Gyagyás szerint akik nem szavaztak a kormánnyal, azok a brókerek barátai

A Fidesz frakcióvezetője a brókerek barátainak nevezte azokat az országgyűlési képviselőket, akik kedden a parlamentben nemmel szavaztak a kormánypártok vagyonzárolási törvényjavaslatára. Rogán Antal a határozathozatal után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a zárolásokkal létrejöjjön egy olyan vagyonalap, amelyből gondoskodni lehet a brókerbotrány károsultjainak kártérítéséről.

Kifejtette: a Buda-Cash ügyfeleinek nagy részét már kárpótolta az Országos Betétbiztosítási Alap, a nem banki csoporthoz tartozó ügyfelek kártalanítását pedig elindította a Befektetővédelmi Alap.

Quaestor-ügyben szintén az a Fidesz álláspontja – folytatta a frakcióvezető –, hogy a Befektetővédelmi Alap indítsa el a kártalanítást, így a 32 ezer ügyfélből 22 ezret, akinek 6 millió forint alatti befektetése volt, szinte teljes mértékben kártalanítják. A fennmaradó 9500 embernek komoly előrelépést jelent a most megszavazott vagyonalap-felállítás – tette hozzá.

A törvényjavaslatukra nemmel szavazó 12 képviselővel kapcsolatban a politikus úgy fogalmazott: "mindössze 12 barátja volt a brókereknek a Házban". Nevesítette is őket: négy LMP-s képviselőt, Ikotity Istvánt, Sallai R. Benedeket, Schiffer Andrást és Szél Bernadettet, valamint nyolc függetlent, Gyurcsány Ferencet, Kész Zoltánt, Kónya Pétert, Szabó Szabolcsot, Szabó Tímeát, Szelényi Zsuzsannát, Vadai Ágnest és Varju Lászlót.

Rogán Antal ismét megerősítette: újabb törvényjavaslatot nyújtanak majd be, hogy az említett vagyonalapból minél hamarabb – a bűnvádi eljárás vége előtt – lehessen rendezni a polgári úton történő kártérítési igényeket.

A kedden megszavazott előterjesztésből kiemelte az úgynevezett offshore-klauzulát, amely lehetővé teszi, hogy a vagyonalapba azoknak az offshore cégeknek a vagyonát is be lehessen vonni, amelyeket arra használtak fel, hogy a pénzt eltüntessék.

A parlament kedden azzal a céllal módosított törvényt, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.

 

 

Lefoglalták az ETO Parkot és a stadiont

A vagyonvisszaszerzési eljárásban a győri ETO Parkot és a stadiont is lefoglalta a nyomozó hatóság – mondta a fővárosi főügyész az M1 aktuális csatornának hétfő este.

Ibolya Tibor emlékezetett rá: március 11-én rendelték el a nyomozást, aznap négy helyen tartottak házkutatást, amelynek eredményeként lefoglaltak körülbelül tízezer oldalnyi nyomtatott szöveget és körülbelül 800 gigabyte-nyi elektronikus adatot. Ennek az "óriási mennyiségű" adatnak az áttekintéséhez idő kellett – hangsúlyozta a főügyész.

Arra a kérdésre, hogy ennyi idő, két hét elég lehetett-e a vagyon kimenekítésére offshore cégeken keresztül, azt válaszolta: "objektíven nem volt olyan helyzetben" Tarsoly Csaba, hogy vagyont tudjon kimenekíteni.

A főügyész elmondta: a vagyonvisszaszerzési eljárás tart, ennek részeként hétfőn a győri ETO Parkot és a stadiont is lefoglalta a nyomozó hatóság biztosítási intézkedésként. A gyanúsítás után már megkezdődött a vagyonvisszaszerzés, gépkocsikat, üzletrészeket, készpénzt, ingatlanokat foglaltak le – tette hozzá.

Tarsoly Csaba és két társa ügyében a főügyész a gyanúsítás részleteit nem árulta el, annyit közölt, hogy "a cselekmény minősítése csalás".

Mint mondta, ez egy nehezen bizonyítható bűncselekmény, ezért minden olyan nyomozati cselekményt el kellett végeztetniük, amely megalapozottá teszi a gyanút. A Magyar Nemzeti Bank feljelentése csak arról szól – folytatta –, hogy a Quaestornál bűncselekmények történtek, de ekkor még nem volt egyértelmű, hogy milyen bűncselekmények. Mivel kár keletkezett, ezért a csalás gyanúját próbálták megalapozott gyanú szintjére hozni.

Ibolya Tibor ezzel kapcsolatban kijelentette: nem akar olyan országban élni, ahol egy feljelentés után egy nappal bárkit le lehet tartóztatni.

Amikor a büntetett előéletű Orgován Béla nevére írta a céget, Tarsoly Csabával szemben a megalapozott gyanú "kijegecesedett" – mondta a főügyész. Ez jó volt az ügyészségnek – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Buda-Cash-ügyben sem intézkedtek gyorsabban a nyomozók, talán egy vagy két nappal hamarabb állították elő a gyanúsítottakat – mondta. Ez mindkét ügyben két hét alatt történt meg, amit nemzetközi összehasonlításban is gyorsnak nevezett.

 

 

A bomlás melege: évszázadokra veszélyforrás lesz a tároló

Most, hogy a hírek szerint végleges nukleárishulladék-temetőt készülnek létesíteni Pécstől alig néhány kilométerre, Bodán, érdemes visszatekinteni az előzményekre, amelyek egészen 1987-ig nyúlnak vissza. Ekkor szállt harcba a hatalom ellen néhány elszánt ember az akkor még vendéglátós, ma nyugdíjas Kerényi János aktív közreműködésével, mert az ugyancsak Pécs-közeli Zengő egyik gyönyörű kis faluját, Ófalut nézték ki a paksiak nukleáris temetőnek. Az azóta feledésbe merült siker a rendszerváltás második legnagyobb civil győzelme volt a bős–nagymarosi gát építésének megakadályozása mellett.

– Kezdetben mennyien voltak a tiltakozók?

– Alig néhányan. Ahogy meghallottuk, mi készül, már a zsigereinkben éreztük, hogy ez így nem lehet jó. Kezdetben össze-vissza szaladgáltunk, támogatókat kerestünk, egyre nagyobb volt a hangunk. Talán éppen ezért hihetetlen sebességgel állt mellénk az egész falu, és ami legalább ilyen fontos: szinte a teljes magyar sajtó.

– A „daliás idők” óta – nagy technológiai robbanást hozva – eltelt közel harminc év. Most is elkezdené a küzdelmet?

– A rövid válaszom az, hogy persze. A hosszabb pedig az, hogy az a kérdés, az ember miként gondolkodik: csak magára vagy az utódokra is gondol-e? De vegyük komolyan, amit mondott, hogy mondjuk van egy új technológia. Ezeknek a hulladékoknak egy-két évszázadtól több ezer évig terjed a felezési ideje. Ki hozhat utódaink életéről felelősséggel döntést ilyen időtávra?

– Vagyis, ami ma nagyon jó helynek látszik, az vajon az lesz-e sok száz, esetleg ezer év múlva is?

– Így van. Azt se feledjük, hogy Ófalun a kis és közepes szennyezettségű anyagokat akarták elhelyezni, ezekre mondták, hogy hatszáz év múlva veszélytelenné válnak. Csak szemléltetésül: ahhoz, hogy, mondjuk, mostanra legyen ártalmatlan az anyag, mondjuk 1415-ben, Husz János megégetésének évében kellett volna eltemetni. Érti, micsoda őrületről beszélünk? Amire Bodán készülnek, az már elsődleges szennyezettségű anyagokról szól. Jöhetnék összehasonlító évszámként akár a honfoglalással vagy a besenyőkkel vagy még korábbi dátummal, mondjuk Jézus megfeszítésének idejével is.

– Amit annak idején nem temethettek el Ófalun, annak építettek egy temetőt Bátaapátiban. Arról mit tud? Ott minden rendben van?

– Először is: okulva a velünk folytatott harcból, ott eleve másként kezdték. Nem direktívákkal, elhallgatásokkal, hanem hosszan tartó meggyőzéssel. Tény, hogy amíg nincs baj, addig nincs baj, de ha – isten ne adja – van, akkor nagyon nagy a baj. Itt csak utalnék Fukusima tanulságaira. Erre a beszélgetésre készülve előkerestem Havasi János könyvét, az Izotópfalut, amit a mi mozgalmunkról írt. Akkoriban Paks nukleáris igazgatóját Maróthy Lászlónak hívták, aki persze nem azonos az egykori KISZ-vezetővel. Ez áll a könyvben: „Szó sincs arról, hogy ide kerülne a nagy aktivitású hulladék (sic!), a mi országunk alkalmatlan a kiégett fűtőelemek végleges tárolására. Semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy a Szovjetunió visszaveszi az elsődleges hulladékot.”

– Tanulságos, hogy az idő mi mindent ír felül.

– Még egy idézet: Rosa Géza egy rádiónyilatkozatában azzal utasította el az ötletet, hogy „a paksi lösz alkalmatlan nukleárishulladék-temetőnek, atomerőmű befogadására is csak azért alkalmas, mert az csupán harminc-negyven évig működik, a hulladéktemető viszont évszázadokig”. Tetszik érteni?! Maga az atomerőmű csak harminc-negyven évig biztonságos itt, ahol most tovább akarják építeni! – mondta ezt akkoriban az erőmű sugárvédelmi előadója. Higgye el, lenne min gondolkodni egy felelős vezetésnek, vagy elég kiírni:„Pécs veszélyes tárolóhely”.

– Végezetül már csak egy kérdés: akkor volt vagy most egyszerűbb ellenállást szervezni?

– Ahogy akkor – nem sokkal Csernobil után – megértette egy falu, hogy nem róla szól a történet, hanem a jövőről, úgy ma is ezt kell átlátni. Az tény: mivel akkoriban kevesen mentek szembe a fősodorral, sokkal jobban odafigyelt rájuk a hatalom. Nemcsak a szembeszegülés tényére, de érveikre, gondolataikra is.

Epilógus:

- Most is tiltakoznának a nukleáris hulladéktemető ellen? - kérdezem Bechli Erzsébetet, Ófalu polgármesterét.

- Teljesen más a szituáció. Akkoriban - úgy vélem - a technológia és a kevés információ váltotta ki a tiltakozást. A hulladéktároló azóta, tőlünk alig 7 kilométerre Bátaapátiban, folyamatos egyeztetés és tájékoztatás mellett egy új technológiával megépült, és mi nem tüntettünk ellene.

- Akkor az akár Ófalun is lehetne?

- Igen.

 

 

A DK vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez Szijjártó ellen

A Demokratikus Koalíció vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ellen – jelentette be keddi, budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke. Vadai Ágnes azt is elmondta, hogy a parlamenti szavazáson támogatni fogják az Iszlám Állam elleni magyar katonai fellépést.

A független képviselő azt mondta, hogy a fiatal kora óta csak politikával foglalkozó Szijjártó Péter jelentős vagyongyarapodást tudhat magáénak, ugyanis több ingatlan mellett nyolcvan millió forintot meghaladó megtakarítással is rendelkezik. Hozzátette, hogy a DK korábban már kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást Szijjártó Péter ellen, de ebben akkor sem a kormány, sem az illetékes bizottság kormánypárti többsége nem volt partner.

Szavai szerint a Quaestor-botrány és az azóta kiderült tények, például az, hogy a miniszter a cég vezetőjét, Tarsoly Csabát "megkínálta" diplomata útlevéllel, illetve parlamenti belépővel, egészen más megvilágításba helyezik a vagyongyarapodását. Nem tudják – mondta Vadai Ágnes –, hogy van-e összefüggés a vagyonosodás és a Quaestor-botrány, illetve az "onnan kimentett pénzek között", de a DK úgy érzi, ez most egy alkalom arra, hogy vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezzenek a tárcavezető ellen.

Vadai Ágnes egy másik témára áttérve közölte: a Demokratikus Koalíció támogatja az Iszlám Állam elleni magyar katonai fellépést. A DK elkötelezett a transzatlanti szövetség, az európai értékek és az univerzális emberi jogok iránt – jelentette ki, hozzátéve, hogy a terrorizmus elleni küzdelemből Magyarországnak is ki kell vennie a részét.

Kiemelte, hogy a kormány a honvédelmi, valamint nemzetbiztonsági bizottságok együttes zárt ülésén garanciát adott arra, hogy a honvédség katonái készek és képesek a feladataik ellátására, illetve hogy a hazai szervek meg tudják tenni az esetlegesen megnövekedő biztonsági kihívások által igényelt lépéseket.

 

 

Elfogadta a parlament a vagyonzárolási javaslatot

Törvényt módosított kedden a parlament, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.

A kormánypártok múlt héten benyújtott, a vagyonok zárolására vonatkozó javaslatát - amelynek előterjesztői között volt a két frakcióvezető, a fideszes Rogán Antal és a KDNP-s Harrach Péter - a mihamarabbi elfogadásért házszabálytól eltéréssel tárgyalta a Ház. A keddi szavazáson 157 képviselő támogatta, 12 ellenezte a büntetőeljárási, valamint a bírósági végrehajtási törvény módosítását. Nemmel LMP-s, valamint független képviselők voksoltak.

A törvény alapján ügyészi kezdeményezésre a bírósági elrendelheti azon pénzügyi tevékenységet végző szervezetek vagyonának zárolását, amelyeknél valószínűsíthető, hogy tevékenységi körükben 50 millió forintot meghaladó értékre elkövetett vagy 50 millió forintot meghaladó kárt, vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt - vagyon elleni, vagy csődbűncselekményt, vagy tartozásfedezet-elvonást - követtek el.

Emellett bármely olyan szervezet vagyona is zárolható, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely előnyt szerzett a bűncselekmény elkövetéséből.
A zár alá vétel vonatkozhat a kapcsolt vállalkozásokra is, továbbá az említett szervezetekben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkezőkre, a szervezet vezető tisztségviselőire, képviseletre feljogosított tagjaira, képviseletre feljogosított alkalmazottaira, a szervezet nevében eljárókra, tisztségviselőire, cégvezetőire, felügyelőbizottsági tagjaira, ezek megbízottjaira, valamint a szervezet könyvvizsgálóira. A személyes vagyonnál akkor is elrendelhető a zárolás, ha a kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdése után megszűnt.

Zár alá vétel rendelhető el arra a vagyonelemre is, amelyet valószínűsíthetően a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulása után feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen vagy közeli hozzátartozó javára ruháztak át.

A törvényalkotási bizottság hétfői ülésén beiktattak a törvénybe egy olyan szigorító passzust, amely szerint zárolható az a vagyonelem is, amelyet a zár alá vehető vagyon terhére a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulása előtti egy évben szereztek vagy amely e vagyonelem helyébe lépett. A mostani törvénymódosítás alapján zárolt vagyon megőrzéséről zárgondnoknak kell gondoskodnia.

A kormánypárti előterjesztők indoklásukban hangsúlyozták: a zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani. A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről címet viselő törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A brókerbotrányok károsultjainak kártalanításával kapcsolatban Rogán Antal hétfőn arról tájékoztatott, hogy a Buda-Cashnél a kártalanítás folyamata már 97 százalékban lezárult. A Quaestor esetében a Fidesz álláspontja az, hogy a Befektetővédelmi Alapnak 6 millió forintig kártalanítania kell az ügyfeleket. Azoknál, akik 6 millió forintnál többet helyeztek el a Quaestornál, a polgári igények érvényesítéséhez a vagyonzárolás biztosíthat kellő vagyoni alapot - mondta a Fidesz frakcióvezetője.

Sok sebből vérzik
Rogán Antal fideszes frakcióvezető törvényjavaslata "a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről" sok sebből vérzik - vélik a Népszabadság átal megkérdezett, a gazdasági jogban jártas hat szakemberek.

 

 

Áder: egyre gyakoribb katasztrófákra kell készülni

Legalább a három legnagyobb kibocsátó Kína, az USA és az Európai Unió összefogására van szükség a klímaváltozás hatásainak csökkentésére, ezzel párhuzamosan azonban fel kell készülnünk az egyre gyakrabban jelentkező katasztrófákra – jelentette ki Áder János kedden Szegeden.

Az adatok világosan mutatják, hogy a globális középhőmérséklet emelkedik, és tudományos konszenzus, hogy ebben a szén-dioxidnak és más üvegházhatású gázoknak kiemelkedő szerepe van – mondta a köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) tartott előadásán.

Az államfő az SZTE rektori hivatalának dísztermében kifejtette, kiderült, hogy egyetlen ország önmagában nem tudja ezt a problémát megoldani. Legalább a három legnagyobbnak – amelyek együttesen az üvegházhatású gázok mintegy felét termelik – az USA-nak, Kínának és az Európai Uniónak meg kellene állapodnia annak érdekében, hogy a kibocsátás érdemi csökkentését el lehessen érni.

 

 

Komoly támadásba lendült a kormány a Közgép ellen

Már biztos, hogy a kormány kiszúrta magának a Közgépet, ugyanis most újabb támadást indított ellene – írja cikkében a nol.hu. A Miniszterelnökség összeállított egy listát, melyben azokat a nagyberuházásokat szedték össze, amik Simicska Lajos cégének részvételével valósultak meg. Ezek ügyében folytat vizsgálatot az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Összesen közel 150 milliárd forintnyi összegről van itt szó, amelyet elbukhatunk.

A számos kifogásolt projekt közé tartozik az M0-s autópálya M6-os és 51-es főút közti szakaszának bővítése. A listán szerepel még a két új Duna-híd és 12 kilométer hosszon új, négy sáv szélességű félautópálya megépítése. Ezek mellet az OLAF a Szajol-Püspökladány vasútvonal átépítését is, valamint a Záhony térségi vasúti nagyberuházását is felvette a listára. Ezeket a projekteket is a Simicska vezetése alatt álló Közgép vitte végig. Ezeken kívül még számos kisebb beruházás után folyik a vizsgálódás.

A nol.hu által megkérdezett szakértők szerint, ha az OLAF az eljárás végén az elmarasztalás mellett dönt, az nagyban befolyásolhatja Magyarország korrupciós megítélését. Ha a Közgép szerződéscsomagját elkaszálják a vizsgálaton, akkor az összes csalásban érintett, az országban futó uniós beruházás értéke már túl fogja lépni a közösségi támogatások két százalékát.

Az oldal értesülései szerint a listát rövidesen nyilvánosságra fogják hozni, valamint bejelentések is várhatók az üggyel kapcsolatban, bár a hivatalos nyilatkozatokra még várni kell. 

 

 

Sosem látott információs fegyverrel látná el az államot az új, ujjlenyomatos személyi

Januártól igényelhető az új, biometrikus azonosítóval is ellátott személyi, ami számos okmány szerepét átvenné, ugyanakkor sosem látott mértékben koncentrálná egy személy közlekedésrendészeti, rendőrségi, állampolgári és egyéb adatait. A hétfőn közzé tett javaslatot csütörtökig véleményezheti a társadalom. Az ezredforduló környékén alkotmánybírósági határozat akadályozta meg a hasonló adatintegrációt.

Januártól igényelhető az új elektronikus személyi igazolvány, amely már ujjlenyomattal is azonosítja az állampolgárokat – derült ki a Kormány.hu-n közzétett törvényjavaslatból. Az új okmányt nem kötelező jelleggel vezetnék be.

A Napi.hucikke szerint az új kártya kiváltaná a TAJ-kártyát, az adóigazolványt, és akár közlekedési bérletnek is megfelelne, és erősebben védené az adatokat. A jelenleginél biztonságosabb okmány az EU-tagállamokban is érvényes lenne, így belső útlevélként is szolgálhatna.

Az új okmányt a biztonság kedvéért biometrikus azonosítóval is ellátnák. A chipbe nem csupán a tulajdonos digitális ujjlenyomata kerülne, hanem ide kerülhet az e-aláírás is.

Az e-személyi információbiztonsági feladatait a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat látja el. Ez eddig is így volt, ám az új javaslat lehetőséget adna rá, hogy a biztonsági ellenőrzésben a nemzetbiztonsági átvilágításon átesett piaci szereplők is részt vegyenek.

Információs csodafegyver?

Az új javaslat ugyanakkor eddig nem látott információs fegyverrel látná el az államot. Egy úgynevezett összerendezési kóddal ugyanis összefésülhetnék az adott személlyel kapcsolatos valamennyi nyilvántartást – idegenrendészeti, lakcím-, adóhivatali, társadalombiztosítási, közlekedésrendészeti és rendőrségi ügyek válnának így egyszerre nyitott könyvvé több állami adatfelhasználó számára.

Az ezredforduló környékén a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok miatt még nem volt megvalósítható az adatok ilyen mértékű koncentrálása, pedig már akkor is próbálta elérni az első Orbán-kormány, hogy összedolgozzák az adóhivatali és tb-rendszereket. Az Ab akkor kimondta: az egyén jogai előbbre valóak az állam érdekénél.

A javaslat még a kormányzati vita előtt nyilvánosságra került, de a társadalmi szereplők a hétfőn nyilvánosságra került javaslatot csak csütörtökig véleményezhetik.

 

 

A tények makacs dolgok: mély gödörben a Fidesz

Az utóbbi hetekben több időközi választás is felkavarta a politikai indulatokat. Miközben a Fidesz továbbra is vezet a közvélemény-kutatásokban, több megismételt voksolást elveszített. Megvizsgáltuk mind a 37 voksolás eredményét, hogy kiderítsük, hogyan szerepel a kormánypárt, illetve az ellenzék éles helyzetben, kinek áll a zászló, tényleg leáldozott-e már a Fidesznek. A kutatás közben meglepő adatokra bukkantunk a Jobbik és az MSZP viszonyát illetően. Vajon összefogott-e a színfalak mögött a teljes ellenzék a Fidesz legyőzése érdekében, és miért áll olyan rosszul a kormánypárt?

- Jó napot kívánok! Vasárnap szavazunk Navracsics utódjáról. Ugye eljön szavazni a Fideszre?

- Hát ezt most hanyagoljuk, jó! Majd akkor szavazok ismét a Fideszre, ha olyan órám lesz, mint Lázár Jánosnak.

Sok ilyen történetet lehet hallani az utóbb időben a fideszes politikusok háttérbeszélgetésein arról, hogy milyen nehéz dolga van a kormánypárti mozgósító gépezetnek az időközi választásokon. Pedig ebben az esetben is az aktivista egy olyan veszprémi szavazóhoz kopogtatott be, aki a nyilvántartásuk szerint eddig szinte mindig a kormánypártra voksolt.

Folytatás..

 

 

 

Elvették a luxusautókat Tarsoly gyerekeitől

Tarsoly Csabának és családjának máris szembe kell néznie néhány anyagi korlátozással – írta a Blikk.

Mindezt abból szűrték le, hogy míg eddig két felnőtt lányát egy Lexus volánja mögött látták, most egy Fordban utaztak. A Blikk fotósa látta, amint kihajtanak az ingatlan kapuján. A Ford oldalán egy debreceni autókölcsönző cég emblémája szerepelt.

A hatalmas luxusvilla úgy tűnik, üressé vált. Az utcában lakók szerint a Tarsoly házaspár őrizetbe vétele óta nem lakják az ingatlant, a gyerekek is elköltöztek onnan. A Quaestor-cégvezér és felesége, illetve a cég ügyvezetőjének előzetes letartóztatásával elvileg lehetőség nyílik a személyes és a cégen belüli vagyonok zár alá vételére, bár ahogy az korábban a hírekben már szerepelt, pédául a budai ingatlan egy lichtensteini bejegyzésű cég nevén van.

 

 

Itt az újabb "frappáns" szlogen a Fidesztől: korán kelő magyarok

Februárban a kormánypárt kommunikációjában és szórólapjain mindenütt a "keményen dolgozó kisemberek" szlogennel vették le a lábukról az embereket. Igaz, hogy ez a már-már sziporkázó megszólítás márciusra kezdett kikopni a kampány-dömpingből, ám most újra, minden eddiginél jobban bedobta magát a Fidesz.

A 444.hu egyik olvasója küldte be a portálnak a tapolcai időközi választás fideszes jelöltjének, Fenyvesi Zoltánnak a választási hirdetését, amelyen a teljesen értelmetlen szlogen virít: korán kelő magyarok. Most értük akar kiállni a kormánypárt.

 

 

A "rendszerbontó" népszavazás kérdéseiből hetet már el is kaszáltak

Hét "rendszerbontó" civil népszavazási kezdeményezés hitelesítését utasította el hétfői ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), ez azt jelenti, hogy egyelőre csak abban a két kérdésben – tankötelezettségről és a gazdasági kamarai hozzájárulási díj fizetéséről – lehet népszavazást tartani, amit a testület a legutóbbi ülésén fogadott el. A civilek – március 15-ei demonstráción bejelentett – 19 kezdeményezése közül az NVB eddig 13-at tárgyalt, a további hatról április 13-áig kell döntenie.

A testület – csaknem kétórás vita után – részben egyértelműségi problémák miatt nem hitelesítette a kezdeményezéseket, de az elutasítás indokai között szerepelt az is, hogy az adott kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, nemzetközi szerződést vagy az alaptörvényt érinti; ezekről pedig nem lehet népszavazást tartani.

A testület egyhangúlag megszavazta, hogy Vajda Zoltán, az egyik kezdeményező, a "60ezren a magánnyugdíjukért" Facebook-csoport képviselője kifejthesse jogi érveit. Vajda Zoltán az ülést követően újságíróknak azt mondta, az NVB határozataival szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriához.

Az NVB által hétfőn tárgyalt hét kérdések a következő voltak: Egyetért-e Ön azzal, hogy a végrehajtó közhatalmi funkciót gyakorló intézmény ne települhessen a Budai Várnegyed ENSZ világörökségi listáján szereplő területére?, Egyetért-e Ön azzal, hogy bárki hozzáférhessen és nyilvánosságra hozhassa az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszakban a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének "titkos", illetve "szigorúan titkos" állományú munkatársainak illetve együttműködő személyek adatait, beleértve az általuk készített jelentéseket, feljegyzéseket, iratokat?, Egyetért-e Ön azzal, hogy nyilvánosságra kell hozni a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos beruházás valamennyi pénzügyi információját?, Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe az Európai Unió zöldenergiáról szóló 2009/28/EK irányelvében foglalt célkitűzések teljesítésének kötelezettségét?, Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozat elfogadásával kötelezze a Kormányt arra, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetében az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Tanács eljárása során támogassa?, Egyetért-e Ön azzal, hogy a közfoglalkoztatottak jogaira a munka törvénykönyvében foglalt szabályok legyenek alkalmazandóak?, Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2015. január 1. előtt ingyenes közforgalmi útszakaszok újra ingyenesen használhatóvá váljanak? A testület az elutasító döntéseket 7:3, 10:0, 8:2, 9:1, 10:0, 7:3 és 6:4 arányban hozta meg.

Az első kérdés elutasításánál több NVB-tag is arra hívta fel a figyelmet, hogy a közhatalmi funkciót nemcsak az államfő vagy a kormányfő gyakorolja, hanem az önkormányzatok, köztük az érintett I. kerületi is, és esetükben az országgyűlés nem határozhatja meg, hol lehet például a székhelyük.

A második kérdésnél egyértelműségi problémát talált a testület, hiszen a Belügyminisztérium csoportfőnöksége csak az 1960-as években jött létre, míg a kérdésben az 1944-es dátum szerepel.

A paksi beruházásról szóló kérdésnél arra hívták fel a figyelmet, hogy annak nyilvánossága nemzetközi egyezményt érintene, ezért arról nem lehet népszavazást tartani. Litresits András, MSZP-delegált ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a közpénzek felhasználása az alaptörvény szerint nyilvános kell hogy legyen.

A zöld energiáról szóló kezdeményezésnél egyértelműségi problémát találtak, az uniós ügyészség létrehozásáról szóló kérdést pedig arra hivatkozással utasították el, hogy ahhoz az alaptörvényt kellene módosítani.

A közfoglalkoztatottakat érintő kérdést azért nem találták egyértelműnek, mert az csak a munka törvénykönyve szerinti jogokról szólt, míg a kötelezettségekről nem.

Hosszas vita bontakozott ki a korábban díjmentes utak újbóli ingyenessé tételének kérdésében. A többség amellett érvelt, hogy az hitelesíthető, mert az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, akkor is, ha a parlament felhatalmazást adott rendeletalkotásra, hiszen a rendeletalkotási jogot bármikor vissza is vonhatják. Többen is utaltak ugyanakkor egy hasonló kérdésben korábban hozott – ezzel az állásponttal ellentétes – kúriai határozatra, erre tekintettel nem kapott végül többséget a népszavazás hitelesítése.

Az NVB határozata ellen 15 napon belül lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani a Kúriához, melynek 90 napja van az elbírálására.

 

 

Matolcsy fia munkát kapott a jegybank által irányított MKB Bankban

A jegybankelnök fia nemrég az állami tulajdonú MKB Bankban helyezkedett el, ahol a tulajdonosi jogokat a Matolcsy György vezette jegybank gyakorolja – értesült a hvg.hu.

Matolcsy György Huba új munkahelyén egy ideje már az MNB gyakorolja a tulajdonosi jogokat, ami felkeltette a lap újságírójának az érdeklődését is. Erről meg is kérdezték az MKB Bankot, ahol a rokonsági viszonyra nem tértek ki a válaszban, de nem cáfolták az értesülést. Mint írták:

"A kiválasztásban kizárólag szakmai szempontok érvényesültek: a szakembert mind végzettsége, mind pedig korábbi pályafutása messzemenően alkalmassá teszi az állás betöltésére. A folyamat a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Banktól teljes mértékben függetlenül, az MKB standard humánpolitikai eljárásrendje szerint zajlott."

 

 

Giró-Szász: Orbán rosszul emlékezett

Orbán Viktor egy mindössze egy éjszaka alatt elkészült nemzetgazdasági jelentés miatt rendelte el, hogy az állami pénzeket ki kell venni a brókercégekből – hangzott el az RTL II híradójában. Giró-Szász András államtitkár szerint a kormány nem tudott előbb a Quaestor csődjéről, mint a kisbefektetők, de azt viszont elismerte, hogy Varga Mihály jelentésében olyan adatok is szerepeltek, amit az emberek csak pár nappal később tudhattak meg.

Orbán azt nyilakozta, hogy február 25-én rendelte el a pénzek kivételét. Ám ez ellentmond annak, hogy azt is mondta, tudomása volt addigra arról, hogy a brókerbotrány miatt bennragadt a Honvéd Egészségpénztár pénze, illetve azt is állította, a döntés előtt beszélt a polgármesterekkel, ezek pedig mind február 25-e után történtek. A következő kormányülés pedig csak március 11-én volt, így ekkor már nem rendelhette el a pénzkivételt, mert a Quaestor addigra már két napja bedőlt.

Giró-Szász a kormányfő tévedését azzal magyarázta: Orbán egyszerűen rosszul emlékezett arra, hogy honnan tudott meg bizonyos információkat, ezért problémásak a dátumok. Szerinte a miniszterelnök a Varga-jelentés alapján döntött. Ezt egyébként azért nem hozta nyilvánosságra, mert akkor rémhírt keltett volna, ez pedig a törvény által büntetendő.

 

 

Adóssághegyek: betelt a pohár a kórházi beszállítóknál

Úgy néz ki, a súlyos tartozások miatt elfogyott a türelme a kórházakat orvosi műszerekkel, eszközökkel ellátó cégeknek. Két szervezet válságtanácskozást hívott össze, egy harmadik pedig kamatmentes állami áthidaló hitelt javasol a kormánynak, hogy a kórházak ezután is megkapják az alapvető műszereket. Az április elsejére ígért kórházi adósságkonszolidáció közben késik, és az erre tervezett 60 milliárd forint amúgy sem lenne elég a súlyos tartozások leküzdésére.

Válságtanácskozást hívtak össze az orvostechnikai beszállítók, miután a kórházi adósságállomány a kamatokkal és egyéb költségekkel együtt már mintegy 90 milliárd forintra hízott. A kórházi orvostechnikai, képalkotó diagnosztikai és egészségügyi informatikai beszállítók döntő többségét képviselő két legnagyobb szervezet, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) szerint a tartozások rendezésére nem lesz elég az a 60 milliárd forint, amit a kormány erre megígért.

Egy hónap alatt 5 milliárd forinttal több

A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatása szerint jelenleg 76 milliárd forint a kórházak adóssága. Az adósság nagyobb része kórháztechnikai és más egészségügyi technológiai beszállítóval szemben áll fenn. Ez az adósság ráadásul folyamatosan újratermelődik: hiába osztottak ki nemrég az egészségügyi kassza 2014. évi maradványából 10,4 milliárd forintot, a tartozás ismét nőtt. Csak januárról februárra 5 milliárd forinttal lett több a kórházak adóssága, és ez hónapról hónapra 3-5 milliárddal emelkedik. 

A két szervezet úgy tudja, hogy a teljes követelésállomány kétharmada lejárt követelés, ami után késedelmi kamatot és behajtási költségátalányt kell fizetni.  Egy harmadik szervezet, a Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetsége (MOBSZ) szerint az adósság 60 százaléka lejárt tartozás. Az MTI-ben megjelent közleményük szerint a lejárt tartozások csaknem fele 60 napon túli, a pénz 5 százalékára pedig már több mint egy éve várnak a vállalkozások. 

Magyarországon 200-300 vállalat szállít orvosi eszközöket kórházaknak. Ezek közül 150-180 cég rendszeres beszállító, és mintegy 5-10 ezer alkalmazottat foglalkoztat. 

Az államkincstár nyilvántartása szerint a legnagyobb adósok:

  • Honvédkórház (MH Egészségügyi Központ): 4,5 milliárd forint
  • Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ: 3,79 milliárd forint
  • Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház: 2,06 milliárd forint
  • Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet:  2,1 milliárd forint

Vannak olyan intézmények, amelyeknél hullámzó az adósság mértéke. Az Országos Onkológiai Központnak például decemberben 1,6 milliárd, januárban 563 millió, februárban megint 1,2 milliárd forint adóssága volt.

Kintlévőségek

A MOBSZ szerint a tartozások miatt továbbra is igen súlyos helyzetben vannak a magyar tulajdonú, jellemzően kis- és közepes méretű orvostechnikai beszállító vállalkozások. Akad olyan forgalmazó cég, amelynek külföldi partnerei már a képviseleti szerződését is felmondták, de a gyártással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatok is gondokkal küszködnek.

A beszállítóknál az átlagos fizetési késedelem mintegy 8 hónap. Egyes tagvállalatok éves árbevételének ma már több mint a fele kórházak felé fennálló kintlévőség, így sokszor adó- és járulékbefizetéseiket is hitelekből kénytelenek finanszírozni, mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. 

Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatója úgy látja: az óriásira duzzadt tartozások csapdában tartják mindkét oldalt. Míg a kórházak a finanszírozási nyomás alatt néhol a minőségi betegellátást is veszélyeztető kényszerű megoldásokhoz folyamodnak, addig a beszállítók kintlévőségei tarthatatlanná váltak, így kénytelenek feladni korábbi rugalmas hozzáállásukat.

Holchacker Péter ezzel arra utalt, amivel nemrég az Index két cikkben is foglalkozott: a takarékosságra kényszerített kórházakban előfordul, hogy házilagos megoldásokhoz folyamodnak. Barkácsáruházból beszerzett fúrógépet használnak a műtőben, mezőgazdasági boltból vásárolnak draincsövet, vagy éppen inggombot használnak a császármetszés utáni heg varrásához.

Késik a konszolidáció

Február 23-án Zombor Gábor egészségügyi államtitkár azt mondta: az idei költségvetésben 60 milliárd forint van adósságkonszolidációra, ez ugyanakkor kevesebb, mint a  teljes kórházi adósság. Zombor bejelentése után információink szerint a kórházak fizetése fegyelme még rosszabb lett.

Zombor bejelentése szerint a kórházak az adósságkonszolidációval egy időben, április elsejétől az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) fenntartásába kerülnek. Úgy kell átalakulniuk, hogy az adósság ne termelődjön újra. A kormány szerint kórházakat nem fognak bezárni, de a párhuzamos ellátásokat meg kell szüntetni.

Az ellátások megszűrésére, racionalizálására a megyék kaptak lehetőséget. Tizenhárom megyében "továbbgondolásra érdemes javaslatok" születtek, hatban további egyeztetésekre van szükség. Mostanra állítólag mindegyik kórház teljesítette azt a költségvetési tervet, amellyel képes elérni az "üzemgazdasági nullszaldót". A takarékosabb kórházi rendszer kialakítása azonban késik: az erről szóló anyag a Népszabadság szerint csak április 8-án kerül a kormány elé.  

Szakértők szerint a rendszert igazán nem lehet hatékonyabbá tenni néhány párhuzamos ellátást végző osztály átcsoportosításával vagy összevonásával. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár korábban azt mondta, más eszközökkel is igyekeznek megakadályozni az adósság újratermelődését, például azzal, hogy  150-ről 180 ezerre emelik a 2010 óta változatlan  műtéti alapdíjat, és amelyik beteget otthon lehet ápolni, azt nem tartják a kórházban.   

Kamatmentes áthidaló hitel 

A cégek ezen a héten kezdenek tárgyalást a kormánnyal az adósságkonszolidációról. A Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetsége (MOBSZ) azt javasolja, hogy a kórházi tartozások finanszírozására az állam nyújtson kamatmentes hitelt a vállalkozásoknak, vállaljon készfizető kezességet a kórházi tartozásokra, illetve megfontolandó a tartozások ingyenes faktorálása (értékesítése) is. A MOBSZ szerint ezek a pénzügyi megoldások biztosíthatják a beszállítók stabil működését, és így a kórházak is hozzájutnának a betegellátáshoz elengedhetetlenül szükséges eszközökhöz.  

A MOBSZ szerint a pénzügyi konstrukciókban kiemelt szerepe lehet az állami hátterű hitelintézeteknek. Mivel jelenleg is az állami fenntartású kórházak tartozása jelenti a legnagyobb problémát, így sem a kamatmentes hitel, sem a készfizető kezesség nem járna effektív kiadással az állami büdzsé számára. A MOSZ szerint a három pénzügytechnikai lehetőségnél meg kell vizsgálni, hogy ezek nem minősülnek-e tiltott állami támogatásnak, nincs-e versenytorzító hatásuk, illetve hogy az átlátható tulajdonosi háttér mint kritérium a felek számára biztosítható-e.

A beszállítók szerint továbbra is az orvostechnikai eszközök áfájának 5 százalékra mérséklése jelentheti a tartós megoldást a cégek ellehetetlenülésének megelőzésére. Elgondolkodtató - írták -, hogy miközben a gyógyszerek esetén 5 százalékos áfakulcsot alkalmaznak, egy életmentő ballonpumpa, a beültethető defibrillátor vagy a szívkatéter esetén 27 százalékos áfát kell fizetni.

 

 

Százmilliók maradtak a kamupártoknál

Az Állami Számevőszék elvégezte a 2014-es parlamenti választások kampánypénzeinek ellenőrzését. Az Országgyűlésbe jutók pártoknál csupán kisebb szabálytalanságokat találtak, viszont a kamupártoknál rengeteg állami pénz ragadt. Három szervezet ellen büntetőeljárás is indult, de az állam egyelőre csak fut a milliói után.

A törvényben meghatározott egy éves határidőt betartva nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2014-es országgyűlési választások kampánypénzeinek ellenőrzéséről szóló jelentéseit. Az ellenőrzést az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek és jelölőszervezetek esetében hivatalból, a további 14, országos listát állító párt esetében kérelemre folytatta le a számvevőszék.

Ezért érte meg pártot alapítani

A kampányköltségek fedezésére felvehető állami támogatás szabályai jelentősen megváltoztak egy 2013-as új kampányfinanszírozási törvénynek köszönhetően. Ennek a jogszabályváltozásnak volt a legemlékezetesebb következménye a kamupártok megjelenése, amelyek esetenként akár többszáz millió forintot is meghaladó állami pénzt vehettek fel, majd a választások után el is tűntek: a gyakorlatban honlapok szűntek meg, a pártvezérek és szóvivők pedig elérhetetlenné váltak.

A visszaélésekre az adott lehetőséget, hogy a korábbinál jóval könnyebben teljesíthetők lettek a képviselőjelölt-állítás feltételei, hiszen 27 egyéni jelölt elindításával, azaz 13 500 aláírás összegyűjtésével már országos lista állítható. És míg az egyéni jelöltek a kampányra igényelhető 1 millió forintos támogatást kincstári kártyán kapták, addig az országos listát állítani tudó jelölőszerveztek készpénzben jutottak hozzá a kampánytámogatáshoz, ami

  • legalább 27 jelölt esetében 149,25 millió forint
  • legalább 54 jelölt esetében 298,5 millió forint
  • legalább 80 jelölt esetében 447,75 millió forint
  • ha pedig minden egyéni választókerületben tudtak jelöltet állítani, akkor 597 millió forint

volt.

Míg az egyéni képviselőjelölteknek vissza kell fizetniük az állami kampánytámogatást, ha a voksok két százalékát sem szerzik meg, addig a pártok több százmillió forintos támogatása akkor sem vész el, ha egyetlen szavazat sem érkezik a listájukra – fogalmazta meg aggályait a Transparency International és a Political Capital közös közleményében még 2013 októberében.

Emellett azt is fel lehetett róni a rendszernek, hogy miközben az egyéni képviselőjelölteknek tételesen el kell számolniuk az állami támogatással, addig, a jóval több pénzhez jutó pártok költéseit nem szabályozza ilyen szigorúan a törvény.

Az ÁSZ jelentésekből is az derül ki, hogy ezeknél a kamupártoknál találták a legtöbb szabálytalanságot. Az állami kintlevőségek visszagyűjtése azonban már nem az ÁSZ, hanem a Magyar Államkincstár (MÁK) feladata, így a pénzek visszaszedésének lehetőségeiről és módjáról az ÁSZ nem tudott tájékoztatást adni.

A Számvevőszék szerint a "nagyoknál" szinte minden rendben

Az ÁSZ három ellenőrzési feladatnak tett eleget: hivatalból vizsgálták a képviselethez jutott egyéni, valamint a képviselethez jutott jelölő szervezetek kampánypénzeit, emellett kérelemre ellenőrizték azt a 14 jelölő szervezetet is, amelyek végül nem juttattak képviselőt a parlamentbe. A 2013 óta hatályos jogi szabályozás értelmében az egyéni jelölteknek folyósított támogatásokat korábban a MÁK is vizsgálta, az ÁSZ ellenőrzésének megállapításai megismételték a korábbi vizsgálatokat.

Három jelölt élt azzal a lehetőségével, hogy a támogatásról az őt jelölő szervezet számára lemondott, a fennmaradó 103 jelölt a nekik járó 103 millió forintból kampányra körülbelül 98 millió forintott költött, így ebből az alapból közel 5 millió maradt a Kincstárnál. 99 jelölt mindenben megfelelt az előírásoknak, négyen, összesen mindössze 100 ezer forintnyi támogatást költöttek el szabálytalanul, aminek a kétszeresét kellett visszafizetniük a jelölteknek, amit meg is tettek.

A képviselethez jutott jelölőszervezetek -- Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Összefogás -- egyaránt 597 millió forint központi támogatásra voltak jogosultak. Az ÁSZ nem talált semmiféle komolyabb szabálytalanságot: a támogatást mind a négy szervezet kampánytevékenységre fordította,  nem költekeztek túl, és az ÁSZ szerint a párttörvény által tiltott forrásokat sem használtak fel.

Az állami szerv hivatalos számai a következők:

  • a Fidesz 984 milliót
  • a Jobbik 838,5 milliót
  • az Összefogás 820 milliót
  • az LMP 716 milliót

kampányolt el, miközben a törvényileg meghatározott maximum 995 millió forint.

Az állami 597 milliót mind a négy szervezet maradéktalanul elköltötte, a különbségek a hivatalos adatok alapján az “egyéb források” bevonásából adódtak: például a Fidesz 286,6 milliónyi forrást tudott bevonni, a sereghajtó LMP mindössze viszont csak 22,7 milliót kalapozott össze.

A civilek máshogy látták

A választások után korrupcióellenes civil szervezetek (Transparency International, K-Monitor, Átlátszó.hu) is közzétették számításaikat, melyek alapján egészen más számok jöttek ki

  • a Fidesz 2 milliárd 780 milliót
  • az Összefogás-szövetség 1,6 milliárdot
  • a Jobbik 1,2 milliárdot
  • az LMP 730 milliót

költött a parlamenti választási kampányra, amihez még hozzájöhetnek a “civil” kampányok, amiben legjobban a Fidesz-közeli CÖF jeleskedett a leginkább a civilek beszámolója szerint.

Az ÁSZ részéről Benedek Mária, felügyeleti vezető úgy nyilatkozott, hogy ők semmilyen túlköltekezésre nem találtak bizonyítékot. Az ÁSZ "pénzügyi szabályossági ellenőrzést végez, amely során felhasználja az egyéni jelöltek, jelölő szervezetek elszámolásait, nyilvántartásait, a kampányra fordított kiadásaikat igazoló bizonylatokat" -- írták egy közleményükben. A Transparency szerint ezzel ők maguk is bevallották, hogy a munkájuk szimpla "formalitás", mivel csak a pártok által benyújtott számlákat vizsgálhatják a törvények értelmében.

A kamupártok a formalitásoknak sem tudtak megfelelni

A kérelemre ellenőrzött, mandátumot nem szerző jelölőszervezeteknél viszont a szabálytalanság volt a szabály. A Számvevőszék nyolc jelölőszervezettel szemben NAV eljárást kezdeményezett a számviteli-, illetve az áfatörvény megsértése miatt, a baloldli Összefogással nem azonos Összefogás Párt ellen pedig már a büntetőeljárás is megindult hasonló okokból. A Bajnai-féle Együttel nem azonos Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt ellen költségvetési csalás gyanúja miatt szintén büntetőfeljelentést tettek, nyolc további párt pedig csak hiányosan adta meg a kért adatokat, így ezekben az ügyekben is ügyészséghez fordult az ÁSZ.

A MÁK 327 millió forint visszafizetését várja 316, két százalék alatt teljesítő egyéni képviselőjelölttől, a pártoknál pedig 500 millió forint körüli állami kintlevőség ragadt be -- írta a Népszabadság. A Seres Mária Szövetségesei és az Együtt 2014 Párt bíróságon támadta a kincstár követelését; a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, valamint az MDF-utód Jólét és Szabadság Demokrata Közösség pedig részletfizetést kért, az 55, illetve 61 milliós tartozás törlesztésére. Az Összefogás Párttól, az Új Magyarország Párttól és az Új Dimenzió Párttól azonban adóként hajtanák be a három szervezetnél kint maradt összesen 137 millió forintot.

Az ÁSZ ellenőrzései alapján a párttörvényt még ennek a 14 szervezetnek is sikerült betartania, és csodák csodájára a 995 milliós felső határt sem lépték át felfokozott kampányaikkal.


 
Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
Hun TV
 
 

 

Fel