, melyre a válasz egy nála történt házkutatás lett. A lap azon kérdésére, hogy visszakapta-e a házkutatás során lefoglalt számítógépet, azt felelte, hogy néhány iraton kívül másfél év alatt sem adták azt vissza, holott ennyi idő alatt már bőven át tudták volna másolni az őket érintő adatokat.

Az interjúban azt is kifejtette, hogy Polt bejelentése nagy tévedés, miszerint a „vizsgálatok megakasztása”, illetve a „Kiemelt Ügyek Igazgatóságának megszüntetése” is beletartozik a vizsgált ügyek közé. Szerinte indokolt lenne ugyan az igazság kiderítése, de az igazgatóság megszüntetésével kapcsolatban az elmondottakkal ellentétben nem folyik nyomozás. Horváth azt is állítja, hogy az a magyarázat sem igaz, miszerint az említett igazgatóság hatásköre alá eső feladatokat mások vették át. Úgy véli:

Az érintett kör ellenőrzése ma is megoldatlan. A Kiemelt Ügyek Igazgatósága foglalkozott a szervezett bűnözés úgynevezett láncolatos csalásaival – a cukor, az olaj és a hús utaztatásával –, amelyek az ezermilliárdos kárt okozzák az országnak. A megszüntetett ellenőrző egységet inkább fejleszteni kellett volna, nem pedig indoklás nélkül, a komoly tapasztalataival együtt felszámolni. Ez komoly hiba!

A 168 Óra azon kérdésére, hogy tudja-e, melyik magas rangú NAV-vezető ellen indul most eljárás, Horváth András azt reagálta, legfeljebb csak sejtése van róla, hisz a feljelentéseik alapján legalább nyolc ember ellen indíthatnának nyomozást. Ezzel ellentétben Polt Péter csupán öt ügyet említett meg és ezek közül is csak négy esetben kezdődött vizsgálódás.

A volt adóhivatali alkalmazott különösen érdekesnek találja, hogy mostanság az "ügyészség hirtelen kényes lett a személyiségi jogokra" és nem bilincsben, nyilvánosság előtt vezetik el az embereket, mint ahogy az régebben volt a módi. Úgy gondolja, ez az egész valójában nem a személyiségi jogok miatt változott meg:

(...) szerintem nem a gyanúsított személyiségi jogait védik, hanem az adóhivatal működéséért felelős Vida Ildikó hivatali idejét próbálják meghosszabbítani. Azt a rendszert pártfogolják, amelyet az ő neve fémjelez. Az ezermilliárdos adócsalás ügye ugyanis felveti a teljes állami ellenőrző rendszer – benne a titkosszolgálatok és persze a kormányzat – felelősségét is. Ily módon ebben az ügyben a hatalmon lévő teljes politikai berendezkedés sáros lehet.

- fejtette ki álláspontját Horváth András a lapnak.

 

 

A CÖF leleplezte az ellenzék "erkölcsi deficitjét"

A CÖF közleményben büszkélkedett azzal, szerintük a tapolcai választókörzet lakossága "ráébredt" az április 12-i országgyűlési képviselő választás fontosságára. Azt is elárulták: "az ellenzéki pártok megfélemlítési akciói eredménytelenek maradtak". A Quaestor nevének helyesírása viszont kifogott a CÖF-ön.

Tegnap a CÖF-CÖKA és a helyi "civil" szervezetek újabb kampányrendezvényt tartottak a térségben, amely "zsúfolásig megtelt". Íme az erről szóló közleményük az eredeti helyesírással: 

(...) egyöntetű tetszésnyilvánítással fogadta az előadók ismeretterjesztését, amely rámutatott és leleplezte a hatalomra éhes MSZP-DK-s, valamint a Jobbik képviselő jelöltjeinek erkölcsi deficitjét.

A választók jelezték, nem dőlnek be Pad Ferenc jól tartott szakszervezeti vezető ígéreteinek és kinyilvánították, hogy múltja nem érdemel bizalmat.

A Jobbik jelöltje szélsőséges nézetei miatt elefánt lenne a honatyai porcelánboltban. Nem teljesíthető ígérethalmaza a QUESTOR-i brókerbotrányhoz hasonlítható átverés. Rig Lajos reményt árul teljesítési garancia nélkül.

A CÖF-CÖKA szerint Fenyvesi Zoltán erkölcsi értéke és a mögötte álló FIDESZ-KDNP kormányának teljesítménye világítótoronyként magasodik az ellenzéki jelöltek és pártok fölé.

 

 

A fideszes brókerkormány ezt a pénzt is el akarja lopni

Az MSZP azokat is várja a Fidesz-károsultak szombati budapesti demonstrációjára, akik tiltakoznak a civil szervezetek elleni kormányzati fellépés miatt - mondta az ellenzéki párt fővárosi frakcióvezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Horváth Csaba azt mondta, itt az ideje, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bocsánatot kérjen azokért a bűnökért, amiket a civilek ellen elkövetett.

Az ellenzéki politikus szavai szerint, több mint öt éve tart "a hajtóvadászat" a civilek ellen, az a Nemzeti Civil Alapprogram átszervezésével kezdődött, majd több mint fél évvel ezelőtt a Norvég alapokat kezelő civil szervezetek elleni fellépéssel folytatódott.

"Orbán Viktor főbróker", a "fideszes brókerkormány" totális kontrollt akar gyakorolni a civilek külföldi forrásai felett is, az ok egyszerű: ezt a pénzt is el akarják lopni - fogalmazott Horváth Csaba.

Szerinte a törésvonal nem a politika és a civilek között van, hanem a Fidesz-Jobbik-árnyékkoalíció és a demokraták között. A kormánynak csak az a jó civil, aki fideszes, CÖF-ös, vagyis civilbe öltözött fideszes - tette hozzá.

 

 

Lázár: a kormány 5,3 százalékos maximális reklámadó-kulcsot javasol

A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy 5,3 százalék legyen a reklámadó maximális mértéke – ismertette a kabinet előző napi döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Lázár János elmondta, hogy ebből az adónemből 7-8 milliárd forintos bevétellel számolnak, az pedig még kérdéses, legyenek-e olyanok, akik a nulla kulcsos sávba tartoznak majd. Úgy vélte, hogy a bizottság valószínűleg elfogadna egy, a nulla és az 5,3 százalék közötti második kulcsot. Ebben még nem született végső döntés – mondta. Megjegyezte, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak megpróbálnak segíteni, de e téren az Európai Bizottsággal is egyeztetniük kell.

Hozzátette: a jövő héten be kell nyújtani a javaslatot az Országgyűlésnek, és az új törvényt április-május folyamán el kell fogadni. Még ha lesznek is, akik mentesülnek a fizetés alól, lesz reklámadó, és Európában a legmagasabb lesz – rögzítette Lázár János.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel